Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

Januári interjú MIT KÉRDEZNE ON DR. LENDVAI VlhMOBTÖb, AZ EGRI VÁROSI TANÁCS VB-ELNOKÉTÖL? ClMÜ felhívásunkra közel 100 levél érkezett szerkesztőségünkbe, a levelekben pontosan 163 KÉRDÉS. BÁR A LEVÉLÍRÓK1 DÖNTŐ TÖBBSÉGE FONTOS KÖZÜGYEKKEL FOGLALKOZIK, EGY INTERJÜ KERETÉBEN MÉGSEM ADHATUNK VÁLASZT VALAMENNYI KÉRDÉSRE. KIVÁLASZTOTTUK ÉS CSOPORTOSÍ­TOTTUK AZOKAT, AMELYEK IDŐSZERŰSÉGÜK FOLY TÁN A LEGSZÉLESEBB ÉRDEKLŐDÉSRE TARTHATNAK SZAMOT, S EZEKRE KÉRTÜNK VÁLASZT DR. LENDVAI VILMOSTÓL, AZ EGRI VÁROSI TANÁCS VB-ELNÖ- KÉTŐL. LAPUNKAT MÄRKVSZ LÁSZLÓ KÉPVISELTE. Item kell különösebben hangsúlyoznom, hogy az lenbe számomra is a legnagyobb öröm, ha mind a 250Ó igénylőnek a lehető ieggyörsdbbán tudnánk lakást adni. Sajnos, rtincs rá lehetőség. Nincs, mert nemcsak a lakások, haftem az igénylők száma is egy te növekszik, Ennék bizonyítására ebndfldotii, hogy 1954 tavaszán felmérték Egérben a lá- kásigénylők számát és, megállapították, hogy 700 Igénylő nem lakik megfelelő körülmények közöli Azóta több rtiirtt 50ÖÖ lakás épült Egerben, az igénylők száma pedig 250o-ra emelkedett A IV. ötéves terv során 1)000 lakás építé­sét tervezzük. Tehát jóval több lakás épül, mint amennyi igénylőt nyilvántartunk. Ha keZni, akkor évek múltával sok helyen új épületéket kellene. lebontani. Ami a tájékoztatást illeti, ázzál kapcso­latban él kell mondanom, hegy a beérkezett levélek nyilvánvalóan jelzik a széles körű tájékoztatás hiányát. Mi a jövőben igyekszünk maid részletesebben ég gyakrabban tájékoz­tatni á város lakosságát, gondelem, segítsé­günkbe lesz ebben a Népújság is. A tájékozta­tással kapcsolatban azonban megjegyzem azt is, hegy mindazok, akik építkezni vagy fel- üjitahi akarnak, gyakrabban érdeklődjenek, hiszen építési és közlekedési Osztályunk mih- dénkor készségesen nyújt felvilágosítást. Az olvasó Válaszol: nevében kérdez: a Népújság dr. Lendvai Vilmos, az egri városi tanács vb-elnöke — Több olvasónk kérdése foglal­kozik lakásproblémával. Üaíogh Má- tyásné, Rózsik Sándor, Majoros 1st» váll, Holló István, MiZCr Bertalan és még száthosáh várnák Választ: mikor és hogyan kaphatnak lakást? Az ő nevükben is kérdezzük: á jö­vőben müyén módszerekkel Bizto­sítja a tanács a* állami és a szövet­kezeti lakások jobb elosztását? — Őszintén szólva sokáig én is abban a hitben éltem, mint a levélírók egy része, miszerint lakás van elégi estik nem jól oszt­ják el, s ezért sok a Iákásigénylő. A tényék azonban meggyőzték arról, bármilyen is az elosztás rendszeré, ha kevesebb a lakás, mint uz igénylő, valaki miiidig ki Jog maradni. Égerben äz 1970-és népszámlálás során 14 öbi lakásban 49 ÖÖO lakost Számlálták ösz- szfe. A Váróé egy lakásra eső láksürűsége a többi megyeszékhelyhez viszonyítva közepék, 3,? fő. Mirttégy 8ÖÖ0 család Saját tulajdoná­ban lakik, ŐÖOÖ család pedig állami, főbérleiti jakásban. A Hl. ötéves tervben 2450 lakás épült fel. Ä lakásépítkezés üteme a terv általános cél­kitűzéséihez viszonyítva kedvezőnek mond­ható, bár az előirányzott társasliázák teljés szama építőkapacitás hiányában tiem épült meg. Az állatni és megánépítkezéssél egybe­vetve végeredményben 88 százalékban meg­valósult a lakásépítkezés váróéi terve. A III. ötéves terV során átadásra kerülő lakásokból is igyekeztünk megoldani a leg­súlyosabb helyzetben lévő és a legrégibb la- kásigéhylők