Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
Jk lakosság szolgálatában Szövetkező kisiparosok A javító és szolgáltató tevékenységben, különösen. < vidéken, jelentős a szerepe a íisztea kisiparnak, ám ép* pen a falvakban és kisvárosokban, számos objektív tényező nehezíti munkájukat Közismert tény, hogy az (anyagbeszerzés és főleg a fcószletezés milyen nagy gond a vidéki kisiparosok- inak. Ennek a gondmafe a (megoldására a SZÖVOSZ és Kisiparosok Országos Szervezete közös ajánlással fordult az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek- íez, valamint a kisiparosokhoz. Az ajánlás javasolja, hogy a. magánkásipainosofc minél nagyobb számmal lépjenek be tagként a fogyasztási szövetkezetekbe és ta szövetkezés előnyeinek '•’elhasználásával ígyekezze- raek gondjaikon segítem. Ha a kisiparos a fogyasztási szövetkezetbe belép, nem adja fél önállóságát, ugyanakkor élvezheti a szövetkezés számos előnyét. Mint a fogyasztási szövetkezet tagja, kedvező beszerzési lehetőséghez juthat, sőt, megfelelő előrendeléssel megr oldhatja az anyag- és alkatrész-készletezés — számára jelentős befektetést kívánó — gondjait is. Városokban, megyénként arra is lehetőség nyílik, hogy a kisiparosok önálló fogyasztási szövetkezetét alapítsalak, s e szövetkezetek kifejezetten csak* a kisiparosok (.anyagbeszerzési, készletezési, műszaki fejlesztési gondjaival foglalkozzanak. Mind a kisiparosok tagiként való belépése, mind pedig az önálló kisiparosok fogyasztási szövetkezete arra is :ió alapot teremthet, hogy a iriányciltkek megszüntetésére irányítsa a kisiparosok figyelmét és az előállított hasznos termékek a szövetkezeti kereskedelem útján .serüljenek forgalomba, Á fogyasztási szövetkezeitek országos hálózata olyan közgazdasági erőt képvisel, amely önmagában is segítséget jelenthet az ország kisiparosainak. így a fogyasztási szövetkezeteik több mint 40 milliárd forint értékű áruforgalmat bonyolítanak le, időnként közel 25 ezer kereskedelmi egységben. Az árufuvarozási feladataikat (500 saját és több száz bánéit gépkocsival látják él. Népi ellenőrök vizsgálták Miért rossz a teher- és személy gépi árművek alkatrészellátása ? — Hol tudja beszerezni e hiányzó autóalkatrészeket? — Egyeseket sehol, másakat csak fekete csatornákon keresztül. (Egy egri Skoda 1000 MB tulajdonosa). — Borravaló ellenében as ATJTOKER szaküzleteiben. Ha megkapjuk, a minőség is elfogadható. (Hillman Super Minx mátka gyöngyösi tulajdonosa). — Belső, illetve a külső gumikat jelenleg sehol, a német fékolajat magánkisiparosnál, a fékcsöveket ugyancsak. (Detki autótulajdonos, Trabant 601-es gépkocsija van). A Heves megyei népi ellenőrök megyénk huszonhárom egységénél — autóközlekedési vállalatoknál, AFIT- üzemegységeknél, ktsz-efcnál, tsz-éknél autójavító kisiparosoknál, autóműszaki szűkülte* teknél és gépjárműveket üzemeltető vállalatoknál — folytattak alapos vizsgálatot, hogy feltérképezzék a teher- és személygépjárművek alkatrészellátásának helyzetét, megállapítsák, milyen tényezők akadályozzák jelenleg az alkatrészigények jobb kielégítését? Az autóalkatrész-ellátás nehézségeit az utóbbi időben rendkívüli mértékben növelte az a tény, hogy a gépjárművek száma ugrásszerűen megemelkedett, A problémát csak súlyosbítja az a körülmény, hogy nemcsak számbeli növekedés történt, hanem a, gépkocsi- típusok is jelentős mértékben bővültek. Emiatt főként a lakosság használatában levő autóknál nőttek a gondok. Nincs Összhangban ezzel a nagy mérvű szaporodással a fenntartást és javítást végző kapacitás fejlesztése sem. A kellő időben el nem végzett javítások fokozzák at alkatrészéit elhasználódását, növelik a pótlási szükségletet Gyakori, hogy az alkatrész- beszerzési nehézségek, alkatrészhiány miatt az autójavítók több autótípus javítását egyáltalán nem is vállalják. Alkatrész hiánya miatt a termelőszövetkezeteknél havonta 3—i napot állnak a tehergépkocsik. Az egri 4. számú Autóközlekedési VálFöld alatti fal tfakó árvizedé mére X5SÄ Maros árterületén, az árvíz rongálta gáttal párhuzamosan ■föld alatti fal épül a város védelmére. Négyszáz méter hosz- szúságban tíz méter mély és ötven centimeter széles árkot nyitnak, amit vízzáró réteggel töltenek ki. Ezzel a kritikus ftsokeaspf? egyszer s mindenkorra elejét veszik buzgárok fee- letkezésének. tolatnál a tehergépkocsik 1,0 —1,8, az autóbuszok 0,4—0,6 százaléka volt üzemképtelen a vizsgálat időszakában, alkatrészhiány miatt. Az első háromnegyed évben a közel százötvenezer gépórából a tehergépkocsik 2050 órát ÓM- tok. Olyan jellegű kimutatás nincs, hogy milyen kieséseket okozott az állásidő, de nem kell hozzá különösebb fantázia, milyen kár éri a vállalatot, szövetkezetét, vagy a fuvarozíatót, ha „dologidőben” használhatatlan a teherautó. Különösen bosszantó, hogy filléres áruk —nélkülözni sehogyan sem lehet — miatt állnak sokszori a gépkocsik. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat ZIL 164 típusú tehergépkocsiját május 22-én vitték a Heves megyei Finommechanikai Vállalat autójavítójába, de október 23-án még nem lehetett befejezni a javítást a túlméretes dugattyúgyűrű hiánya miatt Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat ZIL 164 típusú csör- lős tehergépkocsija szeptembertől vesztegel hasonló okok miatt... A 4-es AKÖV egy év óta nem kap Warm- 'iva, Skoda, ZIL és IFA gépkocsikhoz nélkülözhetetlen alkatrészeket Valamennyi gépkocsitípushoz hiányzik a tűgörgő. A vállalatnak csak havonta 100—150 ezer kell ebből és kénytelen saját ■ műhelyében gyártani. Gyakori, hogy autóbonióból, kisiparosoktól szereznek be a vállalatok alkatrészeket. Az AJIT 16. számú Autójavító Vállalatának egri üzemegysége egyáltalán nem kap Ford, Renault, Opel és egyes Fiat típusú autókhoz alkatrészeket A probléma azzal kezdődik, hogy sem a gyártó cég, sem pedig a szállító vállalat nem ad megfelelő információt az új típusú gépkocsik alkatrészszükségletére. A helyi kereskedelem Egerben és Gyöngyösön működtet, olyan egységet, ahol autóalkatrészeket is forgalomba hoznak, de o felkínált választék nem. megfelelő, az elárusítók ‘aagy része szák- képzetten. Megyénkben egyetlen , magánkisiparos foglalkozik alkatrészek eladásával és ,,rőgl ismeröíseger* révén olyan anyagokhoz is hozzájut, amelyeket állami vállalat nem tud beszerezni. Különös helyzet. Mi lenne a megoldás? A legegyszerűbb: a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium csak olyan típusú gépkocsik behozatalát engedélyezze, amelyek pótalkatrész-ellátása biztosított, a gyártó cég garantálja a folyamatos alkatrész-utánpótlást. Ügy, mint a Ford Es- cord esetében. Az Országos Gumiipari Vállalat adjon több gumiabroncsot, mert a gumihiány nemcsak akadályozza a közlekedést, de a közúti közlekedés biztonságát it veszélyeztetik az elhasználódott gumiabroncsok. Az ATJTOKER monopolhelyzetben van és versenytárs hiányában nem ösztönzi semmi az ellátás javítására. A megyei tanács is sokat tehetne annak érdekében, hogy versenyképes konkurrencia alakuljon ki. Támogatni kell a megye kiskereskedlemét újabb autóalkatrész szaküzlet létrehozásában, segíteni kell a magánkereskedelmet is az ellátás javításában, hogy fekete csatornák helyett legális körülmények között lehessen vásáraim autóalkatrészeket. Piltey Elemér Borod! Tibor 1927-197« Ä Népújság szerkesztősége, a Heves megyei Lapkiadó Vállalat mély megdöbbenéssel jelenti, hogy Borod* Tibor, a lap tördelőszerkesztője, 1910. december 1-én reggel, 4S éves korában, rövid szenvedés után elhunyt, Borod* Tibort a Népújság szerkesztősége, a Heves megyei Lapkiadó Vállalat saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés, ★ iák egy hangos szavát sem: A legváratlanabb helyzetekben, amikor az egész napi munka után a túlfűtött idegek pattanásig feszültek, csendes mosollyal billentette helyre a megoldást követelő dolgokat. Ha éjszakánként hazafeli: bandukoltunk, zsebünkben ss még nyomdaszagú lappal, még mindig az újságról beszélt. Állandóan vizsgálta önmagát, a kollégákat, állandóan életének legerősebben, kötődő kapcsolatáról, az újságírásról beszélt Amikor életének «rtotső hetében mér annyim elfogyott az ereje és türelme, hogy olvasni sem tudott, még nap mint nap faggatott a Népújságról. Szeme kifogyhatatlan optimizmussal nézett ránk, és véleményt mondott: ezt vagy azt nem így kellett volna csinálni, Borodé Tiborral, aki iö&é üzemi lap szerkesztője, « Népszabadság munkatársa, a Belkereskedelmi Minisztérium sajtó-főelőadó ja, majd a Népújság törűelösserkesztöje volt, a magyar újságírás egyik szürke eminenciását vesztette eL A kollégák pedig egy kiváló munkatársiak és baráttól búcsúzták el szentélyében. Bölcs, utánozhatatlan derűvel szemlélte és élte az életet A jó újságírónak minden napja élmény, — írta és vallotta hivatásáról. Valóban élmény volt. Ahogy dolgozott, ahogy beszélt a munkájáról, különös többletet adott környezetének. Varázsa volt annak, amit csinált. Az újságnál a „leghálátlanabb* feladatot látta el. Nevével soha nem találkoztak az olvasók, mert ő gyúrta-képzel- te és öntötte színes, érdekes formába a kollégák írásait, Ö adott a nap mint nap megjelenő újságnak előkelő küllemet Lapzárta után a nyomdában soha nem hallót» Január elsején lép éleibe a gépjárművek kőtelező felelősségbiztosításának rendje 1971. január 1-én lép hatályod a kormány rendelete, amely újra szabályozza a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának rendszerét A kötelező felelősségbiztosítás alapján az Állami Biztosító téríti meg a károsultak részére a gépjárművek által akozott károkat a gépjármű üzemben tartója • tulajdonosa, használója, vezetője — helyett. A kötelező felelősségbiztosítás e szabályai kiterjednek a magán- személyeken és az álllami gazdálkodó szerveken, továbbá a szövetkezeteiken, társadalmi szervezeteken kívül a költségvetési szervekre és intézményekre is. A jogszabály értelmében, külön biztosítási szerződés kötése nélkül felelősségbdztosífásban részesül az ország tt» rületén közlekedő minden •— akár belföldi, akár külföldi — gépjármű: gépkocsi, autó» busz, motorkerékpár, vonta» tó, traktor. Külön rendelkezések érvényesek a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium, illetve alárendelt szervük által üzes*» ben tartott gépjárművekre. NOVEMBER KÖZEPÉN kezdetét vette a szakszervezeti bizalmiak választása, s ezt követi majd a műhelyek! és üzemek szakszervezeti bizottságainak, tanácsainak és a területi szerveknek a megválasztása. A jövő év elején és tavaszán, kerül sor az iparági szakmák kongresszusaira és a Szaktanács újjá- választására. Az elmúlt négy évben a magyar szakszervezeti mozgalom nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy megfeleljen .azoknak a politikai & társadalmi igényeknek, amelyeket a szocialista építőmunka segítése, támogatása igényel. A szakszervezetek mindenütt a kormánytól lefelé, egészen a vállalatokig, üzemrészekig részt vesznek a jövőt formáló elképzelések, tervek előkészítésében. S minden fokon kifejtik véleményüket, elmondják javaslataikat valamennyi kérdésben, amely érinti a munkásoknak, bérből és fizetésből élőknek az érdekeit. Szakszervezeti vélemény nélkül — a munkásokat érintő ügyekben — nem születnek döntések. Ez a gyakorlat most már nemcsak kormányszinten, de országosan is érvényesül. Persze, sok helyen nem a kívánt mértékben. Pártszervezeteink segítik a szakszervezeti munkát, és a közvélemény formálásában is élenjárnak azért, hogy a szakszervezetek megyékben városokban és üzemekbe: jobban végezhessék munka - . jufeak TaláS&oasi, persze, &•A szakszervezeti választások tettensőggel és kicsinyességgel is. Helyenként érződik még a régi szemlélet és gyakorlat. Annak az időnek a maradványa ez, amikor u szakszervezetek szerepe formális volt, mert az akkori szektás politika „szindikális- ta” bélyegzőt ütött a valódi munkásérdekekért szót emelő mozgalomra. Ez az időszak már régen elmúlt, de értelmi és érzelmi maradványainak utórezgései még nem múltak el teljesen. AZ ÜJJÄVÄLASZTÄST most arra is felhasználják a szakszervezetek, hogy négyéves számadásukkal együtt még tisztázottabbá tegyék a szakszervezeti munka helyét és szerepét a munkásközvélemény előtt. Mert jelentős tényező az, hogy a szak- szervezetek a társadalom érdekvédelmi teendőit összekapcsolják a konkrét, egyéni érdekvédelemmel. A széles körű érdekvédelmi tevékenység egyik legfontosabb vonása egész szakszervezeti munkánknak. Megfelelően élnek-e a szakszervezetek a kibővült jog- és , feladatkörrel? Az elmúlt négy év tapasztalatai kedvezőek. Ugyanakkor hozzátesszük, hogy még sok a bizonytalansági tényező és a bátortaleaaéft fe, gj teil irányban jéientkezSk: helyileg a jogos igények kiharcolásánál ne«p tapasztalható kellő következetesség; és a jogtalan igények és követelések; visszautasításában sem válik elég határozottá a szakszervezetek hangja. A négyéves munka vizsgálata kerül napirendre, e lényeges kérdésekben a szakszervezeti vezetőknek szükséges konkrét módon és pontosan fogalmazni a tagság előtt. A most zajló választásai egybeesik a IV. ötéves terv indulásával. Üzemekben, szövetkezetekben készülnek a következő ötéves tervek, s az új kollektív szerződéséit megkötése is —• most már öt évre szólóan — időszerű. Ezek a körülmények szinte ösztönzik a szakszervezeti bizottságokat és tanácsokat arra, hogy pontosan megfogalmazzák — a lehetőségek keretei között — az igényeket és azokat ötéves keretben érvényesítsék. De nemcsak a szociálpolitikai problémák fölvázolása jelent nagy munkát, legalább ilyen horderejű a bérből és fizetésből élők nevelésének, képzésének az ügye is. A munkások szakmai és politikai művelése nagy anyagi ráfordításokat ige- as&sÉeséfei s&aatoBck, uj összegeknek a jelentős hányadát a vállalati, üzemi alapokból szükséges biztosi- :ani. Hozzáértő szakszervezeti vezetők, akik ismerik az (izem, intézmény anyagi viszonyait, részt vesznek u középlejáratú tervek élőkészítésében, jól tudják, hogy mennyit lehet fordítani szociálpolitikai és a munkás művelődését szolgáló célokra. Legyen bátorságuk most ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket maximálisan biztosítsák a kollektív szerződésekben. FIGYELEMRE MÉLTÖ O választásnak az üzemi demokráciával összefüggő mozzanata is. A munkások véleményének, javaslatainak fölhasználását szinte minden vállalati igazgató igényli. De a munkásvélemények, javaslatok nem mindenkor jutnak el időben és megfelelő tartalommal az üzem vezetőihez. Nem az akarattal Van baj, hanem ózzál a konstrukcióval, amely nehézkessé, sokszor formálissá silányítja a véleményeket és érdemi észrevételeket. A választások idején alkalom kínálkozik arra is, hogy a konkrét helyzethez szabottan, megvitassák és formáliák az üzemi demokrácia célszerűbb érvényesülésének eszközeit és fórumait. Siklós János '"SS*» dnanhsi; g,
