Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

Fő a kényelem. Fejlődő szövetkezeti szolgált Jtás a füzesabonyi járásban Füzesabony újtelepi részén rövidesen megnyitják az új cukrászboltot és az étter­met. A vasútállomás mögöt­ti vas-műszaki áruház átala­kítása már folyamatban van. A déli községrészben újabb kisvendéglőt létesítenek, míg a jelenlegi vasbolt helyén korszerű ÁBC húsáruházát rendeznek be. Mezőtárkányban az ital­boltot szépen berendezett kisvendéglő „váltja fel”, ezenkívül a falu központjá­ban még ebben az évben fel­épül az új ÁBC-áruház. Be­senyőtelken bővítik és kor­szerűsítik az italboltot, Dor- mándon pedig presszót nyit­nak a kultúrotthonban. .Hadállás a bútorfronton" Ä nagykereskedelemmel konkurrál — egy egri kisüzem TÁLÁN NEM IS gondo­lunk rá, de az Egri Asztalos és Kárpitos Ktsz is egyre nagyobb szerepet vállal a hazai bútorgondok enyhíté­séből, a jelentkező, s foly­ton növekvő igények kielé­gítéséből. Mint Palotás Lászlótól, a szövetkezet el­nökétől és Kelemen István­ná főkönyvelőtől a napokban tájékozódtunk: már tavaly 13 helyett 15 millió forin­tos értékesítést végeztek, az idei programjukban tizen­nyolcat emlegetnek, s a ne­gyedik ötéves terv végére huszonhatot szeretnének. Elsősorban természetesen a megye kéréseit veszik fi­gyelembe, s csak utána ke­reskednek az országgal. Két esztendeje még mindössze néhány áruházzal, árudával próbáltak kapcsolatot te­remteni, de tavaly már Bor­sodba. Szolnokba, N tórádba, Szabolcsba és a Hajdúság­ba szállítottak rendszeresen, sőt, feliratkoztak Budapest ásandó partnerei közé. Ma már az egriektől vásárol a Fővárosi Hangszer és Bútor Kiskereskedelmi Vállalat, újabban pedig az Otthon Áruház is. Jó érzékkel, ü gy ess éggel találtak a kiskereskedelmi vállalatok felé vezető útra. Megegyeztek velük abban, hogy a nagykereskedelmi haszon elkerülésével a „meg­takarított” forintokon osz­toznak a megyei i!lr’tve a pesti vállalatokkal, illetve a pénz másik részéből módot teremtenek a közvetlen szállításra. így az egri üzemből egyenesen — az ed- ciginél gyorsabban és b;z- tonságosábban — a forqal mazó kiskereskedelmi válla­ld iizletAhe viszik a meg­rendelt bútorokat. Sz,_lt^ á^nn^óan az országot jár­ják a szövetkezet pftko"s:s teherautói, rmd-ek pz idők folyamán mrr'gv'-’ték a vá­sárlókat arról, hogy lehet rájuk számítani. SIKvp ’T n A KTST-N^'" figvo1m?t keltenie a ,.pia­con”. Jellemző a kereskede­lem érdeklődrróre, h*agv pél­dául gverr"' h'■verőből a m 'dt évi 3600 helyett az idén már 6100-at kár, s a te vápánál sokkal többri igmvel az Fger elnevezésű fotelekből, vngv éppenséggel a „Jutka” tanulóasztalok­ból. Helytállásuk — mint mond­ták a szövetkezet vezetői — a már korábban kezdett műszaki fejl"sztés eredmé­nye. Tavr’y 200 ezer forin­tot kanták erre a eA1ra a (kölcsönös támogatási alap­ból. további hatvan°zrot hi­telből nyertek, a többit pe­dig maguk teremtették elő. Gyártmányaik között két­ségkívül előnyt jelent a for­mavédett gyermekheverö, s újabb érdeklődésre tar Ihat számot a bűzi tervezők je­lenleg még kísérleti stádi­umban levő munkája. A technika, a technológia tervszerű, tudatos korszerű­sítése — a gépesítés, a leg­praktikusabb, leggazdasá­gosabban felhasználható anyagok alkalmazása, a munkafolyamatok egyszerű­sítése, hatékonyabb szerve­zése — az árutermelés fo­kozása, a termékválaszték bővítése a cél szüntelenül. Érzik, tudják, hogy enélkíü messzi lemaradnának a ver­senyben, az összes létszá­mot tevő 120 ember már ré­gen „lehúzhatta volna a ro­lót”. Mert — meglehetősen ér­dekes ez — a hagyományos módszerekkel, a megszokott stílussal határozottan szakí­taniuk kell. Nap mint nap érzik magukon is, hogy a „babramunkák” ideje lejárt, a korábban tevékenységükre még jellemzőbb javításokra nemcsak a jövőben, hanem napjainkban sem építhet­nek. Üj bútort kér, modern darabokat, garnitúrákat ke­res a kereskedelem, a kis­fogyasztó csakúgy, mint a közületi megrendelő. S mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy amíg az áru- dákból megismert termékek mellett például a szövetke­zet elkészítette a megyei könyvtár teljes bútorzatát, a hatvani új rövidárubolt, il • tetve az egri idegenforgalmi hivatal berendezésén dolgo­zott, a ktsz-től mindössze két magánszemély rendelt közvetlenül egy-egy konyha­bútort, s ugyancsak két eset­ben vittek a műhelyébe öreg darabokat átalakítás­ra. MINDENESETBE nem for­dítanak teljesen hátat a ja­vításnak, szolgáltatásnak sem: idei kapacitásuk közel egyötödét tartalékban hagy­ták Ilyenféle feladatokra bár érzik, hogy felesleges nagyobb czükcóg lenne rá a sze1agí’7''TŰ termelésben, P-* hát nem nka-vík. hogy „szó érje a ház elejét...” Gy. Gy. fl húsprogram a szarvasmarha- tenyésziés tükrében A marhahús a belföldi páa- cokon is kedvelt cikk, de ta­lán külföldön még inkább. A FAO felmérése szerint a „marhahúséhség” világszerte egyre inkább nő, az igénye­ket viszont egyre kevésbé tudják kielégíteni. Érdemes megemlíteni például, hogy a magyar vágómarha-export majdnem-teljes egészében a Közös Piac országaiba irá­nyul, s a kivitt mennyiség 1965-től 1969-re közel meg­kétszereződött. S amíg pél­dául a sertéshúsból a Közös Piac országai teljesen önel­látóak, addig a marhahúsból, vágómarhából hosszú távlat­ban behozatalra szorulnak. A belső és külső piac nö­vekvő igényei érthetővé te­szik, hogy miért került sor hazánkban a húsprogram meghirdetésére, melynek so­rán az egyik kiemelt cél az állatlétszám fejlesztése, az árutermelés növelése. Növelni a tehénállományt Miként is alakul a hús­program megyénkben ? A ter­melőszövetkezetekben, a ház­táji gazdaságokban jelenleg mintegy 23 ezerre tehető a tehénállomány. S mivel a program alapja a tehénállo­mány növelése, ezért — az országos elképzelésekkel összhangban — az állomány tízszázalékos növelését szük­séges megyénkben is megva­lósítani. Az állomány növelése a közös gazdaságok fel­adata. A termelőszövetkeze­tekben azonban van egy bi­zonyos fajta idegenkedés s ez elsősorban annak köszönhe­tő, hogy a legtöbb szövetke­zeti vezető szerint a tehén­tartás ráfizetéses. Ebben van is valami, hiszen megyénk­ben jelenleg 2400—2500 liter tej az évi hozam s ez bizony nagyon kevés. Azokban a gazdaságokban, ahol a 3000 liter fölé emelkedtek, már lényegesen másképpen ala­kul a gazdaságosság. Különö­sen akkor, ha a marhahizla­lásnál is jobb eredményeket tudnak felmutatni. Átlagban ma 16—18 hónap szükséges ahhoz, hogy a vágómarha sú­lya