Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-23 / 19. szám

Tiszavirág életű orom Vannak emberek, akik képtelenek kiejteni szájukon ezt a kis tagadó szócskát: nem! Bármivel fordulsz hozzá, bármit kérsz tőle, nem enged él üres kézzel, kézszorításá­hoz, ha mást nem is, de egy jó, egy megnyugtató, egy biz­tató ígéretet mellékel. Az ilyen emberek úgy vélik, jót tesznek reményre jogosító ígérgetésükkel, örömet szerez­nek embertársaiknak. Tiszavirág életű ez az öröm! Az ígért, de be nem váltott ígéret rosszabbul esik, mintha nyíltan, egyene­sen szemébe mondanák az embernek: ez nem megy, ba­rátom, ezt nem lehet megcsinálni, ezt nem ígérhetem, nem, mert nem jogos a kérésed! De nemcsak rosszul esik a be nem váltott ígéret, hanem nagyon sokat árt az ígérő tekintélyének — még ha „magánemberként” ígér is — $ ha az ígérő mint „valaminek” a „valakije” ígér, akkor ráadásul a „valami” tekintélyének is. A X. kongresszus vitájában sok kérelem, igény hang­zott el. Hadd idézzek ezzel kapcsolatban Kádár elvtárs zárszavából: „Hosszan sorolhatnám az igényeket. Azt, hogy hol kellene még beruházás, fizetésemelés, méghozzá mi­nél gyorsabban, annál jobb. De azt hiszem, helyes az a gyakorlat, hogy a pártkongresszus nem az üz­letek feltöltésének, nem a beruházások kiosztásának és nem c fizetésemelések napja. . ha itt, a kong­resszuson nincs is döntés, nem kell e kérdésekben a XI. kongresszusig várni, mert a Központi Bizottság és a kormány soha egy percig sem várakozott, mindig megadta azt, amit meg lehetett és meg kellett adni”. Hát nem könnyebb, nem népszerűbb lett volna a párt első titkárának ország-világ előtt ígéretet tenni minden gond, minden kérés teljesítésére, mint nemet mondani? Aki komolyan veszi és fontosnak tartja az adott szó be­csületét, abban fel sem merül ez a kérdés! Régi mondás: az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó! Ezt csak annyival lehet kiegészíteni: mindenki olyat és annyit ígérjen, aminek teljesítését biztosítani tudja. Még mindig jobb, ha valakire azt mondják, hogy ez még csak nem is ígér, mintha azt. hogy odaígéri ez még a csillagos eget is, csak nagyobbnak, jobbnak lássák, mint amilyen valójában. (papp) A betétállomány érteke meghaladja az egymiíliárd forintot Beszélgetés Varga Józseffel, az OTP megyei igazgatói óval Tagadhatatlanul esemény­számba ment az OTP megyei igazgatójának, Varga József­nek az 1969. december 31-én elhangzott bejelentése: a ta­karékpénztárnál elhelyezett betéteik összege a megyében elérte az egymiíliárd forin­tot. E ténynek a gazdasági vonatkozásán túl figyelemre méltó politikai tartalma is van: a lakosság bizalmát is jelképezi ez a párt és a kor­mány politikája iránt. A be­jelentés óta egy esztendő telt el. Vajon a harmadik ötéves terv utolsó évében milyen eredménnyel dolgozott, mi­képpen oldotta meg sokrétű feladatát a takarékpénztár? Ezzel a kérdéssel kerestük fel most Varga Józsefet. — Mindenekelőtt örömmel közölhetem — mondotta —, hogy 1970. december 31-ig már jóval túlhaladtuk a milliárdos betétállományt: egy év alatt egymiíliárd 222 millió 149 ezer forintra emel­kedett a betétek összege. A betétkönyvek száma 109 ezer darab. A betétek után ter­mészetesen államunk tisztes kamatot is fizet Megyénk­Asszonyok a téli tanfolyamon Tanultak a viaontaiak Hői megszervezett, tartal­mas hat napot jelentett & résztvevőknek a visontai Re­ménység Tsz báli tanfolya­ma. Nem véletlen ez a két jel­ző, a napokban befejeződött előadássorozat legfőbb eré­nyeit sejteti. Már a tanfo­lyamot előkészítő, szervező munka igen jó irányban ha-, tott: az idén főképpen az asszonyokat igyekeztek meg­nyerni a továbbképzés ügyé­nek. S hogy a 130 hallgató többségét a gyengébb nem adta, azt bizonyítja, hogy a visontai asszonyok igenis ér­deklődnek az új ismeretek, tudnivalók iránt. Csak elismeréssel szólha­tunk a tanfolyam előadóiról. Nemcsak a helybeliek érkez­tek pontosan, hanem a je­ges, rossz utak ellenére a járási szervek, intézmények munkatársai is percnyi ké­sés nélkül tartották meg elő­adásaikat. Ez az apróságnak tűnő momentum feltétlenül fő részese volt a hallgatók jó közérzetének. A tanfolyam vezetői, ter­vezői szerencsésein állították össze a téli képzés tananya­gát. Közérthető, színvonalas előadások hangzottak el töb­bek között gazdasági fejlő­désünk és életszínvonalunk alakulásáról, a nemzetközi helyzet és a kommunista munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, a pártnak a tár­sadalom politikai, gazdasági és szellemi életében való ve­zető szerepéről. A korszerű mezőgazdaság­gal kapcsolatos beszámolók közül a zöldség- és gyü­mölcstermesztésről, a szőlő- termesztésről és borgazdál­kodásról szólókat fogadta a legnagyobb érdeklődés. Igen hasznosnak bizonyult a termelőszövetkezeti gép­csoport tagjai, a fogatosok, valamint a motorkerékpáro­sok számára tartott közleke­désrendészeti és balesetvé­delmi oktatás. ' Oldott, kellemes órákat je­lentettek, az előadások jó ki­egészítői voltak a témákhoz kapcsolódó filmek. Siska András, a helyi moziüzem vezetője a 15 ismeretterjesz­tő film mellett, „lazításkép­pen” még vidám rajzfilmek­kel is kedveskedett a tanfo­lyam résztvevőinek. A visontai téli tanfolyam nagy érdeme, hogy a tsz szervezeti kérdéseiben, veze­tési gondjaiban kevésbé tá­jékozott asszonyokat infor­málta termelőszövetkezetük időszerű problémáiról. Most, hogy a múlt évi kedvezőt­len időjárás miatt némi szo­rongással néznek a tagok a közeledő zárszámadás elé — jHBrtBtnmi szFcaporntbói be jS időzített és eredményes volt Hacsavecz Béla tsz-elmök tanfolyamzáró előadása. Beszámolójában elmondta, hogy ha csak a növényter­mesztés eredményeire szá­míthatnának, lenne gond elég. Rámutatott, hogy az ilyen rendkívüli években különösen jól jönnek a kü­lönböző, jövedelmező mellék­ágazatok. A nagy érdeklő­déssel hallgatott „előzetes* főbb adatai: 1970-ben 1800— 1900 hektó bort értékesítet­tek, többek között saját ki­mérésükben, az óbudai Föld és a pesti Práter utcában. A szeszfőzde kétmillió, a pa­lackozó százezer, a homokbá­nya 200 ezer forint tiszta jö­vedeSmeí hozott. További egymilliós egyéb jövedelem mellett jó segítség a bajban az Állami Biztosítótól kapott nagy összegű jég- és vihar- kártérítés. Miután a mellék- ágazatok pótolni tudják a nö­vénytermesztés bizonyos fo­kú kiesését, az elnök bizto­sította a hallgatókat: a jól dolgozó tsz-tagok az idei zárszámadásiban is megtalál­ják számításukat Hasznosan, kellemesen telt él a visontaiak téli tanfolya­ma. S a megszerzett új is­mereteken kívül, a téli „uborkaszezon” ellenére napi fél munkaegység került a hallgatók tarsolyába. T. Mányi Judit ben az elmúlt esztendő során több mint négymillió forin­tot fizettünk ki kamat cí­mén. Ha már a betétköny­veknél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy Heves megyében a nyereménybeté­tek után 652 ezer forint nye­reményt fizettünk ki, a gép­kocsi nyereménybetétkönyvek pedig egy év alatt 48 sze­mélygépkocsit „szereztek” szerencsés gazdáiknak. A takarékosság közkedvelt for­mája a KST is. Erre az el­múlt évben havi hárommil­lió forintos befizetés érkezett. — Hogyan vált be a két új szolgáltatás; az átutalási be­tét és az ifjúsági takarékbe­tét? — Az átutalási betét egyre népszerűbb. Egyelőre még csak a megyeszékhelyen ve­zettük be, le éppen a nép­szerűségére való tekintettel, úgy tervezzük, hogy 1971. elején Gyöngyösön is vált­ható már átutalási betét. A népszerűség érthető, hiszen nagy gondot vesz le az át­utalási betéttel az OTP az emberek válláról a különböző közüzemi díjak — rádió-, tv-, gáz-, villany- stb. szám­la rendezésével. Ami az ifjú­sági takarékbetétet illeti, az 1970. szeptember 1-ével be­vezetett új betétformát egy­részt a takarékosságra való nevelést igyekezzük segíteni, másrészt pedig az öt évre kötött szerződéssel az szerző­dés lejárta után a fiaiba! na­gyobb összeghez jut, elkép­zeléseit így könnyebben, megvalósíthatja. Ugyanakkor figyelemre méltó az a lehe­tőség is, hogy az öt év le­járta után az e betétformá- ban megtakarított pénznek megfelelő összeget is vehet fel a fiatal kölcsönként, s így nagyobb anyagi lehetősé­get kap lakásvásárlásra. — Az OTP más formában is részt vett a lakásépítési program megvalósításában. Milyen eredménnyel? — Bár az építési kölcsön a saját erő kiegészíté­sére szolgál, az elmúlt évben mégis 831 családi ház építé­séhez 47 és fél millió forint­tal, 216 társasház építéséhez 24 millió forinttal járultunk, építési kölcsön formájában. Mind nagyobb teret hódít a megyében, elsősorban Egerben és Gyöngyösön a KISZ társasházépítési akció­ja. Tavaly Egerben 144 la­kásra, Gyöngyösön 92 lakás­ra, Hatvanban nyolc , Hor­ton pedig tizenegy lakásra adtunk kölcsönt. Az elmúlt évben az egri Egészségház utcában 44 öröklakás épült fel. Befejezés előtt áll Gyöngyösön a 103 öröklakás, melyeket ez év elején érté­kesítünk majd. Érdemes még megemlíteni, hogy 1970-ben Egerben 48, Gyöngyösön 40, Hatvanban pedig 12 OTP- társasház épült fel Ezenkí­vül az OTP és a vállalatok közösen 12 társasházban le­vő lakás építésére, illetve 83 családi ház építésére biztosí­tottak kölcsönt, mintegy 9 millió forint értékben. Külö­nösen a Bélapátfalvi Ce­ment- és Mészmű adott na­gyobb számban kölcsönt dolgozóinak. Megemlítem még, hogy szociális kölcsönt a tanácsok kijelölése alapján 93 esetben adtunk. Pedagó­guslakások építésére a ine­gyében több mint 4 millió forintnyi kedvezményes köl­csönt biztosítottunk tavaly. — Milyen eredményekről számolhat be az OTP más hitelfajtáival kapcsolatban? . — Az egyik leggyakoribb hitelfajta a személyi kölcsön. Az elmúlt évben ebből közel negyvenmillió forintot fo­lyósítottunk az igénylőknek, áruvásárlásra pedig 58 mil­lió forintot hiteleztünk. Ez utóbbi kölcsön segítségével a megyében több mint nyolc­vanhárommillió forint érté­kű árucikket vásároltak! A mezőgazdasági kölcsönök iránt is megiéiénkült az ér­deklődés az utóbbi években. A háztáji gazdaságok kor­szerűsítésére kiadott hitel összege tavaly meghaladta a 7 millió forintot. Egyelőre még kevésbé ismert a közel­múltban bevezetett, úgyneve­zett szolgáltatási kölcsön, melyet például személygép­kocsik javítására, szocialis­ta országokba történő társas­vagy egyéni utazások költsé­geire folyósítunk, kedvezme- nyes feltételek mellett. A közvetlen lakossági hitelek mellett a községi tanácsok részére is adunk kölcsöne, így például az elmúlt évben öt község részére, fejlesztés­re, több mint 3 millió forint hitelt engedélyeztünk. Ugyan­akkor nyolc községi vízmű- társulásnak is folyósítottunk nagy összegű hitéit. Még egyet: foglalkozunk, mint is­meretes, telekértékesítéssel is. Az elmúlt év folyamán 665, lakásépítésre alkalmas telket értékesítettünk. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a városokban de külö­nösen Egerben, nincs meg a kellő mennyiségű, értéke­síthető telek. Megkezdtük a múlt évben a verpeléti tó mellett az üdülőtelkek érté­kesítését is. — Végül Fortunávál kap­csolatban: szerencsés volt-e a megye a szerencsejátékok so­rán? — Tavaly kétmilliónál több totó- és 10 milliónál több lottószelvényt értékesítet­tünk. E két játék hódolói között bőven akadt szeren­csés ember. A totózók kö­zött 27 nagy, és megszámlál­hatatlan apróbb nyeremény talált gazdára, összesen 3 millió 831 ezer forint érték­ben. A lottószelvények kö­zött 69 négytalálatos akadt, melyek együttesen több mint 11 millió forintot jelentettek. A borítékos sorsjegyek a megyében egymillió forintot meghaladó nyereményt hoz­tak. Ugyancsak megszapo­rodott a tárgynyeremények gazdáinak tábora is. (kátai) Van gáztűz — de mine A fém aluminium gyártásához szükséges kriolitot importáljuk. A Nyugatról származó mennyiség pótlására több vállalat fogott össze és a Tisza menti Vegyi Művek területén egy új üzemet hoztak létre. A néhány hónapja tartó kísérleti gyártás folyamán 30 ton­na kriolitot készítettek a szuperfoszfát gyártásának melléktermékeként jelentkező fluór tartalmú gázokból. Az év végéig megteremtik az üzemszerű termelés feltételeit, s jövő- tr<ti már 600 torna kriolitot gyártanak az sksssísi umipar számára. ----------------------------------------------------------------------- tmi-foto — £xc4 S. Gyvto* N éhány hónappal ezelőtt, amikor kezdett szállingózni az a hír, hogy 1972-ig egyet­len propán-bután gázpalac­kot sem hoznak fői <;a’<>mba, megyénkben — s az egész országban — kezdetét vette egy olyan „különös” folya­mat, amely szocialista nép­gazdasági viszc-yok között szinte páratlan. Alig néhány éve annak, amikor országo­san meghirdették nálunk a gázprogramot, amely szerint a gázellátás — vezetéken és palackban — folyamatosan, töretlen íveléssel fog növe­kedni. Mivel a gáz haszná­lata viszonylag olcsóbb és kényelmesebb fűtésre, főzés­hez egyaránt a többi ener- giahoi arizonai, népszerűségé túlszárnyalta — a lehetősé­geket ... Elsősorban a palackos gázról, a gázpalack-árusítás váratlan beszüntetéséről van szó. Sajnos sok száz, sőt ezer vásárlónak okozott er alapos bosszúságot: azoknak, akik jóhiszeműen megvásárolták a gáztűzhelyet (amelyből a kereskedelem jelenleg is jól ellátott!). Ez a körülmény egyaránt nehéz helyzetbe hozta a vásárlót, a gáztűzhe­lyeket gyártó'és árusító vál­lalatokat is. A vásárló, aki megvette a propán-bután gázzal üzemeltethető gáztűz­helyet, s nincs hozzá gáz­palackja, várhat 1972-ig arra, hogy használhassa, avagy szerencsésebb esetben — dupla vagy háromszoros étám) — «Mána» Jsés «tói»; A kereskedelem — érte­sültünk a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattól — ugyancsak kri­tikus helyzetbe került: meg kell mondani minden gáz­tűzhelyet vásárló vevőjének, hogy palack nincs, vagyis sajit (nem kis tételben rak­táron lévő!) árucikkét kény­telen „ellenreklámozni”, Nyilvánvaló, máris lényege­sen csökkent a gáztűzhely iránti kereslet, amely a gyár­tó vállalatot is kényelmetlen helyzetbe hozza rövidesen... Miért nincs gázpalack? Miért nem tájékoztatták az illetékesek jóval a leállás előtt a vásárlóközönséget, s egy-1 Italan miért nincs össz­hang a gyártó cégek, a ke­reskedelem és a gáztermelő vállalat között? — A feltett — és teljesen jogos — kérdésekre a TI- GAZ egri üzemének vezető­je illetékesség, a kiskereske­delmi vállalat vezetői pedig tájékozottság hiányában nem tudtak válaszolni. A szálak tehát „felfelé”, az illetékes miniszteriális szervek felé vezetnek, ahonnan bizonyá­ra magyarázat is érkezik. Magyarázattal azonban ne­héz lesz a gázpalackokat megtölteni... (faludi) MüniiitSíL USIS- &tasaáir S3» ssíueaiImií,

Next

/
Thumbnails
Contents