Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

Aczé! György: Eszménk erejével emrar eugedetmtikktt. most jatszaih roGtnrx. /art játsszuk, HOGY NEMCSAK AZ 1970ES ESZTENDŐ NAPJAI, HANEM AZ ÜJSAGtRÖ TÉMÁI IS ELFOGYTAK, ÍGY ÖTLETEK UTÁN KUTATVA FELKERESTEM 12 OLVASÓT, S FELTETTEM A KÉRDÉST: A KÖTET AezxH György kulturális életünk problémái­éról szóló előadásainak., inter­júinak válogatása. Ezek a megnyilatkozások funkcióju­kat tekintve elemzések, mű­fajuk szerint tanulmány ok, hatásukat vizsgáivá élmé­nyek. Mégpedig frissek: kul­turális életünk elmúlt évek­ben felmerült problémáival, ta változó valóság mindennél aktuálisabb gondolataival é3 fényeivel szembesítenek ma Is. Nem kronologikusan, ha­nem a kialakult problémák, folyamatok, viták Összetett- Bégének szintjén, olyan szán- tézisben, ahol az összefüggé­sek világossá, a konzekven­ciák elkerülhetetlenekké vál­nak. Ilyen értelemben Aczél György könyve felöleli kultu­rális életünk minden lénye­ges, megoldott vagy vitatott kérdését. Mi teszi vonzó olvasmárry- myá, a témák sokszor rapszo- <dikus változásában is folya­matosan érdekessé, izgalmas Stúdiummá könyvét? A vá­laszt könnyű megadni: min­denekelőtt a szerző fáradha­tatlan. erőfeszítése és hiva- tottsága, hogy alakuló szocia­lista kultúránk jelenségeiről hatékony marxista elemzást adjon. Ahogy másokra vo­natkozóan egyik előadásában konkrétan is megfogalmazza: ÄA közvélemény azokra fi­gyel, akik a volóságos kérdé­sekről beszélnek, akik edv- ezerűen kezelik a lényeges­nek vélt problémákat, akik­nek szellemi rangját az adj* meg, hogy alkotóan képesek megfogalmazni marxista ál­láspontjukat." A megállapításban Iwmé- ÍHfBteaen, leglényegesebb az, hogy Aczél maga is alkotó­im alakítja ki marxista ál­láspontját az általa feli ve­tett megoldásra, vagy meg- ■vttatásra érett kérdésekben, Ez a tény alapvető, gyakor­lattá válása pedig azért oly termékenyítő, mert nem a múlt, hanem napjaink mű­vészi és tudományos pro­duktumaira, a kiadást, a népművelést, az ismeretter­jesztést érintői kérdéseikre alkalmazza. ÉPPEN EZÉRT szükséges a kötet írásainak néhány általános, Aczél György szemlél étét meghatározó vo­nását kiemelni. Annál is in­kább, mert ezek a tételek ma már kulturális életünk gyakorlattá vált alapéival így mindenekelőtt az a té­tel, amelyet nemcsak ki­«**»d, hanem következteté­seiben hitelesít is — hogy a politika és a kultúra között Igen szoros, de nem mecha­nikus az összefüggés. A kö­tet konkrét példái igazol­ják, hogy a szerző a mű­vészi érték és humánum ér­tője és tisztelője. Gondolat- menetében nem a napi po­litika téziseitől jut el az értékítélethez, hanem az al­kotói tendencia és eredeti­ség bázisát, elvszerűségét kutatva mutatja fel, hogy számunkra mit jelent, mit ér a mű. E módszeréből kö­vetkezik a köteten is végig­vonuló mindeng kultúrpoli- tikus számára nélkülözhetet­len emberi alapállás; a te­hetség védelme. S minthogy a tehetség önmagában még nem eredmény, nem gondo­lati. vagy művészi önmeg­valósulás, csak alkotói le­hetőség, a szerző tisztában van e lehetőség veszélyei­vel és buktatóival. Fenn­tartja számukra — és ezzel önmaga számára is —, a tévedés jogát. Saját szavai­val: „Nem abból kel] tehát kiindulnunk, hogy nincse­nek hibák, s hogy minden tekintetben megoldottuk fel­adatainkat. hanem abból, hogy eddigi eredményeink, objektiv és szubjektív adott­ságaink, kellő alapot bizto­síthatnak a meglévő problé­mák megoldásához". E TÉTELEKBŐL alakul ki >tz Eszmék erejével című kötetet átható elvi — ide­ológiai pozíció, e sajátos vonásokkal jellemezhető te­rületen, a kulturúpolitika frontján. A dogma ti zmus és revfadanizmuB zátonyai kö­zött kalauzolja az olvasót, a tudomány és művészet marxista elemzésének és értékelésének nyugtalan vi­zein. Avatott és gyakorlott érzőikkel alkalmazza egész politikánk kétfnontos gya­korlatát, kulturális életünk jelenségeire, nem fosztva meg magát stílusánaik és gondolatmenetének egvéni ízeitől. Ily módon, a válto­zó és alakuló valóság remé­nyeiben, sikereiben és ku­darcaiba: segít rendezni gondolatainkat, összegezé­sének kísérleteiben a múlt és jelen tapasztalatai alap­ján megrajzolja azt a poli­tikai erőteret, atnelvben to­vábbi feladataink és tenni­valóink kibontakoznak. Kerekes Imre Mi tői írna Ön, na I Elsősorban ideológiai # cikkeket írnák, olya­nokat, amelyek segíte­nek tisztázni napjaink bo­nyolult eszmei kérdéseit. ír­nék néhány olyan cikket is, amely a X. kongresszus után felkészíti a propagan­distákat, valamint a pártok­tatás hallgatóit írnék a nők helyzetéről, az ifjúságról, a lakáskérdésről, a közoktatás korszerűsítéséről. Megvizs­gálnám: hogyan valósul meg a korszerű népművelés me­gyénkben, milyen személyi és anyagi feltételekkel ren­delkezünk? (Lévai Ferenc a megyei pártbizottság osztályvezető- jeJ Mindenekelőtt boldog ú.ieszbendőt kívánnék a kedves olvasónak, a megye lakóinak, majd arról írnék, hogyan tehetjük min­dennapi munkánkkal való­ban boldoggá ezt az új esz­tendőt. Aztán megírnám, hogy változtak, és hogyan formálódtak az emberek az elmúlt 25 év alatt Azokról írnék, akiket régen ismerek, akiknek végig követhettem izgalma« életútjukat írnák például a poroszlói Tóth Miskáról és a tiszanánaí Tóth Jóskáról, akik mos* tez-elnőkök. De Imák műn- késportrékat la. Foglalkoa- nék az elégedetlen tan berek­kel is. Sokan vannak olya­nok akiknek zátonyra futott az életük. Megvizsgálnám a fiaskók okait is. Természe­tesen sokat írnék Egerről. Megírnám, hogyan alakult ki a város munkásosztálya, hogyan változott Eger arcu­lata az elmúlt években. (Dr. Lendvai Vilmos, az Egri Városi Tanács vb-elnö- kej 3 írnék a munkafegye­lemről, meg arról, hogy nemcsak követel­ni kell az emberektől, meg is kell becsülni munkájukat Többet kei! törődni a dol­gozókkal, élet- és családi kő­újságíró rűlményeikkel, kereseti lehe­tőségeikkel. Szigorúan osto­roznám az áruellátást, külö­nösen a rossz minőséget. Megkérdezném az ipartól és kereskedelemtől: miért ke­rül egy 33-as számú gyerek- csizma 197 forintba? És miért tart csak négy hétig? A sütőipartól pedig ezt kér­dezném; miért nem szállíta­nak a községekbe friss ke­nyeret és péksüteményt? (Szabó István a kiskörei Tisza 11. dolgozója.) Miért kell a piaci el­árusítóknak egész té­len fagyoskodniok? Ha már felépítették ezt az egri vásárcsarnokot, miért nem fedik be és miért nem fű­tik a boxokat? Én elsősor­ban erről írnék. Aztán arról is, hogy mióta a Hajdú­hegyre költözött a gépkocsi­vezető-képző iskola, estén­ként nincs nyugalma a kör­nyék lakóinak, mert ott gya­korolnak. (Fodor Károly boltvezető Egerből.) Olyan embereket sző­laltatnák meg, akik munkájukkal jó ered­ményeket érteik eL Megnéz­ném, hogyan élnek a közsé­gek a nagyobb önállósággal, főleg a kulturális területen. Aztán írnék egy cikksoroza­tot: milyen szerepet tölt be, vagy tölthetne be falun az értelmiség? Megkérdezném az illetékeseket: miért ilyen elszomorító Eger kereske­delme? Azt ígérték például, hogy felkészülnek az ünne­pekre, s mégis napok óta csak egyfajta pezsgő kapha­tó. (Fehér Vilmos, a megyei művelődési központ igazga­tója.) 6 Halottam valakitől, t hogy Radnóti Miklós, mint munkaszolgála­tos, annak idején dolgozott a Hatvani Cukorgyárban. Feltétlenül utána járnék és megírnám írnék arról is, hogy a felszabadulás után először Hatvanból lett vá­A Gestapo büntetőexpedídójának kudarca — Üzemanyagot a terv szerint a gép a Balhas-tó aiyugati partján vesz feL Ide eljuttatnak egy felderítő cso­portot, amely megfelelő he­lyet keres a leszállásra és rádióreflektort szerel fel a repülőgép irányítására. A felderítő csoportot szintén egy Focke—Wolf—200 típusú gép szállítja majd, amelyet valóságos üzemanyagtartály- Syá változtatnak. A gép ha­tósugara körülbelül 3600 ki­lométer. Miután embereink«* oda szállítja, visszafordul ÍTaganrogbe. — Amint megfelelő terepe* találnak, megindul mind a hét repülőgép: az egyik az üzemanyaggal, a másik pe­dig fedélzetén a Gestapo embereivel. A repülőgépek Seszállnak a Balhas-tó part­ján, a benzint a Gestapo smberes átviszik a szállító UU Január k. gént* gépbe, a másikat megsemmi­sítik és folytatják útjukat Japánba. — Hogy miért választot­ták éppen Balhas környékét? Először is: a sivatagban ész­revétlenül lehet leszállni és üzemanyagot felvenni. Má­sodszor: előréiáthatatlan bo­nyodalmak esetén számíthat­nak azoknak a németeknek a támogatására, akiké* a há­ború kitörése után Kazahsz­tánba telepítettek. Harmad­szor: onnan nincs metróm Cseng KaJ-aek Kínájának határa. Nem hisszük, hogy Cseng Kai-sek megfeledke- nett azokról az időkről, ami­kor német tábornokok ét tisztek voltak tanácsosok • hadseregében. Gert végül éÉmoncfta ant is, hogy a repülőgépek a maximális magasságban ha­ladnak majd, s ezért külön­leges kompresszorokat épí­tenek a haj tómű vnlfiht. Q azért jött a városba. hogy átvegye a kompresszorokat. Nyomon a kémelhárítck Márkin, miután felfedezte a legyilkolt halászok holt­testeit, csoportjával együtt a szükséges óvintézkedések betartásával, megindult a titokzatos ismeretlenek Észak felé vezető nyomai után. Nem keltett sokáig menni­ük. Sok-sok nyomot láttak körülötwa: halászcsizmák éa patkóit kartocabaicancaefe nyomata. . És mindegyik nyom a (te­em lék bejáratáig vezetett, majd onnan valamerre észak­nyugati irányba. A síremlék­ben megtalálták a németek felszerelését: rádióleadó*, éleimet, a rádióreflektort és olajjal telt kannákat Markin úgy gondolta, hogy azok, akik Itt hagyták elöbb-utóbto visszajönnek érte. De lássuk mi történt Bau­er csoportjával. A úgy gondolta, hogy végre elvégezte a feladatot: meg­felelő mezőt talált a Tuzla folyó közelében, amire még nagy repülőgépek is leszáll­hatnak. Most már csak meg kellett mérnie a mezőt, el kellett helyeznie a jeleket, felszerelnie a rádióreflek­tort és előkészítenie min­dent, hogy meggyújthassa a tüzeket. Ezután már jelent­heti is Taganrogba, Rowel ezredesnek, hogy a „repülő­tér” készen áll a gépek fo­gadására. Hogy elvégezzék a hátra­maradt tennivalókat, a néme­teknek vissza kellett tér­niük a síremlékhez. Siettek, mert már nagyon fáradtak voltak, fel akartak frissülni egy-egy pohár meleg kávé mellett a biztonságos mene­dékhely ml Libasorban haladtak: elől Bauer hadnagy, utána pedig Rode és Schule. Azt hitték, hője ebben a zimankós idő­ben, ezen a sivár vidékein nem találkoznak senkivel, s hogy a halászokkal való ta­lálkozásuk csak kivétel volt, ami erősíti a sasairályt A rajtaütés Márkin tesáttásáM! Jól látta, hogy Bauer és emberei szinte hason csúsznak b* a síremlék alacsony bejáratán. Várt még egy darabig, s amikor látta, hogy rajtuk kívül nincs a közelben sen­ki, megkönnyebbülten íel- sóhajtott Megkezdődhetett hát a leszámolás. Jelt adott és emberei zajtalanul meg közelítették a síremléket . „„ it „,, _ íFoly tatjuk) lenne ros. Foglalkoznék a népi ha­gyományok ápolásával, ír­nék a boldogi és a herédi népviseletről, a szokásokról. Megvizsgálnám; miért nem ad több segítséget munkánk­hoz, az emberek formálásá­hoz a műszaki értelmiség? Arról is írnék, miért sok a közúti baleset, de foglalkoz­nék a nők helyzetével, n nő­védelem problémáival Is. És végül egy kényes téma is volna, mi lesz a sorsa fel­sőfokú technikumunknak, miért vitték Gyöngyösre? (Dr. Novák Pálné, a hat­vani városi tanács vb egész­ségügyi osztályának vezető­je.) válasz I 1 I kérdésre| is. Riportsorozatban számol­nék be a külföldön élő ma­gyarok életéről, a hazáról alkotott megnyilatkozásaik­ról. írnék arról, hogy az eg­ri 12 éven felüli gyerekek között miért olyan kevés az országosan elismert úszó? Megkérdezném: miért nem fordítanak többet — anyagi­akban és erkölcsiekben — az egri úszósportra? Miért csak a labdarúgást támogatják? (Dr. Pelle Béla főiskolai docens Egerből) U En is csinálni egy , ilyen körinterjút, Megkérdezném a ke­reskedelmi dolgozókat és vá­laszaik alapján megírnám, hogyan lehetne emelni a ke­reskedelem színvonalát, ho­gyan lehelne javítani a ke­reskedelmi dolgozók mun­kakörülményeit Megkérdez­ném az ipartól és a kereske­delemtől: hogyan lehetne olyan kapcsolatot teremteni, amelynek eredményeképpen a kínálat közelebb kerülne a kereslethez? A termelőszö­vetkezetektől pedig azt kér­dezném: miért hanyagolják el a piaci árusítást? írnék arról is, rr.iért nem lehet & zöldség- és gyümölcsellátás­nál kikapcsolni a közvetítő kereskedelmet? Végül arról írnék; mikor lesz végre® szállodája Gyöngyösnek? Egy évvel ezelőtt ugyanis bezárt a Mátra, azt ígérték, szilveszterre felújítják. Me», lyik szilveszterre? (Csépány Ferenc igazomS Gyöngyösről) I a Az utóbbi Időt*®) ÍZ, több “j magyar fil­met láttam, ezéffíi arra gondoloik, fel tenném % kérdést: nem lehetne-e ke­vesebb ilyen filmet gyárta­ni, s helyette többet áldoz­ni a színházakra? Aztán ar­ról írnék, hogy jóval keve­sebb bosszúsággal és sokkal több örömmel kellene épí­teni a társadalmat A MÁV vezetői például az ünnepéig előtt azt nyilatkozták, hogy felkészültek a télre és as ünnepi forgalomra. Én utaz­tam. A vonatok hidegek voltak és sokat késtek. Mi van, ha nem készül fél a MÁV? És hogv el ne felejt­sem: ha újságíró lennék; írnék egv nagyon szép, egy nagyon jó és egy nagyon elismerő kritikát a Péntek: Réziről. (Hegedűs László, a Gár­donyi Géza Színház művé­sze) ★ Egy kérdés, 12 válasz: Azt hiszem, hasznos játék volt Van téma bőven, kezdhetjük az új eszten­dőt. Márkusz László fm Megírnám, hogy ne l m bontsák fel olyan gyakran az utakat, hogy hasznosítsák jobban a a híres egri thermal vizet, hogy növeljék az egri strand kapacitását és tegyék kul­turáltabbá is; szervezzenek Egerben is országos érdek­lődést keltő művészi prog­ramokat és nyissanak vég­re még egy éjszakai szóra­kozóhelyet Egerben. Meg­kérdezném és megírnám: miért nem tud eltartani Elger és egy egész megye egy önálló színházat? Írnék erről is: mikor épül fel végre a Centrum Aruház és mikor lehet Egerből gyors­vonattal utazni a fővárosba? Megírnám azt is, miért küsz­ködik anyagi gondokkal a népszerű NB I-es női kosár­labda-csapat? (Futaky András üzletvezető Egerből.) Az írás a maguk dol­t ga, maguk az újság­írók. Amit én monda­nék, azt úgy sem merik megírni. Különben sem ol­vasok újságot. (Hát igen, akadt ilyen vá­lasz is — igaz, a nevét nem adta hozzá.) Arról, hogy nemcsak ' jogok, hanem köteles­ségek is vannak. Írnék arról is, hogyan lehet ma­napság fegyelmet követelni és tartani a munkahelyeken. Sokat írnék arról, milyen módon lehet megjavítani a mezőgazdaságban a munka- körülményeket. Foglalkoznék a túlzott alkoholfogyasztás­sal is. (Murányi Gábor tsz-elnök. Istenmezejéről.) Először is megírnám , egykori tanítóm, Hargita János he­vesaranyosi nyugalmazott igazgató életútját, vallomá­sait a pedagógpuspályáról. Aztán arról írnék, hogyan változott a falusi emberek közösségi szemlélete. A főis­kolások között azt kutatnám, céltudatosan készülnek-e hi­vatásukra? És hogy a peda- gógustómánál maradjak, megvizsgálnám: hogyan le­hetne javítani a pedagógu­sok élet- és munkakörülmé­nyeit? Írnék más területről Ecsédi Külfejtés üzemvezetősége felvételt hirdet dózervezetői és segédmunkás «nnkaUr betMtMn 4 aerédmankáMk rémére lebeMaég na kotró­Bseater és dózere mtatt tanfolyam elvégzésére, gyakori»* megszerzésére. Jelentkezni lehet az aráédl Ozean munkaügyi csoportjánál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents