Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-06 / 31. szám

R0& KOSSUTH t.SO Lányok, asszonyok. 8.46 Agay Karola énekel. 3.06 Jegyzet. 0.16 A Rádió Lemezalbuma. 10.55 Légy erős, Yuta! Rádiójáték. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiákoktól. 13.33 jegyzet. 14.03 Soha ne legyen háború.... 14.29 Kis magyar néprajz. 14.25 OJ Zenei Üjság. 15.20 Csak fiataloknak! 16.08 168 óra. Ipper Pál műsora. 17.52 Thyl Ulcnspiegel. 18.07 Hegedümuzssika. 19.25 Népi muzsika. 19.35 Dzsesszhangverseny közvetítése. 22.23 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiákokul. PETŐFI tJBS Trombitám nzslfca. 8.15 Operettrészletek, 9.00 Nóták. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 11.50 Könyvszemle. 12.00 Egy zalabakaai tragédiáról. 12.20 Zenekari muzsika. 13.03 Játszmáink. 13.30 Kórusmuzsika, 14.00 Napraforgó. 15.00 Az ifjúsági Rádió mflsera. 15.25 Falvakban, mezőkön.. . ( 16.05 Orvosi tanácsok, 16.10 Lemezalbum. 16.25 A Rádió Knbarésztnbám, 17.35 Az élő népdal. 17.45 Mesélő tárgyak n múzeumokban. 18.10 Húszas stúdió, 19.12 Kodály: Háry Jártás Daljáték. 22.13 Néptáncok. 22.34 Bartók: I. zongoraverseny. 23.15 Bacb-mdvek. MAGYAR 9.30 A Forsyte Saga sorozat, 5. A vagyonos ember. *0.20 Zenés beszéLgetéa. 21.00 A magy ar művéaoat története. TI .20 Radar. 10.25 A béke efeö sagsja, (Magyarul besaétö seovfet Sím.) 18.00 Híreik. 18.10 Twist Olivér soroasát 2. rész. 18.39 A „Televíziót az iskolák­nak” mozgalom eredményei. 19.15 Cicavízió. 10.30 Tv-híradó. 20.00 Tabi László öt peren, 20.05 Csók. Zenés vígjáték. 21.40 Tv-híradó. 21.50 Közv. a műkorcsolyázó EB- röl, (női 'szabad gyak.) POZSONYI 11.35 Kard Hala dalműsora. 16.55 Slovan Bratislava—Sparta Praha CKD jégkorong- mérk. 10.00 Tv-híradó. 20.00 Az operett fantomja. 20.35 Randal és Hopkirk. (Angol tv-sorozat.) 2L50 Műkorcsolya EB. (Női szabad gyak.) Sl MHAz Egerben, délután fél 4 órakor: FENTEK BEZI (Petőfi ifjúsági bérlet) Eiste 7 órakor: FENTEK rezi (Madách-bérlet) EGRI VÖRÖS CSILLAG? (Telefon: 22-33) Délután fél 4 és fél 8 órakor Spartacus Kétrészes, színes, amerikai film. (Dupla helydrakl) EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Délután fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Az élet dolgát Színes francia film GYÖNGYÖSI PUSKIN: A félszemű seriff GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Bosszúállók újabb kalandjai HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Szerelem HATVANI KOSSUTH. Könnyülovasság támadása FÜZESABONY: Éjszakai razzia P-STIRVÁSÁRA: Két úr esernyő nélkül A mellékbüntetés nem „mellékes” A Legfelsőbb Bíróság tájékoztatása mellékbüntetések alkalmazásáról UTAZÁS BALTIKUMMÁ III. Vilniusz — Trakai A Legfelsőbb Bíróság leg­utóbbi teljes ülésén hangot kapott az a fontos követel­mény, hogy szükséges a mel­lékbüntetések differenciál­tabb alkalmazása. Ezzel kap­csolatban a Leifelsőbb Bíró­ság illetékesei elmondták az MTI munkatársának: — A Legfelsőbb Bíróság elemző vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a sza­badságvesztések alkalmazá­sa tekintetében bíróságaink gyakorlatában mind jobban érvénysül a jogpolitikai el­veknek megfelelő széles kö­rű egyéniesítés differenciált­ság. A mellékbüntetések azonban nem ritkán „mellé­kes” büntetésekként szere­pelnek és kiszabásuk során bizonyos sematikus vonások is tapasztalhatók. Pedig az elítéltek nevelésében a mel­lékbüntetések megfelelő al­kalmazása is fontos szerepet tölt be. — A büntetési célokat a fő büntetésnek és a mellék- büntetésnek együttesen kell szolgálnia, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a mel­lékbüntetések egyszerűen a főbüntetés függvényévé vál­janak. A bíróságnak önálló elemzés és értékelés alapján kell eldöntenie, hogy melyik mellékbüntetést és milyen tartamban alkalmazza a dif­ferenciált büntetéskiszabás érdekében. — A fő- és mellékbünte­tések tartama között bizo­nyos arányosság szükséges. Ez nem jelentheti azt, hogy feltétlenül helyes lenne az «2 elég gyakran előforduló íté­leti rendelkezés, amely a szabadságvesztés és a köz­ügyektől eltiltás tartamát sablonosán, ugyanannyi idő­ben állapítja meg. A mel­lékbüntetéseknél is ki kell küszöbölni — mint általában a büntetés kiszabásánál — mindennemű mechanikus vagy „számtani” szemléletet. — A leggyakrabban alkal­mazott mellékbüntetés a közügyektől eliltás. A meg­szabott időtartam lejár­táig az elítélt nem lehet hi­vatalos személy, nem vehet részt a választásokon, nem viselhet tisztséget társadal­mi szervezetben, mozgalom­ban vagy szövetkezetben, nem folytathat ügyvédi gya­korlatot, stb. egyben elveszti mindazon tagságát, állását vagy tisztségét, amelyek el­nyerését az eltiltás kizárja, — Visszaesőkkel, különö­sen többszörös visszaesőkkel szemben hosszabb tartamú közügyektől eltiltást kell al­kalmazni. Az állam elleni bűncselekmények, nemi er­kölcs elleni bűntettek elkö­vetőivel szemben általában elengedhetetlen a közügyek­től eltiltás kimondása. — A foglalkozástól eltii­Ikra Ödön hű felesége, a megfontolt Róza asszony kö­zölte férjével, hogy unja a libát, kacsát, csirkét, marhab- pörköltet és minden egye­bet: halat ehetnék. — Mi sem könnyebb en­nél — készségeskedett Ödön, aki lelkes horgász volt —, majd fogok én neked halat, drágaságom! — Nem engedlek ilyen ve­szélyek közé — aggódott ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától, héttő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rende­lőben. (Telefon: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig, az Alkotmány utcai ren­delőben. (Telefon: 17-74). Rende­lési időn kívül az általános or­vosi ügyeletén (Bajesy-Zslllnsz- ky utca) Hétfőn 19 órától, kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi­linszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól. hétfő regSel 7 óráig. Az or­vosi ügyelet helyé: Jókai utca 41. szám Telefon: 17-27. Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában (Telefon: 16- 36. 16-44). Hatvanban: szombaton 12 órá­tól, hétfő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04). Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 10—12 óráig, a rendelőintézet gyermek-szakrendelésén. (Tele­foni AHNfei ., __,____ t ás tartamában és jellegé­ben alapvetően különbözik a közügyektől eltiltástól. Mellékbüntetés ugyan, de egyben biztonsági jellege is van: a társadalomra veszélyt jelentő bűnelkövetőknek a foglalkozásuk gyakorlásá­tól való távoltartása. — E mellékbüntetés al­kalmazása terén a bíróságok differenciáltan járnak el. Gépjárművezetőkön és orvo­sokon kívül kívánatos a ke­reskedelemben és a vendég­látóiparban dolgozókat, akik üzérkedést, árdrágítást, vá­sárlók megkárosítását, vagy társadalmi tulajdon elleni bűntettet követnek el, fog­lalkozásukéi meghatározott időtartamra eltiltani. En­nek jelentős a visszatartó hatása és egyezik a közvé­lemény igényével is. — A közlekedési szabá­lyokat durván megszegő gépkocsivezetők eltiltása a foglalkozástól, feltétlenül szükséges. A Legfelsőbb Bí­róság Iránymutatása szerint ennek nemcsak a mellőzése törvénysértő, hanem indoko­latlanul rövid tartamban va­ló kiszabása is. Ha a gépjár­művezető ismételten köve­tett el veszélyeztetési bűntet­tet, szükséges a foglalkozás­tól hosszabb időre eltiltani, különösen, ha a korábbi és az utóbbi cselekményének elkövetési körülményei azo­nosak vagy hasonlóak. — Azokat, akik alkoholos befolyásoltság állapotában vezetnek gépjárművet, álta­lában szintén el kell tiltani meghatározott időre a veze- éstől. Ittas vezetővel szem­ben az elitlás mellőzése csak kivételesen lehet indokolt: ha a leittasodás csekély fo­kú és alkalomszerű volt. Hosszú időtartamra tiltják el a foglalkozástól azt, aki súlyos fokú alkoholos álla­potban ismételten vezet gép­járművet. — A pénzmellékbüntetés összege gyakran indokolat­lanul alacsony. Jelentéktelen összegű pénzmellékbüntetés kiszabása — amely nem ve­szi figyelembe az elkövető jövedelmi, kereseti, illetve vagyoni viszonyait — pusz­tán formális jellegű, tehát nem felel meg a büntetéski­szabás céljának. A pénzmel­lékbüntetés legmagasabb ösz- szege 50.000 forint, ezt meg­közelítő büntetést viszont ritkán szabnak ki. A pénz­mellékbüntetésnek azonban csak akkor van értelme, ha az valóban joghátrányként sújtja az elkövetőt. Ugyan­akkor természetesen súlyos hiba lenne az is, ha a bíró­ság megfelelő kereset, jöve­delem, illetve vagyon hiá­nyában is kiszabna pénzmel­lékbüntetést. (MTI) Róza, aki ha már nagy ne­hezen kihorgászta magának Ödönt, nem akarta gyorsan elveszíteni. Különben is, csak a minap olvasta egyik na­pilap horgászrovatában, hogy Ezután megkezdő­dött derék horgásztársunk ádáz küzdelme a krokodilpo- fájúval, a vizek e szörnyű ragadozójával — Víz alá rántanak azok a szörnyetegek — aggodal­maskodott Róza, aki nem tudta megkülönböztetni a snecit a harcsától — és ak­kor itt maradok özvegyen. — Mert lelki szemei előtt már víziók táncoltak, amint a „krokodilpofájúak” éppen Ödönkéje holttetemén osz­toznak. — Ne aggódj, életem, míg engem látsz! — így Ödön, s magára öltötte mindazokat a rejtélyes rendeltetésű külön­leges ruhadarabokat, ame­lyek nélkül a horgászat el sem képzelhető. Elővette sa­ját tenyésztésű kukacait (mert ő nem tette ki magát a kukacjárás kenye-kedvé- nek) és a nagyobbakat fel- travcs'rozta kellő méretűre. Róza asszony megborzongott kicsit és egy nyugodt bab­főzelékre gondolt, amihez nincs szükség egyetlen ku­kacra sem, sőt, ha hinni le­het Venesz mester ténymeg­állapításának, elegendő hoz­zá City szépen főtt csülök, is, i Üjra repűl9k. Fontról jól kivehető, hogy a Litván Szo­cialista Szovjet Köztársaság­ban kevés a falu: az embe­rek túlnyomó többsége ta­nyákon éL A másik dolog, ami feltűnik: rendkívül sok a tó. Vilniusz, a festői szépségű város, a Nerisz és a Vilnelé folyók találkozásánál épült a Neris völgyének a teraszaira. A folyó két részre osztja a várost Vilniusz geometriai középpontjában emelkedik a Várhegy, a Gediminas tor­nyával, tetején piros, fehér, zöld, a mienktől eltérő sáv­beosztású litván lobogóval. A Várhegyre, illetve a bástyára nem vezet fel sem sikló, sem felvonó, mindenki kénytelen megmászni a közel gellért- hegynyi magasságot, hogy az­után a XVI. századi erődít­mény bástyájáról, fáradozá­saiért cserébe, csodálatos körképet kapjon ajándékba. A Várhegyről az út a vá­ros hatalmas főterébe, a Ge- dimino térbe torkollik. Azon a helyen, ahol a litvánok a kereszténység felvétele előtt pogány istenüknek, Perku- nasnak áldoztak, ma klasszi­cista stílusú monumentális épület emelkedik. Rendelte­tését tekintve képtár, erede­tileg gótikus templomi, Különálló, hatalmas tor­nyának alsó szintjein talál­ható törésekből arra követ­keztethetünk, hogy valami­kor erődítménybástya volt. Bizonyára ennek tetejére emelték a harangtomyot. Az óváros utcáin sétálva egy emléktáblán Adam Micz- kiewicz nevét fedeztem fel. Az emléktábla szerint vala­ha itt lakott a nagy lengyel költő. Kissé tovább egy egy­szerűbb épületen, majdvisz­Mindazonáltál nem szólt, csők a hátán futkosott a hi­deg. — Ezt nézd meg! — mu­tatta Ödön álmainak álmát, régi vágyát, új örömét, leg­nagyobb büszkeségét, egy „valódi amerikai nylonzsi­nórt”, amit nemrégiben ka­pott disszidens öccsétől. — Ezt a vacakot? — fity­málta a büszkeséget Róza, mert már kinézte, hogy szaty­rot csináltat belőle magá­nak. — No, várj, drágaságom, csodát tesz ez még! — büsz­kélkedett Ödön, felhajtott egy féldeci gint, s útnak in­dult. ★ A halak — meglátván a parton feltűnő Ödön alakját, — szájról szájra adták a hírt: „Na, végre, egy kis nyugalom! Megjött atyai ba­rátunk, pártfogónk, kenyér­adó gazdánk, a derék Ikra mester!” És minden halhá­zaspár maga köré gyűjtötte pár ezer csemetéjét, mert látták: itt az alkalom, hogy a kicsinyeket bevezessék a horogkikerüléstan és a csal­étek megszerzésének módo­zatai tárgykör titkaiba. Az apróságok vidáman játszadoztak, viháncoltak Ödön először bedobott horga körül, lökdösték, bökdösték, el-elkapták a kukacot, &tán ■megrángattákmajd elereszt A Trakai várkastély. szafelé is belebotlottam egy- egy hasonló táblával megje­lölt házba. Később megtud­tam, hogy Miczkiewicz avil- niuszi egyetemen tanult. Ar­ra gondoltam, hogy a költő szegény ember lehetett. Egy városnegyeden belül csak a szegények változtatják ennyit a lakóhelyüket Szombat lévén belülről sajnos nem láthattam az egyetemet, csupán rendkívül hangulatos reneszánsz épüle­teit, kedves udvarait tekint­hettem meg. Az ősi egye­tem hét fakultásán tízezer hallgató tanuL Az oktatás litván nyelvű. A XVI. szá­zadban alapított vilniuszi egyetemnek magyar vonat­kozása is van; alapítója er­délyi fejedelmünk, Báthory István lengyel király volt. A régi város talán leg­szebb ékköve a XVI. század­ban épült Arma-templom. Az épület légiesen finom, kecse­sen magasba szökő tornyai, a templom díszítései lenyűgö­zőéit. A templomhoz egyéb­ként sok történet fűződik, azt is mondják, hogy amikor Na­poleon Vilniuszban járt, any- nyira megtetszett neki, hogy szívesen magával vitte vol­na Párizsba. Közvetlenül az Anna-templom mögött egy másik templom is épült Épí­tőmestere váltig hangoztatta, hogy az ő temploma mellett eltörpül majd az Anna- templom szépsége. Amikora templom elkészült — szól a történet — összehasonlította a két épületet, aztán fel­ment a templom tornyába és levetette magát. A Péter—Pál-templomhoz hasonlóan érdekes nem sok lehet a világon. Szobrai és freskói a vallási témák mel­tették, egyszóval vígan vol­tak mindahányan, mígnem Ödön megunta a dolgot, s bevetette az amerikai „nylont”, á hozzá tartozó csillogó-villogó villantóval. — No, félre, gyerekek — söpörte el az újfajta talál­mány mellől a csemetéket Károly, egy nagy bajuszú, élemedett harcsa — ez ame­rikai áru. vigyázzatok, előbb én kitanulmányozom. Még ki sem mondta, már­is odasuhant a szomszédos öbölből egy surbankó hetyke hallegény, s ráharapott a horogra. A legény fiatalos erejének teljességével rántott egyet a zsinóron. Az abban a pilla­natban elszakadt. A legény­ke meghökkent, csapott egyet ide, egyet oda, de mindez csak arra volt jó, hogy a zsi­nór végérvényesen ráteke- redjék derekára. így feldí­szítve volt kénytelen haza­felé indulni. Az „eredeti amerikai” nylonzsinór sza­badon maradt vége, mint bús özvegyi fátyol úszott, len­gett, lebegett mögötte hosz- szan, lágyan napokon át. Hi­ába tett meg érte népes csa­ládja mindent, hogy meg­szabadítsa a fölösleges dísz­től, a zsinór ebben valóban amerikai volt. , A vizek titokzatos mélyén sokáig emlegették: — Szegény fiút megölte egy amerikai küldemény... Ödönék aznap este sajtos makarónit vacsoráztak. .... ...... , Kussinszk® ( A szerző felvétele) lett történelmi és néprajzi vonatkozású eseményeket, tárgyakat ábrázolnak: csu­pán emberalakokat ábrázoló szobrainak és domborművei­nek száma megközelíti a két­ezret. S közülük nincs kettő, amely azonos volna. Már a Gediminas tornyá­ból jól látható, hogy Vil- niuszt félkörívben modern lakónegyedek övezik. A re­pülőgépből, vagy a Várhegy­ről mindenekelőtt rendkívül ízléses és praktikus elhelye­zésüket figyelhetjük meg. Közelről viszont megcsodál­hatjuk, hogy ezek az épüle­tek, épületcsoportok milyen gondosan és nagyszerűen il­leszkednek a természetes környezetbe. Vilniusztól autóval félórá­ra van Trakai, Litvánia haj­dani fővárosa. A festői tó kö­zepén sziget, rajta fejedelmi kastély. A tó engem valahogy Martonvásárra, közelebbről a Brunswick-kastély parkjá­nak kis szigetecskéjére emlé­keztetett Ott ugyan nincs középkori várkastély, mint Trakaiban, nem is a -fahidak hasonlósága vezetett erre, in­kább a hangulat, amit a tő és sziget áraszt, emlékeztet Martonvásárra. A vár maga viszonylag jó állapotban ma­radt és kitűnően restaurál­ták A bástyákról viszont Shakespeare Hamletjének történelmi színhelye, Helsin- gör jutott eszembe. A láto­gatás a késő délutánba haj­lott, s a hirtelen alkonyban, a párás, ködös levegőben szinte vártam: az egyik bás­tya mögül megszólal Hamlet szelleme. Csak később értesültem, hogy gondolattársításom más­ban is megfogant: a nemrég forgatott szovjet Hamlet­film a Trakai várban ké­szült. ★ A Szovjetunió északi csücs­kében, a Balti-tenger mentén levő észt, lett és litván köz­társaságnak együttes terüle­te alig kétszerese Magyaror­szágénak. összlakosságuk fe­le a miénknek. Mindenek­előtt sajátos kultúrájuk, egyéni varázsuk az, amely megragadja az embert. Az észtek rokonaink, s nyilván ezért állnak közel hozzánk, magyarokhoz. Lettország ma­gas technikai kultúrájával, ügyes kezű munkásaival, nagyszerű termékeivel a Bal­tikum műhelye. Litvánia nemcsak természeti szépsé­gével s fővárosában közép­kori építészeti remekeivel hívja fel magára a figyel­met, hanem azzal is, hogy a tejtermelésben Dánia után a második Európában, s az egy főre eső mezőgazdasági ter­melésben első a Szovjetunió­ban. A Baltikum népei sok történelmi hányatottságuk után, megőrizvén s tovább­fejlesztvén nemzeti hagyo­mányaikat, az elmúlt ne­gyedszázadban meggyorsítot­ták felemelkedésüket, és biz­tosították kommunista jövő­jüket, a Szovjetunió so’< nem­zetiségű népeinek nagy csa­ládjában. Boro- Béla ► Mm 197L február &, szombat Amerikai küldemény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents