Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
I Központi Statisztikai Hivatal [e'enlése (folytatás az 1. oldalról) hozzá a létszámhelyzet, a létszámstruktúra javulásához. 1970-ben egyes vállalatoknál munkaerőhiány volt. 1970-ben az ipari termelékenység alakulását — az előző két évvel ellentétben —- már nem befolyásolta a rövidített munkaidőre való áttérés. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés, az 1968—19G9. évi stagnálás után 6,8 százalékkal emelkedett, csaknem olyan mértékben, mint az egy órára jutó termelés (7,2 százalék.) A termelés növekedése több mint 90 százalékban adódott az egy főre jutó termelés emelkedéséből. 1970-ben az építőipari termelés kb. 9 százalékkal volt nagyobb, mint 1969-ben. Az összes építési tevékenység több mint felét végző állami építőipari vállalatok termelése 6 százalékkal emelkedett. az építőipari szövetkezetek és a tsz közös vállalkozások építkezései az átlagot meghaladóan nőttek. 1970. folyamán az építőipar erői jelentősen bővültek. A rendelkezésre álló gépek teljesítőképessége 15 százalékkal, a létszám 5—6 százalékkal haladta meg az 1969. évit Az árvíz elleni védekezés és a helyreállítási munkák növelték az építőipar és az építőanyagipar feladatait A kormány intézkedésére az építőipar az árvíz következtében tönkrement lakások újjáépítését döntő részben befejezte. Az állami építőipari vállalatoknál 1970-ben az egy építőipari munkásra jutó termelés 6 százalékkal, az egy órára jutó termelés 5 százalékkal emelkedett. E vállalatoknál a termelés növekedése tejjes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott, az építőipar más területein a termelékenység növekedésének a termelés emelkedésében kisebb szerepe volt. Mezőgazdaság —> éieimiszeripar A mezőgazdasági termelés 1966—1969-ben a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó mértékben (évi átlagban 5,1 százalékkal) csmelkedett 1970-ben a kedvezőtlen időjárás, valamint a bel- és árvíz olkozta kánok miatt a termelést mintegy 5 százalékkal elmaradt az előző év kiemelkedően magas színvonalától, főleg az árvíz által sújtott területeken működő mezőgazdasági üzemek nagymértékű kárt szenvedtek. Emiatt az előző évhez képest számos gazdaságban stagnált, illetve csökkent a személyes jövedelem is. Az üzemek folyamatos gazdálkodásához az áüam jelentős pénzügyi támogatást adott. A kedvezőtlen természeti tényezők elsősorban a növénytermelést sújtották. Ennek az ágazatnak a termelése összességében mintegy 12—15 százalékkal kisebb volt, mint 19G9-ben. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha- állomé ny csökkenése 1970-ben mérséklődött. a sertésállomány pedig az év folyamán jelentősen nőtt Az állattenyésztés termelésének értéke az előzetes számítások szerint kb. 7 százalékkal meghaladta az 1969. évit. A mező- gazdasági termelés egészének csökkenése mellett, a termelés szerkezete az igé- tmeknek megfelelően változott. A fonios"Hb növények közül az 1970 évi búzz- és rozste-més m:nt°gv három- yr'o've^e volt az e’őző évi yékordtemnésTiek. A megtermelt 29 milVó tonna ke- avórgabona így is elegendő a belföldi szükségletek kielégítésére. A cukorrépa- termés a k^nvérgabonánál nagyobb mértékben (kb. 34 százalékkal) maradt el az egy évvel ko-ábbi mennyiségtől. A zöldség- és burgonyatermés 5—10 százalékkal a bor- és gyümölcstermés 20 száratéi-lkal kevesebb volt az 1999 évinél. A növénytermelés csökke- gréfae a lakosság ellátásában ©kozott fpnr-'kadást Az , (^acsonyabb terméseredmények elsősorban az export árualapot csökkentették. A takarmánynövények közül kukoricából — az előzetes adatok szerint — kb. 4 millió tonna termett, 700 000 tonnával kevesebb, mint 1969- ben, a szálastakarmá- nyok közül a lucerna és vö- rösiheretermés kedvező volt. A traktorállomány az év közepén kb. 69 000 darab volt. A hektáronkénti műtrágya-felhasználás (szántó-, kort-, szőlő- és gyümölcsös területre számítva) az 1969. évi 125 kg-ról 146 kg-ra emelkedett. Az állattenyésztés fejlődése 1970. második felében élénkült. A belföldi húsellátás szempontjából különösen fontos sertésállomány az év második felében meghaladta az eddigi legnagyobb év végi állományt: 1970. december 31-én 7.3 millió darab sertés volt az országban, 1,6 millió darabbal több, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány évek óta tartó csökkenése 1970 második felében mérséklődött: a december 31-i állomány 191.1000 darab volt, valamivel kevesebb. mint 1969. december 31-én. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatására elsősorban a tehenek száma és aránya növekedett, ami kedvező a szarvasmarha-állomány jövőbeni alakulására is. A vágósertés értékesítés az év második felében megélénkült, ennek folytán 1970-ben lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. A vágómarha értékesítés az év utolsó hónapjaiban, elérte a múlt évi szintet, az év egészében azonban 7 százalékkal elmaradt attól. A baromfi értékesítés és export egyaránt mintegy 30—30 százalékkal, a tojásértékesítés több, mint 40 százalékkal nőtt Az élelmiszeripar termelése 1970-ben 3 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az állati termékeket feldolgozó iparágak erőteljesebb fejlődése mellett a növényi termékeket feldolgozó ágazatok termelése mérsékeltebben emelkedett vagy némileg csökkent Szállítás — hírközlés 1970-ben a közlekedési vállalatok 281 millió tonna árut szállítottak. 6 százalékkal többet, mint 1989-ben, A szállítási távolság növekedése következtében az árutonna km teljesítmény 9 százalékkal nőtt 1970- ben a közlekedési vállalatoknak a hosszantartó tél. majd az árvíz (a védekezés. azután a helyre- állítás) külön nehézséget okozott. A szállítási igényeket a m’.'n’ aszervezés javításával. a járműállo.** ■;-’v : szerűsítésével, a népgazdasági erőforrások koncentráló,savai a kritikus időben i.s jórészt kielégítették. Az őszi csúcsforgalmat mérsékélte, hogy a növénytermelő 1970- ben nem érte el az 1969. évi szintet. A vasúti közlekedésben folytatódott a vontatás'korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza 159 kilométerrel nőtt. 1970-ben a villamos és Diesel vontatás e^vüttcs aránva 60 számiét: volt A járműállomány korszerűsítése a vasút 24 villany-. 36 Diesel-mozdonyt és 8 motorvonatot szerzett be. A vasúti teherkocsi beszerzés 2300 darab volt 1970-ben, több az 19C9. évinél, de kevesebb, mint amennyi a kiselejtezett kocsik pótlásához szükséges. A teh ergénkom’ -köri dés szállítási teljesítményei 1970 ben is gyorsabban nőttek, mint a vasúté. Az év folyamán csaknem kétszer annvi új tehergépkocsit állítottak üzembe, mint. az előző évben. 1970. végén a tehergépkocsi közlekedési vállalatok gépkocsiparkjának több. mint egynegyede egy évnél fiatalabb volt. A távolsági személvszállí- tásban a szállított utasok száma (1017 millió fő) 2 száza'ókkal az utaskilométer tel íesftmény 3 százalékkal nőtt Az ország személygépkocsiállománya 1970-ben 23 százalékkal emelkedett, s az év végén 236 000 darabot tett ki. Külkereskedelem — idegenforgalom 1970-ben a külkereskedelmi forgalom élénk volt. Volumenét tekintve a szocialista országokkal, százalékosan a nem szocialista országokkal nőtt nagyobb mértékben a forgalom. Az év folyamán a szocialista országokkal az összes forgalom kétharmad részét bonyolítottuk le. 1970-ben a kivitel értéke 11 százalékkal nagyobb volt, mint 1969-ben. A magas világpiaci árak hatására számottevően fokozódott egyes kohászati termékek exportja. Jelentősen nőtt az alkatrészkivitel is, nagyrészt a járműprogrammal összefüggő kooperáció keretében. A gépexport 14 százalékkal emelkedett egy év alatt. A korábbi évekhez képest változást jelentett, hogy a nem szocialista országokba több, mint másfélszeresére növeltük a gépkivitelt, bár az exportált gépeknek így is elég kis részét (10 százalékát) értékesítettük ezekben az országokban. Az élelmiszer- termékek exportja 1970-ben is tovább nőtt, amit jelentős részben az 1969. évi kedvező növénytermelési eredmények tettek lehetővé. Az 1970. évi vágóállat-kivitel mennyiségben nem érte el a tavalyi szintet, de a magasabb árak folytán a devizabevétel meghaladta az 1909. évit. 1970-ben az ipari fogyasztási cikkek exportját a lakosság áruellátásának javítása, a választék bővítése érdekében nem növeltük. Azokban az árucsoportokban, ahol a lakosság igényei indokolták a kivitelt az 1909. évihez képest csökkentettük és növeltük a behozatalt. Az összes behozatal 1970- ben nagymértékben, 30 százalékkal emelkedett. A termeléshez szükséges anyagok és gépek Importja, valamint a lakosság ellátásához szükséges élelmiszerek és fogyasztási cikkek behozatala egyaránt jelentősen emelkedett. Az anyagimport 22 százalékos növekedésében a. termelés megélénkülése mellett szerepe volt az árvízzel kapcsolatos védekező és helyre- állítási munkáknak is. A gépimport 40 százalékos fokozódását elsősorban a beruházások megélénkülése váltotta ki. A viszonylag nagy élelmiszerimport növekedés (30 százaiéi;) az 1969. évi alacsony állatállomány, illetve a hústermelés csökkenése miatt vált szükségessé Az állattenyésztés fejlesztése jelentős fehérjetakarmányimportot is szükségessé tett Legnagyobb mértékben a fogyasztási iparcikkeik behozatala emelkedett. 1970-ben a behozatal növekedése is és volumene is nagyobb volt, mint a kivitelé, a külkereskedelmi forgalom egyenlege passzívummal zárult. 1970-ben 6 320 000 esetben utaztak külföldiek Magyar- országra, ebből 3 600 000 esetben magyarországi tartózkodás céljából. A látogatás nagyobb része, kb. 90 százaléka a szomszédos szocialista országokból, elsősorban Csehszlovákiából és Jugoszláviából érkezett. A Bulgáriából, Lengyelországból és az NDK-bői érkezők száma is meghaladta a 300— 300 ezret. A tőkés országok közül legtöbb látogató Ausztriából és az NSZK-ból érkezett. A z Európán kívüli országokból 120 ezren látogatták meg hazánkat, elsősorban az USA-ból és Kanadából. A magyar állampolgárok 1970 ben eg'Tnillió esetben utaztak külföldre, zömében a szomszédos országokba. Á lakossá^ anyagi éleíkirü'ményes A harmadik ötéves terv időszakában, különösen 1968 —1969-ben a keresők száma visionvl-g gvorsac emelkedett és 1970. év eledére hazánkban magas foglalkoztatottsági szint alakult ki. 1970. folyamán a létszámnövekedés üteme az előző éveknél mérsékeltebb volt. Az egész népgazdaságban a keresők száma nem egészen 1 százalékkal emelkedett, ami a munkások és alkalmazottak számának kb. 2 százalékos növekedéséből és a mezőgazdasági keresők számának kismértékű csökkenéséből adódott. A munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme az előző évekhez hasonlóan 1970-ben is jobban nőtt, mint a reálbér. Ebben a foglalkoztatottság emelkedése mellett jelentős szerepe volt a társadalmi juttatások — nyugdíjak, táppénz, gyermekgondozási segély stb. — 15 százalékos emelkedésének. A bér-, a létszám- és a társadalmi juttatások növekedését együttesen tükröző reáljövedelem emelkedése a munkás és alkalmazotti népességnél az elmúlt évben kb. 6—7 százalékot tett ki. Jelentős mértékben emelkedett a parasztság reáljövedelme is. Nőtt a termelőszövetkezetektől származó bevételek összege. Ebben szerepet játszott az, hogy az 1969. évi kiemelkedő termés egy részét a mezőgazdasági nagyüzemek 1970-ben értékesítetnéhány tartős fogyasztási cikk kiskereskedelmi ELADÁSA 1970-BEN ilíík, így kflWnösen as ét eKsó felében jelentős mértékben növelték a munkadíj- ki fizetéseket. Az 1970. évi gyengébb terméseredményekkel összefüggésben az év második felében a tsz-mun- kadíjak kifizetési üteme jelentősen mérséklődött. • A tsz-munkadíjak növekedésében szerepe volt annak is, hogy a termelőszövetkezetek a rossz termés miatt kieső mezőgazdasági árbevételt kiegészítő tevékenységük fokozásával részben ellensúlyozták. Ugyancsak emelkedett a háztáji termelésből származó jövedelem, amely a parasztság mezőgazdasági eredetű jövedelmének több minit 40 százalékát adja. A háztáji gazdaságok termelésében ugyanis döntő súlya van a sertés- és baromfitenyésztésnek, amely az év folyamán jelentősein emelkedett, ugyanakkor a növény- termelés általános csökkenése a háztáji gazdaságokat kisebb mértékbeli érintette, mivel a növénytermelés az előzetes számítások szerint nagyjából megközelítette az előző évi szintet. Ugyanakkor a felvásárlási áremelések miatt növekedett az árbevétel. Jelentősen nőttek a parasztság társadalombiztosításából eredő bevételei is. A paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme az előzetes számítások szerint 1970- ben mintegy 7—8 százalékkal emelkedett. 1000 db 1969 százaHáztartási hűtőszekrény 227 lékában 119 Motorkerékpár 87 142 Személykocsi 37 184 Rádió, zeneszekrémy 640 138 Televízió 233 108 Magnetofon 79 270 Valamelyest javult a szolgáltatások színvonala is. báláz igények és a rendelkezésre álló kapacitás között ezen a téren változatlanul feszültség van. Elsősorban ebből adódott, hogy a lakosság által igénybevett szolgáltatások 1970-ben is kisebb mértékben emelkedtek, mint az áruvásárlások. 1970-ben — előzetes adatok szerint — megközelítően 80 000 lakás épült, lényegesen töbh, mint az előző évben. A fogyasztói árak 1970ben országosan, az év egészét tekintve kb. 1,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül az állandóan, egész évben vásárolt termékek árszínvonala lényegében nem változott, az idénycikkek ára az év első felében — az 1969-es jó zöldség- gyümölcstermés következtében — alacsonyabb, az év második felében pedig a folyó évi gyengébb termés- eredmények folytán magasabb volt az előző év megfelelő időszakánál. Bár az összes élelmiszerek ára éves átlagban nem egészen 1 százalékkal haladta meg az 19G9-es szintet, júliusban, augusztusban. amikor a zöldség-gyümölcs áremelkedés nagyon erőteljes volt. a munkások, az alkalmazottak és a nyugdíjasok élelmiszerárindexe 4—5 százalékkal felülmúlta az előző évit. Az előző két évihez hasonlóan, 1970-ben is a ruházati cikk éli árszínvonala emelkedett a legnagyobb mértékben: kb. 2,5 százalékkal, ami egyes cikkek ennél sokkal nagyobb áremelkedéséből, más termékek változatlan, esetenként alacsonyabb árából adódott. Az egyéb iparcikkek és a szolgáltatások átlagos árszínvonala 1,5—2 százalékkal haladta meg az 1969. évit, míg' a fűtésre világításra fordított kiadások árszintje egykét százalékkal csökkent. A lakosság vásárlásainak növekedése mellett nőtt a lakosság el nem költött pénze is. A takarékbetét-állomány összege 1970 év végén ^2,1 milliárd forint volt, az év folyamán 7 milliárd forinttal gyarapodott. A társadalombiztosítási juttatások összege, beleértve a nyugdíjakat is, 1970-ben elérte a 30 milliárd forintot, a nemzeti jövedelemnek kb. 11 százakká! A munkáltatók járulékbefizetései és a dolgozók nyugdíjjárvláka a tánsadalntpbiaíosítási juttatásoknak 71 százalékát fedezte. 1970. végén a nyugdíjasok és járadékosok száma 1453 ezer volt, az év folyamán kifizetett nyugdíj összege kb. 13 milliárd forintot tett ki. Az egy főre jutó átlagos saját jogú havi nyugdíjösszeg 1024 forintra emelkedett. 1970. július 1-től a dolgozók kórházi ápolást igénylő családtagjai, valamint a nyugdíjasak és családtagjaik is időbeni korlátozás nélkül jogosultak díjtalan kórházi ápolásra. Családi pótlékot 1970-ben több mint 700 000 család kapott, részültre e címen az év folyamán ösz- szesen 2,8 milliárd forintot folyósítottak. — 1970. végén a gyermekgondozási segélyt 167 000 anya vette igénybe, e segély éves összege 1,2 milliárd forint volt. Beruházás 1970-ben — előzetes számítások szerint — a szocialista szektor beruházásainak összege kb. 87 milliárd forint volt, összehasonlítható árakon 14—15 százalékkal nagyobb az 1969. évinél. A tervezettnél is nagyobb fejlődés lényegében a vállalati és szövetkezeti pénzforrások gyors bővüléséből adódott. Ennek tudható be, hogy a vállalati beruházások 1970-ben 28 százalékkal meghaladták az előző évi szintet és jelentősen, mintegy 20 százalékkal nőtt a szövetkezetek fejlesztési tevékenysége is. Egyes nagy- beruházások megvalós'"tási üteme azonban a tervezettnél lassúbb volt, néhány 1970-re tervezett üzembe helyezés a következő években valósul meg. A befejezetlen beruházások állománya 1970-ben tovább nőtt, és december végén kb. 68—70 írüTMárd forintot tett ki. 1970-ben kb. 77 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe. 1970-ben a Karcag—Nyíregyháza közötti szakasszal befejeződött a Budapest— Debrecen—Nvíregvháza vasútvonal villamosítása. Az úthálózat az M 7-es autóút Székesfehérvár—n-u n tnn ní: _ ga közötti szakaszának megépítésével tovább korszerű södött. A főváros közlekedésének feji észté,sében nagv jelentőségű volt a Metró ke- “ let—nvugati 1. szakaszának megnyitása, a Keleti pályaudvari csurr>ór>ont. a Hungária ka-úti aluljáró üzembe he’-'Z^'-a. Üj kórház épült Kazine'tmrtfk&n, Ceg?ééíefii, VávöK. Bővült az'üdülőhálózat: Siófokon és Balatonszéplakon 600—600 Gyulán 400 férő- 'helyes üdülőt adtak át. 1970- ben két új szállodát vettek használatba, a budapesti Aero-hotelt és a békéscsabai szállodát, ezekkel a szállodai férőhelyeket 212-vel bővítették. Népesség, népm©s> galosn, egészségügye és kulturális e-latás Az ország népessége 1970. év végén 10 347 000 fő volt, 32 000 fővel több mint egy évvel korábban. 1970-ben 152 000 gyermek született, ezer lakosra számítva 14,7. A születési arány magasabb volt, mint 1961— 1967. években, de kismértékben alatta maradt az előző két évinek. A művi vetélések száma, amely 1969-ig állandóan emelkedett, — feltehetően a korszerű születésszabályozási módszerek elterjedése követkztében — 1 százalékkal kisebb volt, mint az előző évben. 1970-ben 120 000 ember halt meg, az 1000 lakosra jutó halálesetek száma 11,8 volt. A viszonylag magas és növekvő halálozási arány azzal függ össze, hogy a népesség egyre nagyobb része tartozik az idősebb korcsoportba. Az év folyamán is emelkedett a rosszindulatú daganatokban N meghaltak száma, és a tél végi influenzajárvány következtében többen haltak meg. mint egy évvel korábban. Az 1969. évihez képest 17 százalékkal nőtt a közúti balesetek folyamán meghaltak száma. A születési arány mérséklődése és a halálozási arány emelkedése együttesen azt eredményezte, hogy 1970-ben az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás (a születések és a halálozások küön- bözete) 3,1 ezrelék volt, alacsonyabb az előző évinél. 1970-ben 96 500 házasságot kötöttek, 1 százalékkal többet, mint 1969-ben. A válások száma (23 000) 5 százalékkal emelkedett. Az orvosok számának növekedése az év folyamán folytatódott. 1970 végén 23 500 orvos volt az országban, 10 000 lakosra számítva 23. Emelkedett a körzeti orvosok száma is. A kórházi ágyak száma 1970-ben 1000-rel emelkedett, és ez év végén 84 500-at tett ki. 10 000 lakosra 82 kórházi ágy jutott. A megelőző intézkedések hatására évről évre csökkent az új tbc-s megbetegedések száma. 1970-ben számuk alig tízezret tett ki. Gyakorlatilag megszűnt a diftéria, és a járványos gyermekbénulás előfordulása, a védőoltások hatására jelentősen csökkent a hastífusz, a szamárköhögés és a tetanusz megbetegedések száma is. Az 1970—71-es oktatási évben kb. 1 800 000-en vesznek részt az általános, a szakmunkásképző, a középiskolai és a felsőfokú oktatásban. Az oktatásban részt ■ vevők száma az előző tanévihez képest 52 000 fővel csökkent. A mérséklődés azért következett be, mert az előző évinél kisebb az általános iskolás kora gyermekek száma. A középiskolákban és felsőfokú tanintézetekben többen tanulnak, mint az 1969—70- es tanévben. A színház- és mozilátogatások száma az előző évihez képest lényegében nem változott, az év folyamán színházi előadásokra 5 600 000, mozielőadásokra 80 millió jegyet adtak el. A televízió- előfizetők száma 1970. december 31-én 1 770 000 volt. 173 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. A műsoridő heti 4 órával emelkedett és kísérleti jelleggel megkezdődött a színes adás. 1970 ben 4800 könyv jelent meg. 47 millió példányban. A könyvek száma az előző évhez képest 6 százalékkal emelkedett. Budapest, 1971. február 6. Központi Statisztikai Hivatal. ■g 1971. február L vasáriam
