Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

Uj módszerek és formák a tudományos ismeretterjesztésben A TIT 1971, évi tervéről, a közművelődés terén a társulatra háruló feladatok­ról nyilatkozott dr. Vonsik Gyula főtitkár, az' MTI munkatársának: A TIT tevékenységét jel­ző számok arra mutatnak, hogy a társulat már áz el­múlt években is íontós he­lyet töltött be közműveié- sünk egységes rendszerében. Mintegy 100 ezer előadá­sunknak összesen csaknem ötmillió hallgatója volt az elmúlt naptári évben, és ör­vendetesen alakult az ipari munkásság körében végzett ismeretterjesztő tevékeny­ségünk: hozzávetőleg egy­millió munkás hallgatta meg előadásaink egyikét- másikát. A hazafias nevelést szol­gáló országjárások is bevál­tak: csaknem kétszer annyi rendezvényünk volt mint a korábbi években, s a részt­vevők száma is egynegyed­del nőtt. Meghonosodtak és megerősödtek a szakkörök, számuk 68 százalékkal, a ta­gok létszáma pedig 22 szá­zalékkal nőtt az elmúlt években. — A X- pártkongresszus azonban felhívta a figyel­met a szellemi képességek társadalmi szerepének nö­vekedésére. Az elvekből ki-, indulva egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy olyan ismerettel-j esztés i for­mákat alkalmazzunk és ezeket olyan . tartalom­mal töltsük meg, ame­lyek a legjobban kielé­gítik az igényeket. Ennek szellemében határoztuk meg a TIT kettős feladatát: egy­részt a tudomány népsze­rűsítése a dolgunk, vagyis a különböí^í területekről származó információkat a lehető legdifferenciáltabban kell közölnünk az adott te­rület, tudomány iránt érdek­lődőiének. Másfelől a társu­lat feladata a tudomány kiterjesztése is, vagyis fel kell keltenünk az emberek­ben az érdeklődést, fejlesz­tenünk kell sajátos eszkö­zeinkkel a tudományos gon­dolkodást. Több tucatnyi jól műkö­dő klubunk van. A jövőben még határozottabban sze­retnénk vitafórumot bizto­sítani a szakembereknek, az érdeklődőknek egy-egy fon­tos téma — tudományos és Kürti András: művészeti kérdés — alapos megvitatásához és a nézetek tisztázásához. — Feladataink között ve­zető helyen szerepel a ter­mészettudományos- alapmű- . veltség fokozott terjesztése a társadalom valamennyi rétegénél. Tervbe vettük ezért, hogy meggyorsítjuk a természettudományos bemu­tatótermek hálózatának ki­építését. Tovább gyarapítjuk a korszerűen berendezett nyelvi stúdiók számát, az intenzív nyelvoktatást, ez «idő szerint országosan mint­egy 60 ezren tanulnak nyelvtanfolyamainkon. Az idén is megrendezzük a már gazdag hagyományok­kal rendelkező és külföldön is népszerűvé • vált nyári egyetemeinket. Az idei programunkban három . jelentős nemzetközi esemény is szerepel: április­ban rendezzük meg Buda­pesten az élő idegen nyel­vek oktatóinak nemzetközi konferenciáját, amelyen mintegy 300 hazai és kül­földi nyelvoktató pedagó­gus és nyelvész vesz részi. Ugyancsak tavasszal , ren­dezzük meg — az UNESCO felkérésére — a művelődés­sel és a szabad idővel fog­lalkozó nemzetközi tanács­kozást, amelytől sok elvi és gyakorlati segítséget vá­runk a számunkra is • igen aktuális kérdés megoldásá­hoz. Ősszel pedig a szocia­lista országok testvérintéz­ményeinek képviselőivel a kulturális integráció kérdé­seit vitatjuk meg egy kon­ferencia keretében. Kapcso­latainkat a szocialista or­szágok hasonló intézményei­vel egyébként is szorosabb­ra szeretnénk fűzni, tapasz­talatcseréket szervezünk, . előadóinknak