Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
'///« ..XXXVXXXXXX>X.VXXXXXVÄXXXXXXXXVVXXXXXX\XXXXX'XXXXXXXX-XXXX%X--.vxX\^vxWvrvX-lV»W.-»vv*W.XXVXX-r.™-.vx-vW w ssffsssssrsfrssrrsrssfsrsssrtrssssAsrm így kezdődik, s valahogy — ha jói emlékszem — így folytatódik, a különben nem nagyon invenciózus tánc- dal szövege, hogy: „Együtt könnyebb, sokkal könnyebb ” «min azt hiszem, még vitatkozni sem érdemes. Együtt minden könnyebb, sőt vannak dolgok, amit csak együtt jó és érdemes csinálni, s ezek közé tartozik azt hiszem mindenekfelett és -előtt — a házasság. Amely valamikor, szintén egy táncdal szerint is az égben köttetett. míg manapság az anyakönyv- vezetőnél, de még igen nagy számban legfeljebb az ég ..megbízottja” előtt, a földön, valamelyik templomban. Egyszóval: a házasság. Én a tied, te az enyém. Hogy giccs-e a szöveg? Messzemenően az. De hát a giccs nemcsak ostoba, de rafinált Is: mindig valami kézenfekvő igazságot limonádésít meg — én a tied, te az enyém, együtt. Amíg nincs jobb — szokták volt gúnyos komolyan mondani — a házasság a legjobb intézmény és legrettenesebb is. aki belül van kifelé, aki kívül van, befelé igyekszik. Megint csak tréfás komolysággal, vagy komoly tréfálkozással mondva. Ugyan, kérem, mit kell annyit fecsegni a házasságról. Manapság! Amikor, ugye, a korszellem, vagy egy kór szelleme, olyan szabaddá tette a férfi és a nő kapcsolatát, hogy ma esküszöm, és holnap válók, sőt nem is esküszöm, csak válók, sőt nem Is válók, mert a válás feltételezi, KOKTÉL En a tied, te az enyém hogy valakit otthagyok. De hát a mai szerelmek zömében eltárgyiasult a szerelem, legfeljebb — pardon — valamit hagyunk ott, s nem valakit. Ez a kétségtelen látszat Ezt a látszatot erősíti a válások európai szinten is igán magas száma nálunk. Íme tehát, ebből Is beigazolódott, hogy e sláger nemcsak giccses, de hazug is, giccsességén belül is hazug. Nem hiszem, hogy az lenne a feladatom: minden hangos, vagy leírt töprengésemre választ is adjak. ‘Főleg olyan válaczt, amely egyedül üdvözítő, olyan bölcs választ, . amely után már a tudás megelégedett nyugalma jöhet. Mindenesetre nem értem én a sokak által oly szíveseit hangoztatott „mai szerelmet”. Illetőleg a szerelmet értem, azt nem értem, hogy miért az elítélés, s miért a felszín alapján, amely lehet ugyan fi ság e témában lehet a feszélyezettség leplezése is. Nem tudom, nem értem, hogy va- 1 lóban „fesztelenebb”, tehát őszintébb társadalmunkban miért van szükség, : miért kell — mert kell! még min- >f dig ez a hírlapi kitárulkozás, fel- ajánlkozás. Miért, hogy egyrészt ma esküszöm — holnap válók — holnap- ^ után újból esküszöm; másrészt ez a J szívós és egy életre szóló társkere- \ sés. Nem, semmiképpen sem olyan \ homogén egy társadalom, ahogyan talán sokan és naívul. nem is rossz- ^ indulattal elképzelik. Sőt: e hetero- ? génségében van szépsége, izgalma, j értelme és jövője. Az azonos tár- sadalmon belüli különbségekről van \ szó! , | Ezren és tízezren keresik a bol- j dogságot — egy másikban várva fel- fedezni azt. Járnak-kelnek közöttünk, 1 derűsek és megfontoltak, dolgosak, ^ vagy kevésbé azok és talán közben £ pironkodva adják fel a szerelem, f vagy inkább a szeretet e hírlapi pa- 'f lackpostáját: S. O. S.l if Nem tudok választ adni rá, miért i szükséges ez még.mindig?. De talán ez olyan kérdés, amire ; nem is kell válaszolni. Vagy nem /, is lehet? á frivol, cinikus és hányaveti is az első benyomásra, de a valóság mégiscsak más... A szerelem — rendszerint kiderül — a felszín alatt bensőséges valami. A házasság, a „te az enyém, én a tied”, valami nagyon fontos, nagyon komoly és néha nagyon reménytelenül várt dolog. Kezembe kerül a Magyar Nemzet legutóbbi szánna: száz apróhirdetés. Száz házasodni, nősülni vágyó ember. S nem száz öreg ember keres magának száz másik öreg párt „őszíkék”-nek. Nem! Fiatal értelmiségi és középkorú szakmunkás, jó keresettel, lakással, vagy anélkül, gyerekkel, vagy gyerek nélkül, karcsú, molett, szőke, barna, alacsony, magas, vígkedélyű, korflfcly — száznyi emberi sors, mint valami reprezentatív felmérés, egy statisztikai átlag egyrészt arról, hogy a házasság, a kölcsönös egymást támogatás vágya, milyen elementáris erővel keresi jussát. Másrészt: a frivolA tévedések szállodája A visszájára fordult jő szándék — Egy város két évig szálloda nélkül — Megugró költségek — A rossz kinek jó ? Nevessünit vagy bosszankodjunk rajta? Ha nem lenne olyan szomorú a dolog, a legjobb volna nevetni miatta. De akkor önmagunkon kellene kacagnunk. Ez pedig senkinek sem gyönyörűség. Ilyenkor a leghasznosabb az objektív körülményeket szidni fennhangon, vagy legalábbis' —. azokra hivatkozni, azokat emlegetni. o o o Zahradnitzky Elemérrel, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat termelési osztályának vezetőjével igyekszünk sorra venni azokat az eseményeket, amik a gyöngyösi Mátra Szállóval függnek össze az elmúlt egy év keretében. 1969. szilveszterét még he- jehujás vidámsággal ünnepelték a szálló összes termeiben a jókedvű vendégek. Akkor azzal búcsúztak el egymástól a társaság tagjai, hogy egy év múlva ugyanitt találkoznak majd ugyanabból az alkalomból. Ebből már semmi sem lett. És a következő szilvesztert végigszórakozhatják-e a megfiatalított, modernizált szálloda termeiben a gyöngyösiek? Erre a kérdésre semmiféle határozott módon nem tud válaszolni Zahradnitzky Elemér. Inkább úgy mondja: a szándéka az a vállalatnak, hogy a gyöngyösi szüreti napokra befejezze a munkát. Ha ez mégsem sikerülne, akkor legalább az év végére. De ma még nincs rögzített határidő a munkákra. Még ma sem, egy évvel a felújítási munkák megkezdése után, . , „ Nincs itt valami félreértés? Még nincs határidő? o o o Kezdetben az igény csak arra vonatkozott, hogy szereljenek fel beépített szekrényeket a szobákba. Emiatt néhány villanykapcsolót rakjanak árrébb, egy-két falat, ajtótokot tegyenek odább néhány centivel. Valamit modernizálni kellene az éttermen és a presszón, illetve a bárnak nevezett benyíló helyiségen is. Főként szakipari munkára mutatkozott igény, amin örömmel kapott az építőipar, mivel jól téliesített munkahelyet talált a Mátra Szállóban a ir.unkahiánnyal bajlódó szakipariak számára. Elvállalta a munkák generálkivitelezését, hiszen a kezdeti igények t érint nem sok tervezési munka ígérkezett az egészen. Aztán r'"r'"t jött meg az V "*-”t kid” rült,' hogy a ’ 1- t szekrények miatt az egyik falat meg kellett bontani és néhány centivel odébb felhúzni, de emiatt a másik, a harmadik és a többi szobában is hasonló munkát kellett csinálni. No, ha már úgyis bele kell fogni a nagyobb munkába, akkor jó volna több szobában a fürdőszobát is kialakítani. A falat így is, úgy is le kell bontani, odább kell vinni. Nem részletezem: így jött az ötlet a lift beépítésére, a fűtési rendszer kicserélésére, a kazánház átalakítására az olajtüzelés bevezetése miatt. A beruházó, a Hungaro Hotels mindig előállt valami újabb kívánsággal, akárcsak a mesében az öreg halász felsége. Néhány héttel ezelőtt, november végén azonban kinyilatkoztatta, hogy a kívánságainak a végére jutott, most már becsületszóra nem óhajt egyebet. Most már a márványburkolat elkészítése is az igények között található. A néhány villanykapcsoló áthelyezéséből ez lett, o o o . Az építőmesteri munkákat még tavaly a téli időkben elég jó ütemben végezték. A szakipari szereléssel azonban nem követték a kőműveseket mihelyt kiderült, hogy a fűtési rendszert teljesen ki kell cserélni, hiszen vétek lett volna még a tapétákat is feltenni a falakra és után kibontani a központi fűtés csöveit a falból. i A fűtésfelújítás legalább egy fél év. A kazánról a beruházó gondoskodik a megállapodás szerint. A többi anyagot már megrendelte a vállalat, de ezeket még nem igazolta vissza a címzett. Az étterem, a presszó és a bár nagyobb átalakítása miatt most már csak dolgozgatnak, hiszen ezeknek a helyiségeknek a munkái csak legkorábban a tavasszal kezdhetők el. A jó időjárás függvényei. A központi fűtést kell mindenekelőtt kicserélni, de ezzel hiába sietnek most már, a téliesítés eszközének nem tudják felhasználni a fűtést, hiszen — nincs. Legfeljebb egy fél év múlva kerülhet használható állapotba. Szóval: egyelőre nincs .miért kapkodni, mert minden a kialakulás állapotában van. Előbb a határidőben kell szerződésben megegyezni. Ha az érdekelt felek közös nevezőre tudják hozni kívánságaikat. o o o De főként: szabad-e egy olyan forgalmas várost, min! amilyen a Mátra kanulában frievő Gyöngyös, legalább két '■/re szálló nélkül h-gvni" ' z idő, a forint, az igénv összeillése mennyire szab Indmjunk ki az alaphely-i zetből. Most is bebizonyosodott, hogy pontosan körülhatárolt feladatok hiányában nem szabad hozzáfogni semmilyen munkához. Nem szabad így megrendelést adni. mert a folyamatot nem lehet megállítani, az önálló életet kezd, mint a palackból kiszabadított szellem. De nem szabad elvállalni sem ilyen megrendelést, mert az építő, jelen esetben'a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat nem győzhet niajd mosakodni a közvélemény előtt, hiszen az emberek nem ismerik az események ru- góil, csak azt látják a gyöngyösiek és az idetévedők egyaránt, hogy egy egyszerű szálloda-felújítást nem képes az építőipar két év alatt megcsinálni. No hiszen!... Micsoda szervezettség lehet ott....! Mondják a felszín ismeretében. Rossz propaganda ez a gyöngyösi Mátra Szálló a megrendelőnek és a kivitelezőnek egyaránt. Márpedig ma illik adni a közvélemény lélektanára. A véletlenek sajnálatos egybeesése folytán így lett a .Mátra Szálló a tévedések szállójává. Ismét egy nemkívánatos „hírnévvel” gazdagítva Gyöngyöst. És ha jól meggondoljuk, tulajdonképpen senki sem oka semminek. Csupán egy kis tévedés történt. G. Molnár Ferenc A kecskeméti művésztelepen Medve András szobrászművész, Kondor Béla grafikus és Zöld Anna festőművész a kecskeméti művésztelepen csendes környezetben készülnek következő kiállításaikra. Képünkön: Medve András. (MTI-foto — Molnár Edit) A Nagylc^eö saga — Pálinkázunk? — Nem is teázunk. Magyarok vagyunk mi, az ár- gyélusát, nem ángliusok — mondta 17S9. december 11-én, délelőtt 10 óra 12 perckor Bögöly közi kúriájában Nagyfejeő Lajos barátjának és volt fegyvertársának, Kisfejeő Lajosnak, aki a Kurta soron birt egy önálló ámbitust. És nemcsak mondta, de pálinkázni is kezdett, mert ha nem kezdett volna el pálinkázni, soha ki nem alakult volna a Nagyfejeő saga. De kia1akult. Mcgpediglsn úgy, hogy ez a Nagyfejeő elhatározta, felhagy a legényélettel és feleségül veszi a pálinkafőzésről híres, szépnek éppen nem mondható, de legalább cefre szagú Berzencei Amáliát. Feleségül is vette, anélkül, hogy barátja, Kisfejeő Lajos gusztust kapott volna a nőhöz, ahogyan pedig ez a jobb regény-klen illeni szokott, mondom. ariír’:ü’. hogy gusz'ust kapoH volna Nagyfejeő Lajos barátja nejére, született aerzenett Amáliára. Ettől függetlenül négy és fél Nagyfejeő gyerek született ebből a házasságból, már úgy fél, hogy az ötödiknek született megszületett ugyan, de vízfejed lett. Szóval, fél ember. Mindezekutána és mellette a Nagyfejeő Lajos bátyjának is volt nyolc gyereke, így tehát ezzel a négy és fél gyerekkel már 12 és félre nőtt történetünk kezdetére a Nagyfejeő saga, pedig akkor még csak 1799-et írtunk, annak is csak januárius havát. De egy pillanatot sem kell aggódnia a kedves olvasónak, mert majd, mint a nem mellékelt családfából is kitűnik, hogy Nagyfejeő Dénes, a Nagyfejeő Lajos bátyjának a legkisebb gyermeke, elment a i napóleoni csatákba, s onnan egy belga hercegnőt hozott haza. Így az ungi-bergi Nagyfejed család a legközvetlenebb kapcsolatba került a Loissoin- sev'-d-rr'irche hcrcenhy családba1. De érdekes módon a. hercephy,. család is rokoni, kapcsolatba került a Nagyfejéé CSOUÚÜGÚ. Namármost ebből a házasságból 17 gyerek született, a megelőző házasságokból is vagy négyszázhuszonhét, így tehát már a belga beütéssel is, de szép számra gyarapodott volna a Nagyfejeő saga, ha mind élt volna történetünk jelenlegi kezdetén, 1897-ben. De hát nem élt mindenki. Néhány nevelőnő élt csak inkább, hogy a még néhány é'etbe lévő Nagyfejeő fiúval mezalianszot és egyebet létesítsen, miáltal be is következett az, hogy egy Nagyfejed Ubul és egy Pármai Krisztin nevezetű neve'önő között némi frigy létesült, amelyből megszületett többek között Nagyfejed Lé"~7ó, Teréz. Salmon. Vr- máliet. Erédi, Béni, Matild és Gendéza. Na most képzeljék el, ezek mind férjhez mentek, illetőleg megnősültek, de már sok oldalági unokatestvér, másodunokatestvér, nagynéni és nagybácsi is nemzé és szülé a többi . Nanirf‘>Soőket, úrmhoay mire tidnidonl'^n-'cni ke-detéhez elé.rkf»-*iink. fri’kí 1971. iü- nvAr ks—r>An.- ^ 7;qvetkező Nanvlp^őnk érdekesek m. saga szemvnntjából: nagyfeje5 T. Bálint, aki<tße4cbrA én Alapvetően Üjabban igen gyakran vállal nyelvi szerepet a címül adott alapvetően szóalak. Figyeljük meg például a következő mondatokat: „A tanácsok alapvetően teljesítették feladataikat.” — „Az üzem dolgozói alapvetően eleget tettek tervüknek.” — „A munka termelékenysége alapvetően kielégítő volt.” — „Alapvetően eredményesnek mondható a munkájuk.” stb. Ha az összefüggő szövegből kiszakított mondatokban vizsgáljuk a kérdéses szóalakot, akkor .egyértelműnek, világosnak értékelhetjük a szó nyelvi szerepét, s az alapvetően szóalak jelentéstartalmát és használati értékét tekintve jól illeszkedik bele a következő rokon értelmű sorba: alapvető, alapvetés, alapos, tökéletes, alapjában, tökéletesen stb. Ha azonban az összefüggő szövegben, s a közlő szándék oldaláról vizsgáljuk meg a rostára tett szó használatát, kitűnik, hogy már nem annyira egyértelmű a közlés, s értelmileg, érzelmileg és hangulatilag árnyaltabb lett volna a megfogalmazás, ha a közlő szándéknak és az elérendő célnak megfelelően a következő szavakból, kifejezésekből válogattak volna a mondatok megalkotói: 1 megbízhatóan, kielégítően, derekasan, egészen, hiány nélkül, lelkiismeretesen stb. Éppen e szóalakkal kapcsolatban találkozhatunk félreértéssel, illetve szótévesztéssel is. Egyesek az általában szóalak helyett és helyén is az alapvetően szóval élnek, Az alapvető szóalak tehát nagyon fürge, és igen gyak-. ran feleslegesen kap nyelvi szerepet. Természetesen bizonyos beszédhelyzetben ki nem iktatható, különösen minősítő jelzői szerepében nehezen helyettesíthető más szóval. Ilyen jelzős szerkezetekre gondolunk elsősorban: alapvető elvek, alapvető ismeretek, alapvető feladatok, alapvető fogok, alapvető változások stb. Alapvetően formában csalt újabban jelentkezik, s vele a 19. század közepén nyelvújítással mesterségesen megalkotott alap szavunk szócsaládja is bővült. Bár szükségünk van rá, de módjával, s csak akkor éljünk vele, amikor valóban alapjelentésében vállal nyelvi szerepet. Dr. Bakos József nek édesanyja született Mártír Emilia, s akinek az apja nem volt Nagyfejeő, hanem Kovács Balambér. Hogy ez miért fontos? Mit tudom én. Csak leírtam. Nagyfejed L. Tóbiás, akinek a bátyja Leopold, de rögtön meghalt. hogy megszületett, s aki egy született Prmpenfa1vi lányt vett feleségül a Nyírségből, aki viszont, a Nyírségből a Hanságba vágyott, de,csak Nagyfejeő albérleti rezidenciájába jutott el a Ló utca 2/b. alá. Ez sem fontos történetünk szempontjából, de ezzel is telt a papír,,. Nagyfejeő Albin, Nagyfejéé Tasziló (az apja állítólag mágneses volt. Vagy mágnes?), Nagyfejeő... Jó, rendben van, nem sorolom tovább. De ha nem tudnak tájékozódni majd a Na zy fejed saga titkaiban, hogy ki kinek a kicsodája és a kicsodának micsoda a micsodája, akkor azok magukra vessenekl (egri) 1971. január M.
