Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-11 / 290. szám

BI ADO Az új stúdiószínház első bemutatója Egerben i Nem szeretem, sőt kimon­dottan idegesít, ha valaki, vagy valakik az én lakásom­ban rendeznek jeleneteket. Megzavarják a nyugalma­mat, gyomorégést okoznak és egyáltalán kizökkent meg­szokott kényelmes életritmu­somból az effajta illetlen Vi­selkedés. Mi dolgom van az ő dolgukkal, mi közöm az ő gondjaikhoz, és egyáltalán hogyan jönnek ahhoz, hogy a saját lakásomban felidege­sítsenek? Attól mindig rossz lesz az emésztésem. Krzysztof Choinski lengyel szerző és Sallós Gábor ma­gyar rendező fütyül a gyo­morsavra és a megszokott- ságrai és igyekeznek mindent elkövetni, hogy a néző ki­zökkenjen a nyugalmából, hogy felidegesed j ék, hogy dühös legyen, nagyon-na- gyon dühös. Nem a színé­szekre, akik „betörtek” a szobánál alig nagyobb néző­tér-színpad „lakásba”, s akik ott és előtte és vele együtt „jeleneteket” rendeznek, ha­nem a még mindig közöt­tünk megbújó gyilkosokra, akik, ellentétben a "Bourbo­nokkal, ugyan semmit sem felejtettek, de sok újat ta­nultak. Izgalmas, érdekes, magas hőfokú és mégis intim elő­adás a Riadó, s ahogyan me­részen, szinte csak két. nagy monológra bontja a szerző a darabját, ennek ellentétpár­jaként úgy fogja a rendező feszes és intellektuális egy­ségbe és vonja be a játékba az egész — nem nagy — né­zőteret Kétségtelen, hogy a ’ színház új színpada egy he­lyeselhető divatnak hódol, — egyrészt a színházat, a szín­házi alkotó munkát belülről is érdeklődő figyelemmel kí­sérők számára nyújt ottho­nos betekintési lehetőséget, másrészt áz óhatatlan és a színház reneszánszát szolgá­ló kísérletezéseknek js ér­dekes módja, lehetősége nyí­lik így. De van egy nem el­Mapí oltok mutatkoznak Hosszú hetek borús-ködös Időjárása után kikukkantott a Nap. Mit sem sejtve 5-én délben a főiskolán, kis táv­csövünkkel kivetítettük a Nap képét. Azon foltokat pillantottunk meg, mégpedig csapatostul. Gondolatban egy délkörrel és a Nap egyenlí­tőjével osszuk négy mezőre a Nap felénk fordult arcát. Kb. az északi szélesség <15— 20 foka között, a felező me­ridián mentén jókora folt éktelenkedett. Attól északke­letre, a 30—10. szélességi kör tájékán még két kisebb, s ami még érdekesebb, e két utóbbival szimmetrikusan a délkeleti mezőben is ponto­san két, kisebb folt himbá- iódzott. 6-án délben az ereszkedő köd kissé megszűr­te a napsugarakat, <ie az egyetlen nagy foltot így is észrevették — még a csilla­gászati toronyban ott tartóz­kodó budapesti turistafiata­lok is. Akiket érdekel az ese­mény, még a következőket mondjuk éL E foltok halad­nak a Nap felszínén, mert a Nap tömege forog saját ten­gelye körül — nyugat-kelet irányban. Mivel a Nap gáz­tömeg, a forgás nem úgy történik, mint a merev égi­testeknél, hohem az egyenlí­tői pontok gyorsabban, a pólusai felé haladva lassab­ban mozognak. Az egyenlí­tői tájon e forgásidő 2ö nap. Ami azt jelentheti, hogy a most látszó nagyobb folt esetleg nem tűnik el, ha­nem két hét múlva ismét látható lesz, visszatér.^ Sze­rencsés esetben, napfényes, tiszta légkör mellett á na­gyobb folt pár napig még megfigyelhető szabod szem­mel is, — de csak söfét szemüvegen keresztül. E képződményekről már az ókori kínaiak is tudtak. De olyan formában írtak ró­la, hogy „repülő vadludak” úsznak a lécben, azok alak­ja látszik a Nap előterében. E foltok valódi helyét, lé­nyegét 1610. után fedezte fel látcsövével Galilei. Sokáig hallgatott róla, hiszen ez azt jelentette, az égiek' sem oecemocr 1L* péntek „szeplőtlenek”. E foltok a Nap világító felszínén tűn­nek föl. Kontraszthatásról van szó. A 6000 fokos hő­mérsékletű felszínen a 4000 —5000 fokos folt sötétnek látszik. Nem általános felfo­gás szerint az árnyék belse­jében mély tölcsér tátong, a környezete, a félárnyék, a tölcsér befelé néző oldala. Újabb megfigyelések szerint a folt sötétebb, központi ré­széről kifelé irányuló a gáz­áramlás. A kiterjedő gáztö­meg hőmérsékleté leszáll, így a színe is sötétebb lesz. E foltok között akadnak igen nagy kiterjedésűek is. 1957. őszön 300 000 km átmé­rőjű foltot figyeltek meg. A mostani 40—50 000 km átmé­rőjű lehet. Élettartamuk vál­tozó., A kisebbek csak 1—2 óráig mutatkoznak, mások, kivételesen hónapokig meg­maradhatnak. A hosszú életű foltok újbóli megjelenéséből következtette Galilei, hogy a Nap is forog tengelye kö­rül. De.ezek segítségével ha­tározták meg a Nap forgási idejét is. A napfolt, naptevékenység kutatása a csillagászok egyik legfőbb munkaterülete. Ol­vashatjuk, hogy a felszínén, a környezetnél 100—200 fok­kal forróbb, fényesebb _ fel­hők és napíáklyák tűnnek föl, jelezve, hogy ott vala­mi készül. Egy német csillagász: H. Schwabe 1843-tól élete végé­ig figyelte a napfoltokat, azok számát szorgalmasan jegyezte. Utána több ob­szervatóriumban is folytat­ták a feljegyzéseket. Ezek tanulmányozása arra a meg­állapításra vezetett, hogy a tömeges megjelenésükben 11,1 éves szakaszosság (peri­ódus) figyelhető meg. Évszá­zadunkban 1927., 1937., 1947., majd 1957. őszén tűntek föl nagyobb számban. (A 11,1-es szám nem merev ismétlődés). 1963—64-ben egyáltalán nem mutatkoztak. Majd számuk lqsan növekedett, íme 13 évre rá most tűnnek föl is­mét nagy számmal. Nem merem jósolni, de aki sze­rencsés lesz, a tél folyamán derült éjszakán, északi irány­ban sarki fényben gyönyör­ködhet, mert ezek feltűnése és a naptevékenység között kimutatható az összefüggés. (Z étényi) hanyagolható harmadik szempont is: olyan drámák, alkotások bemutatása a stú­diószínpadon, amelyek nem bírják el a nagy színpad légkörét, a színpadi árok vá­laszfalát a mű és a közön­sége között. Kétségtelennek és reális­nak is tűnhet a% a veszély, hogy valamiféle „vájtfülűek klubja” is kialakulhat így és emiatt. De ezzel a veszély- lyel érdemes dacolni, tudva és felismerve azt, hisz a sa­játos atmoszférát igénylő drámák bemutatóinak lehe­tősége, ugyanakkor az itt ki­kísérletezett alkotói mód­szerek átültetésének való­színűsége a nagy színpadra, — örvendetes előrelépést hozhat a színház művészi színvonalában. Uppr Péter helyenkint félelmetes, má­sutt öklendeztetően aljas fi­gurát alkotott a színpadra, s úgy mozgott e két szélső­ség között, hogy mint valami szeizmográf tűje, valósággal felrajzolta a fasizmus elekt- roenkefalográfját. Balogh Zsuzsa az előadás jó részé­ben szöveg nélkül is szólt, vádolt, tiltakozott, vitázott, — él,t! Zoltán Sára felvil­lanó alakja jó illeszkedett a dráma atmoszférájához. Idegesítvén ’ szép, vagy hogy inkább szépen idegesí­tő színházi este volt a Riadó bemutatója. A magam részéről kíván­csian várom, — a követke­zőt! Gyurkó Géza Megyénkben is szívesen látnánk A közelmúltban nyílott lehetősé­gük az ország különböző külke­reskedelmi vállalatainak arra, hogy saját maguk is nyithassa­nak szaküzleteket, áruházakat, amelyekben a közvetlen beszer­zésből származó árucikkeket hoz­hatják forgalomba. Ugyancsak a közelmúltban jelent meg a lapok hasábjain a hír: a DEL­KER Vállalat Zalaegerszeg épü­lő városközpontjában reprezen­tatív bolt nyitását tervezi. A külkereskedelmi vállalatok élni kívánnak tehát a lehetősé­gekkel s bizonyára nekik- is, a fogyasztóknak is hasznosnak bi­zonyul, hogy új üzletek 1élesül- nek, erősödik a konkurrencia s ezen túlmenően bizonyára olyan árucikkek is forgalomba kerül­nek, amelyeket eddig még nem vásárolhattak a fogyasztók. Mindehhez talán annyit tehe­tünk hozzá, hogy örömünk még nagyobb lenne, ha valamelyik vállalat — esetleg több is — me­gyénk városaiban is létesítene ilyen jellegű üzletet, vagy üzle­teket. Bizonyára a városi tanácsok is segítenének abban, hogy a bol­tok megfelelő helyet kaphassa­nak, már csak azért is, mert minden város áruellátásában akad még hiányosság. S nem csupán a lokálpatriotizmus, de a jól felfogott üzleti érdek is azt diktálja, hogy segítsük a kezdeményezések megvalósulását. (k. I.) December 21-én kezdődik az iskolákban a téli szünet Mit tanácsolnak a pedagógusok ? December 21-től 1971. ja­nuár 6-ig tart az általános és a középiskolákban a téli szünidő. A vakáció előtti utolsó tanítási nap december 19., szombat, a szünet utáni első január 7. csütörtök. Amint illetékes helyen, el­mondották, az alsó- és közép­fokú oktatási intézmények­ben a következő hetek az is­métlés jegyében telnek el. A pedagógusok elsősorban azok­tól kérik számon az eddig elvégzett tananyagot, akik a tanévkezdés óta eltelt hó­napokban gyengébb eredmé­nyeket produkáltak. A jegye­Mérlegen a magyar film tíz esztendeje A Művelődésügyi Minisz­tériumban összegezték a ma­gyar filmforgalmazás és mű­sorpolitika utóbbi évtizedé­nek eredményeit. A tíz év folyamán 267 millió nézőt vonzottak a magyar filmek. Ezután legtöbben — 153 mil­lióan — a szovjet filmeket te-, kintették meg. Sorrendben a harmadik helyen a francia filmek nézőszáma áll: Csak­nem 130 millióval, majd az olaszoké következik 100 mil­lióval. Az ötven leglátogatottabb film között 27 magyar és öt szovjet alkotás szerepel. Ki­emelkedő érdeklődés kísérte például Ranódy László 1960- ban rendezett filmjét, a Légy jó mindhalálig című alkotást: 2 millió 738 ezren látták. A tizedes meg a töb­biek — Keleti Márton ren­dezése — 2 millió 444 ezer mozinézőt vonzott. Sz., Bon- daresuk Emberi sors című alkotásának nézőszáma két­millió 52 ezer volt, a Balla­da a katonáról című G. Csuhraj-alkotást pedig egy­millió 832 ezren látták. A múlt évben 82,3 millió vojt a nézők száma, s top minden magyar • lakosra évenként átlagosan 8 mozilá­togatás jut Ezzel az ered­ménnyel a Szovjetunió és Bulgária mögött Európában a harmadik helyen állunk. A tv és a könyv után te­hát a film, a mozi tovább­ra is nagy szerepet játszik a közművelődésben. A láto­gatottság csökkenése az 1960- as évek elején előbb a fő­városban és a városokban jelentkezett Ennek ellenére változatlanul a főváros és a vidéki városok lakossága jár legtöbbször moziba, s leg­kevésbé a községekben élők. Az elmúlt évtizedben kor­szerűbb lett hazánkban a mozihálózat is. A legjelentő­sebb eredmény: 733-ról 1051- re emelkedett a normál — 35 milliméteres filmet vetítő — mozik száma. Ezen belül 300 nagyközségben alakítot­ták át az igényeseknek már nem megfelelő keskenyvász- nú mozit normál filmszín­házzá. Az említett 1051 mo­ziból 1011 szélesvásznú, 7 pedig panorámafilmek vetí­tésére Is alkalmas. Aszódj- Jánosi XXXIV, Szeptember 24-én átadta pekingi pincsijét az állatkór­háznak, azzal az utasítással, hajózzák be a kutyát is a „Himalayá”-ra. Ugyanaznap eladta1 két autóját is, egy Fordot és egy Goggomobilt. Szeptember 26-án aztán egész családjával felszállt a „Himálayá”-ra, amely — mire a nyomozás az említett szakaszba jutott — már út­ban. London felé éppen hor­gonyt készült vetni a ceylo­ni Colombo kikötőben. A rendőrség felhívást teít közzé az AYO—382 rendszá­mú Ford gépkocsi — Brad­ley autója — felkutatására. Október 4-én egy használt autókkal kereskedő cég igaz­gatója jelentkezett, s közöl­te, hogy szeptember 24-én ő vette meg Bradleytől a ke­resett kocsit, és a rendőrség rendelkezésére bocsátja. Négy rendőr azonnal ki­szállt Granville-be, a cég garázsához. A Ford csomag­tartójában szőrrel teli. kefét és növénymaradványokat .ta­láltak. Ragasztószalagok, majd a sidney-i laboratóri­um. Az eredmény: a nyomok pontosan megegyeztek azok­kal, amelyet a gyermek ru­hák) találtak. A növénytört melékek a Savara-ciprusok- tól származtak. A Ford cso­magtartójában, Graeme Thorne ruháin és a pokró­cön talált szőrszálak azonos eredetűek voltak, a Bradley család pincsikutyájáról szár­maztak. Ismét házkutatás Bradley régi lakásában, s új elemek kerültek a nyomozók kezébe, A költözködés után visszamaradt hulladékok között filmdarabot találtak. A filmszalagról másolt képek a Brádley családot ábrázolták egy kiránduláson. Az erdő szélén,1 a fűre kiterített egyik pokróc azonos volt azzal, amelyikbe a gvermejj, holt­testét becsomagoltál!. Október 4-én este a nyo­mozók arra d meggyőződés­re jutottal!, hogy Bradley á gyilkos, vagy legalábbis egyi­ke a gyilkosoknál!. Az Inter­pol nemzetközi letartóztatása kérelme akkor érkezett Co- lombóba, amikor a „Hima­laya” éppen horgonyt vetett a kikötőben. A ceyloni rendőrség októ­ber 14-én letartóztatta Brad­ley!. A hosszadalmas és bü­rokratikus kiadatási formá­két — a december 19-i hely­zetnek megfelelően — a téli szünidőben sorra kerülő osz­tályozó értekezleten zárják majd le és a szünet utáni első tanítási napon — az el­lenőrző könyv útján — hoz­zák a szülők tudomására. A korábbi évekhez hason­lóan, az általános iskolai napközi otthonok a szünidő alatt is működnek, s minden tanintézetben gondoskodnak a felügyelet ellátásáról, a napközis helyiségek folyama­tos fűtéséről. Az iskolákban változatos programot állíta­nak össze a napközisek ré­szére. Mint az oktatási szakem­berek hangsúlyozzák, helyes, ha a szünet idejére a peda— géigusok általában nem ad­nak külön feladatokat, hogy a tanulók a szünidő nagy ré­szét szórakozással pihenéssel tölthessék. Célszerű azon­ban, ha bizonyos időt arra is szánnak, hogy az első fél­évben tanultakat felelevenít­sék, . gyakorolják. Azok, akik valamelyik tárgyból gyen­gébben • állnak, jól teszik, ha a szünetben igyekeznek a hiányokat pótolni. Érdemes megszívlelni a pe­dagógia szakembereinek azt a tanácsát is. hogy a szülők elsősorban olyan ajándékokat vegyenek gyermekeiknek, amelyek nemcsak pillanat­nyilag okoznak örömet, ha­nem hasznosak is. Helyes, ha a szülők figye­lemmel kísérik a rádió és a televízió műsorait és az ár­ra alkalmasai! meghallgatá­sát, illetve megnézését java­solják a gyerekeknek. S vé­gül még egy pedagóguskérés az édesanyákhoz, édesapák­hoz: lehetőleg minél több időt töltsenek együtt gyerme­keikkel ;■ ha módjuk van rá, menjenek velük kirándulni, sétálni, vagy különböző ren­dezvényekre. Jó alkalmat nyújt a vakáció arra is, hogy a gyerekeket elvigyék a hu­zamosabb időt igénylő egész­ségügyi vizsgálatokra, fogá­szatra, szemészetre és —, ha szükséges — más rendelések­re. ságok egészen november 19- ig elhúzódtak. Végül, novem­ber 19-én az Ausztráliából kiküldött két detektív Brad- ley-vel együtt repülőgépre Szállt. Bradley már útközben papírra vetette vallomását. A gyermekrablás gondolata akkor ötlött fel benne, ami­kor az újságban olvasta, .hogy Thorne megütötte a fő­nyereményt. Miért nem tele­fonált többé? Amikor a kis Graeme-mél hazaérkezett, a kocsit a garázsba vitte, az­tán összekötözte a gyerme­ket, majd a pokrócba gön­gyölte és a csomagtartóba zárta. Amikor estefelé fel­nyitotta a csomagtartót, a gyermek már' nem élt. Meg­fulladt. Erre azonnal kifu­tott a Forddal, hogy megfe­lelő helyet keressen és azon a puszta telken rejtette el a holttestet, / ahol augusztus 16-án megtalálták. E gonosztevő előéletének vizsgálatából kiderült, hogy Bradley határtalanul pénz- sóvár ember volt, minden áron meg akart gazdagodni. Azt hitte, hogy a gyermek­rablás egyszer s mindenkor­ra megszabadítja az anyagi gondjaitól, amelyekbe éppen szennyes üzletei miatt keve­redett. A sidney-i esküdtszék 1961. március 29-én Bradleyt életfogytiglani kényszermun­kára ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents