Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-05 / 285. szám
Az olvasó kérdezett nx illetékes tálaszoll Szakmai klub Gyöngyösön Az első foglalkozást december 2-ár. tartották meg a Gyöngyösi Városi Művelődési Központ helyiségében^ ezt követően minden héten ösz- szejönnek a Gyöngyösi Fodrász és Fényképész Szövetkezet. szakmunkástanulói, hogv hasznosan tölisék el idejük egy részét. A szakmunkástanulók ki ubjának megszervezését különböző okok serkentették. Ezek között említhetünk* vt is, hogy a vidéki fia* te’oknak legyen hol időzniük addig, amíg az autóbuszuk n >m indul vissza lakóhelyükre De arra is gondoltak a szövetkezet vezetői, hogy a fodrászat az egyetlen szakma. amelyben ■ nemcsali hazai, hanem Európa- és világbajnokságot is rendeznek. Erre fel kell készíteni a szövetkezet dolgozóit. A versenyzés lehetősége ambíciót is ad a fiataloknak. Ha mesterségüket magas szintre fejlesztik, az végső soron a különböző szolgáltatásőkban érzékelhető majd. Megállapodott a szövetkezet és a művelődési központ vezetősége abban. hogy a klubot a kölcsönös előnyök alapján megszervezik és működtetik. A központ adja' a helyiséget; a klub tagjai pedig ellenszolgáltatásként a tánckar és a színjátszók szereplésre való előkészítését, maszkírozósát végzik el. Az első szakmunkástanuló szakklub tíz fiatalt foglalkoztat, nyújt számukra továbbképzést a szövetkezet legjobb szakembereinek bevonásával. A tehén Kedd. 20.00 Magyarul beszélő NSZK rövidjátékfilrh. A Rainer Erler rendezte film a magyar rádióban is többször megismételt vígjáték filmváltozata, s arról a kardinális kérdésről szól, hogy egy tehén, ha feláll, előbb az elQlvasóink nap mint nap fordulnak levelekben és telefonon különböző kérdésekkel a szerkesztőséghez. Néha hiánycikkek hollétét reklamálják, néha útviszonyokról panaszkodnak. Sok kérdés nem csupán néhány embert érint, — tehát közérdekű. \ Íme a panaszokból és a válaszokból néhány: Mi lesz az egri Ldiosvaros útjaival ? ..Hihptetlenül nehéz a helyzetünk nekünk, akik itt lakunk az egri Lajosváros Iglói, Kassai. Lőcsei utcájában, vagy a Köztársaság téren. Az építkezések során, a közművesítésnél tönkrementek az utak. Aki saját gépkocsival rendelkezik, hetek óta nem mozdulhat ki járművével. De ami ennél is súlyosabb, ide nem ér fel a mentőautó, gyalog kell levinni a betegeket a Lenin útra" . . . írták. Az Egri Városi Tanács építési osztályának válasza: A panafezt kivizsgáltuk, és jogosnak is találtuk. A Lajos- város úgynevezett I-es tömbjében. a Pozsonyi utca, az Aradi utca és a Köztársaság fér közötti tömbbelsőben épülnek a KlSZ-társashá- zak. E területen ebben az évben közművesítést is végeztek, s ezek építése során természetesen tovább romlottak az útviszonyok. A közművesítéssel kapcsolatos építkezést december közepétak ki. A dokumentumok alapján készült dráma történelmi időszakot komponál izgalmas műalkotássá. A féléiéin bére Szombat 15.35 Magyarul beszélő olasz— francia film. Mintegy 20 éve közölt r ud re-. ig befejezik. A városi tanács határozata nyomán a közműépítés befejezése után az időjárási viszonyoktól függően 1971. év elején megkezdik az útépítést. Az első ütemben4 megépül az út Pozsonyi utca, Kassai utca. Köztársaság téri szakasza és veié a tömbbelső útjai. A KISZ-lakások építése természetesen tovább folyik, az elkövetkezendő években egészen a Fiumei utcáig, s ezzel együtt épülnek tovább a közművek és az utalt. 1071 végéig elkészül a Kolozsvári utca. a Pozsonyi utca. a Kassai utca első szakasza, e tömbbelső útjai, és az építkezéssel együtt a negyedik ötéves terv végére lesznek teljesen rendbe hozva a további utak. Addig is azonban a városi tanács illetékes osztálya intézkedett. hogy a munka be- ^ fejezőjével az utakat egyengessék el, s a mélyépítő üzem a Köztársaság téri és a Kassai utcai kátyúkat egy héten belül tüntesse el. A füzesabonyi Baross ufca sorsa „Olvastuk a cikket községünk fejlesztéséről, — írták a füzesabonyi Baross utca lakói, — de sajnos néni találtunk benne semmit r ml u'.cánk sorsáról. Pedig régóta érdeklődünk erről. hifi cn a távlati tervek alapján itt senki nem kap építési engedélyt., A mi utcánknak mi lesz a sorsa”? A községi' tanács erről is ir’ott felvilágosítást, — pótlóiig. a fejlesztésről szóló cik kit ez. A község rendezési terve ál ’pján a Baross utca helyén zöldövezet lesz kialakítva. Hogy az utca szanálására mikor kerül sor, erre pontos választ a községi tanács sem tud adni, hiszen ez összefügg a fejlesztési tervek végrehajtásának időpont iáival. Ez a község anyagi körülményeitől Is függ. Mindenesetry éppen ezért, mert a távlati tervben az utcát szanáljál?, új építé&i engedélyt továbbra sem adnak ki. Az építési tilalom azonban csak a lakóépületek" építésére vonatkozik. Tatarozni. mellékhelyiségeket építeni természetesen itt is lehet. És aki az utca lakói közül lakóházat kíván építeni, annak a községi tanács a község más helyén • cseretelket biztosít. És a lázmérő ? „Hetek óta szaladgálok a városban lázmérő után. Kisgyerekek vannak a házban, .nagyon hiányaik ez az alig néhány forintba kerülő eszköz, — írja egyik egri olva sónk, de írhatta volna a mé- gye más területéről is bárki, mert a lázmérő sajnos országosan hiánycikk. Hogy mit tesznek a pótlásra, arról néhány szóban 'azért tájékoztatást adott a gyógyszertári központ. Heves megyében évente 5—0000 lázméröre lenne szükség hogy az igényeket teljesen kielégíthessük. Sajnos a megrendelt mennyiséinek az OMKER csak töredékét szállította, — ezt a: mennyiséget igyekeztünk gyógyszertáranként arányostul elosztani. A korlátozott mennyiség azonban valóban nem elegendő. Tudomásunk szerint az OMKER tárgyalásokat folytét import - lázmérők beszerel; "-ál. • Remélhetően sikerül. A megyéi központ mindenesetre addig is igyekszik a rendelkezésre álló keretekből . mindenhová juttatni e valóban szükséges Cikkből. ★ . íme a válaszok, amelyek, ha nem is mindennek azonnali elintézéséről szólnak, mégis megnyugtatóak,, megszüntetik egyik-másik panasznál a bizonvtalanságo*. Olvasóink nevében is , köszönjük a gyors válaszokat. I ét* Valami nem síimmel ?' — Tudod, egyesek azt gondolják, hogy az udvariasság S kispolgári csökevény. Nem mondom, a múltban a- urlgyare ■ > kék valóban tudták, hogyan kell udvariasan viselkedni. II- | lemtant tanultak, hibátlanul ettek késsel-villával és szer-'.tr> tásosan köszöntötték a vendége; Persze, márottnl a- őri | vendégeket értem ez alatt. Az C etikettjük — igaz, csak .m> kik szólt, nem örvendeztette az alattvalókat. — Hé! János. Aggyisten. Mnos... Legfeljebb ennyi ■u» > fóti nekünk az úri finomságból. . > Nézem B. Jánost. Kellemes társalkodó gyors .észjárású > ember. Amióta nem láttam, talán egy árnyalattal deresebb > lett a haja, de az arcvonásai a regiek, > — Emlékszel, meséltem egyszer .neked, hogy mi so'rítt > voltunk testvérek. Apám juhász volt. birkák' között nőtt fel | a nagyapám is. Én, mint afféle kerek fejű lurkó, gyak . t | bejárás voltam a kastélyba. Ott azután ház alá fogott a be.> ronesz. Megtanított kezet csókolni, ajtót nyitni a vev'i ? előtt és haptáká1 Sásban megköszönni a tíz • vtgj a nűs; - - | tért, amit a vendégek a markomba nyomta Az Igazat m j- | vallva, afféle kis népi motívum lettem. Kedvenc, mivel- m | uraságnak éppen csak a gyerek hiányzón a bolfiagságáoöS. i Apám haragudott, hogy mindennapos lettem' ,ott bent'', í ahogyan ő nevezte a kastélyt. Anyámnak viszont jól iö!J ;k £ sőre, borsra a fillérek. Egyszer nekem támadt szegény 1 agam: ? —Mit nyalogatod te mindenkinek a kezet?' z Ekkor már nagyobbacska voltam. Iskolás. A szó mellbe | ütött és másnap, amikor a barcmesz a kezét nyújtotta, zseb- | re vágtam az ujjaimat. Ez volt az utolsó jelenésein a kas- 1 télyban. Kegyvesztett l.ellem... t Az emlékek belegabalyodnak a cigarettafüstbe, megre< meg a hangja, ahogy az apját említi. — De nem is unt’atlak ezekkel a régi históriákkal, csak < úgy eszembe jutnak, amikor az én kisebbik fiamra, az Imi< re gondolok. Hazajön, belöki az ajtót, nekem meg odaveti: < — Hát anyu? Van valami kaja a hűtőben? Egy hete jöttem rá arra is, hogy valójában nem tud ? rendesen villával, késsel enni, < ' — Nem tanítanak erre a napköziben? — Kanállal gyorsabb — dobfa vissza a szót. Tíz napja sincs, hogy a szomszéddal beszélgetünk a ház I elölt. Jönnek a gyerekek, az övéi is, de mintha ott sem l lennénk. — Nesze neked, mérnök házaspár — mondom este az | asszonynak, meg hogy ez nemcsak az iskola számlájára Iran- s dó. A sajátunkra is... s János barátom ma elemében van. Kétszer is megnró- s bá’om más vonalra átvinni a témát, de ő köti az ebet a ka> róhoz. 5 — Mondj már valami!.' Mégis, te szakmabeli vagy. Vagy S csak engem tudott kézcsókra, meg haptdkolásra bedre.sszí- { rozni a gróf kisasszony’' Ezeket a mi srácainkat nem lehet- l ne? Az iskolában, a napköziben, vagy jó. hogy magunkat ^ se húzzam 'ki, „idehaza"? Lassan ott tartunk, pajtás, hogy % mindent tudnak a gyermekeink. Ismernek nyelveket, járnál; ? balettra meg zongorára, csak éppen köszönni nem tudna1;. ? Érted? Köszönni.,meg a felnőttekkel udvariasan viselkedni. I Hát itt valami nem stimmel... Izgek-mozgok, nyelek nagyokat, de egyszer csak váratlanul megszólal a szomszéd szobában a lemezjátszó és felcsendül János- kedves nótája. Nagy szerencse, mert ha annak idején nem is. de most biztosan elégtelenre feleltem volna pedagógiából... | Szalny István ■ --- - ---------------- -1 - sfi két, vagy a hátsó két lábára emelkedik-e? Ne tekintsük ezt egyszerűnek, aminthogy a filmen szereplők sem tekintik annak, s késhegyig menő vitákat folytatnak a kérdésről, mígnem eldönteni képtelen kísérletre szánják magukat... Juli né halmi’U a j Csütörtök 20.00 Magyarul beszélő szovjet, dokumentum-játékfilm. A film Mihail Satrov írásából kéázült, s az 1918-as időszakot eleveníti fel, amikor a szovjet hatalom élethalálharcot vívott az intervenció ellen, s amikor a gazdasági helyzet katasztrofális volt. Júliusiján ült össze a szovjetek ö. kongresszusa, s itt a még erős frakciót képező baloldali eszerek élesen összeeshetek a fő kérdésekben a b " " o' ' ’ Ezt c harcot a breszt-klovszki béke- utáni hangulat is színezte, s bár az eszerek a kongresszuson alulmaradtak, a vereségbe nem nyugodtak bele lávidé-.i robbantotWHL december 5„ szombat gényéből Georges ’fcmri Glouzet rendező filmje, amely az, 1953-as cannes-i fesztiválon nagydíjat nyert. Hazánkban 1955-ben mutatták be s azóta vagy féltu- catszor felújították; már a televízióban is láthattuk. Valóban felejthetetlen film- élmény a Közép-Amerika egyik porfészkében játszódó történet. Varsói melód'a j Szombat 20.00 A kétrészes színmű közvetítése a Katona József Színházból. felvételről. Leonid Zorin lírai játékát két évvel ezelőll mutált!) be a Katona József Színház. A kétszereplős darab a háborút követően játszódik, s egy Moszkvában tanuló lengyel diáklányról és szerelméről, egv moszkvai egyetemistáról szól. Akkoriban m \g érvényben volt) a sv m '!. i ku’la korszakának az a törvénye, hogy szovjet állampolgár nem házasodhat össze idegen állampolgárral. E szerelem történetéi, s az azt követő 25 évet tekinti át az író. A fordítás Szendrö J ózsef munkája (Versek: Szabó Lőrinc fordítása.), rendező Ig- lódi István volt. Helgát Tö- röcsik Mari, Viktort Szían- kay István játssza. XXIX. Paul L. Kirk Cirme Investigation című könyvének első kiadásában ezeket írta: „Egy szép napon biztosan felfedezik a haj össeehason- lifásának végleges technikáját. amely a kriminalisztika szempontjából ugyanolyan fontos lesz, mint az ujjlenyomatoké . . ." Meglehetősen nagy horderejű kijelentés ez. s talán túlzottnak tűnik azok számára, akik megérték az ujjlenyomatok rendszerének diadalát. De nézzük meg, mire alapozza állítását Kirk. Egy közepes hosszúságú emberi hajszál átlagos súlya •U.2—1 milligramm. A hajszálban a szokványos vegyi elemek mellett — ilyenek a nitrogén, a szén, a hidrogén, az oxigéri, a foszfor, a kén s.tb. — csekély mennyiségben más anyagok »is találhatók, s ezek emberenként változnak", az illető táplálkozásától. környezetétől függően ;ek a szekundér vegyüle- L-knek nevezett ezüst-, arzén-, olom-, szilícium-, mangán-, arany- stb. vegyületek adatokat szolgáltatnak a bűntett helyén talált hajszálai? eredetére vonatkozólag. A tudomány tudott arról, hogy az említett elemek minimális mennyiségben léteznek az emberi hajban, de mindeddig nem rendelkezett olyan módszerrel, amely egyetlen hajszálban teljes biztonsággal kimutatta volna jelenlétüket. Kirk könyvének* megjelenésekor — tehát 1953-ban — ilyen módszer már létezett ugyan, de a kriminalisztikában még nem alkalmaztak. Ez volt az úgynevezett neut- ron-aktivitásos elemzés (NAE). amelyet , már 1936- ban alkalmazásra javasolt Dániában G. Hevesy és A. Levi, s amelyet a második világháború után tökéletesítettek. A módszer abban áll, hogy az elemzésre szánt anyagot (haj- vagy dohányszálacska, porszem) atomreaktorba helyezik és neutronbombázásnak vetik alá. A művelet tartama néhány perctől néhány napig terjedhet. A neutronáramlat hatására a mintában levő elemek, amelyek' természetes állapotban nem radioaktívak, radioaktívakká válnak, sugarakat bocsátanak ki; a sugárzás mennyisége és erőssége elemenként változó. A rendkívül érzékeny részecskeszámlálók segítségével lemérik a próbának alávetett anyag radioaktivitását, s ennek intenzitásáról pontosan meghatározzák összetételét. Henry Griffon, a párizsi rendőr-főkapitányság méreg- tani laboratóriumának a vezetője volt az első, aki ezt a módszert toxikológiai vizsgálatra alkalmazta. Griffon 1951-ben eredményesen alkalmazta ezt a módszert- különböző mérgek, főleg az áldozatok hajában levő arzén kimutatására. 1952-ben Robert E. Jervis amerikai krimi - nalista folytatta Griffon munkáját. Griffon és Jervis mindenekelőtt megállapították a haj átlagos arzéntartalmát (amely 0 és. 2,5 milliomod között váltakozik), majd ennek alapján elemzésre beküldött három hajpróbán 5— 10-szer nagyobb arzénmeny- nyiséget mutattak ki, ami a2;t bizonyította, hogy az áldozatokat arzénnel megmérgezték. A fenti esetekben ásványi eredetű mérgek kimutatásáról volt szó, tehát a vizsgálatot toxikológiai célzattal végezték, nem pedig személyazonosság-megállapítás végett. De hogyan állapítható meg valamely egyén személyazonossága egyetlen hajszál segítségével? A szekundér alkotórészek vizsgálata útján, az illető személyre jellemző töménységük kimutatásával. Jervis és munkatársai arra a következtetésre jutottal?, hogy nincs két ember, akinek a haja azonos összetételű lenne. Jervis 1956-ban terjesztette megállapításait a !?ana dai kriminalisztikai társul? értekezlete elé. Két évvt később, 1958-ban Kanadában az edmundstoni perben az NAE-elemzés az igazságszolgáltatás történetében első ízben hallatta szavát. És ezúttal személyazonosítási ügvben. , 21. atom. ni’ni detekiív" A szóban forgó perben Jacob Vollmann amerikai állampolgárt azzal vádolták hogy az 1958. május 16-ra virradó éjszaka megölt egy tizenhat éves kanadai lányt. A holttestet egy elhagyott bánya gödrében találták még. ahol néha szerelmespárok randevúztak. A lányt. név szerint Gaetane Bouchard-t, egy edmundstoni kútmester egyetlen gyermekét, késsel többször mellbe és hátba szúrták. Ez okozta halálát. A bal szeme körül, az arcán és a bal lábán látható horzsolások azt bizonyították, hogy a lányt több' méter távolságból a földön vonszolták; a kavicsos felületen vércseppek. elmosódott gépkocsinyomok látszottak, s ugyanott két gombostűfej nagyságú gépkocsilakk-szi- lánkot találtak. A boncolásnál kiderült, hogy a lányon nem követtek el erőszakot. Gyomrában emésztetlen csokoládédarabokat találtak egyik kezében hat centiméter hosszú hajszálat szorongatott. Ennek színe sötétebb volt az áldozat hajánál. Vajon a gyilkos haja volt-e? A gyanú rövidesen Voll- manra terelődött, mert a helyszínen talált lakkszilánkok ai ö autójáról pattanta!? le. Az autóban megkezdett rúdcsokoládéra akadtak, amelynek egy részét feltehetően az áldozat harapta le. Nem találták meg azonban a kést amellyel a gyil1?'-súgót elkövetté’ . Yc'knuo nein emlékezett rá, hogy május 15-én este milyen <ü- tönyt vúaU. (Folytatjuk)
