Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

MAI MŰSOROK1 RÚtíio­KOSSUTH i 3.22 Rossini; A sevillai borbély, Kétfelv. vígopera. 10.54 Harsan a kürtszó! 11.29 Sosztakovics: i. szimfónia. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Meló diákoktól. 13.42 Törvénykönyv. 14.02 Mikszáth: A két kötete» diák. Rádiójáték. 15.10 Kóruspódium, 35.25 Rádióiskola. 16.05 A szép Helénát Részletek. 16.36 Liszt-dalok. 17.05 Ázsia munkásmozgalma« 17.20 Az élő népdal, 17.30 Bulgáriai úti napló, 18.00 Könnyűzenei teiradÄ» 18.30 A Szabó család. 19.25 Bartók: DivertimcnixK 19.52 Tánczene. 20.22 Kozmosz. 20.50 Népdalok. 21.18 A Rádió IcmezaHrame; 23.18 Könnyűzene. 0.10 Virá&énekek. fci PETŐFI SAS Schirmer; SzsHfc *.20 Táncdalok. 5.00 Verbunkosod. 31.45 Előadás. 12.00 Zenekari muzsÖW» 13.03 Bralims-müvek. K and évű kettőtől bírttsJÜJ 18.10 Riport. 18.30 Fiatalok hullámhossráiffi 20.28 Hangverseny. 21.13 Kortársaink. 81.53 Könnyűzene. 22.13 Kórusmüvek. 22.33 Nóták. 23.15 Operarészleted, MAGYAB (MB Mcote-t». 17.39 Zseb-tv. 12.55 Hannibál 0® AlpoWtaa; (Jugoszláv rajzfitoj 88.90 VendégasztaS. 15.10 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 80.00 A telién. REagyam# NSZK rövidjátékfilasii 80-25 Beethoven: Fideik*. (OperafUmJ 82.10 Tv-hiradó. f i POZSONYI ft29 Hogy világos legyeit; (Tv-jáiék.) 331.30 SosBtakoviost h-moH gordonkaverseny. 17.55 Telesport. 19.00 és 22-05 Tv-híradó. 80.40 Esti dallamok. (Bolgár sv-iilT») \m f+1 = egri vörös esizz/tna (Telefon: 22-33) Délután fél 8 és este 8 órtíkoT Egy férfi, aki tetszik meke-W Színes, francia film, EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Pél 6 és fél 8 órakor Erik a fény ■■■ [4 Ezines, magyar films GYÖNGYÖSI' PUSKim Bűn és bünhődés 2—jFf; r&SZ Előadás kezdete: fél 6 és három­negyed S órakor GYÖNGYÖSI SZABADSÁGI Fehér robbantás BATVAN1 VÖRÖS esn&AG» Szerelmesfilm, HATVANI KOSSUTH) A halál 50 őráfa I—Wj FÜZESABONY: Modesty Blaise pEVES: Egy as ezerhez OH-ÜGYELET r Egerbe«: 19 őráta szerda reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Pendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda feggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 83-22$. Egy metró — nem metrói A LIFT ELŐBB falfelé In­dul, hogy aztán leszállhas­son a mélybe. Most már fel hell tennem a bukósisakot, begombolnom a munkakö­penyt. — Mélység; 30 méter, a Kossuth tér alatt, Cuppogós sárba», vágá­nyok, csillék közt indulunk. Ez az állomás, a Kossuth té­ri, a Metro tovább épülő ke­led—nyugati vonalának legelőrehaladottább stádiu­mában levő állomása. — A peron, a vonaialagút —* mutatja kísérőm, Greschik Gyula, a „METRO” Budapes­ti Földalatti Vasút tervezési osztályvezetője. A mennyezetről csöpög a víz. De csak itt, ahol még nem kapta meg az alagút a víz ellen védő, összehegesz- tett vaslemez köpenyt. Ame­lyet korrózió ellen drótháló­ra „lőtt" betonnal védenek. — Miért kell így védekea- «4 a víz ellen? — Mert a talajban itt min­dig a Duna vízszintjével azo­nos magasságú a talajvíz ál­lása. Ezer C9 tonna terhet téti selő oszlopok. Kívülről vas­tag falú acélcső abroncsként fogja össze a beleöntött szi­lárd betont, amely a terhe- Mst vise®. Százezer ff) köbméter Jeuei gő áramlik óránként a azetr iőzőatknákbóL A METRO ePÍTOtSTEK *3* technológiával — itt si* kertat ekxször pajzzsal olyan alagutat építeniük, amelyben nem repedtek meg munka közben a vasbeton elemeit«, (A technológia iránt világ­szerte nagy az érdeklődéi. Csillék jönnek-mewnek. MS hegesztőnek, ott kalapálnak», Bemegyünk a Duna aiäS Ebben a csőben, aüagútban a Budáról jövő szerelvényei* közlekednek majd, A felszínen alig sejted, flt már majdnem kés aa ídr tanas, — És a tölbbl w*Bloaf9 «— 1973-ra tervezi® a fees» let—^nyugati vonal második szakaszának megnyitását. Most éppen vizsgálatok foly»* naík, hogy lehetne előbbre hozni ezt a batáridőt, öv­ez en aa üzemibe helyezett Metró bevált, többem hasz­nálják, mint várható vök. Majdnem annyi er/, utas, mint amennyit a W köomó- feres teljes vonalhosszra te»* veztda wvwwWBMWIWWWWWiWWI DE MIVEL egy metró ■— nem metró, az építők mi­előbb szeretnék beléptetni a forgalomba az észak—déli vonalat is. A kormány jóvá­hagyta az építési programot. S lényegében már megkezdő­dött az építés is. Épül a Fe­renc körút és az Üllői út ke­reszteződésében az aluljáró és még az idén megkezdik a hozzácsatlakozó mozgólép- cső-alagút építését is. A Kun Béla téren a vonalalagút-épí- tés előkészítő munkálatai folynak. Jóval nehezebb a helyzet a sűrűn beépített és nagy forgalmú' belvárosban. A fel­vonulási terület kijelölése háztömbök lebontásával, a közúti és a gyalogos for­galom megbolygatásáva! „fe­nyegetett”. Mígnem a Felsza­badulás téri állomás építé­séhez a Károlyi-park egy ré­szét áldozták feL (Az épít­kezés miatt 1 évig szünetel­nek a Károlyi-kerti hangver­senyek). A Calvin téren — a Baross utca és az Üllői út között 6 épülete bonta­nak le, de nem a metró épí­tése, hanem az új forgalmi rend miatt. Ügy tervezik, hogy a csepeli és a soroksá­ri HÉV-vonalak közös bur­kolat alatti végállomásával és a felszíni közlekedés ren­dezésével megoldódik; a Cal­vin tér forgalmi problémája. f977-ben adják át terv sze­ttet az észak—deB vonal Nagyvárad tér—Deák tér kö­zötti szakaszát (Ha tehet, előbbi — A mär működő mefcró- seabasz milyen tapasztalato­kat adott? Változtatnak-e a később épülő állomások szerkezetén, méretein? Tud­ják-e csökkenteni a huza­tot? — Ab AstortMnegSflöhoz hasonló, öthaijós szerkezetű tesz a Kossuth és a Batthy­ány téri megálló és ugyan­ilyen szerkezetűek, csak na­gyobbak lesznek az észak—dé- M vonal melyén fekvő állo­másai, ahová-' nem három, ha­nem négy mozgólépcsőt helye­sünk el. A huzat csökfeenté- Eére az. észak—dö8 vonal­állomás előtt és után egy- egy összekötő alagút épül, amely kiegyenlíti a szerel­vény előtt tóit levegő nyo­mását. A szerelvényeket to­vábbra is a Szovjetunióból szerezzük be, formájukban aa első vonalszaícaszhoz hasonlóak lesznek au mások is. Ciprusi barangolás 7. Magyar kapcsolatok A magyar kereskedelmi kirendeltség. Bármilyen messze is fek­szik egy ország a mienktől, ha ott jár az ember, kereső, kutatja a magyar kapcsola­tokat, Cipruson ugyancsak meglepődtem: a magyar ke­reskedelmi kirendeltség ve­zetője olyan gazdasági kap­csolatokról tájékoztatott, amelyekre gondolni sem mertem. Ciprusnak évi 10 millió angol fontra rúgó ex­portkapcsolata van a szoci­alista országokkal, köztük Magyarországgal. A szocia­lista országoknak ma már éppen úgy, mint <a tőkések­nek, kereskedelmi kirendelt­ségük van a szigeten. A ma­gyar nagykövetség kereske­delmi osztályát, merthogy pontosan így nevezik, 1970. július 1-én hívták életre az illetékesek. Az eredmény máris meglepő. Jelentős mennyiségű narancsot, cit­romot, burgonyát, borpárla­tot, cipőt, cigarettát stb. vá­sároltunk a szigeten. Ered­ményes volt a kirendeltség azon erőfeszítése is, hogy ás­ványkincseket vásároljon hazánk számára. 30 ezer tonna piritre már megkötöt­te a szerződést, s vásárolt ércet, rezet. A Hellenic Mi- nig Co. (Ciprusi Köztársaság tulajdona) már úgy tartja nyilván Magyarországot, mint jó üzleti partnert Érdekes azoknak az áruk­nak listája is, amelyeket Magyarország szállít Ciprus­nak. (70 százalékban ipari terméket, 30 százalékban él­elmet vásárolnak.) Hűtőpul­tot, alumínium edényeket, televíziót, campingcikkeket, gyógyszert, ipari varrógépet, kapát, villát, gereblyét, zseb­kendőt, ceruzát, téliszalámit, sonkát, gombakonzervet stb., vásárolnak tőlünk. 25. ezer font értékű éúi szerződést Kötöttek 'VSIfTnR' például ke­fére, ecsetre, seprőre. Sőt, nemrégiben írtak alá egy olyan1 szerződést 364 ezer dollár értékben, amely sze­rbit bányászati akna szállí­tóberendezést gyártunk a szigetországnak (Télre telje­sítjük is a rendelést.) Foly­nak a tárgyalások kikötői rakodó- és bányagépekre is, valamint egy farostlemez- gyár megépítésére. Bérelnek tőlünk egy 140 tonnás toló­hajót is, személyzettel együtt. Hosszan lehetne még so­rolni, mit veszünk és mit adunk el Ciprusnak. Ehe­lyett azonban hadd idézzem kirendeltségvezetőnk szavait; gazdaságos az .együttműkö­désünk, hálás ország, érde­mes velük kereskednünk. Egy másik kapcsolat Cip­rus és Magyarország között: Tomasovszki Pál, a MALÉV nikoziai kirendeltségének ve­zetője, aki 1969. áprilisától él a szigeten. Hetente ugyanis egy MALÉV-gép száll le a főváros repülőte­rén, s most folynak a tár­gyalások, hogy jövőre heti két járat legyen. A MALÉV- kapcsolat már szinte „ősko­rinak” tűnik» 1964-ben kö­töttük meg a légügyi egyez­ményt Ciprussal s 1965-től rendszeres járatunk van a szi­getre. De. Szentmártoiü Ti­(Oammufi Rémülten •JvaffAmn fel. As ablakon világosság tört be. Elaludtam! Már felültem az ágyban, a paplant is félre­löktem, amikor hallihooó! hi­szen ma vasár-nap van. Vá­sárok napja, a pihenés, az édes semmittevés kerek hu­szonnégy órája.. 1 Már nem tudok aludni. Nem is akarok, hiszen éb­ren vasárnap csak a vasár­nap. Nézzük csak, mit is kéne ma csinálni. Jó lerne el­njinrinonri------------ - -- ----- ~­t noztam őket, gyanúsan ru­galmasnak bizonyultak. Bumm, keménytojás. Bezzeg a pincében, negyvenötben— —- Kész a reggeli... Nagyobbik fiam a képem­be röhögött, mert amikor a kenyérkosárból kivettem a kezem, egy szelet kenyér az ujjam hegyén maradt, lógva. Mindenesetre kapott egy po­font. — Papa, kérek harminc forintot kirándulásra. — Kérek húsz -poríntot, pa­pa, mert a..i — Emlékszel, fiam, meg­beszéltük azt a tompot, amit Olaszországból hoztam, levit­tem a kalaposhoz. Holnap el­készül... — és jelentőség- teljesen nézett megtört sze­meimbe. — Mennyi? — Nyolcvan,! Délután hatkor visszafe­küdtem az ágyba, a fal felé fordultam és csak hétfőn hajnalban, óracsörgésre éb­redtem összetörtén, fáradtan. Amíg zőtyögött velem a villamos a hivatalom felé, borúsan futott át az agya­mon, hogy ma még csak hét­fő van, uram atyám , mikor lesz még vasárnap..} Duók Gusztáv meant egy maXtwSra, istenen*, mikor voltam utoljára!? Vagy kimenni as äHatkertbe, és megnézni azt az óriás medvét, amit most kaptunk cserébe valamiért. Vagy sé­tálni, csak úgy, az őszi avar­ban — bokáig, és hagyni, hogy elmémet borongás, el- múlásos gondolatok itassák át. Tetszetős gondolat... De egy óráig még minden körül­mények között ágyban élve­zem a lét örömét. Nejem a másik szobáiból, a nyitott ajtón keresztüli — Felébredtél, fiam? — Jó reggelt — mondom, frissen, míg lelkem a, közel­jövő kellemetlenségeinek tu­datában pajkosan lubickolt. — Ugye, megfőzöd a ká­vét ..? Morogtam valamit, aztán felkeltem a sivár, kispol­gári kényelmetlenséggel' ősz- szetákolt- szobába. ' és ki­mentem a konyhába, meg­főzni a kávét. A viták ko­rát, saját jól felfogott érde­kemben, már régen lezártam. — A vaj a frizsiben van... — kúszott utánam lá­gyan a hang. Tehát az egész reggelit, az egész családnak, tétjesen egyecM, «efeswo fcriS megcsinálnom. Második gimnáziumba jár­tam, amikor anyámat be­hívatta az osztályfőnököm, és aggódva érdeklődött, valami nagyobbszabású marhasá­gom kapcsán, hogy nem vit­tek ánég el engem soha pszichológushoz? A napok­ban írtam valamit a női egyenjogúságról és most itt van ni. Már értem feleségem osztatlan lelkesedését a mű olvasása nyomán. Isten veled, vasárnap, őszi avar, óriásmedve... Ez a dög vaj kőkeményt Szeletekben tettem a ke­nyérre. — Csinálj vagy öt lágytól fást, ha már úgyis benne vagy. Egyszóval a konyha és a szoba között feleségem for­ró drót kapcsolatot létesí­tett. Még a kagylót sem kel­lett felvennem. Beledobtam öt tojást egy lábasba, és a gázra tettem. Ja, a víz..". Mi ez a büdös? Gumi- szag...? Na nem baj, majd valaki másik tömítőgumit y"-Z a kávéfőzőbe A tojások, amikor MAá­bor, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, gépészmér­nök, UNESCO-megbízatás alapján tartózkodik Nikoziá- ban. Nyolc éve járja a vilá­got. Damaszkuszban és Bej­rútban technológiai intézetet építettek irányításával, Cip­ruson egy 3 éves felsőfokú technikumot alapított, amely üzemmérnöki képesítést ad a hallgatóknak. (A szigetor­szágnak eddig nem volt fel­sőfokú iskolája.) Az iskola megépítése is UNESCO-se- gítséggel történt. A ciprusi állam 1,5 milliárd dollárt adott hozzá. Mint az iskola igazgatója (már van mellette egy görög, akinek majd át­adja az intézetei)," 200 hall­gató tanulmányi eredményé­ért, s nyolc különböző nem­zetiségű tanárért felelős. Jö­vőre végeznek az iskola első növendékei, Szentmártoni professzor büszkélkedve mondja: intézetünkben már megvalósították a békés egy­más mellett élést a tanári karban éppúgy, mint a hall­gatók között. A svéd, angol, csehszlovák, NSZK, belga oktatók a legnagyobb békes­ségben dolgoznak, akárcsak! hallgatói, a török—görög diá­kok tanulnák. Regényes életűt után ke­rült a szigetre Künstler Jó­zsef, az 1928-as év magyar válogatottjának jobbszélsője. Miután a Horthy-rendszer- ben az újpesti játékos több­ször volt munka nélkül, vándorútra indult. Dolgozott és futballozott Spanyolor­szágban, Portugáliában, Olaszországban, majd hat­éves görögországi tartózko­dás után meghívták Ciprus­ra, hogy alakítson egy fut­ballcsapatot. Megbízatása ugyannyirá sikerült, hogy Nikoziában le is telepedett. Futballozott, majd edzőskö- dött, s mint a ciprusi válo­gatott szövetségi kapitánya, sok szép sportsikert ért el „fiaival”. Zsengellér Gyula, az egy­kori, nagynevű magyar fut­ballista szintén Cipruson él, a famagustai csapat edzője­ként. S él még a szigeten három-négy idősebb höl,#, akik a harmincas években, mint artisták kerültek ki Magyarországról Ciprusra, ott férjhez mentek, s végleg a szigetországhoz kötötték életüket. Fodor László (VÉGE) 1970. december 8, kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents