Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
Kö^f startol a meiőgazdaság ? iR< líeü, ifidre mf! jí fntfnl Üzemi alkotmány - vállalati törvénykönyv □ Készülnek az új kollektív szerződések jrö EGY ÉVVEL EZELŐTT megállított az utcán az egyik vállalat dolgozója és „bizalmasan kezelendő” megjegy- »éssel a következő kérdésre kért őszintén választ: wIgaz-e, hogy vállalatának Igazgatója több mint 200 ézer forintos nyereséget vett fel A válasz egy kérdés volt: „Tudja-e, hogy milyen szabályok, elvek alapján került felosztásra a nyereség?” Nem — felelt határozottan, A vállalat kollektív szerződését sem ismeri ? Beleolvastam, de már nem emlékszem a részletekre. Miért, a kollektív szerződés ezt is előírja? — tette fel az újabb kérdést... AZ ELMÉLT ÉV MÄJU- SÄBAN az egyik minisztériumi vállalat géplakatosa a bírósággal fenyegette főnökeit, amiért a nyereségosztáskor egy fillért sem kapott. A vállalat indokolása röviden hangzott: az igazolatlan hiányzásai miatt a kollektív szerződés értelmében kizárták a nyereségből... Ugyancsak ex elmúlt évben tanácskoztak az üzemek, vállalatok munkaügyi szakemberei is, és szinte százával mondták a példákat a különböző munkaügyi vitákra, amelyeket szinte kivétel nélküli a kollektív szerződések pontjai alapján tisztáztak ... HOGY MINDEZT MIÉRT MONDTUK EL? Tanulságul, Illetve figyelmeztetésképpen. Reméljük, valamennyi érdekelt tudja: 1970. december SÍ-ével az eddig érvényben levő ’kollektív szerződések lejártak, a vállalatok, üzemek új szerződéseket kötnek. Mégpedig nem is egy, hanem több évre. Fölöttébb érdemes lesz tehát odafigyelni, hogy mi kerül papírra, őszintén vitatkozni, javaslatot tenni, vagy kritizálni. Ha másért nem, a puszta önvédelem érdekében fa. Mert akik ismét csak beleolvasnak, vagy csak megszavazzák az új szerződést, S/ok a kötelességeik mellett jogaikat se mismerik majd. szerződésekké. As efcmúTt években az üzemek, a vállalatok törzs gárdatagjai többször és joggal panaszkodtak. Az „új fiúk”, a vándormadarak megbontották egységüket, és nemcsak a forintokat, hariem a filléreket is elvitték előlük. Most itt az alkalom, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek a munkaerő-csábításoknak, itt az alkalom, hogy törvénybe iktassák: a törzsgárda tagjai, azok az emberek, akik éveken áit kitartottak, akik a legtöbbet vállalják magukra, megkülönböztetett anyagi, erkölcsi megbecsülésben részesüljenek. Munkájuk, szorgalmuk, tudásuk, kitartásuk arányában. ÉS HA MAR SZOBA KERÜLTEK a vándormadarak: valamennyien tudjuk, hogy milliárdokba kerültek az országnak. Éppen ideje tudomásukra hozni Sokfajta útja, módja van. A kollektív szerződésekben jogosan, törvényesen előírhatják, hogy kit lehet félvenni mennyi bért kaphatnak, s meddig tartson próbaidejük. Jogokat, kötelességeké említettünk. Amelyek maghatározzák az egyén, a kolllék- tívák munkáját, a végzett munka anyajg, erkölcsi értékét Az új szerződések alkotmányai, törvénykönyvei lesznek majd a vállalatoknak. Azoknak is, akik ismerik, azoknak is, akik csak beleolvasnak. Legyen az lakatos, esztergályos, mérnök vagy üzemvezető. EZÉRT KELL. EZÉRT ÉRDEMES ODAFIGYELNI a szerződének vitájára, szót kérrú, Javaslatokat, ötleteket adni A vállalatok, a szak- szervezetek, a dolgozók, a vállalatok érdekében írják majd alá az új szerződést. De hogy mi kerül bele, az nemcsak rajtuk múlik. Senki sem, lehet tehát közömbös. Mert sokat lehet nyerni de veszteni is. Koós József Hétfőn olcsón — pénteken sehogy Jó kezdeményezés ez a Centrum-hétfő. Bizonyos árukból a Centrum Áruház hétfői napokon 20 százalékkal olcsóbban árusít. Egerben például, mint ahogy értesültem az újságból is, a harisnyanadrág lett átmenetileg olcsóbb, 20 százalékkal. EH is adtak belőle 250 darabot. Addig naponta 20—25 fogyott. Jó a kezdeményezés, de az még jobb lenne, ha az árcsökkentést követő napon újból és gyorsan feltöltenék a raktárát s nem járna úgy a ,,kedves vevő”, mint. én pénteken. Mert harisnyanadrág helyett csak sajnálkozó kéz- legyintést kaptam. Jó ez a kezdeményezés. Mondjuk évente kétszer egy-egy hétfői napon olcsóbb a harisnyanadrág. De más napokon is akad vásárló, aki teljes árat is szívesen fizetne —. ha kapott volna. Rájuk sem árt gondolni. Elképzelhető az is hogyha a női harisnya- nadrág kissé hiánycikk —, mert sajnos időnként egyébként is az — akkor talán más cikket kellene olcsóbban adni, amiből rendes áron is kapható két nap múlva. ~ d. — Kétezerhétszáx szervezett dolgozó képviseletében a napokban tartották a gyöngyösi IZZO-ban azt a küldöttértekezletet, amelyen nemcsak a Pipis-hegyen, hanem a szakmában is első alkalommal választottak gyári szakszervezeti tanácsot és bizottságot. Az ünnepi esemény érthetően a mátrai üzemeken túl is érdeklődést keltett. Részt vett a tisztújításon Bárányos József, a Vasas Szakszervezet központi titkára, Mudriczki János, az SZMT vezető titkára, s más testületek több képviselője. Skultéti János, gyöngyösi gyárigazgató ' megnyitója után Megyes István szb-tit- kár fűzött szóbeli kiegészíTúlságosain korai és elhamarkodott lenne még bármilyen következtetést is levonni az idei év mezőgazda- sági helyzetének alakulásáról, hiszen alig pár hete írjuk a keltezéshez az 1971, évet A mezőgazdaságban azonban már — bármennyire furcsán hangzik — tavaly kezdődött el, az idei év, s a 71-es termés alapjának javarészét már megvetették mindegyik közös gazdaságban. Tavaly még azok is figyelemmel kísérték a mezőgazdaságot, akiket sem kötelességük, még csak érdeklődésük sem kötött a földhöz. Mindenki tudja milyen nehéz volt az elmúlt esztendő, és senki nem szeretné, ha még egyszer ismétlődne a tavalyi „rendkívüli” sorozat. Belvíz — Alapos belvízrendezési tervet valósítottunk meg az 1909—70-es évben — mondja Zahrátka József, a boco- nádi Béke Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. — Ennek ellenére volt belvízgondunk tavaly is. Az Erk—Bo- conád csatornán nem tudott lefolyni a belvíz akadálytalanul. Kértük a környező termelőszövetkezeteket, hogy fordítsanak nagyobb gondot a csatorna tisztítására, mert tést a legutóbbi években végzett mozgalmi munkáról készített írásos tájékoztatóhoz, majd az elhangzottak felett vitát nyitottak. A felszólalások azt tükrözték, hogy a dolgozókat általában érintő, érdeklő témáról volt szó: többen is véleményt mondtak a beszámolóról, s észrevételek közreadásával szabtak újabb feladatokat. Említést érdemelnek Gam- bár István esztergályos szavai, amelyek a beosztottak és vezetők kapcsolatainak javítását, a törzsgárdisták fokozottabb megbecsülését, a gépgyári túlórázások csökkentését sürgették. Misuta János, a KISZ-bizottség titkára a fiatalok lakásépítési akciójához kért nagyobb seúgy néz ki, hogy az idén la lesz mit szállítani. Az őszi vetéseink csaknem 20 százalékát víz bórítja, a hirtelen jött olvadás miatt. Egyelőre az állatenyésztés- ben és a zöldségtermesztésben folyik a munka. Nyolcvanezer saláta kerül át a hollandi ágyakba, és március végén, április elején máz szállítani akarjuk a korai paprikát és salátát. Sajnos, már most váratlan többletkiadás merült fel a primőröknél. Olyan magasan áll ugyanis a, talajvíz, hogy a hajtatóházakból szinte ki kellett menteni