Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

RÓMEÓ ÉS JÉ ISA O’asz film Shakespeare és halhatat­lan szerelmesei újból és is­mét alkotásra ihletik — majdnem azt mondtam, kény­szerítik — azokat, akik az élei és a lélek küzdelmeinek “ kifejezést akarnak adni: művészeket, akikben nem­csak a reneszánsz ' kor véres romantikája ver hullámokat, Iraners1 az is visszhangzik, ami a pillanatban az érzel­mek örökkévalóságát ígérik. Franco Zeffirelli, a film olasz rendezője ezzel a film­mel ismét lázba hozta a vi­lágot. Azokat is, akik .Shakespeare-t színpadról, vagy olvasva ismerik és minden bizonyára azokat is, akik sem színházba nem mennek tje, sem könyv alak­ban nem olvassák el a vero­nai szerelmesek megindító tragédiáját. A mai fiatalság — ez az egész kor ilyen már — ma nem tudna el­mondani olyan szerelmes val­lomást, mint ahogyan ezt Rómeó teszi imádott Júliája erkélye alatt, előtt, ostro­molva és ostromolta tva az egyetlen jog, az együvé tar­tozás jogán. A szivárvány- ;zenien színes, gazdag képe­set rejtő és villogtató shakespeare-i szavak egy­mást kergetéséből azért ma s kiérezni azt a fenségessé­get, amely a mi életünkből nagyrészt hiányzik s amely mássá, talán végzetesebbé és végletesebbé tette az ak­kori tetteket, Zeffirelli a film lehetősé­gei szerint mindent átment ,1 filmre, ami szövegben, tör­ténésben és jellemzésben ke­rek egésszé formálható. Nincs könnyű dolga! Olyan szöveggel és olyan színpad­dal kell versenyeznie, amely nehezen felbontható egység. Shakespeare puritán színpa­dán a környezetet is a sza­vak láttatják a legtöbbször. Gondoljunk csak a hajnal közeledtének leírására, a holdfényes éjszakai pompa ’átlátására! Ne feledjük azt .sem, hogy Shakespeare a környezet képeibe ágyazva indítja el a szerelmes val­lomásokat. Ezek a mondatok .mélyen beivódtak már a drá­ma ismerőibe, hogy ezek nél­kül megcsonkítottnak éreznék Shakespeare drámáját. Pe­dig\ a film — természetéhez hűen — hozza mindazokat a környezetadta szépségeket, amikről Shakespeare szín­padán csak beszéltek, hogy szárnyat adjanak a képzelet­nek, varázsolva szöveggel és az érzelmekkel, a sze­relmesek örök és meg­másíthatatlan szokása sze­rint. így aztán éppen az erkély-jelenetnél egy kicsit kép és 'szöveg egymást ke­resztezik hatásban. A rendező azonban, aki nagy múltú színházi szak­ember is, az újat mondás igényével a mai nézők sze­méhez és füléhez igazította a shakespeare-i drámát. A tizenéves Rómeó és a még tizenévesebb Júlia kiválasz­tásában a művészi bravúr nyilvánvaló: a mai kornak bemutatni, hogyan és miként hat az, amikor, az el­ső szerelem minden aka­dályt leküzdeni akaró szenvedélye át akar törni évszázados családi viszály- kodáson és gátat akar vetni az egymást faló kegyetlen gyűlölködésnek. A rendező két nagy szerelmi és két nagy hadakozás! jelenet fe­szítő ritmusába köti bele a történetet. A lírát álmodo- zóan élő fiatalok mellé egv robbanékony dadát állít, Mercutio meg Rómeó ellen­téteként gúnyolódik, szeret, marad pergő nyelvű pajtás és áldozat. Lőrinc barát is modernebb és maibb, mint ahogyan a színoadi szöveg­ben megelevenedni látszik. És a reneszánsz város pa­lotái, terei megértetik a históriát és elkápráztatják a nézőt: a stílushűség szélső határait megközelíti a ren­dező ott, ahol vissza lehet álmodtatni a nézővel a gaz­dag Veronát. Ruhákban, bú­torokban és építészeti reme­kekben gondolkodva is első­rangú ez a film. Bármilyen furcsa is ez az érzés, de az egész filmből éppen azok a részek hatnak teátrálisnak, amelyeket bizo­nyára az élet tesz teátrál's- sá: a temetés, .a köztereken és az utcákon való mozgás, felvonulás, akár verekedni indulnak a fiatalok, avár kedélves farsangi bálba ér-, keznek. Vagy a teatralitást abban a pillanatban elfe­ledjük, mihelyst a személyes szenvedély megszólal ? Min­den kérdés, ami a film kap­csán megszólal, csak azt bi­zonyítja, hogy ez a film re­meklés, egy nagy kultúrájú rendező-művész újszerű Shakespeare-értelmezése. Olivia Hussey, Leonard Whiting szerelmespárja mel-> lett John McEnery Mercutio- ja, Michael York mérték­tartó Tibaldja, Milo O'Shea Lőrinc barátja pontos jel­lemzés és színes alakítás. ■Mint hangulatot fokozó elem, Nino Rota zenéje lí­rával erőst! és ellensúlyoz­za a tragédia komorabb for­dulatait. (farlcas) Régiség» kereskedés Miskolcon Miskolc szívében, a Déry­né utcában, az egykori mű- kereskedésekhez hasonlóan üzlet nyílt. A tulajdonos Kompos László bányásztech­nikus, korábban maga is szenvedélyes gyűjtő volt. Fegyverek, népművészeti tár­gyak, ipartörténeti ritkasá­gok, ötvösmunkák sorakoz­nak a polcain, ahol szívesen böngésznek a gyűjtők és azok, akik — a mai divat szerint — valami ósdi han­gulatú tárggyal akarják dí­szíteni modern lakásukat. (MTI-foto — Kunkovács László) Hétien este nyit az egri Stúdiószínház Krzysztof Choinski: RIADÓ És az anyaköoyyvezető... ? Témában, formában egy­aránt érdekes produkcióval jelentkezik a Stúdiószínház: Krzysztof Choinski drámája a továbbélő, a lakkozott kül­ső mögött rejlő brutalitás, fasizmus ösrzelevőit elemzi újszerű, rendkívül szuggesz- tív módon. Egy nő lakására erőszakkal behatol egy joviális külsejű úri ember, aki követeli, ké­ri a nőt, hogy vetkőzzön. Ké­sőbb derül ki, hogy koránt­sem szexuális indulat fűti, hanem a hajdani iágerföhrer morbid vágya: felidézni a múltat, mini méretekben él­ni a fasiszta brutalitás való­ságát. A nő sokkos állapot­ba kerül, ideiglenesen el­veszti beszélőkészségét. A férfi érvel, követéi, kéj el eg a múlt eml élek épeinek fe1 idé­zésében. Enged-e a nő, élet­re kelthető-e újra a fasiszta brutalitás? Erre az izgató kérdésre válaszol a lerfgyel sze-ző drámája. Milyen gondot ielent a rendező számára a stúdió­színház sajátos műtatában tolmácsolni az írói gondola­tokat? — kérdeztük Sállót Gábortól, a színház igazgató­jától, a darab rendezőjétől. — Függöny nincs, a negy­ven ötven néző körülüli a színészeket:, majdhagy sze­replője a játéknak. Az egész darab jóformán monológ, hi­szen a sokkos állapotban le­vő nő csak az utolsó öt perc­ben szólal meg, addig néma játékának kell beszédesnek lennie. Mindez nehezíti 1 a színészek és a rendező mun­káját, nem szokványos s éppen ezért izgalmas felké­szülést kívánt. Erről beszél a darab fő-* szereplője, Upor Péter is: — Ilyen feladatra még nem vállalkoztam. Arra töreked­tem, hogy a fiatalok számára is hihetően jelenítsem meg a lágerparancsnok figuráját. Emlékeztetni, figyelmeztetni; ez az írói alapgondolat lé­nyege. Eh kéz m.