elérje az 550 kilogram­mot. Van azonban olyan gaz­daság is, ahol ezt a súlygya­rapodást 14 hónap alatt pro­dukálják. A jobb eredmé­nyek nyilvánvaló, hogy fo­rintokban is megmutatkoz­nak Mindezektől függetlenül azt lehet elmondani, hogy ha a tehéntartás nem is mindig gazdaságos, azért a szarvas­marha-tenyésztés összességé­ben megéri a fáradságot. Elavu't és korszerű {érőhelyek A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének egyéb problé­mái is vannak. A hagyomá­nyos férőhelyeken például hagyományos módon törté­nik a gondozás, a takarmá­nyozás. Ez pedig szinte egész napra leköti az embert, nem nyolc, hanem ennél jóval több órára. Az ötven évvel ezelőtti technológia — ha lehet ezt egyáltalán annak nevezni — nem vonzza a fiatalokat. Jó néhány olyan gazdaság azért nem fejleszti állományát, mert nincs, aki az állatokat gondozza. A megoldás: új telepek épí­tése. Megyénkben jelenleg kilenc szakosított' telep épí­tése folyik, illetve van olyan is, amely már elkészült. A pétervásá; i telep után az idén Sarudon és Hatvanban is át­adják rendeltetésüknek az új létesítményeket. A kilenc új telep elkészültével mintegy 3,5 ezer tehénnek és a bor- júszaporulatnak az elhelye­zése várható — modem kö­rülmények között. Mindez azonban nem old­ja meg az összes gazdaság gondját. Hogy az építkezés a jövőben miként alakul, azt nehéz kiszámítani. Az elmúlt gazdasági év nagyon kedve­zőtlenül alakult, a közös gaz­daságok jelentős részében ko­moly gondokat okozott. Jelenleg egy 100 férőhelyes istálló körülbelül 3 millió fo­rintba kerül. Ahhoz, hogy va­laki a jövő évben megkezd­hesse az építkezést, már a mostani zárszámadáson biz­tosítani kell a bekerülési költség felét. Az építés tehát nem mondható olcsónak. Az új telepek „benépesíté­se” sem egyszerű feladat, hi­szen ehhez tbc-mentes állo­mány szükséges. Éppen ezért megyénkből is Komárom, Ba­ranya és Vas megye gazda­ságaitól próbálnak tenyész­állatokat vásárolni. Az is tény, hogy a vásárlás sem ke- rül kis pénzbe. A barom'i — gyorsabb Sokszor felmerül a gazda­ságok vezetőiben: mivel ér­demesebb foglalkozni, szarvasmarhával. sertéssel, vagy baromfival. S ilyenkor sok ellenérv szól a szarvas- marha ellen. Hiszen a nem­zedékváltás lassú — amíg például a koca egy év alatt kétszer fial s egyszerre 8— 10 malacot, addig a tehén kilenc és fél hónap alatt egy borjút ellik. Beszerzésnél egy-egy tenyészüsző ára nem kis pénzbe kerül s a beruhá­zási volumen is súlyosabb, mint más állattenyésztési ágaknál. Sok tehát a gátló tényező. Mégis, mi szükséges ahhoz, hogy a húsprogram valóra váljon? Papp Sándor, a Heves me­gyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatója szerint a, magas szintű árutermelés­hez jó tenyészanyag, éssze­rű takarmányozás, megfelelő állati férőhelyek és nem utolsósorban szakemberek, szakmunkások kellenek. Amikor tehát a húsprog­ramról beszélünk, nem szo­rítkozhatunk csupán arra, hogy az árutermelést emle­gessük, hanem gondolni kell a háttérre is: a tehénállo­mány növelésére, a tehéntar­tás rentábilissá tételére, a tervszerű és megfontolt te­nyésztői munkára, a takar­mánytermesztésre — és egy sor dologra. A vágómarhák számának növelése mindezek függvé­nye. S a munka csak akkor lehet eredményes, ha a rész- folyamatok szervesen illesz­kednek egymáshoz és mind­egyik gazdaságos. Reméljük, hogy ez így is lesz s akkor a szarvasmarha­állomány növekedésének megfelelően növekszik a vá­gómarhák száma is. Az el­múlt esztendőben megyénk termelőszövetkezetei, háztáji és egyéb gazdaságai közel 18 ezer vágómarhát értékesítet­tek, A tervidőszak végére ezt a mennyiséget 10—12 száza­lékkal szükséges növelni. Ezek tehát a feladatok. Megoldásuk nem kis erőfe­szítést igényel, de szükség- szerű. Kapós! I pvpnte Métraderecskei számvetés Négy évgyűrű A hó Itt ott megolvadt, tar­ka, foltos, nagyon nyúzott a vidék, ám így is kedves a mátrai táj. A kertek kopasz fái között hideg szél csava­rog sunyin, és elviszi azt a kevés meleget is, amit a sá­ros föld pár órára magába szívott. A derecskéi tanács- házán vaskos cserépkályhák ontják a jó meleget, ahol Forgó Miklós vb-elnök szám­vetését hallgatom. A végzett munkát összegzi, a falukép megváltozásait, új vonásait, mit tettek az emberek közös erővel, s azt is, hogyan sá­fárkodtak a tanács vezetői a falu gazdájaként. Négy év­gyűrűt bont fel az időből, azokat az utóbbi fontos éve­ket, amelyek maradandó je­gyeket véstek a falu arcára. gátrendszer készült a Lenin utcában. Javították az uta­kat, átereszgyűrűket raktak le. Kulturális és sportcélokra 35 000 Ft-ot fordítottak, s ebből 25 000 volt a könyvtá­ré. Az iskola tetőszerkezete megroggyant, életveszélyessé vált, újat kapott 350 000 fo­rintért. összesen másfél mil­liós költségből gazdálkodhat­tak, ez nem valami sok pénz, ebből legfontosabb gondjai­kat enyhítették. A falu la­kossága nemcsak adózó fo­rintjaival, de két keze mun­kájával is segített ott, ahol tudott. Hetvenezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek azzal, hogy a község nagyobb részén ki tiszti tották, rendbe tették az árkokat. adatuknak azt tartották, hogy tovább szépítsék fürdőjüket Utat építettek, s a nagy for­galmú utcában javították a közvilágítást. És hozzáfogtak új medencék építéséhez is. A munkák elvégzéséhez igen sok segítséget nyújtott a tég­lagyár, a termelőszövetkezet. Villanyt kapott „Három- hányás”, s emellett minden derecskéi örömét jelentette, hogy a falun átkanyargj mű­utat teljesen felújították, ki­lométerenként 1 millió forin­tos költséggel. iO isii 1938 0 1971. február 7., vasárnap Ez az esztendő a Járdaépí­tés meg a vízrendezés esz­tendeje volt. Egyik feladatot sem kell különösebben ma­gyarázni, szükségességük annyira nyilvánvaló. Végér­vényesen száműzni akarják azt a jelzőt, hogy „gumicsiz­más” falu. Ég nemcsak a sár­tól, de a víztől is szenvedtek már eleget, ott keresett utat magának, ahol éppen talált. Tíz utcában épült járda, alagcsövezéssel. A község al­só részén rendbe hozták a harmadrendű vízárkokat, Mátraderecske nagy büsz­kesége a gyógyvizű strand. Tíz- és tízezreket vonz éven­te, s a falubeliek is igen ked­velik frissítő erejéért An­nak idején valóságos tömeg- mozgalom . bontakozott ki, hogy a medencét megépítsék, hogy a strand kellemes kör­nyezetét megteremtsék. Ke­vés híján kétmillió forint értékű társadalmi munkát vé­geztek itt, s nemcsak mun­kájukat, de/ pénzüket is szí­vesen áldozták a derecskéi emberek. 