Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
ß negyedik s!i¥8s terv új perspektívát nyíl megyénk élelmiszer-gazdasága előtt Beszélgetés Nagy Lászlóval, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével A harmadik ötéves .terv Ix .-jezése után, a negyedik öt es terv kezdetén aligha ki ukozik jobb alkalom a beszélgetésre. Nagy László elvtársat, a »negyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét arról kérdeztük, miképpen teljesítette n. yónk mezőgazdasága a ha i .nádik ötéves tervet és ínilyen feladatokat kell megoldani a mostani tervié., zakban. . — Az elmúlt gazdasági év rendkívül nehéz volt. Objektív akadályok gátolták a jobb mezőgazdasági eredni, nyeik elérését, ennek ellenére is el kell mondani, hogy a termelőszövetkezeti tagok, vezetők nagy erőfeszítéseket tettek az akadályok elhárítására és munkájukat elismerés illeti. A kedvezőtlen esztendő ellenére a harmadik ötéves terv időszakában megyénk mező- gazdasága, élelmiszer-gazda- sát az előirányzottnak megfelelő ütemben fejlődött. A gazdálkodás a belterjesség irányába haladt, intenzivi- tása növekedett. Ezt bizonyítja, hogy jelentős mértékben nőtt az eszközállomány, az üzemekben fejlettebb technológiáiéit alkalmaztak, mint korábban, előtérbe került az automatizálás. Termelőszövetkezeteinkben további területkoncentrálódás ment végbe. — Hogyan alakult « note nytermésztés ? — A növénytermesztési eredmények általában kieléf ítők voltak, bár búzából és ukoricából nem értük el az országos átlagot A cukorrépa, burgonya, vöröshere, lucerna és más növényeit . termése az országos '* átlag körül alakult. Feltétlenül említésre méltó, hogy a tervidőszakban az állami gazdaságoknál 66, amíg a termelőszövetkezeteknél 23 százalékkal nőtt a vegyes műtrágyák felhasználása. — Az állattenyésztés? — A szarvasmarha-állomány 3.9 százalékkal, a baromfi-törzsállomány egy százalékkal emelkedett Emelkedő tendenciát mutat a sertések száma, beleértvé a kocaállományt is. A kívánt mértékben növekedtek az állati produktumok. — Megyénk egyik fő profilja a szőlőtermelés. Volt-e előrehaladás? — Természetesen. Több mint négyezer holdon telepítettek korszerű nagyüzemi szőlőt s a tizenháromezer hold közös szőlőterületből ma már kilencezer a korszerű, gépi művelésű szőlő. Azt is megemlítem, hogy a gyümölcskultúra hetven százaléka szintén korszerű telepítésű. — Hogyan alakultak a beruházások? — Megyénk szövetkezeteiben mintegy 800 millió forint építési jellegű beruházásra került sor. Ezzel szemben viszont nem kielégítő módon alakullak a gépi beruházások, s erre a következő időszakban nagy gondot szükséges fordítani. Talán még egy-két szót a felvásárlásról.- A megye árutermelése, a felvásárolt termékek volumene és értéke egyaránt jelentősen emelkedett, változatlan áron számolva az összes felvásárlás 109.7 százalékot éld el a bázisidőszakhoz képest. A felvásárlás jelentősen emelkedett a szövetkezetekből, viszont a háztájiból csökkent. Az állati termékek felvásárlása üte- ihc ebb volt a növényi ter- mé íreknél. Összességében tehát elmondható, hogy nem volt eredménytelen számunkra az elmúlt öt esztendő.-— Miképpen alakulnak a következő évek? — A X. pártkongresszus hr.'' - ~Pai. va’amint a tervit v megyénk éle.lmiszer- gn. • . iga számára is jelenjék feladatokat szab meg, Ugyanakkor Jelentős perspektívát is nyújt. A határozatok és a törvény biztosítja a mezőgazdasági és élelmí- szerpirai üzemek további korszerűsítését, a termelékenység és a termelési volumen növekedését, a lakosság jobb elllátását, valamint a mezőgazdasági, élelmiszer- gazdasági dolgozók életszínvonalának arányos növekedését Mindez a munka komoly politikai, szakmai tevékenységet és szervezett gazdálkodásirányítást követel meg. — Lesz-e változás az alaptevékenységben? — A művelési ágaknál bizonyos változásra kerül sor. A kiskörei és visontai építa legelők javítására s az is örvendetes, hogy tovább növekszik megyénkben az öntözött terület is. — A negyedik ötéves tervben kiemelt feladat az állat- tenyésztés fejlesztése. Miként valósul meg ez megyénkben? — Valóban rendkívül nagy gondot kell fordítani erre a munkára. Megyénkben a tervidőszak végére — állami gazdaságokban és szövetkezetekben — 66 ezer fölé emelkedik a szarvasmarha-létszám, s jelentősen emelkedik a sertések, juhok száma is. Mindezt elősegíti, hogy a gazdaságokban ötezer szarvasmarha-, közei tízezer juh és 28 ezer serA tudományos kutatás felbecsülhetetlen segítséget nyújtott Heves megye mezőgazdaságának is. kezesek miatt egyes területek kiszakadnak a termelésből. Az egri járás északi részén pedig a domborzati adottságok miatt egyes területeken erdősítésre és legelőtelepítésre kerül sor. Továbbá várható az is, hogy egyes üzemekben a gazdaságosság, jövedelmezőség érdekében további szakosítási speciali- zációs folyamat bontakozik ki, s ez együtt jár a növényfélék számának csökkenésével. — A termelésnél milyen főbb feladatok lesznek? — Egyik alapvető feladat, hogy kenyérgabonából a jelenleginél jobb eredményeket érjenek el az üzemek. Fokozni kell az abrak- és szálas takarmányok hozamát is, hiszen a fejlődő állattenyésztés igényeit másképpen nem lehet kielégíteni. Várható, hogy a tervidőszak végére növekszik a pillangósok vetésterülete. Cél az is, hogy a mostani tervidőszakban ne csökkenjen tovább a szántóföldi zöldségterület, másrészt viszont a hozamok is növekedjenek. A lakossági, a konzervipari és exportigényeket másképpen nehéz lesz fedezni. A szőlőnél a rekonstrukció folytatása a feladat s e célból mintegy négyezer hold telepítésre kerül sor. Rendkívül nagy feladat emellett, hogy a meglévő ültetvényekben megfelelő agrotechnikai és növényvédelmi eljárásokat alkalmazzanak, mert csak így biztosíthatók a várt hozamok. A növénytermelési és állattenyésztési. produktumok növelését segíti elő a tervidőszakban a mintegy 290 millió forintos meliorációs beruházás — vízrendezés, kémiai talajjavítás, mélylazítás, stb. — amelyhez a népgazdaság 180 millió forintos állami támogatást nyújt. Elmondhatom még. hogy mintegy 30 millió forintos költséggel sor kerül — Annak érdekében, hogy az üzemek a terv célkitűzéseit végre tudják hajtani — figyelembe véve a munkaerőhelyzet alakulását — elsősorban a gépesítésben kell előrejutni. Előtérbe kerülnek a négy kerékmeghajtású, gumikerek® traktorok, a mezőgazdaság számára nagy számban biztosít kor mányzatunk importból 80—■ 90 lóerős szovjet MTZ traktorokat, valamint 150—220 lóerős nehéz traktorokat is. Ezen túl gondot kell fordítani az egy® termelési folyamatok komplex gépesítésére, mint például a betakarítási munkáknál, a cukorrépa-termelésnél, takarmánytermelésnél, mert enélkül szinte megoldhatatlan gondok jelentkeznek. — Milyen nagyobb beruházások várhatók az élelmiszer-gazdaságban? — A szakosított telepekről már értesülhettek az olvasók. Emellett megemlíthetem, hogy a tervidőszakban 76 millió forintot fordítunk a sütőipar fejlesztésére, hiszen alapvető cél a megye lakosságának jobb sütőipari termékekkel való ellátása. Egerben és Hatvanban új sütőüzem épül, sor kerül a pétervásári, parádi üzemek rekonstrukciójára. A tervidőszak első esztendejében már a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére áll az új, egri növényvédő állomás, az atkán sertéshizékonyság- vizsgálő állomás. Az elmélyültebb kutatómunkát szolgálja a kompolti kutatóintézet fejlesztése, valamint a 27 millió forintos költséggel épülő egri kísérleti állomás. Befejezésül még egy kérdést. Milyen közgazdasági környezetben tevékenylsed- ketnek az üzemek? — Azt hiszem, az elmondottakból kitűnik, hogy megyénk élelmiszer-gazdaságának az új tervidőszakban jelentős feladatot kell megoldania. Ehhez nyújt kormányzatunk komoly segítséget azzal, hogy a szükséges anyagi eszközöket biztosítja s a gazdaságpolitikai szabályozóikkal cfyan közgaz- dasági környezetet teremt, mivel ha jól élnek az üzemek vezetői, akkor az ágazat fejlődése továbbra is töretlen lesz. A feladatok maradéktalan végrehajtásához a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági és r élelmi- szeripari dolgozók-, becsületes helytállására lesz szükség — fejezte be Nagy László. Kaposi Levente M ár régen nincs szükség arra, hogy a nők a szüfrazsettek valaha volt harcosságával küzdjék be magukat a férfiak társadalmába. Mint a megszeppent rómaiak mondták annak idején: Hannibal ante portás! Hannibál a város kapui előtt! A nők már itt vannak a kapuk előtt, sőt a kapukon belül. Méghozzá csak kis részben kemény döngetések árán, inkább azért, mert szükségünk lévén rájuk, önként tártuk ki előttük az évezredeken át zárt kapukat. Voltak helyek, vannak ma is. ahol a munkások derékhadát alkották, alkotják. A munkásokét igen, az irányítókét nem — és még ma sem. Aztán voltak idők, amikor férfiúi babérok szerzésére ingerelték őket. Traktorra szálltak, s öntödékbe mentek, s hasonló férfias dolgokat műveltek. Hamarosan kiderült, nem nekik való. Sokáig tartott, amíg elértünk máig, amikor méltó társként állnak mellettünk. S ha egymás mellett állunk, ám lássuk, egyenlő felételek között ki viszi többre? Elérkeztünk a kritikus ponthoz: egyenlő feltételek között. Feltételeink azonban nem egyenlőek. Ne kelljen részleteznem, hogy az évezredek előtti matriarchatus elmúltával, mióta férfi vette kezébe az irányítást, a maga kénye- kedve szerint mi ezer törvényt hozott a maga képére, hasonlatosságára, és főleg — kényelmére. Keményen körülbástyázta magát, de a nőt valahogy kívül felejtette a bástyákon. Csoda-e, hogy nem kfe munkába került egy-egy bástyát ledönteniök és időre van szükség még ahhoz is, amíg az előttük terpeszkedő göröngyös talajt elegyengetik. Ezt az időt éljük napjainkban. Ám, a „talajegyen- getéshez” ma már okos és gyorsan járó „gépek” állnak rendelkezésre: a sajtó, a televízió, a rádió. Mögöttük az irányító agy a demokratizmus, s ma már az egyetértő belátás, a sürgető segítség, az eredményre vivő támogatás, a szocializmus — a folyamat tehát gyorsan halad. A segítségre kinyújtott kéz azonban csak akkor értékes és életmentő, ha meg is ragadják. Ha tudomásul veszik, hogy még játszani is csak az a gyermek tud, akit megtanítottak rá. Ha tudomásul veszik, hogy hiába itt a pálya, hiába itt a tér, a játéknak szabályai vannak, amiket be kell tartani, főCarol K. Schcchten A kisfiam tésférőhellyel bővülnek az állomány elhelyezését szolgáló létesítmények. Nagy előnyt jelentenek majd a szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek, amelyekben az új tartási, takarmányozási technológiák következtében lehetővé válik a gyorsabb hizlalás. A sertések hathónapos korukra elérik a százkilós, a szarvasmarhák 18 hónapos korukra az ötszáz kilós súlyt, — Mint korábban említette, az elmúlt években nem volt megfelelő a gépesítés üteme. Várható-e a helyzet javulása? zésével sem volt soha probléma; a rádió ott állt az asztalkán a pohár tej mellett, s a gyerek sohase nézte, mit eszik. Amikor egy hétig kórházba került, nekem nem kellett ott ülnöm áz ágya szélén, ahogy más anyák teszik. Ott tartotta a kisrádió- ját a párnája alatt, s az orvosok és ápolónők egybehangzóan azt mondták, ő a legjobb gyerek, akit valaha láttak. Csodálatos dolog volt elgondolni, hogy a fiamból olyan ember lesz, aki megáll a maga lábán, és könnyen beilleszkedik a társadalomba! Most már huszonhét éves, a házunk alagsorában berendezett kicsiny lakosztályban egyszerű életet él. A tiszta fehérneműt és a reggelit. ebédet, vacsorát le- küldöm neki az ételliften. Néhanapján elmegy otthonról, hogy új elemet vásároljon, s ilyenkor benéz hozzánk, és elcsevegünk. A fiam még nem választott magának foglalkozást. A't mondja, majd átgondolja t do'got, milyet a műsor véget ér. Zilahi Judit j A kisfiam pufók volt én szőke és alig múlt kétéves, amikor egy zabpelyhes doboz alján ajándék tranzisztoros rádiót talált. Attól a naptól kezdve soha semmi bajunk nem volt vele. Még a kopott takarójától is hajlandó volt, megválni, amit esténként kapargatni szokott. Mi több, az ujját sem szopogatta többé. A kisfiamnak pompás volt a memóriája. Még mielőtt iskolába került, kívülről tudta a műsort. Tudta, hogy milyen táncdalok kerültek be az első tíz közé, hol lehet a legjobban ebédelni Manhattanban, s ami a legfontosabb, szó szerint fújt minden divatos reklámrigmust. Természetesen a kisfiam magasabb rendű feladatokra született. Gyakran rajtakaptam, amint kicsiny tranzisztoros rádióját a füléhez tartotta, s elgondolkodó tekintettel bámult a világba, mint akiben éppen súlyos és magvas eszmék fogannak m.ea. Építész less belőle — mondogatta as apja — vagy atomtudós. Mennyire szerette az a gyerek a kis rádióját! Gyorsan megtanulta, hogyan kell mindent fél kézzel csinálni, csakhogy a másikban mindig ott szorongathassa leghűbb barátját. Hiszen azzá lett számára a rádió: cimborává. Sőt, mi több, 5 úgy vélte, hogy a rádió valamennyi bemondója személyes jópajtása; ezért más kapcsolatokra nem is volt szüksége. Ha kérdeztek tőle valamit, megpróbált válaszolni, de többnyire csak hallgatott. Ily módon nagyon kellemes hallgatóság vált velőle, megszokta, hogy fejét kissé félrehajtsa azzal a figyelmes tekintettel, amelyet az emberek úgy szeretnek. A kisfiam olyan aranyos volt! Az ágyba is magával vitte tranzisztoros rádióját, és ha éiszaka rosszat álmodott, akkor sem kellett oda- menrem hozzá. Tudtam, hoay bekapcsolja n kisrádióját. meavians^alócLití ön m »Iszenderedik. Az étkeleg pedig feltételei, amiknek meg kell felelni. E bben pedig a férfiakra vár sokféle feladat. Vegyük végre tudomásul, hogy asszonyaink, lányaink sokkal alacsonyabb szintről futnak neki a mércének, mint mi. Agyonkoptatott közhely, de annál igazabb: a terhesség, a gyerek, a család, a bevásárlás, takarítás mosás, a számos asszonyi kötelesség mind-mind megany- nyi buktató a mérce előtt, amit ennyi hendikeppel terhelve — nem lehet egyköny- nyen átvinni. Mindezek mellett tanulni, társadalmi munkában, politikai munkában részt venni és — ez is jogos igény — szórakozni nem, hát nem lehet. Ez az igény- bevétel egy férfi idegi-fizikai erejét is meghaladná, s ha egy nő mindezzel mégis elbír, inkább kivétel csupán és annál nagyobb tisztelet jár neki. Amíg az utat járhatóvá nem simítottuk, amíg a terhek egy részét nőink válláról le nem vettük,. korai a beteljesedett egyenjogúságról beszélni. Egyenjogú csak az lehet, akinek törvényben biztosított egyenlő jogai, lehetőségei mellett terhei is egyenlők. Mert hiába jobb ez és az, ha ahhoz hogy ezt és azt elérjem, először át kél! rágni magam a mesebeli — de sajnos valóságos! —- kásahegyen, miközben vagy a kását utálom meg, vagy azt érem el, hogy szépen biztosított jogaimra fütyülök. A feladat tehát reménytelen? Nem teremthető meg az egyenjogúság férfi és nő között? A cél irányában nagy haladást tettünk már, de még nem elegendőt. Módot kell találni arra, hogy a férfiakkal azonos szintről, velük egyenlő, nem pedig sokszorosan nagyobb teherrel induljanak. Joguk és a tényleges emancipáció csak így tud beteljesülni. Kussinszky Endre E!efképes-e ? A közelmúltban a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága nagy- jelentőségű megállapodást kötött, hogy segítsék a fiatalok helyzetét, hogy jobb és kulturáltabb munka- s életkörülmnyeket teremtsenek számukra, hogy megkönnyítsék a fiatalok nagyüzemi szemléletének kialakulását bekapcsolódását a széles közösségbe, A megállapodás, amelyet a KISZ-kb első titkára és a TOT elnöke írt alá, mindent átfogóan határozza meg a tennivalókat, a szükséges feladatokat. Hogy a megállapodásban rögzített javaslatok menynyire válnak valóssággá, csakis attól függ, hogy a közös gazdaságokban, szerte az országban és a megyében, a gazdasági és ifjúsági vezetők milyen életet lehelnek a megállapodás betűibe. Minden azon múlik, hogy a termelőszövetkezetekben működő KISZ-szervezetek valóban agilisak, tennivágyóak legyenek s kezükben a megállapodás mondatai, amelyet a valóság és szükség- szerűség hívott életre, ne váljanak ívekre rúgó adminisztratív igazolásokká. — sz. *—• MemMW 1971« január 10-, vasáram»
