Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-04 / 2. szám
tatárnap esti külpolitikái kommentárunk * A Jarring-misszió felújítása előtt Az új esztendő az arab diplomáciai offenzíva megélénkülésével kezdődött. Minthogy — hosszas huzavona után — Izrael is hozzájárul végre a Jarring-tárgyalások felújításához, az arab világ most ismét világszerte részletesen megmagyarázni kívánja álláspontját a közel-keleti rendezést illetően. Egyebek között ezért utazott Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök-helyettes vasárnap Londonba, Heath miniszterelnökkel és Douglas- Home külügyminiszterrel tanácskozni (innen Párizsba utazik majd tovább Riad), s ezért érkezett Mexikóvárosba Husszein Zulfikar Szabii, Anvar Szadat elnök külügyi tanácsadója, aki a latin-amerikai országokban teendő körútját kezdte el Mexikó fővárosában. Kétségtelen, hogy az EAK álláspontja az ismét kezdődő Jarring-tárgyalusokon, illetve általában a közel-keleti konfliktus rendezését illetően, már most világos és e személyes diplomáciai útak ennek az állásfoglalásnak részletes megvilágítását kívánják szolgálni. Mi az álláspont lényege? Az Egyesült Arab Köztársaság elfogadja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát, valamint az ENSZ-közgyűlésrtek határozatait a Közel-Keletet illetően. Vagyis: , Egyiptom elismeri Izrael állam létét, de csak 67. június 5-e előtti határain belül, tehát az izraeli csapatok kivonulását követeli, valamennyi megszállt területről. Nyilvánvaló, hogy ez a legtöbb, amit a közel-keleti béke helyreállítása érdekében vállalni lehet Éppen ennek fényéiben válik védhe- tetlenné minden olyan izraeli politika, amely nem hajlandó lemondani a megszállt területekről, vagy azoknak akár egy részéről is. Eddig ugyanis e' megszállásnak — s az egész, ötnapos háborúnak — az volt a magyarázata Tel Aviv részéről, hogy az arab világ, élén Egyiptommal, nem ismeri el Izraelt, nekik tehát „preventív védekezésre” van szükségük. A Biztonsági Tanács határozatának elismerése, s a kötelezettségvállalás e határozat végrehajtására — amire az EAK hajlandóságát fejezte ki — azonban egyet jelent Izrael elismerésével, sőt, a Szuezi-csatornán való hajózási jogával is, hiszen ez is szerepel a BT-határozat- ban. Ezek után mivel lehet tovább védeni, vagy akár csak magyarázni azt az izraeli álláspontot, amely megtagadja a megszállt területekről való kivonulást? persze — this „örvendetes nevezi a Jar- felújítását —, Remélhető szén Kairó fordulatnak” ring-misszió hogy éppen a Jarring vezette tárgyalások a végén jobb belátásra bírják Tel- Avivot, Jósolni erre vonatkozólag sem pro, se contra nem lehet, de ha végül is ez történnék, akkor kétségtelenül ez lenne a nemzetközi helyzet egyik legörvendetesebb eseménye; Brandt keleti politikájáról A New York Times veaér- v cikkben méltatja Brandt nyugatnémet kancellár keleti politikáját. „Ha az új esztendőre gondol, Willy Brandt bizonyára hajlamos lesz Vol- taira-rel együtt mondani: „isten mentsen meg barátaimtól ; ellenségeimtől meg tudom védelmezni magamat”. Annyi tekintélyes amerikai személyiség emeli fel rémülten szavát Nyugat- Németországnak a kommunista Európával való kapcsolatai javítása miatt, hogy Brandt kancellár joggal gyanakodhat egy keleti politikáját aláaknázó szándékos kampányra. E hangok közül egyik sem hivatalos, de némelyik állítólag Nixon elnök külpolitikai tanácsadójának, dr. Henry Kissinger-nek a nézeteit tükrözi.™ Hófúvás Nyugat-Európában Helikopterek biztosítják a kapcsolatai a külvilágai Franciaországban és Spanyolországban több százezer család a legkülönfélébb viszontagságok közepette jutott haza a rokonoknál és jóbarátoknál töltött ünnepek után, Franciaország legerősebb behavazott részén, a Rhone völgyében, több mint négyezer gépkocsi rekedt meg az átlag félméteres hóban, melynek mélysége egyébként a különösen veszélyes szakaszoknál közel jár a két méterhez. Nyereménybetét könyvsorsolás Az Országos Takarékpénztár vasárnap Budapesten tartotta a nyereménybe- tétkönyvek 1970. negyedik negyedévi húzását és az 1970. évi fő sorsolását. Az 1970. negyedik negyedévi sorsolás A húzáson a december 29- ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek vettek részt. Mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) az alábbi számokkal megegyezik, a negyedik negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: számvégz. százalék számvégz. százalék 069 25 602 25 094 50 649 100 no 25 667 25 131 25 685 25 138 25 703 25 245 25 25 324 25 709 200 359 25 f r- 775 25 364 25 802 25 386 452- 25 / 25 839 25 518 / 25 923 25 529 25 956 50 Az 1970. évi fősorsolás A december 29-ig váltott és a húzás napján érvényes nyeremény betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó négy számjegye (számvégződése) a kihúzott négyjegyű számmal megegyezik, az 1970. évre számított átlag- betétjüknek ezer százalékát nyerték. A fősorsoláson kihúzott számvégződések: 1052 1000 százalék A nyereményekből 20 szá zalék illetéket vonnak le. A nyereményeket a betétkönyvet kiállító OTP-fiók, vagy postahivatal január 18-tól fizeti iá. _________ T öbb francia falu kapcsolatát a külvilággal csak helikopterek biztosították. Észak-Spanyolországban, Manresában, mínusz 20 fokot mértek, eddig a legalacsonyabbat ebben az évszázadban. Nápolytól délre, Castel- lammare di Stabiában, földcsuszamlás következtében beomlott egy szálloda. Négy ember meghalt, háromnak még nem sikerült a nyomára akadni. A Real Madrid labdarúgó- csapata autóbuszában töltötte a vasárnapra virradó éjszakát, Albacetétől 50 kilométernyire. Elet exy paragnayi börtönben Oleg Ignatyev, a Pravda tudósítója a lap vasárnapi számában a paraguayi börtönökben sínylődő politikai foglyok sorsával foglalkozik. A kommunista Juan Jósé Penayo sorsán keresztül mutatja be, milyen vadállati eszközökhöz folyamodik Stroessner tábornok rendszere ellenfeleinek elhallgattatására. Az asuncioni harmadik rendőrkapitányság börtönének 1. számú cellájába — egy hat méter hosszú & 5 méter széles helyiségbe — 15 foglyot zsúfoltak össze. Vizsgálat és tárgyalás nélkül 5—10 évig tarthatják itt őket. Az ablakot egy falba vájt nyílás helyettesíti, a rabok ki vannak téve az időjárás viszontagságainak; nyáron gyakran eszméletüket vesztik a hőségtől. Sétára sohasem kerül sor, látogatókat félévenként egyszer.^ 5 percre fogadhatnák. Beépített kém él köztük. Egy alkalommal amikor Penayo megbetegedett társai három napig követelték kiáltozva, hogy szállítsák kórházba. Penayo néhány napra kórházba került, majd gyó- gyulatlanu! visszavitték. Az újabb tiltakozás hatásába most már nem kórházba, ha nem a „panteonba” egy ab- laknélküli kőüregbe szállították át Penayo itt éhség- sztrájkba kezdett, amely 42 napon keresztül tartott Végül ..taktikai meggondolásokból” az FBI paraguayi megbízottjának utasítására szabadon engedték. Mivel az illegalitásban működő pa- ramvai kommunisták úgy látták, hogy élete továbbra sincs biztonságban, a párt vezetősége ú"v döntött, hogy Penavonak külföldre kell távoznia. Penavo vissza fog térni hazáiéba — írja a Pravda tudósítója. Elhunyt Nógrádi Sándor Fájdalmas szívvel veszünk végbúcsút Nógrádi Sándortól, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő, nagyra becsült harcosától, a veterán kommunistától, akinek életműve példaként szolgálhat minden generációnak. Nógrádi Sándor forradalmár volt, fontos vezetői posztokon részese annak a nagy átalakulásnak, amely hazánkat a szocialista útra vezette. Kora ifjúságától eljegyezte magát a társadalmi haladás eszméivel, egész életét a küzdelemnek, az alkotásnak szentelte és a szó legszorosabb értelmében a halál ütötte ki kezéből a tollat, élete utolsó munkaeszközét. Ifjú vasmunkásként került a munkásmozgalomba és ott volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának bölcsőjénél. Harcolt a Tanácsköztársaságért, majd annak bukása után külföldön folytatta a kommunista mozgalom szervezését. A csehszlovák ifjúkommunista szervezet titkára volt, majd a kommunista internacionálé megbízásából Románia, Franciaország és a Szovjetunió volt további tevékenységének színhelye. A második világháború kitörése a Szovjetunióban érte. A háború első időszakában a fogságba került magyar katonák nevelője, felviláaosítója, tanítója volt, majd — éppen ötven éves korában — ejtőernyővel egy partizáncsoport élén visszatért hazájába. A Nógrádi- partizáné gység harcairól ma már legendák szólnak nemcsak hazánkban, hanem Szlovákiában is, ahol antifasiszta felszabadító harcuk egy részét kifejtették. A felszabadulás után fontos állami és pártfunkciókat töltött be. Kezdetben partizánharcainak színhelyén, Észak-Magyarországon szervezte és Irányította a Kommunista Párt munkáját, majd iparügyi, illetve miniszterelnökségi államtitkárként a munkásosztály hatalmának kivívásában, a népi Magyarország megteremtésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. A fordulat éve után a néphatalom védelmének megszervezésében kapott vezető munkakört: a néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, vezérezredes, a honvédelmi miniszter első helyettese lett. Az ellenforradalom után újra a párt vezetésében vállalt munkát, majd diplomataként egyaránt szolgálta hazáját és a szocialista közösség érdekeit. Négy évvel ezelőtt nyugdíjba ment, de azóta sem pihent: memoárjainak két kötete izgalmas és tanulságos kortörténeti dolcumentum. Sok munkával, harccal, eredményekkel teljes élete volt Nógrádi Sándornak, örökké emlékezünk emberségére, kiváló kommunista vezetői stílusára, fáradhatatlan munkabírására, az ifjúság iránti különleges szere- tetére, a marxizmus—leninizmus iránti állhatatosságára. Emlékét a legkiválóbb magyar munkásmozgalmi vezetők között őrizzük meg. Változások a csehszlovák kormányban PRAGA: Ludvig Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a szövetségi törvényhozás felhatalmazása alapján vasárnap több változást rendelt el a központi kormányban. Ezzel egyidejűleg a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács (köztársasági parlament) is néhány változást hajtott végre a nemzeti kormányokban. Az intézkedésekre azután került sor, hogy a szövetségi gyűlés decemberi ülésszakán a föderációs államjogi elrendezés működési mechanizmusának megszilárdítása, rugalmasabbá tétele és tökéletesítése végett a legfontosabb gazdasági ágazatok irányítását közvetlenül a föderációs szervek hatáskörébe utalták, s új szövetségi minisztériumokat hoztak létre a megszüntetett bizottságok helyett. Londonban nyilvánosságra hozták az 1940-es háborús esztendő titkos iratait A Brit Állami Levéltárak újabb évfolyamát tették hozzáférhetővé a nyilvánosság számára a 30 éves titkossági határidő lejártával. Ezúttal az 1940-es háborús esztendő sok — bár nem minden — titkos iratát szabadították fel. A háborús kabinet jegyzőkönyvei, a külügyminisztérium irat- csomói és sok száz kötetnyi más állami okmány számos titkot árul él. 1940-ben történt Chamberlain leváltása, Churchill miniszterelnök kinevezése, Franciaország, Norvégia, Hollandia, Dánia és Belgium összeomlása, a dunkerque-i tragédia és a brit légierő „angliai csatája”. Az okmányok tanúsága szerint 1940 májusának végén öttagú háborús kabinet megvitatta a két konzervatív tag, Halifax külügyminiszter és Neville Chamberlain volt miniszterelnök javaslatát, amely szerint Angliának az akkor még semleges Mussolini közvetítésével békét kellene kérnie Hitlertől, s e békekötés részeként fel lehetne ajánlani több földközi-tengeri területet. illetve néhány volt német gyarmatot. A javaslat megbukott, meet a harmadik; konzervatív tag Churchill miniszterelnök, valamint a kabinet két munkáspárti tagja, Attlee és Arthur Greenwood határozottan ellenezte. Nem hiányoztak a közvetítési kísérletek sem: Gustav svéd király, egyenesen VI. György angol királyhoz fordult egy béketerweL Welles, amerikai külügyminiszter Roosevelt megbízására próbálkozott a békekötés lehetőségeinek kifürkészésével, de azonnal felhagyott kísérleteivel, amint Hitler lerohanta Dániát és Norvégiát. Az amerikai tapogatódzások- ban nagy része volt Joseph Kennedy londoni nagykövetnek — a későbbi John Kennedy elnök atyjának — áld oly nyíltan sürgette a Hitlerrel való békekötést, hogy az angol diplomácia egyik vezetője Vansittart szélhámosnak nevezte. Lord Brocket konzervatív főrend az akkor még semleges Magvarország fővárosából jelentette, hogv Welles amerikai külügyminiszter Mussolinival folytatott beszélgetésében elemette egy szovjet—német konfliktus kilátásait. A budapesti jelentés idézi Wellest Jüa Anglia és Németország békét köt, a Nyugatnak nem kell majd német agressziótól tartania, mert Németország Oroszországban a gyarmatosítás és szervezés oly gigászi feladataival lesz kénytelen megbirkózni, hogy elveszi kedvét egy Nyugat-Európa elleni agressziótól”. Mussolini azt felelte Wellsnek, hogy Rómában, Madridban és a Vatikánban pontosan ez a nézet uralkodik. Az 1940-es papírokban bukkant fel először De Gaulle tábornok neve: júniusban Churchill a háborús kabinet egyik ülésén öröm mel szólt egy bizonyos De Gaulle tábornokról, alá a vele folytatott beszélgetés ben sokkal kedvezőbb képet adott Franciaország harci szelleméről és elszántságáról, mint a többi francia vezető. Tartalmazzák az okmányok az angol kormánynak és Reynaud francia miniszterelnöknek azt az együttes javaslatát is, hogy Anglia és Franciaország tettesen és véglegesen egyesüljön. A Reynaud-kormányt azonban hamar elsöpörték a háborús események és a Harmadik A köztársasági elnök Jind- rich Zahradnikot és Jan Gregort miniszterelnök-he- helyettessé nevezte ki. Ezenkívül dr. Stefan Sutkát közlekedési, Jaromir Matu- sek professzort (a karvinai bányaüzem volt vezérigazgatóját) tüzelőanyag- és energiaügyi, Josef Simont kohó- és gépipari miniszterré, Drahomir Kőidért pedig miniszteri rangban a Csehszlovák Népi Ellenőrző Bizottság elnökévé nevezte ki. Vaclav Hula miniszterelnök-helyettest az Állami Tervbizottság elnökévé, Karol Martinka minisztert az Állami Tervbizottság elnök- helyettesévé nevezte ki. La- dislav Supkát megbízta a műszaki és beruházásfejlesztési minisztérium, dr. Bahus- lav Vecerát a mezőgazdasági és élelmezési, Karel Hoff- mannt a távközlési minisztérium és dr. Ignác Rendeket a szövetségi árhivatal irányításával. A köztársasági elnök más megbízatása miatt visszahívta a szövetségi kormányban betöltött funkciójából Jaros- lav Knizkát, Jan Paulyt pedig saját kérésére felmentette a miniszteri tisztségtől. Az új miniszterek vasárnap a prágai várban Lubo- mir Strougal miniszterelnök jelenlétében letették a hivatali esküt. 1. Bologna—Verona 2:2 X 2. CagUarJ—Torino ■ 0:0 X 3. J uventus—Lazio 3:1 1 4 Lanerossi—Foggia 1:0 1 5. Roma—Napoli 2:2 X 6. Sampdoria—Inter. 0:2 2 7. Varese—Fiorentina 0:0 X 8. Bari—Mantova 0:0 X 9. Massese—Casertana 2:0 1 10. Modena—Brescia 1:0 1 11. Monza—Catanzaro törölve 12. Reggin a—Novara 1:1 X 13. Torna na—Livorno 0:1 2 14. Pisa—Perugia i:l X Pótmórkőzések: 15. Palermo—Arezzo 1:0 1 1«. Milan—Catania 4* t
