Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

■■• rcöH esti kOlpolitiKai kommentárunk jlabriai kalandorok EMLÉKSZÜNK MÉG, mennyi előzetes kormányvál­ság és lemondás, a megbízatások milyen sorozatos visz- szaariása, azaz milyen hosszú vajúdás után alakult meg végre Olaszországban Emilio Colombo kormánya. S noha a Colombo-kabinet most már elég hosszú ideje tartja ma­gát, arról azért szó sincs, hogy irigylésreméltó helyzetben van. Ellenkezőleg. Az Itália-szerte évek óta tapasztalható nyugtalanság nem szűnik, inikább fokozódik. Egyfelől mozgásban vannak a baloldali erők: sztráj­kok hosszú sorával harcolnak igazságos gazdasági köve­teléseik kielégítéséért, és tüntetésekkel tesznek hitet poli­tikai követeléseik mellett Most például, alig, hogy Co­lombo, külügyminiszterének, Moronak kíséretében hiva­talos látogatásra Washingtonba utazott, Rómában a bal­oldali diákszervezetekhez tartozó mintegy ezer egyetemi hallgató tüntetett az USA indokínai agressziójának ki- terjesztése ellen tiltakozva. A BONYOLULT olasz belpolitikai helyzet egyik ké­nyes faktora, hogy az igazi és a politikailag * gazdasá­gilag egyaránt helye* úton Járó baloldal mellett egyre- másra jelentkezik az ultra-„baloldal”, * a jószándekú, de tájékozatlan embereket ez gyakran megzavarja. Am ennél «okkal súlyosabb tényezője Itália életének a .«r’élsőjobboldal mind sűrűbb és egyre agresszívabb je­lentkezése, hosszú ideje szerepelnek például a hírekben a Calabria tartományban lezajló zavargások. A felszínen arról volt szó: a Reggio Calabria-beliek sérelmezték, hogy a tartomány székhelyét tőlük elvéve, Catanzaroba helye­zik át Ezt a Catanzaroval való konfliktust azonban a neofasiszták ürügyként használták fel tevékenységük szé­lesítésére. Már sok becsületes olasz munkásember halt meg, vagy sebesült meg a neofasiszták provokálta és szí­totta zavargások során. Az olasz szélsőjobb úgylátszik most negyedszázaddal egykori bálványuk, Mussolini szé­gyenletes bukása után sem tanulta meg a történelem lec­kéjét Némiképp persze módosult eszközökkel és módsze­rekkel, de megint hatalomra akarnak jutni ugyanazok — és azok utódai —, akik egyszer már a pusztulásba és az összeomlásba sodorták Olaszországot ITÁLIÁBAN azonban erős és éber a baloldal. Sem Catanzaro ürügyén, sem más jogcímen — sem a calabriai, sem az ország bármely más területén jelentkező kalan­doroknak — nem engedi meg, hogy ismét tönkre tegyék az országot Pn^arMt: Megkezdődött a külügyminiszteri értekezlet Csütörtökön délelőtt Bu­karestben megnyílt a Var­sói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek ta­nácskozása. A tanácskozáson részt vesz: Ivan Basev Bulgária Jan Marko Csehszlovákia. Stefan Jedrychowski Len­gyelország, Péter János Ma­gyarország. Otto Winzer, a Német Demokratikus Köz­társaság. Corneliu Manescu Románia és Andrej Gromi- ko, a Szovjetunió külügy minisztere. A tanácskozás napirend­jén az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai érte­kezlet előkészítésének prob­lémai mrrrr>e!nek. JsVOTON a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén (Folytatás at 1. oldalról.) Népfront munkájáról, fel­adatairól, az országgyűlési képviselői és tanácsi válasz­tásokról, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak választási felhívásáról. Felszólalt a vitában Ká­dár János bevezetőben ki­fejezte egyetértését az el­nöki megnyitóval és a fő­titkári beszámolóval. Támo­gatta az országgyűlési és ta­nácsi választások kiírására vonatkozó javaslatot. Ezután a párt X. kongresszusáról szólt. — A kongresszus hazai fogadtatása arról tanúsko­dott *f mondotta —. hogy népünk helyesli és támo- gatja a konoresszusi hatá­rozatokat, állásfoglalásokat. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminisztereinek értekezletén részt vesz Pé­Tisztújítás a pedagógusoknál tér János magyar külügy­miniszter is, akit képünk érkezésekor, a bukaresti re­pülőtéren ábrázol, amint Cornelius Manescu (jobb ol­dalt) román külügyminiszter fogadja. (Telefoto — A gerpress—MTI—KS) Ez döntő további munkánk szempontjából. A nemzet­közi visszhang is tükrözi, hogy o testvérpártok, a szo­cialista országok, a haladó erők értékelik és elismerik a Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenységét, Irány­vonalát és politiliáját. Ügy ítélik meg, hogy e politika következetesen szem előtt tartja a nemzetközi mun­kásmozgalom, a szocialista társadalom építésének cél­jait, figyelembe veszi az or­szág adottságait, népünk nemzeti hagyományait. To­vábbi előrehaladásunk szem­pontjából rendkívül fontos a X. kongresszus dokumen­tumainak tanulmányozása, helyes értelmezése csakúgy, mint a tettekben kifejezés­re jutó egyetértés. Mindeb­ben sokat segíthetnek, s bi­zonyára segítenek is a nép­frontbizottságok, a mozga­lom aktivistái A Központi Bizottság első titkára a továbbiakban hang­súlyozta az előttünk álló or­szággyűlési és tanács válasz­tások a Magyar Népköztár­saság társadalmi életében rendkívül fontos, nagy hord­erejű politikai eseményt Je­lentenek. ' Fontos politikai cél — hangsúlyozta Kádár János —. hogy a választások meg­erősítsék politikánkat, növel­jék e politika hatóerejét, el­mélyítsék a szocialista köz- gondolkodást, népünk szocia­lista egységét, összeforrott- ságát. A KB első titkára kitért arra, hogy a választással kapcsolatos politikai, szerve­zési és egyéb feladatok meg­oldásához kedvezőek a felté­telek. Ezt bizonyítja az a helyeslés és egyetértés, amely a X. kognresszus állásfogla­lásait, útmutatásait fogadta. Közvéleményünknek a nem­zetközi élet eseményeire va­ló reagálása is egyértelműen arról tanúskodik, hogy ha­zánkban kiegyensúlyozott, jó a politikai légkör, tovább erősödik a társadalom egész­séges, belső kohéziója. Rámutatott Kádár Jáno«! közös feladatunk, hogy a vá­lasztási kampány idején Is bátran, belső meggyőződés­sel hirdessük nemes, szép céljainkat, amelyek megfelel­nek népünk vágyainak és szükségleteinek. Szóljunk eredményeinkről, amelyeket az országépítésben, a gazda­sági életben, a városok, fal­vak fejlesztésében, a közmű­velődés, a kultúra területén elértünk. Nincs okunk szé­gyenkezésre, hiszen a leg­utóbbi választások óta olyan sikereket mondhatunk ma­gunkénak. amelyekre méltán büszke egész dolgozó népünk. Szót kel! természetesen ejte­ni a jövő feladatairól, ame­lyek a közös célokhoz vezető úton előttünk állnak, ugyan­akkor vázolni kell az eszkö­zöket és módokat, amelyek­kel feladatainkat megoldhat­juk. A választási munka so­rán világos képet kell raj­zolni külpolitikánkról, nem­zetközi tevékenységünk alap- elveiről, arról, hogy alapvető törekvésünk az építőmun­kánkhoz nélkülözhetetlen bé­ke biztosítása, a haladás ügyének nemzetközi szolgá­lata, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati ér­vényesítése. Külpolitikánk, nemzetközi munkánk alapja, hogy együtthaladunk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival, a szocialista országokkal, min­den haladó erővei Kádár János felszólalása végén hangsúlyozta, hogy tiszta lekiismerettel állha­tunk a választópolgárok mil­liói elé: négy évvel ezelőtt meghirdetett választási prog­ramunk végrehajtásában szép eredményeket, nagyszerű si­kereket értünk el. Most a vá­lasztóktól olyan politika meg­erősítését kérjük, amelyet né­pünk ért és támogat, amely­nek igazáról és helyességé­ről az elmúlt esztendők ta­pasztalatai is meggyőző bi­zonyságot adtak. Csütörtökön délelőtt a Pe­dagógusok Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága megyei küldöttértekezletet tartott. A tanácskozáson a megyei pártbizottság képvi­seletében megjelent dr. Sípos István, a megyei pártbizott­ság titkára, valamint Szalay István, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnök- helyettese. Elsőként dr. Csicsai József, a megyebizottság titkára tar­tott beszámolót, az elmúlt ciklusban végzett munkáról. Hangsúlyozta, hogy az állami és szakszervezeti szervek kapcsolata egészségessé for­málódott az utóbbi időszak­ban. Kiemelte azt is, hogy az eddiginél nagyobb . gondot kell fordítani az ifjúság kö­rében végzendő nevelőmunka hatékonyságának fokozása érdekében, helyenként meg kell birkózni a merev kon­zervatívizmussal, amely sze­rint a diák egyetlen iskolai kötelessége a tanulás. El­mondotta, hogy az iskolának meg kell tanítani demokra­tikusan, felelősségteljesen gondolkodni a fiatalokat, egyszóval az ifjúságnak részt kell vennie saját nevelésé­ben. Az előadó beszélt arról is, hogy a megyebizottság az el­múlt négy év során igyeke­zett maximálisan, felhasznál­ni a rendelkezésére álló le­hetőségeket az iskolában fo­lyó nevelőmunka hatékony­ságának fokozása érdekében; valóban produktívabbá vált a pedagógusok továbbképzé­se, s egészségesen fejlődött a pedagógiai és pszichológiai ismeretek közkinccsé tételé­nek folyamata. Eredménye­seknek bizonyultak a gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­ka területén végzett felvilá­gosító munka ténykedései is. Sikerült a korábbinál nívó- sabbá formálni a negyed­évenként megjelenő Művelő­dés című folyóirat szakmai és módszertani színvonalát. Jelentős eredmény az is, hogy a középiskolás tehet­séges munkás, parasztfiatalok részére —• a SZOT és az SZMT anyagi és erkölcsi tá­mogatásával karöltve — orosz, matematika, fizika és kémia tantárgyakból szak­köröket szerveztek. A megyé­ben jelenleg hatvanhárom szakkörben, 1070 tanuló kap megfelelő segítséget hozzáér­tő szaktanároktól. Hatéko­nyan működött közre a me­gyei bizottság az V. Neve­lésügyi Kongresszus munká­jában; munkatársai elkészí­tették az egyik témakört ki­merítően elemző tanulmányt. Nem egyszer foglalkozott a megyebizottság a pedagógu­sok élet- és munkakörülmé­nyeinek javításával kapcso­latos problémákkal. Egy al­kalommal — kibővített ülé­sen — megvitatták az 1—10 éve végzett középiskolai ta­nárok legsürgősebb gondjait, s a megoldás esetleges lehe­tőségeit. A megyebizottság javaslatára a falun 10—20— 30 évet töltött pedagógusok eredményes oktató és neve­lő munkájának elismerésére emlékplakettet — s termé­szetesen ezzel pénzjutalmat is — biztosított a megyei művelődésügyi osztály. Az elmúlt ciklusban javult a pedagógusok lakáshelyzete Is. Ennek ellenére a negye­dik ötéves terv folyamán 107 megyei pedagógus igényli a kedvezményes kölcsönt. Ko­moly eredmény, hogy 1971- ig sikerült megoldani az egri pedagógusok lakásproblémá­it. Nem kevesebb problémát jelentett az illetményföldek kérdése. A helyenkénti elté­réseket igyekezett a megye­bizottság meggyőzéssel, felvi­lágosítással megszüntetni. Bővítették az üdülési lehe­tőségeket is. Balatonszeme- sen üdülőt vásároltak, ahol évente negyven család üdü­lését tudják biztosítani. A későbbiek során megvá­lasztották a pedagógusok szakszervezete IX. kongresz- szusának küldötteit, vala­mint a megyebizottság tag­jait. (t) Fogadás a magyar-szovjet barátsági szerződés aláírásának 23. évfordulója alkalmából A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksé­ge csütörtökön a magyar— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírásá­nak 23. évfordulója alkalmá­ból fogadást adott a Barát­ság Házában. A 23 év előtti történelmi eseményről dr. Mihályfi Er­nő emlékezett meg. — Életem egyik legna­gyobb élménye, legszebb em­léke — mondta a többi kö­zött —, hogy jelen lehettem a Kremlben ezen az ünnepé­lyes aláíráson és személyesen láthattam, tapasztalhattam: a hatalmas Szovjetunió tel­jesen egyenrangú félként köt szerződést a kis Magyaror­szággal, amely néhány évvel azelőtt fasiszta urad paran­csára még ellenségként állt szemben a Szovjetunióval. — Huszonhárom évvel ez­előtt a háborút vesztettek közé sorolt, a fasiszták által elpusztított, kifosztott Ma­gyarország társtalanul állt Európában. A ma 23 éve aláírt barátsági szerződésre mint biztos alapra épül azóta életünk minden vonatkozás­ban. Ez az alapja annak a számtalan gazdasági, kultu­rális egyezménynek, szerző­désnek is, amelyet azóta a Szovjetunióval kötöttünk, s amelyek döntő segítséget biz­tosítanak egész népünk fej­lődéséhez, az azóta elért nagyszerű eredményekhez, sikerekhez. A továbbiakban utalt ar­ra. hogy a szerződés 1967 szeptemberében történt meg­újítása még magasabb szint­re emelte országaink kap­csolatát. — Amikor most ünnepé­lyesen megemlékezünk törté­nelmünk nagy eseményéről, új nagyszerű sikereket kívá­nunk testvéri szeretettel, őszinte barátsággal a Szov­jetunió népeinek. F. J. Tyitov nagykövet fel­szólalásában hangoztatta, hogy az elmúlt 23 év nagy­szerű időszakot jelent a két ország kapcsolatainak fejlő­désében. — Nagyot fejlődött, sokban gazdagodott együttműködé­sünk, barátságunk, s ezt kü­lönösen a legutóbbi évek fejlődése, ennek tapasztala­tai mutatják — mondotta, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszu­sára utalva hangsúlyozta: —■ Népeinket közös törek­vések, célok lelkesítik. A magyar nép a harmadik öt­éves terv sikeres teljesítése után a negyedik ötéves terv távlatai felé tekint, ennek megvalósításán fáradozik. A mi népünk immár nyolcadik ötéves tervét teljesítette és kijelölte az új, kilencedik öt­éves terv feladatait. Minden alapunk megvan arra, hogy az előttünk álló időszakban országaink népei a közös úton vállvetve haladva to­vábbi sikereket érjenek el a szocializmus, a kommuniz­mus építésében. Ezek a sike­rek növelik majd közös erőnket és erősítik a szocia­lista tábor, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységét. BÚTORT FÜZESABONYBÓL 20 szc»zs?Eéic kedw^sménnifel Favorit, Béke, Genua garnitúrák

Next

/
Thumbnails
Contents