Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

Rjútí& KOSSUTH 8,20 Balettzene. 9.00 Harsan a kürtszó: 9.35 Könnyűzene. IÖ.05 Kamondy novelláiról. 10.25 Indulok. 10.34 Rádiójáték Scúubertről. 12.20 Ki nyer ina? 12.30 Melódiákoktól. 13.44 Törvénykönyv. 13.59 Kórnspódiujn. 14.0« Macskazene. Zenés komédia. 15.25 Rédióiskola. 16.05 Sz; Richter zongorázik. 17.20 Bartók-kórusmüvek. 17.30 Vita egy újjáépítési módról. 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 A Rádió Kemezalbuma. 20.58 Kozmosz. 21.23 Páholyból. 22.20 Népdalok. 22.50 Ütijegyzet. 23.10 Csajkovszkij: A Pikk Dáma. Részietek. 0.10 Filmzene. • PETŐFI 8.05 Népi zene. ö.oo Szigeti hegedül. 9.18 A harmadik futó. Rádiójáték. 11.45 Előadás. 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Operarészletek. Randevú kettőtől —• hatig . .. 18.10 Fiatalok hullámhosszán, 19.35 Dzsesszhangverseny közvetítése. 21.30 Csárdások. 21.45 Riport. 22.00 Hagnvereeny. 22.45 Könnyűzene. 23.15 Verbunkosok. Amint a tv-musor közli, február 2-án, kedden az „IKARIA—XB—1”’ utasaival A Centaurus alfája felé in­dul. Mi ez az alfa Centau- ri, merre kereshetjük? Bi­zonyára ez tudományos-fan­tasztikus film. Hogy mi lesz benne a fantasztikus, még nem tudjuk, de hogy mi a való, a tudomány, azt el­mondhatjuk. A Centaurus a déli éggömb csillagképe. A görögök mi­tológiai alakja egy olyan lény, melynek alsó teste ló, felső teste ember formájú, dárdájával egy farkast döf / le. E csillagkép tőlünk nem szemlélhető. „Dél Keresztje” szélességében foglal helyet. Mit tudunk e csillagról? Szépen hangzik a magyar nótában: „Páros csillag az ég alján”. Mióta a távcsö­vek fejlődésével az űrkuta­tás alaposabb lett, mind több csillagról kiderül, 'hogy ket­tős csillag. Ilyen a filmbéli utasok célpontja, az ‘ Alfa Centauni is. Ez m csillag van hozzánk a legközelebb. Föl­dünk a Naprendszer egyik tagja. Itt km-ekkel is mér­hetjük a távolságot. A Föld —Nap távolság kerek szám­ban 150 millió km. Ez egy csillagászati egység. A ma ismert legkülső bolygó, a Plútó például 40 csillagásza­ti egységre van a Naptól. A Hold felé haladó „Apolló 14.” még számolhat km-ek­kel, de a Naprendszeren kí­vül ezen mérettél már nem boldogulhat. Naprendsze­rünk egy nagyobb egységhez, a Tejútrendszerhez tartozik (Galaktika). Itt már a fény­év a mértékegység. Fényév az a távolság, amelyet a fény egy év alatt befut, 9,5 billió km. Hatvanháromezerszer MAGYAR #.90 Iskola-tv. 17.18 Hírek. 17.25 Csak gyerdkcikneilc! 17.55 Az Egy utca e. film vitájának folytatása. 18.45 Parabola. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hfradó. 20.00 Ikaria XB—1. Magyarul beszélő csehszlovák tudo- mányos-faiitasztikus film. 21.25 Monteverdi: Orfeo. (Olasz operafiim.) 22.10 Tv-hiradó. POZSONYI 19.00 'ÍV-híradó. 19.50 Dalok. 20.00 Tarka tyúkocska. (Tv-játék.) 21.05 Dalok. 21.30 Műkorcsolya EB. (Páros szabad gyak.) A szünetben: tv-híradó. \Fu**t I EGRI VCRÖS CSILLAG: (Tölefon: 22-33) Délután fél 4 órakor Farkasvisszhang Színes, lengyel kalandfilm. Délután fél 6 és este 8 órakor Szerelem Magyar film. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Adalen 31 Színes, svéd film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Hogyan fogtam el az őrnagyomat GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Uraim, megöltem Einsteint HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Inkák kinase HATVANI KOSSUTH! Bye, Bye, Barbara HEVES: Gyula vitéz télen, nyáron FÜZESABONYf Kardforgató nő ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig á Bajcsy-Zsiiinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szára alatti rendelőben. (Tele­fon: 17-27.) annyi, mint a Föl—Nap tá­volság. A Tejút lapított ko­rong, vagy diszkosz formájú. Szélességét 100 ezer, vastag­ságát 10 ezer fényévre be­csülik. Közel a fősíkja men­tén kering a Nap is. Nos, a hozzánk legköze­lebbi csillag:,az Alfa Centa- uri első fényrendű kettős csillag, a főcsillaga egyhar- maddal nagyobb, mint a Nap, A és B tagból áll. Kö­zös súlypont körül keringe­nek. Az A és B csillag közöt­ti távolság 1,2 csillagászati egység, kb. 180 millió kilo­méter. Keringési idejük 20 hónap. Végeredményben a Centauri hármas rendszer, mert a- kettő körül még egy harmadik csillag is kering, a Proxima Centauri. Tulaj­donképpen a hármas rend­szer ezen tagja van hozzánk legközelebb: 4,3 fényévre. E harmadik tag, a Proxima szabad szemmel nem látható, 11 fényrendű csillag, úgy ke­ring az Alfa Centauri körül, mint a bolygók a Nap körül. Hogy érzékeltethető ez a távolság, a 4,3 fényév? A fénysugár a Holdról valami­vel több mint 1 mp alatt jut el hozzánk, vagy viszont. A Napból 8 perc 8 másod­perc alatt. A Centauriról pe­dig '4 év valamint 2 és fél hónap alatt. A Tv-élőzetes szerint az utasok a „fényse­bességet megközelítő tempó­ban száguldanak’", közben ott képzeletben le is száll­hatnak, így kitölthetik a 15 évet. Hogy mégis csak 28 hónapot öregednek, ez már „játék az idővel”. Dr. Zétényi Endre Csak hasai piacra dolgozik SSfÜ/Ä» négyzetmétert — a Lakástextil Vállalat tatai üzemében készítik. A tataiak újabban az ízléses és jó minőségű — gépi és kézi csomózású szőnyegekből csak a hazai piacokra szállítanak, így az országot jelentős szónyegimporttól mentesíti’:. Képünkön: készül a kézi csomózású, 50 százalékos HB acryl milszálás; nagy zsugorodása fonalból a „Hobby”­■szőnyeg. (MTI foto: — Bajkor József) 0 Néprajzi különlegességek nyomában . .. A felnémeti „lopott Sogzi" Készülődés a Vadászati Világkiállításra Az idei budapesti Vadásza­ti Világkiállítás nemzetközi trófeabemutatójához rangos magyar anyagot válagatnak össze. A gyűjteményben fel­tétlenül helyet kap az addigi világrekorder' magyar szarvasagancs, dám- és őz- trófea, és a világranglistán ugyancsak előkelő helyet szerzett egész sor hazai tró­fea. A világkiállításon az eddigieken kívül újabb „szer­zeményeket” is láthatnak a vendégek. Az 1989-ben Elejtett vadak trófeáit az elmúlt évben a megyeszékhelyeken és Buda­pesten bírálták el. összesen 2511 őz- és szarvasagancsról mondtak bírálatot. A tavalyi vadászati idény­ben szerzett trófeákat a kö­rvetkező hetekben bírálják eL A világikiállítás rendezői újabb felhívást tettek köz­zé, arpelyben kérik a vadá­szokat és azokat az intézmé­nyeket, amelyekben értékes trófeákat őriznek, hogy a ki­magaslóan magas pontszámú vagy éppen a rendellenessé­gükkel kitűnő trófeákat, amennyiben még nem vet­ték nyilván tartásba, jelent­sék be a megyei, illetve az országos trófeabíráló bizott­ságoknál. A .kiállítás magyar anyagának kiegészítéséhez nagy szükség lenne például olyan őz- és vaddisznótró­feákra, amelyek magyar te rületről származnak, de mindeddig jegyzetlenek vol­tak a vadászati eredmény- listákon. MIVEL NÉPRAJZI kuta­tók még nem dolgozták fpl — sőt sok etnográfus nem is ösmeri, — de bizonyára fogja érdekelni lapunk olva­sóit ez a furcsa, nagyon is furcsa népszokás, amely a századforduló táján alakult ki, de ma már csak az idő­sebbek emlegetik a „lopott lagzik” szép idejét... Az ádventi időszakban a katolikus egyház általában tartózkodik az ünnepélyes templomi esketések tartásá­tól. Ez azon bán nemigen tet­szett a felnémeti fiatalok­nak, mert ha megszerették egymást, meg is szerették volna tartani a lagziü „Különös szokást honosí­tottak meg, — szól egy 1908-beli forrás. — Nekik mindegy akár tiltott idő, akár nem. Akár ádventi idő, vagy éppen farsangi időszak, egyformán kötik a házasságot... Ezeket a tiltott lagzikat általában szombaton este, az éj sötét leple alatt bonyolít tottáik le- Egy-toét eszten­dő alatt az új népszokássá fejlődött „lopott Iagzi”-nak valóságos szabályos rendje Hirdessen a Népújságban! Amikor Aligai lett a taná­csi vállalat új igazgatója, el­terjedt a hír, hogy nála nem lehet fúrni. Kenesei szomorúan vette ezt tudomásul, hiszen elő­adói kinevezését is fúrásnak köszönhette. Szere\ett volna Zamárdi főelőadó helyére ke­rülni, de a terv most a új igazgató egyéniségébe ütkö­zött. Talán nem is igaz ez a hír — töprengett Kenesei, es el­határozta, hogy megpróbál­kozik Zamárdi eláztatásával. Amikor egyszer a napi aktá­kat Aligaihoz vitte, halkan megjegyezte. — Szabad legypn megem­lítenem, hogy Zamárdi... Tovább nem folytathatta, mert Aligai rászólt: — Fúrás nincs! Kenesei arca elvörösödött és hogy megmentse a hely­zetet, így folytatta: — Dehogy akarok én fúr­ni. Pont ellenkezőleg! Azt akartam mondani, hogy Za­márdi a lelkiismeretes mun­kaerő mintaképe. Boldog va­gyok, hogy ilyen közvetlen felettesem van. — Ja, az más. Tudja, én sohasem tűrtem a fúrást. — Én is gyűlölöm mondta az előadó. IZiiVtKíiíKM — Harmadnap Kenesei így szólt az igazgatóhoz: — Zamárdi ismét nőtt a szememben. Példaképem! Olyan lelkiismeretesen dol­gozik egy-egy ügyön, hogy mindig haza is viszi egyiket- másikat. Tegnap is a Reme­te-aktát ... Attgai felfigyelt: — Micsoda? A Remete-ügy még nincs elintézve? Egy héttel • később Kenesei ábrándozva mondta az igaz­gatónak: — Ez a Zamárdi! A pon­tosság, a pedantéria, u meg­bízhatóság élő szobra. Csak' bámulom! Hatszor is össze-' adta a Fenyőfi-tétel szám- oszlopait, nehogy tévedés le-> gyen. 1 Aligai összehúzta szemöl­dökét és egy szót sem szólt. Kenesei úgy érezte, hogy jó úton halad. Mindennap mondott valami elismeról Zamárdiról. Hogy jelentéseit háromszor-négyszer legépel- . teti, ha egyetlen betűhiba van bennük, vagy kettőspont helyett véletlenül pontosvesz- szőt üt le a gépírókisasszony. Agyba-főbe dicsért« a főelő­adót, amiért késő estig a hi­vatalában van, és néha va­sárnap is bejár. — Egészen biztos, hogy nem a különóra díja érdek­li, hanem lelkiismeretesség­ből teszi — jegyezte meg álnokul. Amikor külföldi kikülde­tésről'volt szó, „j óakaratú- lag” megemelítette az igaz­gató előtt: — Azt beszélik, hogy Za­márdi megy Rómába. Meg is érdemli. A leghűségesebb, a legszorgalmasabb, a legpe- dánsabb éfnbere a vállalat­nak. Aligai legyintett: — Ugyan! Zamárdi olyan lassú, hogy már vége is len­ne a római konferenciának, mire ő oda indulna. * Kenesei ütötte a ixisat. Erezte, hogy meleg. — Hedig remekül képvi­selné a vállalatunkat. Kitű­nő ember! . Negyedév alatt sikerült Ken^seinefc alacsonyabb be­osztásba dicsérnie Zamárdit. Amikor elérte célját és öt nevezték ki főelőadóvá, az igazgató megjea***$£: —' Döntő szempont volt, hogy olyan ember legyen az új főelőadó, aki még gondo­latban sem igyekszik meg­fúrni kartársait! Palásti László ordítozást, kolompolást, csörgést, csörömpölést csap­nak, hogy az egész falu né­pe tudja, hogy ma mely háznál van a lopott lagzi.. A hívatlan násznép azután elképzelhető és el­képzelhetetlen pajkosságú szólamokat kiált be az ab­lakon, így adván tanú jelét, hogy tudják már, hogy mi készül a házban nagy tit­kon... ’- „Megvárja a csődület, — folytatódik a beszámoló, — míg a kérők jóllaktak és a leányt viszik, illetve kísé­rik. Akkor azután van hat­ványozott kolompolás, ordí­tás, letört öntöző kupák cső­rével való tülkölés. Ez he­lyettesíti a rezes bandát, amit menyasszonyi kíséré­sül szoktak igénybe venni. A hangulat altkor hág a te­tőpontjára, amikor elérik azon házat, ahová a lányt kísérik...” azaz a legény házához... S ezzel véget, is ért a rö­vidre szabott népi ízű há­zassági ceremónia/ A többi már a fiatalok dolga ... Másnap reggel már, mint akár a legtisztességesebb polgári és egyházi kötele­zettségének isten és az em­berek előtt eleget tett, ara­nyos főkötőben, tőről met­szett felnémeti menyecské­hez illően, jelentek meg a templomban és „nagy mo­solygások között elfoglalták az első, a legelső helyet. S ha elmúlt az egyházi házasságkötési tilalom ide­je, annak rendje és módja szerint — már amelyik — elment a pap elé is, hogy csendesen adja össze őket., A LOPOTT LAGZINAL nagy hasznát látták a szü­lők annak, hogy ezen úton- módon megtakarították a gyakorta magas summára rúgó lakodalmi költségekét. Ennek a megkerülésére ala­kult azután ki ez a ma már ismeretlen, szokás Felnéme­ten. Sugár István 1971. február 2,, ftedfl / alakult ki. így ád erről szá­mot egy század eleji beszá­moló: „Az ilyen lopott házasság a szülők intézésével szo­kott történni. A szülői ház­áéi megjelennék a legény rokonainak megbízottjai — agy pár vénasszony, — s tudtára adják a szülőknek, akik már várták őket, hogy slviszik a leányukat* most azonnal. Leültetik és pálin­kával kínálgatják. Sült tyú­kot is tesznek eléjük. Az ilyenforma egybekelésnek rendesen már előre híre sza­lad a falu népe között. Szombaton ’este különben is barangolni szoktak a su- hancok, téli estéken pedig a fonóházakban szoktak csoportosulni a legények és a lányok. Azután megjelen­nek egy-egy ilyen ' háznál, már előre elkészített ko- tompokkal, hasadt csengők­kel, rossz; öntöző kupákkal és fazekakkal, kísérve a gyermekek nagy számától. Nagy csendben felvonulnak az ünnepet tartó • házhoz, s midőn az ablak alatt elhe- lyezkedtek, olyan lármát, Tv-előzetes „IKARIA - XB-1"

Next

/
Thumbnails
Contents