Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-02 / 282. szám
Szovjet és szír üzenetváltások Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tarrácsa Elnökségének elnöke üdvözlő táviratot küldött Ahmed Kha- tibnak, szírial államfővé történt kinevezése alkalmából. Ahmed Khatib válaszában őszinte köszönetét mondott az üdvözletért. Alekszej Koszigin, szovjet kormányfő üdvözlő táviratot küldött Hafez Asszadnak, Szíria új miniszterelnökének. Koszigin kifejezi azt a reményét, hogy a Szovjetunió és Szíria között létrejött baráti viszony hozzájárul majd az arab államok akcióegységének erősítéséhez az imperializmus és az izraeli agresszió ellen vívott küzdelemben, a Közel-Kelet és a világ békéje érdekében. Hafez Asszad köszönetét mondott Kosziginmek az üdvözlő üzenetért. A szovjet és Külföldi ktileidúsakóp HAGA: A Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet kezdeményezésére Hágában kedden megnyílt a polgári repülőgépek elleni támadások kérdéseivel foglalkozó nemzetközi értekezlet. Az értekezlet —, amelynek munkájában több mint hatvan ország, köztük a Szovjetunió küldöttsége vesz részt — megvitatja a szervevezet jogi bizottsága által indítványozott egyezmény- tervezetet a polgári repülőgépek erőszakos eltérítésének megakadályozásáról és a légi ^kalózkodások ügyében hozandó büntető szankciókról. SYDNEY: VI. Pál pápa Sydney-i látogatásának második napján találkozott az ausztráliai kormány tagjaival, majd öt katolikus nőszervezet képviselőivel. Ezt követően Ran- wickba utazott, ahol ünnepi misét tartott ausztrália keleti partvidékének Cook kapitány által történt felfedezése 200. évfordulója alkalmából. PÁRIZS: A francia szenátus kedden elvetette a külügyminisztérium 1971. évi költségvetéstervezetét, s ezzel kifejezte a kormánypolitikával szembeni helytelenítését. A költségtervezetet Maurice Schumann külügyminiszter nyújtotta be, aki azonban nem közölt számadatokat, csupán a kormány külpolitikáját ismertette. A költségtervezet ismét a képviselőház elé kerül BELGRAD: Belgrádban hivatalosan bejelentették, hogy Tito jugoszláv elnök Saragat olasz államfő meghívására december 10-én Olaszországba utazik. Olaszország a Közös Piac hat országa közül az utolsó, amelyet Tito az ősz folyamán meglátogat. Jugoszlávia külkeresikedelménék mintegy 36 százalékát az _ EGK tagországaival bonyolítja le. Tito Saragat tavalyi jugoszláviai látogatását viszonozza. A jugoszláv elnök római útja során minden valószínűség szerint látogatást tesz VI. Pál pápánál is. Jugoszlávia és a Vatikán - mint ismeretes —■ nemrég emelte nagyköveti szintre kapcsolatait. PRAGAc A Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma megvonta I. Burck- hardt svájci újságíró működési jogát, mert Csehszlovákiáról és szövetségeseiről irt anyagai nem voltak tárgyi lago&ak. szíriai államférfiak azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy Szíria és a Szovjetunió baráti viszonya szilárdulni fog a két nép érdekében, amelyeket összekötnek az imperializmus és az izraeli agresszió ellen folytatott közös harc kötelékei. (MTI) Újabb tények a portugál agresszióról Űj tények kerültek napvilágra a Guinea ellen elkövetett portugál agresszióról. A guineai kormánynak hivatalos portugál dokumentumok jutottak a kezére, s ezekből az alábbiak derültek ki: l\l TO-t ca re 38 © S M 33 Z s Kedden délután Brüsszelben megkezdődött a NATO szokásos téli tanácskozássorozata. A minisztertanács nyitányaként délután tíz nyugat-európai ország hadügyminiszterei ültek össze. A keddi tanácskozás célja, hogy közös álláspontot próbáljanak meg kialakítani a 300 000 főnyi, Európában állomásozó amerikai csapatkontingens fenntartási költségei bizonyos részének átvállalásáról. Laird Brüsszelbé indulása előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államok 1972. július 1-ig feltétlenül változatlanul hagyja az amerikai katonák létszámát. Ezzel a szenátus létszámcsökkentést követelő megnyilvánulásai miatt aggódó európai partnerek újabb egyéves haladékot kaptak, mivel az Egyesült Államok eddig 1971. július 1-ben jelölte meg a határidőt. Az egyéves haladék időzítése nyilván azt a célt szolgálja, hogy a fokozottabb tehervállalástól ' húzódozó európai kormányokat, főleg Angliát rábírja az „adakozásra”. Az úgynevezett európai NATO-infrastruktúra' erősítését célzó program öt év alatt kétmilliárd márkás többletterhet jelentene a nyugateurópai tagállamoknak. Az NSZK tjnár bejelentette, hogy ennek 40 százalékát magára vállalja. — Annak a zsoldos, illetve portugál katonacsoportnak, amely a november 28- ára virradó éjjel átlépte a Guineai Köztársaság szárazföldi határát, az volt a feladata, hogy támadást indítson Lábé és Kindia városok ellen. — Egy másik megerősített * csoport viszont azt a feladatot kapta, hogy kezdjen harci tevékenységet, s végül Conakry térségében egyesüljön az első csoporttal a főváros elfoglalására. Lopez, a portugál reguláris hadsereg fogságba esett hadnagya megerősítette azokat az értesüléseket, amelyek szerint a november 22-én és 23-án • partraszállt deszant- egységek akciójának előkészítésében és az ezt követő agressziós cselekményben részt vett Antonia Spinola tábornok, Portugál-Guinea főkormányzója az ottani gyarmati hadsereg főparancsnoka. Kedd esti külpolitikai kommentárunk Egy ENSZ-liatározat margófára Ojra bebizonyosodott, hogy az a különös alakú üvegpalota ott a New Yorkri East River partján, a nemzetközi élet számos területén többé- kevésbé pontosan tükrözi világunk változásait. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének plenáris ülése ugyanis látványos határozatban bélyegezte meg a gyarmati elnyomást és a fajüldözést. Nemcsak maga a tény jelzi, mennyi minden történt a glóbuson az elmúlt esztendőkben, hanem számos, az eseményekhez kapcsolódó hír is. Az egyik a szavazati arány: a világszervezet reprezentatív fóruma elsöprő többséggel, 71:10 arányban döntött a legszebb emberi elvek jegyében fogant határozat mellett. Ez az arány beszédesen bizonyítja azt, amibe néhány klasszikus gyarmattartó, vagy éppen neokolohialista hatalom nem tud és nem akar belenyugodni: hogy végleg és visszavonhatatlanul elmúltak azoic az idők, amikor az ENSZ-ben a Washington vezette nyugati blokk mintegy gombnyomásra intézkedhetett egy-egy fontosabb szavazás sorsáról. A határozat másik érdekessége annak nemzetközi fogadtatása,., ez az az eset, amikor egy látszólagos negatívumról már a második pillanatban kitűnik, hogy valójában örvendetes jelenség. Ez a látszólagos negatívum az, hogy a határozat híre sehol nem keltett szenzációt és tulajdonképpen még különösebb visszhangot sem. örvendetes attól lesz ez a tény, hogy a nemzetközi közvélemény ma már természetesnek tarlj a világszervezeti tagállamok többsége elítéli az embertelenség, az intézményesített kegyetlenség .minden formáját és képes is ennek kollektív kimondására. A szocialista tábor ereje mellett a közvéleménynek ez az immár öt.kontinensre kiterjedő alapállása a legfőbb biztosíték arra, hogy a gyarmati rendszer maradványai is eltűnjenek. M,a azonban még megvannak ezek a maradványok és a határozat jórészt meg is .nevezi a legfőbb feleíosS- -két: elítéli Dél-Afrikát. Portugáliát, Rhodesiát, valamint azokat az államokat, „amelyek politikailag, gazdaságilag, vagy katonailag támogatást nyújtanak a fajüldöző és gyarmati rendszereknek. A határozatnak ez a második része komoly mortlis vereség bizonyos NATO-ha- talmak számára és az utóbbi idő eseményeinek • fényében nyugodtál) megállapíthatjuk, hogy mindenekelőtt Nagy- Britannia konzervatív kormányának szól. Harold Wilson még „csak’ a passzivitásával segítette életre a rhodesiai Smith-re- ' zstmet, a dél-afrikai Apartheid-rezsim átvevőjét és * ki terjesztőjét. Heath már aktív kapcsolatokkal kacérkodik. Testvérpárfok világért ekezlete őst van tíz esztendeje,-Lhogy a kommunista és munkáspártok Moszkvában nagyszabású világértekezletet tartottak. Áttekintették ’ a nemzetközi helyzetet, a kommunista mozgalom stratégiai problémáit, és rendkívül nagy jelentőségű elvi kérdésekben jutottak egyetértésre. Természetesen szó sincs arról, hogy a tíz évvel ezelőtti helyzetből levont következtetéseket „mindörök- kön” és betű szerint a kommunista mozgalom fő stratégiai és taktikai vonalának tekintsük. Hiszen éppen az 1960. novemberi moszkvai értekezlet is hozzájárult a nemzetközi viszonyok átalakulásához, előbbre vitte a kommunista mozgalmat, vagyis, új helyzetet teremtett, s azóta a kommunista és munkáspártoknak már ebből az új helyzetből kellett számos új következtetést levonniuk. Ezt meg is tették a tavalyi nagy jelentőségű moszkvai világértekezleten. A tíz éve megtartott tanácskozás felmérte a világ- fejlődés fő tendenciáit és távlatait, áttekintette a történelemformáló osztályerők helyzetét, kidolgozta a forradalmi harc stratégiai irányvonalait a három legfőbb ■ forradalmi erő _ a s zocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály, s a nemzeti felszabadító mozgalom — tennivalóinak látószögéből; elemezte a kapitalizmus általános válsága harmadik szakaszának sajátosságait, s végül pedig a proletár internacionalizmus, az egyenjogúság és az önállóság elveinek alkalmazásával lerögzítette a testvéroártok kapcsolatainak normáit annak érdekében, hogy tovább feilődjék a szocialista világrendszer és az egész , nemzetközi kommunista moz- v pp’^m egysége. forradalmi harc mely főbb irányait, mely stratégiai vonalait dolgozták ki az osztályerők megoszláA 4§?0. december 2., szerda Eban közvetlen tárgyalásokat indítványoz Eban izraeli külügyminiszter kedden kijelentette: Izrael nem hajlandó részletes menetrendet kidolgozni- csapatainak kivonására. Eban ehelyett közvetlen tárgyalásokat indítványozott, • ami az arab fél számára tudvalevőleg elfogadhatatlan. Ami a Jarring-féle tárgyalások felújítását illeti, Eban — más izraeli vezetőkhöz hasonlóan — azt hangzotat- ta: párbeszéd folyik Washington és Tel Aviv között az újrakezdés feltételeiről. Eban szerint nem ultimátumszerű feltételekről van szó, hanem inkább arról, hogy „jobb legyen az egyensúly Izpael és Egyiptom között”. Az „egyensúlyra” vonatkozó célzások viszont íz rael részéről mindig újabb fegyverkérelmeket jeleznek. Az Óné is a Népújság 1971. évi * naptái a .sának elemzése alapján tíz esztendővel ezelőtt a testvérpártok? 1. Az értekezlet állást foglalt a szocialista forradalom békés vagy nem békés útjának igen fontos kérdésében. Ez a probléma már a marxizmus—lemnizmus klasszikusait is íoglalkoztatta, azonban a nemzetközi porondon kialakult új erőviszony., múlhatatlanul szükségessé tették a kérdés újbóli áiíe- kintését. Pártjaink arra a kő • vetkeztetésre jútottak, hogv számos országban a nép többségének, egyesítése alapján lehetőség nyílik az államhatalom viszonylag békés úton való megszerzésére, s ezen az alapon a szocializmusra való áttérésre. Ez azonban korántsem jelenti, hogy a proletariátusnak ne kellene mindenkor felkészülnie a burzsoázia erőszakos ellenállására, amelyre fegyveres harccal * kényszerül válaszolni. 2. Állást fogiáit az értekezlet a monopóliumok elleni harc egységfrontja létrehozásának kérdésében is. Megállapította, hogy a demokráciáért, a szocializmusért vívott harc alkotó része a széles körű osztályszövetség. A tőkés országok munkásosztályában mutatkozó széthúzás leküzdése szempontjából nagy jelentősége van a mai szociáldemokrácia helyes elemzésének. Hiszen a szociáldemokrata pártokban differenciálódás megy végbe, s megvan a lehetősége annak, hogy különböző szinteken — a dolgozók üzemi érdekeiért vívott harctól egészen a kormányzásban való közös részvételig — akcióegység jöjjön létre a különböző munkáspártokhoz, tartozó dolgozók között.' A parasztság mellett más rétegek, az értelmiség, az ifjúság, a katolikusok haladó áramlatai is szembekerülnek az imperializmussal, a monopóliumokkal. 3. A nemzeti felszabadító mozgalom feladataira és fejlődésének perspektíváira az akkori fejlődés tényeiből levont sok közétkeztetést azóta az élet igazolta. A moszkvai tanácskozás tíz esztendővel ezelőtt rámutatott arra, hogy az összes hazafias és demokratikus erők összefogása egy nemzeti demokratikus frontban nagy hozzájárulás lehet a fejlődő országokban a fejlődés nem tőkés útjának kimunkálásához. 4. Immár szokássá lett, hogy a nemzetközi kommunista fórumok külön dokumentumot fogadnak el a békéért való küzdelem, a termonukleáris világháború veszélyének elhárítása problémáiról. Az 1960-as értekezlet is elfogadott egy ilyen különleges felhívást, amely a népeket az egyetemes béke védelme érdekében a leghatározottabb akciókra mozgósítja. 5. Ehhez kapcsolódik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséről szóló tézisek kimunkálása, a tíz esztendővel ezelőtti tanácskozáson. A testvérpártok által elfogadott közös dokumentum természetesen hangsúlyozza: az imperializmus agresszív természete mit sem változott, és ha csak az imperialisták akaratán múlna, „már belesodorták volna az emberiséget az új világháború szerencsétlenségeinek és borzalmainak örvényébe”. 6. Annak a küzdelemnek, amelyet a kommunista és munkáspártok a békéért, a haladásért, a szocializmusért folytatnak; az egyik legfontosabb kérdése a kommunisták egysége, amelyet csakis a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a különböző opportunista áramlatok elleni erélyes haHcban lehet megszilárdítani. A kommunista világmozgalom egységének megszilárdítása ma is elsőrendű jelentőségű kérdés az egész forradalmi folyamat fejlődése szempontja i bői. Ezen az úton különösen jelentős eredményeket ért aí » r yiláfimozísalom.