Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk i Lendületben az arab diplomáciai offenzíva AZ A HATÁROZOTT, s a világ közvéleményének még az Izrael-párti részében is rcikonszenvet és elisme­rést keltő diplomáciai kezdeményezési amelyről az Egyesült Arab Köztársaság dr. Jarring új javaslatát el­fogadva — tanúságot tett, úgy tűnik, hatással van az arab világ többi részére is érdekes híre volt például a keddi napnak, hogy az évek óta haragban lévő két arab állam, Tunézia és Szíria, ismét felvették egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Két irányban is pozitív jelzés (íz az esemény. Egy­felől mutatja, hogy a többi arab államtól oly sokáig élesen — és meglehetősen jobbra —• elkülönülő Tunézia közeledik az arab világ egyészéhez. Ez a folyamat kü­lönben már korábban is észlelhető volt. Másfelől mu­tatja azt is — és ez nem kevésbé jelentős —, hogy az arab világtól, legalábbis annak retalista centrumától (amelyet elsősorban Kairó képvisel) ulgyancsak némiképp elkülönülő, de „balfelé” távolodó orsizág, Szíria, szintén a realitások, s ezzel párhuzamos egység útjára látszik visszatérni, amióta Damaszkusziban Asszad vette át a kormányzást. EGYRE TÖBB JEL vall arra, hogy miként Egyiptom már régen, úgy Szíria újabban elhatárolja magát a Pa­lesztinái gerilla mozgalmak szélsőséges, irreális célokat követő és helytelen gyakorlati politikát folytató szár­nyától. így nyilvánvaló, hogy Damaszkusz is mind in­kább közeledik a közel-keleti rendezésre vonatkozó BT- határozathoz (amelyet korábban elvetett), s támogatja a határozat mellett kiálló kairói politikát. Az arab világban, elsősorban Egyiptomban ily mér­tékben erősödő józan, reális békepolitika mind nagyobb sikert arat a nagyvilágban. És ezzel párhuzamosan és törvényszerűen: egyre inkább elszigetelődik Izrael po­litikája, legalábbis a Tel-Aviv-i héjáké. Ahogy az II Giomo nevű Milánóban megjelenő, tekintélyes olasz napilap megállapítja: „Az Idő Izrael ellen dolgozik. Az ENSZ-ben tavaly ősszel elszenvedett vereség, Nagy- Britannia kiválása a barátok köréből, az UfeA visszaté­rése a négy nagyhatalom megbeszéléseihez!: mindmeg­annyi bizonyíték Tel Aviv fokozódó elszigetelődésére”. ÉRZIK EZT IZRAELBEN IS. Ezért érdemelnek hitelt azok az izraeli lapjelentések, amelyek szerint a kor­mány nem egységes a Jarring javaslataira adandó iz,- ^ raeli választ illetően. Á Varsói r Szerződés külügyminisz­tereinek tanácskozása A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszterei február 18—19-én Bukarest­ben tanácskozást tartanak, amelyen megvitatják az eu­rópai biztonsággal és együtt­működéssel foglalkozó össz­európai értekezlet előkészíté­sével kapcsolatos kérdése­ket. Bizalmas tájékoztatás... Nixon maga is kockázatosnak tartja a laoszi hadműveletek kimenetelét ? Nixon elnök kedden dél­előtt kabinetülésen vitatta meg minisztereivel azokat a belpolitikai törvényhozási programjait, amelyeket a kö­vetkező hetekben terjeszt a kongresszus elé. Hivatalos közlés szerint külpolitikai kérdések nem szerepeltek a kabinetülés napirendjén, de képtövírónkon érkezett Herbert Wehner, s nyugatnémet szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának Varsóban tartózkodó elnöke a len­gyel SZEJM-ben előadást tartott A