Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
«LA« PROMTÄiüAi BtmsüLiremr Al MSZMP HEVES MEGYEI BIZOHSAGA ES A MEGYEI ÍANACS NAPHAPíA 1971. Január U. péntek í févi fidiőzlet a Cfouta« AS/.SZK-ból A Heves megyével testvért kapcsolatot tartó Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságból újévi jó kívánságokat tartalmazó távirat érkezett a megye vezetőihez címezve: Kedves Elvtársak! Szívélyes üdvözletünket küldjük önöknek és a testvéri Heves megye minden dolgozójának a közelgő újév alkalmából. További sikereket kívánunk a szocializmus építésében, az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a szovjet—magyar barátság erősítésében. Jó egészséget és boldogságot kívánva kommunista üdvözlettel: TORONOVSZKTJ, 9» SZKP Ctavit TerOleH Pártbizottság első titkár«, 1SLJUKOV, • Csuvas Autonóm Xöztér- gtsíg Legfelsőbb Tanácsának elnök*, ÍAJCEY, • Cnttw« Autonóm KOztár- easág Minisztertanácsának elnök«. Köszönet és elismerés a helyreállítási munkák valamennyi részvevőjének A Minisztertanács ülése Á kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehajtó bizottsága 50. ülésének munkájáról. A tanácskozás résztvevői elsősorban az integráció programjával kapcsolatos okmányok kidolgozásával foglalkoztak. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztató jelentést adott az idei árvíz okozta épületkárok helyreállításának és újjáépítésének helyzetéről. Közvetlenül az árvízvédelmi munkálatok befejezése után olyan határozat született, hogy mindazok, akiknek lakóházát az árvíz lerombolta, még a tél beállta előtt tető alá kerüljenek, az új épületekt>en pedig legalább két helyiséget lakható állapotban át kell adni. A július elején megkezdődött építkezések a felelős állami és társadalmi szervek munkája és a széles körű társadalmi összefogás eredményeként a vártnál is jobb eredményekre reaetteta Szabolcs-Szatmár megyét*« november 10-lg az eiöirány- aatot túl telj esi tv« 4 ITT, december 20-ig pedig 4 673 lakás készült ei. Csongrád, Békéé ée Szolnok «negyét*» ez év végéig 898 lakás épült újjá és befejeződött 1312 UÖcás helyreállítása. A kivi- tedezési munkákat 29 minisztériumi, 7 tanácsi vállalat, számos ktsz és kisiparos végezte. Részt vettek az újjáépítésben a Magyar Néphadsereg, a Belügyminisztérium és a munkásőrség alakulatai, a KISZ által szervezett ifjúsági építőtáborok lelkes fiataljai és az érintett területek lakói. Az újjáépítési munkában elismerésre méltó eredményeket értek el a Szabolcs- Szrtmár megyei párt-, tanácsi és társadalmi szervek, továbbá a tervező és építőipari vállalatok, a MÁV és a közúti autóközlekedés dolgozói. A TÜZÉP, az OTP. valamint az építőanyagipari vállalatok jelentős munkát végeztek az újjáépítés feltételeinek biztosításában, a néphadsereg és a belügyi szervek tagjai nagy tömegű anyag kirakását segítették élő. Ugyancsak jelentős volt az a segítség, amit a Szovjetunió és több más baráti ország nyújtott a helyreállítási munkákhoz. A kormány az építésügyi és városfejlesztési miniszternek, mint helyreállítási kormánybiztosnak záró jel értéséi jóváhagyólag tudomásul vette, egyben köszönetét ét elismerését fejezte ki a helyreállítási munkák valamennyi résztvevőjének. A* építésügyi ér vteorta*lesztésl miniszter Javaslat*: alapján a kormány hozzájárult, hogy Hejőcsabán új cementmű épüljön. A mintegy 3,5 milliárd forintos beruházást 1971-ben kezdik, 9 az előreláthatólag 4 évig tartó építkezések befejeztével a cementellátás legfontosabb problémái megoldódnak. A művelődésügyi minis»- ter a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság VIT. üléséről tett jelentést. A Moszkvában folvtatott őszinte, baráti légkörű tanácskozásokon a következő napirendi pontok szerereitek: együttműködés a társadalomtudományok területén aa egyetemi oktatásban; tapasztalatcsere a nemzetközi versenyeken, fesztiválokon és kér>zőművés7°ti kiállításokon történő részvételről; a bizottság eddig hozott határozatai vésp-ebaitásánátfl elemzése a színház-, zene- és fi'mmCvés-’ot területén, valamint az 1°71—72. évi munketerv jóváhagyása. A kormány a jelentést elfogadta. A Minisztertanács titkárságának vezetője jelentési terjesztett a kormány elé al országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képvisel® javaslatokról. A Miniszter-1 tanács felhívta * mániszi»-' rek figyelmét a Javaslatod megvizsgálására és megfelelő intézkedések megtételén* wejd egyéb ügyeket tárgyad XXII., bt, L szám ÄRA: t,— FORINT TERV8NDULO ■Tét iJtéves tervidőszak határpontja, népgazdaságunk mérföldköve az 1970-es esztendő vége, s az 1971-es év kezdete öt évre visszatekinteni nem egyszerű, mert bár sokat mondanak az összefoglaló adatok, nem tükrözhetnek mindent Az erőfeszítéseket a gazdasági reform bevezetéséért és kibontakoztatásáért a kezdeményezéseket a termékszerkezet megváltoztatására, a küzdelmet a mostoha időjárással a mezőgazdaságban nem részletezheti egyetlen terv jelentés sem, ám örömeink és fáradozásaink mérlegéből nem hiányoznak. A népgazdaság eredményeit és gondjait — ha csak tört, milliomod részben is — minden ember érzi, Vincii, tehát néni szemlélője, hanem részes* azoknak. I közös érdekeltség fűz szara* szálakat a termelő éa a nem termelő ágasatok, a népgazdaság valamennyi terűtekének dolgoséi között, • • körös érdekeltség magyarázza, bogy az országos számain! tervünk te. — tény, bogy a harmadik ötéves terv célkitűzései megvalósulnak, sőt, több területen túlteljesítésre is mód nyílott. A nemzett jövedelem 30—33 százalékos növekedése, a beruházásoknál — 1968-as árakon számítva — az 50 milliárd forint körüli túlteljesítés megvalósítása, az ipart termelés 33—35 százalékos emelkedés* nemcsak azt bizonyítja, bogy erősödött a népgazdaság, as ország, hanem azt la, bogy a források ésszerűbb, hatékonyabb kihasználásával, a munka gazdaságosságának előtérbe helyezésével sikerült az eredeti tervcélok egy részét túlhaladni. Ennek köszönhető, hogy a lakosság reáljövedelme 31—33 százalékkal emelkedett a harmadik ötéves terv esztendeiben, a foglalkoztatottak száma elérte az ötmillliót, a bevezetésre kerülhettek az életkörülményekre jelentősen kiható intézkedések, mint például a 44 órás munkahét, a gyermekgondozási segély. sikerek elérésében közrejátszik. Az áldozatkészséget, az alkotókedv és cselekvés serkentését — vagy éppen lelohasztását —, mindazt amit termelés, gazdálkodás emberi tényezőinek nevezünk. Aligha lehet e tényezők szerepét jelentőségét túlbecsülni! Mert éppen az emberi s a köz- gazdasági érdekek, indokok, szempontok közössége az, ami sikert kovácsol, ám nem könnyű, de: elengedhetetlen! A negyedik ötéves terv ugyanis nem kevesebben tűzött ki célként, mint azt, hogy szemben a mai — összehasonlításként átszámított — 750 dollárral, a tervidőszak végén az egy főre jutó nemzeti jövedelem elérje az 1000 dolláros színvonalat s ezzel átlépjünk azon a küszöbön, amely a közepesen fejlett és a fejlett országok csoportját elválasztja. Azaz: gazdaságfejlesztésünk intenzív szakaszának kibontakoztatásával megkezdjük felzárkózásunkat a gazdaságilag fejlett országok közé E nagy, összefoglaló célon belül világosan mégha tárossá a részleteket, megmutatni az egyes ember eerepét, tevékenysége fontosságát, helyi Mádét Minden kollektíva dolga, hogy sgésst te részt egyaránt lásson te láttasson, megvilágítva a becsületes munka te a nemzeti vágyó» gyarapodása k&- aBttf összefüggéseket. Az eredmények sMrékftf tetei jepet játszott a gazdasági reform, de nem kétsége«: nem oldhatott meg rövid Idő alatt mindent A munka termelékenységének lassú emelkedése, a beruházási piac feszültsége, a műszaki haladás nem kie- elégító üteme olyan Ismert problémák, amelyekre egyaránt rámutatott az ország- gyűlés ülésszaka a negyedik ötéves terv tárgyalásakor, s a párt X. kongresszusa is, a következő évek teendőit elemezve. Az eredmények mellett tehát a gondok is indokolják, hogy az 1971—1975 közötti években, a negyedik ötéves terv időszakában olyan fejlődés menjen végbe, amit a tervtörvényben így fogalmaztak meg: „A népgazdaság olyan dinamikus fejlődését kell elérni, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres és viszonylag gyors növelését, életkörülményeinek és kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon gyarapítását. A növekedés üteme teremtsen kedvező feltételeket a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásához, biztosíts» a népgazdaság arányos fejlődéséé*'. Korábban már rámutattunk: a vények tömören fogalmazottak, nem részletezhetik mindazt, ami az eredmények. Becsületes munka. Sokszor leírjuk, sűrűn kinomdjuk. Mégis, a cselekedetekben a lehetségesnél, a szükségesnél kevésbé tükröződik, jámberl gyengeségekül éppúgy szerepe vsa ebben, mint a szervezési, technikai tdtétoki hiányainak. Am aligha tévedünk, ha azt állítjuk: a következő M esztendőben csak az együttes tökéletesítéssel, az emberi gyengék csökkentésével, ■ a szervezési, technikai feltételek javításának egyidejűségével Juthatunk előbbre. A nemzeti Jövedelem évenként 5,5—8 százalékos növelése, az ipar termelésének hat százalékos emelkedése, a mezőgazdaság belterjességének te jövedelmezőségének fokozása mint kiragadott példa la érzékelteti a teendők alkotta utat, amelyen a következő években járunk. Ehhez azonban nem elegendő egyetérteni az országosan meghatározott célokkal. Elsősorban önmagunkra, majd környezetünkre tekintve kell meglelnünk a tökéletesebbet, értékesebbet, egyénnek te köznek hasznosabbat. Mindenki jobban akar élni, mindenki terveket dédelget, álmokat sző. Egészséges, érthető emberi törekvés ez, csak éppen érvényesülésének útja nem mindegy. Tapintat és szigor, elvhű becsületesség és nyílt keménység kell, hogy formálja az utat egyéni törekvések és közös feladatok összhangjának megteremtéséért, azért, hogy a társadalmilag hasznos munka, a csakis ez fialja a több figyelmet, az egyéni boldogulást. Jusson több pénz, nagyobb megbecsülés, fokozott tisztelet azoknak, akik — akármilyen poszton állnak — értékesebb produktummal szolgálják a társadalmat, s érezzék a fegyelmező szigort azok, akik csak markukat nyújtják. Két tervidőszak határpontján állunk. Nemzetünk önbizalmát erősítő, jóletét emelő sikerekkel zárjuk a harmadik ötéves tervet, t bizakodva kezdhetjük a negyediket. Bizakodva: erőnkben, tehetségünkben, • céljaink országgvarapítő, «»épjólétet wsdí eredményeibe», 1*2» JíIbidéit kedoes oLoasónknak új évet kwánuak!
