Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

,'A-V^V\VvVVWvWVV^//> i»V VVVVSA/VSPuA/v^AA/WWvSAA/WVS/NA/VSA/SA*A^VVWVMSAA^/VVS**A/VWWV^% § Szerda esti külpolitikai kommentárunk 4ki a golfpályán rosszul fit . • . A GAZDAG EMBER SZÓRAKOZÁSA a golf; a ka- ; pitaiista világban azoknak a soportja, akik az úgyneve­zett előkelő társadalomhoz tartoznak. Természetes te­hát, hogy Spiro Theodor Agnew, az USA-nak különösen , az ifjúság, értelmiség és a liberálisok körében népszerűt­len alelnöke, űzi ezt a sportot. Eléggé balkezesen űzi. Indiana államból érkezett szerdán a jelentés, hogy Agnewt kitiltották az állam területének valamennyi golfpályájáról. Miután ugyanis korábban már voltak ha­sonló esetei, most újabb három embert sebesített meg rosszul kivitelezett ütéseivel. Könnyű Indiana államnak: a gyenge sportolót, a mások életét, épségét veszélyeztetőt a fennálló sport-ren- deletek és egyéb törvények alapján kitilthatja a pályák­ról. Már nehezebb dolguk van azoknak a tömegeknek, akik Agnewt nemcsak a golfpályáktól, de az alelnöki széktől is szeretnék minél távolabb látni. Mert úgy vé- j lik: sokban hozzájárul ez az alelnök ahhoz, hogy a Dél­kelé t-Azs iába küldött fiatal amerikai katonák testi épsé- ! ge, élete nagy mértékben veszélyeztetve van. Miként so- ; kaknak meggyőződése az is, hogy Agnew milliók széllé- : mi épségét is veszélyezteti. Az elveket az eszméket ugyanis nem kevésbé balke­zesen kezeli, mint a golfütőt. KÉTSÉGTELEN: a legnehezebb dolguk Délkelgt­Azsia veszélyeztetett népeinek, immár nemcsak Vietnam, de Kambodzsa és Laosz lakosságának van. E népek túl­nyomó nagy többsége nem golfpályáival törődik ugyan (azokból alighanem igen kevés van e térségben, s légin- ; kább, Ka van 'amerikai használatban), hanem termő­földjeivel. Meg gyáraival, épületeivel. S mindenekfelett: önmagukkal, fiaikkal, leányaikkal, gyenmékeikkel törőd­nek ezek a népek. Nekik függetlenségre, szabadságra, békére van szük­ségük. Ezektől a létfontosságú dolgoktól elsősorban az ■ amerikai haderők jelenléte fosztja meg őket. NEHÉZ FELADATA az indokínai népeknek, kiűzni ezeket a hadakat területükről. Jóval nehezebb, mint Agnewt kitiltani Indiana golfpályáiról. Nehéz, de nem lehetetlen. Mert minél tovább bonyolódik bele az USA ebbe az agresszív háborúba, annál több „rosszul kivite­lezett ütése” van. VVWWWS/WWWWWWVAAAAAA^VWSAAAAAAAAAAAAAAAAA/*jWWNAAAAA/ Izrael csütörtöki ülésére halasztotta a döntést Az EAK magához ragadta a diplomáciai kezdeményezést A félhivatalos kairói A1 Ah ram szerdai száma jelez­te, hogy Egyiptom hajlandó hivatalos békeszerződést is aláírni Izraellel, ha a zsidó állam kész teljesíteni a Biz­tonsági Tanács határozatából rá háruló kötelezettségeket. Az A1 Ahram közölte, hogy Jarring kétoldalas memoran­dumot kapott Egyiptomtól. Az emlékirat leszögezte, hogy az EAK kész végrehajtani a Biztonsági Tanács határoza­tát és „abban az esetben, ha Izrael is hajlandó elfogadni a (határozatban foglalt) el­veket, kész előkészületeket tenni a békére”. Ennek megfelelően Egyip­tom elvárja Izraeltől, hogy jelentse ki: — kész ki vonulni az összes megszállt területről; — kész elfogadni a Palesz­tinái probléma igazságos ren­dezését; — Lemond az erőszak al­kalmazásáról, illetve a terü­leti terjeszkedésről. Egybehangzó hírügynöksé­gi jelentések szerint azon­ban Izrael teljes érdektelen­séget mutat Ragaszkodik ah­hoz, hogy mielőtt válaszolna Jarringnak, feleletet kapjon Egyiptomtól az általa előter­jesztett javaslatokra. Ezek­nek lényegét a párizsi Jeune Afrique így foglalta össze: ..A haderőket vissza kell vonni azokról a területekről, amelyek a békeszerződésben megállapított vonalak előtt helyezkednek el”. Izrael te­hát alkudozni akar a jöven­dő határokról, s a békeszer­ződést a Biztonsági Tanács határozatának az összes megszállt terület kiürítésére vonatkozó előírásától függet­lenül. — nem pedig annak alapján kívánja aláírni. Az UPI szerint a Jarring- nak átnyújtott egyiptomi vá­lasz nyomán nem izraeli vá­laszra, hanem izraeli ellen­kampányra lehet számítani. Az egyiptomi válasz ugyan­akkor utal azokra a kötele­zettségekre is, amelyeket Iz- rtelnek kell vállalnia és tisz­teletben tartania, ha valóban elfogadja a Biztonsáági Ta­nács határozatát Az EAK-nak az a javas­lata, hogy a Sinai-félsziget részleges kiürítése fejében megnyitná a nemzetközi ha­józás számára a Szuezi-csa­tornát és a Tiran-szorost, sa Jarring-misszió munkájának támogatására hozzájárulna a tűzszünet meghatározott idő­tartamú meghosszabbításá­hoz, teljes összhangban van a Biztonsági Tanács határo­zatával, Jarring javaslataival, s mintegy a közel-keleti ren­dezés első gyakorlati lépését vázolja fel. Mindez ismétel­ten arra utal, hogy az EAK magához ragadta a diplomá­ciai kezdeményezést, s nagy szolgálatot tett az ENSZ égi­sze alatt kifejtett rendezési erőfeszítéseknek. Az izraeli kormány, ame­lyet a javaslatok súlyos di­lemma elé állították, az egyiptomi válaszra várva csütörtöki ülésére halasztot­ta a döntést a Jarring-javas- latok ügyében. Bahr-Kofe? találkozó BERLIN — NYUGAT-BERLIN Az NDK es az NSZK kül­döttségeinek hatodik össze­jövetele öt óra hosszat tar­tott szerdán Berlinben. A ki­adott közlemény szerint Kohl NDK államtitkár és Bahr nyugatnémet államtit­kár legközelebb Bonnban, február 26-án, pénteken ta­lálkozik egymással. Bah- államtitkár a szer­dai találkozó után Nyugat- Berlinben újságírók előtt ki­jelentette. hogy a megbeszé­lések „mind érdekesebbé válnak” mindkét fél számá­ra, de még korai lenne előre­haladásról beszélni. A meg­beszélések még nem jutot­tak a tárgyalási szakaszba —, jelentette ki. Ismételten hangsúlyozta, hogy „Berlint” érintő kérdések csak akkor kerülhetnek megtárgyalásra a két küldöttség előtt, ha eh­hez az illetékes hatalmak „zöld fényt” adnak; képtdvirónkon érkezett Hl RUGYNŐRSEGEK ........ J EIE M TI k— A Lunohod jelenlegi tar­tózkodási helyéül szolgáló krátert a keddi kapcsolat- felvétel végén fedezték fel. Az utolsó programon kívül egyedülálló panorámáiéivá­A kilencedikre készülve Minden ötéves terv újabb szekasz a szovjet társada­lom életében, magasabb fok­ra emeli az ország gazdasá­gúi, növeli a dolgozók élet- színvonalát, fokozza védelrui erejét Az első ötéves terv irány­elvét a párt XV. kongresz- szusa 1927-ben hagyta jóvá. Ez a szocialista gazdaság alapjának felépítéséi: szol-' gálta A kommunista párt kulcsíeladatnak minősítette a szocialista iparosítási, az ország technikai-gazdasági elmaradottságának leküzdé­sét. A második ötéves terv (1913—1937) befejezte a szo­cialista gazdaság alapjának felépítését. Amikor a párt kidolgozta a harmadik öt­éves tervet, bátor programot javasolt: a szocialista építés befejezését, és a ’kommu­nizmusra való fokozatos át­menetet. Ennek megvalósí­tását megszakította a hábo­rú A negyedik — háború utá­ni első ötéves terv gazdasá­gi és politikai feladatát a párt abban látta, hogy újjá kell építeni az orszig hábo­rú sújtotta részeit, a nép­gazdaságot a háború előtti sz’ntre kell emelni, majd pedig felül kell múlni azt. A párt a legutóbbi ötéves ter­vekben meghatározta a bé­kés szocialista építés, a kommunizmus anyagi-lecn- nikai bázisa megteremtésé­nek feladatait, konkrét út­jait és eszközeit. Á nyolcadik sikerei Az ország befejezte Vili. ötéves tervét. Ennek gazda­sági feladata az volt, hogy a tudomány és korszerű tech­nika felhasználásával, az ipar fejlesztésével, a haté­konyság és a munka terme­lékenységének növelésével biztosítsa az ipar további jelentős fejlődését, a mező- gazdaság fejlesztésének gyors ütemét, emelje a nép élet- színvonalát, minél teljeseb­ben kielégítse a szovjet em­berek anyagi és kulturális igényeit. A nyolcadik ötéves terv eredményeit most összege­zik. Az azonban máris vi­tathatatlan, hogy a párt XXIII. kongresszusán az or­szág gazdasági és szociális fejlesztése érdekében kitű­zött leiadatokat sikeresen teljesítették. Néhány, mindenekelőtt a szovjet nép életszínvonalára vonatkozó adat. Az ötéves terv során az egy főre jutó reál j öved el m rk a tervezet t ?n -7Z ’ 'V f, c-d. növekedtek. F'öirú- dy ózták Hoev n munkásak vélni, a tényleges növeke­dés azonban 26 százalék lett. A kolhozdolgozók' pénz- és természetbeni jövedelme kb. 42 százalékkal emelke­dett. 1970-ben a munkások és alkalmazottaik havi átla­gos munkabére az 1965. évi 95,6 rubel helyett 122 rubel volt. Ha pedig a társadalmi alapokból történt kifizetése­ket és kedvezményeket is beszámítjuk, ez az összeg 164 rubel. Ennek megfelelő­en növekedett a lakosság vásárlóereje is. A kiskeres­kedelmi ámfo"íra1om öt esz­tendő alatt 48,4 százalékkal emelkedett. A nyolcadik ötéves terv sikerei annak a politikai és szervező munkának az ered­ményei. amelyet a kommu­nista cárt a dolgozók között végzett. Hatékonyság és érdekeltség • A legutóbbi ötéves terv­ben a mnn káposztái v, a QjMmsm 1371, február 18., csütörtök téz ■ divk azok az ír amelveké* árt és a szovjet kormány a ter­vezés és a "azdasági ösztön­zés új rendszerének megva­lósítása érdekében hozott. A gazdasági reform lénye­ge az, hogy a termelés köz- gazdasági hatékonyságát a vállalati munka fő mutató­jává tegye, s — az elért nyereség egy részét a kol­lektíva rendelkezésére bo­csátva, fokozza érdekeltsé­gét a jövedelmezőbb gaz­dálkodásban. Az anyagi és az erkölcsi ösztönzők együt­tesen arra serkentik a ter­melő kollektíva valamennyi tagját, hogy bekapcsolódja­nak a gazdálkodás legéssze­rűbb módjainak felkutatásá­ba. A Központi Bizottság plé­numain ismételten mélyre­hatóan elemezte, megvitatta a mezőgazdaság helyzetét és az utóbbi években konkrét intézkedéseket tett a mező- gazdaság fejlesztésére. Az ötéves terv eredményei, kü­lönösképpen pedig az 1970. év teljesítményei örömmel töltik el a szovjet embere­ket. Az 1966—1969. évek­ben az évi átlagos szemes- termény-mennyiség több mint 162 millió tonnára emelkedett, ami 32 millió tonnával több az ötéves tervben előirányzott meny- nyiségnél. 1970-ben szovjet- ország történetének rekord­aratását takarította be sze­mes term üvegből. Memö vekedút mr's, inén fontos mezőnaTda^ági termék t :r- melése is. Az SZKP, az egész szovje’ nép mot a párt XXIV. kongresszusára készül. A március 30-án nyíló kong­resszus összegezi a nyolca­dik ötéves terv teljesítésé­nek eredményeit és jóvá­hagyta a szovjet néotazda- ság fejlesztésének kilence­dik ötéves tervét. Az új ötéves tervben to­vább növekszik a munká­sok és alkalmazottak mun­kabére. a kolhozdolgozók jö­vedelme. tökéletesebbe- válik a nyug-'íjcllát is, javulnak a cMctozó novak munka- és é elv: ; 3 '. t ú ■ d & nyozí í. 5. xrv ezután is gyors ütemben V felle d ni 9 lakás- és kulturális, szolgál­tató építkezést Gleb Szplridonov (APN—KS) telt készítettek, amelyre a hatalmas kráter éppen hogy ráfért. ★ Pogolgép robbant szerdán az észak-írországi Belfast Hollywood nevű külvárosá­ban, egy ivóban, amelyet an­gol katonák sűrűn látogat­nak. A robbanás következté­ben a kétemeletes épület te- - tején beomlott, magú ' alá te­metve vendégeket és pincé­reket. Hét ember megsebe­sült. Szerdán Londonban másfél évi börtönbüntetésre ítélték azt az ír fiatalembert, aki jú­lius 23-án könnygázgránátot dobott az angol parlament üléstermébe. A vádlott, James Anthony Roche ártat­lannak vallotta magát. ★ A Nixon-kormányzat feb­ruár 16-án felszólította a thaiföldi kormányt, hogy küldjön két zászlóaljat a lao­szi Sam T hong-Long Cheng j térségébe, — jelentette be szerdán a Laoszi Hazafias j Front Központi Bizottsága-, nak szóvivője. A szóvivő egyúttal emlékeztetett arra. í hogy korábban már több thaiföldi gyalogos zászlóalj és tűzérezred lépett illegáli­san Thaiföld területére. A hazafias front szóvivője rá­mutatott: a thaiföldi csapa­tok laoszi felfejlődése mara­déktalanul beleilleszkedik a laoszi háború délről északra való kiterjesztésének ameri­kai tervébe. A Csehszlovák Kommunista Párt következő kongresszusa előkészületeinek jegyében dr. Gustáv Husák, a CSKP első t\tkára az országot járja. Képünk Pardubicen 4 készült, " es pártaktíván, amelynek szónoka Gustáv Husák volt. ' -«c-íír' •• • * ' - - ' Az indokínai háború újonnan megnyílt „harmadik front- ján”, Laoszban készült ez a megrendítő felvétel, az or­szágot amerikai támogatással elözönlő dél-vietnami kato­nák elöl menekülő laoszi civilekről. A saigoni rezsim, által megtámadott területről már több, mint húszezer pol­gári személy menekült el. (Telefoto — AP—MTI—KS) Mintegy 250 témát ölel fel s Szweliro'ó m Is #3 7*fií *#$ !%• é < Í*T míiszaki-Hitoáitps eyptiműleáí se Mihail Leszecáko, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, aki szerdán Moszkvában megnyitotta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság soron levő ülését, közölte: körülbelül 250 té­mát ölel fel a Szovjetunió és Magyarország műszaki-tudo­mányos együttműködése. la magyar küldöttség vezet-íje, aki megelégedéssel nyilatko­zott a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődéséről. A két ország között lebonyoló­dó áruíoraal.ys* ss 1971— 1975-ös években az előző öt évhez viszonyítva több mint 60 százalékkal emelkedik. Már ebben az évben csak­nem 10 százalékkal növeked­nek a kölcsönös szállítások. Apró Antal aláhúzta a kölcsönös gépipari szállítá­sok fokozódó szerepét. Ma­a közszükségleti cikkek köl­csönös szállításának növelé­sét. A felek megjelöltek azo­kat az intézkedéseket, ame­lyek a szakosítás és a koo- perálás elmélyítését szolgál­ják a különböző iparágak­ban. gyarnrszs autóbuszokat,: hütőberentíezé seket. hírközlő berendezése­ket kap. A Szovjetunió Ma gyarország felé irányuló ex­portjában fontos helyet tölt be a kőolaj, a villamos ener­gia, a vasérc. Előirásys*tók es Magyarország egyűttraű- ’ ödik például az elektromos számítástechnikai eszközök egységes rendszerének meg­teremtésében, a gépkocsi- és a hajógyártás!*

Next

/
Thumbnails
Contents