Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

KOSSUTH 8.20 Népi zene. 9.00 llarsan a kürtszó! 9.35 üperarészletek. 10.05 Toldi szerelme. Rádióváltozat. 11.00 Farkas—Varga: Laudatio Szigetiana. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.50 ÜJ Georgikon. f 31 05 Dalok, Vietnamról. 14.15 Mesejáték. 14.50 Prokofjev: Hamupipőke. Részletek. : 5.10 Rádióiskola. 16.05 Kamarazene. 16.23 Riport. 16.43 Régi magyar dalok. 17.05 Előadás. 17.20 Jan Kiepura énekel. 17.35 Könnyűiparunk a IV. öt- ' éves terv küszöbén. 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 1 19.25 Népi zene. 19.54 Slágerek.. ' 20.32 Kilátó. 21.32Bartók: III. zongoraverseny. 22.20 Operettrészletek. 2 0 Meditáció. 23.00 Két kantáta. ü.10 Népdalok. PETŐFI 8.05 Barokk zene. 9.00 Tarka krónika muzsikusokról. 9.29 Verbunkosok. 9.50 Polkák. 11.45 Szatí ♦js .műsor. 12.15 Operarészletek. 13.05 Törvénykönyv. 13.23 Az MRT 'énekkara énekel. Kettőtől — hatig . .. 18.10 Tudományos körkép. 18.35 Haydn: Esz-dúr szimfónia. 19.00 Könnyűzene. 19.35 Szegedi Anikó Beethoven- zongoraestje. Közvetítés. 21.25 Nóták. 21.59 Popov—Masisztov: Hősi ének Leninről. 2?.’19 Beszélgetés A. Silotival. 23.15 Tánczene. MAGYAR. 8.05 Iskola-tv. 17.23 Hírek. 17.30 Tétova gondolatok. Riportfilm. 18.05 Jugoszláv rajzfilm. 18.15 Tv-mintabolt, 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hfradó. 20.00 A fiikor két oldala. Magyarul beszélő francia film] 21.35 Üj arcok rivaldafényben. II, rész 22.05 Tv-híradó. POZSONYT 9.30 Gorkij: Vaszja Zseleznova. 19.00 és 21.50 Tv-híradó. 20.00 Óvatos választás. (Tv-játók.) I FÜPto I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Teleion: 22-33) Délután fél 4 és este 7 órakor Felszabadítás I—II. Színes, szovjet film. (Dupla hely árak) EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Csak egy ' telefon Zenés, magyar vígjáték. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Erotissimo GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Egy nz ezerhez HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Fehér robbantás HATVANI KOSSUTH: , Mérsékelt égöv HEVES: 12+1 FÜZESABONY: Heintje Egerben: 19 órától, szerda reg­gel 7 óráig, a Bajesy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11­30). Rendelés gyermekek részére is. C/öngyösön: 19 órától szerda re fel. 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­lőn; 17-27), ____________ T öbb mini 500 millió forint a nevelőotthonok építésére, felújítására Ciprusi barangolás 1. Aphrodite lábnyomában Ahol a monda szerint Aphrodite kilépett a habokból. A két kongresszus között eltelt időszak figyelemremél­tó eredményeket hozott a gyermek- és ifjúságvédelem területén is. Ami a hálózatfejlesztést il­leti, öt új nevelőotthon kezd­te meg működését, s ennek nyomán csaknem ötszázzal nőtt a nevelőotthoni helyek száma. . Felépült a 320 sze­mélyes komáromi gyermek- város, jelentősen bővítették az abonyi és a kaposvári ne­velőotthonokat. Az elmúlt években hívták életre az Országos Gyer­mekvédelmi Munkabizottsá­got, a Művelődésügyi Minisz­térium koordináló és tanács­adó szervét, amely a társa­dalmi segítőkészség összefo­gásán, hasznosításán mun­kálkodik, s egyesíti soraiban az érde’kelt állami és társa­dalmi szervek képviselőit.. Az idén 55 nemzetközi fesztiválon 138 rövid- és já­tékfilmmel, képviseltette ma­gát a magyar filmművészet — eredményesen — 29 díjat szereztek, vagyis minden második nevezés díjjal járt. A jelentős sikerek között meg keli említenünk Vass Judit „Módszerek” című produkciójának oberhauseni nagydíját, Gaál István „Ma­gasiskoláját”, amely Cannes- ban a zsűri díját szerezte meg. Reisenbüchler Sándor „A Nap és a Hold elrablá­sa” című animációs produk­cióját, amely., a mamaiai *hét fődíj egyikét hódította el, Sándor Pál „Szeressétek Odor Emiliát” című alkotá­sának taorminai díját stb. Négy elismerést is hozott ha­za a spanyolországi Gillonból Palásthy György „Varázsló” című produkciója, amely egyszerre lett a nagydíj, a forgatókönyv díja, a spanyol A következő esztendőkben folytatódik a nevelőotthonok korszerűsítése. Ennek alap- elve: fokozatosan olyan háló­zat kialakítása, amely biz­tosítja a gyerekek egészségi és neveltségi állapotának megfelelő, differenciált el­helyezést. A negyedik ötéves terv időszakában egyébként több mint 500 millió forintot költ az állam új nevelőottho­nok , építésére, illetőleg a meglévőit rekonstrukciójára. A beruházások révén csak­nem három és fé^, ezer új hellyel gyarapodik a nevelő- otthoni hálózajt. A fejlesztési program keretében nagy­arányú építkezések lesznek Szigetváron, Hajdúnánáson, Kisterenyén, Vácdukán, Ba­latonkenesén, Szolnokok, Miskolcon,, és a fővárosban vétség díja & a katolikus filmszövetség kitüntetettje. Rendkívül jelentős szerepet tölt be a magyar film nép­szerűsítésében az idén rende­zett 29 filmhét. A szocialista országok _ közül a Szovjetu­nióban, az NDK-ban és Ro­mániában, más országok kö­zül Chilében, Kanadában, Indiában, Finnországban, Brazíliában, Olaszországban különösen nagy sikerrel zá­rultak a franciaországi film­hetek, Velencében pl: — a francia filmklubok szövetséT ge rendezésében nem keve­sebb, mint 40 magyar filmet tűztek ebből az alkalomból műsorra. Az idén április 4- én öt francia városban ugyancsak filmbemutatókkal emlékeztek meg a magyar felszabadulás negyedszázados évfordulójáról. Ebben az év­ben több magyar filmet ve­títettek New Yorkban is, a Museum of Modern Arts meghívására. A Központi Sajtószolgálat megbízásából Ciprus szigetén járt Fodor l.ászló, az Észak- . Magyarország főszerkesztője. Tapasztalatairól, élményeiről számol be itt, következő ri­portsorozatunkban. A repülőgép indulásakor a stewardess cukorkával kínál­ja az utasokat. Máskor én is, szomszédaim is nyugodtan elszopogattuk a különböző ízű cukorkákat. Most pilla­natok alatt összerágtuk, s mire a légikisasszony több nyelven közölte, hogy csa­toljuk be biztonsági övün­ket, torkunk már újra kiszá­radt. Csak nem vagyok ide­ges? — kérdeztem önma­gámtól. S alighogy végigcik- kázott agyamon a felismerés: bizony az vagyok, szomszé­dom szinte nyögve kimond­ta: Isten őrizzen meg ben­nünket a repülőgép-eltérí­tőktől! ... Hátam