Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

Ellenőr voltam Hevesen r Vásárolunk, szórakozunk, ftalálkozunk elárusítókkal, felszolgálókkal, de már ke­vesebbet tudunk azokról, akik érdekeinket — vásár­lókat, vendégeket — védik. Érdekelt munkájuk, így tör­tént, hogy egy napig: ellen­őr voltam Hevesen. Mielőtt Sveizer Sándorral, a Heves és Vidéke ÁFÉSZ fiatal, de sokat tapasztalt belső ellenőrével megkezdtük volna körutazásunkat, tás­kába raktuk az ellenőrzéshez 3 séges felszerelést. Pár p líanat múlva egy apró és egv nagy kémcső, egy üveg, néhány kis papírzacskó és egy „mindentudó” füzetecs- ke lapult az aktatáska mé­lyén. S nem sokkal később el­kezdtük a „munkát”... fél cent konyak — M fillér Búzavirág kisvendéglő, 10 éra 30 perc: — Tessék parancsolni. — Kérek két fél konyakot és két kávét. A pincér eltűnik a sőntés- ajtó mögött, s pár perc múl­va az asztalra teszi a rende­lést. Fizetni akarok, de „vé­letlenül” belép a belső el­lenőr. .. — Tegye vissza, kérem, az italt és a kávét a tálcára. Mennyiségi és minőségi el­lenőrzést tartunk! — hang­zik a felszólítás. A söntósben Radó Ferenc üzletvezető és felesége, a ki­mérő; valamint Szajkó Ist­ván pincér előtt megkezdő­dik a vizsgálat. Zárt üvegbe kerül a két dupla fekete, vele a kis papírzacskóba pe­dig egy adag zacc, ugyanany- nyi őrlemény és szemes ká­vé. Majd Budapesten, a Bel­kereskedelmi Vendéglátó és Idegenforgalmi Főosztály La­boratóriumában kiderül, mi­lyen a kávé minősége; jó, még elfogadható, vagy pe­dig rossz. Ezután kémcsőbe öntjük a két fél konyakot. Eredmény: az egyi deci pon­tosan egy fél centtel keve­sebb! Gyors számolás — 68 fillérrel lett volna köny- nyebb a jogos áron felül a „kedves vendég”. — Nem megfelelően hite­lesítetlek a féldecis poharak — védekezik az üzletvezető. Közben készül a jegyző­könyv: „Felhívom az egység- vezető figyelmét, hogy a pré­selt féldecis poharakat vizs­gálja felül és a nem megfe­lelőket vonja ki a forga­lomból---- Dátum, aláírás”. E z a kezdet, mert az ügy még folytatódni fog. Tudja csoda, valahogy eszembe jut: jó lenne össze­számolni egvszer, hány fél konyák fogy itt el napon­ta...? A pvors kezű pfnztáro'nő tévedése ÁBC-áruház, 11 óra 30 perc: Kezembe veszem a kis fémből készült vásárlókosa­rat és elindulok ez árukkal zsúfolt polcok között Próbavásárlok. 1 kg sárgaborsó, 2 db sze­gedi vágott cipó, 20 dkg keksz, 20 dkg ólasz szalámi, 3 csomag őrölt boms és két csomag szegfűszeg púposo- dik a kosárban. A fiatal pénztárosnő keze villámgyor­san dolgozik a pénztárgép billentyűin. Aztán felém fordul: — 56 forint 80 fillér. Hatvanat teszek le. S ek­kor megkezdődik a szokásos tortúra: ellenőrzés: Ficsór István üzletvezető megadóan bólint. A raktárba menet — kezemben a kosárral — a vásárlók közül többen meg­vetően végigmémek: bizo­nyára azt hiszik: loptam, s motozás lesz... Odabent gyors súlyellen- őrzés. Minden előre csoma­golt áru mérlegre kerül. Pontos mind, sőt, a szalámi még egy dekával több is, semmi baj. -Felírjuk az ára­kat, összeadjuk a tételeket: négy... kilenc... huszon­hat----ötvenhat forint negy­v en fillér! — Negyven fillérrel többet számoltak a pénztárnál! — állapítjuk meg. Az üzletvezető értetlenül mondogatja: — Nem tudom, hogy tör­ténhetett. Pedig jó pénztá­ros, az országos versenyen hatodik lett... Itt nem nyert Jegyzőkönyv, flgvelmezte- tés, mert — sok kicsi sokra megy! A napokban két helyen el­lenőr voltam Hevesen, s majdnem 1 forint 8 fillérem­be került. És ha vásárló lettem vol­na. ..? Szilvás István Ar 1970-pq év rendkívüli idő árá«a Közel 450 milliméter csapadék hullott Egerben A MtTLT ÉV TAVASZÁN S Népújságban tájékoztatást adtam a megszokottól el­térő időjárási viszonyoktól. Ezeket az időjárásbeli rend­kívüliségeket a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri telepén levő meteorológiai állomás észleleteivel is alá­támasztottam. Mint ismere­tes, az 1989-es tél igen hosz- szú volt és erősen belenyúlt a múlt évi tavaszba. Ameny- nvire talán örültek ennek a téli sportok kedvelői, talán ugyanannyira bosszankodtak a turisztika kedvelői, vala­mint a nyugodt és kellemes üdülésre vágyó dolgozók. Akkor még én is azt hittem, hogy ennyi rendkívüliségnél többel aligha találkozunk eb­ben az évben. Reméltük, hogy a kedvezőtlen tél és ta­vasz után kedvezőbb nyár és ősz következik majd, és a késői kitavaszodás behozza és feledteti a rövid és hideg tavasz késői lombfakadását. Sajnos azonban nem így tör­tént. Legfeltűnőbben a két leg­inkább melegebbnek, szára­zabbnak és napfényesebbnek ismert hónap, a július és augusztus okozott nagy csa­lódást a 17, illetve 15 csa­padékos napjával. A há­rom nyári hónapban Eger­ben 437 mm csapadék hul­lott, amely sok év átlagában egész tavasztól őszig tartó tenyészidő alatt szokott ösz- szegyűlni. A KEDVEZŐTLEN csapa­dékos nyarat a legtöbb szán­tóföldi növény — talán a kapásnövények kivételével — megérezte. Megkéstek a be- érések olyannyira, hogy több helyütt a kalászosok aratá­sa szeptember elejére feje­ződött be. A kedvezőtlen nyarat még inkább megérez­te a sok meleget és nap­fényt igénylő szőlő. Így pél­dául július sok évi középhő­mérséklete 21,2 C1 helyett csupán 20,3 C° volt. Augusz­tusban pedig a sok évi 20,0 helyett csupán 17,2 C° volt középhőmérséklet havi át- ga. Hasonló volt a helyzet a napsütés terén is. Míg a szőlő- és gyümölcsérlelésre oly döntően fontos augusz­tus és szeptember sokévi át­laga napi 7—8 napsütéses órát mutat, addig a múlt i «2 csupán 5.^5 napsü­téses órát eredményezett. Ez a magyarázata annak, hogy a szőlőtermés a sok évi át­lagnál jóval gyengébb mi­nőségű volt. A rendkívüli nyári időjárásnak az lett az eredménye, hogy a normális évjáratban a 20—22 cukor-“ fokos leánykák most 16—17, az olaszrizling 19—20 helyett 15,5—16,5, a kadarka pedig 17—18 cukorfok helyett most 15—16 cukorfokot ért el át­lagosan. A szüretek beindí­tásakor az október esőtlen és száraz volt, sőt szokatlan, 22 —25 C°-os meleg napok is akadtak. Ennek sem örülhettünk so­káig, mert az október 16— 19-ig tartó szokatlan korai —2 —5,6 C fokú fagyok a még zöldellő növényeket ká­rosították. AZ IDŐJÁRÁSI statiszti­kák _sok évjáratban vissza­menő tanulmányozása után elég ritkán adódik példa ar­ra, hogy ilyen kedvezőtlen időjárási rendkívüliségekben jelentkező év — mint az 1970-es is — egymás utáni években követné egymást Így minden reményünk meg­van arra, hogy az idei esz­tendő kedvezőbbnek mutat­kozik majd, örömet és ke­vesebb bajt és szenvedést hoz az emberiségnek. Dr. I’só Andor ff A pontverseny állása 1971 január 10-én: 1. Molnár István 27 p. 2. Mandák Attila 15 p. 3. Kovács János 14 p. 4—5. Fekete József 13 p. Bán Zoltán 13 p. 6. Adamík Miklós 12 p. 7. Gergely Árpád 10 p. 8—9. Vásárhelyi János 9 p. Gömbös Dezső 9p. 10. Feith Antal 7 p. 11. Pál József 5 p. 12. Dr. Polgáry László 4 p. 13. Szabó József 2 p. 14. Rénes-Szökup lp> BÖNGÉSZŐ Bán Zoltán — Eger — felvétele 5 pont „FÉNYLABDA” Fekete József — Füzesabony felvétele 4 pont HEVES MEGYÉBEN 1969­ben néhány híján hétezer asszony jelent meg a bizott­ság előtt, kérve terhesség megszakítását. És csupán néhány kivétel akadt, aki meggondolta a műtétig. A nem kívánatos terhességtől ilyen módon megszabadulni kívánó asszonyok száma egé­szen 1970-ig állandóan nőtt és nem csupán Heves me­gyében, hanem az egész or­szágban. — Ez hozzátartozik a csa­ládtervezéshez —, hangzott el sokszor az érv az abor­tusz mellett. Minden nőnek joga van akkor világra hoz­nia gyermekét, amikor arra az időt a legalkalmasabbnak tartja és annyit, amennyit helyesnek vél. Ez valóban igaz. A helyes, okos család- tervezéshez beletartozik, hogy a kisbaba várt jöve­vény legyen, akkor jöjjön a világra, amikor a szülei leg­alkalmasabbnak ítélik és annyi, amennyinek felneve­lését a mai átlagigényekhez mérve a legjobban biztosít­hatják. Természetesen nem az egyke mellett vagyunk, hanem azon, hogy valójában merje fel minden család anyagi lehetőségét, azt, hány gyermeket tud felnevelni az elkerülhetetlen áldozatok­kal, de mégis normális kö­rülmények között De sajnos nálunk a csa­ládtervezés és az AB közé egyenlőségjel került. Éppen ez tette szükségessé, hogy más modem is foglalkozza­Anyák és az eljövendő gyermekek védelmében Tanácsadó van —, de igény is kell rá nak ezzel az arra illetékes egészségügyi szervek. Ké­szült miniszteri utasítás, de az egymagában nem elegen­dő. Megyénkben körülbelül egy éve működik az anya­védelmi tanácsadó, s egy esz­tendő alatt nagyon szép eredményeket mutatott fel — az abortuszok száma le­csökkent az 1967-es színvo­nalra (bár még ez is sok), nőtt a születések száma. A sikerekben benne van az egészségügyi szervek felvilá­gosító munkája, amely meg­tanította az asszonyokat ar­ra, hogyan oldható meg, hogy a trónörökös csakugyan a legalkalmasabb időben, az egész család örömére ér­kezzék. EGÉSZEN PONTOSAN meg­határozva, azokat az asszo­nyokat tanította meg, akik erre igényt is tartottak. Hat­vanban, Gyöngyösön és He­vesen már egy éve, Egerben szakemberlúány miatt csu­pán néhány hónapja létezik és működik anyavédelmi és családtervezési tanácsadás. Többségükben a nőgyógyá­szati szakrendeléssel egybe­kötve, hiszen egyik a másik­tól el sem választható. És a jövő útja is «2 sas*, c szakrendelési órák bővítésé­vel teremtsenek időt és le­hetőséget az asszonyoknak és az orvosoknak egyaránt, hogy e nagyon is egyéni és sajátos problémákat megbe­szélhessék. Kezdeti az eredmény a tanács munkájában, de ah­hoz már ennyi idő is elegen­dő volt, hogy felismerjék, nem csupán a tanácsadó lét­rehozására volt, illetve van szükség. Nem kisebb feladat megteremteni az igényt er­re a felvilágosításra. Csak az asszonyok egymás közt tudják igazán elmondani, mennyi gátlással küszköd­nek, mennyit töprengenek, amíg eljutnak odáig, hogy ilyen tanácsért bekopogtas­sanak az orvoshoz. Ezt az utat kellene megmutatni, megkönnyíteni. De ehhez a kis létszámú orvosi és gon­dozónői csoport kevés, eh­hez az egész társadalom se­gítsége kell. Elsősorban a nőbizottságoké, amelyek vég­eredményben mégiscsak a legközelebb állnak az asz- szonvokhoz. HOGY MENNYIRE szükség van rz előzetes felvilágosí­tásra. az is példázza, hogy a az asszonyok jelentkeznek, akik már egy-két, vagy há­rom gyereket a világra hoz­tak, és akik a terhesgondo­zás ideje alatt megbarátkoz­tak azzal, hogy legbelsőbb ügyükkel is nyugodtan eljö­hetnek ide. Tervezet van arra, mi mindenre vállalkozik majd távlatokban az anyavédel­mi tanácsadó. Szerepel pszichológus bevonása, hi­szen sokszor nemcsak a nem kívánt terhesség megelőzése jelent gondot a házaséletben. Szerepel örökléstani vizsgá­lat, melynek során tanácso­kat adhatnak olyan szülők­nek, akik örökségként ma­gukban hordoznak bizonyos betegségekre való hajlamot. Manapság még a fölöttébb kényes témák közé tartozik nálunk a fogamzásgátlás. Szerepel ugyan az egészség- ügyi előadások némelyiké­ben. de csak úgy, általános­ságban. Ezek a tanácsadások viszont éppen arra hivatot­tak, hogy a szakorvosok megvizsgálva, meghallgatva az asszonyokat, segítsenek megtalálni a legmegfelelőbb módszert. A legnagyobb pro­pagandát élvező Infecundíss isúaatí uftu. jjuutdu lük. vtafa*tsn megoldást. Hogy mi legyen helyette? — ezt a tanács­adás során döntik el négy- szemközt az orvossal, vagy ha úgy hozza a sor, hat­szemközt — a férjet is be­vonva. Kötetekre menő írás ké­szült már arról, mennyire káros a terhességmegszakí­tás. A súlyos fertőzéstől a meddőségig mindent magá­val hozhat. Az asszonyok védelme tehát, hogy helyet­te más módszert találjanak, hogy a nem kívánt terhessé­get ne megszakítani kelljen, hanem megelőzni lehessen. Tanácsadó már van. Gyön­gyösön és Hatvanban a szak- rendelés keretében, Egerben egyelőre a szakrendelésen és külön is. Költségvetések ké­szülnek, elképzeléseket dol­goznak ki, hogyan lehet az anyavédelmi tanácsadót ál­landóan bővíteni és jobbá tenni? Ez az egészségügyi szervek dolga. DE AZ, HOGY ERRE a se­gítségre az asszonyok igényt tartsanak, az már társadal­mi ügy. Az anyák és az el­jövendő gyermekek érdeke. Deák Rózsi

Next

/
Thumbnails
Contents