Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-14 / 38. szám
K0KTEQ, I Nem tartom magam ostoba fickó- g nak, s úgy érzem, nem hencegés kijelentenem, korunk sok és új tudományos sikerének értem legalábbis lényegét, feltétlenül azonban célját és hasznát. Ám, ha kezembe adnának egy számítógépet és rám bíznák, hogy helyezzem üzembe, tápláljam be lyukkártyán, mondjuk — a valószínűségszámítás alapján —, hogy milyen idő várható és ráadásul a szükséges adatokat a lyukkártyára is magam vezessem rá — teljesen csődöt mondanék. Fiatal lányok és fiúk egész csoportja számára, akik — biztosan nem sértődnek meg — általában tudásban messze mögöttem állnak még, mindez a feladat napi rutinmunka lenne csak csupán. Mint ahogyan az is. Manapság sokan kérik számon a magyar népgazdaságon a korszerű technikát Sőt: a legkorszerűbb technikát Való igaz, a gazdasági életben, az ipar és a mezőgazdaság lüktető ritmusú fejlődésében sokra nem megyünk az afféle bölcs-belenyugvó megállapításokkal, hogy olyan kalappal, azaz olyan technikával köszönünk, amilyen van. S az is igaz, hogy nemcsak iparágak között, de még azonos iparágakon belül is, sőt nemegyszer műhelyrészek között is jelentős a különbség a technikai felszereltség dolgában. A legmodernebb szövőgépek a könnyűiparban és mellettük a még mindig dolgozó, lényegesen kisebb termelékenységű évtizedes masinák. Nem beszélve a nyomdaiparról, amely szinte krónikusan példázza, hogyan lehet egy *"***W""'ss"s"'f"fr"r*rArMirrmwwrs/ws„w,wmsrswwfs**rssss*ssswwsmiat Érteni számítógépül I ^/✓//////✓//////> iparágat egyik évről szinte a másikra „elfelejteni”, s hogyan nem lehet ugyanezt az iparágat emiatt még az egyik évtizedről a másikra sem átlagos nemzetközi színvonalra emelni. Példák persze máshonnan is, bővi- ben akadnak. De egyéb példák is. Olyanok, hogy a meglevő, valóban korszerű technikát nincs, aki kihasználja, vagy a jobbik esetben, nincs, aki jól használja ki. Az új gépeknek, automa- tikáknak rendkívül nagy és gyors az erkölcsi kopásuk — nem azért, mert korszerűek, hanem mert jellemzői önmagukban is az egész világon végbemenő és mind gyorsabb ütemű fejlődésnek. Automatikus vezérlésű gépeket nem kihasználni, egy, sőt fél műszakban termeltetni, semmivel sem különbözik attól, mint aranyat dobálni a szemétbe. Sőt: a példa még rossz is, • mert az aranynál is értékesebb az ilyen gép. Az iparban, s talán a mezőgazdaságban dolgozó vezetők, szakemberek számára is első olvastán — lehetséges —, hogy túl merésznek tűnik a megállapítás: nem a korszerű technikával van nálunk alapvetően baj, sokkal inkább a korszerű technikát magabiztosan felhasználni tudó emberekkel. A „korszerű” technika így önmagában üres misztifikáció. A legkorszerűbb gép, a leg- pompásabban megtervezett és meg is szervezett technológia nem ér semmit, ha nincsenek hozzá szakemberek, olyan emberek, akik képesek is és akarnak is korszerűen dolgozni. Gép, technika, technológia önmagában még soha új javat létre nem hozott, a gépet is, az automatikát is, a technológiát is ember, hozzáértő szakember hozta létre. Lehet látszatra népszerű dolog, első hallásra csenghet még jól a fülnek is a korszerű technika bevezetésének meg-megújuló követelése, mint valami bűvös pálcáé, amely egyetlen intésre megoldja, mondjuk egy iparág, vagy akár csak egy üzem gondjait is. Az ilyen népszerűség azonban még léggömbnek is tartalmatlan. Hozzáértő szakemberekre van szükség. ívről évre több és több $ szakemberre, közvetlenül a gép mel- $ lett is és a gépektől „távolabb” is, ^ egyszóval a termelés minden ágá- § ban és minden frontján. Természe- ^ tesen — magam is tudom —, hogy ^ ez és így közhely. Mégis úgy látszik, ^ hogy az effajta közhelyeket nem árt $ azért ismételni, akár többször is. $ Mert mindig könnyebb és kényelme- $ sebb kérni, mint tenni. A szakem- ^ ber-utánpótlás biztosítása, s egyál- $ talán az önképzés, a lépéstartás, sőt ^ a lépésmegelőzés már inkább az ^ üzemek, esetleg iparágak dolga és ^ nem általában a népgazdaságé! § s Lám, mit kezdene ez az ország ^ olyan elvi értőkkel, mint jómagam, ha a számitógépek programjáról van | szó? Semmit, bizony, semmit. De s vannak, szerencsére mind többen § vannak olyanok, akik értenek a szá- § mítógépek nyelvén, jól megértik és $ megértetik magukat, tudnak számi- | tógépül. A távlati tervezés, a gaz- | dálkodás hatékonysága, a pénzügyi helyzetünk vizsgálata és még egy § sor más probléma sikeres ellenőr- ^ zése, tervezése nem a számítógépe- | ken múlik —, hanem a velük bánni ^ tudó és akaró embereken. A gép soha nem fogja pótolni az $ embert! fS***S**S**SSfSSSSSSSSSSSSSJ,SSSjSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSJf*SSSJ&SSSSSSSSSSSrSSSSSSSSSSSSSSS&SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSA^*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS,SSrrrj’ Továbbra is hiánycikk több gépalkatrész Megoldódik a gázolajellátás körüli probléma megyénkben A téli „holt idényben” különösen előtérbe kerül a mezőgazdasági gépjavító műhelyek munkája A közös gazdaságokban ilyenkor készítik elő az erő- és munkagépeket a tavaszi „starthoz”, amikor megkezdődik a határban az új gazdasági év első munkacsúcsa. Sok „lerobbant” traktor várja most a felújításba ^törött, megkopott alkatrészek cseréjét. Ez érthető is, hisz az elmúlt évben a rendkívül változékony időjárás, a sok eső, a nyirkos, sáros talaj bizony nagy erőpróbára tette a gépeket. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben ezekben a hetekben több-kevesebb sikerrel végzik a gépfelújításokat. Hogy miért több-kevesebb sikerrel? Annak az az oka, hogy a korábbi időszakhoz hasonlóan most is nehéz bizonyos gépalkatrészek beszerzése, sőt vannak olyan alkatrészek, amelyek továbbra is csak a hiánycikk-listát „hosszabbítják”, Nagyon sok panasz merült fel az üzemek részéről erre vonatkozóan. Sőt az utóbbi hetekben ezt a problémát a hiányos gázolajellátás is tetézte. A felmerült panaszok nyomán az illetékesektől kértünk tájékoztatást, hogy mi a jelenlegi helyzet alkatrészilletve gázolajügyben. 40 millióból csak 21 millió ? Joó Imre, a Heves megyei AGROKER Vállalat igazgatója kérdésünkre elmondotta, hogy továbbra is nagyon hiányos az alkatrészellátás. Alapvetően a gyártások körül van a probléma, ugyanis a múlt év végéig bizonyos alkatrészekből nagyon keveset tudtak beszerezni. Január 1. óta a Gépjavító Tröszt vette át a Mezőgazdasági Gépalkatrészeket Gyártó Vállalat irányítását is. Ez a szervezeti átalakulás föltétien javítani fog a krónikus alkat- .■’ész-hiányon. Persze ennek pozitív hatása csak később, inkább az év második felében várható. De mi lesz addig? Pillanatnyilag csaknem húszféle erőgép sok alkatrésze hiánycikk. Elsősorban a különböző méretű futókerekek, tengelyfogaskerék, hajtőkar, porlasztó, fékdob, bolygókerék, hengerhüvely, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezek természetesen másmás traktorüpusokhoz valók, ami még jobban nehezíti a problémát... A Heves megyei AGRO KÉR Vállalat az idei évre 40 millió forint értékű gépalkatrészt rendelt a MEG ÉVTŐL, ezzel szemben viszont csak 21 millió forint értékű rendelést igazoltak vissza, kapacitáshiányra hivatkozva. Ezekben a hetekben mintegy négymillió forint értékű alkatrész érkezését várják az egri központba, főként a már említett kritikus alkatrészekből. Ezzel persze továbbra is csak részben tudják kielégíteni a közös gazdaságok megrendeléseit. Joó Imre arról is tájékoztatta lapunkat, hogy nemrég országos tanácskozást rendezett az AGRO- TRÖSZT, ahol elhatározták, hogy a jövőben a megyei vállalatok közvetlenül segítik egymást gépalkatrész-keresletben és -kínálatban. Ezzel jobban megismerik egymás piaci igényeit, és az adott lehetőségeket Javult az időjárás — javult a gázolajellátás A mezőgazdasági üzemekből sok panasz érkezett, hogy nem kapnak elég gázolajat, s ezért állnak a gépek. Nem haladnak a fejtrágyázással, sok helyen pedig az elmaradt szántásokkal. A téli gázolaj- ellátás az utóbbi időben országos problémaként