Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-02 / 282. szám
»Ön a vezető, döntsön,.. Akik kérdeznek: közismert tudósok, szakemberek válaszolnak: felelős posztokon dolgozó középvezetők A MAGA NEMÉBEN párját ritkító vizsgáztatást ren- . deztek a közelmúltban Japánban. A vezetés, a gazdálkodás, a piackutatás, az üzletkötés, a szakmai tudás, a szervezés pszichológiájának alávető ismereteiből, követelményeiből több mint 200 gazdasági vezetővel - dolgozatot írattak, s a dolgozatok eredményei alapján végezték el az említett vezetők rrűnő- sítését. Minden bizonnyal érdekes lenne egy ilyen, vagy hasonló felmérés hazánkban is. Nem valószínű, hogy valamennyi gazdasági Vezető örömét, egyetértését váltaná lei. de egészen biztos, hogy nagyon sok hasznos ötletet, tanulságot adna. BE ADDIG IS, amíg valami hasonlót nálunk is kitalálnak, elégedjünk meg azzal a különben nagyon értékes s aktuális szakmai tanfolyammal, amelyet a MTESZ Heves megyei Szervezete Egerben szervezett a megye ipari 'üzemeiben, vállalatainál felelős posztokon dolgozó középvezetők számára. Annál is inkább, mert ha a tanfolyam elvégzését .nem is követik a minősítések, de a hallgátóknak számot kell adniuk a tanultakról, az új* ismeretekről. Mégpedig nem is csak kérdés-felelet alapján. De erről beszéljen inkább Marsai Ferdinand, a tanfolyam vezetője. — Több módszerrel is mérjük, hogy az elhangzott előadásokból — a helyi, a megyei szakembereken kívül olyan neves szakemberekből áll a tanfolyam „tanári kara”, mint Budai István, a munkaügyi miniszter helyettes, dr. Putnoki Jenő, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem professzora, dr. Király István, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, dr. Lukács Lajos, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola karigazgatója — mit és mennyit sajátítottak el a hallgatók. Nagy népszerűsége van a „munkahelyi konflikutusok” című játéknak is, ahol különféle feltételezett konfliktusokat, szituációkat kell a hallgatóknak döntéseikkel megoldaniuk. Mégpedig úgy, hogy emelkedjék a termelés, növekedjék a termelékenység, s mindezekkel együtt erősödjék a fegyelem, s a döntés egyetértésre találjon a dolgozók között is. Az eddigi tapasztalatok alapján különösen a Hatvani Konzervgyár s a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységének középvezetői bizonyultak jó vezetőknek. Harmadik az országban ÁgrárérfeSmiségi klub nyalt Egerben Előadások, beszélgetések, kötetlen foglalkozások a programban A közelmúltban jelentős társadalmi összefogás megvalósulásénak lehettünk szemtanúi. Egerben, a Megyei Művelődési Központban ünnepélyesen megmutatták az agrár-értelmiségiek klubját. Megyénk társadalmi szervei, többi között a Hazafias Népfront fleves megyei Bizottsága, az Eger— Gyöngyös vidéki Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezes- !gvi osztálya, .az AGROKER Vállalat és a MESZpV vezetőinek, munkatársainak javaslatára alakították meg ezt a fórumot. Régi hiányt pótol e. klub, hiszen a megyében eddig sehol nem működött hasonló, sőt. országos viszonylatban is Debrecen és Békéscsaba után a Harmadik. Az érdekes programban a mezőgazdasági technika fejlődésének, az élelmiszergazdaság újabb kérdéseinek, eredményeinek megvitatása is szerepel. A klubfoglalkozások alkalmával — hetente egy alkalommal — Eger és az egri járás mezőgazdasági üzemeinek szakemberei, illetve azok az érdeklődők Is, akik nem a mezőgazda-, ságban dolgoznak, de Klubtagok, találkoznak egymással és véleményt, gondolatot cserélnék egy-egy kérdésről. A klub megalakulása előtt a kezdeményezők közvélemény-kutatást tartottak, s felmérték, hogy a klub tagsága mivel kíván foglalkozni, milyen érdekesebb témákat szeretne megvitatni. Az összegyűjtött kérdőíveken főként közvetlenül a termeléssel összefüggő kérdések szerepeltek: a szőlészet-borászat, a zöldségtermesztés, az állattenyésztés, az üzemszervezés és a gépesítés kérdései, problémái. A programot ennek alapján állították ösz- sze. Előadásokat is tartanak meghívott előadókkal, de egy-egy témakört elsősorban kötetlen beszélgetések alapján vitatnak meg, illetve értékelnék. A szorosan vett reakmai beszélgetéseken kívül, minden klubtag megtalálja az igénye szerinti szórakozást, az újság-, a folyóirat-olvasástól, a sakkozásig, a kártyáig. A jövő évi témacsoportot áttanulmányozva több érdekes rendezvény, szakmai kirándulás várja a klubtagokat. Januárban például az egri Nagy József Termelőszövetkezet idei eredményeit és gazdálkodós mérlegét ismerik meg. Később bemutatásra kerülnek a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium legújabb szak- filmjei. Aztán megvitatják a hagyományos állattenyésztés módjait és a modern állattartás új vívmányait, az iparszerű szakosított sertés- és szarvasmarha-telepeket, a megye állategészségügyi helyzetét, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri telepén végzett tudományos munkát, hogy csak néhányat említsünk. Ezeken kívül sajtóan- kéton találkoznak a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet folyóiratok munkatársaival. Tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások. is szerepelnek a tervben, például a Duna-kanyar közös gazdaságaiban megtekintik a gesztenyeszüretet, a badacsonyi történelmi borvidéken pedik a szőlő- és borfeldolgozás technológiáit tanulmányozzák. A klub iránt máris nagy az érdeklődés. A megyeszékhelyről és az egri járásból eddig több mint hatva- nan jelentkeztek tagnak. S mint megtudtuk, a jövő évi tapasztalatok és az érdeklődés alapján, 1972-ben Gyöngyösön is hasonló klubot szeretnének létrehozni a város & a járás szakembereinek. A kezdeményezés Egerben tehát már megvalósult A Klub a száguldó ütemben fejlődő mezőgazdaság új eredményeinek, műszáki-technológiai fejlődésének ismeret- terjesztő fóruma lesz, amely várhatóan a későbbiek során, még szélesebb körű érdeklődésre talál majd a megyében. — ISMERIK-E A HALLGATOK véleményét az előadásokról, az előadókról? — Igen. írásos közvélemény-kutatást végeztünk a hallgatók között, akik őszintén elmondták véleményüket, hogy mit tartanak jónak és min kell változtatni, illetve, hogy melyik előadás volt hasznos és melyik előadónak kellett volna jobban felkészülnie. — A hallgatók szinte kivétel nélkül azon a véleményen vannak, hogy a tanfolyam már eddig is nagyon sok hasznos ötletet, útmutatást adott munkájukhoz. De vajon a neves előadók, a tanfolyam vezetői is elégedettek a hallgatókkal? — Alapjába véve igen. Nagyon sok ügyes, tehetséges középvezető dolgozik a megyében. — De aligha lenne baj, ha számúk sokszorosan több Lstztíq, — PONTOSAN ÍGY VAN. Hiszen olyan emberekről van szó, akik az üzemekben, a munkapadok mellett irányítják a 'termelést, állnak kapcsolatban a többi dolgozókkal. Rendkívül sok múlik rajtuk. A termelés alakulása, a munka minősége, a dolgozók hangulata, kereseti ^ehetőségek. Mégis az az igazság, hogy eddig nem sokat törődtek velük, alig-alig kaptak lehetőséget szakmai ismereteik bővítésére. Pedig a tudás ma már valameny- nyi vezető számára követelmény. — Az eddigi tapasztalatok alapján mit és min szükséges változtatni? — EMELNI KÍVÁNJUK a tanfolyam színvonalát, intenzívebbé tenni a vitákat, a foglalkozásokat. És végül reméljük, hogy azok a vállalatok is elküldik dolgozóikat, amelyek eddig mélyen hallgatnak. Pedig ismerve munkájukat, gondjaikat, lenne mit tanulniuk. Ezenkívül — legalábbis szerintem — a téli hónapokban érdemes lenne megszervezni a mező- gazdasági üzemekben dolgozó középvezetők számára is egy hasonló profilú tanfolyamsorozatot. De ez már nemcsak a MTESZ-en múlik. K. J. BEMELEGÍTŐ csevegés a telefonban. Hallottam, hogy a kerecsenéi termelőszövetkezet két görgős ekét vásárolt, azután szeretnék érdeklődni Néhány másodpere kölcsönös udvariasság után kérem az adminisztrátornőt, ■ hogy kapcsolja Tóth Tibort, a termelőszövetkezet főmezőgazdászát. A női hang ugyanolyan kellemes zengéssel beszél tovább \ már nincs a termelőszövetkezetnél. Egy pillanatnyi zökkenés, és már ugyanolyan hangon loé- * rém tovább, hogy akkor Juhász Imrét adja, a gépcsoportvezetőt. A női hang ugyanolyan kellemes zengéssel beszél tovább: már nincs a termelőszövetkezet-, néL ★ — Miért mentek eS öyesa hirtelen? Mielőtt szóval válaszolna, bizonytalan kifejezés fut végig Fodor József főkönyvelő árián: a belső válasz. Nem tudom pontosan. — Nem hirtelen mentek ej — mondja. — Én azt hiszem, ez a kérdés évekkel ezelőtt dőlt el, amikor a főmezőgazdász és felesége, aki mellesleg termelőszövetkezetünk üzemgazdásza volt, szakmérnökire kezdett járni. Nehéz kérdés ez. Persze, hogy szüksége van a termelőszövetkezetnek minél jobban képzett szakemberekre, de a szakmérnököknek aztán szűk lesz a termelőszövetkezet. — Tehát a termelőszövetkezetek bizonyos mértékig maguk ellen dolgoznak, ha segítik az agrármérnökök maiasabb szintű továbbkép- SÚB&t Bélapátfalva adós marad A CEMENT és Mészművek bélapátfalvi gyárában szokatlan évet jegyeznek az idén. Rosszul sikerült már a start is: kemény, komisz volt a tél, akadozott a szén- és, kohósalak-ellátás, a bányában előbb a hó, a fagy, később a gyakori esők zavarták a termelést. Csalódást okozott az NDK-tól vásárolt, s korszerűnek vélt új cementmalom, amely az óránként ígért 50 tonnás teljesítmény helyett jó, ha 35-öt termel még most is. S tetőzte mindezt a nem a legszerencsésebben választott áprilisi nagykarbantartási időszak: akkor jarvították a berendezést, amikor egyébként a segítségükkel talán a legjobban haladhattak volna. Így történhetett, hogy várakozáson jóval alul szerepelnek a bélapátfalviak. Szokatlan lemaradással zárták az első hat hónapot: cementből 6134, mészból 2576 tonnával gyártottak kevesebbet, mintsem tervezték. Ami pedig még súlyosabbá tette helyzetüket: a cement kiszállításánál 7381 tonna volt Bélapátfalva adóssága! Hangsúlyozni is szükségtelen, hogy még ez a 7381 tonna cement is mennyire hiányzott ' a népgazdaságnak akkor, amikor úgyszólván az egész iparág meglehetősen mély hullámvölgyben volt. S mekkora gondot okozott, okoz ma is a gyáriaknak, amikor egyebek miatt is éppen eléggé fáj a fejük... Több más mellett, ugyanis nem számítottak például az olajárváltozásra, s rontották gazdálkodásukat a rosszabb fajlagos energiafogyasztás miatt megnövekedett vüui- mosenergia-költségek is. RÖVIDEN: roppant kellemetlen körülmények közéju toltak a bélapátfalviak' A második félévre megsokszorozódtak a tennivalónk, s — jól tudják ezt — a mégúgy felfokozott igyekezetükkel is legfeljebb csak szépíteni tudnak eredményeiken. • Az előzményeket tekintve persze — különösen a harmadik negyedévi hajrával elért teljesítményekkel — becsülettel próbálták Végrehajtani az intézkedési terv ben előírtakat, csökkenteni a tartozásokat és sokat is változtattak a helyzetükön. December elsején cementből és mészból már „csak” ezer- ezer tonna hiányzott a prog ram szerinti mennyiségből. S hogy az országban folyó építkezések — közöttük megyei hagy beruházásaink, például a kiskörei munkák — ne érézzék a bélapátfalviak veszteségeit, gondjait: a biztonsági készletekből olyany- nyíra kiegészítették a ee- mentküldeményeket, hogy 592 tonnás többletszállításról is beszélhetnek. Bizonygatják, hogy a hátralevő hetekben is mindent megpróbálnak, december 31- ig cementből teljesen kiegyenlítik a Tartozásukat, gyári eredményüket a félévi 3,4 millióról 23,1 millió forintra növelik... de a mész- böl, sajnos a legjobb akaratuk ellenéibe is legalább 500— 600 tonna a „számlájukon” marad, Mészból nem tudják megakadályozni a lemaradást, mert december elején az egyik égetőkemencével feltétlenül le kell állniuk javításra, különben még a jövő évi termelés is veszélyben lesz. S ennek az egyetlen kemencének a hiányát is kétségkívül érezni fogják munkájukban ... Az év elején a bélapútfal- viak sokatmondó ígéretekkel „A szocialista munka gyára” címért indultak versenyre. Az elhatározásból, a jó szándékú tervekből persze már nem lesz semmi .. . CSAK A REMÉNY marad: jövőre talán minden jobban sikerül. A gyár kilábol majd az idei kátyúból, a vissza- szerzi régi hírnevét! Gy. Gy. 45 féle mfibür- és Mifárú a tsz-ben 1968-ban alakult az ugodi Szabadság Tsz műbőr- és textil- feldolgozó melléküzemága. A kedvezőtlen természeti adottságok ellensúlyozását és a helybéli asszonyok foglalkoztatását célzó kezdeményezés azóta beigazolta létjogosultságát. Jelenleg közel 100 asszonyt foglalkoztat, az üzem termelési értéke pedig milliókra rúg. A melléküzemág nyereségének nagy részét az értéktelen termelőterületek feljavítására fordítják. 45 féle termékük világszerte keresett és ismert. (MTI-foto — Jászai Csaba) ELMENTEK — Nem lehet erre kategorikusan igennel, vagy nemmel válaszolni. Szerintem úgy volna a helyes, ha a termelőszövetkezet igénye szabná meg, milyen szakon képezze magát egy agrármérnök. Tóth Tiborné üzemgazdász tejipari szakra járt Gödöllőre. Most végez a napokban. Mi ilyen szinten nem tudtunk megfelelő munkát biztosítani számára. Itt van a fiókomban a kikérő levele. A Budapesti Tejipari Vállalathoz ment dolgozni. — Csak ez volt az oka, feogy elment? — NEMCSAK EZ. Azt hiszem, az idén volt egy meg- hasonlás a szakemberekben. Tóth Tibor szerette a szakmáját és ma is csak azt mondhatom, nagyon jó szakember volt. Tavasztól kezdve nap mint nap látta a szépen fejlődő termést. Júliusban még nagyszerű eredmények ígérkeztek, pőtszer- ződést kötöttünk 50 vagon búzára és 10 vagon sörárpára. Aztán a szemünk előtt pusztultak, el a táblák. Kiöntött a Laskó, állandóan esett az eső. Árpából csak a vetőmagnak való maradt meg. Ezt valaki vagy kibírja, vagy nem. Akinek minden kötődése ide szól a faluhoz, annak muszáj, kibírnia. A fiatalok szeretnek gyors sikereket elérni. — Szeret fiatalokkal dolgozni? — Szeretek. Zömmel lelkesedéssel csinálják, amit csinálnak. De én azt mondom, felelős vezető beosztásba olyan ember kerüljön a termelőszövetkezetbe, akinek már megvan a 8—7 éves gyakorlata. ’ Akkor már elválik, hogy a mezőgazdaságba való-e valaki, vagy nem. Mert itt nem nyolcra kell járni reggel és nincs • műszak vége, ha hazamegy az ember. A mezőgazdaságban dolgozni nfa még mindig nem annyira szakmát, mint életmódot, életformát jelent. Hat-hét év alatt eldől, hogy tudja-e valaki vállalni ezt az életformát, vagy nem. ■*— Személyi nézeteltérések nem voltak a vezetőségben? — Voltak. Amennyi az egészséges, normális vitákkal együtt jár. Egy vezetőségen belül komoly gazdasági döntéseket) kell hozni. Nem kötelező, hogy égy véleménye legyen mindenkinek. A tsz vezetősége józan és merem mondani, jő baráti szellemben dolgozott. — Hová ment dolgozni a főmezőgazdász? • — A MÉM üzemszervezési főosztályára. Elismerem, hoáy ez egy fiatal szakembernek feltétlenül előrelépést jelent. Azonkívül otthon lesz Pesten, a szüleinél, a gyerekét él tudja helyezni a bölcsődében, itt nem tudta. Ezek mind apróságoknak tűnő dolgok, de az egyé számára fontosak. — AZ EGYÉN ÉRDEKÉ mennyire 1 veheti figyelembegy termelőszövetkezet? — Azt hiszem, helyesebb lenne eztt a kérdést egy szélesebb közösségre érteni. Hu az egyén úgy érzi, nem tudja egy adott, közösségben kifejteni maximális képességeit, a szűkebb közösségnek kötelessége bizonyos mértékig lehetőséget adni az egyénnek, hogy megkeresse azt a helyet, ahol teljesítménye legjavát nyújthatja. Végső soron . mindenhol a szélesebb közösséget szolgálja az egyén. — Ügy tudom, Tóth Tibor nagyon jól szolgálta a szű- kebB közösség, a termelőszövetkezet érdekeit. Nem próbálták megakadályozni a távozásban ? — NEM. VALÓSZÍNŰ, meg tudtuk volna akadályozni, hogy elmenjenek. De ennek hosszabb távon semmi értei me nincs. Juhász Imre, a gépcsoportvezető, — aki szintén elment —, itt ült velem szemben. Mondta, hogy elfnegy. Magánbeszélgetés volt. Én azt mondtam neki, menj, de he most. Jövőre, amikor lesz egy új gazdasági év, jó gazdasági év,- akkor, ne most. Arass le becsülettel és akkor menj el, mert minden szakmától elvonatkoztatva, kell hogy legyen az emberben egy olyan érzés, amit nem tudok egy szóval meghatározni. Becsületből, felelősségérzetből tevődik össze. Ügy mondanám: kötődés és tartozás az emberekhez. Srigethy András 187#. december Zu mimé*, fmentvJtíj'