Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
Zárszámadásaik előtt Termelőszövetkezeti vezetők és t Csalás «o Magunk mögött tudjuk az 1970-es évet. Ki-ki a maga módján gondol majd vissza az elmúlt esztendőre. A mező- gazdaságban dolgozók alighanem kellemetlen emlékekkel, gondokkal teli időszakot zárnak, ha 1970 kerül majd szóba. Árvíz, belvíz, esők és újabb esők követték egymást. A munka sokasodott, a termelésre fordított költségek emelkedtek, a terméseredmények pedig elmaradtak a várakozástól. Az országban előreláthatólag négyszázötven termelőszövetkezet zárja veszteséggel az évet. A veszteség összege eléri az 1,3— 1,4 milliárd forintot. Megyénkben az előzetes becslések szerint tíz-tizenkét ■termelőszövetkezet veszteséges, s a hiány mintegy huszonnyolcmillió forint körül alakul. Ebből az összegből csaknem huszonötmillió forint róható az ár- és belvizek számlájára. A két legtöbbet vesztett termelőszövetkezetnél, a sarudinál és a poroszlói közös gazdaságnál, közel nyolc-nyolc millió forintot vittek el a természeti csapások. Azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol a kialakult nehéz helyzetért csupán a rendkívül kedvezőtlen körülményeket, gyakorlatilag az órás belvizet lehet felelőssé tenni, a kialakult helyzetért úgynevezett gyorsított szanálási eljárással rendezik a pénzügyi és gazdasági helyzetet, a jóváhagyó zárszámadási közgyűlés előtt. A közgyűlésen már ismertetni kell a tagokkal a rendezés módját, elképzelt tervét is. Természetesen —, ha nem is nagy szárúban — akad olyan termelőszövetkezet is, ahol az elmúlt év rendkívüli időjárása mellett szubjektív gátló tényezők is hozzájárultak a veszteség kialakulásához. Nincs azonban olyan rossz, amiben valami kevés jó, vagy legalábbis hasznos dolog ne akadna. A rendkívül nehéz körülmények szinte óriás gyorsító berendezésként működve, minden apró hibának súlyos nyoma- tékot adtak, felnagyítva az apróbb, máskor esetleg lényegtelennek tűnő tévedéseket is, és felszínre hoztak olyan jelenségeket, amelyek átlagos környezeti tényezők között nem okoztak volna nagyobb gondot. Próbakő volt az 1970-es esztendő, s mezőgazdaságunk egésze kiállta a próbatételt. A termelőszövetkezetek többsége jól és eredményesen gazdálkodott, s a nehéz idők közepette is a jövőre ogndolt, hiszen csak megyénkben 486 millió forintot fordítottak beruházásra s ebből 205 millió forintot saját erejükből biztosítottak a termelőszövetkezetek. Megyénk termelőszövetkezetei — a veszteséges közös gazdaságokat >kivéve — időben és rendben fizették vissza az igénybe vett rövid lejáratú hiteleket. Az új esztendőnek minden termelőszövetkezet bizakodva vághat neki. Nemcsak azért, mert az anyagi nehézséggel küzdő gazdaságoknak is megfelelő hitelt nyújt a Nemzeti B'-nfc, hogy az induláshoz és termeléshez szükséges feltételeket biztosítani lehessen. Nemcsak azért, hogy ez a lendítőerő alapot és lehetőséget ad arra, hogy a veszteséges termelőszövetkezetek hosszabb-rövidebb idő alatt kigazdálkodhas- sák a veszteséget. Azért is, mert az elmúlt év tenegrnyi negatív tényezőjéből minden közös gazdaságnak le kell vonnia a szükséges következtetéseket, szigorú vizsgálatnak vetve alá gazdálkodási, irányítási és munkamódszerét, hogy az elkövetkező éveken sokkal rutinosabban, szervezettebben vegye fel a harcot az esetleges váratlan természeti támadásokkal szemben, amelyeket, ha nem is egy csapással kell legyőzni, de a lehetőségekhez képest minimálisra csökkenteni visszahúzó‘ hatását. (sz. a.) szakmunkások továbbképzése Egerben és Hevesen Már hagyomány, hogy minden évben, a téli időszakban, amikor „holt idény” van a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezeti tagság körében lehetőség nyílik a rendszeresebb szakmai továbbképzésre. A közös gazdaságok vezetői és szakmunkásai tanfolyamokon vesznek részt, ahol tájékoztatást kapnak a növénytermesztés, az állattenyésztés, a gépesítés újabb eredményeiről és a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége megalakulása óta, a téli időszak megfelelő kihasználására egy-egy hetes bentlakásos tanfolyamot rendez Egerben, a termelőszövetkezetek szakembereinek. A tanfolyamokon az utóbbi két évben előtérbe került az informatív tájékoztatás. Az eddigi tapasztalatok szerint az szakemberek kedvelik ezeket az előadásokat és aktív érdeklődés irányul meg részükrőL Az egyhetes tanfolyamok november végétől ez év márciusáig tartanak. A múlt év végén a főkönyvelők továbbképzésével nyitották meg a tanfolyamsorozatot. Általános tájékoztatást kaptak az újabb pénzügyi rendeletekről, a janyár 1-én életbe lépett közgazdasági szabályozókról, valamint a zárszámadásokra való felkészülés adminisztratív teendőiről. Ezután a gépcsoportvezetők és a főagronó- musok továbbképzése következett. Az AGROKER, az AGROTRÖSZT, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Vörös Csillag Traktorgyár meghívott előadói és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárai tartottak előadásokat az újabb növénytermesztési, agrotechnikai, nö- vénynemesítési, valamint géptani ismeretekből. A tájékoztatókban sok szó esett az erő- és munkagépek, valamint a kémiai anyagok alkalmazásáról és ezek gazdaságosságáról. A főállattenyésztőknek az Állattenyésztési Felügyelőség, az Állategészségügyi Állomás illetékesei adtak átfogó ismertetést az állattenyésztés fejlesztési irányairól, főként a korszerű technológiák: a szakosított sertés- és szarvasmarha-telepek jelentőségéről és ezeknek a hústermelés fokozásában betöltött szerepéről. Az elkövetkező időszakban a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottsági elnökei vesznek részt továbbképző tanfolyamon, ahol megismerkednek az ellenőrzési feladatok jogi, pénzügyi és munkaügyi kérdéseivel. Ugyancsak egy-egy hetes tanfolyamon vesznek részt a közös gazdaságok szociális és kulturális bizottságainak elnökei, valamint a közeljövőben megalakuló szövetkezeti nő- bizottságok képviselői is. Az egri tanfolyamsorozatot március elején o termelőszövetkezeti elnökök továbbképzése zárja, ahol a közös gazdaságok életére vonatkozó általános üzemtani, szervezeti ismeretekről kapnak tájékoztatást. ★ Megyénk mezőgazdasági üzemeiben dolgozó szakmunkások továbbképzését biztosítja a hevesi felnőtt-továbbképző intézet. Ott jelenleg a téli időszakban traktoros, növényvédő, rét-legelő gondozó és öntöző munkásokat képeznek három-három hónapos tanfolyamokon. A továbbképző intézet vezetői ezúton is kérik a közös gazdaságokat, hogy biztosítsák szakmunkásaik továbbképzését és vegyék igénybe a megyei tanács erre irányuló pénzügyi támogatását. (m. k.) Olvasom az újságotok, hogy egy jósnöt csalásért elítéltek, mivel jövendőmondás címén nagyobb pénzösszeget és ékszereket csalt ki egy asszonytól. Az asszony később találkozott a jósnővel egy állomáson és rendőrkézre adta. Ez mind rendben is lett volna, de az emberben önkéntelenül is felvetődik néhány kérdés. Például: nem vált be a jóslat, azért háborodott fel az illető asszony? Ebben az esetben jogosnak vehető a reklamáció, mert teszem azt: ha nekem valaki száz forint ára jövendöléssel megjósolja, hogy két hét múlva egy háromszobás, összkomfortos, kerttel, garázzsal, gépkocsival és Nobel-díjjal felszerelt villát öröklők, s ebből sem két hét, sem két év múlva nem lesz semmi, érthetően hiányozni kezd a mágusnak adott százas, és ha találkozom vele, biztos, hogy kirázom a zsebéből. Talán a bíróság is ezért minősítette csalásnak az esetet? Vagy ... kiderült, hogy az illető jósnőnek egyszerűen — nem volt iparengedélye? (G) Gázprogram 71. Jelentősen fejlesztik az egri liálózatot Mennyit fogyaszt a hűtőgép? Több mint tízmillió elektromos készülék a háztartásokban Az utóbbi öt évben csaknem megkétszereződött a háztartások villamosenérgia- fogyasztása. Ehhez természetesen hozzájárult, hogy 2,5 millióra nőtt a háztartások száma, de az áramfogyasztást elsősorban a háztartási gépek széles körű elterjedése növelte. Az elektromos háztartási készülékek és gépek száma túlhaladta a tízmilliót. Ma már alig van olyan háztartás, ahol ne volna legalább egy rádió, minden második lakásban van mosógép, s minden harmadikban porszívó. Az áramfogyasztás a háztartási gépek terjedésénél is gyorsabb ütemben növekszik, hiszen a legmodernebb készülékek többet fogyasztanak elődeiknél. A régebbi típusú mosógépek használatakor például ötször-hatszor lassabban forog a villanyóra, mint a vízmelegitős automata mosógépeknél. Hasonló a helyzet a televíziónál is, ahol a nagyobb képernyős több energiát fogyaszt, mint a kisebb. Igaz,, hogy ellenkező tendencia is tapasztalható: az utóbbi években elterjedtek az elemmel működő táska- és zsebrádiók, sőt magnetofonok is, a villanyvasalók újabb típusai pedig — annak ellenére, hogy általában 500 helyett 1000 wattosak — kevesebbet fogyasztanak, mivel hőszabályzóval vannak ellátva. (A Vasalók áramfogyasztásának csőkkénéséhez hozzájárul a vasalást nem igénylő műszálalapanyagú textilliák elterjedése is.) A háztartási gépek közül ^egyébként a legkevesebbet a hűtőgépek fogyasztják (50—100 wattot), a legtöbbet viszont — 500—3000 wattot — a fűtőtesteik, a vasalók, a főzőlapok és az automata mosógépek. Ezer vízmelegítés automata mosógép például ugyanannyi áramot fogyaszt, mint egy nagy teljesítményű ióllany mozdony. Ha feltételezzük, hogy valamennyi háztartásban minden villannyal működő készüléket — a sütőtől a lámpákon keresztül a magnóig — egyszerre bekapcsolnának, és ha ezt a terhelést a fogyasztásmérők egyáltalán elbírnák, akkor az ország valamennyi erőművének a termelése sem lenne elegendő a háztartások igényeinek kielégítéséhez. Ilyen eset azonban nem fordulhat elő, hiszen a karácsony előtti napokban is, amikor a legmagasabb volt a háztartások áramfogyasztása, az összes kapacitásnak csupán egyötödét kötötték le. A következő években tovább nő a háztartások energiafogyasztása, mivel a háztartási gépek újabb milliói kerülnek forgalomba. A belkereskedelmi Minisztérium előzetes számításai szerint 1971 és 1975 között körülbelül másfél millió hűtőgépet, 1 giiiííó pűtfíaivói, 14 saü&v televíziót és 900 ezer mosógépet vásárol a lakosság. Ezzel egy időben természeteden a meglévő gépek egy részét kiselejtezik, ezért nem egészen ekkora lesz a növekedés. Mindenesetre tovább fokozódik a háztartások energiafogyasztása; az 1970. évi 1,8 milliárdról 1975-ben majdnem 3,3 milliárd kilowattórára. (MTI) Mind figyelmet érdemlőbb megyénkben és környékén is a gáztüzelés térhódítása: a PB-palackoik tulajdonosait, használóit — akikkel egyébként napjainkban úgyszólván már a legjelentéktele- nebb* településeken is találkozhatunk — nem számítva, Egerben és Salgótarjánban a tavalyi év végén már négyezer-háromszáznál több fogyasztót tartottak nyilván. A két városban együttesen fél- száz kilométernyire tehető csővezetékből félszáz millió köbméternél nagvobb rneny- nyiségű gázt égettek el 1970- ben. Csupán Heves megve .székhelyén új hálózat építésére 2,5, különféle belső szerelvényekre 5 millió forint körül költöttek a múlt esztendőben. s ami örvendetes-'bb: az idén további fejlesztésre lehet számítani. Az idei programról Kun Lajossal, a Tiszántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat egri üzemegységének vezetőjével beszélgettünk. —Mit kap Eger ebben az évben? — Tervünk végrehajtása során 5,5 millió forint értékben belső szereléseket végzünk a városban, s hasonló összeggel folytatjuk a hálózatbővítést. Saját beruházásaink között szerepel az I. számú téglagyár, a déli ipartelep VIII. körzete, a Károlyi Mihály, illetve a Hadnagy utca úgynevezett középnyomású gázvezetékének építése, a lajosvárosi II. ütem elvégzése, az Alma- gyar—Szarvas tér, a Tinódi —Úttörő, valamint az Arany János utcai tömbbelső vezetékeinek lefektetése, az Erészségház utcai nyomás- szabályozó áthelyezése, továbbá az épülő északi lakótelep gerincvezetékének elhelyezése. Az említettek közel 11 kilométerrel növelik jelenlegi hálózatunkat, s már ezzel egyedül Egerben olyan hosszúságú lesz a gázvezeték, mint most a két megyében összesen. E ezenkívül foglalkozunk az idén a hajdúhegyi telephely fejlesztésével, a Szeszfőzde, Ady Endre. Amvékszala, Fa- isko’a utcák programjával, áthelyezzük a Lenin úti gázvezetéket. — Mennyire vő a földgázfogyasztók táborai 1 — A két megye területén 4694-re emeljük a háztartási fogyasztók számát, több új, nagy fogyasztót bekapcsolunk az ellátásba, a tervek szerint már közel 82 millió köbméternyi gáz felhasználására számítunk. — Mi az oka annak, hogy a PB gáz fogyasztói bizonyos fokig háttérbe kerültek, a számuk minimálisan emelkedik? — ,A témáról már t.öbb-h. is érdeklődtek, főként azok, akiknek palackkiutalásúkat meglehetősen hosszú határidőre igazolták vissza. Az az igazság, hogy csakis a rendelkezésünkre álló szűkös keretből gazdálkodhatunk, s természetesen a jelentkezések sorrendjében adhatunk palackot az úiabb fogyasztóknak. így bizony várakozni kell... Hibának tartjuk, hogy a budapesti VASÉRT nem tárgvalt időben a helyi tanácsokkal, illetve a kereskedelmi há’ózattal, $ elmulasztotta a gázkészülékek vásárlóinak figyelmét felhívni a jelenlegi nehézségekre. Ezért is kell most türelmetlenkedniük, bosszankodniuk mindazoknak, akiknek pénze „feleslegesen” fekszik a használhatatlan készülékekben ... — Ha már az idei programról beszélgetünk, feltétlenül ide kívánkozik többi között az is, hogy megkérdezzük: számítanak-e valamit javítani e „gázolvasás” illetve számlázás gyakorlatán, amely ugyancsak elég panaszra adott már okot? — Valóban hallottunk már panaszokat arra, hogy a fogyasztást ellenőrző dolgozónk „hozzávetőleges” adatot jegyzett fel valamilyen oknál fogva, s ez a szám annyira irreális, annyira kevés volt, hogy a következő havi korrigálásnál aránytalanul nagy összeget kellett fizetnie a felhasználónak. Tudjuk, hogy ez kellemetlen a fogyasztó számára, sokkal kedvezőbb lenne • számára mindenkor a pontos fogyasztás mértékében fizetni. Igyekszünk is így eljárni, s ha a leolvasó vétkességét, túlzott kényelmességét, gondatlanságát észre vesszük, felelősségre vonást alkalmazunk. Éppen a közelmúltban — hasonló okok miatt _ a z egyik dolgozónknak fel is mondtunk... Más esetekben a fogyasztásmérő is problémát okozhat. Ha ilyenről tudomást szerzünk, azonnal javítót, szerelőt küldünk, szükség esetén lecseréljük as órát. Röviden: nyilvánvalóan törekszünk minden területeit * Icüas&'s&iuz ÜsascIgáláswL, —iffigi. SSnH jártáig li« v&sóama® must £&» äsflst