kérését. Ha részletes névsort most nem is csatolhatok ehhez áz interjúhoz, mondhatok egy-két sokat jelző számadatot: a városi tanács lakásügyi állandó bizottsága által elosztott lakások 70,4 százalékát fizikai munkás, 29,6 százalékát pedig egyéb foglal­kozású dolgozó kapta. A fiátál házasok a la­kások 39,1 százalékát kapták. Az eddig elmondottakból is látható tehát, hogy sok lakás épült a városban, de mert a lakosság létszáma gyorsabban nőtt, mint a lakások száma, még mindig Sokan vannak olyanok, afcifc nem rendelkeznek lakással, s ezért problémáik megoldását a tanács lakás- igazgatási szerveitől várják. 2500 lakásigény- lót tartunk nyilván az igazgatási osztályon. A lakásigénylők természetesen nincsenek azo­nos anyagi körülmények között. Vannak akik kereseti viszohyalk alapján az állam által nyújtott hitelakciók keretében saját erőből is meg tudnák oldani problémájukat, az igénylők egy része szövetkezeti lakással is megoldhatná gondjait, de vannak természete­sen olyanok is, akik saját anyagi erőből nem képesek lakást építeni. Bár az új lakásrendelet csak ezekben a napokban jelenik meg, az alapelveit Ismerve a következőket mondhatom: Az az elképzelés, hogy a nyilvántartott lakásigénylőket a tanács majd kiértesíti és megkérdezi: az új lakásrendelet életbelépése Után fenntartják-e igénylésüket? Akik fenn­tartják, azoknak a Városi tanácsnál olyan ok­mányt kell kitölteni, amelyben nyilatkoznak családi, Vagyoni, Valámiht lakáskörülményeik­ről. Ezt követően a Városi tanács által ki­küldött bizottság csoportosítani fogja, hogy kiknek javasolja az ÖTP-örOktakás vdsarló­sét, a tdrsasház építkezést, kiket tud szövet­kezeti lakáshoz juttatni, s végül kik azok, akiknél feltétlenül indokolt az ál tárni tulaj­donban lévő főtjérleti lakás megadása. El kell mondani még azt is, hogy azok, akik állami és szövetkezeti lakásra igény­jogosultak lesznek, azok a IV. ötéves tervben átadásra kerülő lakásokból kapnak. Az igény­lők besorolása, Vagyis a névjegyzék a város üzeméiben és a városi tanács hirdetőtáblá­ján lesz látható. Ezzel a módszerrel is sze­retnénk elősegíteni, hogy a lakáskérdésben aá eddiginél Világosabban lássanak az igény­lők. azonban a lálkásigénylők száma olyan ütem­ben fog emelkedni, mint 1053-1151 napjainkig, akkor á megépített lakások ismét nem lésé­nek elegendőek ne igények kielégítésére. Márpedig azt is él kell mondanom őszintén! högy meg VOiinak a növekedés reális felté­teléi: jelen léé 85ÖÖ-an járnak be dolgozni Eger üzemei Be, Hivatalaiba, intézményeibe, s itt Szükség iS van rájuk) nem beszélve arról, hogy az idő múlásával gyermekeik család­alapítás! korba lépnek, így bőségesén van és lész Utánpótlás. — Sokán vannak Egérben olyanok is. akik családi házát szer élnének építeni. Leveleik alapján arra a következtetésre jutottunk, h»gy rtitt- cseriek jői és pontosan tájékoztatva at-röl, hol lehet Egerben telkét Vá­sárolni. építkezni. Szeretnék tudni olvasóink (Molnár Ferenc-, Mek- rsey*, Balázs István-. Kovács János-, Balázs Ignác-, ROhäfy-, Vashegyi Gyula-, Már* Károly- Utcái Iákosuk és mások is) azt is, mikor kerülnek átépítésre az egyes utcák vagy vá­rosrészek és mikor oldják fél az építési tilalmakat? Eger Város általános rendezési tervét ez év első felében tárgyalja a városi tanács. Az általános rendezési terv részletes választ ad majd a feltett kérdésre. Addig is, míg é* eljut a széles körd nyilvánossághoz, elmon­dom, milyen beépítési területekbe tagozódik a város: 1. Úgynevezett telekosztás nélküli, több- szintes lakóterület: ide tartozik a C&ebökszáf! (északi) lakótelep, az Egészséghák utcai, a Gólya utcai, a Szálloda utcai, a Tihnméri szomszédsági egység, a Baktal úti, a Hadnagy úti lakótelep és a Szőlészeti Kutatóintézethez tártOZó tetület. 2. Télkesítétt, tehát körülkerített több­szintes lakóterület: a Hajdúhegy, a Hatvani Hóstyá, a VéQsey-yölgy, Felnémet és a LájóS- váfos egy területének kivételével a város többi része. 3. Kistetket is magában foglaló egy-hé I Szinte* lakóterület: — ä HatVahi HóStVa égy része és a Lajosváros'egy része. 4. Közép- és nágytelkét magában foglaló földszintes lakóterület: a Hajdúhegy, a Vé- esey-völgy, a Hatvani Hóatya, a Gajösváros másik részé, valamint Felnémet Családi házat tehát csak ott lehet építeni, áhot a városrendezési terv ezt megengedi. Énnek a tervnek nem az a célja, hogy az al­földi községekhez hasonló szétszórt és nagy­telkes családi házas települést hozzon létre, hanem ae, hogy sűrűn lakott, korszerű épí­tési formával megoldott, gazdaságosan köz müVesíthető, a udfösi követelményeknek megfelelő lakóházak épüljenek Egerben. Ha­marosan kifogyunk ugyanis az olyan terü­letekből, ahöl családi hóz épülhet. A IV. öt­éves terv végén például már csak a régi Felnémet területén lehet Családíház-építés Céljára telkét vásárolni. Ami a felújításokat, illetve az építési tilal­makat illeti, ezzei kapcsolatban említek né­hány példát, A Mekcsey Utca épületei például rtem kerülnek ugyan szanálásra, de oda úja­kat építeni már nem lehet. A távlati tervek­ben ugyanis ezen a részén egy korszerű üt vezet majd kei észtül. A lakásokat természe­tesen ettől függetlenül fel lehet újítani. A Koháry utca nyugati oldalán egy kor­szerű közlekedési Üt hálád majd. Igaz még nem tudjuk pontosan, mikor. De azt tudjuk* hogy ide már nem építhetők új lakóházak, a jelenlegiek azokban hasahálhatók, és azo­kat lehet tatarozni is. Ezzel a témával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az építési tilalmakat minden­kor a távlati tervek alapján rendeltük el. Ha nem élnénk ezzel a lehetőséggel, ha a város különböző helyein szabadmi engednéhk épít­*• Több kérdést kaptunk a külső kerületekből. Kormos Kálmánllc, Erős István, Gyarmati B eláné, László ÍÓaSétüé, Tamási iSándar, Né­meth Jánosné és- még többen 1« sürgetik a városiasodást. Járdát, Utat, üzleteket és kultúrtermeket kémek. Leveleikben megfogalmaz­zák: fizetik á Városfejlesztési adót, miért nem jut nagyobb összeg ezek­re a területekre? kaptunk íiyen kér­désekét a belső területekről, például az Arány János Utca és a Felszaba­dulás tér lakóitól Is. — Véleményem szerint lehető-égőinkhez mérten elég jelentős összegét fordítottunk a |cülső területekre. Á Hí. ötéves tofvbefl pél­dául elsősorban a Város külső részein építet­tünk utakat: az Arnyéksznlában, a Verősza- lábaa, a Báaláp&rton, a Faiskola uteábán, a Vincellériskola utca bah és megépítettük a Demjém utat is. Ami a városfejlesztési adŐ felhasználását Illeti, hadd mondjam el a következőket: az adófizetés ugyan jelentős kötelezettség, dé tévedés lenne azt hinni, hogy a városfejlesz­tés kizárólag a lakosság adójából történik, Elmondok egy Szemléltető Példát. 1969-ben 800 ezer forint városfejlesztési adót fizetett be a lakosság, ugyanakkor a felnémeti Hátnán Kató utcában felépített egyetlen patakhíd 1 200 000 forintba került. Ebből is látható, hogy äZ állam jelentős összeggel támogatja a Városfejlesztést. A IV. ötéves tervben ha­tom és félmillió forintos adóbefizetést vá­runk és ehhez az állam több, mint egymil- Uárd forintöt ad Epernek. . A külső kerületok lakóinak sürgetését megértem, igényük nyilvánvalóan jogos. Vá­laszölni mégis csak azt tüdőm, hogy tépésről- lépésre tudjuk csak VárosiaSítani ezeket a te­rületeket. A IV, ötéves tervben például évente 10—12 milliót fordítunk az úthálózat korsze­rűsítésére. Ezt az összeget főleg a külvárosi Utak építésére óg korszerűsítésére fordítjuk, így még- erre az évre tervezzük a Sáncaljai, a Bölyki, a Fiumei, a Pozsonyi, a Kassai, á' Kolozsvári, a Kapás, ás Arány János, a Pa­csirta, a Vécsey és a Fárkasvölgy út, illetve utcák, valamint g Köztársaság tér és áz e te­rületen lévő bezárt tömb névtelen utcáinak korszerű sítését. —' A* reriek joggal büszkék a vá- fm hitére, s Örömmel fogadják az egyre növekvő Idegenforgalmat iá. Ugyanakkor azonban nap, mint nap tapasztalják, hogy a város kereske­delme nem tudja kielégíteni még a lakosság Igényelt sem. Sokan kér­dezik ezzel kapcsolatban! mit, tesz á Városi tanáés azért, hogy Eger ke» reshedélme méltó legyen a város rangjához és áz igényekhez? — Eger kereskedelme «dióban nem tudja kielégíteni az egyes növekvő igényeket. Igé­nyek pedig vannak bőven Helyben is, nem* szóivá az idegenforgalomról, íme egy adat: a közlekedési vállalatok kimutatásai szerint 1089-ben vonaton és autóbuszon négy és fél­millióan utaztak Egerbe az ország külön­böző részéből, A kefeskedeteih tehát elmarad az Igé*. nyéktől, de meg kell állapítani azt Ls. hogy az utóbbi években tapasztalhattunk bizonyos javulást. A Ilí, ötéves tervben például öt ÁBG-firuháZ épült Egerben, elkészült a Vásár- csarnok és a Hadnagy úti szolgáltatóház is. Remélem, hamarosan megkezdik a Centrum Áruház építését is, Véleményem szerint Egéf városa ÁBG- áruházakkal lényégében ellátott, csak az a probléma, hogy nem megfelelő ezek területi elhelyezkedése. Kétségtelen, hogy a Makldri úton. a Véc^eu-völgyön, a felnémeti városré­szeken es másutt is hiányéin egy-egy színvo­nalas áruház, vagy üzlet-. Éppen ezért ösztö­nözte a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a Heves megyei Élelmiszer1 kiskereskedelmi Vállalat vezetőit, fejlesz- szék tovább a Város lakóinak ellátását. Aá Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot is több ízben kértük, hogy a rendelkezésünkre álló fejlesztési alapot mindenekelőtt á megyeszék­hely fejlesztésére használják fel. Meg keli mondanom őszintén, hogy a ke- reskedelem területén elég korlátozottak a ta­nács tehetőségei: thi nem építünk Üzletekét, ’ áruházakat, De azért teszünk égyét-ftiást az ellátás javításáért. A tanács végrehajtó bizottsága például kereskedelmi hálózatfejlesztési tervet készít“ tetett a Belkereskedelmi Kutató intézettéi ab» ból a célból, hogy megfelelő mérőézátnok alapján összeegyeztessük a kereskedelem él a fogyasztók érdekeit. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a belváros fekahstrukeiőja söráa az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté* fiurrtmal együtt pályázatot hirdettünk a bel» Város rendezésére, a kereskedelmi centrum kialakítására. A beérkezett javaslatok meg­valósítására ä rekonstrukció során folyama­tosán keiül Sör. A Csebokszáfi lakótelepen is megvan már a helyé az épülő kereskedelmi hálózatnak, ugyancsak tartalmazza a hálózat- fejlesztést ä Pégi felhémetl rész rendezési tet­ve is. Elmondhatom még azt is, hogy át ÁFÉSZ, a Mácky Valér utca és a Katona Ist­ván tér találkozásánál épít üzlet- és szolgái- tatóházat, az Egészségház ütőül ÖTF-öföklá- kások földszintjén pedig ezertnesterbőlt, ke­nyér-, valamint BärOfflfi-Szäküzlet nyílik. ismerve és elismerve a lakosság és a nö­vekvő idegenforgalom igényeit Éger Város Tanácsa a Hí, ötéves terv során erején feliül anyagi áldozatokat hozott a Város kereske­delmének fejlesztésére. Ezek után hadd te­gyem hozzá, a jövőben a kereskedelmi válla­latokon 6 sőt: erejükhöz mérten ők is te­gyenek intézkedéseket a keteskedelem to­vábbi fejlesztésére. — Több levél foglalkozott á ta­nács! munkájával. Ezért kérdezzük t hogyan alkalmazkodik az egH vftfto- si tanács és az egész apparátus a közélet egyre fejlődő demokratiz­musához? — A városi tanács nemcsak érzékeli a fejlődő közéleti demokratizmust, hanem ma­ga Is jelentősen hozzájárul annak alakításá­hoz, fejlesztéséhez. A legutóbbi tanácsválasz­tások előtt például több ezer Választó polgárral találkoztunk, akik a jelölőgyűiéséken elmond­ták véleményüket a Város életéről, fejleszté­séről. De kikértük a lakosság Véleményét a városrendezési térték elkészítése előtt Is: 28 gyűlésén 1800 dolgozóval találkoztunk és ja­vaslataikat felhasználtuk a tervekben, de el­mondhatom, hogy a tanács egész munkájá­ban is. Ezek a módszerek úgy gondolom, al­kalmasak arra, högy úti magunk fejlesszük és Szolgáljuk is a lakosság közügyek iránti érdeklődését, a közéleti demokraiiernus kitel­jesedését. At elkövetkező Időben még ssorosabb kap­csolatot kívánunk kialakítani a város lakos­ságával, meghallgatjuk véleményüket, s igye­kezetünk arra irányul, hogy jobban és gyor­sabban intézzük ügyes-bajos dolgaikat. (Csak zárójelben jegyiem meg, hogy például egy év alatt 85—40 ezer ügyirat érkezik a városi ta­nácshoz, egy-egy ügyfélfogadási napon 4— 500 dolgozó keres fel bennünket, kér felvilá­gosítást különböző ügyekben, vagy intézi hi­vatalos dolgait.) A kapcsolat erősítésében so­kat segítenek a tanácstagok is, akik ismerik a lakosság igényeit, de ismerik a fejtesztéi anyagi lehetőségeit, műszaki problémáit is. Ami a jövőt illeti, elmondhatom: úgy kívánjuk végezni munkánkat, hogy egyre töb­ben legyenek elégedettek Eger fejlődésével, I tanáccsal és áz egész apparátussal. — Ab új tanácstörvény bizonyára több változást, sok újait hoz a ta­nácsok munkájába. Mit vár az elnök el vtárs ettől az új törvénytől?/ — Erre a kérdésre nagyon röviden vála­szotok. Az új tanácstörvénytől azt várom, hogy több önállóságot és nagyobb anyagi alapot biztosit az elhatározások megvalósítá­sához. Ezekután, ha jut még néhány sornyi hely, szeretném elmondani, hogy a levelekét át­nézve azt tapasztaltam, hogy az Olvasók egy része lényegesen nagyobb hatáskört tulajdonit a tanácsnak, mint amilyennel az valójában rendelkezik. Bizonyára ennek tudható be a színházzal, a zeneiskolával, a nyugdíjasok foglalkoztatásával és egy sor egyéb problé­mával összefüggő kérdés. Befejezésül köszönetét mondok á levélírók közérdekű érdeklődéséért, ígérhetem, hogy a Népújság hasábjain, valamint levélben Vá­laszt kapnak kérdéseikre, — Olvasóink nevében is köszönjük

Next

/
Thumbnails
Contents