Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

LENGYEL JÓZSEF, VETÉLKEDŐK avagy mit érdemes tudni T élefonkönyvek, lexiko­nok, logaritmustáblák stb., stb. roppant in íormációs anyagot tartal­maznak. Ha nem volnának kéznél, vagy nem ismernénk használatuk módját, bizony sokszor zavarba jönnénk. De a telefonkönyveket, logarit- mustáblázatokat, lexikono­kat nem azért állították össze gondos munnkával egész kollektívák, hogy tar­talmukat fejből tudjuk. Cél­juk ennek éppen ellenkező­je! Vagyis az, hogy agyun­kat megkíméljék olyan ada­tok tárolásától, melyekre ritkán, vagy talán soha az életben nem lesz szüksé­günk. Aki a telefonkönyvet bemagolja, azt ajánlatos or­vosi kezelésre utalni. Nem sokkal jobb eset, ha valaki egy általános lexikont tanul meg kívülről. Az ilyen em­ber rengeteg használhatatlan kacattal raktározza teli a fe­jét, pontosabban értékekkel, melyek zsúfoltságuk és tö­megük folytán, nagyobbrészt használhatatlanokká vál­nak. Nehéz és mindmáig megol­datlan feladat, hogy miként kellene az iskolák tananya­gát úgy összeállítani, hogy a tanuló a nyers adatokból a feltétlenül szükségeseket hiánytalanul tudja, továbbá megtanulja, hogy az előtte felmerülő kérdésekre milyen könyvekben keressen pon­tos választ és végül — és ez volna a legfontosabb — miképpen kell a könyvekben le nem írt és újonnan fel­merülő feladatokat, a meg­talált összefüggések segítsé­gével megoldani. Egy példa: aki a magyar irodalomtörténetben többé- kevésbé járatos, tudja, hogy Mikes Kelemen Rodostóban halt meg, sok évvel II. Rá­kóczi Ferenc halála után. Ennyi a nem szakember szá­mára elég. Ha netán azt akarja megtudni, hogy hány évig élt Mikes Kelemen egvedül Rodostóban, akikor a lexikonban megnézi: mi- koj halt meg Mikes, a II. Rákóczi Ferenc címszónál megkeresi, mikor holt meg Rákóczi és egyszerű kivonás után megkapja a kívánt szamot. De ezt kívülről tud­ni felesleges. S zerencsére az ember agya nem korlátolt méretű, tömött autó­busz. amely ha egyszer meg­telt, új utasokat csak akkor fogadhat be, ha néhányan kiszállnak. Az agyban nem­csak a feledés által kiszállók adnak az újabb beszállóknak helyet, hanem befogadóké­pessége kellő edzéssel és gya­korlattal bővíthető. De a legjobb koponyának se sza­bad mindent, túl sokat — azaz feleslegeset — befogad­nia. Erre figyelmeztet Szent- Györgyi Albert professzor, nemrég magyarul is megje­lent, könyvében: „A könyvek azért van­nak, hogy megtartsák ma­gukban a tudást, mialatt mi a lejünket valami jobb­ra használjuk. Az ismeret- anyag számára a könyn biztosabb otthont is nyújt. Az én saját fejemben bár­melyik könyvszagú isme­retnek a felezési ideje né­hány hét. így hát az is­mereteket biztos megőrzés­re a t könyveknek és könyvtáraknak hagyom, és inkább horgászni megyek, néha halra, néha új isme­retekre." A szegedi Tudományegye­temem 1940-ben Szent-Győr- gyi professzor így fejezte b® tréktori székfoglalóját: „Ami magát a szigorúan vett tanítást illeti, úgy ai érdeklődés felkeltését, as önálló gondolkodás fejlesz- • tését, a belső összefüggé­sek meglátásának képes­ségét fontosabbnak tar- ■ tom, mint az adatoknak a fejbe préselését. Az élet tartalmához képest az is­kolai tanulmányok ideje rövid, az' élettelen adatok pedig hamar elpárolognak, és ha a hallgatóinknak tu­dásvágyat nem adunk út- ravalóul, akkor már pár héttel a vizsga után üres fejjel és kézzel fognak az életben állni, míg ha ér­deklődésünket felkeltettük, úgy az élet elég időt és al­kalmat fog adni esetleges hiányok pótlására.” V arrnak, akik még több nyelv tudását is káros­nak tartják. Schopen­hauer (mikor ezt a nevet leírom, a pontosság ked­véért megnéztem a le­xikont), például az óko­ri görögök * nagyobb ér­telmi képességét a római la­tinokkal szemben abból származtatta, hogy a görö­göknek egy fogalomra csak egy szót kellett ismerniük, míg a művelt latinoknak kettőt, nemcsak a latint, ha­nem a görögöt is. Nyilvánva­ló ez így elfogult, egyoldalú túlzás, és mint az elfoglalt, egyoldalú túlzások mindig, nagyon bonyolult jelenséget egyetlen okra akarnak visz- szavezetni. A tudásanyag birtokba­vétele az egyik fel­adat. A másik a könyvekben fellelhető tudás­anyag értelmes használása. Ha ebben a kettőben a he­lyes arányt megtaláljuk, ez már az összefüggések meg­találásának is kiindulópont­ja, a / tudás és értelem j& gyakorlótere. ,.A vetélkedők az általános műveltséget gyarapítják”. Ez az érv nem minden esetben érvénytelen, de arra nagyon vigyázni kellene, hogy mi­lyen minőségű műveltséget gyarapítanak. Ha az a sze­mély, aki mondjuk pontosan tudja, hogy hány évvel élte túl Mikes Kelemen II. Rá­kóczi Ferencet, sőt, valame­lyik lexikonból bevágta, és pár szóban el is tudja mon­dani, hogy miről is írt Mi­kes Kelemen, ezzel nem pó­tolja sem a maga, sem a százezernyi tv-néző számára azt, amit akár egyetlen Mi­kes Kelemen levél ismerete, a szép magyar nyelvből és érdekes korrajzból adhatna. Bizonyára meg lehetne ta­lálni a valóban gondolkodni segítő, és újat mondó vetél­kedők forrná iát is. Néha, ritkán, meg is találják. De sokkal gyakoribb az a ter­méketlen, külföldi példákat másoló forma. Nem oly ve­szélyes ugyan, mint állító­lag az alkohol, tehát nem öl, nem dönt nyomorba, — csak éppen. Félreértés ne essék. Nem az általános műveltség ellen hadakozom. Nem a „szak- barbárságot” dicsőítem. Nem mondom: légy jó szakember és semmi mással ne tö­rődj! Az általános műveltség­től való rideg elfordulás napjainkban még inkább, mint az előző korokban, a szakmán belül is beszűkü­léshez vezet, a fejlődés gát­jává válhait, meddőséget eredményez. A műveltség egyik Jele, ha valaki tudja, hogy mihez ért, és tudja, vagy sejti, hogy a még nem ismertet merre felé kellene keresnie. Nem önhitten büsz­kélkedve, de köntörfalazás nélkül, sokszor be kell is­mernünk: „Ehhez nem ér­tek”. Vagy: „Ezt még nem gondoltam végig”. Vagy: ..Ezt még meg kellene tanulnom.” Ez lenne sokszor á művelt­ség és önismeret útján járás első bizonyítéka. Jobb, mint az a tudás, mely arra tanít, hogy mindenről, de csak fe­lületesen tudjunk fecseg­ni. Déry Tibor és Makk Károly / ■ uj magyar filmje SZERELEM Ez a film az utóbbi esz­tendők legjobb magyar drá­mai alkotása. S minő para­doxon: két novella állt eggyé — igaz, a forgató- könyv is Déry Tibortól szár­mazik —, hogy egy érzés, egy kiváló asszonyi jellem nagyszerű drámai tanulság­tétele legyen. . Az érzés mélysége, tiszta­sága, ereje sokszor nem is bizonyítható, vagy legalább­is nem látványosan. Ahhoz az kell, hogy valami meg- rendítően reménytelen pró­batétel következzék be: amikor a megpróbáltatott választhat a megoldások kö­zött. Hősnőnk, Luca a kon­cepciós perek idején magá­ra marad férjének öreg édesanyjával, akit kora miatt is csak úgy lehet megtartani az életnek és a férjnek, ha a fiatalasszony a férj távozását hallatlan si­ker forrásaként ünnepli a mama előtt. Hazudni kell tehát: nincs félreértés, a ha­zugság az egyetlen erkölcsös megoldás a megcsapatott, megpróbáltatott Luca szá­mára, hogy igazat tegyen, hogy önmaga szintjén fenn­maradhasson, hogy érzel­meinek töretlen