Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-17 / 40. szám
KÖTÖERÖK fSLAQ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! (3. oldalon) KÁPOSZTA TÖRÖLVE!.. . (4. oldalon) Hz áifam messzemenő segítséget nyújt a nehéz helyzetbe jutott szövetkezeteknek Fehér Lajos, a szeghalmi Rákóczi Tsa zárszámadási közgyűlésén Kedden • tartotta zárszámadási közgyűlését a szeghalmai Rákóczi Termelőszövetkezet. Részt vett és felszólalt ísz ünnepi közgyűlésen Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Rámutatott, hogy a termelőszövetkezeti tagok életében mindig fontos eseménynek számító zárszámadási közgyűlések jelentőségét az idén megnöveli az a körülmény, hogy a zárszámadások olyan év adatait összegezik, amikor az ország egy részén, s éppen a fő éléstárában — a Tisza völgyében — mintegy 600 termelőszövetkezetet súlyos ár- és belvízkár ért. Van egy másik sajátossága is az idei zárszámadásoknak: ezek összegezik a negyedik ötéves terv kiindulási alapját képező helyzetet. Mindezek következtében a zárszámadás — gazdasági jelentősége mellett — nagyon fontos politikai esemény is. Három m lPários ér- és belvízkár A mezőgazdaságot az elmúlt évben csaknem 3 milliárd forint értékű ár- és belvízkár sújtotta. A termelő- szövetkezetek 2,5 milliárd forint értékű kárt szenvedtek. A szántóföldi károk mellett igen érzékenyen érintette a mezőgazdasági üzemeket az épületekben, főképpen az állati férőhelyekben keletkezett kár. Az ár- és belvíz tetemes veszteségeket okozott a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságainak is. Az azóta eltelt időszak tapasztalatait összegezve ma már megállapíthatjuk, szövetkezeteink tagjai és vezetői a rendkívüli helyzetben sem csüggedtek el. Atérezték a nér'OazdaSággal és saját üzemekkel szembeni felelősségüket, és a nehézségek közepette is becsülettel helytálltak. Erőfeszítéseik eredményeként sok károsult gazda- sánban a károk eay részét, helyenként nagyobb részét — tőképpen a tartalékalavok fe1 használásával — pótolni tudták. Szövetkezeti parasztságunk megtette a magáét A károk egy része azonban üzemileg. tehát önerőből Semmiképpen sem pótolható. Az állam éppen ezért — az adott lehetőségeken belül — messzemenő segítséget nyújt 5 nehéz helyzetbe került szövetkezeteknek. Ez szocialista államunk lényegéből tagiad. növekedtek © termelési költségek f A sBOvetkezetek veszteségei 6 támogatási segítség ellenére Is tetemesek Ennek hallatára egyesek esetenként a szövetkezeti gazdálkodás „mélyebb problémáiról” becséinek. Ezzel szemben egy|&£cimfien lm kell szögeznünk,. hogy a kétségkívül nagy veszteségnek döntően tárgyi okai vannak. Első helyre kell tenni a már említett ár- és belvízkárokat, továbbá az egész ország mezőgazdaságát sújtó kedvezőtlen időjárást. Veszteségnövelő tényező volt továbbá az is, hogy az egész mezőgazdasági termelés színvonalának csökkenés« mellett — a termelési költségek mintegy 10—12 százalékkal nőttek. Ebbe az irányba hatott többek között, hogy az időjárás miatt többször, s nehezebb körülmények között kellett elvégezni az időszerű munkákat Közrejátszott néhány ipari eredetű cikk árának emelkedése, valamint az is, hogy a gazdaságok egy részében még mindig megoldatlan, esetenként pazarló gazdálkodás tapasztalható. A múlt év tapasztalatainak összegezése — hangsúlyozta a továbbiakban Fehér Lajos — lehetőséget ad néhány alapvető következtetés levonására. így többek között az elmúlt év bizonyságul szolgál arra, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek termelésük növelésével és jövedelmükkel arányos jövedelembiztonsági alapot képeztek, azok az állami segítség- nyújtás mellett még a tavalyihoz hasonló, kedvezőtlen időjárású esztendőben is fenn tudták tartani pénzügyi egyensúlyukat. Az elmúlt év tapasztalatai alkalmasaik arra Is, hogy valamennyi szövetkezet tagságával megértessék: a személyi jövedelmek te a gazdálkodás színvonalának függvényében alakulnak és így a bizonyos időszakonként — tavaly a természeti csapások hatására — bekövetkezett itigadozást természetesnek kell tekinteni. A jövedelemingadozás mérséklésének vagy kiküszöbölésének fő útja csakis a szövetkezetek kellő mértékű tartalékolása lehet Az élelmiszergazdaság, ezen belül a termelőszövetkezetek idei feladatairól szólva, az alábbiakban összegezte a Minisztertanács elnökhelyettese a főbb nép- gazdasági elvárásokat: — Elégítsék ki az életszínvonal emelkedéséből adódó belföldi igényeket, elsősorban a hús- és a húskészítmények iránti igényeket; — A termelékenység és a hatékonyság fokozásával tegyék jövedelmezővé a termelést; , — Érjék el az ágazatban dolgozók életszínvonalának tervszerű emelkedését, élet- is munkakörülményeinek javítását. A múlt évi rendkívüli helyzet mutatott rá végül Fehér Lajos, várhatóan az idei gazdálkodásban Is érezteti még a hatását A kormány éppen ezért arra törekszik, hogy javítsa az üzemek anyagi-műszaki ellátottságát Ennek érdekében a tervek szeriint egvebek között mintegy 12 000 traktor, 8000 pót kocsi, 1300 tehergépkocsi 1400 gabonakombájn és 250 cukorrépa betakarító kombájn kerül forgalomba. j Kádár János látogatása az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban és a budapesti nagy létesítményeknél KAdár János, a Magra» Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden — Németh Káról ynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának és Klézl Róbert- nek, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztálya helyettes vezetőjének társaságában — látogatást tett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. A vendégeket Bondor József miniszter és helyettesei fogadták, majd a miniszter ismertette, hogyan fejlődött, milyen eredményeket ért el az építőipar az elmúlt őt évben, s vázolta az elkövetkező időszak feladatait A vendégek ezután a budapesti lakásépítkezés egyik fontos bázisát, a III. számú házgyárat keresték feL Az üzem gazdájának, a 43. számú Állami Építőipari Vállalatnak a képviseletében Kisvárt János vezérigazgató és más helyi vezetők üdvözölték Kádár Jánost —, majd bemutatták a tavaly üzembe helyezett gyárat, amely csaknem teljes kapacitással dolgozik már, s ebben az évben négyezer lakás elemeit készíti eL A III. számú házgyár elemeiből készülnek egyébként az Üj palotán felépülő, mintegy 14 000 lakásos új városrész családi otthonai is; ahová szintén ellátogatott a Központi Bizottság első titkára. POSTÁNKBÓL A PIRAMISOK Árnyékában (5. oldalon) A GYESE SAKKOZÓINAK OJABB SIKERE (6. oldalon) A TÁRGYALÓTEREMBŐL (*. oldalon) Füsesabfmyi ivóvíz Dormándnnh Több éves vágya teljesül Dormánd község lakóinak azzal, hogy Füzesabonyból elvezetik az ivóvizet a községbe. Eddig mindössze két kerekeskút és eg y artézi kút biztosította a vizet az 1100 lakosú községben, most azonban az új csőhálózat le fektetésével ez « probléma megoldódik. A tervek szerint tavasszal elkészül a hálózat fögerince, végig a főutcán. A lakásokba való becsatlakozásukat a lakók végzik társadalmi munkában. Felvételünk az árokásó gépnél készült a községtől alig néhány száz méterre.- ~ mséé Képűnk a házgyárban készült Kádár Jánosról és kíséretéről. A délutáni. órákba nyúló látogatás befejeztével Kádár János — me;{köszönve a házigazdák v<jndégszeretét — elismerő hangon nyilatkozott « minisztérium, az egész iparág eddig végzett, s a látogatás sorá n személyesen is tapasztalt jó munkájáról Kiemelte az éjjHtőipar kimagasló szerepét a szocialista építőmunkában, i hangoztatta, hogy e fontos népgazdasági ágazat jövőjét, terveit illetően is biztatóak a kilátások. Sok sikert, további eredményes munkát kívánt az új, korszerű lakótelepek létrehozóinak, az építőipar minden dolgozójának. Június 10—11—.12-én Egeiben rendezik a X. oiszágos közgazdász vándorgyűlést Megalakult a vándorgyűlés megyei szervező bizottsága Június 10—11—12-én a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szervezete, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, és az Országos Közgazdász Társaság rendezésében nagy jelentőségű tanácskozás színhelye lesz Eger. Az országos döntés alapján a városban kerül megrendezésre a X., egyben a jubileumi országos közgazdád vándorgyűlés. A vándorgyűlés központi témája: a gazdasági hatékonyság. Ezen belül több szekcióban hangzanak majd el refers tárnok, illetve korreferátumok, viták. Az egyes szektervezett témája: A hatékonyság makroökonomiai kérdései, A kettesé: Hatékonyság az iparban és az építő- ^rban, a hármasé: Hatékonyság az élelmiszergazdaságban, a négyesé: Hatékonyság a belkereskedelem,ben is a közlekedésben. A plenáris ülésen, a háromnapos tanácskozáson magas rangú állami, gazdaság-politikai vezetők is részt vesznek. A vándorgyűlés megyei szervező bizottsága kedden tartotta alakuló ülését Egerben a Technika. Házában A? ülésem • főbb feladatokat Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára ismertette. A megyf szervező bizottság ezen tűi havonta ülésezik, s a különböző szakági albizottságokkal együtt nindent elkövet, hogy a városba érkező nagyszámú közgazdász, gazdasági szakember alkotóan tanácskozzon, vitázzon, illetve jól érezze magát, és megismerkedjenek a megy«, • uárog kultHtáha, történelmi »«vezetessétek XXII. évfolyam. 40. szám ARA: 80 FILLÉR 1971. február 17., szerda KOROLJOV AKADÉMIKUS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (t oldalon)
