Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

Félidő az összeírásban Minden símán „eltűnt" — Még hivatalosan csak a félidejénél tartunk a lakás­összeírásra adott idősza­kasznak, de Gyöngyösön már majdnem a végére értek en­nek a munkának Néhány érdekessége azért akadt a szokatlan feladatnak. Ezt mondta el Marosán Lajos. az Ingatlankezelő Vállalat igazgatója. Többek között az, hogy nem találnak körülbelül har­minc főbérlőt. Úgy eltűntek, mintha soha sem laktak vol­na Gyöngyösön. Pedig a be­jelentő szerint ók a lakás főbérlői Igaz, mostanában már egészen más család él azokban a szobákban, ahol a íakbémyilvántartás szerint mákoknak kellett volna aj­tót nyitniuk az összeírok előtt. Két szék közül... A dolog világos, de még­sem lezárt. Nézzünk szem­be a tényekkel és mondjuk ki egyértelműen: lakását­játszásról lenne szó ha ez ilyen egyszerűen volna le­bonyolítható. A jelenleg ott lakók azt hiszik, hogy majd kiutalja nekik a tanács a la­kást. ha pz eredeti főbérlőt nem lehet felkutatni. Csak­hogy! ... Ha valaki lakbér-hozzájá­rulást akar, akkor az ő ne­vén kell lennie a lakásnak. A lakás az eredeti főbérlő nevén szerepei Csak ő Igé­nyelhet lakbér-hozzájárulást. Miután ismeretlen helyen van, a mostani lakó pedig nem kaphat, a legjobb eset­ben is csak július 1. után lehet rendezni a dolgot Ak­kor már fizetni kell a bér­leti jogért De nem valószí­nű, hogy a hatóság Ilyen trükkel hagyná magát zsa­rolni. Nagyon könnyen le­het, hogy a jóhiszemű, je­lenlegi lakó a két szék kö­zül a földre csücsül végül is. Szóval: legegyszerűbb megmondani, hová lett az eredeti főbérlő. Eddig minden a legna­ment eddig — Harminc főbérlő Visszájára fordul a kocka gyobb rendben ment az ösz­szeírásnál. Általában nagyon udvariasan fogadták a fel­mérőket. Kivétel azonban itt is akadt Méghozzá olyan családoknál, akiknél a leg­kevésbé sem lehetett volna ilyen merevségre számítani. November végén 2750 la­kás felméréséhez fogott hoz­zá a vállalat tizenkét dolgo­zója. Február közepére lé­nyegében be is fejezték a munkát. Általában délutáni, kora esti órákban csenget­tek be a lakásokba. Eset­leg szabadságot vettek ki, hogy gyorsabban jussanak előre. Vitás ügy nem nagyon akadt. Néhány lakásba évek­kel ezelőtt fürdőszobát, etázsfű'ést szereltek be, amikről már elhányódott a számla. Most kérhetik a ki­adásaik beszámítását ezek a lakók. De a dolog függőben marad addig, amíg a komfor­tosítás értékét egy műszaki felmérés meg nem állapítja. Azonban az ilyen ritkább esetekből sem származtak nézeteltérések. Érdekessége az ügynek, hogy a déli városrészben, az újabb lakásokban talá’ható az etázsfűtés zöme. A kis kazánt a fürdőszobában he­lyezték el, Olajjal tüzelnek benne. A lakbérbesorolást május végéig megkapja mindenki. Ugyanakkor veszi kézhez azt a nyomtatványt is, amely a lakbér-hozzájárulás biztosí­tásához szükséges. Ehhez azonban még el kell dönteni valamit: a városnak milyen részein lehet majd a minő­ségileg kiemelkedő lakásokat kijelölni, amelyeknél a lak­bért tíz százalékkal kell megemelni az átlagszinthez képest Közismert, van né­hány reprezentatív épület a városban, amelyekben a la­kások jóval túlhaladják az átlagot. Ha már itt tartunk: a koc­ka most fordulni fog Eddig a régebbi, de nagy méretű lakások bére jóval alacso­nyabb volt mint az újabb. Ötezerféle alkatrész a mezőgazdaságnak A mezőgazdasági gépalkatrészek pótlásának nehéz feladatát vállalja evek óta a Budapesti Mezőgazdaregi Gépjavító Vál­lalat. Az elmúlt évben újabb 6 százalékkal növelte termelési volumenét, amit a termelékenység emelésével értek el. Több mint ötezerféle alkatrészt gyártanak itt a mezőgazda­sági gépek részére. A háromszoros szocialista munka vál­lalata címet elnyert gyárban, a dolgozók létszámának 92 százaléka dolgozik szocialista brigádokban. Képünk a du­gattyúüzemben készült. “Ki foto -- József) de kisebb méretű lakrésze­ké. Most a négyzetméter a döntő. Ezért már tapasztal­ható mozgás. Azoknak a nagy lakásoknak a bérlői, akik egyedülállóak, keresik a cserepartnereket. Hiszen az igényjogosultságuk mér­tékét meghaladó szobák után elég nagy összegeket kellene fizetniük lakbérként. Sokan vannak, akik az új rendelet életbe lépésétől várják, hogy mielőbb lakás­hoz jussanak. Nekik mond­juk: a lakáskérelmüket áp­rilis 1-ig fel kell újítaniuk' A városban ötszáz olyan komfort nélküli lakás talál­ható. amelynek bére válto­zatlan marad. A szükségla- kásqj: száma valamivel túl­haladja a? ötvenet. Ez a két adat is mutatja, milyen mostoha lakásviszonyokat kaptunk örökül a régi rend­szertől, és bár azóta már több mint ezer lakást épí­tettünk. még mindig van tennivalónk itt is. A lakásösszeírás tehát egy sor olyan kérdést is nap­fényre hozott, amikről ko­rábban alig esett szó. Pedig oda kell ügyelni azokra is Ügy tűnik, Gyöngyös kü­lönösebb megrázkódtatás nélkül, fegyelmezett módon hajtja végre a rendelkezést, amelynek célja az igazságo­sabb, emberségesebb meg­oldás biztosítása az egyik legégetőbb gondunkban, a lakásügyben. (G. Molnár F.) Gyenge ví% Megmondó .uen, amió­ta megjelent az üzletekben a híres és nevezetes „Egri víz' mai leszármazottja, bűntudat gyötör. Talán még emlékezik a kedves olvasó arra a riport­ra, amelyben a felfedezés örömével igyekeztem tudtul adni, mindenkinek akit illet, hogy „Nem vitték sírba az Egri víz titkát”. Itt van, elő­került a recept, s él még az az ember is, aki egykor a pa­tika pincéjében főzte a neve­zetes itókát — írtam lelke­sen, s a sorok közül kicsen­dült a sürgető kívánság: főz­ni kellene ismét a híres-ne­vezetes Egri vizet. Azóta lassan két esztendő telt el, s közben sok fóru­mot megjárt az ötlet, amíg kikerekedett az elképzelés, amíg megszületett végre az Egri víz mai változata. Vet­tem, ittam belőle, elolvas­tam a hozzá fűzött szöveget és... Már maga az üveg csaló­dást okozott. Hajdan kékes- lilás üvegecskékben került forgalomba az Egri víz, de napjainkban nem akadt üzem, amelyik vállalkozott volna a színes üvegek gyár­tására. Az igazi csalódást persze maga az itóka okozta. Az egykori Egri vízben — amelynek titkáért és jogáért évekig tartó perlekedést vív­tak a szerzetesrendek — na­gyon kevés volt az igazi víz, lévén 82 fokos a régi Egri víz. A maiban már több a víz, mint az „egri”, az utód 50 fokos lett csupán. S mi­velhogy ez az 50 fok sem tiszta szeszből, hanem almá­ból származik, s az aromából is hiányzik egy-két fűfélescg — sajnálattal mondom, ez nem az igazi Hiába írta rá a gyártó cég — a Heves me­gyei Szeszipari Vállalat — a régi fémjelzett nevet és hat­szor is az 1877-es évszámot, ez az itóka gyenge másolat csupán. Ügy is mondhatnám: alma. (márkusz) Ötvenéves hazánkban a vöröskeresztes mozgatom Rostás István főtitkár az ez évi tervekről Jó eredményekkel zárta 1970-et. a Magyar Vöröske­reszt. Budapesten és vidéken egyaránt több ezer új akti­vista kapcsolódott be szerve­zeteik tevékenységébe, je­lentékenyen kiszélesedett a véradómozgalom, s növeke­dett az egészségügyi felvilá­gosító előadások, elsősegély­nyújtó tanfolyamok és egyéb rendezvények résztvevőinek száma. A tavalyi eredmények alapián 1971-ben még jelen­tősebb feladatokat tűznek maeuk elé a Vöröskereszt hi­vatásos és önkéntes munká­sai. Ei-ről nyilatkozót: Rostás Is Iván főtitkár az MTI mun­katársának: — Idei programunkban ki­emelt helyen szerepel — ép­pen a nők helyzetével kap­csolatos tavalyi KB-határo- zat indíttatására — a család- védelmi munka színvonalá­nak eme’ése. a nők egész­ségügy kérdéseivel, a terhes anyákkal való foglalkozás, valamint az anyaságra tör­ténő felkészítés új. népszerű formáinak kialakítása. Kezdeti lépés, hogy több helyütt