Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

TEh.ti.tXlK.ON Közvetlen és közvetett irányítás Immár három esztendő tapasztalatai nyomán bát­ran állíthatjuk, hogy a reform, a nagyobb vállalati ön­állóság nem gyengítette, sőt erősítette, magasabb szín­vonalra emelte a szocialista tervgazdálkodást. Bár a vállalatok általában nem kapnak tervutasításokat, a nép- gazdasági célkitűzéseket mégis teljesítik, sőt általában jobban teljesítik, mint a tervlebontösok időszakában. Ön­álló .döntéseiknél, kezdeményezéseiknél,, a feladatok meg­tervezésénél kénytelenek ugyanis 'reálisan számolni a fogyasztói, a felhasználói szükségletekkel, a népgazda­ság fejlesztésének irányaival, á.terv követelményeit tük­röző gazdasági szabályozó eszközök hatásaival. A IV. ötéves terv újabb lépés a szocialista terv- gazdálkodás továbbfejlesztése utján. Főként azért, mert a középtávú népgazdasági célok és az azok elérését szolgáló közvetett irányítási módszerek - (gazdasági sza­bályozó eszközök) először kerülnek komplex módon egyidejűleg kidolgozásra, alkamazásra.. (A III. ötéves terv első két évében még a korábbi irányítási rendszer szabályai érvényesültek, ezt követő három évben pádig a reform adta új szabályok váltál; mérvadóvá.)’ A vál­lalatok a népgazdaság és saját ágaztuk ötéves célki­tűzéseinek és a gazdasági szabályozás eszközeinek isme­retében véglegesíthették saját középtávú terveiket. S mind az irányító szervek, mind a vállalatok, a szövetke­zetek megfelelő tapasztalatokat is/ szerezték a gazdaság- irányítás új eszközeinek alkalmazásában. A gazdasági szabályozás változásairól, új vonásairól, eddig már több írásban foglalkoztunk, befejezi sül" szük­séges összefoglalni a negyedik ötéves népgazdasági terv végrehajtását szolgáló állami irányi ás fő elemeit. A leglényegesebb változásokat a kormány közvetlen' döntései határozzák meg. Így kormányhatározat intézke­dik a központi fejlesztési programokról és a teljesítésük­höz igénybe vehető forrásokról. Az egyedi nagyberuhá­zásokról ugyancsak a Minisztertanács dönt. Kormány­hatáskörbe tartoznak a hatékony fejlesztést szolgáló leg­lényegesebb döntések is. így a lprmány határozza meg az egyes fejlesztési célokra nyújtható állanái támogatá­sok, előnyberészesítését (preferenciák) mértékét, és a műszaki fejlesztés államilag támogatott irányait. Válto­zatlanul a kormány határoz az életszínvonalat érintő különböző központi intézkedésekről és még néhány más országos jelentőségű, központi erőforrásokat igénylő kér­désről. A félsorolásból is kitűnik, hogy a 'gazdálkodás napi és perspektivikus ügyében általában a vállalatok saját . hatáskörükben dönthetnek. A központi irányító szer­vek a helyi döntéseket közvetett módon, a gazdasági sza­bályozó eszközökkel befolyásolják ' a népgazdasági ter­veknek, az össztársadalmi érdekeknek megfelelően. Ha a vállalat és a népgazdaság édeke mégis szembekerül egymással, akkor a minisztériumok, az irányító hatósá­gok utasítással és más módon fellépitek a közügy védel­mében. Természetesen a vállalatok felelős vezetői is kö­telesek mérlegelni döntéseik társadalmi, népgazdasági ha­tását. A gazdasági vezetők, az irányító hatóságok — ahogy erre az 1969. novemberi párthatározat , nyomán már gyakran volt példa — képesek helyesen értelmezni feladataikat, összehangolni a vállalati kollektíva és a nép- gazdság érdekeit, sikeresen megvalósítani a negyedik öt­éves terv nagy feladatait K. J. Gyümölcsöt hozó könyvek hónapja Tizennégy éves hagyomá­nyainak megfelelően az ildei februárban is sor kerül a mezőgazdasági könyvhónap­ra. Ebben az évben Zala megye vállalta az egyhóna­pos rendezvénysorozat leg­fontosabb eseményeivel kap­csolatban, a házigazda sze­repét. Zalae,gerszegen került sor az ünnepi megnyitóra és az azzal járó könyvkiállí­tásra. Ugyanott rendeznek mag olyan előadásokat és szakmai eszmecseréket, ame­lyek a korszerű növényvéde­lem szerepével, a termelés és műszaki > fejlesztés iránya és hatása a szakember- és szak­munkásképzésre című témá­val. az élelmiszer-gazdaság­nak a IV. ötéves terv idő- ' szakában végbemenő fejlesz­tésével, valamint a mai falu helyzete és az agrárértelrhi- ség kérdéskörével foglalkoz­nak. A 14. mezőgazdasági könyvhónap során 29 új me­zőgazdasági szakmunka 122 ezer példánya kerül a köny­vesboltokba és a bizomá­nyosokhoz. ■ Ezenkívül 500 fé­le egyéb mezőgazdasági szak­könyv áll a közönség rendel­kezésére. Országszerte köTiyvkiállítások, szakelőadá­sok sora, kereken 600 író­olvasó találkozó törekszik arra, hogy közelebb' hozzá egymáshoz a mezőgazdasági szakkönyvieket, szaklapokat és a falu embereit, továbbá a mezőgazdaságban tevé­kenykedő értelmiségieket. Tagadhatatlan, a mai ma­gyar falu kulturális életé ben, a mezőgazdasági szak­könyv és szaklap nem foglal­ta még el az őt megillető he­lyet. Pedig, alig van olyan könyv, amelynek forgatása olyan gyorsam, és kézzel fog- hatóan hozná meg a gyü­mölcsét, mintha valaki figye­lemmel tanulmányoz mond­juk egy baracktermesztési szakmunkát vagy égy ba­romfitenyésztési kézikönyvet. (KS) A termelés személyi feltétele az ember Négyezer szakmunkás hiányzik megyénk mezőgazdasági üzemeiből! „Ezt akarjuk 1971-ben..." Ha eltelik egy termelés­ijén eltöltött év, akkor sum­mázzák az eredményeket; mi volt jó, s hol kellett vol- na jobban , igyekezni. De megtorpanás nincs, mert a következő nappal már új tervszámok érvényesek, ám az ilyesféle pezsgés adja vol­taképpen az üzemi élet sa- va-borsát. így volt ez Visontán is, ahol az új év új feladatokat, új sikerlehetőségeket hozott. Olyan termelési értéktervet teljesítetni a Thorez Külfej- téses Bányaüzemnél, amilyen eddig még nem volt. Igaz, a végén... — .... várna bennünket az élüzem csillag... — fejezi be a gondolatot Kovács György termelési csoportve­zető. — Milyen árbevételt kell ezért hozni? — A terv 278 millió fo­rint ...! De az élüzem címért természetesen többet kell... I— Hogy oszlik meg ez a hatalmas összeg? — A szénmező feletti föld- takarórétegből 11 millió köbmétert szállítunk el. Eb­ből már 9 millió köbméter a szén önköltségét terheli ér csak 2 millió köbméter megy beruházásra. — Hány gép termeli ki ezt a földmennyiséget? — Mindössze négy... de ebből egy esetenként még szenet is ad. Ilyen összefo­nódás lesz a tevékenvségek között, ami valóban idősze­rűvé teszi Visontán az egész bányaüzem átszervező sét. — íis a széntermelés? — Az előirányzat 1971-re %T m'H’ó tonna. — Ebből az első negyed­év... — 650 ezer tonna, no per­sze, ha 'az erőmű fogadni Í jjnjcöa «ezt a aiaaaayiséssi — Az 1971. évi árbevételi terv lényegesen magasabb a múlt évinél. Ehhez ' hogyan alakul a létszám? •— És végén eléri az 1900 főt. Ez több mint 300 fővel több a jelenlegi létszámnál. Nemes feladatot tűztek te­hát maguk elé a visontai bá­nyászok. És ha az eddigi évek egyenletes fejlődését vesz- szük figyelembe, minden esély megvan arra, hogy egy év múlva ólüzemet avassa­nak Visontán, az üzem éle­tében első ízben. Az út nem sima. A milliók erőfeszítést, kitartást követelnek minden embertőL Laczik János Manapság az iparosodó me­zőgazdasági nagyüzemben ki­terjedt munkamegosztás van. Egy-egy embernek nem min­dennel, hanem az üzem, vagy üzemág, ^etenként a termelési, illetve a munkafo­lyamat egy-egy részletével kell foglalkoznia. Tevékeny­ségéhez, feladatához viszont nagyon alaposan, magas szín­vonalon, a korszerű követel­mények betartásával kell ér­tenie — akár vezetője, akár beosztott dolgozója a terü­letnek. Az emberek tudása, szorgalma az esetek többse-' gében eldönti a termelés sor­sát. A korszerű eszközök, az anyagi-műszaki feltételek csak akkor érvényesülhet­nek, hatnak igazán, ha az emberek . a legcélszerűbben, a leggazdaságosabban hasz­nálják fel ezeket a termelés szolgálatában. Érvényre jut-e az új szak munkástörvény ? Az új szakmunkástörvény a korábbi évektől eltérően nagyobb lehetőséget biztosít á továbbtanulásra, nem utol­sósorban a mezőgazdasági szakmunkások továbbképzé­se. A kialakult nagyüzemek lehetővé teszik, hogy minél több jól képzett mezőgazda- sági szakember vegyen részt a termelésben. Megkövetelik, hogy az adott műszaki, tech­nikai és technológiai szinten a mezőgazdaság különféle ágazataiban jól képzett szak­munkások dolgozzanak, a fel­ső- és középfokú végzettség­gel rendelkező szakemberek mellett. Államunk, kormány­zatunk évente nagyon sok pénzt költ a .mezőgazdasági szakmunkásképzésre, a szak­iskolák korszerűsítésére, az oktatás objektív és szubjek­tív feltételeinek tökéletesítő sére. Akárhogy is nézzük, mégsem lehetünk megeléged­ve. Kevés az üzemekben dol­gozó szakmunkás. Megyénk 104 termelőszövetkezetében jelenleg ötezer szakmunkás és betanított munkás dolgo­zik, csaknem négyezerrel ke­vesebb, mint amennyire szük­ség lenne. Elszomorító ez az adat, annál is inkább, mert a mai technikai, technológiai színvonal sokkal több szak­munkást kíván a termelő- szövetkezetben. A jövőben várható technikai fejlődést tekintve pedig még a jelen­legi . szakmunkások tudása sem megfelelő, mert állan­dóan újabb és újabb isme­retek megszerzésére van szülcség. Mindezeket a termelőszö­vetkezeti vezetők is elisme­rik, mégis nagyon sok közös gazdaságban mostoha körül­mények várnak a végzett Új dísznövények a virágkedvelőknek szakmunkásokra. Szinte álta­lános jelenség, hogy a fiatal szakemberek nem szakmá­juknak megfelelő munkát vé­geznek. & természetesen nem kapják meg a szakmun­kásoknak járó magasabb munkadíjat sem. A mezőgaz­dasági szakmunkások mosto­ha helyzete sok más mellett a „nemzedékváltás” konflik­tusaiban is rejlik, ugyanis nem szakképzett idősebb tsz-tag tölti be a szakkép­zettséghez kötött munkahe­lyet. Egy dolgot már most is meg lehet csinálni: az újon­nan létesített, szakképesítés­hez kötött munkahelyek be­töltésekor előnyben kell ré­szesíteni azokat, akiknek „papír van a zsebükben”. Ez a kor parancsa! Kevés Hazánkban évről évre gyarapodik a Virágkedvelők száma, s ez a kultusz késztette a szakembereket arra, hogy bővítsék a lakásban tánható dísznövények választékát. A bu­dapesti Sasad Tsz is sok újfajta virágot termeszt, amelyek a legutóbbi időben kerültek forgalomba. Közöttük egyik legértékesebb, egy kaktuszhoz hasonló, amely szinte gyökér- telen és mohába ágyazva, cserép nélkül tartható. Képünkön: Skriptantus, a gyökér nélküli növény újdonság'. MTI foto — Kácsor László feiv. - KS) a szőlész-borász Heves megye speciális ar­culatát figyelembe véve, ve­zető helyet foglal el a kerté­szet, ami ennek megfelelő szakmunkások képzését kö­veteli meg. Az egri szak­munkásképző iskolában sző­lész-borász, zöldségtermesztő, gyümölcstermesztő és dísznö­vénytermesztő szakmunkáso­kat képeznek. Sajnos, még­is évek óta kevés a jelentke­ző különösen szőlész-borász és gyümölcstermesztő szak­mákra, annak ellenére, hogy megyénk szőlős profilú gaz­daságaiban többnyire min­denütt áttértek a magas kor- donos szőlőművelésre. Ehhez pedig alapvetően jól képzett szakmunkásokra van szük­ség. Viszont örvendetes, hogy bizonyos fokig növekedett az érdeklődés a pétervásári gé­pészképző szakiskola iránt, Á probléma okai Hogy miért kevés a jelente kező a mezőgazdasági szak­munkásképző intézetekbe? Elsősorban azért, mert az ál­talános iskolai oktatásban és nevelésben sem leap ja fne^'aa őt megillető helyet a mező- gazdasági alapismeretek ok­tatása, ■ a mezőgazdasági pá­lyák kellő propagálása, is­mertetése a tanulókkal. Az üzemek vezetői számos he­lyen nem foglalkoznak kel­lőképpen . a, fiatalok pályavá­lasztásával, beiskolázásával, Ennek hiányában a pedagó­gusok pályaválasztási tanács­adása elsősorban a szülők! igényeinek megfelelő pályák felé irányítja a fiatalok fi­gyelmét. Az viszont közis­mert, hogy még a mezőgaz­dasági foglalkozású szülők jelentős része is lebeszéli gyermekét arról, hogy mező- gazdasági pályát válasszon. A fejlődés ellenére is je­lentős probléma a szakmun­kások végzettségüknek meg­felelő foglalkoztatása. Ennek oka egyrészt az, hogy a szak- mai képzés még nem mindig a termelés szükségleteihez igazodik, másrészt nincs meg­oldva a szakmunkás-munka­körök kialakítása és azok ké­pesítéshez kötése. Ezek a problémák nemcsak személyi törést jelenteinek a fiatal szakmunkásoknál, hanem igen káros politikai, társa­dalmi kihatásai is vannak. Megyénk mezőgazdaságának lényegesen több szakmunkás­ra van szüksége a jövőben, mivel erre a korosztályra vár a magasabb technikai, mű­szaki feladatok megoldása. Képzésük tehát az egész tár­sadalom érdekei Mentusz Károly Apcon is akad még tennivalója a szakszervezetnek Ha a szakszervezeti vá­lasztások során a végzett munkáról szólva valahol ne­héz körülményeket emle­gethettek, akkor a Qualitál Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalatnál feltétlenül be­szélhettek ilyesmiről, hiszen a tisztségviselők, a testüle­tek tevékenysége arra az időre esett, amikor az apci ipartelep történetében min­den eddiginél nagyobb be­ruházás megvalósításán, sok millió forintos' fejlesz­tésen fáradoztak, „fehér aranyunk” óly jelentős ha­zai bázisát építették.. Messzi környéken újdonságnak szá­mító szakmát költöztettek a Zagyva menti községbe, ide­gennek tartott mesterséggel kellett élőbb ismerkedni, aztán pedig megbarátkozni. A cserélődő, váltakozó lét­szám ellenére is biztosítani tudták a 91,5 százalékos szervezettséget, négy éve a 11 szocialista és tíz szocia­lista címért küzdő brigádra alapozva rendkívüli műsza­kokkal, munkaversennyel segítették a vállalat termelé­sét. Iparkodtak gondot for­dítani a dolgozók szakmai, politikai képzésére, törődtek érdekképviseletükkel, a ne­héz fizikai munka csökken­tésével, általában a munka­körülmények javításával. A szakszervezeti tisztségvise­lőknek részük van abban, hogy csupán a legutóbbi két esztendő alatt 2,2-ről 11,4 millió forintra nőtt a válla­lati szociális és egészség- ügyi állóeszközök értéke, a létszám mintegy harmadát jelentő nők a korábbinál nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést élveznek nap­jainkban. Számottevő az a 125 ezer forint, amit segé­lyek formájában a rászoruló szakszervezeti tagoknak jut­tattak, kétségkívül jó ered­ménynek számít, . hogy a SZOT szállóiban, illetve a vállalat siófoki és hajdúszo- boszlói bérleményeiben a kedvezményes üdülőjegyek­kel 215 felnőtt, 105 gyermek pihenhetett, szórakozhatott kellemesen. § töDDi között a szakszervezet égdcmeibiea. tartozik még az is, hogy ja­vult a tömegsport. Ilyen és ehhez hasonló adatokkal próbálta jellemez­ni a legutóbbi négy év tevé­kenységét a szákszervezeti tanács gonddal készített, részletes jelentése az elmúlt hét végén tartott tisztújítás alkalmával. Ám nyilvánva­lóan nem hagyhatta szó nél­kül a hiányosságokat sem. Kritikusan, önkritikusan ki­tért például arra is, -hogy az igyekezet ellenére is több fontos kérdés mellett vala­hogy elsiklottak. A nem tö­kéletes munkaszervezés kö­vetkeztében rohamosan emelkedett a túlórák száma, s a bérekhez viszonyítva ki­sebb mértékben növekedett a termelékenység. „Kicsit” megfeledkeztek az újítómoz­galomról, megengedték, hogy a munkaügyi döntőbi­zottság olykor helytelenül ítélkezzék. S bár riapiren- den tartották az oktatást, a vállalat dolgozóiból 350 em­bernek még ma sincs nyolc általános iskolai vég­zettsége! Hiba, hogy a taggyűlése­ken általában csak háromne­gyed részben vettek részt a dolgozók, baj van az aktivi­tással, a bizalmiak is keve­sebbet nyújtottak, mint. amennyit elvártak tőlük. Mindezeket összevetve, a2 új testületnek — a szakszer­vezeti tanács élére ismét megválasztották Nagy Gá­bort titkárnak — akadt még jócskán tennivalója az újabb ciklusban. Tekintve, hogy a szakszervezet Apcon is jó kapcsolatot tart a helyi párt- ' és KlSZ-szervezeíteí, élvezi a támogatásukat, s az új tisztségviselők kivétel nélkül a korábbinál eredmé­nyesebb munkát ígértek, a Qualitálnál remélhetően sok­kal nagyobb sikerre számít­hatnak a jövőben. (Gy. Gy.) ilpnisiffia USi íMaasSa iteá®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents