Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
Ellenőr voltam Hevesen r Vásárolunk, szórakozunk, ftalálkozunk elárusítókkal, felszolgálókkal, de már kevesebbet tudunk azokról, akik érdekeinket — vásárlókat, vendégeket — védik. Érdekelt munkájuk, így történt, hogy egy napig: ellenőr voltam Hevesen. Mielőtt Sveizer Sándorral, a Heves és Vidéke ÁFÉSZ fiatal, de sokat tapasztalt belső ellenőrével megkezdtük volna körutazásunkat, táskába raktuk az ellenőrzéshez 3 séges felszerelést. Pár p líanat múlva egy apró és egv nagy kémcső, egy üveg, néhány kis papírzacskó és egy „mindentudó” füzetecs- ke lapult az aktatáska mélyén. S nem sokkal később elkezdtük a „munkát”... fél cent konyak — M fillér Búzavirág kisvendéglő, 10 éra 30 perc: — Tessék parancsolni. — Kérek két fél konyakot és két kávét. A pincér eltűnik a sőntés- ajtó mögött, s pár perc múlva az asztalra teszi a rendelést. Fizetni akarok, de „véletlenül” belép a belső ellenőr. .. — Tegye vissza, kérem, az italt és a kávét a tálcára. Mennyiségi és minőségi ellenőrzést tartunk! — hangzik a felszólítás. A söntósben Radó Ferenc üzletvezető és felesége, a kimérő; valamint Szajkó István pincér előtt megkezdődik a vizsgálat. Zárt üvegbe kerül a két dupla fekete, vele a kis papírzacskóba pedig egy adag zacc, ugyanany- nyi őrlemény és szemes kávé. Majd Budapesten, a Belkereskedelmi Vendéglátó és Idegenforgalmi Főosztály Laboratóriumában kiderül, milyen a kávé minősége; jó, még elfogadható, vagy pedig rossz. Ezután kémcsőbe öntjük a két fél konyakot. Eredmény: az egyi deci pontosan egy fél centtel kevesebb! Gyors számolás — 68 fillérrel lett volna köny- nyebb a jogos áron felül a „kedves vendég”. — Nem megfelelően hitelesítetlek a féldecis poharak — védekezik az üzletvezető. Közben készül a jegyzőkönyv: „Felhívom az egység- vezető figyelmét, hogy a préselt féldecis poharakat vizsgálja felül és a nem megfelelőket vonja ki a forgalomból---- Dátum, aláírás”. E z a kezdet, mert az ügy még folytatódni fog. Tudja csoda, valahogy eszembe jut: jó lenne összeszámolni egvszer, hány fél konyák fogy itt el naponta...? A pvors kezű pfnztáro'nő tévedése ÁBC-áruház, 11 óra 30 perc: Kezembe veszem a kis fémből készült vásárlókosarat és elindulok ez árukkal zsúfolt polcok között Próbavásárlok. 1 kg sárgaborsó, 2 db szegedi vágott cipó, 20 dkg keksz, 20 dkg ólasz szalámi, 3 csomag őrölt boms és két csomag szegfűszeg púposo- dik a kosárban. A fiatal pénztárosnő keze villámgyorsan dolgozik a pénztárgép billentyűin. Aztán felém fordul: — 56 forint 80 fillér. Hatvanat teszek le. S ekkor megkezdődik a szokásos tortúra: ellenőrzés: Ficsór István üzletvezető megadóan bólint. A raktárba menet — kezemben a kosárral — a vásárlók közül többen megvetően végigmémek: bizonyára azt hiszik: loptam, s motozás lesz... Odabent gyors súlyellen- őrzés. Minden előre csomagolt áru mérlegre kerül. Pontos mind, sőt, a szalámi még egy dekával több is, semmi baj. -Felírjuk az árakat, összeadjuk a tételeket: négy... kilenc... huszonhat----ötvenhat forint negyv en fillér! — Negyven fillérrel többet számoltak a pénztárnál! — állapítjuk meg. Az üzletvezető értetlenül mondogatja: — Nem tudom, hogy történhetett. Pedig jó pénztáros, az országos versenyen hatodik lett... Itt nem nyert Jegyzőkönyv, flgvelmezte- tés, mert — sok kicsi sokra megy! A napokban két helyen ellenőr voltam Hevesen, s majdnem 1 forint 8 fillérembe került. És ha vásárló lettem volna. ..? Szilvás István Ar 1970-pq év rendkívüli idő árá«a Közel 450 milliméter csapadék hullott Egerben A MtTLT ÉV TAVASZÁN S Népújságban tájékoztatást adtam a megszokottól eltérő időjárási viszonyoktól. Ezeket az időjárásbeli rendkívüliségeket a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri telepén levő meteorológiai állomás észleleteivel is alátámasztottam. Mint ismeretes, az 1989-es tél igen hosz- szú volt és erősen belenyúlt a múlt évi tavaszba. Ameny- nvire talán örültek ennek a téli sportok kedvelői, talán ugyanannyira bosszankodtak a turisztika kedvelői, valamint a nyugodt és kellemes üdülésre vágyó dolgozók. Akkor még én is azt hittem, hogy ennyi rendkívüliségnél többel aligha találkozunk ebben az évben. Reméltük, hogy a kedvezőtlen tél és tavasz után kedvezőbb nyár és ősz következik majd, és a késői kitavaszodás behozza és feledteti a rövid és hideg tavasz késői lombfakadását. Sajnos azonban nem így történt. Legfeltűnőbben a két leginkább melegebbnek, szárazabbnak és napfényesebbnek ismert hónap, a július és augusztus okozott nagy csalódást a 17, illetve 15 csapadékos napjával. A három nyári hónapban Egerben 437 mm csapadék hullott, amely sok év átlagában egész tavasztól őszig tartó tenyészidő alatt szokott ösz- szegyűlni. A KEDVEZŐTLEN csapadékos nyarat a legtöbb szántóföldi növény — talán a kapásnövények kivételével — megérezte. Megkéstek a be- érések olyannyira, hogy több helyütt a kalászosok aratása szeptember elejére fejeződött be. A kedvezőtlen nyarat még inkább megérezte a sok meleget és napfényt igénylő szőlő. Így például július sok évi középhőmérséklete 21,2 C1 helyett csupán 20,3 C° volt. Augusztusban pedig a sok évi 20,0 helyett csupán 17,2 C° volt középhőmérséklet havi át- ga. Hasonló volt a helyzet a napsütés terén is. Míg a szőlő- és gyümölcsérlelésre oly döntően fontos augusztus és szeptember sokévi átlaga napi 7—8 napsütéses órát mutat, addig a múlt i «2 csupán 5.^5 napsütéses órát eredményezett. Ez a magyarázata annak, hogy a szőlőtermés a sok évi átlagnál jóval gyengébb minőségű volt. A rendkívüli nyári időjárásnak az lett az eredménye, hogy a normális évjáratban a 20—22 cukor-“ fokos leánykák most 16—17, az olaszrizling 19—20 helyett 15,5—16,5, a kadarka pedig 17—18 cukorfok helyett most 15—16 cukorfokot ért el átlagosan. A szüretek beindításakor az október esőtlen és száraz volt, sőt szokatlan, 22 —25 C°-os meleg napok is akadtak. Ennek sem örülhettünk sokáig, mert az október 16— 19-ig tartó szokatlan korai —2 —5,6 C fokú fagyok a még zöldellő növényeket károsították. AZ IDŐJÁRÁSI statisztikák _sok évjáratban visszamenő tanulmányozása után elég ritkán adódik példa arra, hogy ilyen kedvezőtlen időjárási rendkívüliségekben jelentkező év — mint az 1970-es is — egymás utáni években követné egymást Így minden reményünk megvan arra, hogy az idei esztendő kedvezőbbnek mutatkozik majd, örömet és kevesebb bajt és szenvedést hoz az emberiségnek. Dr. I’só Andor ff A pontverseny állása 1971 január 10-én: 1. Molnár István 27 p. 2. Mandák Attila 15 p. 3. Kovács János 14 p. 4—5. Fekete József 13 p. Bán Zoltán 13 p. 6. Adamík Miklós 12 p. 7. Gergely Árpád 10 p. 8—9. Vásárhelyi János 9 p. Gömbös Dezső 9p. 10. Feith Antal 7 p. 11. Pál József 5 p. 12. Dr. Polgáry László 4 p. 13. Szabó József 2 p. 14. Rénes-Szökup lp> BÖNGÉSZŐ Bán Zoltán — Eger — felvétele 5 pont „FÉNYLABDA” Fekete József — Füzesabony felvétele 4 pont HEVES MEGYÉBEN 1969ben néhány híján hétezer asszony jelent meg a bizottság előtt, kérve terhesség megszakítását. És csupán néhány kivétel akadt, aki meggondolta a műtétig. A nem kívánatos terhességtől ilyen módon megszabadulni kívánó asszonyok száma egészen 1970-ig állandóan nőtt és nem csupán Heves megyében, hanem az egész országban. — Ez hozzátartozik a családtervezéshez —, hangzott el sokszor az érv az abortusz mellett. Minden nőnek joga van akkor világra hoznia gyermekét, amikor arra az időt a legalkalmasabbnak tartja és annyit, amennyit helyesnek vél. Ez valóban igaz. A helyes, okos család- tervezéshez beletartozik, hogy a kisbaba várt jövevény legyen, akkor jöjjön a világra, amikor a szülei legalkalmasabbnak ítélik és annyi, amennyinek felnevelését a mai átlagigényekhez mérve a legjobban biztosíthatják. Természetesen nem az egyke mellett vagyunk, hanem azon, hogy valójában merje fel minden család anyagi lehetőségét, azt, hány gyermeket tud felnevelni az elkerülhetetlen áldozatokkal, de mégis normális körülmények között De sajnos nálunk a családtervezés és az AB közé egyenlőségjel került. Éppen ez tette szükségessé, hogy más modem is foglalkozzaAnyák és az eljövendő gyermekek védelmében Tanácsadó van —, de igény is kell rá nak ezzel az arra illetékes egészségügyi szervek. Készült miniszteri utasítás, de az egymagában nem elegendő. Megyénkben körülbelül egy éve működik az anyavédelmi tanácsadó, s egy esztendő alatt nagyon szép eredményeket mutatott fel — az abortuszok száma lecsökkent az 1967-es színvonalra (bár még ez is sok), nőtt a születések száma. A sikerekben benne van az egészségügyi szervek felvilágosító munkája, amely megtanította az asszonyokat arra, hogyan oldható meg, hogy a trónörökös csakugyan a legalkalmasabb időben, az egész család örömére érkezzék. EGÉSZEN PONTOSAN meghatározva, azokat az asszonyokat tanította meg, akik erre igényt is tartottak. Hatvanban, Gyöngyösön és Hevesen már egy éve, Egerben szakemberlúány miatt csupán néhány hónapja létezik és működik anyavédelmi és családtervezési tanácsadás. Többségükben a nőgyógyászati szakrendeléssel egybekötve, hiszen egyik a másiktól el sem választható. És a jövő útja is «2 sas*, c szakrendelési órák bővítésével teremtsenek időt és lehetőséget az asszonyoknak és az orvosoknak egyaránt, hogy e nagyon is egyéni és sajátos problémákat megbeszélhessék. Kezdeti az eredmény a tanács munkájában, de ahhoz már ennyi idő is elegendő volt, hogy felismerjék, nem csupán a tanácsadó létrehozására volt, illetve van szükség. Nem kisebb feladat megteremteni az igényt erre a felvilágosításra. Csak az asszonyok egymás közt tudják igazán elmondani, mennyi gátlással küszködnek, mennyit töprengenek, amíg eljutnak odáig, hogy ilyen tanácsért bekopogtassanak az orvoshoz. Ezt az utat kellene megmutatni, megkönnyíteni. De ehhez a kis létszámú orvosi és gondozónői csoport kevés, ehhez az egész társadalom segítsége kell. Elsősorban a nőbizottságoké, amelyek végeredményben mégiscsak a legközelebb állnak az asz- szonvokhoz. HOGY MENNYIRE szükség van rz előzetes felvilágosításra. az is példázza, hogy a az asszonyok jelentkeznek, akik már egy-két, vagy három gyereket a világra hoztak, és akik a terhesgondozás ideje alatt megbarátkoztak azzal, hogy legbelsőbb ügyükkel is nyugodtan eljöhetnek ide. Tervezet van arra, mi mindenre vállalkozik majd távlatokban az anyavédelmi tanácsadó. Szerepel pszichológus bevonása, hiszen sokszor nemcsak a nem kívánt terhesség megelőzése jelent gondot a házaséletben. Szerepel örökléstani vizsgálat, melynek során tanácsokat adhatnak olyan szülőknek, akik örökségként magukban hordoznak bizonyos betegségekre való hajlamot. Manapság még a fölöttébb kényes témák közé tartozik nálunk a fogamzásgátlás. Szerepel ugyan az egészség- ügyi előadások némelyikében. de csak úgy, általánosságban. Ezek a tanácsadások viszont éppen arra hivatottak, hogy a szakorvosok megvizsgálva, meghallgatva az asszonyokat, segítsenek megtalálni a legmegfelelőbb módszert. A legnagyobb propagandát élvező Infecundíss isúaatí uftu. jjuutdu lük. vtafa*tsn megoldást. Hogy mi legyen helyette? — ezt a tanácsadás során döntik el négy- szemközt az orvossal, vagy ha úgy hozza a sor, hatszemközt — a férjet is bevonva. Kötetekre menő írás készült már arról, mennyire káros a terhességmegszakítás. A súlyos fertőzéstől a meddőségig mindent magával hozhat. Az asszonyok védelme tehát, hogy helyette más módszert találjanak, hogy a nem kívánt terhességet ne megszakítani kelljen, hanem megelőzni lehessen. Tanácsadó már van. Gyöngyösön és Hatvanban a szak- rendelés keretében, Egerben egyelőre a szakrendelésen és külön is. Költségvetések készülnek, elképzeléseket dolgoznak ki, hogyan lehet az anyavédelmi tanácsadót állandóan bővíteni és jobbá tenni? Ez az egészségügyi szervek dolga. DE AZ, HOGY ERRE a segítségre az asszonyok igényt tartsanak, az már társadalmi ügy. Az anyák és az eljövendő gyermekek érdeke. Deák Rózsi
