Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-12 / 9. szám
Heves: nagyközség T Í970. január elején lett nagyközség az akkor 10 994 lélekszámú járási székhely, — Heves. A nagyközséggé válás azonban nem határosatokon, paragrafusokon múlik, sokkal Inkább egy adott lehetőségen, és a lehetőség okos és tervszerű kihasználásán. Megyénk talán legnagyobb községe, s egyik fontos mezőgazdasági jellegű járásának székhelye, jellegénél fogva valóban alkalmasnak tűnt a nagyközségi rang megszerzésére, amely új dolgokat, de egyben új kötelmeket is jelentett Heves lakód és vezetői számára. Az élteit egy esztendő alapvető változást aligha hozhatott még, bár kétségtelen, hogy a helyi tanács megnövekedett jogköre folytán az intézkedések felgyorsulása, gyümölcsözően hatott a község belső életére is. Az elmúlt években már egyébként is megindult a kereskedelmi, kulturális, sőt. a gazdasági fejlődés itt, Hevesen, így tehát arról van szó és arra van szükség, hogy e lehetőségek alapján az elmúlt esztendők tapasztalatait felhasználva, induljon meg a fejlődés útján a község, kihasználva az új ötéves terv kereteit. Ezekről a tervekről és lehetőségekről beszélgettünk Mór József községi vb-tit- kárral. Mindaz, amit elmondott, érdekes, és dinamikus képet festett Heves perspektívájáról. Mindennap autóbusz indul a községből Egerbe, a Fi- nomszerelvénygyárba, — százhúsz dolgozót, elsősorban asszonyt hoz és visz a megyeszékhely és a járási székhely között. Ez a 120 dolgozó lesz az „első lépcső” a már tavasszal termelni kezdő és néhány esztendőn belül, előreláthatólag, az ezres létszámot is meghaladó új üzem munkásgárdájához. A „kihelyezett” Finomsze- relvénvgyár hevesi üzeme nemcsak egyszerűen munka- lehetőséget nyújt az iparosítás révén a község, sőt, a járás munkaerő-feleslege számára, hanem ezen keresztül, s általában létében nyilvánvalóan megváltoztatja a község szellemi-politikai arculatát is. Hozzátartozik az új üzem létesítéséhez az a terv is, hogy 131 állami lakást építenek az elkövetkezendő években, hogy meg kívánják oldani a község egészséges ivóvízellátását, amelyhez 47 kilométernyi hálózat, és egy 600 köbméteres víztorony szükségeltetik. Ha az üzem 35 millió forintos beruházási értékét és a község kereken 70 millió forintos költségvetését vesszük figyelembe, akkor több mint 100 millió forint sorsa, dolga dől el viszonylag rövid esztendőid alatt a helyi tanács és a helyi erők aktív közreműködésével, döntési, illetőleg befolyásolási jogával. És ezek a forintok, ha nem is alapvetően, de lényegesen megváltoztatják Heves belső és külső arculatát Még egy jellemző — első olvasásra csak beruházásnak tűnő — adat a községi tanács terveiből. Tizenhétmil- lió forintos beruházással, 1973-ig bezárólag, tizenkét tantermes, új általános iskolát óhajtanak építeni, és mellette egy százférőhelyes kollégiumot. Ez a kollégium lehetőséget nyújt arra, hogy a körzetesítés nyomán Hevesen lakjanak és tanuljanak a környező kis községek, kis iskolák diákjad. A kollégium lényegében azt teszi lehetővé, hogy Heves, nagyközségi rangjához méltóan, segítséget nyújtson régiója szellemi fejlődéséhez, — mint ahogy tette ezt már például művelődési házak tevékenységével. Azzal kezdtük, hogy rendeletek és határozatok csak megfogalmazhatják, de nem tölthetik meg egyben tartalommal is a fogalmat: nagyközség. A tartalommal való megtöltés a nagyközségi rang és tekintély kivívása a hevesiek dolga. (gy • • -<5) Januári saláta — melegágyban. Mint előkelő kívülálló ? A tsz és a tanács kapcsolatáról a mindennapokban Krúdy Guila, Katika Margit, Rejtő Jenő és Déry Tibor művei a Maliim stúdióban Befejezéshez közeledik a Szinbád című Krúdy-film forgatása. A főszerepben La- tinovits Zoltánt láthatja majd '& közönség. [V, V «ró Somló Tamás operatőr edsőfilmes rendezőként forgatja Rejtő Jenő műveiből a Halhatatlan légió című filmjét Palásthy György újabb alkotást készít a legfiatalabb anozilátogatoknak Hahó, öcsi címmel. Gábor Pál mai témát dolgoz fél Horizont című alkotásában. A naftákban elkészül Szász Péter filmje, a Kapaszkodj a fellegekbe című kétrészes, színes, magyar—szovjet kop- rodukciós alkotás. Mészáros Márta most készíti elő Húszévesen maghalni című új filmjét, amelyet Déry Tibor regénye nyomán forgat majd. Fábri Zoltán pedig Kaffka Margit Hangyaboly című regényéből készít azonos címmel játékfilmet A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek új szabályozó rendszeréről Ésszerű változások — Előtérben a fejlesztés — Összefoglaló tájékoztató jelenik meg Kialakították a közgazda- sági szabályozók azon új rendszerét, amely a IV. ötéves terv éveiben a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre érvényes. Az elmúlt három évben alkalmazott szabályozók egy részének tökéletesítését a gazdasági fejlődésből fakadó új követelmények, az új szövetkezetpolitikai elvek tették szükségessé. Az alapelvek természetesen változatlanok, hiszen az állam a továbbiakban is szabályozza a személyi jövedelem és a felhalmozás, tartalékolás arányait. Jelentősen változik azonban egyes szabályozók mérték- rendszere, a nyereségérdekeltség elvének érvényesülése mellett fokozottabb erőfeszítést igényel a feltételek teljesítése. A növekvő nyereségérdekeltség mellett erősödik a forgalomnövelési érdekeltség is. Ugyanakkor az állam bizonyos intézkedésekkel megakadályozza az ármanipulációkkal való nyereségnövelést Változik az állami támogatás rendszere. Az új rendszerben az állam elsősorban az ésszerű fejlesztési, beruházási törekvéseket támogatja. A fejlesztés így jobban közös érdekké válik, hiszen minél többet áldoz egy szövetkezet saját erőből, annál több állami támogatást kaohat. Az ÁFÉSZ-ek fejlesztési problémáinak megoldásában, áelentős erőforrás a szövet- \ez£E közös alap. Emellett állami, pénzügyi támogatás is jut a szövetkezeteknek, amellyel elsősorban a nagy alapterületű ABC és iparcikk-áruházak építését, az ellátatlan területek üzlethálózatának, a zöldség-gyümölcs kereskedelemnek a fejlesztését, a raktárépítés és a szolgáltató tevékenység bővítését kívánják előmozdítani. A támogatást közvetlen anyagi hozzájárulásként és közvetett módon (pl. adóengedmény) kaphatják a szövetkezetek. A szövetkezeti sajátosságok elismerését jelenti a 2019. számú kormányhatározat, amely kimondja, hogy az eszközlekötési járulék saját vagyon utáni hányadát nem kell az államnak befizetni, hanem a szövetkezet fejlesztési céljaira felhasználható. Régi gondot orvosol az az új rendelkezés, amely az ÁFESZ-ek mezőgazdasági termékforgalmazását mentesíti a nyereségadó és az eszközlekötési járulék, továbbá élelmiszer-feldolgozó tevékenységüket az eszközlekötési járulék fizetése alól. Ezzel elhárul a legfőbb akadály a fokozott ÁFÉSZ-tsz együttműködés, a közös vállalkozások létrehozása elől. 1971. január 1-től a fogyasztási szövetkezeteknek is kereskedelmi adót kell fizetniük. Mértékét boltcsoportok szerint kulcsszámokkal határozták meg. A vendéglátást nem terheli kereskedelmi adó. Mentesülnek ez alól a 3000 lakosnál kisebb települések üzletei is. Mindig a két érdekelt félen múlik miniden kapcsolat. Most is ebből az alaptételből indultunk ki, amikor Csernyák Lászlóval, a Gyöngyösi Városi Tanács V. B. mező- gazdasági osztályának vezetőjével igyekeztünk felderíteni: mennyire hasznos, eredményes és valóságos a termelőszövetkezet és aiz osztály közötti együttműködés. ' * Amióta a gazdasági reform megszüntette a közvetlen beleszólás lehetőségét a tanács szakigazgatási szerve hatósági jogitört lát el. Ellenőrzi, hogy a rend eletek és a törvényes keretek sértetlenek maradnak-e. a közös gazdaság eleget tesz-e a hatályos az 500 lakoson aluliak pedig a mentességen túl teljes árbevételük 1,5 százalékáig állami támogatásban is részesülnek. Mentesül továbbá a kereskedelmi adó alól a szövetkezeti zöldség-gyümölcs forgalmazás, a könyvértékesítés, stb. A szövetkezeti és állami vendéglátásra egységes forgalmiadó- és árkiegészítési rendszer lép életbe. Az italok utáni forgalmi adó 4 százalék, az ételforgalom utáni árkiegészítés 12 százalék lesz. Változik a szövetkezeti gazdálkodás költségszerkezete, költségeLszámolási rendszere is. A részjegyek utáni részesedést, amit eddig az érdekeltségi alap terhére fizettek, már költségként lehet elszámolni, de csak akkor, ha a szövetkezet jövedelmező gazdálkodást folytat. Kedvező az is, hogy a szövetségek fenntartására fizetett hozzájárulást ezután a szövetkezetek adózatlan mérlegeredményük terhére fizetik. Az új elszámolási rendszerrel párhuzamosan január 1-től új számlakeret lépett érvénybe! A város-, illetőleg község- fejlesztési .jjozzáj árulás az adózatlan nyereség 6 százaléka, ez azonban nem terheli a fejlesztési alapot. Hasonlóan az adózatlan mérlegeredményből kénezhető a 9 százalékos érdekeltségi alap is. Miután a \ szövetkezet levonta mérlegeredményéből az említett célokra Sordított jogszabályok követelményeinek. Tehát tisztes távolból, az érdektelen, fél nyugalmával felügyel az osztály? Észrevétele, javaslata nincs a gazdálkodás módjára, formáira, szervezésére vonatkoztatva? A válaszok nagyon megnyugtatóak. Nemcsak azért, mert bizonyítják, hogy a változott körülmények ellenére is odafigyel a hatóság arra, ami a szövetkezetben történik, hanem azért is, mert ezt a szóbeli .kinyilatkoztatást” mindjárt példákkal is igazolja az osztály vezetője. Elsőnek említi, hogy még 1969-ben, nem sokkal a négy tsz egyesülése után jaadózatlan nyereségrészt, a fennmaradó nyereséget két részre, fejlesztési és részesedési nyereségrészre bontja. Ezek után a nyereségadót is különbözőképpen kell fizetni. A fejlesztési rész nyereségadója továbbra is 55 százalék, a részesedési nyereségrész adója azonban progresszív. A fejlesztési nyereséghányadot terhelő adó 10 százalékát a jövőben is visszatarthatja a szövetkezet, ha azt már felhasználta tartós forgóeszközök fedezeteként Az új bérszabályozók erősebben ösztönöznek egyrészt a forgalomnövelésre, másrészt a termelékenység fokozására. Egyes ágazatokban bérszínvonal-szabályozással, másokban bértömeg-szabályozással befolyásolja az állam a szövetkezetek bérpolitikáját. Minden bérnövekedés adóköteles. A teljesítményekkel arányos és a népgazdaság bérpolitikájának megfelelő bérfejlesztés azonban adókedvezményben részesül Az ért meghaladó fejlesztés viszont progresz- szív adóztatást van maga után. Az új szabályozó rendszer alapos tanulmányozása és megismerése most a fogyasztási szövetkezeti vezetők egyik legfontosabb feladata. A SZÖVO0Z ezért hamarosan összefoglaló tájékoztatót bocsát ki, amely részletesen ismerteti az új szabályozók teljes körét Sraafeé Xsfcaée vasolták az új vezetőségnek: vizsgálja felül a gazdaság szervezeti felépítését. A megvalósítás tervét Is vázolta a