Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
Fő a kényelem. Fejlődő szövetkezeti szolgált Jtás a füzesabonyi járásban Füzesabony újtelepi részén rövidesen megnyitják az új cukrászboltot és az éttermet. A vasútállomás mögötti vas-műszaki áruház átalakítása már folyamatban van. A déli községrészben újabb kisvendéglőt létesítenek, míg a jelenlegi vasbolt helyén korszerű ÁBC húsáruházát rendeznek be. Mezőtárkányban az italboltot szépen berendezett kisvendéglő „váltja fel”, ezenkívül a falu központjában még ebben az évben felépül az új ÁBC-áruház. Besenyőtelken bővítik és korszerűsítik az italboltot, Dor- mándon pedig presszót nyitnak a kultúrotthonban. .Hadállás a bútorfronton" Ä nagykereskedelemmel konkurrál — egy egri kisüzem TÁLÁN NEM IS gondolunk rá, de az Egri Asztalos és Kárpitos Ktsz is egyre nagyobb szerepet vállal a hazai bútorgondok enyhítéséből, a jelentkező, s folyton növekvő igények kielégítéséből. Mint Palotás Lászlótól, a szövetkezet elnökétől és Kelemen Istvánná főkönyvelőtől a napokban tájékozódtunk: már tavaly 13 helyett 15 millió forintos értékesítést végeztek, az idei programjukban tizennyolcat emlegetnek, s a negyedik ötéves terv végére huszonhatot szeretnének. Elsősorban természetesen a megye kéréseit veszik figyelembe, s csak utána kereskednek az országgal. Két esztendeje még mindössze néhány áruházzal, árudával próbáltak kapcsolatot teremteni, de tavaly már Borsodba. Szolnokba, N tórádba, Szabolcsba és a Hajdúságba szállítottak rendszeresen, sőt, feliratkoztak Budapest ásandó partnerei közé. Ma már az egriektől vásárol a Fővárosi Hangszer és Bútor Kiskereskedelmi Vállalat, újabban pedig az Otthon Áruház is. Jó érzékkel, ü gy ess éggel találtak a kiskereskedelmi vállalatok felé vezető útra. Megegyeztek velük abban, hogy a nagykereskedelmi haszon elkerülésével a „megtakarított” forintokon osztoznak a megyei i!lr’tve a pesti vállalatokkal, illetve a pénz másik részéből módot teremtenek a közvetlen szállításra. így az egri üzemből egyenesen — az ed- ciginél gyorsabban és b;z- tonságosábban — a forqal mazó kiskereskedelmi vállald iizletAhe viszik a megrendelt bútorokat. Sz,_lt^ á^nn^óan az országot járják a szövetkezet pftko"s:s teherautói, rmd-ek pz idők folyamán mrr'gv'-’ték a vásárlókat arról, hogy lehet rájuk számítani. SIKvp ’T n A KTST-N^'" figvo1m?t keltenie a ,.piacon”. Jellemző a kereskedelem érdeklődrróre, h*agv például gverr"' h'■verőből a m 'dt évi 3600 helyett az idén már 6100-at kár, s a te vápánál sokkal többri igmvel az Fger elnevezésű fotelekből, vngv éppenséggel a „Jutka” tanulóasztalokból. Helytállásuk — mint mondták a szövetkezet vezetői — a már korábban kezdett műszaki fejl"sztés eredménye. Tavr’y 200 ezer forintot kanták erre a eA1ra a (kölcsönös támogatási alapból. további hatvan°zrot hitelből nyertek, a többit pedig maguk teremtették elő. Gyártmányaik között kétségkívül előnyt jelent a formavédett gyermekheverö, s újabb érdeklődésre tar Ihat számot a bűzi tervezők jelenleg még kísérleti stádiumban levő munkája. A technika, a technológia tervszerű, tudatos korszerűsítése — a gépesítés, a legpraktikusabb, leggazdaságosabban felhasználható anyagok alkalmazása, a munkafolyamatok egyszerűsítése, hatékonyabb szervezése — az árutermelés fokozása, a termékválaszték bővítése a cél szüntelenül. Érzik, tudják, hogy enélkíü messzi lemaradnának a versenyben, az összes létszámot tevő 120 ember már régen „lehúzhatta volna a rolót”. Mert — meglehetősen érdekes ez — a hagyományos módszerekkel, a megszokott stílussal határozottan szakítaniuk kell. Nap mint nap érzik magukon is, hogy a „babramunkák” ideje lejárt, a korábban tevékenységükre még jellemzőbb javításokra nemcsak a jövőben, hanem napjainkban sem építhetnek. Üj bútort kér, modern darabokat, garnitúrákat keres a kereskedelem, a kisfogyasztó csakúgy, mint a közületi megrendelő. S mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy amíg az áru- dákból megismert termékek mellett például a szövetkezet elkészítette a megyei könyvtár teljes bútorzatát, a hatvani új rövidárubolt, il • tetve az egri idegenforgalmi hivatal berendezésén dolgozott, a ktsz-től mindössze két magánszemély rendelt közvetlenül egy-egy konyhabútort, s ugyancsak két esetben vittek a műhelyébe öreg darabokat átalakításra. MINDENESETBE nem fordítanak teljesen hátat a javításnak, szolgáltatásnak sem: idei kapacitásuk közel egyötödét tartalékban hagyták Ilyenféle feladatokra bár érzik, hogy felesleges nagyobb czükcóg lenne rá a sze1agí’7''TŰ termelésben, P-* hát nem nka-vík. hogy „szó érje a ház elejét...” Gy. Gy. fl húsprogram a szarvasmarha- tenyésziés tükrében A marhahús a belföldi páa- cokon is kedvelt cikk, de talán külföldön még inkább. A FAO felmérése szerint a „marhahúséhség” világszerte egyre inkább nő, az igényeket viszont egyre kevésbé tudják kielégíteni. Érdemes megemlíteni például, hogy a magyar vágómarha-export majdnem-teljes egészében a Közös Piac országaiba irányul, s a kivitt mennyiség 1965-től 1969-re közel megkétszereződött. S amíg például a sertéshúsból a Közös Piac országai teljesen önellátóak, addig a marhahúsból, vágómarhából hosszú távlatban behozatalra szorulnak. A belső és külső piac növekvő igényei érthetővé teszik, hogy miért került sor hazánkban a húsprogram meghirdetésére, melynek során az egyik kiemelt cél az állatlétszám fejlesztése, az árutermelés növelése. Növelni a tehénállományt Miként is alakul a húsprogram megyénkben ? A termelőszövetkezetekben, a háztáji gazdaságokban jelenleg mintegy 23 ezerre tehető a tehénállomány. S mivel a program alapja a tehénállomány növelése, ezért — az országos elképzelésekkel összhangban — az állomány tízszázalékos növelését szükséges megyénkben is megvalósítani. Az állomány növelése a közös gazdaságok feladata. A termelőszövetkezetekben azonban van egy bizonyos fajta idegenkedés s ez elsősorban annak köszönhető, hogy a legtöbb szövetkezeti vezető szerint a tehéntartás ráfizetéses. Ebben van is valami, hiszen megyénkben jelenleg 2400—2500 liter tej az évi hozam s ez bizony nagyon kevés. Azokban a gazdaságokban, ahol a 3000 liter fölé emelkedtek, már lényegesen másképpen alakul a gazdaságosság. Különösen akkor, ha a marhahizlalásnál is jobb eredményeket tudnak felmutatni. Átlagban ma 16—18 hónap szükséges ahhoz, hogy a vágómarha súlya elérje az 550 kilogrammot. Van azonban olyan gazdaság is, ahol ezt a súlygyarapodást 14 hónap alatt produkálják. A jobb eredmények nyilvánvaló, hogy forintokban is megmutatkoznak Mindezektől függetlenül azt lehet elmondani, hogy ha a tehéntartás nem is mindig gazdaságos, azért a szarvasmarha-tenyésztés összességében megéri a fáradságot. Elavu't és korszerű {érőhelyek A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének egyéb problémái is vannak. A hagyományos férőhelyeken például hagyományos módon történik a gondozás, a takarmányozás. Ez pedig szinte egész napra leköti az embert, nem nyolc, hanem ennél jóval több órára. Az ötven évvel ezelőtti technológia — ha lehet ezt egyáltalán annak nevezni — nem vonzza a fiatalokat. Jó néhány olyan gazdaság azért nem fejleszti állományát, mert nincs, aki az állatokat gondozza. A megoldás: új telepek építése. Megyénkben jelenleg kilenc szakosított' telep építése folyik, illetve van olyan is, amely már elkészült. A pétervásá; i telep után az idén Sarudon és Hatvanban is átadják rendeltetésüknek az új létesítményeket. A kilenc új telep elkészültével mintegy 3,5 ezer tehénnek és a bor- júszaporulatnak az elhelyezése várható — modem körülmények között. Mindez azonban nem oldja meg az összes gazdaság gondját. Hogy az építkezés a jövőben miként alakul, azt nehéz kiszámítani. Az elmúlt gazdasági év nagyon kedvezőtlenül alakult, a közös gazdaságok jelentős részében komoly gondokat okozott. Jelenleg egy 100 férőhelyes istálló körülbelül 3 millió forintba kerül. Ahhoz, hogy valaki a jövő évben megkezdhesse az építkezést, már a mostani zárszámadáson biztosítani kell a bekerülési költség felét. Az építés tehát nem mondható olcsónak. Az új telepek „benépesítése” sem egyszerű feladat, hiszen ehhez tbc-mentes állomány szükséges. Éppen ezért megyénkből is Komárom, Baranya és Vas megye gazdaságaitól próbálnak tenyészállatokat vásárolni. Az is tény, hogy a vásárlás sem ke- rül kis pénzbe. A barom'i — gyorsabb Sokszor felmerül a gazdaságok vezetőiben: mivel érdemesebb foglalkozni, szarvasmarhával. sertéssel, vagy baromfival. S ilyenkor sok ellenérv szól a szarvas- marha ellen. Hiszen a nemzedékváltás lassú — amíg például a koca egy év alatt kétszer fial s egyszerre 8— 10 malacot, addig a tehén kilenc és fél hónap alatt egy borjút ellik. Beszerzésnél egy-egy tenyészüsző ára nem kis pénzbe kerül s a beruházási volumen is súlyosabb, mint más állattenyésztési ágaknál. Sok tehát a gátló tényező. Mégis, mi szükséges ahhoz, hogy a húsprogram valóra váljon? Papp Sándor, a Heves megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója szerint a, magas szintű árutermeléshez jó tenyészanyag, ésszerű takarmányozás, megfelelő állati férőhelyek és nem utolsósorban szakemberek, szakmunkások kellenek. Amikor tehát a húsprogramról beszélünk, nem szorítkozhatunk csupán arra, hogy az árutermelést emlegessük, hanem gondolni kell a háttérre is: a tehénállomány növelésére, a tehéntartás rentábilissá tételére, a tervszerű és megfontolt tenyésztői munkára, a takarmánytermesztésre — és egy sor dologra. A vágómarhák számának növelése mindezek függvénye. S a munka csak akkor lehet eredményes, ha a rész- folyamatok szervesen illeszkednek egymáshoz és mindegyik gazdaságos. Reméljük, hogy ez így is lesz s akkor a szarvasmarhaállomány növekedésének megfelelően növekszik a vágómarhák száma is. Az elmúlt esztendőben megyénk termelőszövetkezetei, háztáji és egyéb gazdaságai közel 18 ezer vágómarhát értékesítettek, A tervidőszak végére ezt a mennyiséget 10—12 százalékkal szükséges növelni. Ezek tehát a feladatok. Megoldásuk nem kis erőfeszítést igényel, de szükség- szerű. Kapós! I pvpnte Métraderecskei számvetés Négy évgyűrű A hó Itt ott megolvadt, tarka, foltos, nagyon nyúzott a vidék, ám így is kedves a mátrai táj. A kertek kopasz fái között hideg szél csavarog sunyin, és elviszi azt a kevés meleget is, amit a sáros föld pár órára magába szívott. A derecskéi tanács- házán vaskos cserépkályhák ontják a jó meleget, ahol Forgó Miklós vb-elnök számvetését hallgatom. A végzett munkát összegzi, a falukép megváltozásait, új vonásait, mit tettek az emberek közös erővel, s azt is, hogyan sáfárkodtak a tanács vezetői a falu gazdájaként. Négy évgyűrűt bont fel az időből, azokat az utóbbi fontos éveket, amelyek maradandó jegyeket véstek a falu arcára. gátrendszer készült a Lenin utcában. Javították az utakat, átereszgyűrűket raktak le. Kulturális és sportcélokra 35 000 Ft-ot fordítottak, s ebből 25 000 volt a könyvtáré. Az iskola tetőszerkezete megroggyant, életveszélyessé vált, újat kapott 350 000 forintért. összesen másfél milliós költségből gazdálkodhattak, ez nem valami sok pénz, ebből legfontosabb gondjaikat enyhítették. A falu lakossága nemcsak adózó forintjaival, de két keze munkájával is segített ott, ahol tudott. Hetvenezer forint értékű társadalmi munkát végeztek azzal, hogy a község nagyobb részén ki tiszti tották, rendbe tették az árkokat. adatuknak azt tartották, hogy tovább szépítsék fürdőjüket Utat építettek, s a nagy forgalmú utcában javították a közvilágítást. És hozzáfogtak új medencék építéséhez is. A munkák elvégzéséhez igen sok segítséget nyújtott a téglagyár, a termelőszövetkezet. Villanyt kapott „Három- hányás”, s emellett minden derecskéi örömét jelentette, hogy a falun átkanyargj műutat teljesen felújították, kilométerenként 1 millió forintos költséggel. iO isii 1938 0 1971. február 7., vasárnap Ez az esztendő a Járdaépítés meg a vízrendezés esztendeje volt. Egyik feladatot sem kell különösebben magyarázni, szükségességük annyira nyilvánvaló. Végérvényesen száműzni akarják azt a jelzőt, hogy „gumicsizmás” falu. Ég nemcsak a sártól, de a víztől is szenvedtek már eleget, ott keresett utat magának, ahol éppen talált. Tíz utcában épült járda, alagcsövezéssel. A község alsó részén rendbe hozták a harmadrendű vízárkokat, Mátraderecske nagy büszkesége a gyógyvizű strand. Tíz- és tízezreket vonz évente, s a falubeliek is igen kedvelik frissítő erejéért Annak idején valóságos tömeg- mozgalom . bontakozott ki, hogy a medencét megépítsék, hogy a strand kellemes környezetét megteremtsék. Kevés híján kétmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek itt, s nemcsak munkájukat, de/ pénzüket is szívesen áldozták a derecskéi emberek. 1968-ban legfontosabb XelA strandfürdőben felavatták a két új medencét, ezzel külön fürdőhelyet kaptak a gyerekek is. A munkák nagyobb részét a termelőszövetkezet végezte, de jelentős segítség volt az a munka is, amit a feladatokból a lakosság magára vállalt. A kiemelkedő társadalmi munkáért 50 000 Ft-ot kapott a község, jutalmul. A Széchenyi utca új burkolatot kapott, s higanygőz- lámpákat szereltek fel, végig a falun átfutó műút mentén. Jelentős összegeket fordíthattak a sportkör támogatására, s a könyvtár is jóval többet kapott, mint a korábbi években — 30 000 Ft-ot. Elavult, öreg, ócska épület volt a község tanácsának hivatala. Ha szégyenkezniük kellett is emiatt, új otthon építésére nem gondolhatta!., mert szükségesebb, fontosabb gondjaik megoldása emésztette fel a községi háztartás, a költségvetés forintjait. Ma már bárki megcsodálhatja az 19G9-ben emelt új tanácsházát amit állami támogatással építettek. Korszerű, modern épület, szemre is tetszetős vonalakkal, s belül a szobák ízléses, praktikus bútorzattal berendezettek. Igen eredményes évet zártak 1839'ben. Sokat maritoltak a feladatok sűrűjéből, de semmi nem hullott ki a kezeik közül teljesítetlenül. Csak a legfontosabbakat még a községfejlesztés terjedelmes listájáról: korszerűsítették a villanyhálózatot az egész község területén; az ivóvízellátás javítására új kutakat építettek; Vnegnyug- tatóan rendezték a tejellátást, amit a tsz vállalt magára; és sikerült elérni, hogy Mátradcrecskét is bejegyezzék a MÁVAUT térképére — a vonat mellett most már autóbusza is van a községnek, átszáll-sok nélkül eljuthatnak Egerbe. Gondoltak az idősebbekre is, mikor elhatározták, hogy klubházat építenek számukra. Nem valamiféle „palotára” gondoltak, hanem valóban házra, amely szórakozást, pontosabban a szabad idő hasznos eltöltését nyújtja, a klubélet legfontosabb jellemzőjét, a családiasságot is biztosítva. Űj helyre költöztették a község moziját, s ezt teljesen a MOKÉP finanszírozta. A régi mozi helyiségében hamarosan vegyesboltot nyitnak. Tovább javították a fürdővendégek ellátását is: tejcsárda, lacikonyha, italbolt és presszó várja itt a látogatókat. S azt se felejtsük megemlíteni, hogy egészséges ivóvizet kapott a cigánylakosság. ism 1970 Ezt az esztendőt is űj létesítmények jelzik. Több évi takarékoskodás után végre nekikezdhettek az óvodaépítésnek. Az új óvodában 50 gyerek számára készítettek helyet, ahol kulturált, kellemes körülmények között, ' gondtalanul tölthetik idejű- ke* az apróságok. Sok család régi vágya teljesült, nagy tehertől szabadultak meg a Üj tervek feladatok? Rengeteg még a tennivaló. Nagyon hiányzik egy művelődési ház, sok utcában nincsen még járda, és a közvilágításban is sok még a sötét folt. Ezek mind-mind jogos igények de csak addig lehet nyújtózkodni, ameddig a tanács takarója, a pénze ér A lakosság eddig is sokat segített — a négy év alatt végzett társadalmi munka értéke 3.5 millió forint — s előbbre lépni csakis akkor lehet, ha továbbra is megadják segítségüket, mint eddig tették falujukért, jó szívvel, önzetlenül. így gazdagodhat Mátraderecske az élet új évgyűrűivel... Patak.» Mega#