1968-ban legfontosabb Xel­A strandfürdőben felavat­ták a két új medencét, ezzel külön fürdőhelyet kaptak a gyerekek is. A munkák na­gyobb részét a termelőszö­vetkezet végezte, de jelentős segítség volt az a munka is, amit a feladatokból a lakos­ság magára vállalt. A ki­emelkedő társadalmi mun­káért 50 000 Ft-ot kapott a község, jutalmul. A Széchenyi utca új bur­kolatot kapott, s higanygőz- lámpákat szereltek fel, végig a falun átfutó műút mentén. Jelentős összegeket fordít­hattak a sportkör támogatá­sára, s a könyvtár is jóval többet kapott, mint a koráb­bi években — 30 000 Ft-ot. Elavult, öreg, ócska épü­let volt a község tanácsának hivatala. Ha szégyenkezniük kellett is emiatt, új otthon építésére nem gondolhatta!., mert szükségesebb, fontosabb gondjaik megoldása emész­tette fel a községi háztartás, a költségvetés forintjait. Ma már bárki megcsodálhatja az 19G9-ben emelt új tanácshá­zát amit állami támogatás­sal építettek. Korszerű, mo­dern épület, szemre is tet­szetős vonalakkal, s belül a szobák ízléses, praktikus bú­torzattal berendezettek. Igen eredményes évet zár­tak 1839'ben. Sokat maritol­tak a feladatok sűrűjéből, de semmi nem hullott ki a ke­zeik közül teljesítetlenül. Csak a legfontosabbakat még a községfejlesztés terjedel­mes listájáról: korszerűsítet­ték a villanyhálózatot az egész község területén; az ivóvízellátás javítására új kutakat építettek; Vnegnyug- tatóan rendezték a tejellá­tást, amit a tsz vállalt ma­gára; és sikerült elérni, hogy Mátradcrecskét is bejegyez­zék a MÁVAUT térképére — a vonat mellett most már autóbusza is van a község­nek, átszáll-sok nélkül eljut­hatnak Egerbe. Gondoltak az idősebbekre is, mikor elhatározták, hogy klubházat építenek számuk­ra. Nem valamiféle „palotá­ra” gondoltak, hanem való­ban házra, amely szórako­zást, pontosabban a szabad idő hasznos eltöltését nyújt­ja, a klubélet legfontosabb jellemzőjét, a családiasságot is biztosítva. Űj helyre költöztették a község moziját, s ezt telje­sen a MOKÉP finanszírozta. A régi mozi helyiségében ha­marosan vegyesboltot nyit­nak. Tovább javították a fürdő­vendégek ellátását is: tej­csárda, lacikonyha, italbolt és presszó várja itt a látoga­tókat. S azt se felejtsük meg­említeni, hogy egészséges ivó­vizet kapott a cigánylakos­ság. ism 1970 Ezt az esztendőt is űj lé­tesítmények jelzik. Több évi takarékoskodás után végre nekikezdhettek az óvodaépí­tésnek. Az új óvodában 50 gyerek számára készítettek helyet, ahol kulturált, kelle­mes körülmények között, ' gondtalanul tölthetik idejű- ke* az apróságok. Sok család régi vágya teljesült, nagy te­hertől szabadultak meg a Üj tervek feladatok? Ren­geteg még a tennivaló. Na­gyon hiányzik egy művelő­dési ház, sok utcában nin­csen még járda, és a közvi­lágításban is sok még a sö­tét folt. Ezek mind-mind jo­gos igények de csak addig lehet nyújtózkodni, ameddig a tanács takarója, a pénze ér A lakosság eddig is so­kat segített — a négy év alatt végzett társadalmi mun­ka értéke 3.5 millió forint — s előbbre lépni csakis akkor lehet, ha továbbra is megad­ják segítségüket, mint eddig tették falujukért, jó szívvel, önzetlenül. így gazdagodhat Mátrade­recske az élet új évgyűrűi­vel... Patak.» Mega#

Next

/
Thumbnails
Contents