javaslat, aminek a lényege az volt, hogy az egyesült tsz területben és létszámban, de mindenben megnövekedett körülményeit az irányítás is vegye figyelembe és ehhez alkalmazkodj ék. A szövetkezet vezetősége ezt a javaslatot éppen úgy szívesen vette, mint a későbbi időpontban keletkezett ajánlatot, amely szerint a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kidolgozza a fejlesztési tervet: ebben a gazdaság minden részletére kiterjedő tennivalókat is meghatározva. Még aizt is, hogy a legalkalmasabb növénykultúrák műveléséhez milyen gépek, hány munkáskéz és közvetlen irányító szakember szükséges, milyen vegyszereket kell felhasználni a növényápolás során. De a sort még lehetne folytatni: mi mindenre terjed ki ez a fejlesztési terv. Ebből is kitűnik, hogy a terv elkészítése alapos munkát, sok utánajárást igényel, az összeállítók felelőssége is fokozott. De mit ér mindez, ha a másik fél, az érdekelt személyek nem fogadják jó- szíwel a segítséget? Csernyák László erre a kérdésre is jó tapasztala tok- •kal válaszol. A szövetkezet vezetősége egyáltalán nem úgy fogja fel, mintha át akarna nyúlni a feje fölött bárki, örül a segítségnek, azt szívesen veszi, sőt: igényli is. Éppen a kezdeti idők sok teendőjének nyomasztó terhe miatt is várják a javaslatokat, az ötleteket. Mindez nem csorbítja a szövetkezeti önállóságot, a tsz-demokráciát hiszen a tanács csak tanács marad, abból annyit fogadnak el, amennyit jónak látnak. De az- is igaz: nincs okuk kételkedni a segítőkészség hasznosságában. A „rideg” hivatali kapcsolat tehát nagyon is gyümölcsöző együttműködéssé nőtt, amelyben az érdekeltek a közös célért fáradoznak lehetőségeikhez mérten: a gazdasági eredmények növeléséért, az emberek jobb boldogulásáért (gmf) Téli tanfolyamok a füzesabonyi járásban (Császár István tudósítónktól): A füzesabonyi járás községeiben. községi és üzemi pártszervezeteiben a múlt év novembere óta eredményesen működnek, fejtik ki oktató-nevelő munkájukat a pártoktatás keretében működő különféle tanfolyamok, politikai oktatási formák, tagozatok. Mindazok részére, akik szervezett pártoktatásban nem vesznek részt a járási és községi pártszervezetek és alapszervezetek évről évre miniden év januárjában sikerrel rendezik meg a téli politikai tanfolyamokat. Az elmúlt években is igen népszerűkké, látogatottá váltak ezek az oktatási formák, amelyeket most január 11. és 23-a között ismét megrendeznek a járás községeiben. A járási pártbizottság tájékoztatása szerint a járás 17 községében több mint 4500 hallgató bevonásával indultak téli tanfolyamok. A tanfolyamok előadásait az üzemekben, termelőszövetkezetekben, a lakosság különböző csoportjai és rétegei körében tartják meg neves és jól felkészült előadók: bevcnásáA tanfolyamokon nyolc téma kerül feldolgozásra. Előadásokat hallgatnak a résztvevők a X. kongresszus, a megyei és járási pártértekezletek anyagáról, ugyanakkor a IV. ötéves terv, a termelőszövetkezeti zárszámadások, az évi tervkészítések témaköre is feldolgozásra kerül. Megfelelő módon kap helyet a tanfolyam tematikájában a tanácsi választások előkészítése is. A tanfolyamok vezetői és előadói mindenhol jól képzett emberek, több éves gyakorlattal rendelkező propagandisták. Szép számmal találni közöttük pedagógusokat, tsz-elnököket, pártós tanácsi vezetőket, mező- gazdasági szakembereket egyaránt. A tanfolyamok minden községben megkezdődtek a községi kultúrházakban, termelőszövetkezeti klubokban, párthelyiségekben, és ezek január hónap legnagyobb, legnépszerűbb tömegmegmozdulásai. Mmmm .WJL teliéit )!&., feaüál
