Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
Döntött a zsűri Uzietnegyed épül Egerben Filmszínház, élelmiszer-, bútor-, cipoáruház, vásárcsarnok, üzletek, szolgáltatóház a programban Január elsején éleibe lép a módosított szabályozó rendszer / Érvényesek az egész tervidőszakra ' Eger Város Tanácsa végrehajtó bizottsága, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium országos pályázatot; hirdetett Eger belvárosában, védett, műemléki környezetben létesítendő üzletnegyed tervezésére. A pályázatra 98-am Jelentették be részvételüket, s végül is 14 pályamű került a bírálóbizottság elé. A neves szakemberekből álló országos assttrl a közelmúltban hirdette ki a pályázat eredményeit, győzteseit. Vajon elérte-e célját a pályázat? Ki, illetve kik nyerték a „versenyt” ? Milyen üzletek, áruházak szerepelnek a tervekben, az elképzelésekben? A kérdésekre Zámbori Fe- tendál, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetőitől kénünk választ. megépül az új űriletnegyed, minden megváltozik. — Milyen üzletek, ámházak, boltok szerepelnek a programban? — Hússzaküálat és falatozó, élelmiszer-áruház, bútoráruház, szolgáltatóház, KI- SZÖV-áruház, KISZÖV-iroda, üveg-porcelán üzlet, tej ivó. Galka, jármű-, vasmű-, edényáruház, háztartási bolt, cipőáruház, virágszaküzlet, vetőmaigbolt, emeletet húznak a jelenlegi vásárcsarnokra, épül egy 630 fős filmszínház, s egy kisebb művészmozi is. Ezen kívül több lakás Is épül a területen. Szép hangulatos terek, parkok szerepelnek még a tervek között. — Milliós beruházásról lest tehát szó... — Pontosabban: több százmilliós beruházásról. — A leendő új üzletek, áruházak valóban új színfolttal gazáagltjak maja Eger város történelmi nevezetességeit. De vajon mikor épülnek fel a tervezett épületek, áru- házak? < — Az biztos: valamennyi megépül. Hogy mikor? A beruházás a IV. ötéves tervben irrdul, és jelentős része az elkövetkezendő öt évben meg is valósuL De százmilliókról van szó, ezért a tervek megvalósítása nem megy az egyik évről a másikra. Mi, a város vezetői, valamennyien azon vagyunk és erőnkhöz, lehetőségünkhöz mérten mindent el is követünk az új üzletnegyedért, hogy minél előbb elkészüljön, dísze, ékessége legyen a városnak. Reméljük, hogy gazdag választékaikkal, szolgáltatásaikkal az új üzletek, áruházak a város lakosságának, a vásárlók tetszését is elnyerik majd. Koós József 1971. január elsején, a negyedik ötéves terv indulásával életbe lép a továbbfejlesztett közgazdasági szabályozó rendszer, amelynek alapelvei a tervtörvénybe építve szorosan kapcsolódnak az ország gazdaságpolitikai feladataihoz. A szabályozó rendszer alapvető elemei ezúttal első ízben a tervidőszak egészére érvényesek, így lehetővé teszik, hogy a vállalatok előretekín- tően gazdálkodjanak, hosz- szabb időre is biztonsággal dolgozhassák ki fejlesztési programjukat A gazdasági reformmal együtt 1968-ban bevezetett szabályozási rendszer alapelvei beváltak, alapvető változtatásokra nem került sor, a szabályozás egyes elemeit azonban a változó körülményekhez kellett igazítani. A módosított szabályozók fokozottan ösztönöznek a műszaki fejlesztés gyorsítására, a munka hatékonyságának növelésére, a termelés szerkezetének átalakítására és egyéb, a népgazdaság számára kívánatos változásokra. Az árszabályozás elvei változatlanok, az árrendszert azonban olymódon fejlesztik tovább, hogy az árak jobban tükrözzék a tényleges társadalmi ráfordításokat és a piac értékítéletét, A kívánatos ármozgások ellenére sem & termelői, sem a fogyasztói árak szintje nem emelkedik lényegesen. A fogyasztói árak közötti arányok úgy változnak, hogy az árszínvonal növekedésének évi átlaga a következő öt évben sem haladja túl az 1—2 százalékot. A pénzügyi szabályozás legfőbb célja az ország gazdasági és pénzügyi egyensúlyának erősíté.-.e, továbbá az, hogy pénzügyi eszközökkel is a munka hatékonyságának növelésére ösztönözzék a vállalatokat. A részesedési és fejlesztési nyereségrész adóterhei közelebb kerülnek egymáshoz, ezzel is ösztönözve a vállalatokat az erőteljesebb fejlesztésre. Az adó- mentességek megszüntetésével jövedelmük fokozására, gazdaságtalan termékeik gyártásának abbahagyására, jobban fizető cikkek gyártásának bevezetésére sarkallják az üzemeket. Ugyanilyen célból szigorúbbakká válnak az állami támogatások feltételei. Az ország erőforrásainak jobb kihasználását szolgálja, hogy mód nyílik a különféle eszközök vállalatok közötti átcsoportosítására, időleges vagy végleges átadására. A hitelpolitika ugyancsalt a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönöz. Az állam a műszaki fejlesztést, a termelékenység növelését, az árukínálat bővítését, a termék- szerkezet megváltoztatását és a nemzetközi .versenyképesség fokozását szolgáló törekvéseikben támogatja hitellel a vállalatokat A közép- és hosszúlejáratú hitelekről általában az igénylők versenye alapján döntenek. A hitelt azok kapják, akik azt a legjövedelmezőbben használják fel. Illetve a leggyorsabban fizetik vissza A forgóeszközhitelezés szabályai a készlet- és pénzgazdálkodás javítását szolgálják. Ahol eddig még nem történt meg, ott sor kerül a forgóalap-rendezésre és .ezt követően a forgóeszköz növekedését a vállalatoknak saját eszközeikből kell biztosítaniuk. A lakosság számára elsősorban lakásépítésre nyújtanak hiteleket, amelyeknek összege tovább növekszik. E hitelek nagyságáról a mindenkori piaci helyzetnek megfelelően évenként döntenek. A külkereskedelmi szabályozók az export dinamikus növelésére, a termelési és exportszerkezet fejlesztésére, gazdaságosságának javítására, a népgazdaság számára szükséges Importtermékek beszerzésére serkentik a vállalatokat. Az exportszabályozásban jelentős rendszerbeli változások történtek. Az exporttámogatást aszerint differenciálják, hogy mely vállalat mekkora ráfordítással szerzi meg az országnak a devizát. Az export szakágazati szintű támogatási rendszerének bevezetésével a szakágazat átlagához viszonyítva gazdaságosan exportáló vállalatok adóvisszatérítésben részesülnek. Az Import szabályozási rendszerében nincs változás, csupán a szabályozók mértékei módosulnak, a népgazdaság számára kedvező import kötöttségei és terhei csökkennek Korszerűsítik a vámrendszert is, a vámtarifák arányai jobban közelítenek a nemzetközi szinthez. A szabályozást olymódon dolgozták ki, hogy a vámoknak a belföldi piacon ne legyen árfelhajtó hatásuk. A létszám- és bérgazdálkodás szabályozói a munka hatékonyságára, az emberi munkaerővel való fokozott takarékosságra ösztönöznek. A vállalatoknak anyagilag Is érdekük lesz, hogy minél kisebb létszámmal minél nagyobb jövedelmet érjenek el, s a létszám bővítése helyett a meglévő dolgozók bérét emeljék. Az elmúlt hetekben sorra napvilágot láttak a különféle miniszteri rendeletek, amelyek a szabályozók realizálásáról 'intézkednek. A vállalatok ma már ismerik az új tervidőszakot érintő ösz- szes fontos jogszabályt, s így — most első ízben — hozzákezdhetnek saját ötéves terveik kidolgozásához is. A vállalati tervek kialakításakor főleg azokra a kérdésekre fordítják a figyelmet, amelyek hosszabb távon szabják meg a vállalat fejlődését. A következő hetekben-hó- napokban műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon, munkaértekezleteken, az újító, a szocialista brigád-, a törzsgárda-meg- bczéléseken egész vállalati kollektívák foglalkoznak majd a tervek kidolgozásával, s 1971. június végéig készítik, el, hagyják jóvá és dokumentálják a népgazdasági ötéves terv céljaihoz Igazodó vállalati középtávú terveket (MTI) — Igaz ugyan, hogy az ell* bő díjat nem adta ki a zsűri, de a pályázat eredményességét mi sem bizonyítja jobban, hogy nem kevesebb, mint hét pályamunkát vásároltunk meg a tervezettnél magasabb árort A zsűri úgy döntött, hogy a leendő üzLet- tiegyed Balog György — egri lakos — az ÉVM Miskolci Tervező Vállalatának dolgozója pályázata alapján — felemelt második díjat nyert — került majd kivitelezésre. Különben nem volt könnyű dolguk a tervezőknek, hiszen a pályázat feltételei szigorúan megszabták, hogy olyan üzleteket, áruházakat, lakásokat kell tervezni, amelyek építészetileg korszerűéit, modernek, ugyanakkor harmonikusan illeszkednek a terület történelmének, műemlékének stílusához, hangulatához is. — Hová tervezik az új üz- letnegysdet? — Az Alkotmány—Sándor Imre; a Sándor Imre—Macki Valér, illetve a Macki Valér utca és az Árva köz által határolt területre. — Eger város kereskedelmi, üzleti hálózatát akár ,,kívülről”, akár „belülről'1 nézzük, vizsgáljuk: messze elmarad a követelményektől, az igényektől Ezen ma már senki sem vitatkozik, ds annál többen bosszankodnak. Az új üzletnegyedre fölöttébb szüksége van a tárosnak... — Valóban így van. A város üzletei elavultak, nem felelnek meg az igényeknek. Rendkívül nehéz az árusítás, ‘g egyben a vásárit» is. Ha Szűcs László: Vietnamban jártunk v. A világ nyolcadik csodája Defoktdk tömegével kísérve vak sötét este értünk egy sűrű növényzettel borított faluszéli éjszakai szálláshelyünkre, amit mi hol „Szerájmak”, hol „Hotel Bambusz”-nak neveztük el. Az elnevezések vidámait, hangulatunk töretlen, de éjszakai nyugalmunk elég kétes értékű volt. Őszintén szólva az őserdő szélén, a nedves rizsföldek párolgó melegében, nem zárható ajtók és ablakok mellett szállásunk nem volt éppen megszokott, de végül is jól pihentünk. örülve a reggelnek, továbbindultunk Hanoi felé, melytől már 150 kilométerre lehettünk, de a vietnami gépkocsivezetők ennek megtételét már az elmúlt este nem vállalták. Útközben sokat izgultunk, mert a rádió kora reggeltől jelezte a 8. tájfun romboló útját Vietnam felé. A gépkocsi rádiója óránként jelezte a vihar útját, mely az utolsó percekben eltért a vietnami partoktól és a Fülöp-szige- tek felé fordulva, ott több száz ember halálát okozta. Úgy is lehet mondani, hogy megmen ekül tünk. Bár egymás között arról suttogtunk, hogy biztonságos helyről szeméivé érdemes lett volna végignézni ezt az ismeretlen óriás szelet. Lehet, persze, hogy ilyet csak olyan ember kíván, akire a meleg tényleg nagy hatással van. Oázisunkra, vagyis a hanoi hotelunkba a déli órákban érkeztünk meg és a hányatott út viszontagságainak kiplhonésérc egy napot kaptunk. Vasárnap este színháziba vittek vendéglátóink. Egy 1858-ban játszódó hazafias történet érdekes pantomimszerű feldolgozása kedves színfoltja volt vietnami életünknek. A csodálatos díszletek, a keleti Játékmód ezernyi finomsága, a nézők minden részt teljesen átélő figyelése, közvetlen tetszés- nyilvánítása, egy igazi népszínház keleti varázsával hatott ránk. A zsúfolt nézőtéren mint több száz mosolygós kiesi pingvin úgy ültek a fekete-fehér öltözetű vietnami leányok. A következő hét útra • iskolával, de nem akármilyennel, ban -vn a Bác— Lv-í mlntr.iskola megláto- prtásŰ-'nl kezdődött. A második fokozatú iskola 5. osztályában a 41 kis fekete buksi fej mögött ülve. olyan kiválóan rendezett és demonstrált növénytanórát láttunk, hogy vélem ónjaink szerint Magyarország bármelyik Iskolájában egy az egyben elment volna. A fiatal pedagógus olyan minta: szerű metodikával és szemléltetéssel tanította a növények gyökérzetét, hogy óra végén szerettük volna megtapsolni. Ebben az iskolában vetődött fel az iskolai erkölcstan oktatásának tartalmi kérdése is. E tárgyat mindenütt tanítják az V. osztálytól felfelé. A VII. osztályban például a politikai tudat, az Ideológia, a harcra való felkészülés, a nép szolgálata és a forradalmi erények megbeszélése tartoztak a tárgy témakörébe. Az erkölcs! kérdések taglalásánál említeném meg, hogy Vietnamban igen szigorú orköesl normák uralkodnak. Esti sétáink közepette már szinte tematikuson figyeltük, hogy andalító pároltat is alig láttunk, de ez, hogy partnere kezét megfogja a fiú, az itt már kizárt dolognak számít. Közben magyar élményeink is voltak. Fogadta delegációnkat Jakute Jenő elvtárs. hazánk hanoi nagykövete. A művelt és megnyerő modorú francia-filozófia szakos őszülő pedagógus, mint nagykövet és mint házigazda is igen kellemesnek bizonyult. Kimerítő és érdekes színfoltokkal vázolta az itteni életet, hazánk nagyarányú segítőkészségét Viel- , nam felé, a követség dip’o matálnak felelős és nem éppen könnyű munkáját. Közben gyöngyöző tokaji bort ittunk, Egerről beszélgettünk és a pálmafák övezte emeletes villa légkondicionált szobájában kezdtük ír •tunic at egészen otthon érezni. Ráadásul még a nagykövetség kultúrátiaséjóval és kis családjával két kellemes estet is él töltöttünk, A sok iskolalátogatás és minisztériumi tanácskozások után pihenőj-ellegű kirándulásra is sor került. Ha-Long- ba indultunk. Utunk, mely két napot vett Igénybe, Haiphongon keresztül vezetett. Ez Vietnam agyonbombázott, de már lassan éledő és működő nagy kikötővárosa. Ha-Long tőle 50 kilométerre fekszik, az ismert ominózus Tonkini-öböl partján. Franciák építette tengerparti nyaralóhely, melynek csodás öble Hainan kínai sziget és a vietnami p-art között terül el. Vietnam Riviérája e csodás hely. A parttól 40 kilométeres mélységben a dél-kínai tenger felé ötezer süveg alakú sziget áll ki a vízből, melyek között három órát sétahajóztunk, gyönyörű időben, a mozdulatlan víztükrön. Egy- egy sziget mélyén fantasztikus szépségű cseppkőbarlan- gok csodás panorámája ejtette rabul a delegáció tagjait. Ez tényleg a világ nyolcadik csodája, nem hiába kapta ezt az egyedi jelzőt. A víziséta után páratlan élménynek számitó óra következett. A tűző napon a port fövenyében nagy fürdést csaptunk a Csendes-óceán roppant sós vizében. Itt úgy látszott, hogy ma minden nagy élménynek számított. Ugyanis ebédre hatalmas méretű korállpiros főtt rákot kaptunk. Bárhogy erőltettük, ez azért mégsem ment mindnyájunknak. Pedig magyaráztuk egymásnak magas tápértékét, ínyenc drágaságát, de még így sem tudtunk megbirkózni vele csak a vodkával, amit kísérőként szervíroztak a csinos rák mellé, _________ V ietnami iskolalátogatásunkat egy hanoi tanárképző főiskolával fejeztük be. Ez a jól felszerelt intézmény nagyon hasonlít a mi felépítésünkhöz. A kétszakos képzés különösen nyelvi vonalon igen gazdag. Orosz, francia, angol és kínai nyelvre is képeznek tanárokat. Óvónő- és tanítóképzéssel is foglalkoznak. Az óvónő kot a nagy óvónőhiány miatt csak 5 hónapos tanfolyamon képezik és 12 év alatt már 3200 óvónőt bocsátottalt ki. E főiskolának egy szép kivitelű modem magnetofont adtunk át. Napion megható pillanatokat éltünk át az átadás perceiben. A bekapcsolt magnóról a magyar Himnusz, a Szózat és az Internaeionálé csodás akkordjai töltötték ba — hazánktól 14 000 kilométerre — egy vietnami főiskola napsütötte udvarát. Ho SÍ Mính elnök emlékét végtelen nagy és megérdemelt tisztelet övezi Vietnamban. Ezért mindenütt, ahol jártunk és megtudták, hogy van Magyarországon egy olyan felsőoktatási intézmény, mely az ö volt elnökük nevét viseli, véget nem érő lelkesedéssel vették ezt tudomásul, ölelgették, simogatták és kezét szorongatták az egri főiskola képviselőinek. A megható ragaszkodás félreérthetetlen jele volt ez. Nagyon sok szeretet ben volt részünk. (Folytatjuk) BUi. január L, péntek
