Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-27 / 22. szám
mun& rumrrxmM vcrv^mjmm Ifjúsági estek "71 A szórakozás új slágere: a Platán AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPiLAP)A XXII. évfolyam, 22. szám 1971. január 27., szerda Megszüntetik a csoportos rendelést A járóbeleg-ellátás helyzetéről tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Ülést tartott kedden délelőtt Egerben a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság dr. Szabó Ferencnek, a megyei tanács vb. egészség- ügyi osztályvezetőjének előterjesztése alapján megtárgyalta A járóbeteg ellátás helyzete Heves megyében című napirendet A tanácskozásban részt vett dr. Bállá József, az egészségügyi állandó bizottság elnöke, valamint az Egészségügyi Minisztérium képviselője is. A beszámoló a reális helyzetnek megfelelően részletesen foglalkozott a járóbetegellátás helyzetével, az elért eredményekkel és a gondokkal is. Megyénkben Jelenleg 124 körzeti, és üzemi körzeti, továbbá négy rendelőintézetben napi 878 szakorvosi óraszám keretében biztosítják a lakosság járóbeteg-ellátását Az ilyen jellegű orvosi ellátást a lakosság évente mintegy hárommillió esetben veszi igénybe Ez a szám már önmagában is bizonyítja, hogy a járóbeteg-el- latásnak milyen döntő szerepe van a lakosság egészség- ügyi ellátásába*. A körzeti orvosi rendelők mintegy 60 százaléka megfelel az igénybevételnek és a forgalomnak, 14,4 százaléka pedig nagyobb felújítást igényel, — állapította meg a beszámoló. A rendelőintézeti ellátásról szólva hangsúlyozta a beszámoló, azt is, hogy A szakmai szakszervezetek; és a szakszervezetek megyei tanácsainak titkárai kedden a SZOT-ban az ifjúsági törvény tervezetről tárgyaltak. még az 1970-ben végrehajtott jelentős fejlesztések ellenére is elmaradt az ipari megyék átlagától. Megállapítható az is, hogy bár a megye négy rendelőintézetében — a fennálló nehézségek figyelembevételével — kielégítően működik a járóbeteg szakellátás, de megfelelő munkaszervezéssel az ellenőrzés hatékonyságának fokozásával a jelenlegi adottságok mellett is jobb eredményt lehetne elérni. A vita során a végrehajtó bizottság tagjai, valamint a meghívott vendégek elmondták véleményeiket, tapasztalataikat s elhangzott több meggondolásra késztető javaslat is. Az egyik ilyen javaslat például: hogy az egri SZTK Rendelőintézetben ne kelljen a betegeknek az ajAx 1908 telte hatáüybalópett közlekedéspolitikai koncepciónak egyik részkérdése, a gazdaságtalan, elavult vasútvonalak, s állomások stb. megszüntetése, s a forgalom átterelése közútra. A koncepcióból mégis ez foglalkoztatja legjobban a közönséget, hiszen ez érinti közvetlenül az érdekelt területek lakosságát én folytatódik, amficar 34 vállalat mozgalmi vezetői vitatják meg a késrailő törvényt tők előtt tolongani az egyes osztályok hangos bemondók segítségével szólítsák bt «I betegeket. A vitát Szalay István, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese foglalta össze, majd a végrehajtó bizottság tagjai a beszámolót, valamint a határozatai javaslatokat elfogadták. A határozati javaslatok között szerepel többek között az is, hogy „a színvonalas, kulturált betegellátás érdekében a csoportos rendelést mindenütt azonnal meg kell szüntetni.“ Másik napirendi pontként dr. Pápay Gyulának, a megyei tanács vb-titkárának előterjesztésében a községi szakigazgatási szervek tevékenységének tapasztalataival foglalkozott a végrehajtó bi- aottság. Három év alatt 95 vasútállomást szüntettek meg, 14 vasútvonal forgalmát vette At a közúti közlekedés, 7 millió utast és másfél millió tonna árut „tereltek” közútra. A következő öt esztendőben újabb 1250 kilométer hosszúságú vasútvonalat — 600 kilométer normál, csaknem 200 kilométer keskeny- nyomtávú és több mint 400 kilométer gazdasági vasútvonalat — szüntetnek meg. Ezzel a 12 évre tervezett program 55—60 százalékát hajtják végre. A munkálatok során 400 vasútállomás helyzetét vizsgálják felül. Az előzetes felmérések szerint 160 állomás áruforgalmát szüntetik meg, 100-at a megszűnők munkáját lebonyolító fargalomféJvevő állomássá alakítanak át, s 60 állomáson csak iparvágány-forgalom lesz. Ezzel egyidősben 30 körzeti vasútállomást alakítanak ki. Tanácskozás a SZOT-ban Hangsúlyozzák a munkahely, a vezetők nagyobb felelősségét a fiatalok nevelésében 160 korszerűtlen vasútállomás, 1250 kilométer elavult vasútvonal szűnik meg Szervírozd» előtti pillanatok: Vincze József felszolgáló még egyet igazit a tálcára helyezett üdítöital-vála'ztékon, miközben szól a zene. A finomszerelvénygyári fiatalok zenekara szolgáltatja a talpalávalót, bár igaz, hogy talpa1, attnyi hely kevés van. De hogy zavarná ez az embert, ha jókedve van, és ráadásul — fiatal? (Kiss Béla felvételed) NIXON ÉS AZ OLAJ- MONOPÓLIUMOK (2. oldalon) HOGYAN TART FEGYELMET A MUNKAHELYÉN? (3. oldalon) A NAPKÖZI OTTHON A GYERMEKEK MÁSODIK OTTHONA (4. oldalon) POSTÁNKBÓL (5. oldalon) MEGJUTALMAZTÁK A LEGJOBB EGRI úszókat és vízilabdázókat (6. oldalon) ELSÜLLYEDT EGY HÁZ EGERBEN (8. oldalon) Mi sem bizonyítja jellemzőbben a fiatalok hétfői „honfoglalásainak” sikerét, mint ez a kép: a kint rekedtek tömege bebocsátásra vár. Ügy is mondhatnánk, hogy várakozáson felüli az érdeklődés az egri Platán Étterem iránt, amióta a KISZ városi bizottságának és a vendéglátó vállalatnak kezdeményezésére a népszerű szórakozóhelyet hétfőnként átadják az ifjúságnak szeszmentesen 15 százalékos ételár-enged- ménnyel, zenével, színes, szórakoztató klubprogrammal. Most hétfőn például Balner Károly vezetésével vidám „Semmi vagy dupla” vetélkedőt rendeztek. Hogyan élünk, mire költjük a pénzünket ? ' A KSH országos háztartás-statisztikái a A népszámlálás adatai alapján összesítés készült a különböző társadalmi rétegekhez tartozó családok jövedelméről, a háztartások kiadásairól. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a munkás és az értelmiségi háztartásokban egy-egy személyre évente 17.361 forint jövedelem jut, — Budapesten az átlag meghaladja az évi 30 ezer forintot. Az átlagjövedelem túlpénzjövedelmei. (Az utóbbiaknál a családfő nem a mezőgazdaságban dolgozik.) A parasztcsaládoknál az egy személyre számított évi ösz- szes pénzbevétel 12.655 forint — 4700 forinttal kevesebb a többi réteg jövedelemnél — azonban a saját termeléséből és a természetbeni jövedelemből származó személyes fogyasztás értékét is figyelembe véve, az egy főre jutó bevétel eléri a munkás és szellemi háztartások átlagjövedelmét. A netto jövedelmet tekintve azonban a parasztcsaládok helyzete mégis kedvezőtlenebb, ugyanis a háztáji gazdasággal kapcsolatos pénzkiadások, valamint az adók összege mintegy háromszorosa a munkások és a szellemi foglalkozásnak hasonló jellegű kiadásainak. Érdemes összehasonlítani, mire költik jövedelmüket a munkás és az értelmiségi, illetve a paraszti családok miszerre, italra, dohányra valamennyi társadalmi réteg nagyjából ugyanannyit költ: évente mintegy hétezer forintot. Ruházkodásra a munkások és a szellemi foglalkozásúak évente mintegy 300 forinttal többet fordítanak; az egészségügyi célokra; testápolásra, közlekedésre, művelődésre, oktatásra, szórakozásra szánt kiadásaik mintegy kétszeresét teszik ki a paraszti családokénak. A különböző társadalmi rétegek táplálkozási szokásai között is igen lényeges eltérést mutat a statisztika. Például a parasztcsaládok sokkal zsírosabb koszton élnek: náluk az évi zsíradékfogyasz- tás személyenként meghaladja a 25 kilogrammot, a munkásoknál és az értelmiségieknél csak mintegy 18 kilogramm. Baromfihúsból is jóval többet — fejenként csaknem 20 kilogrammot — fogyasztanak a paSSSwHi feA|fcflii$£0QÍg M háztartások fogyasztása en nek a mennyiségnek csal: valamivel több mint a fele. A parasztság kevesebb — évente személyenként 84 liter — tejet fogyaszt, mint az egyéb foglalkozásúak, akiknél az évi mennyiség 94 liteq. (Budapesten személyenként megközelíti a 100 litert.) A statisztika szerint a falvak népe évente mintegy 20 kilogrammal kevesebb kenyeret és péksüteményt eszik, mint a munkások és a szellemi foglalkozásúak, ugyanakkor lisztből, száraz- tésztából, rizsből mintegy két és félszer többet. A cukorfogyasztás valamennyi társadalmi rétegnél azonos — évente 23—24 kilogramm személyenként — burgonyából a munkások és értelmiségiek 40 kilogrammot, a falusi lakosság 63 kilogrammot fogyaszt s a parasztcsaládok táplálkozásában a zöldségnek és a gyümölcsnek is lényegesen nagyobb a szerepe, mint a munkás és szellemi h&sterUeottm, Visszavonu'nak a ;eotorűk A Bodrog 12 óra alatt mintegy 40 centiméterrel áradt, s így kedden reggel Felsőbereckinél már 523 centiméteres vízszintet mértek. Ezért az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság elsőfokúról másodfokúra erősítette az árvízvédelmi készültséget. A jék azonban még több helyen gondot okozott. A Szerencs és Gilip patakon megakadt és összetorlódott jeget csákl yákkal kellett szétbontani. A Heves megyei Tamóca patakon pedig a tokaji kőbányászok robbantották fel a jégdugót, hogy utat nyissanak a zajlás levonulásának. Az olvadásból kevesebb utánpótlást kapott már a Takta is, így kedden a másodfokú készültséget első fokúra mérsékelték. A Dunán már nincs munka a jéggel, ezért az Országos Vízügyi Hivatal intézkedésére, a bajai támaszpontról hétfőn két és kedden úiabb négy jégtörő hajót feá- nyitottak ílnriijjOi». A tervezetet — mint ismeretes — nyilvános vitára bocsátották. Elsőként a KISZ megyei bizottságai és más ifjúsági bizottságok vitatták meg, s most további társadalmi és tömegszervezetek is kifejtik álláspontjukat a tervezetről. A keddi szakszervezeti tanácskozásom dr. László Jenő, az Igazságügy-minisztérium osztályvezető-helyettese, a kodifikációs bizottság titkára ismertette a tervezetet, amelyről igen sokan kifejtették álláspontjukat. A törvénytervezettel valamennyi felszólaló egyetért, egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az Ifjúság nevelése az egész tár- gadrlomnak ügye. Többen javasolták, hogy a törvénytervezetet kiegészítve, jobban hangsúlyozzák a munkahely, a vezetők nagyobb felelősségét a fiatalok nevelésében. Indítványozták, hogy az új, törvény fokozottan segít-e elő a munkás-paraszt szülőé, gyermekeinek továbbtanuló- j gát, s a pályakezdő fiatalok' gyorsabb beilleszkedését új környezetükbe. A törvénytervezet szak * puxveaeö vitája február 2» nyomó része — országosán 13.267 forint — a munkabér, a családi pótlék összege megközelíti a 600 forintot, a kifizetett táppénz személyenként 242 forint, az átlagos nyugdíjösszeg 567 forint. A fővárosi lakosság nagyobb pénzbevételével szemben az adójellegű kiadásaik is nagyobbak: a budapesti családoknál az egy főre jutó adóösszeg évi 909 forint, míg az országos átlag 740 forint. Másként alakulnak a paraszti és az úgynevezett ket- tásjövedelraá jháttartágnh
