Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-20 / 16. szám
LEXIKON (5.) Szerkezeti változások Á negyedik ötéves tervről szóló törvénynek alig van olyan fejezete, paragrafusa, amelyik valamilyen formában ne szorgalmazná a termelés, az ipar szerkezetének átalakítását, korszerűsítését. E feladat lényege az, hogy a termelés mennyiségi növekedése ne a meglevő állapotokat konzerválja, ^vetítse előre, hanem lényeges arányeltolódásokkal, ^minőségi változásokkal párosuljon az iparban, az építőiparban és az élelmiszer-gazdaságban. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a terv határozott súlypontokat képezve eleve számol bizonyos fokú egyenlőtlen fejlődéssel. Azok az iparágak, gyártási eljárások fejlődnek gyorsan, megkülönböztetett módon, amelyek népgazdasági méretekben leginkább hozzájárulnak a dinamikus gazdasági növekedéshez, a műszaki haladáshoz, a társadalmi munka hatékonyságának növeléséhez. Az ipari termelés belső arányai különböző tényezők hatásara változnak. Közülük a leglényegesebbek! 1. A műszaki haladás követelményeinek megfelelően fejlődik a termelés technológiája, s új, korszerű, jobb minőségű termékek jelennek meg. 2. A szükségletek maguk is szüntelenül változnak, s az igények alakulását követnie kell a termelésnek. 3. Gyors ütemben növekszik a gazdaságos termékek kivitele, a fejlődő behozatal pedig lehetővé teszi mind több, kevéssé gazdaságos hazai termék gyártásának csökkentését, megszüntetését. A központi fejlesztési programok végrehajtása sok vállalat és szövetkezet számára ad konkrét feladatokat. A központi programok példájára egyébként a vállalatok maguk is súlypontokat képezhetnék, s egy-két fő feladat végrehajtására összpontosíthatják anyagi és szellemi erőiket Az a eél, hogy növekedjék a korszerű, keresett, idehaza és külföldön egyaránt előnyösen, az átlagosnál nagyobb nyereséggel értékesíthető cikkek termelése. Ezzel párhuzamosan szűnjék meg az elavult termékek gyártása, feltéve, hogy a szükségletek magasabb szinten, olcsóbban és zavartalanul elégíthetők ki importból vagy más hazai forrásból. A gyártaná nyösszetétel korszerűsítése a népgazdasági tervben előirányzott nagyarányú szerkezeti változásokkal együtt sok milliárd forinttal növelheti évente nemzeti jövedelmünket, a fogyasztás és a felhalmozás növelésére fordítható új értékeket K.. J. Jövedelmez a baromfi- tenyésztés Kompot fon (Császár István tudósítónktól): Zárszámadásra készül a kompolti Űj Barázda Termelőszövetkezet is. A szövetkezet vezetői ezekben a napokban összesítik az eredményeket, értékelik egy-egy üzemág, jövedelmeződését. A szövetkezetnek évek óta jól dolgozó üzemága a baromfitenyésztés. A törzstelepen 5000 tojótyúk van, innen szállítják a tojásokat a keltetőállomás részére. A téli napokban is említésre méltó a tojáshozam, általában napi 2600 tojással számolnak. A tenyésztojások db-jáért 2,80 forintot kap a tsz, így igen hasznos és jövedelmező üzemágnak bizonyul a törzstenyészet. Évente átlagosan 3—400 000 forint tiszta jövedelmet hoz ez a közös gazdaságnak. Tűzdelik a primőröket A Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet termeltető üvegházaiban tavaszra készülnek: 24 000 pár paradicsom- és ugyanennyi paprikapalántát tűzdeltek. Négyezer négyzetméter területre ültetik majd január végén a megerősödött palántákat. (MTI-foto — Kozák Albert felvétele) Tetővilágítás és elektromos tábla 99S»ük" less a gyöngyösi technikum ? A folyosókon álldogálók a vizsgaesélyeket latolgatják, a szemináriumi helyiségben arab hallgatók várják az oktatót. A gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum új épületének még csak egyik Nehéz zárszámadás a Tama mentén Mint arról már beszámoltunk, a múlt héten megyénkben is megkezdődtek a zárszámadások. A következő napokban és hetekben mindenütt a termelőszövetkezeti elejt legnagyobb eseményét, a múlt esztendei gazdálkodást értékelik 'és számvetést készítenek az eredményekről. Á közös gazdaságokban megvitatják az 1970-es év termelési, gazdálkodási tapasztalatait, vizsgálják1 az eredmények forrását, a bajok okait. A mostani zárszámadásokat talán még az eddigieknél is nagyobb érdeklődés kíséri. Az ok közismert: ® tavalyi év, az előző esztendőkhöz képest nagyon kedvezőtlenül alakult mezőgazdaságunk számára. Az előállott helyzetet páramén az időjárási viszonyok alakították így, de ezenkívül bizonyos gazdaságvezetési, szervezési tevékenység és néhány helyen a nem a legjobb irányítási mód is hozzájárult a nehéz helyzet ’.alakításához. Nehéz esztendő! Ezt a nondatot lehetett tavaly a leggyakrabban hallani megyénk mezőgazdasági üzemeiben is. S ha ezt a kérdést tesszük fel: milyennek ígérkeznek a zárszámadási eredmények, akkor 1970-re emlékezve nem túlságosan derűs a válasz. A Dél-Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége nemrég érdekes összehason- ító felmérést végzett a területén működő termelőszövetkezetek várható zárszámadási mérlegéről. A felmérés megállapította, hogy 1969- ben a közös gazdaságok bruttó termelési értéke elérte az egymilliárd-háromszáz- millió forintot. Ezzel szemben az 1970-es év bruttó termelési értéke csak megközelíti az egymilliárd-kétszáz- millió forintot. Az 1969-hez /iszonyitott csökkenés tehát jelentősen érinti a szövetkezeteket A 47 Tárná menti mezőgazdasági üzemek közül ez különösen tíz szövetkezetre vonatkozik. A zárszámadási időszak befejezése után várhatóan 5—6 tsz-ben szanálást eljárás kezdődik majd, mivel az elmúlt esztendő eredményei alapján sem a tagság részesedését, sem a termelési alapot nem tudták biztosítani. A megállapítások szerint Mindössze tíz termelöszö- ■jnptkffz-ag éri el nz 1969-as év zárszámadási mérlegszínvonalát, a részesedés, az alapképzés és felhalmozás vonatkozásában. A szövetség területén a károsodott közös gazdaságok bruttó termelési értéke'csaknem 18 százalékkal lesz alacsonyabb ' az' 1969. évinél, a felhalmozás" értéke pedig mintegy 11 millió forinttal csökkent. A felmérések adatai által bizonyított nehézségek ellenére azonban minden közös gazdaságban objektiven mérlegelik az okokat. A tagság többsége a tanulságokat leszűrve bizakodással tekint az új gazdasági év elé. A szövetkezetekben kedvező a politikai légkör. Többnyire optimizmussal láttak hozzá a téli időszak kihasználásához, a tavaszi munkák előkészületeihez. Megfelelő a szorgalom és a munkakedv is, mivel tennivaló van bőven. Annak' az útnak, amely a korszerű mezőgazdasághoz vezet, még csak egy kis szakaszát jártuk be. Az 1970-es év intő példája alapján a következő években a szövetkezeteknek minden erővel arra kell törekedniük, hogy kellőképpen biztosítsák a gazdálkodás egyensúlyát, az ehhez szükséges objektív és szubjektív feltételeket, hogy az idei zárszámadásokhoz hasonló pénzügyi nehézségek ne ismétlődjenek meg. (mentusz) szárnyát tölti meg a hamisítatlan diáklendület, a technikum majd az új tanévtől kezdve fogadja be minden részébe az oktatókat, diákokat és kollégiumi lakókat. Az új tanévben, tehát szeptembertől új tagozat is nyílik a felsőfokú technikumban. A kertészeti tagozat mellett megindul a növénytermesztő gépészek képzése is, s ez mintegy ötven hallgatóval emeli a létszámot. A mezőgazdaság egyre jobban felkészült szakembereket vár és követel. Az egyetemek, főiskolák színvonala megfelel a modem kor követelményeinek. Vajon megfelel-e a technikumban szerzett képesség a gyorsan változó igényeknek — kérdezzük Hodászy Miklóstól, az intézet igazgatójától. — Mi a mezőgazdaság vezető szakembereinek úgynevezett második lépcsőjét neveljük, az üzemmérnököket. A mérnök tervezzen, az üzemmérnök kivitelezzen, ez a feladata. De nem mindegy, hogy ezt a feladatát hogyan valósítja meg, teljesen gépiesen, vagy alkotó módon hozzájárulva az elképzelésekhez. A követelmények egyre nagyobbak, mind szakmai szempontból, mind társadalmi elvárás * tekintetében. Azt hiszem, nagyon nagy hiba lenne, ha ezeket a változó, táguló igényeket nem vennénk figyelembe. Az oktatásnak nem követnie kell, hanem előbbre járni az életnél, nem a múltra, hanem a jövőre kell felkészítenie a szakembereket. Az új épület rengeteg új lehetőséget ad a jobb, magasabb szintű szakmai képzésre. Három új laboratóriumunk, négy előadótermünk, kilenc szemináriumi helyiségünk lesz. Felszerelve a legmodernebb eszközökkel, a tetővilágítástól kezdve az elektromos tábláig. Gullner Vilmos igazgató- helyettes elmondja, hogy az új épület alatt palackozót létesítenek, amely az óránkénti ezer palack teljesítmény mellett, fontos oktatási eszköz , is, hiszen a termesztéstől a feldolgozásig mindent be tudnak mutatni a hallgatóknak. Magyar és külföldi hallgatóknak egyaránt, hiszen a gyöngyösi felsőfokú technikum az EAK és a TESCO között megkötött szerződés alapján az arab hallgatók oktatásának egyik bázisintézményévé vált. — Az objektív tárgyi feltételek tehát megfelelőek lesznek, kellő keresztmetszetet biztosítanak az oktatás feltételeinek, minden lehetőséget megadnak,' hogy egy szűkebb formából magasabb képzési szintre emelkedjünk, hogy jobban tudjuk felkészíteni a hallgatókat. Ehhez azonban tartalmi, szellemi előbbrelépés is szükséges. Az adott lehetőségeket ki kell használnunk és meg kell töl- tenünk több tartalommal. A főiskolai szabályzat tágabb lehetőségeket ad minden intézménynek arra, hogy emelje oktatási nívóját, tartalmi mércéjét. Nem kevesebbet jelentene ez, mint hogy szorosabb és számszerűleg több kapcsolatot tudnánk kiépíteni az egyetemekkel az egyenrangúság elve alapján, hogy a főiskolai szabályzat lehetőséget biztosít arra, hogy az intézet oktatása gyorsabban tudjon alkalmazkodni egy- egy felbukkanó problémához, amelyet az alakuló, fejlődő mezőgazdasági termelés hozott felszínre, s amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. — Hogy mikor lesz a gyöngyösi mezőgazdasági technikumból főiskola, erre nem lehet megnevezni egy időpontot. Egy azonban bizonyos, hogy. az élet — nevezzük külvilágnak — állandóan bombázza az oktatást, s annak alkalmazkodnia kell, tág kaput kell nyitnia a követelő új előtt. Sz. A. Áz ötlet az olyasáé Január elsejei lapszámunkban megszólaltattuk olvasóinkat, s megkérdeztük miről írna, ha újságíró lenne, Dr. Lendvai Vilmos, az Egri Városi Tanács vb-el- nöke: írnék például a tisza- nánai Tóth Jóskáról, aki most tsz-elnök. •. — Nem szeretek vissZate- kintgetni az életemre, az embernek legyen elől a szeme, arra nézzen, arra figyeljen, amerre halad, amerre mennie kell. Megaztán nincs különös sorsom, nincsenek különös emlékeim. Azt az utat jártam meg, mint akármelyik hozzám hasonló, szegény, nincstelen emberfia. (Nyílt, rokonszenves arc. Kereső, kutató szempár. Tiszta tekintet.) Apám már nyolcéves korában a más keze-lába volt. Cseléd. Egyetlen osztályt járt ki az iskolában, jóformán csak ismerni kezdte a számokat, a betűt, az szabatott neki, hogy a munkát, a gürcöt tanulja meg csak igazán. Mi hármpn voltunk testvérek, két leány és mellettük én. Tanyáról jártam iskolába, a felsőtagi részről. Mikor már elég hosz- szúra megn*H a karom, apám etagßjfi is vitt m&gáEgy ember vallomása... val, markot szedtem. Tizenhat éves koromra pedig már én is aratórészes voltam. Egymás mellett vágtuk a rendet apámmal, két leány- testvérem szedte nyomunkban a markot. Aztán én is kínáltam magam a pesti, Széna téri emberpiacon. Kétszer is megtettem az utat, gyalogosan. Aztán itthon voltam fogatos, mindenese a gyógyszerésznek. Megnősültem, de alig élhettünk együtt valami időt, jött a behívó. 1940-ben hívtak be katonának. és csak kilenc év után, 1948-ban jöttem haza, Odesz- szából. (Tiszanánán vagyok. A Petőfi Tsz elnöki szobájában Tóth József szavait jegyzem.) — Arra jöttem haza, hogy van, de még sincs többé asz- szoriyom. Hosszú idő volt so a kilenc év, asszony me: nem lehet férfi nélkül. Eg1- nap után otthagytam, s talán nem is haragudtam rá. Pes ten kerestem munkát, a Beszkártnál, de hamarosan visszajöttem a faluba és beléptem a földbérlők szövetkezetébe. 1948-ban alakult meg a Petőfi is. Nem tudom pontosan, akkor hol is lehettem, én csak 49-ben léptem a tagok közé. Egész pontosan megmondom: 1949. szeptember eleién vettek fel és mindjárt meg is választottak atoöknje^, (Történelmet mesél nyugodt, egyszerű szavakkal, határozott, szabatos mondatokban.) — Mindennemű külső irányítás nélkül alakult meg a szövetkezet. Tíz emberből állt a tagságunk. 330 hold föld volt a birtokunk. Volt egy fogatunk. Más semmi. Tagságunk nem mutatott különösebb állandóságot, ki- s bejártak a szövetkezetbe. Húsz forintot adtunk egy munkaegységre. Én 400 forintot kerestem akkoriban. Kenyéren és vereshagvmán éltünk. Aztán szaporodott a tagságunk és 53-ban a birtokunk is megnőtt 1000 holdra. Nálunk minden ember egyformán dolgozott. Arattunk, kaszáltunk, borsót hordtunk, s a vízből egymásnak adogatva, ölben hordtuk ki a izskévéket. így festett Ti- -anánán a szövetkezeti élet ’ őskora. (Tóth József rövidre vágott zajában csak ősz szálakat átni.) — Rossz esztendők járták ránk, 1953, 56. Az összevisszaság, szervezetlenség, megrendülés, a zűrzavar se züllesztett szét minket. Az árvizeket, belvizeket, természeti csapásokat Is mindig kihevertük, soha nem hagytuk magunkat annyira el’•engíteni, hogy erőnk ne volna »ipra áögsL A ff szövetkezeti szervezés időszakában három új tsz alakult a községben, sokan hozzánk álltak be. Később mind a három szövetkezet „belénkol- vadt”. Mindenekelőtt át kellett venni az ő összes terheiket is, így az egyesülés utáni esztendőben, 1966-ban csak egy forinttal oszthattunk többet, mint az ősszövetkezetben. Huszonegy forintot. Hat- var.kilencben már 42 forint volt a munkaegység, plusz a prémium. — A víz mindig nagy ellenségünk volt. Tavaly is sok búzánk odalett. A kukorica nagy része is vízben maradt. Általában gyenge termésünk adakozott mindenből, s emiatt 12 millió forintunk veszett. Ám ha 10 őrás munkanapra számoljuk a keresetünket, ez 83—84 forintot tesz ki, a nehéz esztendő után is. (Íróasztalához megy, papírlapokat, dossziékat szed elő.) — A számokat nem mindenki szereti, de hadd mondjak néhány adatot mégis azok közül, amelyek sokat jelentenek nekünk. 1967-ben 57 millió forintot ért az összes vagyonunk, 1969-ben pedig ez már 80 millióra rúgott. A tiszta vagyonunk: 1967-ben 41, 1969-ben C3 millió forint, összes földterületünk 13 250 kh, a. taglétszám — öregemig kel együtt — 1200. így, ezekben a számokban látja csak igazán az ember a megjárt utat: honnan indultunk el é® hol tartunk most. (Közénk telepedik a csend. Az ablakon túl oldott hó a köd.) — Nemrég felmértük erőinket. Százon felül van a szakembergárdánk, közöttük sok az egyetemi, főiskolai diplomás, a mezőgazdasági technikumot végzett ember. Terveink közül hadd említsek csak kettőt: teljesen felújítjuk a gépparkunkat, ■ s építünk egy 430 férőhelyes tehénistállót, húszmilliós költséggel. — Nem történik nálunk semmiféle „csoda”. Az emberek . megértik az időt és teljesítik a korparancsot. Az emberektől nem idegen a szocialista életforma, magukévá élik, mert emberi reményt látnak benne. Csak azt kell tenniük, hogy a szocializmust a tényleges emberre szabjuk s közben ezt a tényleges embert folytonosan nevelnünk kell, tökéletesítenünk, nemesítenünk. Ezért érdemes egyéni áldozatokat hoznunk, és mindent vállalnunk. Patak? Dezső JimwM® JäOTi, $wűb£&