a palántákat, amíg . kiszivattyúztuk a vizet Az új évben főleg a gépparkot szeretnénk fejleszteni. A termelőszövetkezet nyolc MTZ típusú traktorra és egy új SZK—4-es kombájnra nyújtotta be igényét Nem egészen ezt vártuk Nagyfügeden, a Dózsa Termelőszövetkezetben másfél ezer katasztrális holdon vetettek őszi kalászost. A termelőszövetkezet saját vetőmagját gyenge minőségűnek találta, s így a vetőmagtermeltető vállalattól szerezgítséget a szakszervezettől, s ezen keresztül a Gyöngyösi Városi Tanácstól, míg Ber- náth Magdolna félvezető- gyári betanított ' munkás több fontos feladatot, nagyobb bizalmat igényelt az ifjúságnak és egyes férfidolgozókat a nőkkel szembeni nagyobb tiszteletre, figyelmességre emlékeztetett. A tisztújításon 45 tagú gyári szakszervezeti tanácsot és 11 tagú szakszervezeti bizottságot választottak, s bizalmat szavaztak a felsőbb szervek értekezletén résztvevő küldötteknek. Ismét Megyes István lett az szb titkára, mellette öt új tisztségviselő is dolgozik a testületben. te be a kiváló minőségű, csíraképességű magvakat Mégis aggodalommal tekintenek a tavasz elé a közös gazdaságban, mert a száras ősz nem kedvezett a vetésnek és a kelés áthúzódott a téli Időszakra. A hó alatt bújtak ki a földből a csíráig és nem tudtak kellően megerősödni. Nagy kérdés, hogy milyen tavasz várja az erőtlen, gyenge őszi vetést. A nagyfügediek 100 ka- tasztrális holddal kívánják növelni a cukorrépa termő- területét. Juhász László, a termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy erre a területre, az optimális gépesítési fok eléréséhez ötszázezer forintra lenne szükség. Több támogatást reméltek a szövetkezet vezetői, hiszen mindenhol azt hallották, olvasták, hogy a cukorrépa-termelést i megkülönböztetett módon támogatják a jövőben. Á'dozaf és m nőség — Eddig nem valami jó évnek ígérkezik az idei. Már most jelentős belvízkár van, szomorú képet mutat a határ. Persze minden attól függ. milyen lesz a folytatás. Kéri Imre főme.zőgazdás* szívesebben beszél az állattenyésztésről. Nem csoda, hiszen a tarnamérai Tarna- mente Termelőszövetkezet szarvasmarha- és sertéstenyésztésben is jelentős eredményeket ért el. Ebben aa évben a gümőkórmentesítés utolsó ütemét akarják megvalósítani. A termelőszövetkezet kettes számú tanyáján ötvenhárom, igen nagy hozamú tehén található, amely a fertőzött állományhoz tarto- izik. Ebben az esztendőben a kifogástalan minőség érdekében eltávolítják a gazdaságból az utolsó tbc-s szarvas- marhát. Az idén benépesítik a tar- namenti termelőszövetkezetek közös társulásában épült, szakosított sertéstelepet is. S messzi környéken először válik valósággá az iparszerű sertéshústermelés, amely túl gazdasági jelentőségén, igen nagy hatással lesz a környék lakosságára, hiszen saját maguk győződhetnek meg a modern technika és technológia előnyeiről. — sz — Először választottak gyári szakszervezeti tanácsot és bizottságot a gyöngyösi IZZÓ ban MIT KELL, ILLETVE MIT JÓ TUDNI a szerződés megszavazása előtt, elfogadása Után. Csupán néhány figyelmeztető példa: az igazolatlan hiányzások automatikusan kizárják a vétkeseket a különböző anyagi, erkölcsi juttatásokból. A rend, a fegyelem alapvető követelmény tehát A béren, fizetésen kívül megannyi anyagi, erkölcsi, kulturális, szociális juttatásra, elismerésre van módja a vállalatnak. Természetesen csak azok jöhetnek szóba majd, akik tudják, hogy mikor kezdődik a műszak és mikor van vége. Akik nemcsak értik, hanem szeretik is amit csinálnak, akik nemcsak kémek, hanem adnak Is. Mindezek a feltételek tisztán, világosan, közérthetően kapnak majd helyet a szerződésben. AZ ÉVEK SORÄN, ÉV KÖZBEN gyakran előfordul, hogy a megszokott, a begyakorlott munkán kívül más feladatokat kell elvégezni. Amiért nem, vagy plusz pénz, jövedelem jár. A viták, a sértődések minden bizonnyal elmaradnak, ha a munkaadó és a munkavállaló te tisztában van jogaival, kötelességeivel Egy másik régebbi seb is végleg begyógyulhat az új jjSSl, jsuuiir 31* vasAmag Emberséget az erdőben is A Magyar Vadászok Országos Szövetsége a minap arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy a tél viszontagságai és a vadak értelmetlen irtása — ha a társadalom nem segít — az értékes vadállomány 30—60 százalékát pusztítással fenyegeti. Egy kis emberséggel, segítőszándékkai megakadályozhatjuk a jóvátehetetlen pusztítást. A vadállományban esett kár ugyanis nem csupán a mintegy 25 ezer vadászt érinti, hanem a természet minden kedvelőjét, az egész népgazdaságot. A magyar erdők lakóikkal együtt ugyanis, hála a szakemberek hozzáértésének, a vadásztársaságok sok társadalmi munkájának, megszolgálták a világihírt. Ezt bizonyltja a külföldiek nagy érdeklődése, valamint az a tény, hogy szarvas és őz világrekorder trófeákkal dicsekedhetünk, a dámszarvas- trófeák rangsorában miénk az első 12 hely. Ennek a rangnak a pénzbeli jelentősége sem csekély, hiszen például a világrekorder szarvasagancs több mint 12 ezer dollárt ér. Érdeinknék, vadállományunknak, s nem utolsósorban az új szellemű és tartaloaí kufttúiAt meghonosító szakember»-' inknek, vadászainknak szól az elismerés, mely szerint az idén nálunk rendezik meg a vadászati világkiállitást. Szomorú bizonyítvány volna, ha éppen egy ilyen nagy esemény esztendejében a tél és némelyek lelketlensége folytán elpusztulna az erdei vadak jelentős hányada. A tél, a hó, a fagy különösen a magasabb hegyekben okoz sok gondot. Még ahol volna is takarmány és jármű, havazás idején nem tudják a vadászok mindenütt az etetőhelyre szállítani. Sok helyen gyalog cipelik az erdő mélyébe a vadaknak az életet jelentő élelmet. S bár a vadászszövetség felkészült a télre, mintegy 5000 torma takarmányt termesztett, s legalább ennyit a mezőgazdasági üzemekből is beszerzett, ez sem elég. Nagy segítség volna a különféle üzemek, a számukra felesleges, vagy nélkülözhető huUadéktakar- mánnyal és az éppen pihenő Járműveikkel az erdő lakóinak segítségére sietnének. De a tél, az éhség, a hő és a fagy sem tese annyi kárt a vadállományban, mint a lelketlen emberek pusztítása. Némelyek visszaélve a vadak szorult helyzetével, éh- ■éfisizúlig közeledésével, husincs ma nálunk éhező ember, aki rá volna kényszerülve az ilyen törvénytelen és emberhez méltatlan vadászatokra. Éppen ezért a felelősséget érző, emberi, állampolgári tiltakozáson, közbelépésen kívül nagy szükség van a törvény szigorára te, hiszen jőnéhány példa bizonyítja, hogy a gyorsított eljárással hozott szigorú ítéletek lehűtik on Jfcafrni arcvadászok mértéktelen vs, dászszenvedélyét. Az erdő csendjével, jó le vegőjével olyan közkincs, amely mindannyiunk felüdülését, pihenését szolgálja. A vadállomány az erdő kincse, legszebb ékessége, közérdek és emberséges tett, hogy a nehéz téli, hónapokban segítségére siessünk, megvédjük a lelketlen emberek pusztításaitól is. Hl tokkal, csapdákkal, kutyákkal indulnak orwadászatra. Ezrével pusztítják az utakra húzódott vadat az autósok is. Kispuskával, légpuskával gépkocsiból lövik a hóba süppedt fácánt, nyulat és őzet. Mások a fényszóróval élvakított, a fagytól meg- gémberedett jószágokat kocsijukkal eltiporják. .Mire való ez a pusztítás? Hiszen gondjaink «üenéra