Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
Kártérítést fizetnek ci vezetéképítők Mit Stell Mii a a Mi a köfe essáne • Több mint kétezer km olaj- és gázvezetéket fektettek le eddig Magyarországon. Egy méter húsz centiméter mélyen, erdőn, mezőn, falvak. városok hatjában szállítják az értékes fűtőanyagot, a gázt, az olajat, az olajipari termékeket. És esvre több ilyen vezeték épül. Nem lesz az országban szinte egyetlen olyan nagyofc-b helység. ahol a lakóknak ne akadna dolga a távvezetékkel, azok éDÍtőivel. Legtöbbször kölcsönös a megértés, de előfordulnak konfliktusok is. Mit kell tenni? Mihez van joaa a föld tulajdonosának? Mit várhat el a kivitelező vállalat? Az a tapasztalat, hogy sok helyen nem ismerik a szabályokat. Nem ritka, hogy a szántóföldön dolgozók kirántják, s elhajítják a vezetékhúsz méter széles nyomvonalát jelző karókat, hogy a traktoros neon emeli fel az eke vasát, amikor a nyomvonalhoz ér; arról nem is beszélve, hogy néha perre kell menni, mert a telek vagy a föld tulajdonosa, használója a tilalom ellenére építkezik a biztonsági övezetben. Az építés menetrendje Megkönnyíti a tisztánlátást, ha megismerkedünk az építés menetrendjével. Ha jóváhagyták a vezeték építését, a Kőolaj- és Földgázipari Tervező Vállalat (Olajterv) megtervezi, merre menjen a nyomvonal, azaz a távvezeték. Ezt bejegyzik a telekkönyvbe. A tanácsok figyelmét felhívják arra, hogy a tervet tegyék közzé. Ezután úgynevezett hatósági bejárás következik. A különböző érdekelt szervek képviselői végigjárják a vezeték leendő útvonalát, és minden fontos kérdést megtárgyalnak az érdekeltekkel. Ilyenkor van helye elsősorban a tulajdonosok észrevételeinek. Ha pL egyik termelőszövetkezet közli, hogy ott, ahol majd a vezeték halad, istállót épít, a tervezőknek, a kivitelezőknek el kell dönteniük, hogy másfelé viszik-e a csőkígyót, vagy megtérítik-e inkább azt a kárt, amely a szükségessé váló tervmódosítás miatt a termelőszövetkezetet éri. Megtérítik azt a veszteséget is, amelyet a nyomvonal-kijelölés a termésben okoz, sőt azt is, amit építés közben a megsüllyedt gépek stb. idéznek elő. A kivitelező vállalat kárbecslői utólag felmérik az építés közben keletkezett rongálást, rombolást és kiesést, miután a munka ^fejeződött, s a lehető leggyorsabban intézkednek, hogy a tulajdonosok a pénzt időben megkapják. 1970-ben 4 millió 285 ezer forint kártéialcosságna'i? az éiiétö ne,? rítést fizettek gáz- és olajvezeték valamint kábelépítés közben keletkezett veszteségekért a lakosságnak, illetve a közös gazdaságoknak. Ha késik a vezeték építése Azon a környéken, ahol ,a kőolaj- és gázvezetékek áthaladnak, egy sor tilalmat léptetnek életbe. Az előírt biztonsági övezetben nem szabad lakóházat, iskolát, kórházat, játszóteret, villamos távvezeték-oszlopot építeni. Nem lehet továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat tárolni. Tilos a szállító vezeték nyomvonalától mért 5 méteres távolságon belül csatornát és vízvezeték-hálózatot létesíteni, a különféle jelzéseket, jelzőtáblákat eltávolítani; külfejtéses bányaművelést -folytatni; egy méternél mélyebb gödröt ásni; bogyós gyümölcsöt, bokrokat telepíteni; ötven centiméternél mélyebb talajművelést végezni. Magas törzsű fák is csak hat méteres távolságon kívül ültethetők. A tapasztalatok szerint a tilalmat a tanácsok és a lakosság tudomásul veszik, s igyekeznek a munkában eszerint eljárni. A baj legtöbbször akkor adódik, ha a vezeték építése késik, a földet művelni kell, szükségessé válik a termés betakarítása. Nem lehet elmarasztalni senkit, ha kiszórja a karókat, feltúrja a talajt, amikor az építés késése miatt fenyegeti veszély a termés betakarítását, a sürgős talaj művelést. Ha ugyanis elmarad a termés betakarítása, vagy nem művelik meg időben a földet, nagyobb a kár a nyomvonal helyreállításával kapcsolatos plusz költségnél. (A szándékos rongálás természetesen más elbírálás alá esik.) Ám a vezeték építését közvetlenül megelőző időszakban semmi sem indokolhatja a szabályok megszegését, sőt a nemtörődömség, az önfejűség súlyos következményekkel is járhat a hibát elkövetőre: megbüntethetik. A legtöbb nézeteltérést — bíróságig eljutó vitát — a kivitelezők és tulajdonosok között a kisajátítás okozza. A vitás esetekben többnyire a tulajdonosok keveslik a felkínált összeget. A kivitelező vállalat igyekszik reálisan megállapított kártérítést fizetni. Törvényes felelősséggel tartozik azért, hogy a ténylegesen okozott kárt megtérítse, de azért is, hogy a jogtalan haszonszerzési törekvéseknek ne engedjen. A rendelet módot ad arra, hogy az építő vállalat a kataszteri holdankénti tiszta jövedelem — aranykorona-érték — háromszázszorosát (alsó határ), illetve ötezerszeresét (felső határ) fizethesse a kárt szenvedett tulajdonosnak. A gyakorlat az, hogy a kivitelező az aranykorona-érték ezerszeresét ajánlja kel. Például: 20 aranykoronás föld kisajátítása esetén kataszteri holdanként 20x1000, vagyis húszezer forint kártalanítást fizet a kivitelező vállalat a föld tulajdonosának. Ha a tulajdonos ezt az összeget ke- veselli, fellebbezhet. Vitás ügyekben a bíróság dönt. Törvényes keretek között Mivel a vitás kérdéseket törvényes keretek között lehet rendezni, felesleges és elítélendő, a néha tapasztalható durva magatartás — a törvényes rendelkezések kijátszásáról nem is beszélve. Előfordult, hogy az egyik gazdaság bérbe adta területét egy másiknak. Elhallgatta azonban, hogy vezeték fog haladni a bérbe adott területen, a nyomvonal közelében tilos kertészetet létesíteni. A bérlő csak akkor döbbent erre rá, amikor az építkezés megkezdődött, az értékes ültetvényt nehéz árokásó gépek letarolták. Szerencsére ez az eset nem jellemző. Ott, ahol abból indulnak ki, hogy minden valódi kárt megtérítenek, s a jogos követeléseket törvényes úton érvényre lehet juttatni, a szabályokat betartják, nincs komolyabb konfliktus. Békésen tevékenykednek egymás mellett a vezetéképítők és a mezőgazdasági dolgozók. Szegedi Nándor Húszmillió forintos forgalomnövekedés 40 százalékos többletnyereség Kii (töttgYÜlss az egri ÁrtSI-nél Szombaton délelőtt Egerben a Technika Házában tartotta küldöttgyűlését közel nyolcezer szövetkezeti tag képviseletében az egri ÁFÉSZ 104 küldötte. A küldöttgyűlésen megjelent ár- Havellant Ferenc, a megyei párt-vb tagja, a MÉSZÖV elnöke is. Az elmúlt négy év eredményeiről, a szövetkezet igazgatóságának nevében Mi- csonai József, az igazgatóság elnöke adott számot. Külön kiemelte, hogy az utóbbi esztendőben, mintegy 120 százalékra teljesítették áruforgalmi tervüket, amely 20 millió forintos forgalomnövekedést jelent az 1969-es évhez viszonyítva. Ugyanakkor több mint 40 százalékkal értek el nagyobb nyereséget 1970-ben az 1969. évinél. A küldöttgyűlés elfogadta a szövetkezet negyedik ötéves tervi üzletoolitikáját. fejlesztési célkitűzéseit. Ezek köpött különös hen«súlvt kívánnak adni az idesenforga- ! lom iobb kiszolgálásának. ! va’aminta lakossá"! húsel1 látás megjavításának. .... ______ It 9.) A KAEY 2. sz. gyár gyöngyösi telepe rövid határidőre vállal cinkelést és barnítósT Alkatrészenként a maximális hosszúság: 1000 mm. Érdeklődni lehet: KAEV 2. számú gyár, Gyöngyös, Karácsondi út 15. Termelési osztály. í í _____________________________________ 9 pont „TÉLT VAHÄS7ATON” Adamik Miklós — Gyöngyös — felvétele: 6 pont „PÓRIKÉ” Dr. Polgáry László — Eger — felvétele: . Házi muzsika" Egerben. fanárhangverseny Hatvanban Áz egri szimfonikus zenekar a hétfő esti koncerttel kezdi meg tavaszi bérletsorozatát. A megyei művelődési központ színháztermében „Házi muzsika” címmel rendeznek hangversenyt, amelynek műsorán Bach-, Mozart- és Weiner-művek szerepelnek. Vezényel: Mos- kovszky Vince és Szabó József. Hétfő este hangversenyen l vehet részt a hatvani közön- | ség is: az állami zeneiskola ; tanárainak szereplésével rendeznek koncertet a Vörösmarty Művelődési Házban. A nagyszabású, egész estét betöltő programban egy sor klasszikus értékű zenedarabot mutatnak be, többek között Beethoven-, Bach-, Liszt- és Csajkovszkij-müveket. rMM* Jjjgjg Hiányzik egy paragrafus Az igazságszolgáltatás menetében per- és sorsdöntő szerepük van azoknak, akik akár közvetve, akár közvetlenül tanúi voltak valamilyen bűncselekménynek, s általában: vallomásaikkal nagy segítséget nyújtanak a bizonyítási eljárásban. Hajdanában megeskették őket, ma — hasonló súllyal — az igazmondás kötelezettségére, illetve a hamistanúzás törvényes következményeire figyelmeztetik őket. És vallomást tesznek; határozott szavakkal, vagy elbizonytalanodva az eset súlyától, esetenként megilletődötten a magas pulpitustól, vagy a nagyszámú hallgatóság miatt. Akad olyan tanú is, aki fél!... A félelem oka nem mindig tisztázódik, vagy ha igen, többnyire csak — ok marad ... Megfélemlítették. Olvasóink bizonyára emlékeznek még arra a sötét esetre, amikor az egri Lenin úton megtámadtak, leszúrtak és kiraboltak egy férfit. A házból — mely elqtt az eset történt — látta egy asz- szony a bűncselekményt, telefonált a rendőrségre, majd a gyanúsítottakban felismerte az elkövetőket. (És neki kös.zönhető, hogy a megtámadott férfi életét sikerült megmenten!!) Ennek az esetnek tehát ő volt a leaíoatesabb tanúja. Vallomást is tett. Aztán többször is előfordult, hogy a vádlottak családtagjai „felkeresték”, s garázda magatartásukkal igyekezték megfélemlíteni. Arról nem tudunk, hogy mi lett e „látogatások” következménye, talán szabálysértési eljárás történt, ha történt — de ez nem megoldás! A törvény szigorúan bünteti azokat, akik a kötelességüket teljesítő hivatalos személyek ellen erőszakkal lépnek fel, éppen azokkal szemben, akik közbiztonságunkat védik, akik igyekeznek megelőzni, megakadályozni, vagy éppen kideríteni valamely törvénybe ütköző cselekményt. Munkájukhoz, állam- polgári kötelességükhöz híven, egyenrangú félként adnak segítséget — különösen a megtörtént esetek felderítésében — a tanúk. Nyomatékosan említjük meg még egyszer, hogy a tanúvallomások mennyire fontosak az igazság kiderítésében, lényeik mennyire sorsdöntő- ek! S ha ebből a szemszögből nézzük — és kell néznünk — legalább annyira szükséges a tanúk védelme, mint az eljáró hivatalos személyeké. Különösen a községekben — néhány esztendővel ezelőtt Poroszlóról írtunk hasonló témáról — fordul elő, hogy a felelősségre vonás elkerülésére, cselekménye súlyának „enyhítésére” igyekszik valaki — vagy valakik — megfélemlíteni a szemtanúkat, hogy ne tegyenek terhelő vallomást rájuk. Nagyobb védelmet igényel a tanú! Megverik?... Többnyire könnyű testi sértésért lehetne támadóit felelősségre vonni, ha — egyáltalán jelenteni meri. Beverik az ablakait? Szétdúlják a kertjét? ... Esetleg szabálysértési eljárást szül az ügy. ha — egyáltalán jelenteni merik. Véleményünk szerint — jó alkalom ez, hiszen napjainkban is dogoznak a törvény- könyv korszerűsítésén — hiányzik egy olyan paragrafus, amely nagyobb védelmet biztosítana a büntető eljárások fontos tanúi számára, mely súlyosabb büntetési „intervallumot” jelölne meg a tanúkat megfé- lemlítők, a tanúkkal szemben erőszakosan fellépőkellen. Ügy hisszük, erre a paragrafusra szükség van — az igazság, és az igazságosság érdekében! (kátai) 1971. február 21. vasárnap
