Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
Egyenjogúság P'*’ — Pedig az akarat az megvolna bgnnem. Hazame- * gyek, kezembe veszem a könyvet, szeretnék olvasni. Csali "már nem bírok. Kiesik a könyv a kezemből, de én már nem veszem észre, mert elalszom. Fáradt vagyok. Szerencsés Ilona húszon- égy éves tsz-tag mondta ezt, amikor azt kérdeztem, mit csinál a napi munka «tán, ha hazamegy. A fiatal növényvédő szakember az apci Béke Termelőszövetkezetben dolgozik, ahol a tagok döntő többsége nő. A közös gazdaságban 176 dolgozó tag közül 134 a nő, 42 a férfi. A férfiak általában a gépeken dolgoznak, a nők végzik a manuális, igen-nehéz fizikai munkát, a nyári szezonban bizony nem nyolca de még csak nem is tíz órán keresztül. Nem ritka a frzenöW tizenhat őrós mtmteanap (Semi ! I & te'ntelÖsgöv'efkeaeSbtH ttolgözó nők keresete nem rossz. Az elmúlt év összegezését böngészve non extrém példát ragadva káj a következő fizetéseket erafítífheí- nőm: Almást Istváwxé átlag- keresete 2047 forint. Balog ti «kínosáé 2628 formte* toe*a» seffc az elmúlt esztendőben havonta. Kovács Imréné fizetése 2133 forint volt. Az egy tízórás napra jutó átlag- kereset a nőknél 83,03 forint, a férfiaknál 89,50 forint volt. A különbség a munkák differenciáltsága miatt, a nagyobb szaktudást igénylő, géppel végzett munkák következtében adódik. •— Hogy igyekeznek köny- nyebbé tenni a termelőszövetkezetben dolgozó százhar- mincnégy nő munkáját? — Erre sajnos csak egy mód van-; megszüntetni a túl munkaigényes kultúrákat — válaszol Almási Pál, a termelőszövetkezet elnöke. Amit lehet, azt gépesítjük. A kalászosok termelése gyakorlatilag nem igényel kézi munkát. A ^zöldborsó betakarítását gépesítettük. Az idén a rossz idő miatt nem tudtuk tökéletesen kihasználni a gépet. Jövőre még jobban rámegyűnk a vegyszerezésre, hogy minél kevesebb munkát hagyjunk a kézre,, de mindent nem tehet gépesíteni. Jövőre mát nem termelünk paradicsomot, Uborkát és burgonyáit. Hiába, nem megy. A tagság életkora hatvan év- Szomszédunkban egymást érik 9 különböző ipari üzemek, a verseny elég kegyetlen és mondhatnám egyoldalú. Nem mondom, ma már jól keresnék a tagjaink. Itt van például Cselke Mihály né: 1380 négyszögöl sárgarépán nyolcvan napi munkával keresett 13 411 forintot. De azzal aztán dolgozni kellett. Én azt hiszem, hogy ma már nem is annyira a jó kereset, mint a kényelmes munka a fontosabb. V. A nők többsége érvényesül a vezetésben?-— Igen. A vezetőségben hét- tag van, ebből négy. nő. Az ellenőrző és szociális bizottság hat tagja nő. Három brigádvezetőnk van. Kettő nő. Dómon a Legfelsőbb Bíróság i m States«*»« Sgera; RaratesztífcwgC EÜSK^ leg ml a fanta«Bfciliu,3 abban; ami 30 éw múlva lesz, vagy lehet? Ami* a ma élő merné ■zedék többsége öregen, vagy derék-korban, de megélte! és megláthat? Fantasztikus saz —• manapság? —ami (mondjak a tudományos terológia széria* 2300-r<í várható például. Etentaszfcí- kus aa, amis föratasztikBS! Mindenesetre a televíziói e bimst viselő műsora nem volt fantasztikus, még csak különösebben érdekes sem, sőt helyenkrrzt kimondotta a aanalmas. Ha jól belegondolok, hogy egy 3yen rendkívül nagy lehetőséget ígé- 8», manapság széles köröket ' érdeklő műsort tökére iu ilyen szfovorralan megvalósítani —■ a műsor és nem a> közreműködő tudósok Kán- vonaláról van szú,- félreértés ne essék! —s ea az esőtek fiSteyoinQ teWbeÉ3- gében még e sok naivságot elbíró és megengedő műfajon belül is, —• végül kiábrándítóan naiv. Nem tudom. „Nagy marhaság’* — maradija az ember dühösen a végén és elzárja a televíziót, hogy soha többé ne nyissa ki, olyan leradmiett eL Aztán a következőt újra néz# Tófűn azért; mert n<em érheti az embert valódi (meglepetés ezekben a „krímikben”? Már úgy értem a meglepetést, hogy itt a végén. mindig kiderül a gyilkosság és, hogy ki a gyilkos. Győz az igazság! Esi az emberek a telkük jö^jíétt mktd igazságpártkjfe. fejritrJccJ Ä vezetésben tehát magas a nők aránya. így is van ez jól Apcon, hiszen ez az arány híven tükrözi a tagságban 0 férfiak és a nők arányát. Nagy hiba lenne azonban, ha a női egyenjogúságot csupán arra korlátoznánk, hogy milyen szerepet töltenek béná nak a veretesben. Vezető öeaszt&jba dtysm- érober kerüljön, akarnék képességei megfelelnek a speciális követelményeknek. Az egyenjogúság a rvún— ctermapi munkában ne úgy érvényesüljön, hogy a munkák elosztásánál figyelmen kívül hagyjuk a nemek sze- • rmti megcsalást. Ez álegyenjogúság. A sajátos női adoflt-i ság fígyeiesirbevéteiévei differenciált munkateher őség biztosítani t a nőknek, ez az, igazi egyenjogúság. Nézzünk szembe a vá#6 Sággal. Mezőgazdaságunkban* a technikai tudónKinyos forradalom még nem érkezett: olyas szintre, hogy véglegesen meliőzm lehessen-a fiat-* kai munkát, f ä jövő fmmam -&■<£>pete rohamos tóeöódítósa, e> kcmSzátás széles körű bevezetése és elterjedése következtébe« —- sokfeaä tágabfo* lehetőséget ad a nők xnm~ denmapi munkájának megkönnyítésére a mezőgazdaságban. Ám addig is minden termelöszövetkezetbea figyelembe kellene ven*», hogy az egyenjogúság címszó alatti lehetőségeket az eddigieknél sokkalta jobban ki lehetne Ós dal keltene Baleseti perekben aa utóbbi időben, több fontos állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Rádfilt a fal Egy vidéki özvegyasszony háza aláfalazásához segítségül hívta egyik, ismerősét. A munkát egy kőművesmester .alkalmazottja irányította. A kőműves előbb az épületet vizsgálgatta, s eközben az egyik fal ledőlt, és maga alá temette a segítségül hívott férfit. A szerencsétlen ember olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hosszú ideig táppónzáUományban, volt, majd rokkantsági állományiba helyezték. Az illető a táppénze, valamint nyugdíja és a korábbi keresete (közötti különbözet megfizetéséért pert indított az özvegy és a kőművesmester ellen. A járásbíróság megállapította, hogy az özvegy a házon mér korábban, is végeztetett olyan munkálatokat; amelyek a fal ledőlését előidézhették, ezért, mint az épület tulajdonosa, felelősj De a kőművesmester is felelősséggel tartozik segédjéért, mert elmulasztotta azoknak az ó vintézked. ésekraafe megtételét, amelyekkel a fal kitíőlését megakadályozhatta volna. Helytelenül járt el a sérült is, mert a kőműves Vizsgálatának befejezése előtt, —• teljesen szükiségte- teuü! — a fel mellett tartóz^ fcodva, a földet egyengette! Az 3 gcwdafiainságát a bíróság nagyobb mérvűnek ta*; Suita, ezért a2 özvegyet éé-ea Sperost együttesen csak) a tfcár 20 saázaliéikának: vteriká- séne kötelezte. Ezt az ftóle* tet a a negyei bírótógjog!erójte emelte, ■ ■ Törvényességi SvSswá dz figy a Legfelsőbb Bírósá^elé került amely kimondta; a2 •iparost, az ovi rrtézkedébek: elmulasztása miatt, súlyosabb felelősség terjteR, m*nS az özvegyet, vagy a sérültet és ennék a kármegosztásban is kifejezésre kell jutni«- Ezért a Legfelsőbb Bíróság az iparos felelősségét b kár 70, az özvegyét 20 százalékában állapította meg; míg a sérült a fennmaradó K) százöMkioO köteles väsebiü Fellökte a bika történ* egy tsz-ben. Egy elszabadult bika fedőkbe gondozóját, aki elesett, fejét egy beton tartóoszlopba ütötte és . olyan, súlyos sérülést szenvedett, hogy néhány perc múlva meghalt. Az özvegy kártérítési pert indított a tsz ellen. A szövetkezet azzal védekezett. hogy a balesetért kizárólag az elhunyt felelős, mei't vigyázatlanul vezette helyére a bikát, és a lánccal nem megfelelően rögzítette a jászólhoz. Az állat- gondozó balesetvédelmi oktatásban részesült, tehát tudnia kellett, miképpen kell a bikát megkötni. A járásbíróság a keresetet elutasította; mert úgy vélte, a szövetkezet részéről óvórendszabálymulasztás nem történt. Ä megyei bíróság az ítéletet helybenhagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határ»« za/thozatalra kötelezte. A határozat indokolása a következőket mondta kit — A mezőgazdaság! termes Tőszövetkezet —- vétkességére való tekintet nélkül — köteles megtéríteni tagjának, ha-: Sála esetén hozzátartozójának azt a kárt, amely a tagsági Viszonyból eredő munka- végzési kötelezettség teljest lése közben, a tag életének; egészségiének vagy testi épségének megsértésével kap-J fcsolaiíban keletkezett. Nem felel a szövetkezei, ha bizonyítja, bogy a kárt működési körén kívüleső, efhórítha- futtám ok, vagy kizárólag a tag magatartása okozta. A szóban forgó baleset munka- végzés közben történt. Tehát a tsz-nefc kellett volna bizonyítania, hogy azt elháríthatatlan külső ok, vagy Jdzárólag aa elhunyt hibája okozta. A bika egy lánccal volt a jászolhoz kötve, hol« ott aa óvórondszalbúly kel oldalra történő kikötést ár elő. Ezenkívül vele egy Istállóiban, közel hozzá egy te*; hón is volt. Ha a bikái az előírásnak megfelelően két lánccal kötik ki, a baleset nem következhetett volna bet Ez a kikötés! mód an nál la inlofeoltabb volt, mert a bikát tehénnel egy istállóban ianitasztiikws. ^ Bebizonyosodott, Rogy Bok- tsáértő kézben még a fantasztikum is tömény saatorn kU: tetszett nekem. JfetífegSURB Összeállítás és vágás, aa a rendezői „szerénység*, fás ügyesség), hogy semmi mást ■nem akart, Csák egymás után, „ahogy ;iön*, kellemesen és igényesen szórakoztatni, — nos, ez nagyon tetszett nekem. Persze, akadt ebben némis része például B. Amiarantov pantomim művészetének, Ella Fritzgeraldnalk és Kovács Kati invenoiózus számának is. E könnyeden igényes és igényesen könnyed Rögtönzöttnek tűnő esztnád műfaj, — a televízió vérbeli műfaja. » yMtíkfret, fefiigyettä í.. rágyújtott a pipára ismét és nem hitt a gyilkosnak. És neki lett igaza — ő jobban tudta ki a gyilkos, mint maga a gyilkos. Sóikat tűnődöm, hogy miért bámulom én is. újfent is száradó) torokkal Maigret felügyelőt' meg a többi felügyelőt, ami kor a tévére írt történetük t «gsa. cteeemtoa &, kedd JhfxtHÍj Jtmmtz mm unwm KKX». fgv aztán az eljárás kéttkev« deményezője, Perkins és Jervis is szükségesnek tartották leszögezni a Journal of Forensie Sciences 1966. januári, számában közzétett közös cikkükben, hogy „az aktiválásos elemzésnek még hosszú utat kell megtennie, amíg a kriminalisztika megszokott módszerévé válik... Túl korai alkalmazása tönkreteheti mindazt, amit ez a módszer a jövőben a krimA- nalisztlkáraak nyújthat”. Mikronyomok, de NAE nélkül A bűntett színhelyén egyre ritkábban találhatók hagyományos bűnjelek, mint: ujjlenyomatok, lábnyomok, ottfelejtett szerszámok stb. A súlyos esetekben, amelyeknek elkövetői tapasztalt bűnözők, akik a legapróbb részletig előkészítették bűncselekményüket, a rendőrség általiban csak nagyon ritkára sam BafitfB ta (nyomokat. Érthető hét, hogy az utóbbi évtizedékben döntő jelentőségűvé vált a mik« rányomok felfedezése és felhasználása. Ezek a szabad szemmel szinte iáiBiatatlan nyomok lehetőséget adnak a nyomozóknak arra, hogy — a tett színhelyén talált „bizonyítékok” szerkezetének, színének és összetételének elemzésére szolgáló korszerű módszerek révén — végleges következtetéseket vonjanak le. Az 7960, ápríKs 8n*a vh> radó éjjel Bázel városában a Durand és Huguenin Vegyiipari Művekbe hívatlan vendégek látogattak el. Vágópisztollyal felnyitották és teljesen kiürítették a gyár pénzszekrényét. A „támadás'’ sikerült: a zsákmány 700-000 svájci frarakot/tett ki. A rendőrség kiszállt, fényképezett, aprólékosan megvizsgálta a helyszínt. Hiába. Nem talált sem láb-, sem ujjnyomé'-*'*', a rablók semmiféle-. na sem maradt ott. A kassza túrásnak e ' w&fgsztfSrjSfry fcsari&reiri fellelhető minden hulladéka a ragasztószalagra került. Amikor az esetet nyilvánosságra hozták, egy vámtiszt- viselő értesítette a rendőrséget, hogy a betörés éjszakáján a Pont des Trois Roses környékén látott valakit, aki valamiféle nehéz tárgyakat dobott a Rajnába. A vámtisztviselő által meg- . jelölt helyen, három méter mélységben valóban megtalálták a betörésnél hasznait valamennyi szerszámot: egy nitrogénes és egy acetílénes palaokot, egy bőrtáskát, benne a vágópisztollyai és egyéb szerszámokkal. A táska belsejében elmosódott bélyegzőnyomra bukkantak. Színszű- rővél lefényképezték és a bélyegző szövege olvashatóvá vált. Ez volt az egyetlen konkrét bűnjel. A nyomozás tehát e csakhamar igen „beszédessé” váló bélyegzőtől indult ki. A bázeli rendőrség ugyanis felkutatta az üzletet, ahonnan a táskát vásárolták, és megállapította, hogy, a nyomok a határon I tatra vezetnek. Ekkor értesfI tették az Interpolt. Néhány hét múlva Weilbara és Máj- oa-Frankfurtban letartóztattak négy személyt, akik azonban makacsul tagadtak. Semmi közük sincs a bázeli betöréshez — mondták. A bázeli rendőrség laboratóriumára hárult a feladat, hogy terhelő bizonyítékokat szolgáltasson a letartóztatottak bűnösségének igazolására. A szakértőknek csupán a tett (színhelyéről összegyűjtött, : valamint a letartóztatottak oahám talált mikrónyomok álltak rendelkezésükre. És «szék a nyomok döntő jelentőségűek voltak. Ä betörés színhelyén teffiáft' hulladék-részecskékben, valamint a pénzszekrényről levált parányi részecskékben a vizsgálat néhány sárga, zöld, piros és kék festékparány jelenlétét mutatta ki. Ezeknek szerkezete, színe és ösz- szetétele pontosan egyezett a folyó vizéből kihalászott szerszámokon talált festéknyomokkal. A gyanús egyének ruháján és két gépkocsijukban ugyancsak találtak zöld, piros, sárga és kék fes- tékpikkelyeket, amelyek azonosaik voltak a betörés színhelyéről gyűjtött porban talált darabkákkal. Az egyik gyanúsított sapkáján több piros, vöröses és szürke textilszálat találtak. Ezek az igazgatósági szobából odavitt szőnyegről származtak, amelyet „piurika” közben a páncélszekrény elé tartottak, hogy eltakarják a vágópisztaly lángját. tartották, pedig előírás »ee« rint külön istállóban kell tartani. A szövetkezet tehát a felelősség alól nem tudta kimenteni magát, csupán annak vizsgálatáról lehet szó, hogy az elhunyt vétkes ma« gatártásával közrehatott-e a baleset -bekövetkezésében, és ha igen, milyen mértékben. Ennek tisztázására a járás- bíróságnak új eljárást kellett indítania.' A. silókombájn levágta a kezét Egy tsz-tag, mint kormányos, a silókombájnnál dolgozott. Munka közben a ki- fúvó rész eldugult. A kormányos meg- akarta szüntetni a hibát, de mielőtt még a vágó rész megállt volna, a fedelet bal kezével felnyitotta. Ennek közvetkeztében köze a tokba került, és a kés keze fejét levágta. A SZOT ö sérültnek nyújtott segély, továbbá a részére megállapított havi járadék összegének visszafizetéséért a tsz ellen fizetési meghagyást bocsátott ki. Ennek hatályon kívül helyezéséért a tsz pert indított. A járásbíróság helyt is adott a keresetnek azzal 02 indokolással, hogy a bat; esetet a sérült gondatlansága okozta. A legbőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította, — A munkáltató köteles a Betegségből vagy balesetből származó biztosítási szolgáltatások költségeit a biztosító isi szervnek megtéríteni, ha ö vagy megbízottja, a reá kötelező balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályt nem foganatosította -Vi hangzik a határozat. A tsz- etóben az általános, valamint a mezőgazdasági és a szakmai óvórendszabályoknak mindazokat az előírásait alkalmazni kell, amelyek megtartása a tsz-tagok és családtagjaik testi épségénelii egészségiének megóvása érdekében szükségesek. Munkabeosztás, vagy munkaköri változtatás esetén — még ú munka megkezdése előtt —- minden tagot és családtagot efmélefi, valamint gyakorlati balesetelhárítási * oktatásban kell részesíteni. IdénymuúJ kák előtt a különösen vészén lyes munkákban, amelyek közé a sálózás is tartozik, d részvevők számára közvetle- «31 a munka megkezdésé el®* külön balesetelhárítási oktatás* a munka megkezs kezdését követő két hét el- teftóvel meg kell isméiéin® S A szakszervezeti mar*: feüvédetmá fcKtgyelő és ä szakszervezetek megyei te- orácsa keménye szerint ú tsz a balesetelhárítási düö- írásofca* megszegte, mert i\ sérültet az óvóíendszabálycfej ra a gépkezelő nem oktatást ki, továbbá a gép mxbO dv> széfnek ehtogtdásá* a gépkej zelőnek kelteti volna magg szümtetatte; Ái toály rtSörja, hogy a csak olyan marikéval szabad szükséges szakmai és mám; kávédéiról ismereteket els;> játította. Súlyosbítja a helye esetet, hogy a szövetkezetbe« mér korábban is eltűrték, hogy az eldugulást a beosztott dolgozók szüntessék meg, Ezért az a körülmény, hogy a sérült öntevékenyen kezdett a tisztításhoz és ezzel az üzemi baleset bekövetkezéséhez hozzájárult, a tsz felelősségét nem szünteti meg. Hajdá Endvq , 1
