Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
WÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! tlóriosíiották a KRÉ>Z I (2. oldalom Az olvas« (ívvebeo Kérdez: a Népújsá Válaszol: XXn. évfolyam, 26., szám asságosa és méltányosan A, bejelentés lényegét illetően nem jött váratlanul Ellenkezőleg, már a lakásügy e széles körű rendezésének és az alapelveknek tavalyi „előrejelzése”, különösen pedig a bérlakások felmérésének megkezdése óta kíváncsian várták az emberek, pontosan mit is tartalmaznak majd az új jogszabályok, és hogyan történik a végrehajtás, egyszóval, hogyan alakul az egész 'lakásügy a jelzett június 1-i dátum után. Ami pedig a rendezés lényegét illeti, az országosan közismert, hiszen már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a pártnak és a kormánynak a munkásosztály helyzetéről hozott határozataiban és a 15 évre kitűzött egymilliós lakásépítési programban. £s itt nyomban hadd jegyezzük meg: a tizenöt évből tíz letelt, és az egymillió lakásból jó néhány ezerrel több áü már hatszázezernél, azaz a tíz esztendőre tervezett mennyiségnél A hátralevő, mintegy négyszázezer 1975-ig esedékes, s most már elég nagy biztonsággal tehetjük hozzá: reális i*. Szórói, • kérdés összefüggő rendezésének alapelgondolása jó ideje köz*smert, mégis egészében eléggé szerteágazó és bonyolult ahhoz, hogy alkalmat adjon félreértésekre, esetleg ferde magyarázatokra és nem csekély, indokolatlan félelemre is. A rendeletek szerkesztői mindezek tudatában dolgoztak, olyan jellemvonásokkal ruházva fel munkájuk eredményét, amelyek rendkívül fontosak az egész rendezés megbízhatósága, hitele szempontjából. ilyenek hit ezek a vonásokT Mindenekelőtt az alaposság, a körültekintés. A lakásügy egyes problémakörei annyira összefüggnek a gazdasági és társadalmi fejlődés számos kérdésével és mindenekelőtt egymással, hogy nem kevesebb, mint nyolc új jogszabály egyidejű elkészítésére volt szükség, amelyek közül hét néhány napon belül megjelenik, s a nyolcadik. — amely telekkérdéssel összefüggésben rendezi a saját tulajdonban levő lakó- és üdülőtelepek — helyzetét — néhány hét múlva szintén napvilágot lát. Mindenki tudja, hogy a lakáshelyzet ma, bárhonnan tekintsük is át, tok igazságtalanságot, aránytalanságot jelez; egyesek ingyen jutnak alcsó lakáshoz, mások rendkívüli terheket vállalnak, hogy segítsenek magukon, vagy gyermekeiken, a lakbér nem nyújt fedezetet sem az állami, sem a magántulajdonban levő lakások tisztességes fenntartásához, a bérek egyébként is aránytalanok és így tovább. .Mindez már jó ideje rendezésre várt, de mert ez összefüggött sok egyébbel is, a rendezés váratott magára. Társadalmi Igazságosságra, nem kevésbé szociális törekvésre, méltányosságra vall a rendelkezések sok más jellemvonása. Abból indul ki mindahány: a lakáskérdés megoldása össztársadalmi ügy, a lakosság részvétele nélkül aligha elképzelhető; éppen ezért indokolt, hogy minden munkaképes ember — lakásigényének és anyagi képességeinek megfelelően — vállaljon részt a lakásépítés és -fenntartás terheiből. Hasonló vonás az is, hogy a tanácsok a jövőben csak meghatározott jövedelmű, illetve szociális helyzetű igénylőknek juttatnak állami költségen épült tanácsi bér-, vagy szövetkezeti lakást ülönösen fontos az az egyértelmű törekvése az egész rendezésnek, hogy egyetlen réteg életszínvonala se csökkenjen, egyetlen család se kerüljön nehéz helyzetbe, vagyis, hogy a lakáshelyzetet úgy javítsuk és oldjuk meg végül, hogy közben az életszínvonal, a párt politikájával összhangban, fokozatosan emelkedjék. Ilyen értelemben szabályozzák a rendelkezések a lakbéreket és a lakbérhozzájárulást, különös tekintettel a nyugdíjasokra és a keresőképtelenekre; s ilyen szellemben az új lakásba költözés, illetve a lakásépítés feltételeit is, megkülönböztetett figyelemmel a gyermekek számára (még a születendő gyermekekre is!) és az eltartottakra. Miután egész társadalmi fejlődésünket a demokratizr mus növekvő igénye jellemzi, természetes, hogy ez csendül ki a lakásrendeletekből is. Alapelv ugyanis, hogy a lakások elosztásában és a lakásállománnyal való gazdálkodásban a tanácsok szerepe lényegesen megnövekszik, ők állapítják meg a lakásigény helyileg méltányos mértékét, egyszersmind azonban időről időre lakáselosztási és tényleges kiutalási tervet kell készíteniük és azt ki is kell függeszteniük, mindebben kötelezően részt vesznek a jövőben az illetékes társadalmi bizottságok! Látnivalóan lényegesen növekszik tehát az egész kérdés — ha helyénvaló még ez a kifejezés — „kezelésének” nyíltsága, őszintesége, ami a rendelkezéseknek nemcsak a betűjéből, de a szelleméből is kiviláglik. Senki sem állítja például — még a kérdés rendezéséért felelős miniszter sem —, hogy egy csapásra sikerül letörni az albérleti uzsorát, de megtesszük az első lényeges lépéseket ennek megszüntetése érdekében. A rendelkezések tehát végül is messzemenő realitás- érzékről tanúskodnak, mert éppenséggel nem vindikálják önmagukat e nagy társadalmi kérdés egy csapásra való megoldásának képességét, hanem továbbra is a legfontosabbra, a gyorsított ütemű építésre hárítják « legfőbb feladatot Ezért reális, ezért alkotó rendelkezések. (B. JJ ARA 1 FORINT 1971. január 31., vasárnap Ai egerszotali Béke T ermeiőszövetkezel tagjai a beszámolót hallgatják. Zárszámadásokról jelentjük A termelőszövetkezetek megbirkózik az akadályokkal Javában folynak megyénk közös gazdaságaiban a zárszámadó közgyűlések. Szombaton a községek utcáin ünneplőbe öltözött termelőszövetkezeti tagok igyekeztek a kultúrházak felé, hogy meghallgassák az elnök] beszámolót, amely összegezte az elmúlt évben végzett munka eredményeit és kisebb vagy nagyobb hiányosságait. Verpelét A több mint nyolcezer fcatasztrális holdon gazdálkodó Dózsa Termelőszövetkezet területén tavaly csaknem ezer katasztrális holdat tett tönkre, a belvíz és az árvíz — utalt a nehéz helyzetre Nagy György, a termelőszövetkezet elnöke a zár- számadási közgyűlésen tartott elnöki beszámolóban. Az ünnepi közgyűlésen megjelent Fekete Győr Endre, a Heves megyei tanács vb-el- nöke, valamint Fodor József, a járási pártbizottság munkatársa is. Az elnöki beszámoló részletesen elemezte az elmúlt gazdasági évet. Elmondta, hogy a tavalyelőtt 47 mázsás termést adó szőlő az 1970- es esztendőben mindössze 15 mázsát adott, annak ellenére, hogy jóval több gonddal ápolták a nagyüzemi művelésre alkalmas tátílákát, mint annak előtte. A szőlő- termesztésben öt és fél millió forintra tehető a kiesés, s ezt vajmi kevéssé ellensúlyozta a váratlanul jó kajszibarack termés, amely félmillió forint többletjövedelmet biztosított a gazdaságnak. Igaz, hogy a melléküzemágként működő kőbánya is megduplázta 1969. évi bevételét így alakult ki a termelőszövetkezetben a 42 forint 60 fillér értékű mun kaegység, amely 2 forint 4P fillérrel alacsonyabb, mintáz 1969. évi szint Kozma György, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolójában néhány hibára hívta fel a figyelmet A debrő Oláh György, az MSZMP Kwjjontj Bizottságának tagja, a Heves megyei pártbizottság első titkára is részt vett az aldebrői Űj Élet Termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlésén. Schempef- ger Márton elnöki beszámolóját az ellenőrző bizottság jelentése, majd a hozzászólások követték. A' kibontakozó vitában felszólalt Oláh György is. A Heves megyei pártbizottság első titkára felszólalásában többek között a következőket mondotta: a nehéz gazdasági esztendő bebizonyította, hogy a termelőszövetkezet tagsága és vezetősége nem esik kétségbe, ha valamilyen nehéz probléma kerül útjukba, hanem a megoldás lehetőségeit keresi és amint azt a példa is mutátja, meg is találja. Az - elmúlt év jó példája volt annak, hogy mezőgazdasági dolgozóink hisznek a szövetkezés! formában, hiszen nem a termelőszövetkezet egészét okolták a nehéz helyzet kialakulásáért, jól tudták, hogy rendkívül ’ nehéz körülményekkel állnak szemben és e körülményeK között a konkrét hibákra mutattak rá, mint ahogy azt az ellenőrző bizottság jelentése is igazolja. [g^rszólát Szombaton délelőtt tartotta ünnepi zárszámadó közgyűlését az egerszóláti Béke Termelőszövetkezet. A közgyűlésen/ megjelent Kovács Mihály, a Minisztertanács Titkárságának osztályvezetője, Bernát Ferenc, az MNB igazgatója, a megyei pártbizottság .tagja, valamint Hegyi János, az Egri Járási Tanács elnöke. Dér József, a szövetkezet elnöke > beszámolójában hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is a termelőszövetkezeti tagság a tervezett részesedést, az egy munkanapra eső 79 forintot kapja. Dstk Szombaton délelőtt tartotta zárszámadási közgyűlését a detki Szabadság Termelő- szövetkezet. A termelőszövetkezet elnöke Szabó Imre ismertette az eredményeket és bejelentette, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére az egy tagra eső jövedelem 24.500 forint, az egy munkaegységre eső érték pedig 80 forint. Ez azt jelenti, hogy egyetlen 10 órás munkanapon a dolgozó tag 129 forintot keresett. A zárszámadási közgyűlésen részt vett Pálinkás Ferenc, a megyei párt-végrehajtóbizottságának tagja, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Szalag István, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Virág Károly a ür. Lendvai Vilmos az e«ri városi tanáé* vb-eloöke (3. oldalon) Vetélkedők — ava«v mit erdemes tudni (4. oldalon) Vasárnapi koktél Jól tizeinek á szőlők (5. oldalon) Bői startol a mező»azdaság? (6. oldalon) Egy éjszaka a mentőknél \ (7. oldalon) P>ros n\akkendős olimpia a Kékesiétől» (10. oldalon) 4 járási pártbizottság első titkára is. A termelőszövetkezet elnöke bemutatta a vendégeknek azt az új kultúrotthont, valamint klubot, amelyet a térmelöszövetkezet a közelmúltban saját- kezelésébe vett. Csány A zárszámadási közgyűlésen Képes István elnöki beszámolóját a 350 termelőszövetkezeti tagon kívül nagy figyelemmel hallgatta Németh Tibor, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyettese, valamint Orosz Péter, a Dél-Heves megyei Területi Szövetség munkatársa. A termelőszövetkezet eredményesen zárta az évet, hiszen 1970-ben az egy tízórás munkanapra jutó kereset 98 forint volt, míg 1969- ben ez az összeg csak 92 forintot tett ki. Az egy tagra jutó jövedelem 1970-ben 21.800 forint vplt, a tavaly® előtti 19.600 forinttal szemben.' Az ünnepi közgyűlés határozatot hozott, hogy ezentúl a nyugdíjasoknak és a járadékosoknak ingyen műveli háztáji földjüket, s a tíz legjobban rászoruló tsz-járadékosnak 200 forinttal emelik a járadék összegét. HuiiliátHírök ünnepi Hatvanban A tnunKasőrö* aaxvmt egysége szombaton délután tartotta ünnepi gyűlését a cukorgyár kultúrotthonában Tőzsér József, az egység pa rancsnoka adott jelentést dr Sípos Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának, maid Kepes Lajos, 'a városi pártbizottság osztályvezetője köszön*ötté a jelenYevóket, a díszelnökség tagjait, köztük Lévai Ferencet, a megyei pártbizottság osztályvezetőid Jfesa őröli* M m országos és Bánkúti Károlyt, aki a megyei parancsnokság képviseletében jelent meg, Fejér Istvánt, a városi tanács vb-elnökét, dr. Novak Pálné országgyűlési képviselőt, valamint a helybeli gazdasági egységeik vezetőit. Szabó Ferenc, a városi pártbizottság első titkára adta meg a felmentést azok részére, akik leszereltek, miután pártmegbízatásuknak becsülettel eleget tettek. Sán- A« AaOréé hűeníaata & fe. szerelők nevében <s «orca át a fegyveré* Megyei* Árpádnak. Az esküt Szabó Ferenc föfadta. Dr. Sípos István a megyed pártbizottság titkára értékelte a munkásőregység elmúlt évben végzett munkáját és adta át a kitüntetéseket. Az egység egyik szakasza és egyik raja a szocialista munkaversenyben P&ataít (ást afc 1
