Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-28 / 23. szám

TEk*lcXIKON Árkiegészítés, forgalmi adó Az árrendszer a gazdasági szabályozás egyik eszköze, termelői és fogyasztói árak a vállalatok nyereségét alap­vetően befolyásoló tényezők. A kialakult fogyasztói árak egy része — főként az élelmiszereknél és bizonyos szol­gáltatásoknál, például a lakbérnél — nem fedezi a társa­dalmilag indokolt ráfordításokat, ezért e termékek, szol­gáltatások előállítóinak, forgalmazóinak költségvetéísi do­tációt nyújt, árkiegészítést fizet az állam, hogy kiadá­saik megtérüljenek, s még valami szolid nyereségük is keletkezzék. Tartósan csak így oldható meg, hogy a fo­gyasztók kevesebbet fizessenek az egyes termékekért, mint amennyibe az ténylegesen került. Más fogyasztási cikkekért — főként a ruházati termékekért — viszont ma­gasabb árat fizet a vevő, mint amibe azok előállítása ténylegesen kerül. Az ilyen áruk után a kereskedelem forgalmi adót fizet a költségvetésbe. A végső cél az, hogy a fogyasztó ne fizessen indokolatlanul adót és alaptalanul ne is élvezzen állami támogatást vásárlásainál. Az érték- arányos árak kialakítása, a milliárdokra rugú árkiegészí­tések és a nagyjából hasonló összegű forgalmi adók fel­számolása részben a negyedik ötéves tervidőszaknak is feladata. Ám az áremelkedéseket és az árcsökkentéseket — végeredményükben hiába képviselnek azonos összeget — csak úgy szabad végrehajtani, hogy egyetlen jelentős ré­teg életszínvonala se csökkenjen. A hatósági áremelkedé­seket nem mindig lehet hasonló mértékű árcsökkenté­sekkel ellensúlyozni, mivel az egyes cikkek részaránya más és más a lakosság különböző rétegeinek fogyasztá­sában a jövedelem nagyságától, az életmódtól függően. A szükséges hatósági árváltozásoknál gyakran — ahogy ezt az 1971. július 1-én életbelépő új lakbéreknél is tapasz­talhatjuk — jövedelempolitikai intézkedésekre is szükség van. * A fogyasztói árak nagy aránytalanságai egy egész kor­szak történelmi, gazdasági fejlődésének következményei. Felszámolásuk is hosszú időszakot igényel. Gyakorlatilag elkezdődött már a III. ötéves tervidőszakban és 1975-ig sem fejeződik be teljesen. De tovább lépünk abba az irányba, hogy az árak közbülső áttételek nélkül is helye­sen ösztönözzék, tájékoztassák mind a termelést, mind a fogyasztást. Valamennyi termék ártámogatása, illetve forgalmi adója persze még ideális viszonyok között sem szűnik meg teljesen. Az állami árpolitika a későbbi jö­vőben is eltéríti majd bizonyos termékek árát a társa­dalmilag szükséges ráfordításoktól, ha azt gazdasági okok és társadalompolitikai célok indokolják. Így valószínűleg forgalmi adó terheli később is a különböző luxus és él­vezeti cikkeket s árkiegészítéssel ösztönözhetik a nép­egészségügyi célokat szolgáló termékek fogyasztását. Gaz­daságilag indokolt az árkiegészítés akkor is, ha az adott termék az átlagosnál kedvezőtlenebb feltételek között, drágábban készül, de a társadalomnak is szüksége van rá. Az árak alakulását alapvetően a társadalmilag indo­kolt előállítási költségek kell hogy befolyásolják. Az ál­lami árpolitika viszont ettől tudatosan eltérítheti, a for­galmi adóval megdrágíthatja, az árkiegészítéssel olcsóbbá teheti a terméket, céljainak megfelelően. Végül mindeze­ken túl hat még a fogyasztók értékítélete is az árakra. S ahogy az árukínálat nő, s a piaci egyensúly javul, úgy téríti majd el egyre inkább a fogyasztó ízlése, igénye, vá­lasztása is az árakat a társadalmilag szükséges ráfordí­tásoktól felfelé és lefelé egyaránt. K. J. Á japán UNICOOP képviselői Hatvanban Tizenhárom tagú japán szakemberekből álló szövet­kezeti delegációt fogadott szerdán délelőtt Hatvanban Bocsi László és Rabecz La­jos, az ÁFÉSZ, illetve a Le­nin Termelőszövetkezet elnö­ke. A küldöttségnek az a célja, hogy a fogyasztási és értékesítési szövetkezet mun­káját tanulmányozza és meg­tekintse a Lenin Termelő- szövetkezetben az állatte­nyésztés munkafolyamatait. A csoport, amelynek élén Masayoshi Murasse, a japán UNICOOP (a HUNGARO- COOP japán testvérvállalata) vezérigazgatója áll, viszonoz­za dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének látoga­tását, s hazánkban tartózko­dása idején felkeres több fo­gyasztási, kisipari, valamint termelőszövetkezetet, hogy a Magyarországon kialakult szövetkezeti gazdálkodás mo­delljét behatóan megismerje. A japán delegációban neves élelmiszeripari, kereskedelmi és mezőgazdasági szakembe­rek kaptak helyet. A ma­gyarországi látogatást azon­ban nemcsak tapasztalatszer­zésre használják fel vendé­geink. A mai napon sor ke­rül egy igen jelentős, több irányú üzleti szerződés alá­írására a japán UNICOOP és a HUNGAROCOOP kö­zött. Japán részről a szer­ződést az UNICOOP vezér- igazgatója, Masayoshi Mu- rasse írja alá. Baj van a gázzal és az olajjal Időnként nagyon sok ide­geskedést okoz az emberek­nek Gyöngyösön a pb-gáz és a fűtőolaj hiánya. Megtörtént már, hogy szombaton délután egy csepp olajat sem lehetett kapni, pedig most már négy kút is működik a városban. Hason­ló eset a gázzal is előfordult. Ahogy lenni szokott: mindig az ünnepek és a hétvégek a legkritikusabbak. A hava­zások idején jedig a szajoli telep nem győzte a szállítást. Ilyenkor ugyan segítséget szokott kérni, de a fogyasz­tási szövetkezetnek nem éri meg anyagilag az egyszeri fu­var. A Volán pedig szintén csak a rendszeres szállítást vállalná. A városi tanács kereske­delmi felügyelője, Kiss Zsig- mond hivatalos úton is eljárt, hogy a panasz okait meg­szüntesse. Ennek egyik felté­tele egy olyan szerződés megkötése a fogyasztási szö­vetkezet és a szajoli töltő- állomás között, amely meg­szabná a két fél jogait és kötelességeit. Persze, a lakosságot csak egyetlen dolog érdekli: le­gyen pb-gáz és fűtőolaj ele­gendő. Hiába nyitott meg két új kutat is néhány hó­nappal ezelőtt az ÁFOR Gyöngyösön, ha bizonytalan az olaj ellátás. Mint ahogy a szövetkezet által létesített új, a korábbinál jóval na­gyobb cseretelep üzemelteté­se sem szüntette meg az ese­tenkénti palackhiányt. Az eredendő hiba mindig az alapellátásban található meg. Semmit sem ér a négy kút olaj nélkül, a nagy cserete­lep gázpalack nélkül. Az is természetes, hogy a szabod szombatok miatt az olajnál is, a gáznál is, a hét Utolsó napjain növekszik a kereslet. Ezzel a sajátos kö- IgStaésinyel számolni keBL Mert nem csupán gazdasá­gi kérdés a gáznak és az olajnak az igényeknek meg­felelő mértékben való árusí­tása. Döntően befolyásolja az emberek hangulatát jó vagy rossz irányba. Egyszerűen: politikai töltést kap a dolog. Hogy mennyire komoly az ügy, mutatja: a városi tanács végrehajtó bizottsága előtt is szerepelt a kérdés. Jó volna, a megfelelő kö­vetkeztetéseket végre levonni az eseményekből, és a szük­séges intézkedéseket is meg­tenni az olaj és a pb-gáz ügyében is. (—ár) Árulnak-e tc^b zöldséget a termelőszövetkezetek a piacokon ? Molnár Jánossal, a komlói Május 1 Termelőszövetkezet elnökével beszélgetünk. — Hét-nyolc évvel ezelőtt még mintegy 80 holdas ker­tészete volt a szövetkezet­nek. De az volt a probléma, hogy mi primőrt nem tud­tunk termelni, a dömpingáru pedig ném jövedelmező. Elzárt fokozatosain csökken­tettük a területet. — Jelenleg hány holdas a kertészet? i — Körülbelül tizenöt. Csak azért termelünk paradicso­mot, paprikát, káposztát és más termékeket, hogy a köz­séget el tudjuk látni áruval. Egy árusítóhelyünk Van, szintén itt a faluban. — Jövedelmez-e valamit a kertészet? — Egy kisebb brigád dol­gozik, foglalkozik e cikkek előállításával. A kertészet bevétele a brigád munkabé­rét sem tudja biztosítani. Bár mondom, nálunk nem is ez a cél, hanem kizárólag a falu ellátása. hold. A termékeket mind le­szerződjük, hiszen így biz­tonságos az értékesítés. A gyorsan romló termékekkel, mint például a paradicsom­mal, nem lehet rizikózni, rögtön el kell adni. — Közvetlen értékesítéssel nem is foglalkoznak? — Ha valamelyik termék­ből a tervezettnél több te­rem, akkor igen. Bár. hogy­ha az ilyen cikkekből áru­hiány van, akkor a tervezett­nél, illetve a szerződött mennyiségnél is többet át­vesz a MÉK. — Piaci árusítóhelyük nem üzemel valahol? — Jelenleg nem. Koráb­ban volt Egerben standunk, de megszüntettük. — Miért? — Nem volt gazdaságos. Egy termelőszövetkezet ön­magában nem tud rentábili­san üzemeltetni egy standot. Ezért most csupán a szövet­vetkezet udvarán szoktunk zöldségféléket árusítani. Fehér Márton, a bocomädä Béke Termelőszövetkezet el­nöke: — Nálunk elég nagy a szántóföldi kertészet, 230 XJrbán Imre, a Dél-Heves megyei Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének titkára: fé¥ezi Nagyszerű ötlet jutott az eszembe, lm, rögtön Közre is adom ö löknek, kedves olvasóki Bőrdíszmű őrdíszmü rdlszmü dlszmü iszmú szmü mű Hogy mi ezt Egy neonreklám. Ahogy általá­ban „kinéznek” a napok múlásával a romló rek­lámok. Vagy a nevek. Mint e példa: például. A javaslatom, a ragyogó ötlet ebből adódóan a következő: tj Azaz: Igyon időnkint rumot'. (—ó) — Minden termelőszövet­kezet a fokozott biztonságra törekszik. Ezt pedig a ter­melési és értékesítési szerző­déskötés jelenti. A közös gazdaságok ezért áruiknak döntő hányadát lekötik S csak ami ezen felül mutat­kozik, azt viszik piacra. Ebi­nek ellenére, szövetségünk területén nem esett vissza a saját, közvetlen értékesítés, csak azt is meg kell monda­ni, hogyha a termelőszövet­kezetek piaci standot létesí­tenek, akkor az nem biztos^ hogy Heves megyében léte­sül. Mindenki ott ad el, ahol nagyobb a haszon. Azt is meg kell említenem, hogy a piaci árusítóhelyek száma azért sem nő gyorsan, mert egy- egy termelőszövetkezet nem tud egész évben folyamato­san és kellő választékban el­látni egy standot. Tehát nem pusztán idegenkedésről vau szó, hainem más okokról is. — Véleménye szerint lesz-e a jövőben komolyabb előre­lépés és különösen a megyé­ben? Hiszen az itteni házi­asszonyokat nem vigasztalja, ha más megyében létesíte­nek standot a közös gazdasá­gok. — Szerintem lesz fejlődés. Már napirenden van a MÉK korszerűsítése, s az új for­mában közelebb kerül egy­máshoz a termelés és a for­galmazás. Ezenkívül, ha az Agrokonzum nevű közös vál­lalkozás kiépíti gazdag vá­lasztékú, reprezentatív üzlet- hálózatát, akkor jelentős mértékben javul a lakosság zöldség, gyümölcs és más termékekkel való ellátása. Remélhetően így is lesz mindez. Csupán annyit je­gyeznénk meg, hogy nem ár­tana, ha egy vállalkozás öt­letétől — mint éppen az Ag- rokonzumnál is — a meg­valósulásig jóval kevesebb idő telne el, s mielőbb va­lóban meg is nyílnának az üzletek. > (kapóst) ííw-.»»»!»» f .rí -ír » « !• Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárá­IfMUSSJUr »»ff I * WÍJ « f *“•» ban 1969 júniusában adták át az első ma­gyar gyártmányú számítógépet a megrendelőnek. Jelenleg sorozatban gyártják az EMG— 830 típusú, közepes teljesítményű, a második generációs családba tartozó számítógépeket. Egy-egy számítógép értéke 7—20 millió forint között van, a kiépítés jellegétől függően. A sorozatban idáig 11 berendezés készült, többek között a Meteorológiai Intézet, a Ga­garin Hőerőmű és a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat részére. Képünkön: Tompos Gabriella műszerész az egyik készülő számítógép modulelemének statikus bemérésén dol- y / gozik. > s&t. SITI-foto — Bűm IsWást felvétele) Gödör a városban, gödör a városból kivezető úton, gö­dör a városba bevezető úton, gödör, gödör, mindenütt gö­dör és mindenütt panasz! Nagyon jól tudjuk, hogy Eger belvárosában útépítés­re kerül sor. Azt is tudjuk, hogy előbb, vagy utóbb — ez már inkább csak utóbb! — megépül az Egert a 3-as számú úttal összekötő új forgalmi sáv. Am azt is tudjuk, hogy ho­vatovább a közlekedés tart­hatatlan, életveszélyes, és a panasz megint a Közúti Igaz­gatóságnak szól. de most már a városi tanács illetékes osztályával és vállalatával, valamint az „olajosok”-kal egyetemben. Addig, amíg egy országban alacsony szin­tű a közlekedés, még el lehet bírni Idelg-óráig az akár hosszabb szakaszon is ká- tyús utakat. De, ha a gép- kocsipark, mint a nemzeti vagyon szerves része, oly gyors üteműén fut fel, mint nálunk, egyetlen napra, sőt egyetlen órára sem engedhe­tő mee hogy egy város bel­területén. vagy egv rendkívül forgalmas országút viszony­lag rövid szakaszán a t“~ep- járok számára is gigászi fel­adatokat jelentő út várja az miami éhajtókai Kifogás lehet, magyaráz­kodni is bőven van ok. De egy dolgot még egyszer le kell szögezni: az én autóm, a te autód, a VOLÁN busza és a termelőszövetkezet teher­autója. legyen az bárkinek, vagy bárminek a nevén, nemzeti vagyon, és bármi­lyen kár éri — a nemzet vagyonát éri veszteség. És még ez a kisebb! Arra tud­juk, nincs mód és lehetőség', hogy akárcsak egyik évről a másikra is megoldjuk Ma­gyarország közútjainak min­den problémáját, hiszen prob­léma ez még Svédországban és az Egyesült Államokban is. De arra igenis kell talál­ni módot, hogy legalább „köziek edhetővé” tegyük útjainkat, hogy ezzel embe­rek életét mentsük meg, akik nem a KRESZ szabályainak be nem tartása, nem műsza­ki biba. nem saját frielőt- lerségi'k, hanem a Közúti Vállalat, vagy jelen esetben a tanács i'iMé’-es vállalata, avagv óz>een a Kőolaiterme- lo Vállalat felelőt’anzége miatt kerülnek a baleseti statisztikába. Gödö-, gödör, meriot csak az! Szeretnénk, ha mind ke­vesebb lenne a panasz! to. éji ■iá». Gödör, gift illegi! csat az De kire a panasz?

Next

/
Thumbnails
Contents