Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-01 / 281. szám
Addig is, szervusztok... — Igen, jó helyen jár! Már vannak is itt klubtagok ... — fogad egy szőke, lobogó hajú lány a városi művelődési központ folyosóján, Gyöngyösön. Aztán kedvesen bein vitái. Az egyszerűen berendezett helyiségben kellemes kávéil- iat keveredik a levegőbe, s a korábban érkezett klubtagok hangos nyüzsgése fogad. A lányokat a sisteregve gőzölgő kávéfőző és a fekete ital szétosztása köti le. A fiúk egy csörgő-csattogó asztalifoci körül izgulnak az újabb nagyszerűen belőtt gól reményében, s olykor-olykor hangos hurrogással jelzik a jól, vágj' az éppen rosszul irányzott lövést... — Szervusztok — hangzik fel időnként az ajtóból az " egymás után érkező klubtagok köszöntése. Aztán fogasra akasztják a kabátjukat és otthonosan helyet foglalnak valamelyik beszélgető) ká- vézgató társaság asztalánál. A magnóra felkerül az első tekercs. A hangszóróból harsogva árad szét Morris Gibb tenorja: az ifjúságról énekel, a gyorsan múló vidám percekről ... S az elmúlt időről beszél Ivády Jánosné, a klub vezetője is: — Valóban, hogy múlik az idő... — mondja. — Már hatodik éve, hogy megalakítottuk ezt a klubot. És ma három kiváló címmel dicsekedhetünk. Sok harc, küzdelem árán jutottunk el idáig. Először a szülők, aztán a közvélemény ellenszenvét kellett leküzdenünk. Amikor ez sikerült, jöttek a helyiségproblémák. Egv szép pinceklubot akartunk csinálni, de mindig közbejött valami és nem sikerült. Igaz, itt a művelődési házban van helyünk, de mi még jobbat akartunk. Ezeket a sikertelen kezdeményezéseket mindig valami ötletes, jó programmal feledtettük el egymással... — Például? — Nagyon jól sikerült a ryári kirándulásunk: egy hétig voltunk Tatán — igaz, a saját pénzünkből —, s állítom, mindenki jól érezte magát. Az itthoni programúink is jók voltak: strand, kirándulás, nyársalás; még : ispályás focibajnokságban s részt vettünk és mi nyerik meg. Micsoda öröm volt :iz... Körülöttünk már többen 'is ülnek. Humoros történeteket, emlékeket idéznek. Előkerülnek az emlegetett pillanatokat megörökítő fényképek is. — Azt ne mutassátok meg) — tiltakozik az egyik lány, amikor az egyik nyári fotóhoz érünk. -+ Bedobtak *a medencébe, csurom víz lett a hajam, mire nagyon mérges lettem rájuk. Akkor kaptak le. — Ki ez a két kisgyerek? — kérdem'és egy másik képre mutatok. — A gyermekeink! — jelentik ki büszkén egyszerre döbben is. Amikor látják, hogy továbbra is értetlenül nézem a képet, egymás szavába vágva mesélik: — A fiút Szabó Ottónak, a kislányt Bércesi Tündének hívják. Mindketten nyolcévesek és az Egri Gyermek- város lakói. A klubunk patronálja őket. Ilyenkor időnként meglátogatjuk őket, nyáron pedig együtt1 megyünk kirándulni velük. A nyáron is olyan boldogqk voltak, mert még soha sem jártak Tatán. Annak meg ,mi örültünk a legjobban, hogy jól érzik magukat... Elhallgat a magnó, mindenki elfoglalja a helyét. Kezdődik a mai program: két fiú a nagyvilág politikai botrányairól beszél. Mindenki figyel. Érdekes a téma, kuriózumok követik egymást. Van -aki kérdez, mások viszont még kiegészítik egy- egy általuk ismert történettel. Amikor elfogynak a tör ténetek, a klubvezető a legközelebbi terveket sorolja Egy kicsit a vendég kedvéért, hiszen mindenki ismeri őket: zenés táncest lesz; két napos kirándulás Egertől Miskolc—Tapolcáig; a lelki élet, lelki problémák megbeszélésé; vitaest a város vezetőivel; beszélgetés a társadalmi együttélés szabályai ról; vidám szánkóverseny a Mátrában ... — Rernek program lesz valamennyi — fordulok a mellettem ülő szőke kísé rőmhöz, Poór Gizellához, az Egyesült Izzó adminisztrátorához. — Mióta klubtag? — kérdem. — Másfél éve jöttem el először ide. — Milyen téma érdekli a legjobban? — A fiatalokkal kapcsolatos kérdések izgatnak, bármi legyen is az. De más is érdekel. Tetszik a program, s ha csak lehet, nem hagyok ki egyetlen alkalmat sem. Számomra mindig kellemes kikapcsolódást jelent az itteni klubélet. Későre jár, a klub lassan kiürül. Távozóban — mintha nem tudnák — még megkérdik a klubvezetőtől a következő programot, s búcsúznak: — Akkor legközelebb találkozunk. Addig is, szervusztok ... ! Szilvás István Velazquez világrekordja Minden eddiginél magasabb áron kelt el Velazquez festménye, a Juan de Parejat ábrázoló portré, a londoni Christie árverési csarnokban. A képen látható Alex Wildenstein (bal oldalt) és Goldenberg, a New York-i Wildenstein műkereskedés képviselői, 5 millió 544 ezer dollárt fizettek a festményért. (Telefoto — AP — MTI — KS) Ónálló szakszervezeti könyvtárak a nagyüzemekben Nagyobb feladatot kap a megyei központ Jelenleg az országbait mintegy 3800 szakszervezeti könyvtár működik, beiratko-v zott olvasóik száma 620 000. A szépirodalomnak ezek az otthonai a munkahelyi kulturális szervező munka bázisaivá váltak. Állományuk az utóbbi tíz év alatt másfél- szeresére növekedett. A dolgozók, több mint 20 százaléka rendszeres olvasója a túlnyomóan ipari üzemekben működő szakszervezeti könyvtáraknak. A könyvtáraknak sajnos, mindössze 22 százaléka önálló elhelyezésű, szabadpolcos rendszerű; nagy részük még letéti könyvtárként működik, s tevékenységük színvonala nagyban függ a központi és nagyobb körzeti könyvtárak szakmai, módszertani segítségétől. A cél: a ma még szétszórtan elhelyezkedő, kisebb, köl- csonzőhelyek ezentúl szorosabb összhangban, egyre magasabb szintű könyvtári szolgáltatást biztosítsanak az üzemi dolgozóknak. A 12 budapesti és 19 megyei könjrvtárközpont a jövőben egyben a módszertani és az ellátó központ feladatát is betölti. Irányítja, támogatja és ellenőrzi a hálózatba tartozó szépirodalmi „tárházak” olvasószolgálati és pedagógiai munkáját. A kettőezer vagy annál több dolgozót foglalkoztató üzemekben, munkahelyeken önálló könyvtárakat szerveznek. Az ismeretter- j észté* fehér foltjain, a 2000-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató munkahelyeken úgynevezett letéti fiókkönyvtárakat hoznak létre, amelyek állományát a központ rendszeresen felfrissíti. Megnégyszereződött a szakorvosi ellátás igénybevétele , További tejleszíésre van szükség Egy éve működik a heves rendelőintézet , Ez év januárjában kezdte meg működését Hevesen a szakorvosi' rendelőintézet. A kilencmillió forintos költséggel épült egészségügyi kombinátot nagyobbrészt a községek hozzájárulásaiból tudták megvalósítani: a pénznek több mint kétharmad részét a járás lakossága biztosította. A nagy fontosságú intézmény munkája nyomán sokat javult az egészségügyi helyzet a járásban. Tevékenységük eredményeiről, a fennálló nehézségeiéről számolt be a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának akcióbdzott- ségi ülésén dr. Varga János, a rendelőintézet igazgató-főorvosa. A működés tíz hónapjában a rendelőkben 101 ezer beteget kezeltek. Ez a szám a szakorvosi ellátás igénybevételének megnégyszereződését jelenti a hevesi járásban. A megnövekedett lehetőségek azonban egy sor tennivalót----. --"^JV%PWWlW,^VsV,briWVWWVVWtfWWyVWVWVWtflWVWWW«WWVVfrt^ A szódj- János: mmtm a 'festmények piacán uralkodó konjunktúrát Monet „A Sainte-Adresse-i terasz” című képének esete. A művész 1867-ben 400 frankért adta el. Miután kézről-kézre járt, 1926-ban egy amerikai vásárolta meg 9500 dollárért. Negyven évvel később, 1966- ban, tulajdonosa Londonban elárvereztette s a festmény a New York-i Metropolitan Museum tulajdonába került 1 400 000 dollárért. Mi a magyarázata a festménykereskedelem rendkívüli felvirágzásának? XXV. De menjünk tovább feltételezéseinkkel. A tolvajnak sikerült kiüríteinié a páncél- kamrát, vagy kivágnia keretéből néhány festményt, mit sem törődve azzal, hogy meg- ' csonkítja-e őket, vagy sem, és zsákmányával a kijárat felé indul. Ekkor azonban önműködően működésibe lépnek az infravörös sugarú fényképezőgépek, s ezek az éj sötétjében felvételt készítenek róla, esetleg le is filmezik. Fényképe már másnap ott fekszik a rendőr fel ügyelő asztalán és az Interpolnál, sőt. megjelenik az aznapi újságok első oldalán. A kockázat így már túl nagy a kleptomanias' „műgyűjtők” és a tolvajok számára egyaránt Nem. lehet viszont ugyanezt elmondani a hamisított festmények piacáról ... Emelkednek az árak Az 1960—61-es évek, amint megállapíthattuk, nehéz korszakot jelentettek a képtár- igazgatók és a magángyűjtők számára. Az 1967-es esztendő viszont a képhamisítványok körül felcsapó momstre-bot- rányokról lett nevezetes. Le kell szögeznünk: elsősorban a modern festészet alkotásainak meghamisításáról van szó. A modern festészet könnyebben utánozható, az aránylag új műalkotások leltára még nem teljes, a hamisítás technikája pedig sokat fejlődött. „Ha azonban a fest mén .vek iránt nem mutatkozna egyre nagyobb kereslet”, ha ..nem folyna oly lázasan .a • műalkotások árusítása'*, a hamisítók nem tudnák elhelyezni árujukat. „Elhelyezés”, „áru” — mily távol állnak a kifejezések a művészettől! És mégis: a festményeknek is- megvan a maguk piaca, ahol a kereslet és kínálat éppúgy érvényesül, mint például a színesfé- -mek fijíicanJ«.A festmények piacán egyelőre a kereslet van növekedőben és az árak csillagászati magasságig ugranak. De szóljunk előbb a régi mesterek műveiről. 1968. január 7-én, a hamburgi Der Stern egy reprodukciót közölt, és a,iája a következő szokatlan szöveget írta: „2 464 000 márka”. Van der Weyden „Szent György lovag és a sárkány” című (eredetileg Van ,Eyck- nek tulajdonított) alig levelezőlap nagyságú festménye cseréli gazdát ezért az összegért. A kép minden négyzet- centiméteréért 12 000 márkát fizettek, s így a világ legdrágább festménye lett. A világrekordot azonban mégis Rembrandt „Arisztotelész • Homérosz mellszobra előtt" című vászna tartja: 1961-ben 2 300 000 dollárért vásárolták ni|eg New Yorkban. Az élő festőművészek közül Picasso éri el a legmagasabb arakat. Bázel városa 1968-ban 2 millió dollárt fizetett, hogy megakadályozza egy csődbe jutott svájci légiforgalmi vállalat birtokában levő két Picasso-fest- mény átköltözését Ameriká1970. december Egy nagyiparos valamikor azt mondotta: „A festmények falra függesztett részvények,” Más szóval, a nagy mesterek és egyés modern festők vásznait biztos befektetésnek tekintik, amelyet nem érint a részvények, az arany vagy a devizák árhullámzása. A festmények ára szüntelenül és feltartóztathatatlanul növekszik s így ez az új „árucikk” nemcsak biztos befektetést, hanem egyben jó üzletet is jelent. A műkereskedők semmit sem bíznak a véletlenre. Az árhullámzások megakadályozására soha sem dobják piacra egyidejűleg ugyanazon művész túl sok festményét. A Picasso festette mintegy huszonötezer képnek csaknem a fele még a műkereskedők raktáraiban« rejtőzik, és csak korlátozott számban kerül forgalomba”... A festmény- kereskedelem központja az Amerikai Egyesült Államok, mert a műalkotások vásárlói főleg amerikaiak. „Hg ön , amerikai és szabadulni akar a kérlelhetetlen amerikai fis- kustól, íme, egy csalhatatlan recept: rövid európai utazást ■tesz és néhány; festményt ■ vásárol a fontosabb tárlatokról. Visszatértekor semmiféle vámot nem fizet... Aztán megvárja, amíg az árak emelkednek és néhány festményt felajánl valamely múzeumnak. Meg is tarthatja őket, a múzeum türelmesen vár, amíg ön meghal... S még valami: ha a szakértő a festményeket mondjuk 500 000 dollárra becsülte, ezt az összeget ön levonhatja adó alá eső jövedelméből... S végül, ha ön jutányos áron néhány hamisítványt vásárol s azokat a múzeum a „szakértői” vélemény alapján kétszeres vagy háromszoros áron fogadja el, az üzlet kivételesen jövedelmezőnek bizonyult”. 18. A rendőrség, az igazságszolgáltatás és a bűnözés Az Interpol tagországaiban fokozódik a bűnözés. Az ütem országonként változó, de. a statisztikák mindenütt erre mutatnak. Egyenesen . döbbenetesek az Amerikai Egyesült Államokból érkező adatok: a bűncselekmények száma alig hét év alatt, 1960. és 1967 között, csaknem megkétszereződött. Ebben az időszakban a lakosság szaporulata mindössze tíz százalék volt, ami azt jelenti, hogy a bűnözés. a népszaporulatnál kilencszer gyorsabban nő.fFolytatjuk) is hoztak magukkal: a beteg forgalom az örvendetes szí mok mellett mutatja a rer delőintézet kapacitásán;! elégtelenségét is. Míg a b tegellátás ezer lakosra orsz; gosan 5,2, Heves megyébe pedig 4,0, a hevesi járásba csupán 2,6. Ami ezt még f kozottabb problémává teszi: kapacitás mintegy 50 (!) sz; za lékát Heves nagyközst használja ki, tehát aggaszt« an kicsiny a betegellátás an nya. az ide tartozó községei ben. Feltétlenül szükséges t« hát az intézet kapacitása ne növelése mellett az igényb< vétel lehetőségeinek továbl javítása, a lakosság egészséí ügyi kultúrájának színvona emelése. Nem lehetünk elégedetté a rendelőintézetnek biztos tott kórházi ágyak számáv; sem. A kórházi ellátás szert pontjából két részre szakad járásból a mintegy 11 ezt lakosú Tárná mente számári a gyöngyösi kórház 568 be tegnek biztosít ágyat, az égi kórház pedig az előző hä romszorosát kitevő nagyob résznek csupán 932 ágyat biz tosít. Évente ez 1500, ami na gyón kevés a mintegy 8 ez rét kitevő szükséglethez ké pest. Ezekkel a gondofiks együtt is nagy jelentőségű . járás életében az intézmén működése. Rendelői kitűnőé, felszereltek, korszerű orvos műszerekkel jól ellátottal irányításukat pedig az orvos tudományos kutatómunkábai aktívan közreműködő szak emberek végzik. Az időköz ben felmerült probléma! megoldásához számíthatnak; tanácsi vezetőkre is; leg utóbb például 150 ezer forintot biztosítottak újabb műszerek vásárlásához. Eredményesen működik Hatvanban az ülnökakadémia A Hatvani Városi Bíróság mellé megválasztott népi ül-] nöki testület tagjai részére ez évben is megszervezték a már hagyományszámba menő és igen közkedvelt ülnök-' akadémiát. Az előadássorozat aktuális témákkal foglalkozik: a bűnmegelőzés jogi és társadalmi eszközei, . a modern házasság problémái, a termelőszövetkezeti perek, a politika és igazságszolgáltatás kapcsolata szerepelnek napirenden. Legutóbb dr. Fülöp Andor, a megyei bíróság elnöke tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást A szocia« lista jogfejlődés távlatai cin* ^ .. (T)