az anyák iskoláit már az apák bevonásával szervezki, s így készítik fel a fiatal házasokat a szülői hivatásra. Ezt általánossá szeretnénk tenni. Újdonság, hogy a jövőben a bölcsődei szülői munKaközösségek a Vöröskereszthez tartoznak, s így a bölcsődés apróságok szüleit is bevonjuk a külön­féle felvilágosító, egészség- ügyi tanfolyamokba. Érdekes témák a járási népi ellenőrzési bizottságok munkatervében Megyénkben is elkészültek a járások népi ellenőrzési bizottságainak első félévi munkatervei, amelyek érde­kes. aktuális témákat tűztek ki a vizsgálatok céljául. AZ EGRI JÁRÁSBAN megvizsgálják, hogy az egye­sített termelőszövetkezetek irányító és szervező tevé­kenysége megfelel-e a meg­változott. kedvezőbb feltéte­leknek? Ugyancsak a mező- gazdasági termelőmunkával foglalkozik a járás követke­ző vizsgálata: a növényvéde­lem helyzetét mérik feL Er­re okot szolgáltatnak az el­múlt esztendő gazdasági ta­pasztalatai. mivel több he­lyen a szakszerűtlen növény- védelmi munka jelentős ká­rokat okozott. Ezeken kívül az egri járás népi ellenőrei vizsgálatot terveznek a ga­bonafelvásárló és feldolgozó vállalat telephelyein, vala­mint tanulmányozzák a böl­csődei. óvodai férőhelyek ki­használtságát a gyermek- gondozási segély igénybevé­telével összefüggésben. A FÜZESABONYI JÁRÁS­BAN a népi ellenőrzési bi­zottság munkatervében első helyen a tsz-bizottságok és a tsz-jogtanácsosok munkájá­nak ellenőrzése szerepel. Hasonlóan fontos téma a já­rásban a kereskedelem és a vendéglátás helyzetének ta­nulmányozása, melyre az igen gyakran jelentkező pa­naszok hívták fel a figyel­met. A tematika foglalkozik az első félévi vizsgálatok so­rán a ktsz-ek javító-szolgál­tató tevékenységének helyze­tével is. Arról igyekeznek meggyőződni a népi ellen­őrök hogy a növekvő lakos­sági igényeket miképpen elé­gítik ki. a jelenlegi volumen, a szolgáltatás színvonala a korábbi évekhez képest mi­lyen mértékben változott. Érdekes témákkal foglal koznak az első félévben a hevesi járás nép! ellenőrei is. Tervezik a másodállások, a mell óVfn^i qlkozások és a tiszteletdí'iak vizsgálatát! Ugyancsak megvizsgálják a járásban az alapító, időstsz- tagok helyzetét is. Az első félév vizsgálati témája még a téli tüzelőellátás helyzete, illetve a tüzelőanyagok mi­nősége. A GYÖNGYÖSI JÁRÁS népi ellenőrzési bizottságá­nak munkaterve szerint ke­rül sor a munkavédelem és a balesetelhárítás helyzeté­nek vizsgálatára a termelő- szövetkezetekben. A bizott­ság az első félév folyamán azt is tanulmányozni fogja, hogy miként alakul a célsze­rű takarékosság és a közü­leti vásárlások szükségessé­gének helyzete közötti össze­függés a megnövekedett gaz­dasági önállóság körülmé­nyei között? Az ipari üze­mekben pedig megvizsgálják az álló- és fogyóeszköz-gaz­dálkodás helyzetét. Vizsgá­lati anyag készül még a gyöngyösi járásban a ven­déglátóipari szolgáltatás fej­lesztésének helyzetéről is. A Vöröskereszt legsikere­sebb akciói közé tartozik a véradómozgalom kiterjeszté­se. 1970-ben a donorok mint- egy hat és fél százalékkal több vért juttattak a rászo­rulóknak. mint a korábbi esztendőben, s ezzel lénye­gében a kórházak, egészség- ügyi intézmények teljes vér­szükségletét biztosítani tud­tuk. Az idén azt a célt tűz­tük ki makunk elé. hogy ki­szélesítjük az úgynevezett behívásos véradómozgalmat, azaz kialakítjuk azok tábo­rát, akik szükség esetén azonnal mozgósíthatók vér­adásra — Folytatni kívánjuk erő­feszítéseinket az alkoholiz­mus elleni küzdelem haté­konyabbá tételéért. Elsősorban a megelőzésre törekszünk: a különböző munkahelyeken több ezer is­meretterjesztő előadáson adunk tudományos igényű, formájában azonban min­denki számára világos képet a mértéket nem ismerő ital- fogyasztás törvényszerű kö­vetkezményeiről, pusztító hatásáról. Erőnkhöz mérten részt kérünk és vállalunk az alkoholmentes szórakozóhe­lyek hálózatának bővítésé­ben. s az eddiginél jóval na­gyobb figyelmet kívánunk fordítani az elvonókúrán részt vettek utógondozására. Jelenleg a főváros öt ke­rületében. s további öt vidé­ki városban működik a gyó­gyult alkoholisták klubja — szeretnénk azonban, ha ez az antialkoholista „hálózat”1 1971-ben tovább szélesedne, — Az elmúlt esztendő egvik legnagyobb pozitívu­ma. hogy jelentékenyen megnőtt az ifjú vöröskeresz­tesek száma. Arra törek­szünk hogy ez a fellendü­lés 1971-ben is töretlen le­gyen. s a tizenéves fiúk és lányok úiabb ezreit nyerjük meg a Vöröskereszt szén cél­jainak Már csak azért is, mert 1971. jubileumi év: 50 esztendővel ezelőtt bontott zászlót hazánkban az ifiúvö- röskeresz+esek Az évfordulóra is emlékezünk, amikor — ez év nvarán a Fóti Gyermekvárosban meg­rendezzük az első if júsági el­sősegélynyújtó olimpiát, amelyre előreláthatólag va­lamennyi európai ország el­küldi fiatal vöröskereszte­seit. Magyarázzuk az új lakástörvényt Lakáselosztás — ál alapokon A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jog­szabály számos új rendelke­zést tartalmaz az eddiginél igazságosabb lakáselosztás érdekében. Érvényesíti azt az alapelvet, hogy a lakások elosztásában és a lakásalap­pal való gazdálkodásban az eddiginél még nagyobb sze­repet kapjanak a tanácsok. Az igazságos elosztás érde­kében társadalmi bizottságo­kat kell létrehozni, amelyek­nek a munkájában részt vesznek a társadalmi szerve­zetek, a fontosabb munkál­tató szervek, a lakosság kép­viselői. Vagyis a lakáselosz­tás a nyilvánosság bevonásá­val történhet. A rendelet in­tézkedik arról is, hogy ako- . rabbi lakásigényléseket 1971. április 30-ig mindenütt meg kell újítani, s a tanács va­lamennyi lakásigénylőt köte­les értesíteni arról, hogy igényét 1975. év végéig elő­reláthatólag teljesíteni tud­ja-e és milyen lakásellátásá- si formában. Továbbá a ta­nácsok kötelesek — az új és a megüresedő tanácsi bérla­kások várható számának fi- gyetemkevételével — éven­ként lakéskiutalási névjegy­zéket készíteni, s azt köz­szemlére bocsátani, hogy a lakosság észrevételeket tehes­sen. Üj jelenség lesz a törvé­nyes gyakorlatban az úgyne­vezett lépcsőzetes lakáselosz­tás Ugyanis a tanácsok ed­dig nemigen foglalkoztak az olyan lakásigénylővel, aki­nek volt lakása, de annál na­gyobbat vagy komfortosab­bat igényelt. Az új lakások túlnyomó részét azoknak utalták ki, akik semmilyen lakással nem rendelkeztek, szükséglakásban, vagy más családdal közösen laktak. Sok esetben maguk a tanácsok is tudták, hogy nem ez a leg­jobb megoldás. Helyesebb lenne az új lakásokat első ütemben olyan családoknak juttatni, amelyek mindenfé­le szempontból kinőttek már a régi, alacsony szobaszámú, komfort nélküli lakásból. Ezekkel a felszabaduló ki­sebb értékű lakásokkal még jó néhány évre kielégíthe­tők olyan igénylők, akik szá­mára — a korábbi elhelye­zésükhöz viszonyítva — ez is dúlt tudniillik számos eset­ben, hogy amikor nagyon rá­szorult családoknak juttattak kifogástalan összkomfortos lakást, a család rövidesen el­cserélte azt alacsonyabb ér­tékű lakásra. Erre ösztönöz­te egyrészt az új lakás ma­gas rezsije a család jövedel­méhez képest, de az a lehe­tőség is, hogy magánforga­lomban a jogszabály tiltó rendelkezése ellenére megfi­zették az értékkülönbözetet. Ezt a gyakorlatot az új ren­delkezések kiküszöbölik: részben törvényes formává válik a lakások minőségi cse­réjekor az értékkülönbözet megfizetése — természetesen az alsó és felső határok meg­jelölésével — másrészt a már említett lépcsőzetes lakásel­osztási elv érvényesítésével maguk a tanácsok is az igénylők szükségleteinek, és szociális helyzetének megfe­lelően osztják majd szét a lakásokat. Mmism0 1971. február 18-., esüitaríífc

Next

/
Thumbnails
Contents