béke politikája címmel. Balról jobbra: a tolmács, Wehner, Artur Starewicz, az Interparlamentáris Unió lengyel frakciójának elnöke és Eugen Sclbman, az SPD külpolitikai szakértője. megfigyelők nem kétlik, hogy szó esett a „laoszi akcióról is”, amelynek kimenetele nö­vekvő aggodalom forrása az amerikai főváros politikai köreiben. Washingtoni megfigyelők figyelemreméltónak tekintik Nixon elnök szokatlan hall­gatását a laoszi invázióról. Mint hangsúlyozzák, nem­igen volt példa arra, hogy egy elnök nagyszabású had­műveleteket indítson egy idegen ország területén, anél­kül, hogy erről bármit Is mondana az amerikai népnek és a törvényhozásnak. Egyes amerikai megfigye­lők hajlanak arra a nézetre, hogy Nixon elnök maga Is kockázatosnak tekinti a lao­szi hadműveletek kimenete­lét, s ezért eleve óvakodik túlságosan azonosítani magát személy szerint a vállalko­zással. Laoszi hadműveletekről ér­kező „nyugtalanító” jelenté­sekkel hozzák összefüggésbe, hogy a Fehér Ház hétfőn — névtelenség homályába bur­kolózva — szükségesnek ta­lálta megtörni a hosszú csen­det. Azt követően, hogy Ni­xon elnök hétfőn visszatért a fővárosba, 4 napos munka- víkendjéről, a Fehér Ház egy meg nem nevezhető magas rangú képviselője bizalmas tájékoztatást adott újságírók­nak a laoszi invázió „sikeres haladásáról”. A , bizalmas tájékoztatás szerint a laoszi hadművele­tek első 8 napja során „sike­rült félig átvágni az ellenség utánpótlási vonalát”, s a hadműveletek azért haladnak lassan, mert „biztosítani kell a tüzérségi fedezetet a to­vábbi előnyomuláshoz”. Az esetleges „kínai ellen­lépésekkel” kapcsolatos aggo­dalmakra a Fehér Ház kép­viselője azt válaszolta,' hogy megítélése szerint „viszony­lag csekély a kínai kommu­nisták közbelépésének koc­kázata, amennyiben az ame­rikai és a dél-vietnami erők nem nyomulnak tovább Észak felé Laosz területén”. HÍRÜGYNÖKSÉGEK ..........JELENTIK.............. J apán ma fellőtte második mesterséges bolygóját Föld körüli pályára. A „Kék fény” elnevezésű 63 kilogramm sú­Eletrajza olyan, mint any- nyi más emberé, sorsa még­sem mindennapi. A ko®* mosz ostromának első évei­ben ő volt a főkonstruktőr. Szergcj Pavlovics Koroljov életét a rakétatechnika fej­lesztésének szentelte: 1957- ben bx első mesterséges szputnyik, az automata bolygókösd állomások, a Hold túlsó oldalának le­fényképezése. az első sima leszállás a Holdra, az em­ber első űrrepülése, minda főkonstruktőr nevéhez fű­ződik. A kiváló tervező éle- téről, munkásságáról Asz- tasenkov írt könyvet, mely­ből részleteket mutatunk be. Zsitomirban született 1970 január 12-én. Amikor két­éves volt, szülei elváltak- 1916-ban édesanyja újra férj­hez ment egy gépészmérnök­höz. A kisfiú és mostohaapja jól megértették egymást Ugyanebben az évben a csa­lád Odesszába költötzött. 