jelentkezett. Az volt az ok, hogy a hideg, téli időjárás rendkívül megnehezítette a vasúti, így az üzemanyag-szállításokat is. A MÁV jelenlegi tartálykocsi-parkja nem tudta zavartalanul lebonyolítani a forgalmat, így sok töltőállomás napokig üzemanyag nélkül maradt. Mint Varga Pál áruforgalmi vezetőtől, az ÁFOR 5. számú tájegységének miskolci központjában megtudtuk, az üzemanyaghiány Eszak-Magyarországon, különösen Heves megyében jelentkezett. Az öt Heves megyei töltőállomáson — Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen és Füzesabonyban — volt, amikor egyáltalán nem tudták kiszolgálni a feleket gázolajjal. Azóta változott a helyzet. Az időjárás megenyhül ésével Ismét zökkenőmentes a szállítás megyénkben. Egy nehézség azonban mégis felmerül! A gázolaj háztól házig szállítása. Korábban ugyanis az ÁFOR tartálykocsijaival a megrendelések alapján szállította a közös gazdaságokba a gázolajat. Az utóbbi hónapokban ez a tevékenység azonban csökkent, mert m növekvő téli háztartási tüzelőolaj-szállítás valamennyi tartálykocsit igénybe vette. Így az ÁFOR arra kéri a közös gazdaságok vezetőit, hogy a megrendelt gázolajat saját maguk szállítsák el a töltőállomásokról. Ezzel nagyban hozzájárulnak a pillanatnyi szállítókapacitás-hiány megoldásához. Varga Pál egyébként azt is elmondta, hogy a közeljövőben tíz új tartály- kocsit kap a miskolci központ, amivel Heves megyében is megoldják a jelenlegi háztól házig szállítás gondjait. 11 ezer köbméteres elosztó-telep Füzesabonyban Ebben az évben várhatóan megszűnik megyénkben az üzemanyaghiány. Füzesabonyban épül ugyanis Észak-Magyarország legnagyobb , és legkorszerűbb ÁFOR-elosztó telepe, amely csaknem 11 ezer köbméter üzemanyag tárolására lesz alkalmas. Ez majdnem kétszerese a jelenleg működő öt töltőállomás együttes befogadóképességének. Az új telep hatvan kilométeres körzetet lát majd el üzemanyaggal: többi között gázolajjal is. fgy már biztosítani tudják a mezőgazdasági erőgépek folyamatos, zavartalan üzemeltetését Heves megyében is a közös gazdaságok. Mentusz Karuiy Ez a divatos ruha műbőr Oől készült. (MTI foto — Bara István felvétele) $£e/ä*Jb éo Kutyul (?!) özv. Sz. J.-né, egri olvasónk levelében arról érdeklődik, helyes-e a címül adott igealakot „levelekben is leírni”. Példát is közöl a szó használatára: „Mióta férjhez mentél, elkutyultál”. A kátyúi, elkutyul ige elsősorban a beszélt nyelvben vállalt eddig gyakrabban szerepet. A kötetlenebb, a közvetlenebb nyelvi formálásba bele is illik, különösen akkor, amikor bizalmas beszédhelyzetekben, tréfálkozó szándékkal közöljük mondanivalónkat. Az igényesebb fogalmazásban, az írott nyelvben már ritkábban kap szerepet, s inkább „nyelvjárási szinten”, tájszóként él a következő alakváltozatokban: kutul, kutyul, kutyól, kutyuló, kutyu- lás, kutyulgat, elkutyul stb. Használati értékét tekintve a címül adott hangsor valójában nem egy szó, hanem olyan azonos alakú hangsor, amelynek eltérő a jelentéstartalma. Sokáig kutyulhat- juk, azaz kevergethetjük, ka- vargathatjuk, kotyvasztgat- hatjuk az ételt. A kever, kavar, kotorász jelentésváltozatokkal szavunk a hangutánzó eredetű kutat, kutakodik, kutaskodik, kutakszik, ku- taszkodik igealakok szócsaládjába tartozik. Ilyen jelen- tésámyalattal szerepel gyakrabban igénk a társalgási nyelvben: összekutyul mindent, feleslegesen kutyulja a problémákat stb. A kutyul, megkutyul, cl kutyul, elkutyálkodik szóalakokhoz ismét csak elsősorban a nép nyelvében a következő jelentésámyalatok társulnak: kutya módjára sürög-forog, lábatlankodik, illetőleg pajkossá válik, kutyaként viselkedik. Elkutyál- kodott a gyerek, megkutyál- ta magát az eladó nyelvi formák vidékünkön is elég gyakran hallhatók. A köznyelvben helyettük a rossz lett, rosszalkodik, megkötötte magát nyelvi képleteket szoktuk használni. Ehhez a jelentésárnyalathoz kapcsolható a levélírónk példája is. Az elkutyultál tréfás szóalak, jobbító, szépítő kifejezés az elbitangoltál, kóbor kutyaként elhagytál bennünket nyelvi kifejezések helyett és helyén. A ma még tájszóként értékelhető kutyul hangsor egyre terjed, s talán a köznyelvben is polgárjogot kap. Dr. Bakos József *sSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSySSSSSSSsSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSsySSSS 1T/////////////////A;?' Miéit cikk a hiánycikk miéit es Mint köztudott, hosszú hetek óta hiánycikk a kereken keresztbe erezett csontlapka. Ezért kerestem fel BarborAcz Tihamért, a Kereken Keresztbe Erezett Csontlapka- gyár igazgatóját, mondja el: mi az oka annak, hogy hiánycikk lett a kereken keresztbe erezett csontlapka. — Eddig ugyanis — válaszolta kérdésemre — a csontlapkák erezését nyugati importból fedeztük. Most már az erezést hazai erőforrásokból. a kerekzést pedig a baráti országokból behozott kerekekkel biztosítjuk. Ez persze átállási időt igényel. Hogy ez átállási időt igényel, megtudták a vevők, és azonnal keresni kezdték a kereken keresztbe erezett csont- lapkákat. Kérem, becsületszavamra kijelenthetem, hogy mióta a gyár ezeket az izéket gyártja, amiről még nekem sincs fogalmam, hogy mire jók, szóval azóta egyetlen '■’.'ír-*1 í,'"-n vacakot el nem adtunk belőle. A raktáraink már leszakadtak a lapkáktól. Most megtudták, hogy átállunk, mert mi is fejlődni akarunk a technikával, hát nem elkapkodták... Borzasztóan az emberek, kérem _ mondta Barborácz Tihamér és siránkozva nyúlt a toliam után. Megtetszett neki, a betétje miatt. Ami hiánycikk. M int köztudott, hosszú hetek óta hiánycikk a spiccelt tárkonyfű is. A vevő hiába keresi a piacon, az üzletben, tárkonyfű nincs, a spiccelt fajtáról meg azt mondják, hogy belátható időn belül nem is lesz. Ezért kerestem fel Kerek Elek igazgatót, a Tárkonyfűgyűjtő Szárító és Elosztó vezetőjét, nyilatkozzék a spiccelt tárkonyfű ügyében... — A spiccelt tárkonyfű ügyében nem áll módomban nyilatkozni. Nincs és nem is lesz. Vannak, kérem, olyan szempontok Is, amelyek fontos államérdeket takarnak. Utóvégre meg lehet élni anélkül a nyomorult spiccelt tár- konyfü nélkül is. Vagy nem? — nézett rám szúrós szemmel. hogy kénytelen voltam afelől bíztosPg^i. m: szerint vannak olyan értesüléseim, hogy emberek és társadalmak éltek eme izé nélkül. — Ha hát akkor! — bólintott megelégedetten. Sokan panaszolják, hogy egyik napról a másikra eltűnt az üzletekből, sőt, még a pultok alól is a spitzbubl, a napi élet eme nélkülözhetetlen izéje. Ezért kerestem a spxtzbubinak a gyártása, de elosztása és szállítása is. — Kedves elv társ, a nemzetközi helyzet adekvát függvénye a hazai spitzbubí-vi- szonyok tükröződése. Bárki beláthatja, hogy egy olyan nyílt gazdaság, mint hazánk, dinamikus fejlődése ellenére, vagy éppen annak dacára, sőt miatta, rendszerint együtt lüktet a nemzetközi piaci kereskedelem pumpatív rendjével. S ezt nem lehet, nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nem is hagyjuk. áthidaló hídja tekintetében egyaránt ott áll a világ haladó dolgozóinak... — ... szóval, spitzbubi nincs és nem is lesz? — bátorkodtam közbeszólni. — Az nem. Az egy darab sem. Nem éri meg nekünk. Olcsóbban jövünk ki, ha egyetlen darabot se gyártunk... Nem is gyártunk — mondta a tröszt vezetője. — Tudja, kedves elvtársam, de meg ne Írja, hogy a nem gyártásban már 114 százaléknál tartunk? Hogy már 14 millió darabot nem gyártunk a tavalyi 12 millió helyett? S a tervünk, hogy jöbőre elérjük a 18 millió nem gyártását. Nincs a világon még egy olyan üzem, kartell, tröszt, monopólium, kedves elvtársam, amely egyetlen évben 18 millió, sőt, talán 20 millió spitzbubit ne gyártson — dőlt hátra megelégedetten és az asztalán heverő svitzbubival kezdett játszani. Ez az egyetlen darab volt az egész trösztnél: hogy tudják, mi az, amit nem gyártanak! (egri) fel Nagybal Joachimot. annak a trösztnek a vezérigazgatóját, amelyhez közvetla nül tailozik nemcsak ennek Trösztünk a kölcsönös előnyök tiszteletben tartása, az egymás iohh megismerése és a kereskedelem ellentéteket hImisül q 1971. február 14., vi