mögött is ez volt a beszédtéma. Csak az a két fiatal, szakállas fic­kó ne a mi gépünkre szállt volna! — kaptam el egy mondattöredéket, S mintha a légikisasszonyok, ezek a bájos, örökké mosolygó te­remtéséit is kényszeredetteb­ben adnának választ a kíván­csiskodó utasoknak... Nem csoda, hogy a Buda­pest—Athén—N ikozia—Da­maszkusz közötti MALÉV-já- raton ilyen hangulat uralko­dott. Hiszen az előző vasár­napon öt gépet térítettek el! Tettek-e valamit az illetéke­sek a sorozatos géprablások megakadályozására? Tettek! Máskor a pilótafülkéből ki­be járták a gép vezetőd, nyit­va hagyva az ajtót, hogy a kíváncsi utas megszemlélhes­se a temérdek műszert; most égisz úton egyikük sem' hagyja el a kabint. Sőt — be­zárkóztak. Az utastérben ez­úttal csak a stewardesseks tartózkodnak, akik telefon­összeköttetésben állnak a ve­zetőfülkével. Athénben újabb óvintézke­déseket tapasztaltunk.. A tranzitváróteremben, be- és kifelé jövet egyaránt alapos motozáson estünk keresztül. Az újonnan felszállók pogy- gyászait röntgengéppel ellen­őrizték. Az egyik utas bő­röndje meg is tréfálta az il­letékeseket. Felszállás előtt újra kinyittatták vele a bő­röndöt, s kérték, mutassa meg, milyen fémet visz. Há­rom darab nagy asztali ön­gyújtó került elő. Kényszere­dett mosoly, s a visszatartott csomagot ís feltették a gépre. ség istennője, Aphrodité lé­pett ki a habokból. Lábnyo­maiból sarjadtak a sziget sokszínű virágai, a nárci­szok, a ciklámenek, a nő­szirmok, a mimózák, a le­nyugvó nap Vörös fényében fürdő, a csodálatosan kék szí­nű tenger habjaiban tükrö­ződő cédrusok, pálmaligetek, fenyők, a narancs- és cit- romültetvényék. Ciprus terü­lete 9251 négyzetkilométer, lakóinak száma 622 ezer; 77 százalék görög, 18 százalék pedig török nemzetiségű, a többi örmény, és szíriai arab. ifjúsági és gyermekfilm szö­(MTI) 29 díj 55 fesztiválon Megtörtént történetek A nyakkendő» Kóros álmatlanság. Hajna­li 4 és én a balkon korlátját támasztom. Azok a szép na­pok, jó anyám 7-kor alig tu­dott felrázni. Könyörgött, szidott, rázott, lerántotta ró­lam a takarót. A reggeli ke­nyeret útközben ettem meg, a főnökömnek teli szájjal kö­szöntem, néhány kenyérmor­zsa a számból szép ívű para­bolát írt a levegőben. Az öregúr, mint panoptikumban kiállított saját maszkja, min­den réggel gyomorbeteg, fá­jó arccal fogadott, pontosan úgy, ahogyan tegnap hagy­tam ott őt. Most én fogadom, ha nem is gyomorbeíegen, a későn jövőket. Szívesen cserélnék velük. Hajnali négy, hátam mö­gött a meleg ágy, miért nem szeretőm? Kint ítéletidő, sza­kad és a szél, maga az im­perialista agresszió. Gyönyö­rű kertünk az áldozat. A fű háborgó tenger, a virágok, gyenge kiskatonák, már rég megadták magukat. Lefeküd­tek a sárba és meghaltak. A ■ fák kétévesek, a melléjük tű­zött karókba kapaszkodnak úgy, ahogy tartják magukat. Csak egy szerencsétlen sza­kadt el a nyájtól. Kötele, amely eddig a karóhoz rög­zítette, 'lehullott. Már a ha­jába kapott, a derekát tör­deli az ordas szél. Lábujjhegyen az előszobá­ba megyek. Öcska kis ház­tartás a miénk, sehol egy madzag, egy kötél, vagy egy drót. Kiválasztok a szekrény­ben egy szép. tisztaselyem nyakkendőt. Alsónadrág, at­létatrikó, hálistenr\ek a la­kótelepre csak normális, jó alvó emberek költöztek, re­mélem, az attrakciónak egyetlen tanúja sincs. Nehéz harc. Viharban az óceánjáró árbockosarában kínlódhat így a hajósinas a vizes-csúszós kötelekkel. A kis fa él. Ismét egye­nes derékkal állja a roha­mozó vihart. Nyakán a nyak­kendőm erősen, szorosan megkötve. Barna színe hatá­rozottan jól megy a szürkés­zöld öltönyéhez. Visszalopódzom, meleg tus alá állok. Feleségem kijön, kérdőn néz rám. Mondom, hogy Rabindranat Tagore Balatonfüreden fát ültetett és ha már leskelődik utá­nam, főzzön egy jó forró fe­ketét. — Én csak‘a nyakkendő­met áldoztam fel egy fáért — aztán elharapom a szót, mert eszembe jut, hogy azt a barna nyakkendőt éppen ő vette nemrég a születésna­pomra. — Miért nem mész orvos­hoz? Hiszen nem-tudsz alud­ni — kérdi és látom a sze­mén, hogy egész másra gon­dol. Váratlan fordulat Rossz idő járja, az eső be­falazta az üdülő vendégeit a társalgóba. Pletyka, kár­tya és borzalmas magnózás. Esemény: reggeli, ebéd, va­csora. Az ebédlő ragyogó, euró­pai. A koszt kitűnő: A—B— C. Igaz, a választás tiszta lutri, mert ilyeneket olvas az ember az étlapon, hogy: „Machmaholm módra”, de bármit választunk, az étel ízletes és bőséges és minden­ben sok a hús. A felszolgálók 17—18 éves lányok, csinosak, kedvesek, ártatlan kis bocik. Bármit kérdez tőlük az ember, sem­mit sem tudnak, nekik sincs fogalmuk, ml is az a „Mach­maholm módra”. Diákok, most és itt akarják megke­resni a télirevalót. Kérdéseinkre szégyenlősen vonogatják vállukat és me­legen ajánlják: — Tessék talán zöldbabfő­zeléket, sült feltéttel vá­lasztani. Egyébként egy intelligens, mindentudó konyhai önök a parancsnokuk. Minden dél­ben a leves tálalása után tisztes távolban az étkezők­től vigyázzha állítja őket és elmondja intelmét, mindent elmond a mi érdekünkben. Gyermekként, kezeli őket, pe­dig ahogyan elnézem a lá­nyokat, anyányiak és főnö­kük is fiatal, jóképű férfi. De hát a hivatal kötelez. — Szóval: só, kenyér, friss víz! Ezt sose feledjék. És a magyarokat is külföldinek, nézzék. Az ételeket nem ke­verjük össze. A babfőzelék­hez nem tesszük oda a ko­vászos uborkát. Sok okos dolgot mond még . a főnök, a parancsosztás mindig 10 percig tart, akkor a férfi bemegy a konyhába, valószínű az adagolást vi­gyázni. A lányok megköny- nyebbülve szaladgálnak az asztalok között, fehér blú­zuk feszül, mint távolban a sok-sok fehér vitorla. A tökfőzeléket, sült hús­sal együtt a jénaiból, a tá­nyérba csúsztattam, viszony­lag eléj; ügyesen, pedig a jé­nai forró volt. Nyújtom vissza az edényt, hogy ne csepegtessem össze az ab­roszt. A kislány szolgálatké­szen elveszi tőlem és áll az asztalunknál, a tejfeles tök zsíros szaftja csöpög az asz­talra, ahogyan a pirított szalonna zsírja szokott a hagymás kenyérre. Kerekre nyílt bociszemével néz rám. Teljesen váratlan számára a helyzet, nem érti, mit akarhatok. Mondom, hogy legyen szíves bevinni a jé­nait a mosogatóba. Fejében világosság