Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

Találkozunk kedden este!** Lányok, fiúk a 24-esben A művelődé« ház 24-es «érmében az emeleti klubhe­lyiségben tánczene szóL Né­hány fiú és lány ül az ala­csony asztalok mellett, a ké­nyelmes fotelekben, zenét hallgatnak, sakkoznak, tár­sasjátékokkal szórakoznak. Este hét óra felé egyre gyakrabban nyílik az ajtó és rövid idő alatt 25—30 fiatal gyűlik össze, Rövidesen el- Sceadódik a tervszerű klub- program. Alig több mint egy hó- imp ja alakult az egri Fi- nomBzereJ vénygyár Berva Klubja. Meg csak kezdetén tartanak a közösségi életnek, programjuk most van kiala­kulóban, elképzeléseiket most egyeztetik. De as alakulás óta minden kedden rendsze­resen összejönnek, bogy sza­bad idejüket közösen, hasz­nosan töltsék él; — összejön- nefc és egyre többen tesznek. Együtt található itt szak­munkás, adminisztrátor, technikus és gépészmérnök • hárommá- dolgozót szám­láló vállalat legkülönfélébb üzemegységeiből. Egy közös tsmertetőjelük van csupán á valamennyien nagyon fiatar tok. Vadász Jósáét, a fchfe ve­zetője özem technikus. Annyi­ban különbözik a többiektől, hogy régi klubtag, a nagy hagyományú „PaUas^-nak «ott tagja azelőtt — Még nagyon sótan vén­ánk. akik csak egy-két alka­lommal jártak itt, akiket majd egy bizonyos idő eltel­te után felavatunk. Most kezdünk munka terv szerint dolgozni, de volt már egy­két jól sikerült esténk. ^ Os csoport gyűlik össse a fr1”*1» végében. Az összedu­gott fejek fölött as asztalra pillantva, színházi prospek­tusokat látok. Azokat tanul­mányozzák. éjükön Simon Katalin, kultárossal. wrinháibn akarunk pnerad. A játékszín nagyon $ó darabot mutat be, a Ria­dót Azt mondják a gyere­kek, hogy utána hívjuk meg Bünk el velük. Talán sikerül megszervezni. — Én egyébként irodai dolgozó vagyok, a berva i KlSZ-bem végzek kul túrós munkát — válaszolja, ami­kor munkahelye lránt érdek­lődöm. — Nagyon jó Ide jár­ni- és szeretnénk jó progra­mokat szervezni. Eközben elhalkul a zsi­bongói. Először a következő összejövetel programját be­szélik meg A jövő héten na­gyon izgalmas téma, a £őnöík és beosztott viszonya lesz na­pi renden: ebből az alkalom­ból egy „főnököt” hívtak meg a vállalattól. Bizonyá­ra nagyon izgalmas vita ala­kul ki majd. — Január végén kirándul­hatunk a Bükkbe — hívja M a figyelmet a klubvezető. — Beszéljük meg, hogyan menjünk és hányán la­hozta. Nemsokára vidám pantomim-mutatványok kö­vetkeznék — ld kell találni, ki mit csinál. — Azt hiszem, te eiját- szottad azt, amit a munkahe­lyeden szóktól csinálni! Nagyokat nevetnek. — Komoly terveink van­nak — ül le mellém a klub vezetője. A most épülő Cse- bokszári lakótelepen műve­lődési ház is lesz, ott majd kapunk külön helyiséget és önálló felszerelést. Rendsze­resen tudunk majd összejön­ni, több csoportot alakítha­tunk és hasznosan szórakoz­hatunk. Én úgy érzem, van élet ebben a társaságban. Ojira kötetlen a program. A stereo! emez játszón Kon ez Zsuzsa legújabb nagylemeze forog, táncolni kezdenék. Egész sor ötlet, eUcépaeJf* kerül egyszerre „terítékre”. Igaz, még rendszertelenek, még nem átgondoltak. De ahogyan lelkesednek és vi­tatkoznak, az már mutatja, hogy egy közösséget akarnak, amelytől várnak valamit, amelynek munkájához ők ia szeretnének hozzájárulni. Egy fiatal szakmunkásé szólítok meg, a flnammecha- Krkaá részlegnél dolgozik: — Hogyan töltőd estén­ként a szabad idődet? — Mozi, olvasás, járká­lunk a városban. De itt jól szórakozunk. Van tánc, játé­kuk és jó társaság. Én még csak kétezer voltam Itt, de szeretnék rendszeresen jár­ni . Műszaki főiskolát végastl mérnök: — MurtfcásszáUáson lakom. A városban van sok kultúr- program, de így együtt sok­kal hasznosabban tölthetjük el az estéinket. Sok jó ötle­tet megvalósítottunk itt és úgy látom, mindenki akarja is ezt Egy mozgékony Iftnv áll most középen, játékszabályo­kat magyaráz, ö Is KTSZ- vezető a Bervában és ötleteit a továbbképző tanfolyamról Egy estét töltöttem együtt a fiatalokkal, a Finomszereü- vénygyár dolgozóival, klub­jukban. Azokkal, akiknek a napi munka után igényük van arra, hogy együtt ma­radjanak, akik kószálás he­lyeit együtt akarnak »Bóra­hozni, művelődni. Még nem egyeztették elképzeléseiket, de törekvéseikből már egy jó közösség körvonalai lát­szanak, Hekftt Sándor Hajdúnánási gyermek­műrészek nemzetközi sikerei 1970-ben a „Shankar” in­diai gyermekrajz-kiállításon Madarász Ildikó 14 evett hajdúnánási kislány Nővé­rek című festményévei mintegy 70 ország több ezer pályázóját megelőzve, elnyertei a köztársasági el­nök aranyérmét. Húga, a 12 éves Györgyi beküldött munkájával ezüstérmet nyert. A kitüntető dijakat és az ajándékokat magyar- országi hivatalos látogatá­sa alkalmával Giri, indie) elnök személyesen adta át a kislányoknak. Madarász Ildikó és Györgyi önálló képzőművészeti kiállításra készülnek, Debrecenben, a megyei Művelődési Köz­pontban, Képünkön: Ildi­kó és a „műhelyei”. (MTl-fato — Kulcsár József teüv. — KS) V 99 Menet a Lány a címlapon című angol filmből, amelyet • televízió janrsár 24-én sugároz. Kürti Andrást ▼f. Á kanyargó főút a hajóáRo- násnál kezdődik, felső öblé­ben ritkábbak a házak, a legsűrűbben lakott rész alat­tam terül el, itt az épületek nagyobbak, magasabbak, itt van a főtér is. Ligetes rész tölti ki az alsó félkör na­gyobb részét A pont pedig a Kérdőjel alatt — egy nagy gyár. Kéményei a fák fölé magasodnak. Az ébredező város utcai forgalma e percekben szinte teljesen egyirányú. Kerékpá­ron főleg, de motorbiciklin és sütőn is dél felé, az üzem felé áramlik a nép. Az isko­lák is ott lehetnek a ligetes tájon, a gyerekek mozgásá­ból ítélve. Zsibongás, motorzaj, lük­tető élet mennyivel ked­vemre valóbb ez a kép, mint a nyomasztó múlt éj­szakai. Otthagyom az erkélytte « pizsamát nagy fürdés követ­OJMm kezik. Annyi vizet engedek a kádba, hogy csak az or­rom hegye legyen kint ezt a bújócskát pokolian élvezem. Aztán a tenyerem a kád szélének feszítem, behunyt szemmel lebegek a vízen. Béke van a világon, min­denütt a jóság és a szeretet uralkodik... Rég nem érez­tem ilyen pompásan magam. Ez elég különös, mert az or­szághatárokon túl a szoká­sos lelkiállapotom: szoron­gás és idegeskedés. Külföl­dön én rendszerint ügyetlen és félénk leszek, butább, és legalább egy fejjel alacso­nyabb, mint odahaza. Nyo­maszt, hogy nem ismerem sem a helyet sem az embe­reket sem a szokásokat hogy engem sem ismer a ku­tya sem, hogy állandóan kér­dezősködnöm kell, ha vala­mit akarok, ha valahová el akarok Jutni. Mások szíves­ségére, jóindulatára vagyok utalva. Rettegek, hogy be­csapnak, meglopnak, elvesz­tem a holmimat, eltévedek, vagy egyszerűen nevetséges­sé válók. Tudom, persze, hogy Dániában mindennek nagyon kicsit a valószínűsé­ge, ritka becsületes, nyiit­ffdvfi, barátságos emberek ezek a dánok. Az ország is kicsi, nehéz benne eltéved­ni És az is megnyugtat hogy amiken* kikászálódtam az ágyból, megpillantottam a szobám padlójára festve egy ugyanolyan lila kört, mint a hajóállomáson. És fölötte a négyszögletes dobozt oldalán a két fölgömbbeL Tehát itt is jelen van a távdajka. Hóé­ra a problémáimmal, még ki sem kell tennem a lábam az utcára. Lássuk csak, pillanatnyi­lag mi gondom van? A leg­sürgősebben azt kell eldön- tenem, hogy a szálló étter­mében reggelizzem-«, vagy keressek valami olcsóbb talponállót a városban? Nem mintha különösebben spórolós lennék, de ennek a kirándu­lásnak a költségeit meg­sínyli majd a napidíjam, bár itt a szálloda sokkal olcsóbb, mint Odensében. Tizenegy­kor indul vissza a hajó, a táskám könnyű, gyalog sé­tálok majd a kikötőhöz, meg­takarítom a taxizást Helyes, de addig mivel ütöm agyon az időt? Üljek be egy dél­előtti mozielőadásra? Nem értem a szöveget. Azzal fáj- dítsam a szívemet hogy a kirakatokat bámulom? Ke­ressek valami riporttémát helyi különlegességet? A honi lapokból már kicsor­dulnak az útijegyzetek, az­tán meg a fényképezőgépe­met is Odensében felejtet­tem, ki vesz meg útirajzot néhány fénykép nélkül, ame­lyen a múlt találkozik a je­lennel? Ugyan, minek áltatom ma­gam, hisz igazából nem is ezek a dolgok érdekelnek engem. Reggeli, taxi, riport... fütyülök rájuk! Renátát kel­lene valahogy felkutatnom, hátha mégis itt van Aaxles- ben, csak nem kapta meg a táviratot, vagy. valamilyen más okból nem jelentkezett eddig. Ki a kádból, gyors zuha­nyozás, öltözés. Kár minden percért. Már kezemben a ki­lincs, amikor tekintetem a lila körre esik. Miért nem kérdezhetném meg azt a ro­konszenves éjszakai fickót, hogyan Jutok el legkönnyeb­ben a Jespersen utca hét­hez? Miért bóklásszam körül a várost, miért állítsak meg fontoskodó rendőröket, vad­idegen járókelőket?! Belépek a lila körbe. — Látom, és hallom önt ■— szólal meg egy fiatalos női hang a falról, németül — Miben lehetünk szolgálatá­ra? — Kezicsókolom, — hajo­lok meg az apró kamera fe­lé. — Magyar újságíró va­gyok, tegnap érkeztem és... —- Ismerjük önt — mond­ja. — A neve Kopra Tibor. Tegnap éjjel huszonhárom óra két perckor szállítási és szállásbiztosítási ügyben áll­tunk a rendelkezésére. Moßt mit óhajt 7 — Hát... hát először is köszönetét szeretnék monda­ni az éjjeli ügyeletes kollé­gájának a gyors és tökéle tes intézkedésért. Príma ez a kis szoba. Most meg külön hálás vagyok neki azért, hogy szolgálata lejártával ke­gyedet is informálta rólam. Megható ez a figyelmesség. Ezúttal egyébként csak egy kis kérdésem volna. Nem tetszik tudni véletlenül, ho­gyan jutok el leggyorsabban a Jespersen utcába? — Hányas szám? — Hét. Jespersen utca hét v Talán öt másodpercnyi csend. Aztán egy férfihang szólal- meg, az, amelyik a hajóállomáson beszélt, Ez biztos, a hangokra jobban emlékszem, mint az arcokra, vagy a járásra. tfolytatjaki Illés Endre: Festett egek KEDD, 20.00 A háromfelvonásos színmű közvetítése a Madách Szín­házból, felvételről Alig egy éve múlt, hogy Illés Endre drá­máját bemutatta a Madách társulata. A főszereplő egy fia­tal gépészmérnök. Szűcs Adóm (Huszti Péter alakítja), aid egy népbetegségben szenved: az önértékelési túlzás kóroko­zója fertőzte meg, ezért hamis illúziókat tekint reálisnak, időnként — nyugodtan mondhatjuk — szenveleg, s a társa­dalmi értékű teljesítmények helyett csak ezek kézzelfogható eredményei, az autó, a villa és az egyéb státusszimbólumok érdeklik. A cím Vörösmartyra utal, aki Merengöhöz című. versében irta le a felejthetetlen sorokat: „Ábrándozás az élet megrontója, mely kanosaiul festett egekbe néz”. A dráma bizonyítja, hogy sokakban még ma is fellelhető ez a tulaj­donság. KARRIER CSÜTÖRTÖK, 18.3S Magyarul beszélő, NSZK rövidjátékfilm. Milyen módjai vannak a karriernek? A film ennek egyik változztái mutatja be, s ez a változat a pókeren alapszik. A póker lényege a blöff, s a főszereplő fiatal színésznő ezt az utat választja: megrendezteti búcsúestjét, s meghívja erre az egész stábot. Elhíreszteli magáról, hogy Hollywoodból érkezett számára ajánlat, s ezért hagyja el a társulatot. S ez elégnek bizonyul ahhoz, hogy a producer főszerepet ajánljon fel neki... SZÁLLNAK A DARVAE SZOMBAT, 17.25 Magyarul beszélő, szovjet film. Magyarországon 195t nyarán mutatták be a V. Rozov írásából Mihail Kalatozov rendezésében készült filmet — akkor, amikor a fűm már cannes-i nagjdíjas volt. Azóta többször felújították a szov­jet filmművészet legrangosabb hagyományait folytató alko­tást — s mindig sikerrel. Veronika története a szerelem, a hűség hőskölteménye, ha ennek megjelenítési módja épp a hűtlenségen keresztül történik is. A film őszintén ábrá­zolja a korszakot, a gyilkos háborút, a hősöket és a kisszerű, kufárokat egyaránt: Veronikát Tatjana Szamoljova, Borisz« Alekszej Batalov alakítja. Információ-elektronika# Demográfia, Területi statisztika A Statisztikai Kiadó gondozásában több érdekes, ak­tuális könyv, folyóirat jelent meg a közelmúltban. Az Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő a különféle ipari, építőipari és beruházási vonatkozású közgazdasági sta­tisztikai kérdéseket vizsgálja. A Statisztikai Szemle a gazdasági élet különböző területén dolgozó közgazdá­szoknak ad értékes új információt. A Területi Statisztika című folyóirat elemző cikkekben foglalkozik hazánk tár­sadalmi, gazdasági helyzetével. A Demográfia című folyóirat a világ demográfiai problémáiról közöl cikke­ket Az Információ-elektronika a számítógépek «lkaiig»1 zásával fngUUtru» _____ -____

Next

/
Thumbnails
Contents