Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-04 / 2. szám

tatárnap esti külpolitikái kommentárunk * A Jarring-misszió felújítása előtt Az új esztendő az arab dip­lomáciai offenzíva megélén­külésével kezdődött. Mint­hogy — hosszas huzavona után — Izrael is hozzájárul végre a Jarring-tárgyalások felújításához, az arab világ most ismét világszerte részletesen megmagyarázni kívánja álláspontját a közel-ke­leti rendezést illetően. Egyebek között ezért utazott Mahmud Riad egyiptomi mi­niszterelnök-helyettes vasár­nap Londonba, Heath mi­niszterelnökkel és Douglas- Home külügyminiszterrel ta­nácskozni (innen Párizsba utazik majd tovább Riad), s ezért érkezett Mexikóváros­ba Husszein Zulfikar Szabii, Anvar Szadat elnök külügyi tanácsadója, aki a latin-ame­rikai országokban teendő körútját kezdte el Mexikó fővárosában. Kétségtelen, hogy az EAK álláspontja az ismét kezdő­dő Jarring-tárgyalusokon, il­letve általában a közel-ke­leti konfliktus rendezését il­letően, már most világos és e személyes diplomáciai útak ennek az állásfoglalás­nak részletes megvilágítá­sát kívánják szolgálni. Mi az álláspont lényege? Az Egyesült Arab Köztársa­ság elfogadja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát, valamint az ENSZ-közgyűlésrtek határo­zatait a Közel-Keletet ille­tően. Vagyis: , Egyiptom elismeri Izrael állam létét, de csak 67. június 5-e előtti határain belül, tehát az izraeli csapatok kivonulását kö­veteli, valamennyi meg­szállt területről. Nyilvánvaló, hogy ez a legtöbb, amit a közel-keleti béke helyreállítása érdeké­ben vállalni lehet Éppen ennek fényéiben válik védhe- tetlenné minden olyan izrae­li politika, amely nem haj­landó lemondani a megszállt területekről, vagy azoknak akár egy részéről is. Eddig ugyanis e' megszállásnak — s az egész, ötnapos háború­nak — az volt a magyaráza­ta Tel Aviv részéről, hogy az arab világ, élén Egyip­tommal, nem ismeri el Izra­elt, nekik tehát „preventív védekezésre” van szükségük. A Biztonsági Tanács határo­zatának elismerése, s a kö­telezettségvállalás e határo­zat végrehajtására — amire az EAK hajlandóságát fe­jezte ki — azonban egyet jelent Izrael elismerésével, sőt, a Szuezi-csatornán való hajózási jogával is, hiszen ez is szerepel a BT-határozat- ban. Ezek után mivel lehet tovább védeni, vagy akár csak magyarázni azt az izra­eli álláspontot, amely meg­tagadja a megszállt terüle­tekről való kivonulást? persze — th­is „örvendetes nevezi a Jar- felújítását —, Remélhető szén Kairó fordulatnak” ring-misszió hogy éppen a Jarring vezette tár­gyalások a végén jobb belátásra bírják Tel- Avivot, Jósolni erre vonatkozólag sem pro, se contra nem le­het, de ha végül is ez történ­nék, akkor kétségtelenül ez lenne a nemzetközi helyzet egyik legörvendetesebb ese­ménye; Brandt keleti politikájáról A New York Times veaér- v cikkben méltatja Brandt nyugatnémet kancellár kele­ti politikáját. „Ha az új esztendőre gondol, Willy Brandt bizo­nyára hajlamos lesz Vol- taira-rel együtt mondani: „isten mentsen meg bará­taimtól ; ellenségeimtől meg tudom védelmezni maga­mat”. Annyi tekintélyes amerikai személyiség emeli fel rémülten szavát Nyugat- Németországnak a kommu­nista Európával való kapcso­latai javítása miatt, hogy Brandt kancellár joggal gyanakodhat egy keleti poli­tikáját aláaknázó szándékos kampányra. E hangok közül egyik sem hivatalos, de némelyik állí­tólag Nixon elnök külpoliti­kai tanácsadójának, dr. Henry Kissinger-nek a nézeteit tükrözi.™ Hófúvás Nyugat-Európában Helikopterek biztosítják a kapcsolatai a külvilágai Franciaországban és Spa­nyolországban több százezer család a legkülönfélébb vi­szontagságok közepette ju­tott haza a rokonoknál és jó­barátoknál töltött ünnepek után, Franciaország legerő­sebb behavazott részén, a Rhone völgyében, több mint négyezer gépkocsi rekedt meg az átlag félméteres hó­ban, melynek mélysége egyébként a különösen ve­szélyes szakaszoknál közel jár a két méterhez. Nyereménybetét könyv­sorsolás Az Országos Takarék­pénztár vasárnap Budapes­ten tartotta a nyereménybe- tétkönyvek 1970. negyedik negyedévi húzását és az 1970. évi fő sorsolását. Az 1970. negyedik negyedévi sorsolás A húzáson a december 29- ig váltott és a sorsolás nap­ján forgalomban volt nye­reménybetétkönyvek vettek részt. Mindazok a betét­könyvek, amelyek sorszámá­nak utolsó három számjegye (számvégződése) az alábbi számokkal megegyezik, a ne­gyedik negyedévi átlagbetét­jüknek a számok mellett fel­tüntetett százalékát nyerték: számvégz. százalék számvégz. százalék 069 25 602 25 094 50 649 100 no 25 667 25 131 25 685 25 138 25 703 25 245 25 25 324 25 709 200 359 25 f r- 775 25 364 25 802 25 386 452- 25 / 25 839 25 518 / 25 923 25 529 25 956 50 Az 1970. évi fősorsolás A december 29-ig váltott és a húzás napján érvényes nyeremény betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó négy számjegye (számvégző­dése) a kihúzott négyjegyű számmal megegyezik, az 1970. évre számított átlag- betétjüknek ezer százalékát nyerték. A fősorsoláson kihúzott számvégződések: 1052 1000 százalék A nyereményekből 20 szá zalék illetéket vonnak le. A nyereményeket a betétköny­vet kiállító OTP-fiók, vagy postahivatal január 18-tól fizeti iá. _________ T öbb francia falu kapcso­latát a külvilággal csak he­likopterek biztosították. Észak-Spanyolországban, Manresában, mínusz 20 fo­kot mértek, eddig a legala­csonyabbat ebben az évszá­zadban. Nápolytól délre, Castel- lammare di Stabiában, föld­csuszamlás következtében beomlott egy szálloda. Négy ember meghalt, háromnak még nem sikerült a nyomá­ra akadni. A Real Madrid labdarúgó- csapata autóbuszában töl­tötte a vasárnapra virradó éjszakát, Albacetétől 50 ki­lométernyire. Elet exy paragnayi börtönben Oleg Ignatyev, a Pravda tudósítója a lap vasárnapi számában a paraguayi börtö­nökben sínylődő politikai foglyok sorsával foglalkozik. A kommunista Juan Jósé Penayo sorsán keresztül mutatja be, milyen vadállati eszközökhöz folyamodik Stroessner tábornok rend­szere ellenfeleinek elhall­gattatására. Az asuncioni harmadik rendőrkapitányság börtöné­nek 1. számú cellájába — egy hat méter hosszú & 5 méter széles helyiségbe — 15 foglyot zsúfoltak össze. Vizsgálat és tárgyalás nél­kül 5—10 évig tarthatják itt őket. Az ablakot egy falba vájt nyílás helyettesíti, a ra­bok ki vannak téve az idő­járás viszontagságainak; nyáron gyakran eszméletüket vesztik a hőségtől. Sétára sohasem kerül sor, látogató­kat félévenként egyszer.^ 5 percre fogadhatnák. Beépí­tett kém él köztük. Egy alkalommal amikor Penayo megbetegedett társai három napig követelték ki­áltozva, hogy szállítsák kór­házba. Penayo néhány napra kórházba került, majd gyó- gyulatlanu! visszavitték. Az újabb tiltakozás hatásába most már nem kórházba, ha nem a „panteonba” egy ab- laknélküli kőüregbe szállí­tották át Penayo itt éhség- sztrájkba kezdett, amely 42 napon keresztül tartott Vé­gül ..taktikai meggondolá­sokból” az FBI paraguayi megbízottjának utasítására szabadon engedték. Mivel az illegalitásban működő pa- ramvai kommunisták úgy látták, hogy élete továbbra sincs biztonságban, a párt vezetősége ú"v döntött, hogy Penavonak külföldre kell távoznia. Penavo vissza fog térni hazáiéba — írja a Pravda tudósítója. ­Elhunyt Nógrádi Sándor Fájdalmas szívvel veszünk végbúcsút Nógrádi Sán­dortól, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom ki­emelkedő, nagyra becsült harcosától, a veterán kommu­nistától, akinek életműve példaként szolgálhat minden generációnak. Nógrádi Sándor forradalmár volt, fontos vezetői posztokon részese annak a nagy átalakulásnak, amely hazánkat a szocialista útra vezette. Kora ifjúsá­gától eljegyezte magát a társadalmi haladás eszméivel, egész életét a küzdelemnek, az alkotásnak szentelte és a szó legszorosabb értelmében a halál ütötte ki kezéből a tollat, élete utolsó munkaeszközét. Ifjú vasmunkásként került a munkásmozgalomba és ott volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának böl­csőjénél. Harcolt a Tanácsköztársaságért, majd annak bukása után külföldön folytatta a kommunista mozga­lom szervezését. A csehszlovák ifjúkommunista szerve­zet titkára volt, majd a kommunista internacionálé meg­bízásából Románia, Franciaország és a Szovjetunió volt további tevékenységének színhelye. A második világháború kitörése a Szovjetunióban érte. A háború első időszakában a fogságba került ma­gyar katonák nevelője, felviláaosítója, tanítója volt, majd — éppen ötven éves korában — ejtőernyővel egy partizáncsoport élén visszatért hazájába. A Nógrádi- partizáné gység harcairól ma már legendák szólnak nem­csak hazánkban, hanem Szlovákiában is, ahol antifa­siszta felszabadító harcuk egy részét kifejtették. A felszabadulás után fontos állami és pártfunkció­kat töltött be. Kezdetben partizánharcainak színhelyén, Észak-Magyarországon szervezte és Irányította a Kom­munista Párt munkáját, majd iparügyi, illetve minisz­terelnökségi államtitkárként a munkásosztály hatalmá­nak kivívásában, a népi Magyarország megteremtésé­ben szerzett elévülhetetlen érdemeket. A fordulat éve után a néphatalom védelmének meg­szervezésében kapott vezető munkakört: a néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, vezérezredes, a honvédelmi miniszter első helyettese lett. Az ellenforradalom után újra a párt vezetésében vállalt munkát, majd diploma­taként egyaránt szolgálta hazáját és a szocialista kö­zösség érdekeit. Négy évvel ezelőtt nyugdíjba ment, de azóta sem pihent: memoárjainak két kötete izgalmas és tanulságos kortörténeti dolcumentum. Sok munkával, harccal, eredményekkel teljes élete volt Nógrádi Sándornak, örökké emlékezünk embersé­gére, kiváló kommunista vezetői stílusára, fáradhatat­lan munkabírására, az ifjúság iránti különleges szere- tetére, a marxizmus—leninizmus iránti állhatatosságára. Emlékét a legkiválóbb magyar munkásmozgalmi veze­tők között őrizzük meg. Változások a csehszlovák kormányban PRAGA: Ludvig Svoboda, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság elnöke a szövetségi törvényhozás felhatalmazása alapján vasárnap több vál­tozást rendelt el a központi kormányban. Ezzel egy­idejűleg a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács (köztársasá­gi parlament) is néhány vál­tozást hajtott végre a nemze­ti kormányokban. Az intézkedésekre azután került sor, hogy a szövetsé­gi gyűlés decemberi üléssza­kán a föderációs államjogi elrendezés működési mecha­nizmusának megszilárdítása, rugalmasabbá tétele és töké­letesítése végett a legfonto­sabb gazdasági ágazatok irá­nyítását közvetlenül a föde­rációs szervek hatáskörébe utalták, s új szövetségi mi­nisztériumokat hoztak létre a megszüntetett bizottságok helyett. Londonban nyilvánosságra hozták az 1940-es háborús esztendő titkos iratait A Brit Állami Levéltárak újabb évfolyamát tették hozzáférhetővé a nyilvános­ság számára a 30 éves tit­kossági határidő lejártával. Ezúttal az 1940-es háborús esztendő sok — bár nem minden — titkos iratát sza­badították fel. A háborús kabinet jegyzőkönyvei, a külügyminisztérium irat- csomói és sok száz kötetnyi más állami okmány számos titkot árul él. 1940-ben tör­tént Chamberlain leváltása, Churchill miniszterelnök ki­nevezése, Franciaország, Norvégia, Hollandia, Dánia és Belgium összeomlása, a dunkerque-i tragédia és a brit légierő „angliai csatá­ja”. Az okmányok tanúsága szerint 1940 májusának vé­gén öttagú háborús kabinet megvitatta a két konzerva­tív tag, Halifax külügymi­niszter és Neville Chamber­lain volt miniszterelnök ja­vaslatát, amely szerint Angliának az akkor még semleges Mussolini közvetí­tésével békét kellene kérnie Hitlertől, s e békekötés ré­szeként fel lehetne ajánlani több földközi-tengeri terü­letet. illetve néhány volt német gyarmatot. A javaslat megbukott, meet a harmadik; konzervatív tag Churchill miniszterelnök, valamint a kabinet két munkáspárti tagja, Attlee és Arthur Greenwood határozottan el­lenezte. Nem hiányoztak a közve­títési kísérletek sem: Gustav svéd király, egyenesen VI. György angol királyhoz for­dult egy béketerweL Welles, amerikai külügyminiszter Roosevelt megbízására pró­bálkozott a békekötés lehe­tőségeinek kifürkészésével, de azonnal felhagyott kísér­leteivel, amint Hitler lero­hanta Dániát és Norvégiát. Az amerikai tapogatódzások- ban nagy része volt Joseph Kennedy londoni nagykövet­nek — a későbbi John Kennedy elnök atyjának — áld oly nyíltan sürgette a Hitlerrel való békekötést, hogy az angol diplomácia egyik vezetője Vansittart szélhámosnak nevezte. Lord Brocket konzervatív főrend az akkor még sem­leges Magvarország főváro­sából jelentette, hogv Welles amerikai külügyminiszter Mussolinival folytatott be­szélgetésében elemette egy szovjet—német konfliktus ki­látásait. A budapesti jelentés idézi Wellest Jüa Anglia és Németország békét köt, a Nyugatnak nem kell majd német agressziótól tartania, mert Németország Oroszor­szágban a gyarmatosítás és szervezés oly gigászi felada­taival lesz kénytelen meg­birkózni, hogy elveszi ked­vét egy Nyugat-Európa el­leni agressziótól”. Mussolini azt felelte Wellsnek, hogy Rómában, Madridban és a Vatikánban pontosan ez a nézet uralkodik. Az 1940-es papírokban bukkant fel először De Gaulle tábornok neve: jú­niusban Churchill a háborús kabinet egyik ülésén öröm mel szólt egy bizonyos De Gaulle tábornokról, alá a vele folytatott beszélgetés ben sokkal kedvezőbb képet adott Franciaország harci szelleméről és elszántságá­ról, mint a többi francia ve­zető. Tartalmazzák az okmá­nyok az angol kormánynak és Reynaud francia minisz­terelnöknek azt az együttes javaslatát is, hogy Anglia és Franciaország tettesen és véglegesen egyesüljön. A Reynaud-kormányt azonban hamar elsöpörték a háborús események és a Harmadik A köztársasági elnök Jind- rich Zahradnikot és Jan Gregort miniszterelnök-he- helyettessé nevezte ki. Ezen­kívül dr. Stefan Sutkát közlekedési, Jaromir Matu- sek professzort (a karvinai bányaüzem volt vezérigaz­gatóját) tüzelőanyag- és energiaügyi, Josef Simont kohó- és gépipari miniszter­ré, Drahomir Kőidért pedig miniszteri rangban a Cseh­szlovák Népi Ellenőrző Bi­zottság elnökévé nevezte ki. Vaclav Hula miniszterel­nök-helyettest az Állami Tervbizottság elnökévé, Ka­rol Martinka minisztert az Állami Tervbizottság elnök- helyettesévé nevezte ki. La- dislav Supkát megbízta a műszaki és beruházásfejlesz­tési minisztérium, dr. Bahus- lav Vecerát a mezőgazdasá­gi és élelmezési, Karel Hoff- mannt a távközlési minisz­térium és dr. Ignác Rende­ket a szövetségi árhivatal irányításával. A köztársasági elnök más megbízatása miatt visszahív­ta a szövetségi kormányban betöltött funkciójából Jaros- lav Knizkát, Jan Paulyt pe­dig saját kérésére felmentet­te a miniszteri tisztségtől. Az új miniszterek vasár­nap a prágai várban Lubo- mir Strougal miniszterelnök jelenlétében letették a hiva­tali esküt. 1. Bologna—Verona 2:2 X 2. CagUarJ—Torino ■ 0:0 X 3. J uventus—Lazio 3:1 1 4 Lanerossi—Foggia 1:0 1 5. Roma—Napoli 2:2 X 6. Sampdoria—Inter. 0:2 2 7. Varese—Fiorentina 0:0 X 8. Bari—Mantova 0:0 X 9. Massese—Casertana 2:0 1 10. Modena—Brescia 1:0 1 11. Monza—Catanzaro törölve 12. Reggin a—Novara 1:1 X 13. Torna na—Livorno 0:1 2 14. Pisa—Perugia i:l X Pótmórkőzések: 15. Palermo—Arezzo 1:0 1 1«. Milan—Catania 4* t

Next

/
Thumbnails
Contents