Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

list kénlés a tanácstörvényről I

interjú dr. Pápai Gyulával, a megyei tanács vb-titkárával

Olaas „Gt-ST#** lífpne ni**w>i**m

Szakosított sertéstelep épül Hatvanban

Oj törvény született. A Parlament legutóbbi ülésén megszavazták az új tanácstörvényt. E törvénnyel kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük fel dr. Pápai Gyulát, a Heves megyei Tanács vb-titkárát.

— A törvény számos új vonással gazdagítja a tanácsok munkáját. Hogyan lehetne röviden összefoglalni a tanácsok új feladatkörét és funkcióját?

As elmúlt napokban olyan törvény született, amely jobb területi, illetve helyi önkormányzati szerveket, s ezzel együtt hatékonyabb igazgatást biztosít legfontosabb feladataink megoldásához. A jövőben a helyi tanácsok határozzák meg évi és középtávú terveiket, a költségvetés nagyságát, de hatáskörükbe tartozik a vezetők megválasztása, kinevezése, visszahívása is. Tovább növekszik a népképviseleti testületek szerepe. Ez lehetővé teszi, hogy a helyi ügyekben ott és azok döntsenek, ahol és akik legjobban ismerik a körülményeket, s így s legcélravezetőbb megoldás módozatait is.

E néhány mondatból is kitűnik, hogy az új tanácstörvény megvalósításával jelentősen növekszik a tanácsok önállósága, s ami ezzel együtt jár, természetesen a felelőssége is. Ennél a kérdésnél azonban hangsúlyozni kell, hogy a tanácsok szocialista önkormányzati funkciója korántsem jelenti azt, hogy csak a helyi ügyek tartoznak feladataik sorába. A tanácsok ugyanis állami szervek, így részt kell vállalniuk az állami feladatok végrehajtásából, s ezeket helyileg államigazgatási úton kell megoldaniuk. Ezért szükséges tehát biztosítani a tanácsok tevékenységében a centralizmust is, amely az ossz állami érdekek feltétlen érvényesítését eredményezi

majd a tanácsok szervező és koordináló feladatai is.

Szeretném ezeket a megállapításokat néhány példával illusztrálni:

A jövőben például a helyi tanács nevezi ki a körzeti orvost, az iskola igazgatóját, valamint más különböző intézmények vezetőit. Ugyancsak a helyi tanács dönti el, hogy a rendelkezésére álló pénzt mire fordítja: iskolafelújításra, orvoslakás építésére, vagy más épületek, utak korszerűsítésére. És még egy példa: a jövőben a helyi tanácsoknak joguk és lehetőségük lesz helyi feladatokat ellátó üzemek létesítésére, szervezésére is.

Az önállóság gyakorlásához természetesen különböző eszközökre van szükség. Elsősorban olyan bevételekre, amelyek fedezik a kiadásokat. Ennek lehetőségéről is gondoskodik az új tanácstörvény. Az előre tekintő gazdálkodást biztosítja a törvénynek az a pontja, amely arról intézkedik, hogy az állami támogatás mértékét öt évre előre kell megállapítani.

Szólni kell az önállósággal kapcsolatban arról is, hogy tovább növekszik a községi tanácsok hatósági jogköre. Különböző engedélyeket, igazolásokat — amelyeket eddig a járási tanácsok osztályai adtak ki —, ezentúl a helyi tanácsoktól lehet beszerezni.

Ez többek között azt is jelenti, hogy az államigazgatás ismét közelebb kerül a lakossághoz, nem beszélve arról, hogy tovább csökkennek a bürokratikus vonások. A

megszűnő járási tanácsok jogköreinek egy részét ugyanis a helyi tanácsok kapják. Eddig például egy építési ügyben, vagy egy iparigazolvány kiadásának ügyében első fokon a járási tanács hozott határozatot, s ha fellebbezésre került a sor, a végső döntés Egerben született. Most megrövidül, sőt egyszerűsödik ez az út. Számos ügyben a községi tanács hoz majd első fokú határozatot és csak másodfokon kerül az ügy a járáshoz, pontosabban a járási hivatalhoz.

— Tudjuk, hogy mint testületek megszűnnek a járási tanácsok, s ezzel együtt csökken a járási székhelyeken dolgozó szak- igazgatási apparátus létszáma is. Mi lesz az emberekkel, a tanácsok eddigi vezetőivel?

— Választott testület á járásoknál nem lesz. Sem tanács, sem végrehajtó bizottság. A jövőben a járási székhelyeken a tanácsi hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatok ellátására já- 'rási hivatalokat szervezünk. Ezek a hivatalok a megyéi tanács végrehajtó bizottságának önálló hatáskörű, egyszemélyi vezetés alatt álló államigazgatási szervei lesznek.

Mindenkinek gondoskodtunk megfelelő elhelyezési lehetőségről. Többen a helyi tanácsokhoz kerülnek, mások intézményekhez, vállalatokhoz. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy az átszervezés személyi vonatkozásait sikerült tervszerűen, zökkenőmentesen a köz- és az egyéni érdekek összehangolásával megoldani.

(márkusz)

A IV. ötéves terv kiemelt feladatként jelöli meg a soron következő évekre a sertéshústermelés emelését. Ennek alapvető feltétele korszerű nagyüzemi szakosított telepek létrehozása. Az illetékes állami szervek ezért a múlt évben felhívást tettek közzé zárt konstrukciós sertéstelepek építésére.

A felhívás nyomán a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumba 74 pályamű érkezett egyedi, illet r ve társulásos alapon létesítendő sertéstelepekre. A pályázatok között volt a Dél- Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének tervpályázata is, a Zagyva menti Sertéshizlaló Gazdaságok Közös Vállalkozásának megvalósítására. A pályázatot a minisztérium elfogadta, s a tervek alapján a múlt év végén öt termelő- szövetkezet — a hatvani Lenin, a boldogi Béke, a herééi Béke, a nagykökényesi Rákóczi és az apci Béke termelőszövetkezet — megalakította a közös társulást és aláírták az alapító okiratot.

A leendő új telep Heves megye legkorszerűbb állattenyésztési komplexuma lesz. Érdekessége, hogy jelenleg a világon kikísérletezett legkorszerűbb technológia alapján késéül. A Hejő menti Állami Gazdaság nemrég ugyanis megvásárolta az olasz „Gi-gi”-licencet és ME- ZÖPANEL néven gyártja, valamint hozza forgalomba ezt a technológiát. A „Gi-gi”-te- lep az eddigi hagyományos építést felülmúlva, előre gyártott elemekből: panelekből készül. A panelek anyaga betonszivacs, amely beton- és poliuretánhab keverékből készül. Az előre gyártott idomok rendkívül könnyűek, ezért a szállításuk sem okoz különösebb gondot A telephez tartozó épületeket a betonaljzat megépítése után a panelelemekböl csavarokkal összeszerelik. így nyolc hónap alatt felépül Hatvanban a 47 millió forintos beruházás. Mivel az épületelemeket csak szerelni kell, az építkezés nem igényel nagyobb építőipari kapacitást. A tervek szerint a hatvani Lenin Tsz építőbrigádja készíti el a telepet: a földmunkákat, a betonalapozást és az épület szerelését. A munkához rövidesen hozzálátnak Hatvan határában, a salgótarjáni mű- út mellett kijelölt hétholdas területen. Ugyanis a jövő évben már át kell adni rendeltetésének.

A tervezés során felmerült a fajtaprobléma. Vagyis, hogy milyen sertésfajtákkal telepítsék be az új épületeket. Jelenleg hazánkban ugyanis nincs olyan fajta, amely a zárt technológiára a legjobban alkalmas lenne. A szak- irodalmi adatok alapján ehhez a tartáshoz leginkább az angol lapálysertés és a magyar hússertés keresztezéséből előállított utódok alkalmazkodnak. Ezek élettani tulajdonságai viszonylag megközelítik a zárt technológia követelményeit. így a Dél- Heves megyei területi szövetség a pályamunkában ez utóbbi fajtákat javasolja^ a hatvani közös vállalkozásnak.

Az egyenként 80 méter hosszú épületeket félkör alakban építik meg, a telepein. Egy-egy épületben 1200 sertést helyeznek el. Az etetést központi automatizált takarmánytároló és -keverő végzi, melyet egy diszpécserszobából kapcsolótábla segítségével irányítanak. A takarmánytárolóból zárt csőrendszeren keresztül minden egyes sertésférőhelyre azonos mennyiségű takarmány jut a nap meghatározott időszakában. A hatvani telepről évente 10 ezer hízósertést bocsátanak majd ki, ami összesen 15 embernek ad folyamatos munkát.

(mentuss)

Ilimen vasvár Nio\!á(on\lan rfdSPB4t

sága a munkaerőhiánnyal küzdő Budapesti Harisnyagyárat „meghívta” Nagybátonyba és így ez év februárjától 260 nő talált munkaalkalmat. A gyárban 12 fajta cikket készítenek.

(MTI foto — Kulcsár József felvétele)

Tamabodi joiyyisseieh

KötSerSk

— Ezek után megkérdezzük, hogyan alakul majd a megyei tanács hatásköre?

— Elöljáróban, e! kell mondanom, hogy változik a megyei tanácstagok megválasztásának módszere is. Eddig egy-egy terület lakossága választotta meg a megyei tanácstagokat. Ezután a helyi tanácsok választanak, ők döntik el, hogy ki legyen követük, képviselőjük a megyei tanácsban.

Ilyen körülmények között a megyei tanács a városok és a községek képviseleti szerve is lesz. Feladata lesz érvényesíteni a központi irányítást, szervezni és összehangolni az állami és társadalmi feladatokat és meghatározni az egész megyét érintő kérdésekben a helyi tanácsok tevékenységének fő irányvonalát.

A megyei tanács feladata lesz az is, hogy a tervekben biztosítva legyen a megye gazdasági fejlődése, a községek és a városok összehangolt arányos fejlesztése, a lakosság szükségleteinek kielégítése.

Érdemes itt még megemlíteni azt is, hogy a megyei tanácsnak a jövőben is lesz éllátó szerepköre minden olyan tevékenységben, amelyet egy-egy településen belül nem lehet gazdaságosan megszervezni. így a megyei tanács létesíti és tartja fenn az olvan vállalatokat és intézményeket, melyek több város és község szükségleteinek kielégítését szolgálják. Ilyen például többek között a megyei kórház, a megyei művelődési központ stb.

— Az űj törvény végre- haitása nyomán az eddiginél jóval nagyobb önállóságot kapnak a városok és a községek. Mit jelent ez a gyakorlatban?

— Eddig gyakran járási tanács döntött községi ügyekben is. Mosi maid a helvi tanácsoknak kell dönteni. Ezzel növekszik az ört- kormá-yznl szereve és nö- weksrik a lakosság közreműködése sőt, az ellenőrzés le- jjbeiöséys áa, növekszenek

— Ebben a dús, szó szerint vévé, gazdag, mai tar- nabodi életben, az emberek új fészket raknak, a régit is csinosra igazítják, becsülettel dolgoznak és tisztességgel szórakoznak, szeretnek, élik az igazi, békebeli békét, „a

Öt éve jártam utoljára az Árpád-kori igazságszolgáltatás, a várad! regestrum ítélkező embere, a hajdanvolt Leustachius bíró Búd nevű falujában — Tamabodon. Most jólesik megállni, nézelődni a kapuk előtt. Keresem a változásokat, hasonlítga- tom a mostani faluképet az öt év előttihez. Az úton végig remek, pompás épületek. Városba illő villák. Terméskőaljzat; színes, több részes fröccsös homlokzat; széles, nagy ablakok, redőnyök; üveges verandák. Nem „új” házak ezek, szól a tárgyilagos magyarázat. Az új házépítések üteme ez időre meglas- sult. Inkább az öreg, régi épületeket alakítják, fiatalítják mad igény és ízlés szerint.

A bolt előtt asszonyok tereferélnek. Idősebbek. Vastag berlinerkendő a vállukon. többükön a melegítő báránybőr, bekecs. Arról beszélnék, ki mire költ a zárszámadási pénzből. Pár napja volt Tamabodon a termelőszövetkezeti népünnepély. Elégedettek az emberek. Egy esztendő alatt ötmillió forinttal gyarapodott . közös vagyonuk. Nyolcvan forintot ér egynapi (10 órára jutó) keresetük, tehetett volna kiosztani többet is, ám — bölcs előrelátással a holnapokra — gondosan félretették, tartalékoltak pénzükből 3 és fél milliót.

Az öt év előtti képből kidőlt az óriás öreg szil. Eget támasztó fa volt. Tanúfa. Elszáradt, ki kellett vágni. Ültettek helyébe száz és száz csemetét az utak mellé. Ültetnek évről évre díszfákat, görribakácot.

— Azon vagyunk, hogy a civilizáció vívmányai közül mind több legyen itt is. amelv a községet vonzó lakhellyé teszi....

A legutóbbi évek erőfeszítésének eredményeiről Kelemet% Tibor iskolaigazgató

(társadalmi tiszte: vb-elnök), Gazsó Ferenc vb-titkár és Lövei Simon tsz-párttitkár, brigádvezető szavait jegyzem. Csak címszavakat, hiszen a több év során meg-* valósított feladatok teljes listája az egész újságot kitöltené;

Járdák, utak, árkok, hidalt, parkosítás, fásítások, községi könyvtár, ifjúsági klub, iskolai szemléltető eszközök, közvilágítás, ravatalózó, vízhálózat stb., stb.

— öt kilométernyi vízvezetéket fektettünk a földbe, behálózza az egész falut. Ez volt a legnagyobb kommunális beruházásunk. Kevés híjén 3 millióba került.

Felújították a legrongyabb utakat, s most sorra következnek majd a rongyak. Új hidat építettek a Tama medre fölé — beton- és kőlábazattal. Olyan széles a híd, hogy azon most már a tsz bármelyik munkagépe átmehet; nem kell óriási keriilő utat megtenni Kál falé, vagy Tarnazsadánynak, hogy a földekre kijussanak.

Építettek halottasházat. Hamarosan átadják „rendeltetésének”, villany és vízvezeték is lesz benne. Ez igen nagy dolog, még akkor is, ha ezzel a létesítménnyel ritka, alkalomszerű és nem mindennapos a tamabodi emberek kapcsolata. Nagy dolog — közegészségügyi és más szempontokból is —, hogy nem a lakóházaikból, hanem a ravatalozóból temethetik el halottaikat ezután.

SoroUák, soroliák vég nélkül, mi mindent valósítottak meg. milyen gondokat száműztek enyhítettek.

— Miből, mennviből?!

— Községfeilesztési . alap. Termelőszövetkezet, Társadalmi munka.

Családonként 9 legmagasabb hozzájárulást fize+ik síi, esnoeam, Háromszáz forintot. Korábban minden befizetett forintot még hatvan fillérrel megtoldott az állam, s ebből a pénzből gazdálkodott a községi tanács. Most már nincsenek hatvan fillérek, csak a családonkénti 300 forint

Ez az összeg évente 120 ezer forint.

Csuda kevés. Egy lakóházat nem lehetne felépíteni belőle.

Gazsó Ferenc: — Nem is boldogulna a tanács, ha nem segítene a termelőszövetkezet. Minden gondunkat átérzik, velünk vannak, támogatnak. A termelőszövetkezet legbiztosabb támaszunk.

Kelemen Tibor: — Nagy itt a kötőerő. A peda gógusok gondja a tanácsé is, a tanács gondja a termelőszövetkezeté, s az ő gondjuk az egész falué.

Lövei Simon: — Ami Tair- nabodon rossz, az mindnyájunknak egyformán rossz. A jó pedig valamennyiünk közös öröme. Úgy, mint egy családban lenni szokott.

— Egymással, egymásért, közös erővel — így fogalmaz az összefogás élő, eleven kötőére jével Kassa József, tsz- elnök. — Ahogy dolgozni mindenütt kell, úgy kell művelődni, szórakozni is mindenütt egyformán, hogy kiki ott érezze magát otthon, ahol él. Mi így gondoljuk otthonunkban, Tarnabodon.

A termelőszövetkezet jó mecénása a falunak. Mindenben segítenek, amiben szükséges. Erejükhöz mérten. Semmilyen anyagi áldozattól nem húzódoznak, ha az áldozat közérdeket szolgál. S nemcsak az útépítéshez ad gépeket, építőanyagot, a tsz de minden szolgáltató tevékenységével segítője, támasza az embereknek, a falunak. Az egyes emberekről is gondoskodnak. Tözriöt szállítanak télire, ká mennyit

alkar, lehúzzák a teherautókról az emberek udvarába. Alma kell? Hoznak. Bor kell a búcsúra? Boának. Beteget keli elvinni a szomszéd községbe orvoshoz? Elviszik. Ki kell váltani a beteg gyógyszerét? összegyűjtik hetente a recepteket, s a gyógyszert. autóval hozzák Hevesről. Ahogyan az elnök mondja: összkomfortos kiszolgálást kapnak a termelőszövetkezettől a tamabo- diak. Családi segítséget kapnak. S különös tisztelettel, emberséggel gondoskodnak öregeikről. Kapnak zsírt, búzát, lisztet, tejet, pénzt, s mindent, ami kell, hogy hiányt semmiben ne erezzenek. Az öreg, teljesen egyedül élő özvegy Kelemen Ist- vánnénak például még taka- rítóasszomyt is küld a tsz, hogy tisztán, rendben legyen a lakása. Évente négyszer autóbuszokkal utaztatja Egerbe a tsz a népet, színházba. A - Balaton mellett táborozóüdülő úttörőket hetente is meglátogatja a szövetkezet gépkocsija, viszi a paprikát, paradicsomot, a friss gyümölcsöt, a „hazait”.

— A községfejlesztési alap egyik forrása a társadalmi munka. Mekkora ez az ősz- szeg?

— Az elmúlt négy év során kb. 280 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Embereikre lebontva, még a gyerekeket, a csecsemőket is számítva, ez 54 forint személyenként.

Gyermekek? Csecsemők...? A természetes szaporulat nem rosszabb, mint az országos átlag. Ez mégis TamaNxi legérzékenyebb pontja. Tehetősek, módosak az emberek. A fiatal házasok szinte mindent meg1,-annak a boldog életkezdéshez, anyagi gondjaik nincsenek. (A falut 985 lélek lakja. 6 millió forintjukat érzik takarékban!) A házasságkötés évecta 10—

20 között mozog. A születések száma pedig ritkán éri él a 10-et. A mostani első osztályba 12 gyerek jár, ti- zen-tízen vannak a másodikosok és a negyedikesek, a nyolcadik osztályt 6-an végzik.

— Halálra ítélte a falu önmagát...?.’

— A kép nem ilyen sötét, bennünk nincs semmi aggodalom — mondja Kelemen Tibor, igazgató, s a többiek egyetértőén bólogatnak. — Olvan demográfiai visszahatásról van szó (kontra Rat- kó-korsz-ak!), amely fokozatosan enyhül. A jövő tanévben például már 15 első osztályosunk lesz, s ahogy a szaporulattal számolhatunk, ennek az ötéves tervnek a végére, elérjük a 120-as tanul ól étszámot.

A tamabodi iskola padjaiban kevés a gyerek, az együtt tanuló osztályok (első — harmadik, második — negyedik stb.) sem népesítik be a tantermeket. Ám azt mondhatjuk, hogy valamennyi tanuló „minőségi” gyerek. Akik a nyolcadikból kikerülnek, valamennyien mennek tovább és felsőbb iskolákban is sikerrel, visz- szaesés vagy törés nélkül helytállnak.

S aztán a jelenből a jövőbe csapnak át a gondolatok. Űj tervekről, feladatokról. megoldásra váró gondokról szólnak:

— Lesz maid egészírigház. óvoda, új művelődési központ. ..!

A tamabocüak olyan emberek. akik büszkék arra, amijük van, de többre tartják azt, amijük még nincs. Nem kergetnek délibábokat, józanul realisták. Az új egészsócrházat, az óvodát, a művelődési körenpfot a f;a. falóiknak építik fel. A mai és a megszülető tamabodi polgároknak...

Pafskv Dézsái

Í9ZL február

M* «»ssiÉt,