tiszta­ságát megőrizhesse. Amíg Jánoa felől csak annyit tud, hogy valamelyik börtönben ül, azt hazudja a mamának, hogy ez a jó fiú Amerikában van, ott csinál filmet és sikert, onnan kül­di a leveleket, a virágokat, a szagos francia szappant és a szeretetet. A mama mind­ezt elfogadja s nem veszi észre, vagy úgy tesz, mintha nem venné észre, hogy mindez a jóság, mindez a nemesség a közeléből, ép­pen Lucától származik. Mi­csoda háromszög, milyen feszes és kegyetlen geomet­riai alakzata a szenvedni tudó és reménykedő lélek­nek! Luca szereti Jánost és Kürti Andrást QNwHsm 9W1, jeaoáff JL, vaaáraap VAWVVl»im\MW,X\ .v\\vmw&\\\ »WTO ^WWWWWWV\\V.V\SV\\\\\V\\\„,\\\VVViVWWVAWWVWV....... XIX. Megváltoztatta ugyanis a megrendeléseket, mert ki­számította, hogy így a la­kosság olcsóbban jut a portékához, könnyebbé vá­lik a nyilvántartás, az árusítás, a raktározás, tisztítás és így tovább. Csak a külső kereskedelmi partnerekkel való közvetlen, személyes tárgyalásokkal, a Törpe megkerülésével bizto­sítható jelenleg is a város választékos áruellátása. .— .Képzeld — teszi hozzá Renate —, azt is szeretné, ha mindnyájan mindennap ugyanazokat az ételeket en­nénk. Tudja a testsúlytól függően az emberi szervezet kalória-, vitaminszükségle­tét, és ennek megfelelő alap­anyagokat bocsát például a gyári nagy étterem rendel­kezésére. Mindennap ugyan­azokat. Ma már alig néhá­nyan járnak oda, hisz a sza­kácsok a legnagyobb erőfe­szítéssel, leleményességgel sem képesek hónapszámra három—négyfajta ételnél egyebet készíteni az azonos matériákból. Belekotnyeles- kedtk a háziasszonyok dol­gába is. Hiába rendel a ma­mám (hazulról, vagy az üz­letben ezt vagy azt, ami, mondjuk egy tésztás ebéd­hez kell, az érkező csomag­ban biztosan lesz egy. gerezd fokhagyma iá, némi bab, pár szelet sonka, velőscsont és még mit tudom én micsola. Azért, hogy a szüksége« ka­lória- és vitaminmennyiség milligrammra bekerüljön a szervezetünkbe. A papámé­ba, a mamáméba ég am enyémbe. Kipukkad belőlem a kaca­gás. — Törököt fogtatok, de most nem enged! Hans és Rena üss zenés: — Bocsánat — magyart zom sietve —, ez egy rt magyar szólásmondá3. F érdekes. Folytassák kéiern — Megértem, hogy kine­vet — pislog a fizikus —, a külső szemlélő, az átutazó valóban sok komikumot lát­hat mindebben. Külőn-kü- lön sem jelentéktelen dol­gok, pedig együtt ■*- nagyon kellemetlenek. A Törpe ja­vaslatokkal bombázza példá­ul a városi tanácsot, tiltsa meg, hogy az emberek meg­betegedjenek, szabadságra menjenek, mert ez nemcsak a termelésből jelent kiesést, hanem bonyolítja az admi­nisztrációt. Kilátásba helyez­te, hogy ha nem történik változás e téren, nem folyó­sítja a szabadságidőre járó béreket. Nem tudja, ml as az egyéni érdeklődés, hajlam, hangulat, mellesleg azt sem, hogy az időjárás milyen sze­repet játszik az életrendünk­be«. Télem is üzemelteti a strandot, kiutalja a kabino­sok, úszómesterek fizetését, fagylaltot akar készíteni a cukrászüzemekben, folya­matosan küldi a szükséges nyersanyagokat és így to­vább. Olyan egyedi automa­táknak tekint bennünket, amelyekről neM keD a leg­célszerűbben gondoskodnia, lülön-külön és együttvéve, »alamint az Omnisap gyár érdekeiről. A népművelési tanácsnokunkkal a minap közölte, hogy hány „darab” és milyen képességű techni­kust, mérnököt, önálló ku­tatót és feltalálót igényel az év végére a végzős diákok közül a gyár számára. De­kát nem is tntatóm tovább ezekkel a históriákkal, az egészben az a legkeserve­sebb, hogy valószínűleg na­gyon gyorsan és minimális munkával kiküszöbölhetnénk mindezt a Törpe prakszísá- bóL Némi átprogramozás, pár ezer algoritmikus gátló áramkör beépítése, folyama­tos ellenőrzés... — fis miért nem tetszik ? Ki akadályozza meg önöket ebben T — Maga a Törpe. Tökéle­tesnek tartja magát, így, ahogy van. Ez is emberi vo­nás. Annak a különálló la­boratóriumi épületnek ajtói, ablakai, amelyben a Törpe áll, speciális zárakkal van­nak ellátva. Csak Ousted pro­fesszor ismerte a számkom­binációt, amellyel nyihatök. Hirtelen halt meg, nem kö­zölhette velünk. A Törpe maga kinyithatja az ajtókat Ha akarja. De nem akarja. Világoson megmondta, bogy hogy ezt a már rettegéssel és aggódással párosult ho­vatartozását, ragaszkodását önmaga előtt is bizonyítsa, idegszála minden megfeszí­tésével igyekszik a legna­gyobb ajándékot megtarta­ni Jánosnak: az édesanyját. Déry Tibor a két asszony egymás melletti égésében,, összetartozásában, egymásba kapaszkodásában az érzel­mek legyőzhetetlen igazsá­gát írta filmre, a két novel­lából, feledhetetlen pillana­tokat adva a nézőnek. A két aszony közül Luca az erősebb, a mama a nyu- godtabb. Nemcsak azért, mert Luca viseli a nagyobb terhet és neki kell erősebb­nek lennie, hanem azért is, mert neki adatott a szerelem szenvedélyének a képzelő- ereje és hite, hogy mindazt eljátszhassa, amire a mamá­nak és magának szüksége van. A mama nyugodtabb, mert az ágyhozkötöttséget, az olvasást, a megunt búto­rokat az életére való Vissza­pillantásokkal frissíti fel és derűvel igyekszik hnegélni még azt a szerelmi vonzó­dást, amely egy kedves sze­mély emlegetésében ki is merül. Filmen ilyen remek játé­kot még nem kaptunk Tö- rőcsik Maritól. Fáradhatat­lanul és hajszoltan jön a mamához. Mindig ingerült, gyakran talán arcul is ütné mérgében az önző asszonyt. Olykor nem is lehet talál­ni a társalgást Indító szava­kat, csak a konvenciók ma­radnák, s azok pár pillanat alatt kimerülnek. S akkor ez a magába roskadt fiatal- asszony — mint valami áramütésre — belelendül. Először csak az asszonyi hiúság mozdulataival dorom­bol a mamának, majd bir­tokba veszi a törékeny tes­tet, minden mozdulatával ápolja, segíti és hazudja, hazudja, fájdalmasan tisz­tán és szépen azt a boldog reménykedést, hogy a mama is, ő is viszontláthatja Já­nost. a fiút, a férjet, akiért minden történik és van ezen a kerek világon. Az érzelmi belázasbdásnak olyan szen­vedélye ível át Törőcsik játékán, aminek a hatása alól nem lehet szabadulni. N V\\W\\ WWVWWVVWv\\WVWVWWW \' ő rajta már szükségtelen mindenfajta szerelés, javítás, ő elérte a fejlődés tetőpont­ját. Mit tehetünk? Elhallgat, nyomkodni kez­di a pisze orrát. Ügy látom, a fülhuzigálás nála a gondolkodás velejá­rója, az orrnyomkodás a ta­nácstalanságé. — Azt meg sem kérdezem — mondom, amikor már kezd kínossá válni a csend —, hogy miért kezelik bizal­masan ezt az ügyet. Értem már, hogy a taxisnál, . aki tegnap éjjel behozott, miért 'faggatóztam hiába. Az Omni­sap gyár termékeinek kelen­dőségétől függ itt. mindenki­nek az egzisztenciája, ha el­terjedne ennek a fiaskónak a híre, süthetnék meg a vi­lágpiacon az automatikáikat. Nyilvánvaló az is, hogy mi­ért nem hatolnak be erő­szakkal a Törpe rezidenciá­jába és végzik el azt a bi zonyos átprogramozást. Nyil­ván az a veszély fenyeget, hogy ebben az esetben a Törpe azonnal leállítja a kibautrendszer egész műkő dését, megáll az élet a gyár­ban, a városban. — Igen — bólint Rena —. sőt még azt is megteheti hogy megváltoztatja a külön­böző rangú beosztott auto­maták programját, letörli a memóriaegységekben tárolt tudományos, műszaki, gazda­sági és egyéb adatokat, ösz- szekuszálja az egész bonyo­lult rendszert Másodpercek alatt semmivé teheti két év­tizedes kemény munka csak­nem valamennyi eredmé­nyét... Ousted apó kienged­te a csodatevő szellemet a palackból és elvitte szegényt a szívroham, mielőtt elárul­hatta volna nekünk a va rázsigét, amelyre a szellem szót fogad. Beszívja az alsó ajkát, rám mosolyog. folytatjuk) Témának, írónak, ve zőnek és színésznek f értékű találkozása ez az kítás. Az arcon, amikor orvos bejelenti, hogy a mának már nincs ideje ra és választ kér, mit te a halni készülő érdeki a válasz rezzenéstelen, i den és határozottan érk ahogy neki jobb! Vagy kor már tudja, de még hiszi egészen, hogy •! mindennek ellenére i jött, itthon van, a S2 fényben ismét rezzenés az arc, csak a homl kezdenek el görcsösen i kozni a ráncok. Egy ■ jellemszínész kivételes lanatai ezek! Nem marad el ettől alakítástól Darvas Lili ; ma-alakítása sem. Ez a kát látott asszony száz é szeretne élni és e, remél ben mindent elhisz, jósla kát és hazugságokat, m. őt minden élteti. Összeh sonlít, elemez, oktat, önz< bői és kíváncsiságból mi dent akar magának és m gáért. Közben figyel, rakt roz és kapaszkodik emlél képei után, mert ha kú nem is történik semmi, bi lül azért kell a változás, szórakozás, ami az időt é ményekre bontja. Az idi ami ellen és amiért oly szívósan harcolunk. Az a ca mindig fényben áll, m< ezeket a vonásokat fellu lenné teszi a nyugalom derű, ami a sorsból árad. Darvas Iván a két asz- szony játékának befejezéséül érkezik a színre. Minden igyekezetével koncentrál a Déry novella ' hangulatára, alig van néhány mondata, de játékával kiegészíti, be­fejezi azt a küzdelmet, amely a két asszony között lezajlott. A dráma, furcsa ellenhatásként éppen a fér­fias líra megjelenésével halk megoldásba simul, de ez sem von le semmit a filmdráma értékéből. Makk Károly eddigi film­jeihez képest is nagyot len­dült előre — nyilván az írói anvag hatására is — a film­dráma útián. Fegyelmezett képsorai bizonyítják, hogy mindent a helyére tett és nem engedett az olcsóbb megoldási csábításoknak. A drámát szigorú kéoi rendbe szorította, szokatlan bizton­sággal tömörítetté azokat a képeket zárt egységbe, a mell vei a mamát és korát visszaidézni kívánta. A női sorsek azonosságát és külön­bözőségét. a temperamen­tum diktálta rtss7«rsaná so­kat, m°ebocsátó humorral vezette le. Tóth János ké­peiről ugyanezzel az elisme­réssel szólhatunk: józan, szürke, itt:ott már ridegnek hátó felvételei pontosan célba találnak. Néhány je­lenetre sokáig fognak emlé­kezni a nézők. S a közönség? Talán nem érti a kort, amelyről szó van, vagy nem érzi helyesen, mikor játszódik ez a histó­ria, vagy a ma embere erre a másfél évtizedes témára már nehezen hangolódik? Farkas András DZSESSZ­HETEK ilia« yarorszagoti Január -31. és február 6 között rendezi meg a rádic az első magyarország dzsesszhetet. A hét hang­versenyből álló dzsesszhé egy-egy állomása: Budapest Szeged, Miskolc, Cegléd és Székesfehérvár lesz. A nyití hangversenyt nemzetköz adás keretében a rádió 6-os stúdiójából sugározzák. Köz­reműködik a Bécsi Rádió, t Ljubljanai RTV és a Prága Rádió. A miskolci — Ró nay Sándor Művelődési Ház- ban a műfaj kedvelői a Ba- logh-triót, az Expressz-zene kart, a Winkelayer-együttea és a varsói Koszsuhanekp— Dombrowsky-triót halljál csütörtökön. A záróeste Székesfehérvárott tartják, i rádió valamennyi hangves* senyről helyszíni adást a» gán*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents