Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-20 / 43. szám

Nincs helye a kékesi szállónak Selypi Arnaldo, Torinóból Egy helyet már kijelöl- " tek a Kékesen épülő szálló részére, de ez ellen semcsak az egészségügyi ha­tóságok tiltakoztak, hanem a természetvédelmi szerv is. A beruházó, a Hungaro Hotels azt szerette volna, ha az épü­let közvetlenül a csúcs kö­zelébe került volna, nem messzire az ÉDOSZ-üdülőtőL Ezt a helyet a Gyöngyösi Városi Tanács szakhatósága ki is jelölte építkezésre. Az­tán a fellebbezés követke­zett, és most lehetett elölről kezdeni az egészet. A közeli múltban volt meg a hatósági bejárás, amelyről Szabó Bé­la, az építési és közlekedési osztály vezetője úgy nyilat­kozott, hogy nem volt ugyan teljesen eredménytelen, de maradéktalan sikert sem ho­zott. Egy közbevető javaslat sze­rint a szálloda új helye mint­egy háromszáz méterre esne a gyógyintézettől. Megnyu­godva vették ezt tudomásul az érdekeltek. A betegeket ez a távolság már kellő mér­tékben elszigetelné a szállo­da nyüzsgő életének inger­hatásaitól. A beruházó nem kapott két kézzel a javaslaton, de el sem utasította. Meg kell gondol­nia, bár ő továbbra is az eredeti helyhez kötné magát, ha lehetne. Közvetlenül a csúcs szomszédságához. A természetvédelmiek azt mondták, hogy a Jávoros- kút környezetébe telepítsék át a szállodát. Innen ugyan mintegy hatszáz métert kel­lene megtenni azoknak, akik a csúcsra akarnak eljutni, de ez nem jelentős távolság. Ez igaz. Mint az is, hogy a Já- voros-kút környéke adná a legszebb rálátást a közeli völ­gyekre, lankás, erdőborítot­ta hegyoldalakra. És ez a táj­rész kapja a legtovább a napfényt is. Az építési hatóság is •“-egyetért ezzel a megoldással A mellette szóló érveket is reálisnak tartja. De hát a beruházó ... t A pénzt ő adja, a leglényege­sebb szót ő mondhatja ki. ami lehet igen is és lehet nem is. A Mátra szempontjából egyáltalán nem mellékes, me­lyik szó hangzik el. A csúcs mellett csak egyet­len érv hozható fel: a csúcs. sai, tudományos dolgozók fogtak össze a legnagyobb néprajzni csoport, a palócság anyagi, szellemi kultúrájá­nak és társadalmi életének, azok történeti előzményeinek feltárására, felkutatására. A tudományos szempontból egyedülálló és nagy hordere­jű közös vállalkozás, a kuta­tási munka szervezésének és irányításának központja: Eger; innen szervezik a gyűjtéseket itt történik a be­gyűjtött anyagok nyilvántar­tása. előkészítése a feldolgo­záshoz. Az egy évtizedre ter­vezett gyűjtő és feldolgozó munka lassan fele idejéhez közeledik. Ezért kerestük fel Bakó Ferencet, a Heves me­gyei Múzeumi Szervezet igazgatóját, a palóckutatás szervező bizottságának veze­tőjét tájékoztasson bennün­ket a ,.pa1óckérdés”-ről, az eddigi eredményekről. a ku­tatás jelen helyzetéről, vala­mint a további tervekről és elképzelésekről. Míí indokolja a palóckr- tatást? Mi indokolja az S. O. S. jelzéseket, a síirvető felhívásokat a fokozott üte­mű és intenzív adatgyűj­tésre? — „Több század óta lak­nak országunkban a’ Palót- zok, ’Á több század óta ...’s mai napig kevéssé esmére- tes ... ” Kerek 154 éve vetet­ték papírra e töredékesen idézett mondatot. Azóta is a palócot? rejtélye kideríthe­tetlen. Sem a népra jz, sem a történettudomány nem tudja {□alakulásuknak, létüknek éU De ez is inkább pikáns rész­let, semmint lényeges körül­mény. A magas hegységek­ben általában nem szokás a szállodát a csúcsra elhelyez­ni. Már csak azért sem, mert a csúcs nem sajátítható ki kizárólag a szálloda vendégei részére. A csúcs forgalma za­varja is a szálloda lakóit. \/ alami indokolatlan ba- r bona lehet csak a be­ruházó merevsége mögött, ami saját magának sem biz­tosít majd előnyöket a való­ságban, ha mégis eszerint történne minden. Megint csak valami fetisi- zálásnak fogható fel a ter­mészetvédelmiek csökönyös­sége, hiszen nincs ott a csú­cson semmi védeni való. Sem ősbozót, sem ősbükkös, sem ősgyep, hiszen a csúcsot már régen felszabdalták a külön­böző üdülők, a lesiklópályák, de még kunyhónyx kalyibák Az új lakástörvény rende­letéi között a 3/1971. számú kormányrendelet szabályozza a lakbérek kiszámításának feltételeit. Köztudott, hogy már megkezdődtek az álla­mi lakásokban a felmérések, amelyek során megállapít­ják az egyes lakások hasz­nos alapterületét, valamint minőségét (komfortfokoza­tát). Az új lakbérek mértéke és kiszámítása egyébként alap­vetően a lakások nagyságá­tól, komfort! okozatától és részben a szobaszámtól függ. Eszerint az összkomfortos la­kások esetében négyzetméte­renként hat, a komfortos la­kásoknál 5,4, a félkomfortos lakások esetében pedig 3,6 fo­rintot kell majd fizetni. A lakbér megállapításánál azonban — a szobák számá­tól függően — a rendelet megjelöli a lakásalapterület felső határát is, amely sze­rint az egyszobás lakás 50 négyzetméternél, a kétszobás 80-nál, a háromszobás 100­nak tartják őket, de ennél többet alig tudunk. Inkább feltevés, mint történeti tény, hogy a kabarok óta egyéb népelemek, töredékek is te­lepedtek meg Palócföldön. Bizonyos azonban már az, hogy a török háborúk és a XVIII. század nagyméretű migrációi, vándorlásai tovább alakították a terület népes­ségét, hogy innen, a hegyek (Mátra, Bükk) védelme alól ezrek vándoroltak, rajzottak ki és népesítették be az Al­föld elpusztult településeit. Valószínű hogy a Palócföld mai népességének kialakulá­sáról csak a XVIII. század végén beszélhetünk. Mindezt azonban csak feltételezzük, mert a történeti kutatások erre a kérdésre nem adnak kielégítő választ. A palócok toriénete csak a múlt század vécén foglalkoztatta a kuta­tókat. akiket a név megfejté­se és1 az eredet kérdése izga­tott. Sajnos som az e^vik sem a más!’" kérdés nem te­kinthető lezártnak, csak auv_ nyi biz.onvos, hogv a szláv eredetű név nem takari: szláv nyelvű néoet. a. .szlávok csu­pán a nevet adták a palócok valószínűleg türk őseinek. A néprajz eddigi pr°dméuvei is hatosán tennék lehetővé a palóc kultúra és élp+ntod sza­batos részletekbe menő meg­határozását. s méz kevésbé az eltertodés határainak kör­vonalazását Fznk a rtPga+ÍV jelenségek indítottak bennün­ket arra. how megkezdjük a palócok szervezett és tervsze­rű néprajzi kutatását. A fo­kozott ütemű és iiwenzür is rogyadoznak ezen a „ter­mészetvédelmi” területen. Hiszen a természetvédelem is csak akkor ér valamit, ha az embert szolgálja. Miféle szolgálat az, amelyik a sem­mit előbbre valónak tartja az embernél? Jó lenne, ha va­laki megmutatná a helyszí­nen: mit kell „természetvé­dem” ezen a területen. Jó volna, ha közmegelége­désre zárulna le a kérdés, és meg lehetne kezdeni a két­száznegyven személy befo­gadására alkalmas létesít­mény munkálatait, hogy 1974- ben már megnyithatná ka­puit a vendégek előtt. M ert most nem arról van szó, legyen-e még egy szálló a Kékesen, hanem ar­ról: építünk-e végre szállo­dát a Kékesen? A két kérdés között pedig óriási a különb­gég. (G. Molnár F.) nál, a négyszobás 120 négy­zetméternél még abban az esetben sem minősül na­gyobbnak, ha valójában na­gyobb az alapterülete A rendelet egyértelműen kimondja, hogy a lakbért — amennyiben a lakás alapte- rüle+ében, vagy komfortfo­kozatában, illetőleg a lakbér mértékét növelő, vagy csök­kentő tényezőkben változás következik be — módosítani kell. A laktérkiszámítás alapjá­ul egyébként nemcsak a la­kás alapterülete, szoba­száma és komfortfokozata szolgál, hanem az úgyneve­zett — a rendelet végrehaj­tási utasításában szabályo­zott — módosító tényezők is. Ennek megfelelően a havi lakbér mértéke 10 százalék­kal növelhető a lakás telepü­lésen belüli fekvése szerint, amennyiben ezt az illetékes tanács végrehajtó bizottsága megállapítja. A csökkentő té­nyezők között szerepelnek olyan hátrányos körülmé­tisztázása mind nehezebb. Milyen eredményeket és tapasztalatokat lehet össze­gezni a szervezett és terv­szerű néprajzi kutatás megindulása óta? — A munka eddigi tapasz­talatai arra utalnak, hogy a résztvevők száma sokkal ke­vesebb. mint amennyivel a palóckutatás megindulásakor számolni lehetett. Ugyanak­kor vannak a népi kultúrá­nak olyan ágazatai, amelyek kutatásától az etnikum meg­határozását illetően kisebb eredmény várható. Ezért kí­vánatos a kutatási témák szűkítése, a kutatási prog­ram átszervezése. A kultúra és az életmód részterületeinek kutatói elké­szítették a kérdőíveket, s "zekbez p wűúési útmutató­kat. Cs. Pócs Éva és Hoppál Mibálv a nalóc nóoMt és népi "vógvászat gyűjtéséhez. Sza­bó I.ász'1-'' a palócok munka- szervezetének kutatásához ké­szítettek kérdőívet, ill. gyűj­tési útmutatót. Tematikus kérdőívek segítségével lehet majd pl. a palóc népviselet, szokások, építkezés, vagy a társadalmi formák még élő emlékeit, havynmánvait ősz- szewűiteni. A tematikus kér­dőívek mellett az egyes te­lepülések népraizj monográ­fiájának összeállításához is útm"*a+ök vészüluek. s ezek tartalmazzák az anyaggyűj­tés és feldolgozás szempont­jait. módszereit. Kevés szak­kutatók elkészítették a saiát területűimé vonatkozó bib- Uog’áfiákat. A palóc nyelvi Az épülő selypi azbesztce­ment-csőgyár hatalmas csar­nokában január óta egy olasz szerelésvezető is megjelenik nap nap után, hogy részt nyék, amelyek a lakas hasz­nálatának kényelmességét csökkentik. Például a lakó­szoba alagsorban helyezke­dik el, vagy padlószintje leg­alább 15 cm-rel, de a belma­gasság kétharmadát meg nem haladó mértékben a terep­szint alatt van, vágy három, esetleg ennél több szintes lakóépület földszintjén, első emeletén a lakások ablaka az épület zárt udvarára néz. Hátrányos körülménynek számít a felvonó nélküli, négy emeletnél magasabb lakás is, valamint ha a la­kásban konyha helyett főző­szekrény, vagy fürdőszoba helyett zuhanyozó, mosdófül­ke van. E tényezők egvütte- sen 10 százalékkal csökkent­hetik a lakbért. A kormányrendelet alapján a bérbeadónak (tanácsoknak, ingatlankezelő vállalatoknak és szolgálati lakással ren­delkező vállalatoknak) az új lakbéreket folyamatosan, de legkésőbb 1971. május 31-ig írásban kell közölnie. zunk egy nyelv járáskutató munkaközösséget. Eddig nyomtatásban csak módszertani közleményeink jelentek meg, hamarosan megindulhat a gyűjtő- és feldolgozó munka eredmé­nyeként felszínre hozott is­meretek publikációsorozata is. Szolnokban elkészült Jászdózsa monográfiája és kész kéziratban áll Csépa község monográfiájának né­hány részlete is. Heves me­gyében az egri járás földraj­zi névgyűjtését végeztük el, s ezt a munkát tovább foly­tatjuk más területeken is. Személy szerint szorgalmazó­ja vagyok annak, hogy a földrajzi névgyűjtést szom­szédaink is elvégezzék. S nemcsak azért, mert sürgető az indok (a kollektív gazdál­kodás a nevek túlnyomó ré­szét feleslegessé tette és sok név lassan feledésbe merül), hanem azért, mert ez a mun­ka a feltételezett kabar né­pesség törökös nyelvi elemei­nek kutatását szolgálja. A palóekntatás program­jában milyen feladat elvég­zésén dolgoznak most. s melyek a további tervek, elképzelések? — Elkészült az űn. ..felde­rítő kérdőív” 3000 példány­ban, s ennek felgvűjtése most a legnagyobb dolgunk. A fel­derítő kérdőív 57 kérdést taé- talmaz. Ezeket a kérdéseket a palóc népi kultúra legjobb ismerői állították össze, na­gyobbrészt azokból a jelensé­gekből, amelyeket mai tudá­sunk szerint a palócságra legjellemzőbbnek tartanak. A kérjen a kivitelezés felada­taiból. A hazájából vásárolt gépeket kísérte, s arra ügyel, hogy az okos és ügyes be­rendezés minden darabja rendeltetése szerint, ponto­san a helyére kerüljön. Meglehetősen „kerülő úton” Jakus János, Nógrád- ból elszármazott pesti vil­lanyszerelő segítségével — szlovák nyelven — Ismer­kedünk a torinói Bastia-Ar- naldóval. — A Revisione Construzio- ne Macchine dolgozója va­gyok — meséli mosolyogva. — Kilenc évemből a nyolca­dik esztendeje járok külföld­re. Először Vietnamba küld­tek, Saigonba. Ha érdekli: hullámlemezkészítő gépsort helyeztünk üzembe. Kelle­metlen emlékem — mutatja, s arca szomorkásabbra vál­tozik —, hogy két ujjam mcgcsonkult munka közben... Aztán Jugoszláviába, Bulgá­riába. majd Csehszlovákiába rendeltek. Három évig vol­tam Nyitrán: korábbi szláv ismereteimre alapozva itt ta­Majd ezer féle konzervből több mint 60 ezer vagonnyit készítenek az idén a kon­zervgyárak, s termékeik van éven felüliek, s a falu törzslakosságához tartoznak, íme. néhány kérdés ízelítőül: Mely környékbeli falvakat és miért csúfoltak versikékkel, szólásokkal, tréfás történe­tekkel? Mikor, hány éve vi­seltek utoljára a menyecs­kék főkötőt? Milyen volt ez? Mivel ijesztgették régen a gyerekeket? Hova jártak ha­lottlátóhoz? Ismerik-e a mancsozást? stb„ stb. Terve­ink szerint a kérdőívet Észak- Magyarország 600 községében gyűjtetjük fel, majd azokban az alföldi falvakban is. ahol a XVIII. századi kirajzások következtében a palóc hatás feltételezhető A beérkezett kérdőívek anvagát értékelve, térképre vetítve választjuk ki azokat a községeket (ku­tatópontokat), ahol szakkép­zett néprajzosok az egyes témákban alapos, részletes kutatást fognak végezni. ★ Befejezésül még csak any- nyit: a jól összeállított gyűj­tési útmutatók és kérdőívek lehetővé teszik, hogy nem­csak hivatásos néprajzi ku­tatók. hanem az önkéntes, társadalmi gyűjtők is részt vegyenek ebben a felderítő munkában. Számítanak a kü­lönböző honismereti, helytör­téneti szakkörök segítségére és szívesen várják, fogadják minden olyan ember-fárado­zását, munkáját aki szív­ügyének érzi a palói’ népélet, a palóc kultúra és hagyo­mány emlékeinek, becses kin­cseinek megőrzését Pteteky I>cíc5 nultam meg szlovákul De­szélni. — Hol időzött a legszíve­sebben? — Természetesen: Jugo­szláviában. Ott a tenger olyasféle, mint nálunk. És én imádom a tengert! — Hogy telik nálunk az idő? — Jól. Egyrészt a már megérkezett gépek jelentenek elfoglaltságot, másrészt az újabb szállítmányokat várom izgatottan. S nem tudom: az újabb olaszt, vagy olaszokat! Ugyanis azt mondták odaha­za, Torinóban, hogy nem egyedül leszek. Csak azt nem tudom még, hogy mikor jön a kolléga, mikor érkezik a segítség. — Mit tud majd az im­portgép? — Napi százötven-százhaí- van tonnányi csövet gyárt. — Mikor? — Júliusig, vagy augusz­tusig maradok, de minden­esetre jóval korábban szeret­ném kipróbálni a berende­zést. Feleségét és hétéves kislá­nyát hagyta otthon. A csa­ládi boldogságot, az otthon kényelmét, a rokonokat, ba­rátokat, ismerősöket. — Amíg Magyarországom vagyok, itt, Selypen lakom. A gyárban. Kocsim van, egy FIAT 124-es. Egy éve vet­tem. Ha kedvem tartja, s az Idő is megengedi: néha fel­ruccanok Pestre. — Szereti a FIAT-ot? — Autóban... A gyárat már kevésbé. Tizenhat évet ugyanis a torinói FIAT-nál dolgoztam. S azért mentem el, mert jóval kisebb volt a jövedelmem, mint a mostani cégemnél, az R. C. M.-ben. (gyónt) mintegy kétharmadát expor­tálják. A tartósított ételek többsége zöldség- és gyü­mölcsféle (39 ezer, illetve 17 ezer vagon), s ezekből több mint 30 ország háziasszonyai vásárolhatnak. A legnagyobb mennyiségben (5—6 ezer va­gonnal) zakuszkát — zöld­séggel töltött paradiesom- máríásos paprikát exportál a tröszt a Szovjetunióba, ahol szívesen vásárolják a magyar zöldborsó-, paradi­csom- és paprikakonzerve- ket is. Az angolok kedvelt csemegéi a különféle dzsem­nek, s emellett rendszeresen, vesznek nagy mennyiségben csemegeuborkát és „Arany fácán” pardiesomsűrítményt. Számos fejlett mezőgazdasá­gi ország is vásárolja kon- zerveinket, például az USA, Kanada és az NSZK. A második negyedévben kezdik meg a paradicsom­por gyártását Kecskeméten. E cikkünkből ezer tonnát termelnek majd évente, s már az idén 500 tonnányit exportálnak Svájcba. A háziasszonyok bizonyá­ra örömmel fogadják majd a fűszerpaprika-olajat, ame­lyet paprikaőrleményből ké­szít a kalocsai gyár. A Konzervipari Tröszt programjában szerepel a le­vesporok és a leveskockák minőségének javítása, ehhez most tárgyalnak több neves külföldi céggel licencvásár­lásról. A csaknem egymilliárd fo­rintos beruházással felépült Debreceni Konzervgyár az idén újabb speciális termé­kekkel bővíti a választékát. Többek között megkezdi az alumíniumba csomagolt kü­lönböző gyorsfagyasztott és a köretekkel készülő kon­zervét elek — töltött és ra­kott káposzta, sertéspörkölt, székelygulyás —• gyártását 1971. febra&r 3®-, szoatSsaé Felderítőben a palócok nyomában öt megye — Borsod. He­ves. Nógrád. Pest és Szolnok — szakemberei, muzeológu­fogadható magyarázatát adni. Történészeink a honfoglaló kabar törzs leszármazottai­adatgyűjtést az idő sürgeti. Eddig is sokat késtünk, na­gyon elkéstünk, s a kérdések specifikumok figyelembevé­telével készül a nyelvészeti kutatók kérdőíve. Létreho­felgyűjtés során legalább há­rom adatközlőt kell végigkér­dezni; olyanokat, akik hat­Magyarázzuk az új lakástörvényt Mennyi less as új lakbér? Hatvanezer vagonnyf líonzerv 1971-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents