Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

Egyenjogúság P'*’ — Pedig az akarat az megvolna bgnnem. Hazame- * gyek, kezembe veszem a könyvet, szeretnék olvasni. Csali "már nem bírok. Kiesik a könyv a kezemből, de én már nem veszem észre, mert elalszom. Fáradt vagyok. Szerencsés Ilona húszon- égy éves tsz-tag mondta ezt, amikor azt kérdeztem, mit csinál a napi munka «tán, ha hazamegy. A fiatal nö­vényvédő szakember az apci Béke Termelőszövetkezetben dolgozik, ahol a tagok döntő többsége nő. A közös gazda­ságban 176 dolgozó tag kö­zül 134 a nő, 42 a férfi. A férfiak általában a gépeken dolgoznak, a nők végzik a manuális, igen-nehéz fizikai munkát, a nyári szezonban bizony nem nyolca de még csak nem is tíz órán ke­resztül. Nem ritka a frzenöW tizenhat őrós mtmteanap (Semi ! I & te'ntelÖsgöv'efkeaeSbtH ttolgözó nők keresete nem rossz. Az elmúlt év összege­zését böngészve non extrém példát ragadva káj a követ­kező fizetéseket erafítífheí- nőm: Almást Istváwxé átlag- keresete 2047 forint. Balog ti «kínosáé 2628 formte* toe*a» seffc az elmúlt esztendőben havonta. Kovács Imréné fi­zetése 2133 forint volt. Az egy tízórás napra jutó átlag- kereset a nőknél 83,03 forint, a férfiaknál 89,50 forint volt. A különbség a munkák dif­ferenciáltsága miatt, a na­gyobb szaktudást igénylő, géppel végzett munkák kö­vetkeztében adódik. •— Hogy igyekeznek köny- nyebbé tenni a termelőszö­vetkezetben dolgozó százhar- mincnégy nő munkáját? — Erre sajnos csak egy mód van-; megszüntetni a túl munkaigényes kultúrákat — válaszol Almási Pál, a termelőszövetkezet elnöke. Amit lehet, azt gépesítjük. A kalászosok termelése gyakor­latilag nem igényel kézi munkát. A ^zöldborsó beta­karítását gépesítettük. Az idén a rossz idő miatt nem tudtuk tökéletesen kihasz­nálni a gépet. Jövőre még jobban rámegyűnk a vegy­szerezésre, hogy minél ke­vesebb munkát hagyjunk a kézre,, de mindent nem te­het gépesíteni. Jövőre mát nem termelünk paradicso­mot, Uborkát és burgonyáit. Hiába, nem megy. A tagság életkora hatvan év- Szom­szédunkban egymást érik 9 különböző ipari üzemek, a verseny elég kegyetlen és mondhatnám egyoldalú. Nem mondom, ma már jól keres­nék a tagjaink. Itt van pél­dául Cselke Mihály né: 1380 négyszögöl sárgarépán nyolc­van napi munkával keresett 13 411 forintot. De azzal az­tán dolgozni kellett. Én azt hiszem, hogy ma már nem is annyira a jó kereset, mint a kényelmes munka a fon­tosabb. V. A nők többsége érvé­nyesül a vezetésben?-— Igen. A vezetőségben hét- tag van, ebből négy. nő. Az ellenőrző és szociális bi­zottság hat tagja nő. Három brigádvezetőnk van. Kettő nő. Dómon a Legfelsőbb Bíróság i m States«*»« Sgera; RaratesztífcwgC EÜSK^ leg ml a fanta«Bfciliu,3 abban; ami 30 éw múlva lesz, vagy lehet? Ami* a ma élő merné ■zedék többsége öregen, vagy derék-korban, de megélte! és megláthat? Fantasztikus saz —• manapság? —ami (mondjak a tudományos terológia széria* 2300-r<í várható például. Etentaszfcí- kus aa, amis föratasztikBS! Mindenesetre a televíziói e bimst viselő műsora nem volt fantasztikus, még csak különösebben érdekes sem, sőt helyenkrrzt kimondotta a aanalmas. Ha jól belegondo­lok, hogy egy 3yen rend­kívül nagy lehetőséget ígé- 8», manapság széles köröket ' érdeklő műsort tökére iu ilyen szfovorralan megvaló­sítani —■ a műsor és nem a> közreműködő tudósok Kán- vonaláról van szú,- félreértés ne essék! —s ea az esőtek fiSteyoinQ teWbeÉ3- gében még e sok naivságot elbíró és megengedő műfa­jon belül is, —• végül kiáb­rándítóan naiv. Nem tudom. „Nagy marhaság’* — marad­ija az ember dühösen a vé­gén és elzárja a televíziót, hogy soha többé ne nyissa ki, olyan leradmiett eL Aztán a következőt újra néz# Tófűn azért; mert n<em érheti az embert valódi (meglepetés ezekben a „krí­mikben”? Már úgy értem a meglepetést, hogy itt a vé­gén. mindig kiderül a gyil­kosság és, hogy ki a gyilkos. Győz az igazság! Esi az emberek a telkük jö^jíétt mktd igazságpártkjfe. fejritrJccJ Ä vezetésben tehát magas a nők aránya. így is van ez jól Apcon, hiszen ez az arány híven tükrözi a tag­ságban 0 férfiak és a nők arányát. Nagy hiba lenne azonban, ha a női egyenjo­gúságot csupán arra korlá­toznánk, hogy milyen szere­pet töltenek béná nak a vere­tesben. Vezető öeaszt&jba dtysm- érober kerüljön, akarnék ké­pességei megfelelnek a spe­ciális követelményeknek. Az egyenjogúság a rvún— ctermapi munkában ne úgy érvényesüljön, hogy a mun­kák elosztásánál figyelmen kívül hagyjuk a nemek sze- • rmti megcsalást. Ez álegyen­jogúság. A sajátos női adoflt-i ság fígyeiesirbevéteiévei dif­ferenciált munkateher őség biztosítani t a nőknek, ez az, igazi egyenjogúság. Nézzünk szembe a vá#6 Sággal. Mezőgazdaságunkban* a technikai tudónKinyos for­radalom még nem érkezett: olyas szintre, hogy véglege­sen meliőzm lehessen-a fiat-* kai munkát, f ä jövő fmmam -&■<£>­pete rohamos tóeöódítósa, e> kcmSzátás széles körű beve­zetése és elterjedése követ­keztébe« —- sokfeaä tágabfo* lehetőséget ad a nők xnm~ denmapi munkájának meg­könnyítésére a mezőgazda­ságban. Ám addig is minden termelöszövetkezetbea fi­gyelembe kellene ven*», hogy az egyenjogúság cím­szó alatti lehetőségeket az eddigieknél sokkalta jobban ki lehetne Ós dal keltene Baleseti perekben aa utóbbi időben, több fontos állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Rádfilt a fal Egy vidéki özvegyasszony háza aláfalazásához segítsé­gül hívta egyik, ismerősét. A munkát egy kőművesmester .alkalmazottja irányította. A kőműves előbb az épületet vizsgálgatta, s eközben az egyik fal ledőlt, és maga alá temette a segítségül hí­vott férfit. A szerencsétlen ember olyan súlyos sérülése­ket szenvedett, hogy hosszú ideig táppónzáUományban, volt, majd rokkantsági állo­mányiba helyezték. Az illető a táppénze, valamint nyug­díja és a korábbi keresete (közötti különbözet megfize­téséért pert indított az öz­vegy és a kőművesmester el­len. A járásbíróság megálla­pította, hogy az özvegy a há­zon mér korábban, is végez­tetett olyan munkálatokat; amelyek a fal ledőlését elő­idézhették, ezért, mint az épület tulajdonosa, felelősj De a kőművesmester is fe­lelősséggel tartozik segédjé­ért, mert elmulasztotta azok­nak az ó vintézked. ésekraafe megtételét, amelyekkel a fal kitíőlését megakadályozhat­ta volna. Helytelenül járt el a sérült is, mert a kőműves Vizsgálatának befejezése előtt, —• teljesen szükiségte- teuü! — a fel mellett tartóz^ fcodva, a földet egyengette! Az 3 gcwdafiainságát a bíró­ság nagyobb mérvűnek ta*; Suita, ezért a2 özvegyet éé-ea Sperost együttesen csak) a tfcár 20 saázaliéikának: vteriká- séne kötelezte. Ezt az ftóle* tet a a negyei bírótógjog!erójte emelte, ■ ■ Törvényességi SvSswá dz figy a Legfelsőbb Bírósá^elé került amely kimondta; a2 •iparost, az ovi rrtézkedébek: elmulasztása miatt, súlyo­sabb felelősség terjteR, m*nS az özvegyet, vagy a sérül­tet és ennék a kármegosztás­ban is kifejezésre kell jut­ni«- Ezért a Legfelsőbb Bí­róság az iparos felelősségét b kár 70, az özvegyét 20 száza­lékában állapította meg; míg a sérült a fennmaradó K) százöMkioO köteles väsebiü Fellökte a bika történ* egy tsz-ben. Egy el­szabadult bika fedőkbe gon­dozóját, aki elesett, fejét egy beton tartóoszlopba ütötte és . olyan, súlyos sérülést szenve­dett, hogy néhány perc múl­va meghalt. Az özvegy kár­térítési pert indított a tsz ellen. A szövetkezet azzal vé­dekezett. hogy a balesetért kizárólag az elhunyt felelős, mei't vigyázatlanul vezette helyére a bikát, és a lánc­cal nem megfelelően rögzí­tette a jászólhoz. Az állat- gondozó balesetvédelmi ok­tatásban részesült, tehát tud­nia kellett, miképpen kell a bikát megkötni. A járásbíró­ság a keresetet elutasította; mert úgy vélte, a szövetke­zet részéről óvórendszabály­mulasztás nem történt. Ä megyei bíróság az ítéletet helybenhagyta. Törvényessé­gi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határ»« za/thozatalra kötelezte. A ha­tározat indokolása a követ­kezőket mondta kit — A mezőgazdaság! termes Tőszövetkezet —- vétkességére való tekintet nélkül — köte­les megtéríteni tagjának, ha-: Sála esetén hozzátartozójának azt a kárt, amely a tagsági Viszonyból eredő munka- végzési kötelezettség teljest lése közben, a tag életének; egészségiének vagy testi ép­ségének megsértésével kap-J fcsolaiíban keletkezett. Nem felel a szövetkezei, ha bizo­nyítja, bogy a kárt működé­si körén kívüleső, efhórítha- futtám ok, vagy kizárólag a tag magatartása okozta. A szóban forgó baleset munka- végzés közben történt. Te­hát a tsz-nefc kellett volna bizonyítania, hogy azt elhá­ríthatatlan külső ok, vagy Jdzárólag aa elhunyt hibája okozta. A bika egy lánccal volt a jászolhoz kötve, hol« ott aa óvórondszalbúly kel oldalra történő kikötést ár elő. Ezenkívül vele egy Is­tállóiban, közel hozzá egy te*; hón is volt. Ha a bikái az előírásnak megfelelően két lánccal kötik ki, a baleset nem következhetett volna bet Ez a kikötés! mód an nál la inlofeoltabb volt, mert a bi­kát tehénnel egy istállóban ianitasztiikws. ^ Bebizonyosodott, Rogy Bok- tsáértő kézben még a fantasz­tikum is tömény saatorn k­U: tetszett nekem. JfetífegSURB Összeállítás és vágás, aa a rendezői „szerénység*, fás ügyesség), hogy semmi mást ■nem akart, Csák egymás után, „ahogy ;iön*, kelleme­sen és igényesen szórakoz­tatni, — nos, ez nagyon tetszett nekem. Persze, akadt ebben némis része például B. Amiarantov pan­tomim művészetének, Ella Fritzgeraldnalk és Kovács Kati invenoiózus számának is. E könnyeden igényes és igényesen könnyed Rögtön­zöttnek tűnő esztnád műfaj, — a televízió vérbeli műfa­ja. » yMtíkfret, fefiigyettä í.. rágyújtott a pipára ismét és nem hitt a gyilkosnak. És neki lett igaza — ő jobban tudta ki a gyilkos, mint maga a gyilkos. Sóikat tű­nődöm, hogy miért bámu­lom én is. újfent is száradó) torokkal Maigret felügyelőt' meg a többi felügyelőt, ami kor a tévére írt történetük t «gsa. cteeemtoa &, kedd JhfxtHÍj Jtmmtz mm unwm KKX». fgv aztán az eljárás kéttkev« deményezője, Perkins és Jervis is szükségesnek tartot­ták leszögezni a Journal of Forensie Sciences 1966. ja­nuári, számában közzétett közös cikkükben, hogy „az aktiválásos elemzésnek még hosszú utat kell megtennie, amíg a kriminalisztika meg­szokott módszerévé válik... Túl korai alkalmazása tönk­reteheti mindazt, amit ez a módszer a jövőben a krimA- nalisztlkáraak nyújthat”. Mikronyomok, de NAE nélkül A bűntett színhelyén egy­re ritkábban találhatók ha­gyományos bűnjelek, mint: ujjlenyomatok, lábnyomok, ottfelejtett szerszámok stb. A súlyos esetekben, ame­lyeknek elkövetői tapasztalt bűnözők, akik a legapróbb részletig előkészítették bűn­cselekményüket, a rendőrség általiban csak nagyon ritkára sam BafitfB ta (nyomokat. Érthető hét, hogy az utóbbi évtizedékben dön­tő jelentőségűvé vált a mik« rányomok felfedezése és fel­használása. Ezek a szabad szemmel szinte iáiBiatatlan nyomok lehetőséget adnak a nyomozóknak arra, hogy — a tett színhelyén talált „bi­zonyítékok” szerkezetének, színének és összetételének elemzésére szolgáló korszerű módszerek révén — végleges következtetéseket vonjanak le. Az 7960, ápríKs 8n*a vh> radó éjjel Bázel városában a Durand és Huguenin Vegyi­ipari Művekbe hívatlan ven­dégek látogattak el. Vágó­pisztollyal felnyitották és teljesen kiürítették a gyár pénzszekrényét. A „támadás'’ sikerült: a zsákmány 700-000 svájci frarakot/tett ki. A rendőrség kiszállt, fény­képezett, aprólékosan meg­vizsgálta a helyszínt. Hiába. Nem talált sem láb-, sem ujjnyomé'-*'*', a rablók sem­miféle-. na sem ma­radt ott. A kassza túrásnak e ' w&fgsztfSrjSfry fcsari&reiri fellelhető minden hulladéka a ragasztószalagra került. Amikor az esetet nyilvános­ságra hozták, egy vámtiszt- viselő értesítette a rendőr­séget, hogy a betörés éjsza­káján a Pont des Trois Roses környékén látott vala­kit, aki valamiféle nehéz tárgyakat dobott a Rajnába. A vámtisztviselő által meg- . jelölt helyen, három méter mélységben valóban megta­lálták a betörésnél hasznait valamennyi szerszámot: egy nitrogénes és egy acetílénes palaokot, egy bőrtáskát, ben­ne a vágópisztollyai és egyéb szerszámokkal. A táska bel­sejében elmosódott bélyegző­nyomra bukkantak. Színszű- rővél lefényképezték és a bélyegző szövege olvasható­vá vált. Ez volt az egyetlen konkrét bűnjel. A nyomozás tehát e csakhamar igen „be­szédessé” váló bélyegzőtől indult ki. A bázeli rendőr­ség ugyanis felkutatta az üz­letet, ahonnan a táskát vá­sárolták, és megállapította, hogy, a nyomok a határon I tatra vezetnek. Ekkor értesf­I tették az Interpolt. Néhány hét múlva Weilbara és Máj- oa-Frankfurtban letartóztat­tak négy személyt, akik azonban makacsul tagadtak. Semmi közük sincs a bázeli betöréshez — mondták. A bázeli rendőrség laborató­riumára hárult a feladat, hogy terhelő bizonyítékokat szol­gáltasson a letartóztatottak bűnösségének igazolására. A szakértőknek csupán a tett (színhelyéről összegyűjtött, : valamint a letartóztatottak oahám talált mikrónyomok álltak rendelkezésükre. És «szék a nyomok döntő jelen­tőségűek voltak. Ä betörés színhelyén teffiáft' hulladék-részecskékben, va­lamint a pénzszekrényről le­vált parányi részecskékben a vizsgálat néhány sárga, zöld, piros és kék festékparány jelenlétét mutatta ki. Ezek­nek szerkezete, színe és ösz- szetétele pontosan egyezett a folyó vizéből kihalászott szerszámokon talált festék­nyomokkal. A gyanús egyé­nek ruháján és két gépko­csijukban ugyancsak találtak zöld, piros, sárga és kék fes- tékpikkelyeket, amelyek azo­nosaik voltak a betörés szín­helyéről gyűjtött porban ta­lált darabkákkal. Az egyik gyanúsított sap­káján több piros, vöröses és szürke textilszálat találtak. Ezek az igazgatósági szobá­ból odavitt szőnyegről szár­maztak, amelyet „piurika” közben a páncélszekrény elé tartottak, hogy eltakarják a vágópisztaly lángját. tartották, pedig előírás »ee« rint külön istállóban kell tartani. A szövetkezet tehát a felelősség alól nem tudta kimenteni magát, csupán an­nak vizsgálatáról lehet szó, hogy az elhunyt vétkes ma« gatártásával közrehatott-e a baleset -bekövetkezésében, és ha igen, milyen mértékben. Ennek tisztázására a járás- bíróságnak új eljárást kel­lett indítania.' A. silókombájn levágta a kezét Egy tsz-tag, mint kormá­nyos, a silókombájnnál dol­gozott. Munka közben a ki- fúvó rész eldugult. A kor­mányos meg- akarta szüntet­ni a hibát, de mielőtt még a vágó rész megállt volna, a fedelet bal kezével felnyitot­ta. Ennek közvetkeztében kö­ze a tokba került, és a kés keze fejét levágta. A SZOT ö sérültnek nyújtott segély, továbbá a részére megálla­pított havi járadék összegé­nek visszafizetéséért a tsz ellen fizetési meghagyást bocsátott ki. Ennek hatályon kívül helyezéséért a tsz pert indított. A járásbíróság helyt is adott a keresetnek azzal 02 indokolással, hogy a bat; esetet a sérült gondatlansága okozta. A legbőbb ügyész törvényességi óvására a Leg­felsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül he­lyezte, és a keresetet eluta­sította, — A munkáltató köteles a Betegségből vagy balesetből származó biztosítási szolgál­tatások költségeit a biztosító isi szervnek megtéríteni, ha ö vagy megbízottja, a reá kö­telező balesetelhárító és egészségvédő óvórendsza­bályt nem foganatosította -Vi hangzik a határozat. A tsz- etóben az általános, valamint a mezőgazdasági és a szak­mai óvórendszabályoknak mindazokat az előírásait al­kalmazni kell, amelyek meg­tartása a tsz-tagok és csa­ládtagjaik testi épségénelii egészségiének megóvása ér­dekében szükségesek. Mun­kabeosztás, vagy munkaköri változtatás esetén — még ú munka megkezdése előtt —- minden tagot és családtagot efmélefi, valamint gyakorlati balesetelhárítási * oktatásban kell részesíteni. IdénymuúJ kák előtt a különösen vészén lyes munkákban, amelyek közé a sálózás is tartozik, d részvevők számára közvetle- «31 a munka megkezdésé el®* külön balesetelhárítási oktatás* a munka megkezs kezdését követő két hét el- teftóvel meg kell isméiéin® S A szakszervezeti mar*: feüvédetmá fcKtgyelő és ä szakszervezetek megyei te- orácsa keménye szerint ú tsz a balesetelhárítási düö- írásofca* megszegte, mert i\ sérültet az óvóíendszabálycfej ra a gépkezelő nem oktatást ki, továbbá a gép mxbO dv> széfnek ehtogtdásá* a gépkej zelőnek kelteti volna magg szümtetatte; Ái toály rtSörja, hogy a csak olyan marikéval szabad szükséges szakmai és mám; kávédéiról ismereteket els;> játította. Súlyosbítja a helye esetet, hogy a szövetkezetbe« mér korábban is eltűrték, hogy az eldugulást a beosz­tott dolgozók szüntessék meg, Ezért az a körülmény, hogy a sérült öntevékenyen kez­dett a tisztításhoz és ezzel az üzemi baleset bekövetkezé­séhez hozzájárult, a tsz fe­lelősségét nem szünteti meg. Hajdá Endvq , 1

Next

/
Thumbnails
Contents