érten igyek­szem alakítani. Bízom abban, hogy a színházkedvelő egriek megértéssel fogadják ezt az újszerű drámát. (i) AZ UJ.JÁN VADONATÜJ. arany pecsétgyűrű. Most kapta, a tanácsok húszéves évfordulóján, példás munká­jáért. Mielőtt meglátogattam, jó útravalóval láttak el a beszélgetéshez a felettesek; a dicsérő és az elismerő sza­vak biztattak. Arra gondol­tam ugyanis, hogy egy anya- könyvvezető annyi ifjú párt indít el a családalapítás út­ján látja el jó tanácsokkal, hogy talán — nincs is ma­gánélete ... Dehogy nincs! — És boldog? 1----Igen — válaszol most a z új:ágírónak úgy, ahogy szinte nap, mint nap neki is válaszolnak,' feltéve azt a bi­zonyos kérdést. — Huszonegy éves házasok vagyunk, egy nagy lánnyal és egy „majdnemnagy” fiúval. Nem bántam meg, s tudom, hogy a férjem sem. Mikes Zollánné, a Hatva­ni Városi Tanács anyakönyv­vezetője, tíz esztendeje adja össze a fiatal párokat, jegy­zi be az újszülötteket; és szomorú munkaköri köteles-* ségként a haláleseteket ís. Beszélgetésünk előtt nyilvá­nított éppen részvétet 'egy ÁH%ödy Jánosi maint XXX, Viszont Vollman há­zának szemetesládájában a rendőrök elégetett ruha- maradványokra bukkan­tak. Szomszédai vallomása ellenére nem emlékezett a nagyméretű vadászkésre sem. aminek ' a gyilkosság előtt birtokosa volt. Hát a‘ lány- nyal, hogyan áll a dolog? Igen, ismerte („a bálban ta­lálkoztam vele”), de akkor es­te nem is látta. Még azt is beismerte, hogy kocsijával járt azon a helyen, de Gae- ..ane Bouchard nem volt ve­le. A bizonyítékok egész sora szólt Vollman ellen, de a perdöntő bizonyíték csak a tárgyalás napján került a bíróság asztalára. Ez a bizo­nyíték a hulla kezében ta­lált hajszál volt, amelyet az NAE-módszer útján összeha­sonlítottak Vollman hajával. Az NAE-elemzés adatainak súlya alatt a gyilkos beis­mer . együtt volt a lánnyá' * ti f f fii if If I*1 lg?!), deceraboir 6.. vasárnap az autóban, hogy „játszott vele”, de nem jutott el „odáig” ... Dulakodás köz­ben — mondotta — kinyílt a gépkocsi ajtaja és mind­ketten kizuhantak. Hogy mi történt azután, arra nem emlékszik. Vollmant bűnös­nek nyilvánították és kötél általi halálra ítélték. Az íté­letet utóbb életfogytiglani fegyházra módosították. A bűnüldözés történetében ez volt az első eset, amikor a bíróság az NAE-elemzést perdöntő bizonyítékként el­fogadta. Thorwald mindezek ellenére azon a nézeten van, hogy „jóllehet folytak és folynak még kutatások a neutronaktivitásos elemzés terén, még nem jutottak el a haj azonosításában olyan technikához, amely lépést tarthatna az ujjlenyomatok technikájával. Mikro nyomok Kirk álma tehát még nem ■ ■ Jósult meg, de sok ' más . mieten a bűntett helyén ta it mikronyomok neutron uktivitásos elemzése pontos eredményekhez vezetett. A oűncselekmények színhelyén összegyűjtött elenyészően ap­ró anyagrészekből (parányi sárrögök, festékszilánkok, textilrostmaijadványok, ci­pőtalpra tapadt por) kiin­dulva a nyomozók gyakran felfedik1 a tettes kilétét. Ezek a mikronyomok né­ha döntő jelentőségűek. ,1920 — 1925 óta mindenütt, ahol mikroszkóp állt rendelkezés­re, keresték és különleges porszívó készülékkel össze­gyűjtötték ezeket a mikro- nyomokat. A gyakorlott tu­dományos szakértők, Sher­lock Holmes utódai, a mik­ronyomok vizsgálatakor sok hasznos tényezőt felfedeztek, míg mások elkerülték a fi­gyelmüket. Tudni kell to­vábbá, hogy nem minden bűntett színhelyére szállnak ki a tudósok. Az elemzés ak­kor nyújt precíz adatokat, ha a mikronyomokat külön­leges laboratóriumokban Vizsgálják meg. El kell te­hát szállítani őket a bűntett színhelyéről. A porszívó azonban nem csvpá-n a tár­gyak felszínéről g;,. a port és az esetleges mikro­nyomokat. A szövetek rostjai közül is kiszívja a napokkal, sőt hetekkel a bűntett elkö­vetése előtt odakerült port. így aztán sok esetben eltor­zították, meghamisították ezeket a mikronyomokat. A porszívó használata nagy ügyességet kíván, de még így sem alkalmazható minden esetben. Frey—Sulzer svájci kri- minalistának támadt az az ötlete, hogy porszívó helyett az irodákban és az iparban használt ragasztószalagot al­kalmazza. Ezek az egyik oldalukon ragacsos anyaggal bevont, egyszerű cellofánsza- lagok tekercsekben kerülnek eladásra. Ha az ilyen szala­got ragacsos részével a felté­telezett mikronyomokat tar­talmazó felületre helyezzük, majd leválasztjuk róla, a megvizsgált felületen levő apró részecskék a szalagon maradnak. Az így gyűjtött mikronyomok tehát „tisztáfi”, későbbi • „fertőzés” veszélye nélkül kerülnek a laborató­riumba. Frey—Sulzer egész rend­szert dolgozott ki a mikro­nyomok felkutatására, ösz- szehasonlítására. A legát- ütőbb sikert a textilrost- mikronyomok területén érte el. Ezek a nyomok különösen fontosak, mert elegendő a tettes és az áldozat egyidejű jelenléte egyazon helyiség­ben, hogy a tettes ruhájáról textilrostok kerüljenek az ál­dozat öltözetére, es viszont. A textilrostok megtapadhat­nak az arcon, a kezeken és & test más hozzáférhető ré­szein. Rátapadhatnak a bal­esetet előidéző gépkocsira, motorkerékpárra, villamosra autóbuszra. A Frey—Sulze módszer hatékonyságának ragyogó bizonyíték:, egy rab iógyilkosság felderítése volt. A bűntett színhelyén a fo­lyosó végén, biliárdasztal állt. A gyilkosságot a bili­árdasztaltól távol fekvő he­lyiségben kö vették el, a gya­núsított egyén öltönyén mé­gis a biliárdasztal posztójá­ból származó zöld textilros- tolcat találtak. A lakás apró­lékos átvizsgálása során Frey—Sulzer ilyen zöld ros­tokat talált a függönyökön és egyes bútordarabokon is. mivel az idő folyamán az egész lakásban szétszóródtak. A textilrostnyomok össze­hasonlításának módszere szüntelenül tökéletesedett és egyre pontosabbá vált. Fel­ölelte a textilanyagok és a napjainkban festéükre hasz­nált színezékek (színárnya­latok) egész bonyolult skálá­ját. A mikronyomok elemzé­sére szolgáló laboratóriu­mokba behatoltak a legkor­szerűbb módszerek, mint az árnyékolt és megvilágított látómező módszere a polari­zált fény alkalmazása, a fá­ziseltolódás kihasználása alapján, a fluoreszkálás mód­szere ibolyántúli fényben, és így tovább. Ahol a mikrosz­kóp nem bizonyult eléggé hatékonynak, a színárnyala­tok ^pontos megállapítása spektrofotometrikus elem­zést, a különböző színárnya­latok megkülönböztetésére pedig papírkromatográíiát is. alkalmaztak. Ez lehetővé tette az összetett színek fel­bontását és tanulmányozását. Ezt, a többi között, az em­beri szervezetbe került mér­gek felfedezésére használ­ják. Mielőtt ezt az . alfejezetet ezárnánk, térjünk vissza az NAE-módszerhez. Ez a kü­lönböző mikronyomok elem­zésére szolgáló eljárás. új távlatokat nyitott a krimina­lisztikai kutatásban. Csak- nogy az NAE bonyolult’ és Költséges felszerelést kíván: atomreaktort, elektronikus '! ■ vet és egyebeket ifolytatjuk) bejelentőnek, s tatán arra gondolt, hogy előtte való nap milyen szépen sikerült az az ötös névadó... — Tudja, nagyon elkeseri tő — tér át egy új témára —. amikor a válást kell beje­gyeznem. Azoknak ... akiké::' nemrégiben én adtam össze. „Hát ez lett belőle...?” kér­deztem az egyik fiatal asz- szonykát. „Nem sikerült.. ” Ennyit válaszolt. — Tíz év alatt hány párt adott össze? — Amikor mondta, hogy jön, igyekeztem össze'zámol- ni. Közel kétezer pár mon­dott előttem igent. — Egyszer maga is igém; mondott... — RÉGEN VOLT AZ — neveti el magát. — 1919-ben kötöttünk házasságot a fér­jemmel. Ö most a MÁV-nál dolgozik. Művezető. A tech- ni ka embere — teszi hozzá, — A fiam is ezt örökölte. Odahaza állandóan fúrnak, faragnak... A lányom nem­sokára végez a felsőfokú ta­nítóképzőben. — Bocsánat • a kérdésért: veszekednek... V — Nem lehet az én férjem­mel veszekedni! Csendes em­' bér, s ha valamit elkezd „bütykölni” se lát, se hall. Annak idején lelkes kultúro- sok voltunk. Ö volt a szín­padtechnikus, én meg hol szerepeltem, hol súgtam, Ilyen apró közös érdeklődés is meghatározza a viszonyt két ember között. Azt persze nem mondom, hogy időnkén: nincs összezördülés, de ez emberileg érthető. Hol nincs? Csak ne legyen ebből rend­szer, ne borítsa fel a szép harmóniát. Nem is tudom már, mikor volt, hogy így tett pontot egy kisebb vita végére: „És még te adsz ta­nácsokat a fiatal párok­nak?” ... NevettiAnk, s ez­zel visszatért a béke. — Házi munka? — Késpn járunk haza. Az apróbbakat elvégzi a nagy­mama — nem is engedné másnak! —, a, nagyobbakat, mint például a nagymosás, együtt végezzük. — És a házasságkötő te remben ... ? — Ha arra gondol, hogy végighallgatott-e már... volt rá eset. Zavarban voltam. A gyerekek korábban mint „törzsvendégek” szerepeltek. KISZ-esküvőkön szavaltak. — Elgondolkodik. — De a leg­szebbek közé tartozik az aranylakodalom is; mér ilyen „házasságot” is kötöttem! Nemsokára lesz, négy év múlva, a mi ezüstlakodal­munk ... MIT MONDJAK? Örülök, hogy a boldog életre biztató anyakönyvvezető is boldog, és elégedett. És búcsúzóul meghívattam magam az „ezüstesküvőjúre”. Nagy té­ma! Ez lesz a címe: Az anya- könyvvezető ezüstlakodalma. teáias Gábw i

Next

/
Thumbnails
Contents