17 éves korában építészeti isko­lába ment, ahol matematiká­ból. fizikából, és testnevelés­ből tűnt ló elsősorban. Laká­suktól nem messze egy hid- roplán-egység állomásozott. Szergejt nagyon érdekelték a vízről felszálló repülők, s gyönyörködve nézte, amint eltűntek az égben. Beiratko­zott a repülőklubba, s hama­rosan maga is repült. Amikor továbbtanulásról kellett dön­tenie. úgy határozott, hogy a kijevi egyetem repülőgép­technikai tagozatára iratko­zik be. 1926-ban a moszkvai egyetemen tanult tovább. Zsukovszkij a repülés elmé­letének kiváló professzora a tanára, s évfolyamtársai kö­zött találjuk az akkor még diák Tupoljevet. Az első rakéták 1930-ban a Központi Repü­léstechnikai Intézet főmér­nöke lesz. Munkája megfelel repülőmémöki diplomájának. Azonban az űrhajózás atyjá­nak, Clalkovszkijnak mun­kássága érdeklődését mind­inkább az akkor születő ra­kétatechnika felé iránvftia. Németországban és Itáliában a repülőgép fedélzetére sze­relhető. szilárd hajtóanyagú rakétával kísérleteznek. A Szo\i .’hm! óban TV’dakovsze­P. ASZTASENKOV: Koroljov akadémiLus A kozmikus rakéták főkonstruktőrének élete és munkássága men. február 11, rel a TB—I. típusú gépeikre ilyen gyorsítókat, melyek se­gítségével feliére lehet rövidí­teni a felszálláshoz szükséges kifutót. Koroljov a kísérle­teket tanulmányozva arra a megállapításra jut, hogy a rakétáknál elsősorban a fo­lyékony üzemanyag lesz a döntő. Koroljov feladata szárnyas rakétaszerkezetek kikísérlete­zése. 1933-ban a világon első­ként a Szovjetunióban Tudo­mányos Rakétakutató Intéze­tet hoztak létre. Koroljov és munkatársai 1936-ban már 50 kilométeres hatósugarú raké­tákat készítettek, köztük olyanokat, amelyek mai fo­galmaink szerint „levegő- föld” típusúak, valamint lég- elhárítóak. Tehát jelentős sikereket könyvelhettek el a szárnyas rakétáikkal, mégis Koroljov így vélekedett: „Folytatni kell a kísérlete­ket a szárny nélküli rakéták­kal is. nem szabad me^hát- rálni esetleges kudarcok ese­tén sem — a technika fejlő­dése szerte a világon ezt bi­zonyítja.” S valóban a ké­sőbbi szárny nélküli rakéták a kozmosz ostromának fő eszközeivé váltak. A háború alatt is lanka­datlan erővel folytak a ku­tatások. s elsőorban a repü­lők sebességének fokozására alkalmaztak kisegítő rakéta­szerkezeteket. A kommunista párt központi bizottsága és a szovjet kormány nagyra ér­tékelte a rakétakísérleteket, mind a tudomány fejlődése, mind a haza védelme szem­pontjából. 1946-ban a bal- lasztikus rakéták kifejleszté­se lett a feladat. Egy kísér­leti telepről így ír feleségé­nek: „Kínzó por mindenütt, hőség nappal, kegyetlen hi­deg éjjel. Alig van vizünk. Bármerre nézünk, mindenütt szikes, kietlen sztyeppe. Fél ötkör kelünk, s mérvünk a telepre. Este későn jövünk vissza, s hajnalig tart a tu- dott t-rfarvV o­g-A.*’ ÄZ ol-rkor * XI TT'káTa s-ok iővsn b*z­tatott a rakéták mást nemzedéke már kétszeres ha­tótávolságú volt. A harma­dik generáció pedig már ezer kilométeres távolságot is le «adott küzdeni. Koroljov ra­kétáira felszerelhetök az L V. Kurcsatov és kollektívája által kifejlesztett atomfegy­verek különböző típusai. Így jött létre a félelmetes nuk­leáris rakétafegyvemem. Koroljov e hatalmas raké­táknak más szerepet is szánt: tudományos kutatást Először nyílik lehetőség ar­ra, hogy e hatalmas rakéták segítségével kutassák az at­moszféra felsőbb rétegeit hogy tudományos eszközöket, kísérleti állatokat juttassa­nak oda sőt vissza is lehes­sen hozni a földre. Koroljov feladatának az interkonti­nentális rakéták megszer­kesztését tekintette. Az ilyen rakéta megnyitná az utat a kozmoszba Ez grandiózus feladat volt. 1957. augusztu­sában TASZSZ-közlemény hozta a világ tudomására, hogy a Szovjetunióban létre­hozták és kipróbálták a többfokozatú interkontinen­tális ballisztikus rakétákat. Koroljov munkássága elisme­réseként 1957-ben akadémi­kus lett. Az e'ső szputnyik Koroljov erről így nyilat­kozott: „Az Egyesült Álla­mokban komoly előkészüle­tek folytak az Avangard szputnyik felbocsátására. Ügy tűnt, ez lesz az első szput­nyik. Ekkor már a mi raké­táink 100 kilogramm hasznos terhet képesek voltak Föld körüli pálvára állítani. A Központi Bizottság jóváhagy­ta terveinket.” 1957.i szep­tember elején Koroljov és csoportja Bajkonurba uta­zott. A tudósok itt tisztázták a kísérlet utolsó részleteit. A hatalmas hordozórakéta betöltötte az óriási szerelő- csarnokot. A daru elhelyezte a rakéta orrában a csillogó, ezüst gömböt. Még egy utol­só próba és felhangzik a jól ismert bip-bip-bip. Jó utat — mondia Koroljov A star­X’ <s r-.-,Arr rvrrt VCoroliOV hallgatagon várt Vajon mi­re non doth s+ott akkor? Ta­lán úira átélte az elmúlt na­pok eseményeit, talán arra gondolt, hogy mit eredmé­nyez majd ez a start, vagy milyen következményei lesz­nek. Nemsokára ő is a bun­kerba indult. A jelenlevők a megfigyelőponton le nem vet­ték tekintetüket a rakétáróL Elváltak a kiszolgáló egysé­gek, s felhangzott a végső parancs: start! Az amerikai tudósok hitetlenkedtek. Te­hát mégsem blöff az inter­kontinentális rakéta. Az azonban csak sajtóhiba le­het — vélték ők —, hogy a szputnyik súlya 83 kilo­gramm. Hisz Amerikában csak néhány font súlyú mes­terséges hold felbocsátását tervezték. Az űrhojózás első lépései Az első szputnyik sikeres fellövése után azonnal hoz­záláttak az űrhajó tervezésé­hez. Az általa tervezett ka­binban 1957. november 3-án Lajka kutya tett űrutazást, bebizonyítva, hogy az élő szervezet el tudja viselni mind az indításkor fellépő sokszoros túlterhelést, mind a súlytalanság állapotát. Nemsokára a Luna-sorozat is megkezdődött. A Luna 1. megközelítette a Holdat, a a Luna 2. elérte annak fel­színét, a Luna 3. pedig le­fényképezte a Hold addig is­meretlen oldalát. Folytatód­tak az előkészületek az em­ber űrrepülésére is. Különö­sen nagy gondot fordított Kő­ről !ov a rendszerek megbíz­hatóságára, az űrhajósok éle­tének biztonságára. 1960-ban felépítették Moszkva mellett a Csillagvárost, az akkor már leendő űrhajósok ottho­nát. Már az első találkozá­sukkor Koroljov és Gagarin kölcsönösen megnyerték egy­más tetszését. Koroljov itt részletes tájékoztatót tartott mind a rakétáról, mind az fl’•hóiéról. S közeledett a nagy nap, 1961. április 10- ón ezt mondta: ..Minden kész az ember űrrepüléséhez. TOön(pf‘"nk* Gagarin repül. Szúé-dan hisszük, hogy ez a repülés jól elő van készítve és sikeresen végrehajtjuk. Természetesen izgatott volt, s ezt meg is magyarázta: „Hisz ember repül as űrbe, miénk, szovjet!” És április 12-én felbőgtek a motorok: start! Gagarin: Elindultunk! Köz­érzetem kitűnő, minden nor­málisan működik, Koroljov: Jó repülést kí­vánunk! Gagarin: Erősödik a zaj, fokozódik a megterhelés, minden normálisan megy. Koroljov: Hogy érzi ma­gát? Gagarin: Közérzetem kitű­nő. Látom a Földet! Csodá­latos! A Föld fia először tekint felülről saját bolygójára. Az idő gyorsan repül. Hamaro­san kapjuk a hírt: Jurij és az űrhajó nem messze Sza- ratovtól 10 óra 55 perckor szerencsésen földet ért. Baj- konurban egymást ölelget­ték az emberek. A történe­lemben először emelkedett ember a kozmoszba, kerülte meg a Földet és hazatért. Az események viharos gyorsasággal követték egy­mást: Tyitov a világűrben tölti az éjszakát. 1962. au­gusztus 11. Az első csoportos űrrepülés. 1963. június 16. Levegőbe emelkedik az első női űrhajós. 1964. október 12. Komarov, Feoktyisztov és Jegorov háromszemélyes űr­hajóban teljesítik a kitűzött programot. S még annyi si­ker. melyet felsorolni sem gy'z már a krónikás. TVWP's’dtetten dolgozott tudta hogy sok feladat vár rá. Egy alapvető munkát akart írni a rakétatechniká­ról és Ciolkovszkij életraj­zát is meg akarta írni Gyo- morrákia azonhan elhata1- masodott. Gagarin azt mond­ta róla: ..Mindent le tud gyűrni!” A betegséget azon­ban nem sikerült. 1966 ja­nuár 16-án temették el a Vörös téren. Szaval mindnyájunknak emlékezetesek: „Sokszor emelkednek még szovjet űr­ftp Ml' p? pro+1 oy\ s’nhp. Üfitth hvsr.kl tÖlH el a szovjet névet. a In dó emberi ,Az ejrib^­ri értelem és haladás iga:i győzelme ez.” (Fordította: Dr. Béchli László) lyú japán szputnyik csak ar­ra alkalmas, hogy saját mű­ködéséről sugározzon adato­kat a Földre. A fellövés után kiderült, hogy a mesterséges hold nem a kijelölt pályára jutott: a Földtől való leg­kisebb és legnagyobb távol­ság egyaránt eltér a terve­zettől. Japán tavaly április 25-ón bocsátotta fel első mes­terséges bolygóját. ★ Chilében meg akarják gyorsítani a 80 hektárnál na­gyobb földbirtokok kisajátí­tását. Határozat született ar­ról is, hogy hamarosan ál­lami mintagazdaságot szer­veznek a korszerű agro­technika elterjesztése érde­kében. ★ Az ammani kormány be« jelentette, hogy a mai össze­tűzésekben hat polgári sze­mély és katona megsebesült. A kormányközlemény egyút­tal azt állítja hogy a geril­lák három civilt és egy kor­mánykatonát elraboltak. ★ Kedden politikai tanács­adók megbeszélése készítet­te elő a négy nagyhatalom Nyugat-Berlinnel foglalkozó tárgyalásainak következő csütörtöki fordulólát. A szov­jet, amerikai, ansol és fran­cia szakértők találkozójáról nem közöltek részleteket ★ Regrióban kedden a békét- lenk-dők úiabb lövöldözéssel és zavarkeltéssel reagáltak a tartományi tanácsnak arra a döntésére amely pontot tesz a héthónapos vita végére és a tartományi végrehajtó bi­zottság („kormány”) székhe- lvének véglegesen Catanzarót jelölte. A háztetőről és barrikádok mögül a rendőrségre lövöl­döző suhancok egyike súlyo­san megsebesített — a Mén —, egy y éves vasutast, nk; véletlenül keveredett az in­cidensbe Né^v bomba rob­bant a városban középülete] előtt. Azt a városnegyedet ahol a zavargók köriilbarri kádoztók magukat fés kikiál tották az „önálló reggiói köztársaságot”) a rendőrség teljesen körülzárta. A lövöl­dözés még a délutáni órák­ban is tartott. ■Á­James Chichester-Clark észak-írországi miniszterel­nök kedden visszatért lon- dem tárgyalásairól, amelye­ket Heath brit kormányfő­vel és más vezetőkkel foly­tatott a kütörö en sú’vős mórlor-ge] zárult legutóbbi U'sinvj poon’épvt'\-ről Megérkezése után ú'«ág- fróknak ki'rienfetie hogy Észak-Irorszá” további -ú- Ivos zavargásokra szám'" -t Részleteket nem árult el londoni megbeszéléseiről.

Next

/
Thumbnails
Contents