hosszabb-rövi- dfcbb tanulmányútokat biz­tosítunk. Honnan kapta nevét Eger városa ? Beszélgetés Kálmán Béla egyetemi tanárral A Magyar Tudományos > Akadémia Nyelvtudományi Intézete, a Magyar Nyelvtu­dományi Társaság és a me­gyei tanács végrehajtó bizott- . sága a napokban üiyiepi ülést tartott Egerben. Ezen megje­lent — a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem finnugor tanszékének képvi­seletében — Kálmán Béla tanszékvezető egyetemi ta­nár, a nyelvtudományok dok­tora is, aki a hazai helység­névkutatás egyik úttörője, kezdeményezője volt. Az utóbbi időben behatóbban foglalkozott megyénk város-, község- és faluneveinek elemzésével. — On finnugor nyelvész,' mióta foglalkozik helység­névkutat ássál? Eötvös Józsefi Goncfoftäick 1871. február 2-án, száz esztendeje hunyt el nagy, klasszikus írónk.. Ebből az alkalomból köz­lünk néhány szemel­vényt „Gondolatok’’ cí­mű művéből. Életünk égő szövétnekhez hasonló, mely majd lassab­ban. majd sebesebben, de szüntelenül fogy. Boldog, ki midőn létének e múlandó­ságára gondol, azzal vigasz­talhatja magát, hogy sokak­nak világítóüt. ★ Kevés embernek van any~ nyi ereje, hogy a körülmé­nyek rohamának, melyek őt állásában ostromolják, saját erejével ellentállni tud­jon, s biztosan csak az áll­ja meg helyét, ki magát ah­hoz kötelességeinek erős kö­telékével láncolva érzi. ★ Életem különböző viszo­nyok között folyt le. Voltam oly helyzetben, midőn sor­somat irigyelték, éltem rat­SWXVUAWWW VOSSXX XX. — De te majd megtalálod a varázsigét, ugye? — Én???!!! Nem felel, de szemében hit. remény és szeretet. Kétségbeesve fordulok Hans felé. — Tanár úr, remélem ön nem gondolja, hogy én, aki azt sem értem, hogyan mű­ködhet kánikulában egy hű­tőszekrény, hogy én segít­hetnék ennek a problémá­nak a megoldásában?! Hisz ez a tudomány, és a techni­ka legmagasabb régióiba tar­tozik! — Bevallom — jelenti ki habozás nélkül —, én is azt gondolom, hogy segíthet. Bí­zom benne. Előszöris azért, mert itt nem tudományos, nem műszaki. megoldásra van szükség. Legalábbis nem ez az első lépés. Erre csak akkor kerülhet sor, ha si­kerül valamilyen módon el­/I MlSnSis&a tebntar kedd érnünk, hogy a Törpe hoz­zájáruljon ahhoz, hogy hoz­zányúljunk, hogy dolgozzunk rajta. — Kérték már erre? — Természetesen. Mint már említettem, a leghatá­rozottabban utasította el. — Kik kérték? — A gyár vezetői, a váro­si tanács tagjai. Hivatalos ügyekben egyébként is csak velük tárgyal, alighanem ve­zérlő automatáknak tekinti őket. — Akkor egy magyar új­ságíróval, aki mégcsak nem is rovatvezető, feltehetően szóba sem áll. — Valószínűleg. Ha csak az a magyar újságíró meg nem találja a módját, hogy rákényszerítse erre.. Az isten szerelmére, dehát hogyan kényszeríthet- ném én ilyesmire?! — Fogalmám sincs. Az a nagy előnye azonban min­denképpen megvan önnek velünk, aarlesi polgárokkal szemben, akik szinte gye­rekkorunk óta a kibautrend- szer automatái között élünk, hogy a homo novus, az új ember szemével, kívülről látja ezt az egész szőve; pokat, midőn talán részvét tárgya valók, de csak egyet •tanultam mind e tapasztalá­saimból, s ez az: hogy meg­elégedésünk nem helyzetünk­től, hanem apnak felfogásá­tól függ, Akár kedvez, akár . üldöz a sors, mindig találunk valakit, ki nálunknál még kellemesebb, vagy még szá- nandóbb helyzetben áll. S hogy el ne bízzuk magunkat vagy el ne csüggedjünk, nem szültséges egyéb, mint hogy szerencsés pillanatainkban azokra, kik még szerencséseb­bek, s ha szenvedünk, azok­ra, kik még szerencsétleneb­bek, fordítsuk figyelmünket. — Aki helyzetét megfontol­va: az egyik mérlegbe azon javakat teszi, melyeket nél­külöz, a másikba azon ba­jokat, melyektől ment: az sem arra, hogy magát el­hízza, sem arra, hogy két­ségbeessék, nem talál elég okot, ★ Ha « tengeren, távolból hajót látunk, mely duzzadó vényt. Nem kötik emlékek, beidegződések, észre vehet olyasmit, amire mi nem fi­gyeltünk fel, annyira meg­szoktuk. Gyakran egészen egyszerű, kézenfekvő^ a leg- bonyolultabbnak tűnő prob­lémák megoldása. A közeli dombról esetleg többet árul el titkaiból az erdő, mintha a fák közé hatolnánk. — Már bocsásson meg, — mondom ingerülten —, ezek. közhelyek. És ha már a ha­sonlatoknál tartunk, a szo- banforgó dió túl kemény az én fogamhoz.. Nem válaszol. —1 Tibi — szólal meg Re­na és közelebb húzódik hoz­zám, — az én kedvemért, próbáld meg, törd egy kicsit, a fejedet... Te olyan okős fiú vagy. Ott Pesten is mi­lyen nagyszerű ötleteid tá­madtak... Emlékezz csak a talált tárgyak osztályára. A nemlétező ezüst cigarettatár­cára. Vagy elfelejtetted már? Hogy elfelejtettem-e? És főleg a jutalmat, amit utá­na kaptam? Hisz más sem jár azóta az eszemben. Most, sajnos, nem lesz prémium ... Megfeledkezve Hans jelen­létéről, Renate keze után • nyúlok. — Grrrh — mordul rám a nagyobbik dog, Gorm. Nyil­ván azt . hiszi, bántani szán­dékozom gazdiját. Elkapom a kezem, farkas- szemet nézek a kutyával. A tekintetében niíjcs harag, sőt, mintha azt . akarná monda­ni : „öregem, tökéletesen tisz­tában vagyok vele, hogy nem vezérelt gonosz szándék. De te is értsd meg az én hely­zetemet.' Időnként valami­lyen formában jelét kell ad­nom, hogy éber vagyok és harCrakész, hogy megvédem minden támadástól a Lins család tagjait. Hadd lássák, hogy nem vagyok holmi to­honya ingyenélő. Vili?” Szavamra, roost a pillán- _ vitorlákkal egy irányban to­vábbhalad, szivünket vágy tölti el. A magas árhőcokon színes zászlók lobognak, vi­torlái hófehérek, s oly nyu­godtunk látszik, mintha csak állna, s mégis tudja':, hogy kedvező szelekkel kitűzött célja felé halad. De ha ugyanezen hajó fedélzet :'i> lennénk, nem ítélnénk-e másképpen? A nagii gálya, mely a távolban oly nyu- j godtnak látszik, nem halad-e éppen úgy ingadozva, mint az, amelyen magad ülsz; I nem szántja-e föl a karcsú ’ habokat, melyek tajtékozva csapnak föl elején, míg a szorongatott oldalak a küz­delem között recsegnek s nyikorognak, mintha a rop­pant teher alatt, mely rájuk nehezül, szét akarnánk tör­ni? S nem járunk-e éppen így azon nagy férfiak s ese­mények emlékeivel, melyek az idő távolában előttünk feltűnnek? A történet ke­serű tengerén nem evezett keresztül senki nagy küzdel­mek nélkül! tésá teljesen emberi. Embe­ri?! Meg vanltt Miként Pallas Athene ug­rott ki teljes fegyverzetben apja fejéből, úgy pattan ki az enyémből is az ötlet. Aprólékos részletességgel, kristálytisztán. Hiszek az ihletben, az ihle­tett pillanat csodájában. Érzem — mit érzem? — tudom, ljogy sikerülni' fog. V. FEJEZET Tárgyalás a Törpével Megzörrennek a bokrok s megérkeznek a tisztásra Nagy Erik, Ilse és á cseme­téjük, a Kis Erik. Az apró férfiú csupa maszat, lehor- gasztott fejjel slattyog a két őrzője között, görnyedt vál­lán tizenéves élete minden keserű csalódásának, ször­nyű nyomorúságának terhe. — A strandon fogtuk el — meséli az anyja. — Beásta magát a homokba, csak az orra meg a szeme volt kint. .Ítéletnapig sem találjuk meg, ha .egy darázs nem száll a nózijára. Elhoztuk Slagunk­kal, hogy szem előtt legyen. Nem baj? . — Nem csak hogy nem baj — ’ mondom egy újabb sugallat hatására —, hanem éppen ő rá van most a leg­inkább szükség a tervem megvalósításához. Általános meglepődés. Vá­rakozásteljes izgalom az ar­cokon. — Igen, igen — folytatom —, tudniillik mégiscsak tá­madt valami ötletem. Talán megoldom vele az önök Tör­pe-ügyét. Minthogy azonban végrehajtása néhány apróbb büntetendő. cselekményt is el; kerülhetetlenné tesz, kis Eri­ket szemeltem ki bűnsegé­demnek. Ha rajta vesztünk, ‘ az esetleges. büntetést ő úsz­hatja meg . a-- legolcsóbban, minthogy kiskorú. rroiytatjuk) — Közel tíz éve kezdődött. Előadásokat tartottam .a deb­receni egyetemén a tulajdon­nevek eredetéről. Nem sok­kal később a Gondolat Ki­adó kért fel, hogy könyvfor­• mában adjam közre előadá- ' saim anyagát. Szívesen vál­laltam a megbízást, széles körű érdeklődésre azonban nem számítottam. Amikor megjelent A nevek világa, kellemesen csalódtam; a 3500 példány, szinte napok alatt gazdára talált. Azóta hétezer példányban — megjelelt a második kiadás is, ám á könyvesboltokban mégis hiánycikk. Hasonlóan széles körű az érdeklődés más nyelvészeti kiadványok iránt is. Mondhatnám azt is, hogy az utóbbi években közügy lett a nyelvészet. — Professzor úr mivel magyarázza ezt a jelensé­get, hiszen néhány évti­zeddel ezelőtt a szakmai körökön kívül úgyszólván senki sem érdeklődött a nyelvészeti kutatások ered­ményei iránt? — A felszabadulással együtt járó társadalmi változás mind több embert késztetett nyilvános szereplésre, írás­ban és szóban egyaránt. Ez pedig közhasznú nyelvészeti ismeretek nélkül elképzel­hetetlen. Az emberek érdek­lődni kezdtek anyanyelvűk iránt, éjX a nemes buzgalmat erősítette az is, hogy a bok­rosodó lokálpartiotizmus mind több pedagógust és ér­telmiségit sarkallt nyelvésze­ti kutatómunkára. Nem túl­zás, ha azt mondom, hogy' a reformkor óta nem volt ilyen széles körű érdeklődés az anyanyelv iránt. — Mi a helységnévku­tatás gyakorlati haszna? — Túl azon, hogy egész­séges lokálpatriotizmusra, lo­gikus- gondolkodásra nevel, komoly segítséget jelent a történettudománynak és a ré­gészetnek is. Ennek igazolá­sára két megyei példát idéz­nék. Történeti források utal­nak arra, hogy létezett — még a tatárdúlás előtt — He­ves megyében két község. Recsk és Mátraderecske kö­zött Kürt; Tarnaörs és He­ves közt: Jenő. Létezésükről eddig is tudtak a régészele, csak helyüket nem' találták. *— ön behatóbban fog­lalkozott megyénk földraj­zi neveinek eredetéveL Ezzel kapcsolatban emlí­tene néhány közérdeklő­désre számot tartó érde­kességet? — Nyelvészeti szempontból azért érdekes Heves megye, mert itt minden helységnév­típus megtalálható. A két legnagyobb város: Eger és Gyöngyös a hasonló nevű pa­takokról kapták nevüket; ezek pedig az égerfáról és a fagyöngyről. Pataknevet őriz Nagykökényes, Ostoros és Ludas is. A Tálya szó erdő­irtást jelent. Az elnevezés az egykor a megye területén élő francia származású vallon telepesektől származik. A nagy és a kis megkülönböz­tető jelzőket a múlt század­ban, a' postai forgalom za­vartalan lebonyolítása érde­kében tűzték a községek ne­véhez. Gyakoriak a puszta személynévből keletkezett nevek i9, ezek ősi, nomád korra utalnak, amikor a nemzetségek változtatták szállásukat. Ilyen szeanély- és nemzetségnevek: Apc, Adács, Bocs, Bátor, Ijoldog, Hort, Örs, Nána, Pata, Heves, A patakmeveket utólag, meg­különböztetésül . csatolták hozzájuk. No vaj község a bibliai Noétól vette nevét. Kompolt viszont hajdani bir­tokosának, az Aba nemzet­ségben Kompoltnak nevét őr­zi. Török településre utal Makiár nevében a lár tolda­lék, ez a többes szám jele a török nyelvben; a Makiár viszont nemzetségnév, igy a község neve tulajdonképpen Mák nemzetségbelieket je-, lent. Foglalkozásnevekre utál Gyöngyöshalász és Zagyva- szántó elnevezésének utótag­ja, az itt élő egykori lakosok a királyi udvartartás, vagy valamelyik királyi vár szol­gálatában állottak. — Ismeretlen eredetű helységnév található a megyében? — Igen, példának Tarpest említeném. A későbbi kuta­tások izgalmas feladata lesz eredetét kideríteni' . — Későbbi munkája so­rán foglalkozik még a me­gye földrajzi nevelnek ku­tatásával? — Régi tervem, hogy meg­írjam az ország vízrajzi ne­veit. A munkát éppen a he­vesi víznevekkel kezdem, az Eger patak és a Tarma víz- • rendszereinek elnevezését kutatom először. Érdekesség­ként említem csak, hogy az Ostoros patak nevét már Anonymus is említi. I (pécsi)' A hiúság vására — Fenegyerekek — Andrea — Ottó és az oroszlán Az egri Vörös Csillag mo­zi februári műsorában, sze­replő látványos „nagy" fil­mek miatt kevesebb rövid­film kerül vászonra ebben, a hónapban. A bemutatók közt figyelemre méltó egy nagy­szerű ötlet rajzfilmfeldolgo- zása, az Esemény. Bélái Ist­ván írta a történetet, amely egy repülőtéren játszódik: a nagy ovációval ünneplő tö­meg előtt leszáll — egy olaj­ágat tartó békegalamb. Ugyancsak ebben, a moziban mutatják be az Összefogott az ország című filmet, amely a tavalyi nagy árvíz utáni erőfeszítéseket, az újjáépí­tést örökíti meg. A film be­mutatásának időpontját tí&!} rögzítették, megjelenése után azomlnal műsorra tű­zik. 1 Sok. új kisfilmet láthat­nak februárban a Bródy mo­zi látogatói. A 4-től 7-ig műsorban levő Hiúság vá­sára című csehszlovák kis- film a párizsi Montmartre- ra kalauzol el, bemutatva a nagy hírű művésznegyed emlékeit. Á Montmartre csil­logása már a múlté, a régi hagyományoknak már csak a formáit őrzi. A Lum nosztal­giával utal a jövőre — Pá­rizs nagyszabású rendezési tervei szerint lebontják és új városrészt alakítanák ki a művésznegyed helyén, 8-tól 10-ig mutatják be a figye-i lemre méltó témájú Fene­gyerekek című filqiet Fele-) lőtten huligánokról, a tele­fonok, közlekedési eszközök! hetvenkedő rongálóiról szőtt 21-töl 24-ig játsszák Róim$ Péter színes filmjét a budai pesti Metróról. Képeket vä-i lant fel az építkezés történe­téről, bemutatja áz elké-í szült szakaszt és trükkrajzoö segítségével megismertet a jövő metró hálózatával is. Űj kisfilméket mutatoalS be a gyöngyösi mozik isi 15-től 17-ig A különös szige­tek című filmet tűzte műso­rára a Puskin Filmszínház; amelyben Tiefbrunner László rendező-operatőr a magyar- országi őstermészet szigetei­vel ismertet meg, növénykü­lönlegességek, ritkaságok be­mutatásával. A Szabadság moziban 25-től 28-ig Fehér Tamás: Andrea című kis- filmje lesz műsoron. Közvet­len hangú portré a film leg­ifjabb világba jnoknőnkrőí* * * Gyarmati Andreáról /

Next

/
Thumbnails
Contents