Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

•Az Apollo 14. ' legénysége Ma indulnak a'Holdra az Apollo 14. asztronautái. Ké­pünkön — balról jobbra: Stuart A. Roosa, Edgar D. Mitchell és a parancsnok. Alan B. Shepard. (Telefoto — AP — MTI — KS) így látta a he’e’, kammentátornnk Réti Ervin: A heti krónikáiba hétfőn kora hajnalban került az él­só bejegyzés, amikor a rá­diófigyelők meglepetten ta­pasztalhattak, hogy a kam- pelai adó — a kiadott mű­sortól eltérően — katona­zenét és csacsacsákat sugá­roz. Lezajlott az év első af­rikai államcsínye, katonai hatalomátvétel történt Ugan­dában. — Az a tény, hogy egy évtized alatt immár az ötvenhatodik puccsot haj­tották végre a fekete konti­nensen, megmutatja, milyen problémák vannak számos fejlődő ország politikai szi­lárdságával. ,Törzsi viszálykodások, gaz­dasági nehézségeik, személyi torzsalkodások egyaránt köz­rejátszottak az ugandai vál­tozásban. Mind több jel utal azonban arra is, hogy ez a puccs az imperialista körök érdekében állt. Időzítésesem lehetett véletlen: elkövetői kihasználták Obote elnök tá­vollétét, aki éppen a nem­zetközösség Singapore-i ér­tekezletén hevesen bírálta a Dél-Afrikába tervezett fegy­verszállításokat s az Indiai­óceánnal kapcsolatos angol —amerikai manővereket. * Térjünk azonban vissza saját földrészünkre, ahol az elmúlt héten folytatódott a diplomáciai csúcsforgalom. A megbeszélések legtöbbet sze­replő témája az európai biz­tonság volt, s megelégedett­séggel nyugtázhatjuk, hogy e lényeges kérdés nem került le a napirendről. Moszkvá­ban a szovjet—osztrák kül­ügyminiszteri párbeszéd so­rán időszerűnek tartották, hogy az európai biztonsági konferencia sokoldalú előké­szítése megkezdődjék. Egy másik, ugyancsak a szovjet fővárosiban kelt közlemény nyomatékosan hangsúlyozta: a Varsói Szerződés országai és Jugoszlávia támogatják a Helsinkiben tartandó előze­tes eszmecseréikre vonatkozó finn kezdeményezést. Érthe­tő érdeklődés kísérte Kek- konen finn elnök találkozó­ját az olasz vezetőkkel, akik utána Párizsba utaztak. A francia főváros más szem­pontból is látogatott volt: Colombo előtt Brandt tár­gyalt Pompidouval. Sok szó esett az európai kérdésekről a két né" ot ál­lamban is. Beszélt azokról Walter Ulbricht, az NDK ál­lamfője és Willy Brandt, az NSZK kancellárja is. A nyu­gatnémet kormányfő szoká­sos évi mérlegkészítését vé­gezte el a parlamentben, de a kedvező megállapítások mellett sok kétértelműséget hagyott maga után, a másik német állam elismerésének kérdésében pedig a merev 1971. január 31.. vasárnap Magyarország — Köztársaság vonalat folytatta. Közben kongresszust tartott a CDU, a kormányzásból kiszorult kereszténydemokrata párt. A jobboldali ellenzék Düssel­dorfban programot akart ki­dolgozni, de úgy a keleti politika, mint a belső refor­mok ügyében csak az értel­metlen tagadást tudta fel­vonultatni. Nem oldódtak meg a személyi kérdések sem, a kongresszust a bukott embernek számító Kiesinger nyitotta meg és zárta be, új pártvezért, esetleges kancel­lárjelöltet majd a kővetkező, még az idén megrendezésre kerülő újabb kongresszuson választanak majd. A közel-keleti válságnak most lezárult hete — a most kezdődő hét jegyében állott. A soron következő péntekre virradó éjjel érvényét vesz­ti a tűzszünet második, meg­hosszabbított szakasza. Kai­ró a közvetett tárgyalásokon bekövetkező haladásától tet­te függővé a fegyvernyug­vás megújítását, a Jarring- misszió azonban eddig nem hozott kézzel fogható ered­ményt. (Természetesen, ha alaposan meggondoljuk, va­lami eredményt az eszmecse­re folytatása fei jelent. Izrael korábban erre sem volt haj­landó.) Százhúsz órával a kritikus dátum előtt még mindig kockázatos lenne jósolni. Máros szárnyra kelteik olyan hírek, hogy a tűzszünet! vo­nalakon nagyarányú katonai felvonulás .kezdődött, a szem­ben álló felek mozgósították erőiket. Ugyanakkor a négy nagyhatalom ENSZ-főmegbí- zottai csütörtökön ülnek ösz- sze ötvenegyedszer, hogy utolsó próbát tegyenek. Szá­mítanak az ENSZ főtitkárá­nak felhívására is. Akár meghosszabbítják a tűzszü­netet, akár nem — ami nem jelenti okvetlenül a harcok kiújulását — a rendezetlen helyzet arra inti az érdekel­teket, s az' egész világot, hogy új erőfeszítéseket kell tenni a tartós és kielégítő megoldás irányába. A hét vége jelentéseiben gyakran szerepelt a buda­pesti keltezés is: számos hírügynökség ismertette és méltatta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának külpo­litikai vonatkozású állásfog­lalásait. Híven pártunk és kormányunk következetes, elvi, vonalvezetéséhez, a KB- ülés ismét kifejezte a ma­gyar véleményt a legfonto­sabb nemzetközi kérdések­ben. Joggal hívta fel a fi­gyelmet arra, hogy az utób­bi időszakban az Egyesült Államok Vezető köreinek magatartása még merevebbé vált, folytatódott a Nixon- adminisztráció jobbratolódá- sa, ami a vólsávköznontok­ban fokozta a feszültséget. Üj és új veszélyes elemek terhelik a délkelet-ázsiai helyzetet; a kétértelműség álarca mögött Washington lényegében támogatja Iz­rael megszálló, a politikai rendezést akadályozó poli­tikáját, s az amerikaiak to­vábbra sem mutatják ma­gukat érdekeltnek egy euró­pai biztonság kialakításában. Az amerikai politika negatív .következményei azonban ar­ra kell, hogy ösztönözzék a béke erőit: tegyenek meg mindent az imperializmus elszigeteléséért és visszaszo­rításáért Ez a harc az euró­pai kontinensen máris ho­zott bizonyos- eredményeket. Ha csupán az elmúlt napo­kat tekintjük, a mindenna­pok jelentései és hírei kellő­képpen alátámaszthatják az átfogó, alapos elemzést... Eltérítettek egy indiai repülőgépet ŰJ-DELHH Ismeretlen személyek szom­baton délelőtt eltérítették eredeti útvonalától az indiai légiforgalmi társaság egyik utasszállító gépét, fedélzetén 29 utassal és négyfőnyi sze­mélyzettel A gép Srina gar­bói a kasmírt Jammuba tar­tott, Jammu felett azonban hirtelen irányt változtatott és feltehetően a pakiszáni labo­réban szállt le. India és Pakisztán között egyébként az 1965-ös kasmírt háború óta nincs helyi légi­forgalom. Az indiai rendőrség a gép­eltérítéssel egy indiai geril­laszervezetet gyanúsít, amely­nek célja állítólag az, hogy felforgató tevékenységet foly­tasson Kasmírban. Az indiai kormány a közelmúltban ki­utasította Pakisztán új-del­hi főbiztosságának első tit­kárát, akit azzal vádolt, hogy összeköttetésben áll az em­lített gerillaszervezetteL 10 A A fe^ru^r elsején kikiáltották Magyarországon 17 ‘tQ a köztársaságot, miután a parlament megsza­vazta a köztársaságról szóló törvényt. Noha az 1944 de­cemberében ülésező Ideiglenes Nemzetgyűlés törvényileg nem rendezte az ország államformáját, az új magyar ál­lamhatalom már köztársasági formában élt és dolgozott. A köztársaság kikiáltásának az adott körülmények kö­zött politikai jelentősége volt. 1945 őszén, a választások utáni első parlamenti ülésen a kommunista párt vezér­szónoka, Rajk László követelte a koalíciós kormányzati program korábban kidolgozott pontjainak végrehajtását, közöttük az ország államformájának haladéktalan rende­zését, a köztársaság kikiáltását. Nem véletlenül. A kisgazdapárt 1945-ös választási sikere megrészegí­tette az ország reakciós köreit, és azt az illúziót erősí­tette bennük, hogy sikerül megszerezniük az osztatlan hatalmat, útját állni a népi demokratikus fejlődésnek, sikerül visszafordítani a magyar társadalmi haladás sze­kerét. A reakció támadást indított. Tobzódott a spekulá­ció, 1945 utolsó téli hónapjaiban a gazdasági élet mély­pontjára süllyedt. Decemberben földesúri—kulák roham indult a kiosztott földek visszaperlésére. A fékevesztett jobboldali, ellenforradalmi támadás azonban nem járha­tott sikerrel, az egyre szorosabban tömörülő baloldali erőknék sikerült visszavágniok, s a tömegeket harcba vinni a néphatalom vívmányainak megszilárdításáért, to­vábbfejlesztéséért. A kommunista párt 1945 végén és elején a balol- dal támogatásával sikereket ért el. Megalakult a Gazdasági Főtanács, államosították a bányákat, szigorú intézkedések születtek az infláció ellen, rendeletek jelen­tek meg a tőkések megadóztatásáról „Fizessenek a gaz­dagok!" — jelszóval. Zárolták a fontos iparcikkeket, és január 15-én életbelépett az új kollektív szerződés. Ezek az intézkedések átmenetileg javítottak a munkások hely­zetén és megmutatták a baloldal erejét. Teljes sikerrel állt a párt a földhözjutott szegényparasztság harcos moz­galmának élére: „Földet vissza nem adunk!" Ilyen történelmi és politikai helyzetben került sor a február elsejei parlamenti ülésre, amelyen kikiáltották és törvénybe iktatták a köztársaságot. Politikai tett volt, újabb sikere a baloldali, népi erőknek, hiszen a magyar burzsoázia zöme, még inkább a földesúri és egyházi ha­talmasságok köre nem volt hive a köztársaságnak. Más­fajta államforma felé kacsingatott. Éles parlamenti csatá­ra mégsem került sor. A jobboldal taktikai okokból ke­rülte ezt: teljesen lelepleződött volna a köztársaságpárti dolgozó tömegek előtt, másrészt arra spekulált, hogy si­kerül a burzsoá köztársaság irányába terelni az országot. A törvény ellen csupán néhány, nyíltan Habsburg párti klerikális figura szavazott. A fejlődés irányát azonban nem lehetett eltéri- teni. A magyarországi forradalmi átalakulás túl­lépte a polgári demokrácia kereteit. Ezt a tendenciát erő­sítette a köztársaság kikiáltása is. S. 1. V\AAAAMA/\AA/VAAMA/SMAAMAA/WWWWVyVWWWWAAAAAA/VWVSA/W HETI VILÁGHÍR ADÓ i HÉTFŐ: Katonai puccs Ugandában — Moszkva vendégei: a cseh­szlovák vezetők, illetve az osztrák külügyminiszter KEDD: ; m Pompidou és Brándt párizsi tárgyalásai — A két német i állam képviselőinek berlini találkozója SZERDA: Diplomáciai tevékenység a közel-keleti tűzszünet lejár­tával — a nyugatnémet CDU kongresszusa Düsseldorfban CSÜTÖRTÖK: Az MSZMP KB külpolitikai állásfoglalása — Szovjet nyi­latkozat az európai biztonságról PÉNTEK: Heves amerikai bombázások Kambodzsában — Kékkőmén, 1 finn elnök római beszélgetései SZOMBAT: Több afrikai ország változatlanul Qbotét tekinti Uganda államfőjének Uj táblák, fényjelző készülékek Február l>től érvényes a módosított kiegészített KRESZ A Magyar Közlöny pénte­ki számában megjelent a bel­ügyminiszter és a köziekedés- és postaügyi miniszter együt­tes rendelete, amely módo­sítja, kiegészíti a közúti köz­lekedés szabályait, népszerű nevén a KRESZ-t. A febru­ár 1-én életbe lépő rendelet lényegesebb tudnivalóit szombaton a Parlamentben, sajtótájékoztatón ismertette dr. Borbíró László rendőrez­redes, a BM közlekedési cso­portfőnöke és Csiszár Imre, a KPM osztályvezetője. A módosított szabályzat egyebek között intézkedik az új forgalomirányító, fény­jelző készülékek elhelyezésé­ről, jelzéseiről, alkalmazá­sukról. Február 1-től a lám­pa piros színű jelzésére — és ennek megfelelő rendőri karjelzésre — jobbra kanya­rodni tilos. Ha a lámpa zöld színű lencséjében nyü is lát­ható, akkor csak a nyíl irá­nyában szabad haladni. El­helyezhető a jelzőlámpa az úttest fölött, vagy — ha az úttest sávokra van osztva — az egyes sávok fölött is. Érv re egyébként már van példa. Ezeknek a lámpáknak a jel­zései az alattuk levő sávra vonatkoznak, így a járműve­zetőnek csak ezt kell figyel­nie, a közlekedés az egyes •sávokban a többi lámpa jel­zéstől független, mivel a lámpák átalakítása jelen­tős költséget és időt vesz igénybe, 1973 már­ciusáig még kétfajta lámpa jelzéseivel lehet számolni. Ez azonban nem zavaró, nem balesetveszélyes, mert az új lámpát a régi készülékből fejlesztették Iá* Megváltozik a lakott te­rületek kezdetének és vé­gének jelzése, ennek tábláit december 31-ig állítják fel, közvetlenül az összefüggően beépített terület elé, illetve utána. A rendelet néhány új — az 1968-as bécsi világ­egyezményben elfogadott — tábla bevezetését is előír­ja. , Ilyen egyebek között a nyolcszögletű stoptábla, amelyen piros alapon közé­pen fehér színű „stop” fel­irat látható. Változik a „megállni tilos”, az egyirá­nyú utcát és a besorolás rendjét jelző tábla is. Eze­ket a táblákat 1972. decem­ber 31-ig cserélik ki, addig a régiek is érvényesek. Üj intézkedés, hogy az egyirányú utcában a parko­lást a baloldalon is engedé­lyezik, ha az úttest közepén egy sáv szabadon marad. A „várakozni tilos” táblánál csak a ki- és beszállás, vala­mint a rakodás idejére sza­bad megállni. A tompított fényszórót a mozgásban lévő járművek mindenkor korlá­tozás nélkül használhatják, tiltja viszont a szabályozás az országúton a fényszóróval való szoros követést. Köz­úton — lakott területen kí­vül — elakadást jelző há­romszöggel kell megjelölni az üzemképtelen járművet, kivéve a motorkerékpárt. A háromszöget a kocsi mögött 50k méterre kell elhelyezni. A szabálytalanul várakozó gép­járművek eltávolítását — amely eddig is gyakorlat volt — most a rendelet is előírja. A mindenkire kötelező gépjármű felelősségi biztosí­tással összhangban szabá­lyozták a teendőket a bal­esetek alkalmával. Egyszerű­sítés «egyebek között, hogy ha a baleset személyi sérül- léssel nem járt, csupán anya­gi kárt okozott, azaz nem haladja meg a 15 ezer fo­rintot, a baleset részesei rendőri intézkedés nélkül, a biztosítóval rendezhetik az ügyet. Az új rendelkezés szerint a műszakilag kifogásolható járműért nemcsak, annak vezetője, hanem üzemben tar­tója is felelősségre Vonható. Szigorítást jelent, hogy lovas kocsit csak hajtői igazol­vánnyal lehet vezetni, s 1971. december 31. után a csoportos személyszállításra használt teherautó vezető­jének is „D” kategóriájú — buszvezetői — engedéllyel kell rendelkeznie. A rendelet a levegőtiszta­ság érdekében a Diesel­üzemű motorok füstölésének megengedett mértékét szám­szerűen szabályozza, esze­rint a kipufogógáz korom- tartalma köbcentiméteren­ként legfeljebb 550 milli­gramm lehet, ha ennél több, a jármű vezetője szabálysér­tést követ el, s megbüntetik. Miután a rendelet csak módosítja, kiegészíti a köz­úti közlekedés szabályait, ezért nem nyomtatnak új KRESZ-t. A változásokat az érdekeltek a magyar köz­lönyből és a szaksajtóból is­merhetik meg. Készítenek ezenkívül különféle tájékoz­tatókat a baleset-elhárítási szervek, Állami Biztosító, a Magyar Autóklub. (MTI) I Átadták a filmkritikusok díját Makk Karoly, Darvas Lili, Törőcsik Mari, Tóth János es Ragályi Elemér a kitüntetettek között Szombaton délután a Ma­gyar Sajtó Házában ünnepé­lyes keretek között adták át a filmkritikusok díját az 1970-ben alkotott és á döntés .napjáig bemutatott magyar filmek kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott alkotóinak, művészeinek. A filmkritikusok díját a Szerelem című filmnek ítél­ték oda, amely — mint is­meretes — Déry Tibor két novellájából készült. A díjat, amely művészi kivitelű pla­kettből és oklevélből afi, Makk Károly rendezőnes nyújtották át. Ugyancsak a filmkritiku­sok díjával tüntették ki a Szerelem című film két női főszereplőjét: Darvas Lilit és Törőcsik Marit, valamint a film operatőrét, Tóth Jánost. Ezenkívül még egy díjat adtak ki: Ragályi Elemérnek, az Arc című film operatőri munkájáért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents