Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

Addig is, szervusztok... — Igen, jó helyen jár! Már vannak is itt klubtagok ... — fogad egy szőke, lobogó ha­jú lány a városi művelődési központ folyosóján, Gyön­gyösön. Aztán kedvesen be­in vitái. Az egyszerűen berendezett helyiségben kellemes kávéil- iat keveredik a levegőbe, s a korábban érkezett klubta­gok hangos nyüzsgése fogad. A lányokat a sisteregve gő­zölgő kávéfőző és a fekete ital szétosztása köti le. A fiúk egy csörgő-csattogó asz­talifoci körül izgulnak az újabb nagyszerűen belőtt gól reményében, s olykor-olykor hangos hurrogással jelzik a jól, vágj' az éppen rosszul irányzott lövést... — Szervusztok — hangzik fel időnként az ajtóból az " egymás után érkező klubta­gok köszöntése. Aztán fogas­ra akasztják a kabátjukat és otthonosan helyet foglalnak valamelyik beszélgető) ká- vézgató társaság asztalánál. A magnóra felkerül az első tekercs. A hangszóróból har­sogva árad szét Morris Gibb tenorja: az ifjúságról énekel, a gyorsan múló vidám per­cekről ... S az elmúlt időről beszél Ivády Jánosné, a klub veze­tője is: — Valóban, hogy múlik az idő... — mondja. — Már hatodik éve, hogy megala­kítottuk ezt a klubot. És ma három kiváló címmel dicse­kedhetünk. Sok harc, küzde­lem árán jutottunk el idáig. Először a szülők, aztán a közvélemény ellenszenvét kellett leküzdenünk. Amikor ez sikerült, jöttek a helyi­ségproblémák. Egv szép pin­ceklubot akartunk csinálni, de mindig közbejött valami és nem sikerült. Igaz, itt a művelődési házban van he­lyünk, de mi még jobbat akartunk. Ezeket a sikertelen kezdeményezéseket mindig valami ötletes, jó program­mal feledtettük el egymás­sal... — Például? — Nagyon jól sikerült a ryári kirándulásunk: egy hétig voltunk Tatán — igaz, a saját pénzünkből —, s ál­lítom, mindenki jól érezte magát. Az itthoni program­úink is jók voltak: strand, kirándulás, nyársalás; még : ispályás focibajnokságban s részt vettünk és mi nyer­ik meg. Micsoda öröm volt :iz... Körülöttünk már többen 'is ülnek. Humoros történeteket, emlékeket idéznek. Előkerül­nek az emlegetett pillanato­kat megörökítő fényképek is. — Azt ne mutassátok meg) — tiltakozik az egyik lány, amikor az egyik nyári fotó­hoz érünk. -+ Bedobtak *a medencébe, csurom víz lett a hajam, mire nagyon mérges lettem rájuk. Akkor kaptak le. — Ki ez a két kisgyerek? — kérdem'és egy másik kép­re mutatok. — A gyermekeink! — je­lentik ki büszkén egyszerre döbben is. Amikor látják, hogy továbbra is értetlenül nézem a képet, egymás sza­vába vágva mesélik: — A fiút Szabó Ottónak, a kislányt Bércesi Tündének hívják. Mindketten nyolc­évesek és az Egri Gyermek- város lakói. A klubunk pat­ronálja őket. Ilyenkor időn­ként meglátogatjuk őket, nyáron pedig együtt1 me­gyünk kirándulni velük. A nyáron is olyan boldogqk voltak, mert még soha sem jártak Tatán. Annak meg ,mi örültünk a legjobban, hogy jól érzik magukat... Elhallgat a magnó, min­denki elfoglalja a helyét. Kezdődik a mai program: két fiú a nagyvilág politikai botrányairól beszél. Minden­ki figyel. Érdekes a téma, kuriózumok követik egymást. Van -aki kérdez, mások vi­szont még kiegészítik egy- egy általuk ismert történet­tel. Amikor elfogynak a tör ténetek, a klubvezető a leg­közelebbi terveket sorolja Egy kicsit a vendég kedvé­ért, hiszen mindenki ismeri őket: zenés táncest lesz; két napos kirándulás Egertől Miskolc—Tapolcáig; a lelki élet, lelki problémák meg­beszélésé; vitaest a város vezetőivel; beszélgetés a tár­sadalmi együttélés szabályai ról; vidám szánkóverseny a Mátrában ... — Rernek program lesz valamennyi — fordulok a mellettem ülő szőke kísé rőmhöz, Poór Gizellához, az Egyesült Izzó adminisztráto­rához. — Mióta klubtag? — kér­dem. — Másfél éve jöttem el először ide. — Milyen téma érdekli a legjobban? — A fiatalokkal kapcsola­tos kérdések izgatnak, bár­mi legyen is az. De más is érdekel. Tetszik a program, s ha csak lehet, nem hagyok ki egyetlen alkalmat sem. Számomra mindig kellemes kikapcsolódást jelent az it­teni klubélet. Későre jár, a klub lassan kiürül. Távozóban — mintha nem tudnák — még megkérdik a klubvezetőtől a következő programot, s búcsúznak: — Akkor legközelebb ta­lálkozunk. Addig is, szer­vusztok ... ! Szilvás István Velazquez világrekordja Minden eddiginél magasabb áron kelt el Velazquez fest­ménye, a Juan de Parejat ábrázoló portré, a londoni Christie árverési csarnokban. A képen látható Alex Wil­denstein (bal oldalt) és Gol­denberg, a New York-i Wil­denstein műkereskedés kép­viselői, 5 millió 544 ezer dol­lárt fizettek a festményért. (Telefoto — AP — MTI — KS) Ónálló szakszervezeti könyvtárak a nagyüzemekben Nagyobb feladatot kap a megyei központ Jelenleg az országbait mintegy 3800 szakszervezeti könyvtár működik, beiratko-v zott olvasóik száma 620 000. A szépirodalomnak ezek az ott­honai a munkahelyi kulturá­lis szervező munka bázisai­vá váltak. Állományuk az utóbbi tíz év alatt másfél- szeresére növekedett. A dol­gozók, több mint 20 száza­léka rendszeres olvasója a túlnyomóan ipari üzemekben működő szakszervezeti könyv­táraknak. A könyvtáraknak sajnos, mindössze 22 száza­léka önálló elhelyezésű, sza­badpolcos rendszerű; nagy részük még letéti könyvtár­ként működik, s tevékenysé­gük színvonala nagyban függ a központi és nagyobb kör­zeti könyvtárak szakmai, módszertani segítségétől. A cél: a ma még szétszór­tan elhelyezkedő, kisebb, köl- csonzőhelyek ezentúl szoro­sabb összhangban, egyre ma­gasabb szintű könyvtári szol­gáltatást biztosítsanak az üzemi dolgozóknak. A 12 budapesti és 19 megyei könjrvtárközpont a jövőben egyben a módszertani és az ellátó központ feladatát is betölti. Irányítja, támogatja és ellenőrzi a hálózatba tar­tozó szépirodalmi „tárházak” olvasószolgálati és pedagógiai munkáját. A kettőezer vagy annál több dolgozót foglal­koztató üzemekben, munka­helyeken önálló könyvtárakat szerveznek. Az ismeretter- j észté* fehér foltjain, a 2000-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató munkahelyeken úgynevezett letéti fiókkönyv­tárakat hoznak létre, ame­lyek állományát a központ rendszeresen felfrissíti. Megnégyszereződött a szakorvosi ellátás igénybevétele , További tejleszíésre van szükség Egy éve működik a heves rendelőintézet , Ez év januárjában kezdte meg működését Hevesen a szakorvosi' rendelőintézet. A kilencmillió forintos költség­gel épült egészségügyi kom­binátot nagyobbrészt a köz­ségek hozzájárulásaiból tud­ták megvalósítani: a pénznek több mint kétharmad részét a járás lakossága biztosította. A nagy fontosságú intéz­mény munkája nyomán sokat javult az egészségügyi hely­zet a járásban. Tevékenysé­gük eredményeiről, a fennál­ló nehézségeiéről számolt be a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsának akcióbdzott- ségi ülésén dr. Varga János, a rendelőintézet igazgató-fő­orvosa. A működés tíz hónapjában a rendelőkben 101 ezer bete­get kezeltek. Ez a szám a szakorvosi ellátás igénybevé­telének megnégyszereződését jelenti a hevesi járásban. A megnövekedett lehetőségek azonban egy sor tennivalót----. --"^JV%PWWlW,^VsV,briWVWWVVWtfWWyVWVWVWtflWVWWW«WWVVfrt^ A szódj- János: mmtm a 'festmények piacán uralko­dó konjunktúrát Monet „A Sainte-Adresse-i terasz” cí­mű képének esete. A művész 1867-ben 400 frankért adta el. Miután kézről-kézre járt, 1926-ban egy amerikai vásá­rolta meg 9500 dollárért. Negyven évvel később, 1966- ban, tulajdonosa Londonban elárvereztette s a festmény a New York-i Metropolitan Museum tulajdonába került 1 400 000 dollárért. Mi a ma­gyarázata a festménykeres­kedelem rendkívüli felvirág­zásának? XXV. De menjünk tovább feltétele­zéseinkkel. A tolvajnak si­került kiüríteinié a páncél- kamrát, vagy kivágnia kere­téből néhány festményt, mit sem törődve azzal, hogy meg- ' csonkítja-e őket, vagy sem, és zsákmányával a kijárat fe­lé indul. Ekkor azonban ön­működően működésibe lépnek az infravörös sugarú fényké­pezőgépek, s ezek az éj sö­tétjében felvételt készítenek róla, esetleg le is filmezik. Fényképe már másnap ott fekszik a rendőr fel ügyelő asztalán és az Interpolnál, sőt. megjelenik az aznapi új­ságok első oldalán. A kockázat így már túl nagy a kleptomanias' „mű­gyűjtők” és a tolvajok szá­mára egyaránt Nem. lehet viszont ugyanezt elmondani a hamisított festmények pia­cáról ... Emelkednek az árak Az 1960—61-es évek, amint megállapíthattuk, nehéz kor­szakot jelentettek a képtár- igazgatók és a magángyűjtők számára. Az 1967-es esztendő viszont a képhamisítványok körül felcsapó momstre-bot- rányokról lett nevezetes. Le kell szögeznünk: elsősorban a modern festészet alkotásai­nak meghamisításáról van szó. A modern festészet könnyebben utánozható, az aránylag új műalkotások lel­tára még nem teljes, a hami­sítás technikája pedig sokat fejlődött. „Ha azonban a fest mén .vek iránt nem mu­tatkozna egyre nagyobb ke­reslet”, ha ..nem folyna oly lázasan .a • műalkotások áru­sítása'*, a hamisítók nem tudnák elhelyezni árujukat. „Elhelyezés”, „áru” — mily távol állnak a kifejezések a művészettől! És mégis: a festményeknek is- megvan a maguk piaca, ahol a kereslet és kínálat éppúgy érvénye­sül, mint például a színesfé- -mek fijíicanJ«.A festmények piacán egyelőre a kereslet van növekedőben és az árak csillagászati magasságig ugra­nak. De szóljunk előbb a ré­gi mesterek műveiről. 1968. január 7-én, a hambur­gi Der Stern egy repro­dukciót közölt, és a,iája a következő szokatlan szöveget írta: „2 464 000 márka”. Van der Weyden „Szent György lovag és a sárkány” című (eredetileg Van ,Eyck- nek tulajdonított) alig leve­lezőlap nagyságú festménye cseréli gazdát ezért az össze­gért. A kép minden négyzet- centiméteréért 12 000 márkát fizettek, s így a világ leg­drágább festménye lett. A világrekordot azonban mégis Rembrandt „Arisztote­lész • Homérosz mellszobra előtt" című vászna tartja: 1961-ben 2 300 000 dollárért vásárolták ni|eg New York­ban. Az élő festőművészek közül Picasso éri el a leg­magasabb arakat. Bázel vá­rosa 1968-ban 2 millió dollárt fizetett, hogy megakadályoz­za egy csődbe jutott svájci légiforgalmi vállalat birtoká­ban levő két Picasso-fest- mény átköltözését Ameriká­1970. december Egy nagyiparos valamikor azt mondotta: „A festmények falra függesztett részvé­nyek,” Más szóval, a nagy mesterek és egyés modern festők vásznait biztos befek­tetésnek tekintik, amelyet nem érint a részvények, az arany vagy a devizák ár­hullámzása. A festmények ára szüntelenül és feltartóz­tathatatlanul növekszik s így ez az új „árucikk” nemcsak biztos befektetést, hanem egyben jó üzletet is jelent. A műkereskedők semmit sem bíznak a véletlenre. Az ár­hullámzások megakadályozá­sára soha sem dobják piac­ra egyidejűleg ugyanazon művész túl sok festményét. A Picasso festette mintegy hu­szonötezer képnek csaknem a fele még a műkereskedők raktáraiban« rejtőzik, és csak korlátozott számban kerül forgalomba”... A festmény- kereskedelem központja az Amerikai Egyesült Államok, mert a műalkotások vásárlói főleg amerikaiak. „Hg ön , amerikai és szabadulni akar a kérlelhetetlen amerikai fis- kustól, íme, egy csalhatatlan recept: rövid európai utazást ■tesz és néhány; festményt ■ vásárol a fontosabb tárlatok­ról. Visszatértekor semmiféle vámot nem fizet... Aztán megvárja, amíg az árak emelkednek és néhány fest­ményt felajánl valamely mú­zeumnak. Meg is tarthatja őket, a múzeum türelmesen vár, amíg ön meghal... S még valami: ha a szakértő a festményeket mondjuk 500 000 dollárra becsülte, ezt az összeget ön levonhatja adó alá eső jövedelméből... S végül, ha ön jutányos áron néhány hamisítványt vásárol s azokat a múzeum a „szak­értői” vélemény alapján kétszeres vagy háromszoros áron fogadja el, az üzlet ki­vételesen jövedelmezőnek bi­zonyult”. 18. A rendőrség, az igazságszolgáltatás és a bűnözés Az Interpol tagországai­ban fokozódik a bűnözés. Az ütem országonként változó, de. a statisztikák mindenütt erre mutatnak. Egyenesen . döbbenetesek az Amerikai Egyesült Álla­mokból érkező adatok: a bűncselekmények száma alig hét év alatt, 1960. és 1967 között, csaknem megkétsze­reződött. Ebben az időszak­ban a lakosság szaporulata mindössze tíz százalék volt, ami azt jelenti, hogy a bű­nözés. a népszaporulatnál ki­lencszer gyorsabban nő.­fFolytatjuk) is hoztak magukkal: a beteg forgalom az örvendetes szí mok mellett mutatja a rer delőintézet kapacitásán;! elégtelenségét is. Míg a b tegellátás ezer lakosra orsz; gosan 5,2, Heves megyébe pedig 4,0, a hevesi járásba csupán 2,6. Ami ezt még f kozottabb problémává teszi: kapacitás mintegy 50 (!) sz; za lékát Heves nagyközst használja ki, tehát aggaszt« an kicsiny a betegellátás an nya. az ide tartozó községei ben. Feltétlenül szükséges t« hát az intézet kapacitása ne növelése mellett az igényb< vétel lehetőségeinek továbl javítása, a lakosság egészséí ügyi kultúrájának színvona emelése. Nem lehetünk elégedetté a rendelőintézetnek biztos tott kórházi ágyak számáv; sem. A kórházi ellátás szert pontjából két részre szakad járásból a mintegy 11 ezt lakosú Tárná mente számári a gyöngyösi kórház 568 be tegnek biztosít ágyat, az égi kórház pedig az előző hä romszorosát kitevő nagyob résznek csupán 932 ágyat biz tosít. Évente ez 1500, ami na gyón kevés a mintegy 8 ez rét kitevő szükséglethez ké pest. Ezekkel a gondofiks együtt is nagy jelentőségű . járás életében az intézmén működése. Rendelői kitűnőé, felszereltek, korszerű orvos műszerekkel jól ellátottal irányításukat pedig az orvos tudományos kutatómunkábai aktívan közreműködő szak emberek végzik. Az időköz ben felmerült probléma! megoldásához számíthatnak; tanácsi vezetőkre is; leg utóbb például 150 ezer forin­tot biztosítottak újabb műsze­rek vásárlásához. Eredményesen működik Hatvanban az ülnökakadémia A Hatvani Városi Bíróság mellé megválasztott népi ül-] nöki testület tagjai részére ez évben is megszervezték a már hagyományszámba me­nő és igen közkedvelt ülnök-' akadémiát. Az előadássorozat aktuális témákkal foglalkozik: a bűnmegelőzés jogi és társa­dalmi eszközei, . a modern házasság problémái, a terme­lőszövetkezeti perek, a poli­tika és igazságszolgáltatás kapcsolata szerepelnek na­pirenden. Legutóbb dr. Fülöp Andor, a megyei bíróság el­nöke tartott nagy érdeklődés­sel kísért előadást A szocia« lista jogfejlődés távlatai cin* ^ .. (T)

Next

/
Thumbnails
Contents