Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

NAPJAINK IFJÚSÁGA Problémák az iskolában A viták, beszélgetések, nyi­latkozatok alapkérdése: ho­gyan dolgoznak a középisko­lák, szakmunkásképző-inté­zetek KISZ-szervezetei ? Ál­talánosságban az a véle­mény, hogy eredményesen nevelik, szervezik, s külön­böző fórumokon hatékonyan képviselik a tanulóifjúságot. Természetesen, tennivaló is van bőven, mert a KISZ- munka színvonala — mind a társadalom, mind pedig a fiatalok igényeihez viszonyít­va —. ma még elmarad a követelményektől. A vitákon a fiatalok néhány fontos el­lentmondásra hívják fel a fi­gyelmet. Például: az iskolai KISZ-szervezeteket túl sok „állami iskolai” feladatot vé­geznek. ezek mellett olykor háttérbe szorul a politikai, mozgalmi munka. A tanulók ritkán jutnak politikai élmé­nyekhez, szűk a közéleti, tár­sadalmi kapcsolatuk, s nem szereznek kellő tapasztalatot a mozgalmi munkában. Az­tán: a középfokú tanintéze­tekben a legmagasabb ará­mii a fiatalok szervezettsé­ge — a tanulók 70—72 szá­zaléka KISZ-tag, s ez a KISZ e"ész tagságának közel 50 százalékát jelenti —, sajnos a-ónba n ezeknek a ..szerve­zeti taselmák” jelentős része semmiféle KISZ-munkát n-m végez. Megiesvzendő még, hogy a közéniskolák- b«n vannak a legfiatalabb KTSZ-vezetők munkamódsze­reik kialakulatlanok, tapasz­talatlanok. járatlanok a ve­zetésben. Vegyes életkorú szervezetek A KISZ egységes ifjúsági szervezet, de a munkáját dif­ferenciáltan, a különböző ré­tegek, csoportok, korosztá­lyok érdeklődését figyelembe véve kell végrehajtania. Az iskolatípus, a környezet, az érdeklődési kör —, mind olyan tényezők, amelyek szí­nezik, változatossá teszik a KISZ tevékenységét. Például: nagyobb zökkenő nélkül kell lehetővé tenni az átmenetet az úttörőmozgalomból a KTSZ-életbe. A középiskolák alsóbb osztályaiban ugyanis mgyobb jelentősége van a közvetett módszereknek, for­máknak, a harmadik-negye­dikesek viszont inkább ked­velik a direkt politizálást, a társadalmi-eszmei kérdések­ről, a politikai eseményekről rendezett vitákon. Az ismétlés, a módsze­rek másolása ártalmas, az is­kola és a mozgalmi keretek merev összekapcsolása csök­kenti mind az iskola, mind a mozgalom munkájának ered­ményességét. A közösségi élet megszervezése nem tűri a merevséget, a dogmákat. A KISZ központi bizottsága az elmúlt évben ezért is javasol­ta például az iskolákon be­lüli vegyes életkorú alap­szervezetek megszervezését, továbbá, hogy a KISZ-tag szabadon választhassa meg az alapszervezetét. Az önálló kollégiumi KISZ-szervezetek létrehozása, a KISZ irányí­tásával dolgozó diákönkor­mányzat, a diákbizottságok megszervezése, az ifjú úttö­rővezetők klubjának, a mar­xista diákakadémiának, a diáksportkörnek, a tudomá­nyos diákbizottságnak, a di­ákklubnak. az országjáró diá­kok egyesületének a létreho­zása szintén olvan tényezők, amelykkel gazdagabbá, tar­talmasabbá válhat a közén- és szakmunkásképző iskolák KISZ-szervezetének munká­ja. Erő, képesség, fiatalság A diákmozgalmi vitákon rendszerint szóba került a tanárok és tanulók viszonyá­nak kérdése is. A különféle hasznos törekvések, gondola­tok közül két végletszerű el­képzelést kell megemlíte­nünk. Az egyik valamiféle gyámkodó szerepet szán a pedagógusoknak, főként az osztályfőnöknek a KISZ- alapszervezetben, megsértve annak önkormányzatát, de­mokratizmusát. A másik el- kénzelés kireke^ztené a fel­nőtteket az ifjúsági mozga­lomból. Az osztályközösségek veze­tője minden kétséget kizáró­an a tanár. A KISZ-nek a tikai tevékenységével kell segítenie a tanár munkáját. A mozgalomban azonban mindenki egyenlő. Tanárok­nak, diákoknak, ugyanazok­hoz a törvényekhez kell iga­zodniuk. S ami a leglényege­sebb: a KISZ a középiskolák­A portugál hatóságok és a popzene A portugál hatóságok vi­lágosan jelét adták, hogy rossz szemmel nézik a pop­zenei fesztiválokat. Portugá­liában először szerveztek pop­zenei fesztivált, de kezdés előtt néhány perccel betiltot­ták az előadást, mert a szer­vezők elfelejtettek hivatalos engedélyt kérni. . Körülbelül 100 rendőr vo­nult ki vérebekkel a feszti­vál színhelyére, a Lisszabon melletti Estoril egyik erde­jébe és szétoszlatta az ösz- szegyűlt fiatalok százait. A zenerajongók nyugodtan el­vonultak, zavargásokról nem érkezett hír. A fesztivált, amelyen kü­lönböző portugál énekesek és együttesek léptek volna fel, a Costa do Sol idegen- forgalmi hivatala szervezte. Ügy volt. hogy az előadás kora délután kezdődik és éj­félkor ér véget. Körülbelül 10 000-es közönségre számí­tottak. A belépti díj 5 escudo volt, egy csomag cigaretta ára. A fesztiválnak minimális OjmüjM 1911. február 21. vasárnap reklámot csináltak, de a pop­zene rajongói között gyorsan elterjedt a hír. A fesztivál napján az erdőben sok száz fiatal gyűlt össze, ennivalót, s néhányan hálózsákot és ta­karót is hoztak magukkal. Sok volt a hosszú hajú fia­tal, de a gyülekezés nyugod­tan és rendben folyt. A fesztivált gyakorlatilag azért tiltották be, mert elő­zetesen nem kértek enge­délyt, de sok megfigyelő sze­rint a hatóságok el akarták kerülni a zavargásokat, ame­lyekkel más popfesztiválok járnak a világ különböző ré­szein. „Ezek az események min­dig kábítószer-fogyasztáshoz és exhibicionizmushoz vezet­nek, bármilyen jók is a szervezők szándékai. Mi sem szeretjük az ilyesmit” — mondta egy portugál hivata­los személy. Portugáliában nagyon ke­vés a hazai hippi. A fiatal­embereknek majdnem négy év kötelező katonai szolgála­tot kell teljesíteniük, szigorú fegyelemben és az angolai, a mozambiki és a Portugál- Cuinea-i frontokon is har­colniuk kell. Ügy látszik, ez akadályozta meg a hippikul­tusz elterjedését. ban is a párt ifjúsági szerve­zete, a párt irányításával munkálkodik. A diákmozgalom „új me­chanizmusához” fűződő egyik nyilatkozatban ez hangzott el: „Arra törekszünk, hogy a KISZ minden középiskolá­ban olyan élő szervezet le­gyen, ahol szava van minden tagnak, ahol mindenki ki­maga sajátos mozgalmi, poli- próbálhatia erejét,, képessé­gét. amelyre merészség, f:a- ta’osság. a szocializmussal való őszinte. természetes azonosulás jellemző...” , Szapudi András A külsőségek korszakát éljük ? HAT IGEN, valahogy így képzeltem el az antikrisz- tust. Csapzottan lobogó sö­rény, barna, tüzet vető sze­mek, tömör szakáll és ehhez megfelelő szakadozott eeig- nadrág, hiányzó gombú, megfakult katonazubbony. A Mester most odamegy, a pultról a tálcájára teszi a levest, meg a menzai adag szűkre szabott grízes tésztá­ját, leül, egyetlen hanyag mozdulattal összeönti a le­vessel. és halált megvető unalommal enni kezd. Ez igen. Ez az. Mi kószák, akik csak bevetődünk a képzőművészetisek közé. lé­legzetvisszafojtva figyeljük. Igen. semmi kétség: láttuk a Mestert, az Igazit a Na­gyot. Leonardo, Kandinszkij, Faííaelo, Marc. Gabo, Tizi­an. Pevsner. Dhali ült előt­tünk egyetlen jelenségbe összeolvadva, s a glória ott lebegett a c-opzott hai. a szakáll és a kopott katona­zubbony felett. UTCA. Az agyonfoltozott feszülő fa mer kirojtosodó vége alól kivillannak a szét­taposott teniszcipők. A szem­bejövőn kinyitva a kockás ing. Hát igen, ő az. Sal Pa­radise, Dean Moriarty, Carlo Marx, Old Bull Lee, az iga­zi amerikai hipszter, aki vé­gigrobog a kontinensen. Másnak akarnak látszani. Nagyon sokan másnak akar­nak látszani, mint ami va­lójában egyedi sajátjuk. Va­jon miért harapózott el, ki­váltképpen a fiatalok között ennyire a külsőségek hajszo­lása? Vajon miért fordulnak el maguktól annyian és egy összetákolt álvilágban pró­bálnak tündökölni álszeme- lyiségükkel? Egyszerű lenne a válasz, ha az előbb felsorolt példák, a probléma, csak bizonyos Intelligenciaszint alatt je­lentkezne. hiszen akkor csu­pán annyit kellene monda­nunk. hogy a külsőségeket hajhászó személy többnek akar látszani, el akarja ma­gáról hitetni, hogy többet ér, mint amennyit kinéznek belőle. Bonyolulttá ott válik a dolog, am'kor a külsőség­gel nem akarnak többnek látszani, csak egyszerűen másnak. Ki elől vaev mi elől rejtőzik, vagy menekül az egyén a külsőségek mögé? Két eevet''m!s,q nekik~«e- redett vitá5át hallgattam vér gig a napokban. — Ez a világ talán a vég« sókig megosztott és a vég­sőkig külsődleges. Mondd meg, mit higgyek el? Azt, hogy a legjobb mederben haladnak a béke- és bizton­sági tárgyalások, vagy azt, hogy a legnagyobb zűr van Európa közvetlen szomszéd­jában. — Egyre tökéletesítik az elhárító fegyvereket. mert tökéletesítik a támadó fegy­vereket. — Melyik Am°rikának higgyek, az Apo'lósnak vagy a vietnaminak. u"vanaz csi- nátia mmd a kettőt. Most mondd meg, mit csináljak én? A VILÄG IDEGREND­SZERÉN az érző idegsejt, az ember, különösen a fogé­kony új nemzedék, ezernyi módon, ezerféleképpen jelzi, hogy valami túlha'mozódott feszültséget kellene befogad­ni. asszimilálni, levezetni, áradni valahová. ro»d az ér­ző ide«seü a végsőkig túl van terhelve. Meddi-’ tudja nr5'’ ká-e-o_ dés né’kül elviselni a meg­növekedett feszültséget? S/ieelhv András Szpmbeliölősdr a Lux klubban ?v A MINAP, a Mátravidéki Hőerőmű kivilágított lakóte­lepén járva, az egyik sarki épület emeleti ablakaiból vi­dám, nevető hangok szűrőd­tek ki az enyhe téli estébe. A BISZTRÓ FÖLÖTT, az emeleti folyosóról nagy szár­nyas ajtó nyílik egy tágas helyiségbe. Az ajtón fekete tábla hirdeti: KISZ-klub Belépve a terembe, érdekes kép tárult a látogató elé. Sállal és kendővel bekötött szsmű tizenéves lányok és fiúk „szembekötősdit” ját­szottak ... Az egyik bekö­tött szemű hosszúra, nőtt szőke fa'alrmbrr hirtelen „elkapia” mellette száguldó barátját és máris megfordul a sorrend. A másik fiú sze­mére kerül a sál, aztán foly­tatódik a móka. A jókedv pillanatok alatt magasra szárnyal. — Mindig csak szembe­kötősdit” játszotok? — kér­dezem a kipirult arcú fiata­loktól. — Nem — mondja 'iákéi Kati. a legfiatalabb és leg­bátrabb. — Egy órával ez­előtt egyikünk felvetette, hogy játsszunk „szembekö­Nagy­sztorik A New York Herald Tri­bune karácsony esti számá­ban a következő apróhirde­tés jelent meg: „Hajlandó valaki 200 milliót küldeni nekem? Egész életemben nem tudok ennyit összehozni és dolgozni oly fárasztó. Hogy miért éppen nekem? És miért ne?” ★ Néhány évvel ezelőtt talál­kozott egymással Charlie Chaplin és Albert Einstein, A nagy tudós így szólt: „Az ön művészete, kedves Chaplin, nemzetközi, az egész világ megérti és csodálja”. „Az ön dicsősége — vála­szolta Chaplin — még rend- ki vülibb, mert az egész vi­lág csodálja, de senki sem érti!” ★ A floridai Miami egyik börtönében egy lakatos ko­vács hiába igyekezett kinyit­ni egy bonyolult zárat az igazgató kérésére. Némi hú- zódozás után a börtönigaz­gató kénytelen volt elfogad­ni a kasszafúrás miatt el­ítélt Richard Reis szolgála­tait. Reis egy ruhafogas vas­kampójával nem egészen két perc alatt kinyitotta a zárat. Az igazgató még mindig azon töpreng, miféle jutalomban ksiisne részesítenie. Riportdráma az egri pinceklubban Nem lehetett volna talá­lóbb helyszínt elképzelni Végh Antal Hínárban című riportdrámájának az elő­adásához az egri főiskola pinceklubjánál. A riportdrá­ma egy évvel ezelőtt hang­zott el a rádióban s akkor úgy éreztem, a hangjáték egyedüli jól megvalósítható formája a mondanivalónak. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola irodalmi színpada bebizonyította az ellenkező­jét. A tanyavilágba kikerült fiatal pedagógusnő fullasztó, reménytelen tragédiájában vizuálisan megjelenő szerep­lők súlyosabbá, hitelesebbé és még tragikusabbá tették a darabot. Ez mindenekelőtt Korekta Katalin pókhálófi­nomsággal szőtt, természetes bájjal ihletett előadásmódjá­nak köszönhető, aki nagyon is emberivé és nagyon is hi­hetővé tette a fiatal pedagó­gusnő bukását. Ballner Károly rendezése, amely az egyszerűséget és közérthetőséget állította kö­zéppontba, néhány aránybeli eltolódástól eltekintve dön­tő részese volt a sikernek. A riportdráma összhatásá­nak feltétlen előnyére vált Juhász Flórián gunyoros, fa­nyar orgonamuzsikája. A szereplők, akik farmer nadrágban, utcai ruhában ül­dögéltek a pinceklub néző között vagy az ablakmélye­désben bt-já „szóltak az ódon téglarakásos pincét. Mozdu­lataikkal együtt fordult, nyi­tott helyet, engedett utat a közönség, részévé válva így a játéknak. Valami alakul az egri pin­ceklubban. Az első irodalmi színpadi bemutatkozás vala­milyen ígéret első lehelete. A lehetőségek szinte korlát­lan volta csillant meg ebben az előadásban. Ez a pince­klub — nemcsak irodalmi vonatkozásban — mágnes­ként vonzó centrummá ala­kulhat, ahol a görög tragé­diáktól a beatzenéig min­dent meg lehet találni. Az a tény, hogy fiatal főiskolások klubja, tálcán kínálja a lehe­tőséget az alkotó kísérlete­zésre, a pezsgő, dinamikus szellemi életre. Az első nagy irodalmi szín­padi bemutatkozás komoly fegyverténye volt a pince­klubnak. Folytatását érdek­lődéssel és figyelemmel vár­juk. Egy keserű megjegyzést azonban feltétlenül meg kell tennem az előadással kap­csolatban. Ez a riportdráma, amely szinte a tanárképző főisko­lások számára készült — az író személyesen küldte el a darabot — valamivel na­gyobb figyelmet érdemelt volna. Mindössze ötven fő­iskolás volt kíváncsi a leen­dő küzdelmeikről szóló drá­mára saját irodalmi színpa duk előadásában. SZ. 4. tősdit”. Megpróbáltuk, és rögtön meg is szerettük. Azt hiszem, ez a játék máskor is közkedvelt lesz körünkben. Kati egyébként másodikos p'mnazis'a, Hatvanban iár a Bajza József Gimnáziumba. — Mikor alakul: a KISZ- klub? — Már több mint tíz éve működik több-kevesebb si­kerrel — válaszol ia egy bar­na hajú fiatalember a sa­rokból. — Itt. a lakótelepen, sokan vagvunk fiatalok, a többség Hatvanba jár, a „Bajzába”. Esténként nincs hol szórakoznunk, így hát ice járunk, fit találkozunk, a többi aztán j >n magától... — Hány tagja van a klub­nak? Pillanatnyilag 36, de ez ntra jelenti azr hogy ez a szám tovább nem emelked­het, sőt, várjuk a többi la­kótéléül KISZ fiatalt is ide. — És mi a klub neve? — LUX-klub — feleli Vá­mosi László, akiről az a hír járja, hogy kitűnően utánoz­za „Gugyerákot” és Hofi Gézát. — Miért éppen ezt a kis­sé iurcsa nevet választottá­tok? — Mert „villamos” lakóte­lepen élünk és azt akartuk, hogy ennek a jellege a klub­ban is érvényt szerezzen. Elővettük fizikatudásunkat és megbeszéltük, hogy az erőmű a hőenergiát elektro­mos energiává alakítja át. A megtermelt eletromos ener­giával világítunk, a fény erősségét pedig LUX -szád mérjük. — Mi az idei program? Erről Varga István, az egyik legrégibb klubtag tá­jékoztat. — A program összeállítása előtt közvéleménykutatást tartottunk a tagok körében és felmértük, hogy ki mit szeretne csinálni az össze­jöveteleken. Elhatároztuk, hogy előadásokat rendezünk főként a csillagászat és a földtan időszerű kérdéseiről. Ezek megtartására központi előadókat hívunk. Terve­zünk irodalmi vetélkedőket, kirándulásokat és színházlá­togatásokat is Budapestre, a Tháliába. Nyáron főleg a helyi strandra járunk. de jut idő szalonnacsurdításra és t»*-m<íszetesen sok-sok já­tékra is. — Jelenleg mi a legna­gyobb problémátok? — Mi itt a klubban na­gyon jól érezzük magunkat, szívesen is járunk ide. de sakkon és gombfocin kívül nincs más játékunk. Nagyon jó lenne egy magnó, vagy lemezjátszó zenehallgatáshoz és tánchoz, mert azt is na­gyon szeretiük. Örülnénk, ha az erőmű vezetői még na­gyobb támogatásban része­sítenének bennünket. Valóban, ezek a vidám, lelkes fiatalok több támoga­tást érdemelnének a jövő« ben!... Mcstüaz Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents