Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-02 / 27. szám
Uj módszerek és formák a tudományos ismeretterjesztésben A TIT 1971, évi tervéről, a közművelődés terén a társulatra háruló feladatokról nyilatkozott dr. Vonsik Gyula főtitkár, az' MTI munkatársának: A TIT tevékenységét jelző számok arra mutatnak, hogy a társulat már áz elmúlt években is íontós helyet töltött be közműveié- sünk egységes rendszerében. Mintegy 100 ezer előadásunknak összesen csaknem ötmillió hallgatója volt az elmúlt naptári évben, és örvendetesen alakult az ipari munkásság körében végzett ismeretterjesztő tevékenységünk: hozzávetőleg egymillió munkás hallgatta meg előadásaink egyikét- másikát. A hazafias nevelést szolgáló országjárások is beváltak: csaknem kétszer annyi rendezvényünk volt mint a korábbi években, s a résztvevők száma is egynegyeddel nőtt. Meghonosodtak és megerősödtek a szakkörök, számuk 68 százalékkal, a tagok létszáma pedig 22 százalékkal nőtt az elmúlt években. — A X- pártkongresszus azonban felhívta a figyelmet a szellemi képességek társadalmi szerepének növekedésére. Az elvekből ki-, indulva egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy olyan ismerettel-j esztés i formákat alkalmazzunk és ezeket olyan . tartalommal töltsük meg, amelyek a legjobban kielégítik az igényeket. Ennek szellemében határoztuk meg a TIT kettős feladatát: egyrészt a tudomány népszerűsítése a dolgunk, vagyis a különböí^í területekről származó információkat a lehető legdifferenciáltabban kell közölnünk az adott terület, tudomány iránt érdeklődőiének. Másfelől a társulat feladata a tudomány kiterjesztése is, vagyis fel kell keltenünk az emberekben az érdeklődést, fejlesztenünk kell sajátos eszközeinkkel a tudományos gondolkodást. Több tucatnyi jól működő klubunk van. A jövőben még határozottabban szeretnénk vitafórumot biztosítani a szakembereknek, az érdeklődőknek egy-egy fontos téma — tudományos és Kürti András: művészeti kérdés — alapos megvitatásához és a nézetek tisztázásához. — Feladataink között vezető helyen szerepel a természettudományos- alapmű- . veltség fokozott terjesztése a társadalom valamennyi rétegénél. Tervbe vettük ezért, hogy meggyorsítjuk a természettudományos bemutatótermek hálózatának kiépítését. Tovább gyarapítjuk a korszerűen berendezett nyelvi stúdiók számát, az intenzív nyelvoktatást, ez «idő szerint országosan mintegy 60 ezren tanulnak nyelvtanfolyamainkon. Az idén is megrendezzük a már gazdag hagyományokkal rendelkező és külföldön is népszerűvé • vált nyári egyetemeinket. Az idei programunkban három . jelentős nemzetközi esemény is szerepel: áprilisban rendezzük meg Budapesten az élő idegen nyelvek oktatóinak nemzetközi konferenciáját, amelyen mintegy 300 hazai és külföldi nyelvoktató pedagógus és nyelvész vesz részi. Ugyancsak tavasszal , rendezzük meg — az UNESCO felkérésére — a művelődéssel és a szabad idővel foglalkozó nemzetközi tanácskozást, amelytől sok elvi és gyakorlati segítséget várunk a számunkra is • igen aktuális kérdés megoldásához. Ősszel pedig a szocialista országok testvérintézményeinek képviselőivel a kulturális integráció kérdéseit vitatjuk meg egy konferencia keretében. Kapcsolatainkat a szocialista országok hasonló intézményeivel egyébként is szorosabbra szeretnénk fűzni, tapasztalatcseréket szervezünk, . előadóinknak hosszabb-rövi- dfcbb tanulmányútokat biztosítunk. Honnan kapta nevét Eger városa ? Beszélgetés Kálmán Béla egyetemi tanárral A Magyar Tudományos > Akadémia Nyelvtudományi Intézete, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a megyei tanács végrehajtó bizott- . sága a napokban üiyiepi ülést tartott Egerben. Ezen megjelent — a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem finnugor tanszékének képviseletében — Kálmán Béla tanszékvezető egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora is, aki a hazai helységnévkutatás egyik úttörője, kezdeményezője volt. Az utóbbi időben behatóbban foglalkozott megyénk város-, község- és faluneveinek elemzésével. — On finnugor nyelvész,' mióta foglalkozik helységnévkutat ássál? Eötvös Józsefi Goncfoftäick 1871. február 2-án, száz esztendeje hunyt el nagy, klasszikus írónk.. Ebből az alkalomból közlünk néhány szemelvényt „Gondolatok’’ című művéből. Életünk égő szövétnekhez hasonló, mely majd lassabban. majd sebesebben, de szüntelenül fogy. Boldog, ki midőn létének e múlandóságára gondol, azzal vigasztalhatja magát, hogy sokaknak világítóüt. ★ Kevés embernek van any~ nyi ereje, hogy a körülmények rohamának, melyek őt állásában ostromolják, saját erejével ellentállni tudjon, s biztosan csak az állja meg helyét, ki magát ahhoz kötelességeinek erős kötelékével láncolva érzi. ★ Életem különböző viszonyok között folyt le. Voltam oly helyzetben, midőn sorsomat irigyelték, éltem ratSWXVUAWWW VOSSXX XX. — De te majd megtalálod a varázsigét, ugye? — Én???!!! Nem felel, de szemében hit. remény és szeretet. Kétségbeesve fordulok Hans felé. — Tanár úr, remélem ön nem gondolja, hogy én, aki azt sem értem, hogyan működhet kánikulában egy hűtőszekrény, hogy én segíthetnék ennek a problémának a megoldásában?! Hisz ez a tudomány, és a technika legmagasabb régióiba tartozik! — Bevallom — jelenti ki habozás nélkül —, én is azt gondolom, hogy segíthet. Bízom benne. Előszöris azért, mert itt nem tudományos, nem műszaki. megoldásra van szükség. Legalábbis nem ez az első lépés. Erre csak akkor kerülhet sor, ha sikerül valamilyen módon el/I MlSnSis&a tebntar kedd érnünk, hogy a Törpe hozzájáruljon ahhoz, hogy hozzányúljunk, hogy dolgozzunk rajta. — Kérték már erre? — Természetesen. Mint már említettem, a leghatározottabban utasította el. — Kik kérték? — A gyár vezetői, a városi tanács tagjai. Hivatalos ügyekben egyébként is csak velük tárgyal, alighanem vezérlő automatáknak tekinti őket. — Akkor egy magyar újságíróval, aki mégcsak nem is rovatvezető, feltehetően szóba sem áll. — Valószínűleg. Ha csak az a magyar újságíró meg nem találja a módját, hogy rákényszerítse erre.. Az isten szerelmére, dehát hogyan kényszeríthet- ném én ilyesmire?! — Fogalmám sincs. Az a nagy előnye azonban mindenképpen megvan önnek velünk, aarlesi polgárokkal szemben, akik szinte gyerekkorunk óta a kibautrend- szer automatái között élünk, hogy a homo novus, az új ember szemével, kívülről látja ezt az egész szőve; pokat, midőn talán részvét tárgya valók, de csak egyet •tanultam mind e tapasztalásaimból, s ez az: hogy megelégedésünk nem helyzetünktől, hanem apnak felfogásától függ, Akár kedvez, akár . üldöz a sors, mindig találunk valakit, ki nálunknál még kellemesebb, vagy még szá- nandóbb helyzetben áll. S hogy el ne bízzuk magunkat vagy el ne csüggedjünk, nem szültséges egyéb, mint hogy szerencsés pillanatainkban azokra, kik még szerencsésebbek, s ha szenvedünk, azokra, kik még szerencsétlenebbek, fordítsuk figyelmünket. — Aki helyzetét megfontolva: az egyik mérlegbe azon javakat teszi, melyeket nélkülöz, a másikba azon bajokat, melyektől ment: az sem arra, hogy magát elhízza, sem arra, hogy kétségbeessék, nem talál elég okot, ★ Ha « tengeren, távolból hajót látunk, mely duzzadó vényt. Nem kötik emlékek, beidegződések, észre vehet olyasmit, amire mi nem figyeltünk fel, annyira megszoktuk. Gyakran egészen egyszerű, kézenfekvő^ a leg- bonyolultabbnak tűnő problémák megoldása. A közeli dombról esetleg többet árul el titkaiból az erdő, mintha a fák közé hatolnánk. — Már bocsásson meg, — mondom ingerülten —, ezek. közhelyek. És ha már a hasonlatoknál tartunk, a szo- banforgó dió túl kemény az én fogamhoz.. Nem válaszol. —1 Tibi — szólal meg Rena és közelebb húzódik hozzám, — az én kedvemért, próbáld meg, törd egy kicsit, a fejedet... Te olyan okős fiú vagy. Ott Pesten is milyen nagyszerű ötleteid támadtak... Emlékezz csak a talált tárgyak osztályára. A nemlétező ezüst cigarettatárcára. Vagy elfelejtetted már? Hogy elfelejtettem-e? És főleg a jutalmat, amit utána kaptam? Hisz más sem jár azóta az eszemben. Most, sajnos, nem lesz prémium ... Megfeledkezve Hans jelenlétéről, Renate keze után • nyúlok. — Grrrh — mordul rám a nagyobbik dog, Gorm. Nyilván azt . hiszi, bántani szándékozom gazdiját. Elkapom a kezem, farkas- szemet nézek a kutyával. A tekintetében niíjcs harag, sőt, mintha azt . akarná mondani : „öregem, tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy nem vezérelt gonosz szándék. De te is értsd meg az én helyzetemet.' Időnként valamilyen formában jelét kell adnom, hogy éber vagyok és harCrakész, hogy megvédem minden támadástól a Lins család tagjait. Hadd lássák, hogy nem vagyok holmi tohonya ingyenélő. Vili?” Szavamra, roost a pillán- _ vitorlákkal egy irányban továbbhalad, szivünket vágy tölti el. A magas árhőcokon színes zászlók lobognak, vitorlái hófehérek, s oly nyugodtunk látszik, mintha csak állna, s mégis tudja':, hogy kedvező szelekkel kitűzött célja felé halad. De ha ugyanezen hajó fedélzet :'i> lennénk, nem ítélnénk-e másképpen? A nagii gálya, mely a távolban oly nyu- j godtnak látszik, nem halad-e éppen úgy ingadozva, mint az, amelyen magad ülsz; I nem szántja-e föl a karcsú ’ habokat, melyek tajtékozva csapnak föl elején, míg a szorongatott oldalak a küzdelem között recsegnek s nyikorognak, mintha a roppant teher alatt, mely rájuk nehezül, szét akarnánk törni? S nem járunk-e éppen így azon nagy férfiak s események emlékeivel, melyek az idő távolában előttünk feltűnnek? A történet keserű tengerén nem evezett keresztül senki nagy küzdelmek nélkül! tésá teljesen emberi. Emberi?! Meg vanltt Miként Pallas Athene ugrott ki teljes fegyverzetben apja fejéből, úgy pattan ki az enyémből is az ötlet. Aprólékos részletességgel, kristálytisztán. Hiszek az ihletben, az ihletett pillanat csodájában. Érzem — mit érzem? — tudom, ljogy sikerülni' fog. V. FEJEZET Tárgyalás a Törpével Megzörrennek a bokrok s megérkeznek a tisztásra Nagy Erik, Ilse és á csemetéjük, a Kis Erik. Az apró férfiú csupa maszat, lehor- gasztott fejjel slattyog a két őrzője között, görnyedt vállán tizenéves élete minden keserű csalódásának, szörnyű nyomorúságának terhe. — A strandon fogtuk el — meséli az anyja. — Beásta magát a homokba, csak az orra meg a szeme volt kint. .Ítéletnapig sem találjuk meg, ha .egy darázs nem száll a nózijára. Elhoztuk Slagunkkal, hogy szem előtt legyen. Nem baj? . — Nem csak hogy nem baj — ’ mondom egy újabb sugallat hatására —, hanem éppen ő rá van most a leginkább szükség a tervem megvalósításához. Általános meglepődés. Várakozásteljes izgalom az arcokon. — Igen, igen — folytatom —, tudniillik mégiscsak támadt valami ötletem. Talán megoldom vele az önök Törpe-ügyét. Minthogy azonban végrehajtása néhány apróbb büntetendő. cselekményt is el; kerülhetetlenné tesz, kis Eriket szemeltem ki bűnsegédemnek. Ha rajta vesztünk, ‘ az esetleges. büntetést ő úszhatja meg . a-- legolcsóbban, minthogy kiskorú. rroiytatjuk) — Közel tíz éve kezdődött. Előadásokat tartottam .a debreceni egyetemén a tulajdonnevek eredetéről. Nem sokkal később a Gondolat Kiadó kért fel, hogy könyvfor• mában adjam közre előadá- ' saim anyagát. Szívesen vállaltam a megbízást, széles körű érdeklődésre azonban nem számítottam. Amikor megjelent A nevek világa, kellemesen csalódtam; a 3500 példány, szinte napok alatt gazdára talált. Azóta hétezer példányban — megjelelt a második kiadás is, ám á könyvesboltokban mégis hiánycikk. Hasonlóan széles körű az érdeklődés más nyelvészeti kiadványok iránt is. Mondhatnám azt is, hogy az utóbbi években közügy lett a nyelvészet. — Professzor úr mivel magyarázza ezt a jelenséget, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt a szakmai körökön kívül úgyszólván senki sem érdeklődött a nyelvészeti kutatások eredményei iránt? — A felszabadulással együtt járó társadalmi változás mind több embert késztetett nyilvános szereplésre, írásban és szóban egyaránt. Ez pedig közhasznú nyelvészeti ismeretek nélkül elképzelhetetlen. Az emberek érdeklődni kezdtek anyanyelvűk iránt, éjX a nemes buzgalmat erősítette az is, hogy a bokrosodó lokálpartiotizmus mind több pedagógust és értelmiségit sarkallt nyelvészeti kutatómunkára. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy' a reformkor óta nem volt ilyen széles körű érdeklődés az anyanyelv iránt. — Mi a helységnévkutatás gyakorlati haszna? — Túl azon, hogy egészséges lokálpatriotizmusra, logikus- gondolkodásra nevel, komoly segítséget jelent a történettudománynak és a régészetnek is. Ennek igazolására két megyei példát idéznék. Történeti források utalnak arra, hogy létezett — még a tatárdúlás előtt — Heves megyében két község. Recsk és Mátraderecske között Kürt; Tarnaörs és Heves közt: Jenő. Létezésükről eddig is tudtak a régészele, csak helyüket nem' találták. *— ön behatóbban foglalkozott megyénk földrajzi neveinek eredetéveL Ezzel kapcsolatban említene néhány közérdeklődésre számot tartó érdekességet? — Nyelvészeti szempontból azért érdekes Heves megye, mert itt minden helységnévtípus megtalálható. A két legnagyobb város: Eger és Gyöngyös a hasonló nevű patakokról kapták nevüket; ezek pedig az égerfáról és a fagyöngyről. Pataknevet őriz Nagykökényes, Ostoros és Ludas is. A Tálya szó erdőirtást jelent. Az elnevezés az egykor a megye területén élő francia származású vallon telepesektől származik. A nagy és a kis megkülönböztető jelzőket a múlt században, a' postai forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében tűzték a községek nevéhez. Gyakoriak a puszta személynévből keletkezett nevek i9, ezek ősi, nomád korra utalnak, amikor a nemzetségek változtatták szállásukat. Ilyen szeanély- és nemzetségnevek: Apc, Adács, Bocs, Bátor, Ijoldog, Hort, Örs, Nána, Pata, Heves, A patakmeveket utólag, megkülönböztetésül . csatolták hozzájuk. No vaj község a bibliai Noétól vette nevét. Kompolt viszont hajdani birtokosának, az Aba nemzetségben Kompoltnak nevét őrzi. Török településre utal Makiár nevében a lár toldalék, ez a többes szám jele a török nyelvben; a Makiár viszont nemzetségnév, igy a község neve tulajdonképpen Mák nemzetségbelieket je-, lent. Foglalkozásnevekre utál Gyöngyöshalász és Zagyva- szántó elnevezésének utótagja, az itt élő egykori lakosok a királyi udvartartás, vagy valamelyik királyi vár szolgálatában állottak. — Ismeretlen eredetű helységnév található a megyében? — Igen, példának Tarpest említeném. A későbbi kutatások izgalmas feladata lesz eredetét kideríteni' . — Későbbi munkája során foglalkozik még a megye földrajzi nevelnek kutatásával? — Régi tervem, hogy megírjam az ország vízrajzi neveit. A munkát éppen a hevesi víznevekkel kezdem, az Eger patak és a Tarma víz- • rendszereinek elnevezését kutatom először. Érdekességként említem csak, hogy az Ostoros patak nevét már Anonymus is említi. I (pécsi)' A hiúság vására — Fenegyerekek — Andrea — Ottó és az oroszlán Az egri Vörös Csillag mozi februári műsorában, szereplő látványos „nagy" filmek miatt kevesebb rövidfilm kerül vászonra ebben, a hónapban. A bemutatók közt figyelemre méltó egy nagyszerű ötlet rajzfilmfeldolgo- zása, az Esemény. Bélái István írta a történetet, amely egy repülőtéren játszódik: a nagy ovációval ünneplő tömeg előtt leszáll — egy olajágat tartó békegalamb. Ugyancsak ebben, a moziban mutatják be az Összefogott az ország című filmet, amely a tavalyi nagy árvíz utáni erőfeszítéseket, az újjáépítést örökíti meg. A film bemutatásának időpontját tí&!} rögzítették, megjelenése után azomlnal műsorra tűzik. 1 Sok. új kisfilmet láthatnak februárban a Bródy mozi látogatói. A 4-től 7-ig műsorban levő Hiúság vására című csehszlovák kis- film a párizsi Montmartre- ra kalauzol el, bemutatva a nagy hírű művésznegyed emlékeit. Á Montmartre csillogása már a múlté, a régi hagyományoknak már csak a formáit őrzi. A Lum nosztalgiával utal a jövőre — Párizs nagyszabású rendezési tervei szerint lebontják és új városrészt alakítanák ki a művésznegyed helyén, 8-tól 10-ig mutatják be a figye-i lemre méltó témájú Fenegyerekek című filqiet Fele-) lőtten huligánokról, a telefonok, közlekedési eszközök! hetvenkedő rongálóiról szőtt 21-töl 24-ig játsszák Róim$ Péter színes filmjét a budai pesti Metróról. Képeket vä-i lant fel az építkezés történetéről, bemutatja áz elké-í szült szakaszt és trükkrajzoö segítségével megismertet a jövő metró hálózatával is. Űj kisfilméket mutatoalS be a gyöngyösi mozik isi 15-től 17-ig A különös szigetek című filmet tűzte műsorára a Puskin Filmszínház; amelyben Tiefbrunner László rendező-operatőr a magyar- országi őstermészet szigeteivel ismertet meg, növénykülönlegességek, ritkaságok bemutatásával. A Szabadság moziban 25-től 28-ig Fehér Tamás: Andrea című kis- filmje lesz műsoron. Közvetlen hangú portré a film legifjabb világba jnoknőnkrőí* * * Gyarmati Andreáról /
