Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

Számítógépek az egyetemen tanszékén számítógépes tankört létesítettek. Az elektronikus gépek lényegesen meggyor­sítják a számítási feladatok megoldását. (MTI foto) Milyen az anyag helyzete? Több mint száz kérdés az új lakásigénylési lapon SPARTACUS — Még nem jelent meg. — Ezzei fogad az igazgatási osztály vezetője, Dobi Antal, s mutatja a Tanácsolt Köz­lönyének legfrissebb szá­mát. Az új lakástörvény meg- Jelesiéséről van, szó. Nem vitás, ez ma az egyik legizgalmasabb belpolitikai téma. Mérik a lakáso­kat, s az emberek számlt- gatják, mennyi is lesz a lakbér, hogyan lehet új la­káshoz jutni, vagy a régit el­cserélni. Most mindenki vár­ja a rendelet megjelené­sét. Az Egri Városi Tanács is erre vár, hiszen a rendelet keret csupán, amelyet a ta­nácsoknak Ítéli majd kiegé­szíteniük, s a helyi viszo­nyokra alkalmazniuk. A ta­nács feladata lesz például meghatározni a lakbérkör­zeteket. Tudvalevő ugyanis, hogy a lakbér összegének meghatározásánál azt is fi­gyelembe veszik, hogy a város melyik részén van a lakás. A lakás-használatba­vételi díj, illetve a hozzá­járulási összeg mértékét, valamint a részletfizetési kedvezményeket is előrelát­hatóan a tanácsrendelet fogja majd szabályozni. Ugyancsak a tanácsrendelet­nek kell majd meghatároz­nia az igényjogosultságot. Arról van szó ugyanis, hogy a helyi lakásviszonyok befolyásolják a lehetősége­iket és ezzel együtt az igény mértékét is. Sok embert érint a lakás­igénylés és -elosztás új módszere is. Már az előké­születekből megállapítható, hogy aá új lakásrendelet alapján megfontolt, körülte­kintő lakáselosztásri számít­hatunk. Erre mutat az a la­kás igénylési lap is, amely ezekben a napokban került •d a nyomdából. Míg a régi lakásigénylési lap mindösz- sze egy oldalból állt, s a személyi adatokon kívül jó­formán csak annyit kellett ráírni, hogy „lakást ké­rek”, addig ez az új nyom­tatvány hat oldalon kér­dez. „Milyen lakásra kívánja kérelmét benyújtani'!” — ez a kérdés is szerepel a la.kás- igénylési lapon. Ez elsősor­ban azért számít újdonság­€. Mwmih tani. február X, vasárnap nak, mert az eddigi gyakor­lat szerint csak azok adtak be lakásigény lesi kérelmet, akik egyedül csak az állam­tól várták lakásproblémá­juk megoldását. Most kii kell tölteni a lakásigénylési la­pot mindazoknak, akik va­lamilyen lakást akarnak; le­gyen az állami lakás, szö­vetkezeti lakás, társasház, öröklakás, vagy éppen csa­ládi ház. Tudni akarja a lakásügyi hatóság azt is. hogy a lakás­igénylő milyen körülmények között lakik és milyen la­kásra tart igényt (egyszobás, kétszobás. háromszobás, összkomfortos, komfortos, vagy komfort nélküli?). Külön kérdéscsoport fog­lalkozik az úgynevezett mi­nőségi lakáscserékkel. Ez is új vonás: az eddigi gyakor­lat szerint ugyanis nem kel­lett igénylőlapot beadni, a tanács illetékes osztálya csupán felülbírálta a lakás­cseréket. Ennél a kérdésnél megjegyezzük azt is, hogy az új lakástörvény tovább­ra is lehetőséget ad arra, hogy a lakók megegyezés szerint egymás között is cserélhessék leírásukat Részletesen kérdez az igénylési lap a családi kö­rülményekről is. Be kell inni többek között a havi átlag- jövedelmet, az esetleges ki­tüntetéseket, a vagyoni hely­zetet — például van-e sze­mélygépkocsija? — és a csa­lád egy főre eső átlagjöve­delmét is. Sőt, még arról is érdek­lődik ez az igénylési lap, hogy mennyi készpénzzel rendelkezik. Megkérdezi, hogy a használatbavételi díj befizetésére, szövetkezeti la­kás, társasház, öröklakás, családi ház építésére, vagy minőségi csere esetén az ér­tékkülönbözet kifizetésére milyen összeggel rendelkezik az igénylő. S természete­sen kérdezi azt is; milyen részletfizetési kedvez­ményt, vagy milyen összegű állami kölcsönt kér az épí­téshez, vagy lakásproblémá­jának más megoldásához.? Az alaposság igényét jelzi az is, hogy néhány igazolást is csatolni kell a lakásigény­lési laphoz. Többek közölt a havi átlagkeresetet bizonyí­tó munkáltató igazolást. Az új lakásigénylési lapot sze­mélyesen kell bevinni a la­kásügyi hatosé ghoz, ott el-1 lenőrzik az adatokat, s ess’ej azután veszik azt át. A lakásigénylési lap 10&, kérdése közül csupán néhá­nyat említettünk, de. ügyi gondoljuk, már ezek is jel­zik, hogy a tanácsok milyen körültekintéssel készülnek az új lakásrendelet végre­hajtására, az épülő lakások elosztására. (m) (Tudósítónktól) Kápolna gazdag történel­mi hagyományokkal rendel­kezik. A művelődési ház fia­talokból álló honismereti szakköre Kóczián Ferenc magyar—történelem szakos tanár vezetésével évek óta ápolja és gyűjti a helyi ha­gyományokat, a történelmi múlt emlékeit. A lelkes kis kollektíva kéthetenként tart­ja összejöveteleit. Az eddi­giek során feldolgozták a község történetét, összegyűj­tötték a dűlőneveket, a kü­lönféle földrajza és helyne­veket. Gyűjtötték és rend­szerezték az 1848-as emlé­keket. a kápolnai csata emlé­keit. Külön gyűjtemény dol­gozza fel az 191.9. évi Káro­lyi-féle földosztás esemé­nyeit. A község legújobb ko­ri történetiének, 25 éves fej­lődésének eseményeivel kü­lön gyűjtemény foglalko­zik. XXV. Renate felé fordulok, alsó ajka beszíva, egész testében remeg a kíváncsiságtól, bű­völő kék szemében ezer kér­dőjel. — Hogy vagy? — érdek­lődöm. — Nem féltél a sö­tétben? Nekem ugrik, hátrálok, el­kapja a fülemet. Valósággal lóg rajta. — Megöllek —; sziszegi —, széttéplek, h^ azonnal nem mondod meg/bevált-e az öt­leted, vagy sem? — Ja, az ötletem?... Hát igen, azt hiszem, sikerült. .. Mondd, nem volna kedved fürödni egyet?... Hű, ez fájt! Kirántom a fejem, ez akis Spartacus neve fogalom, élete legenda. Howard Fast regénye ezt az életet és ezt a nevet igyekszik elénk ál­lítani elvontság és legenda nélkül: a film is őt követi külső és belső eseményeiben egyaránt Pedig ezt a nevet és ezt a legendát nem köny- nyű túlzások nélkül megraj­zolni a mai nézőnek sem, hiszen Spartacus lázadása az akkori római birodalom­ban a legromantikusabb és a legreménytelenebb" vállal­kozásnak tűnik. Az egyre terjedő és hatalma csúcsa fe- fé törekvő Róma le tud tör­ni minden lázadást, minden olyan kísérletet, amely a ró­mai hatalmat és hatalmaso­kat veszélyeztetné. Spartacus — mint minden igazi lázadó — fellázadt a lehetetlen ellen, mert nem tudtá tovább elviselni azt a jogfosztottságot és megalá- zottságot, amit a rabszol­gáknak akkör el kellett vi­selniük. A másik lehetetlen Spartacus előtt az volt, hogy a római légiókat végül is le­győzze, kezdeti sikerei elle­nére is. A harmadik lehe­tetlenség pedig az volt, hogy ezt a tiszta lázadást, az em­beri igazságnak és emberi értéknek ezt a nemes kitö­rését megértik és végérvé­nyesem támogatják majd azok az idegen kalmárok, akik — ha mernének — ösz- szefognának bárkivel Róma ellen. S még ráadásul: Ró­ma is minden alkut, aljas­ságot megkísérelt, csakhogy legyőzhesse ellenfeleit. A film a capuai gladiátor- iskola életének zárt fegyel­mét, kegyetlen életformá­ját plasztikusan mutatja be. Azt a vérszomjat is, aho­A szakkör tagjai most le­velezést folytatnak mindazon községek hasonló ' szakkörei­vel, ahol 1848-ban és 49-ben jelentősebb események, csa­ták voltak. Egy másik gyűjtő csoport a községben élő idős embereket szólaltatja meg, magnószalagra rögzíti a leg­idősebbek meséit, énekeit, el­beszéléseit. A falukrónikát író csoport a község 25 . éves történetének anyagán dolgo­zik. fotókat, újságcikkeket, s egyéb dokumentációkat gyűj­tenek, rendszereznek a köz­ség fejlődéséről. A honismereti szakkör tag­jai több kirándulást is tesz­nek. Meglátogatták az egri vármúzeumot, a közeljövő­ben pedig mezőkövesden a matyó népi hagyományokat tanulmányozzak. Feldolgoz­zák a Tárná völgyének tör­ténetét, és ellátogatnak az aidebrői ásatásokhoz, a fel- debrői altemplomba, Kaiba, bestia majdnem leszakította a fülemet. És még azt mond­ják, hogy a dán nők nem temperamentumosak, túlsá­gosan szelídek. Köszönöm szépen! — Kérem, kedves Hans szólok Aakjaerhez —, a Tör­pe mielőbb beszélni szeretne önnel. Ha jól értettem, az a kívánsága, látogatná meg az érdekéit többi szakember társaságában, hogy megbe­széljék a munkálatok mi­előbbi elkezdését. Mármint azoknak a bizonyos gátló áramköröknek, vagy mi a csodának a beszerelését. A professzor szobájának heverőjén ülök Renate mel­lett, Jsarqgatással a fülemen. gyan a gladiátorok, rabszol­gák között a jogot kiméri a tulajdonos: minden fölött uralkodik a pénz, az arany és ennek harácsolásáért a teljes jogú római polgárok, a hatalom birtokosai minden­re képesek. Hogy a jognak milyen szakadékszerű lép­csőjén nézhetnek le a pat­ríciusok a rabszolgákra, an­nak bizonyítására sok jele­net sorakozik fel a filmben. S mekkora tragikum süt a képekről lenéző rabszolgaar­cokból ránk: a hatalmasok azzal biztosítják ezt a szé­gyenletes megalázottságot a maguk számára, hogy a rab­szolgák között különbséget tesznek és jól pórázon tart­va a kipróbáltakat, feljogo­sítják őket arra, hogy a többi rabszolgát sanyargat­hassák. Ezen a kétségbeejtő- en szoros rendszeren tör át Spartacus felkelése és a kor törvényei ellenére csak egyet akar: szabadulást és visszamenni a tartományok­ba, ahonnan összevásárolták őket. A hatalmat megtestesíteni látszó senatus és Spartacus szűk vezérkara párhuzamo­san küzd a filmszalagori a győzelem összekovácsolása érdekében. Bizalmas meg­beszélések és nyilvános szó­noklatok, alkudozások és magasra törő, jól fogalma­zott tervek közben törnek előre az erők, amíg össze nem ütköznek. Tízezrek sor­sa és kegyetlen romantiká­ja igyekszik képre, színe­sen és változatosan a sikeres Howard Fast-regénybőL Mégsem a nagy tömegjele­netek hatnak ránk igazán. Nem tagadható, hogy a ró­mai légiók felvonulási rend­Gárdonyi édesapja sírjához, és Kompoltra, a Hámán Kató emlékműhöz. Megtekintik a siroki és kisnárcai várat is. A szakkör tagjainak gya­korlati tevékenysége az emlékműveik ápolása, ök gondozzák a két 48-as, a Ká­rolyi-féle emlékműveket és a szovjet hősök emlékművét. Külön dicsérettel lehet szól­ni gyűjtőmunkájukról. Gyűj­teményeik között a rég­múlt időszak használati esz­közei szerepelnek. Mázas edények, pipált, 100 éves £a- tefcnők, köpülők, saját fara­gásé borotvatartók, szövő­székeik, lószerszámok, sütő­lapátok találhatók szép számmal és gyűjtemények között. Tervük, hogy rövide­sen egy falumúzeumot vagy egy kiállítóhelyiséget létesí­Aaikjaer még a tisztásról el­rohant, hogy haladéktalanul megszervezze a randevút a Törpénél, Nagy Erik és Ilse valamivel később hazavitték az időközben szerencsésen előkerült kis Eriket, hogy le­csutakolják, másik ruhát ad­janak rá. — Onnan meséld el még egyszer — könyörög a lány —, hogy előhúztad az inged alól a két kiskutyát, — Előhúztam, megmutat­tam a kamerának. A Törpe azonnal megértette, miről van szó. Hogy nemcsak az embernek van, más élőlény­nek is lehet konstans rezgés­száma. És ha két ilyen tacs- kókölyök egy ember hátához szorosan hozzátapadva alszik, összekeveredik a három rez­gés. De két keveredés is elég ahhoz, hogy csődöt mondjon a regiszter. A televíziós ka­mera meg szemből nem ve­heti észre, hogy mi van az ember hátán, az inge alatt. Ha az állat csendben marad, a mikrofon sem érzékelheti a jelenlétét. Meg is kérdeztem a Törpét, hogyan lehetséges, hogy eddig Aarlesben senki- . nek nem jutott eszébe ez az egyszerű trükk? — És ő erre azt felelte, hogy nem tud:a. Én viszont tudom. Mi, dánok, nem va­gyunk ötletes nép. Ide elő­ször is egy külföldi kellett, aki nem a lila kör tiszteleté­ben nőtt fel, akiben íelme­j AM7’" kai j ( 1 $ je elkápráztatja a nézőt, a küzdelem néhány vad rész­lete izgalmat kelt, az embe­ri életösztön ilyen vagy olyan kifejezése az emberi arcon, megindít. Mégis ak­kor érzünk bele a korba igazán, amikor a hatalom hazárd figuráit látjuk ágál­ni, amikor Gracchus a nép­nek szeretne valamiféle de­mokráciát. Crassussal, az arisztokratával, generális­sal szemben, aki konzuli székében és a hadsereg fő­parancsnoki tisztében már nyíltan tör a diktatúrára. Pelyhes állú ifjúként, de nem lényegtelen szereplő­ként már itt él ezek között a birodalomkovácsoló óriások között Caesar is, aki majd mintát ad Augustusnak, ho­gyan kell egy szeméy által teremteni egy világot, amely sok-sok millió embert hajt rabszolgasorba a Földközi­tenger partjai mentén. Eb­ben az óriási birodalmi ko­hóban minden elképzelhető! Még az is, hogy Varinia, Spartacus szép felesége Crassus oldalára kerüljön, hogy onnan ellopatva Gracc­hus szabadságlevelével me­nekülhessen Rómából Aqul- taniába. Ezt a minden lehetségest érzékelteti néhány kitűnő jellemszínész. A Spartacust alakító Kir.fc Douglas a ke­resztre feszítés előtti részek­ben a dacnak, a megalázott- ságnak, és a legyőzött igaz­ságnak gazdag érzelmi ke­verékét igyekszik érzékeltet­ni. A ravasz, de eszméket iß tápláló politikus Gracchust Charles Laughton alakítja rokonszenvet keltve. Laú- rence Olivier Crassusa ár­nyaltan játékos és kegyetlen, de megérezteti azt a félel­met, amely a zsarnok lelké­ben megfészkel, felismerve gonoszságát és hatalma esendőségét. Jean Simmon» Variniája finom szépség Pe­ter Ustinov Batfatusa pedig a film legjobb alakítása: ez az élni vágyó se római, se idegen, a pénzért mindenütt otthont találó és otthon levő kalmár, besúgó és szolgalé- lek — a kor igazi kifejezője. Tony Curtis An ton in usa másképp művésziélek, mint amit ml Európában a klasz» szikus művészekről rögzí­tettünk. Stanley Kubriek rendező« se nem üldözi a tömegjele­netek hatását, Russel Metty operatőri munkája is egyen­súlyt tart: a színek és for­mák elevenen élnek a kép­sorokon. Alex North zenéje a romantikát és az érzelme­ket hangsúlyozza és ezzel sokszor ellenpontozza az egyébként nyers eseménye­ket. S ha egy villanásnyi ősz- szehasonlítást megengedünk magunknak: ez a film nél­külözi azokat a nagy pilla­natokat, amelyeket évekkel ezelőtt a Kleopátrában lát­tunk. Farkas András fűlhet a szentségtörő gond©; lat, hogy a mindenható Onv nisappal is szabad tréfát űz­ni. Másodszor az kellett, hogy olyan segítőkész, oko6, ara­nyos fiú legyen az a külföl­di, mint amilyen te vagy..; Mondd, Tibi, mi lenne akkor, ha nem mennél el a délutá­ni hajóved, hanem csak éjfél­kor, a Sonderborggal? Eset­leg azzal sem, hanem hol­nap, a délelőttivel? — Ez utóbbi esetbe« nem lehetnék jelen a lányok mér­kőzésén. — Előfordult már, hogy újságíró olyan eseményről adott tudósítást, amelyen nem volt jelen? Mert közben fon­tosabb dolga akadt... Azt hiszem, te ezt is meg tudnád oldani valahogy. Nem? Érzem, amint egy ér tam­tamot dobol a halántéko­mon, valami a szívemet is szorítja, csak hápogok. Há­pogok és bólogatok. Renate felkel mellőlem, le­engedi a nagy ablakok zsa­luit, csak vékony, párhuza­mos vonalakban fér be némi fény. Aztán abba a sarokba sétál, ahol a lila kör , van, nyelvet ölt a falon levő do­bozmonitorra, fürgén kibú­jik a blúzából, rádobja. És takarót kap a két félgömb Is. Az erre legalkalmasabb ru­hadarab révén. És még ő mondta az imént, hogy a dánok nem ötletes nép! A kápolnai múlt' mai kutatói Honismereti szakkör Kápolnán temek. Kürti András: Császár István

Next

/
Thumbnails
Contents