gyűl, mosolyog, legszívesebben megköszön­né, hogy zavarából kisegítet­tem. Másnap a kislány reggeli­re főtt kolbászt hoz mustár­ral. , Kenyeres kosaruk tele kiflivel, zsemlével. Kérek egy szelet kenyeret tőle, látom, blamáltarn magam és már gyanús is vagyok. Mit kötöz- ködik ez a vendég itt össze­vissza. Hiszen, amit ez itt akar, arryl a parancskiosztá­soknál szó sem volt. Az ám, a parancsnok sem gondolhat mindenre. Suha Andor Nikozia felé közeledve más­fajta riadalom is úrrá lett az utasokon. Egy Damaszkuszba tartó férfi fennhangon — s mint kiderült felelőtlenül — kijelentette: — Aki nincs beoltva kolera ellen, ötnapos egészségügyi karanténba ke­rül! Megdöbbentem. Pesten, az oltásra vonatkozóan nem kaptam egyértelmű választ. Mást mondott a Ferihegyi repülőtér egészségügyi szol­gálata, és mást a KÖJÁL il­letékese. így csak feketehim­lő oltást kaptam. Ám Nikóziá- ban sem az egyik, sem a má­sik felől nem érdeklődtek. Ciprus kárpótolt az utazás izgalmaiért. A sziget kisebb, mint Szicília, vagy Szardínia. Ha dús a fantáziája, az em­ber azt képzelheti: egy ha­talmas. lehorgonyzóit hajón tartózkodik. Legszélesebb pontja 96, hossza pedig, az „ormány” résszel együtt is. mindössze 224 kilométer. A térképen úgy hat, mintha karcsú föníciai, vagy viking­hajót • formázna. Aki itt ten­gert akar látni, kívánsága tíz-húsz percnyi autózás után teljesülhet. Mert Cipruson nincs vonat! A belső forga­lom az 1600 kilométer össz- hosszúságú, keresztbe és hosszába futó műutakon, gép­kocsikkal bonyolódik le. Egyébként az autó mindjárt a repülőtér előtt megviccelt. Hollós Józsefnek, a magyar kereskedelmi kirendeltség ve­zetőjének Mercedes kocsijá­ban, majdnem a volán mögé ültem. — Csak nejp akar vezetni? — kérdezte nevetve vendéglátóm. Akkor jöttem rá, hogy jobb oldalon van a kormány. Igen, itt balra hajts és jobbra előzz a közlekedési rend. (Nemhiába volt Ciprus évszázadokig angol gyarmat.) A sziget, Arábia partjai efőtt. a Földközi-tenger kele­ti medencéjében „húzódik” meg. Partjánál, a legenda szerint a szerelem és a szép­A sziget államformája: köz­társaság. Próbáltam megtu­dakolni, honnan kapta ne­vét a szigetország? De minél több helybelitől kérdeztem, annál jobban megbizonyosod­tam: ezt még nem döntötték el a történetírók. Egyesek azt állították: a réz görög nevéből származik; mások azt bizonygatták, éppen for­dítva: a sziget nevéről adták a réznek a görögök a Ciprus nevet. * Annyi bizonyos, hogy Cip­ruson már időszámításunk előtt 1500-ban görög, később föníciai települések voltak, majd az időszámításunk előtti VII. század elejétől az időszámításunk utáni XII. század végéig asszír, egyip­tomi, perzsa, macedón, római és bizánci uralom követke­zett. 1191—1439-ig állt fenn a ciprusi • királyság, ezután a sziget Velence, Törökország, Anglia birtoka lett. Az an­golok egészen 1960-ig „ottfe­lejtették” magukat. Tíz évvel ezelőtt sem önszántukból mondtak le a szigeről; a cip­rusi haladó erők harca sö­pörte el uralmukat! A sziget- ' ország iránti „szerető ra­gaszkodás” oka, hogy föld­rajzi fekvése miatt, birtok­lása katonailag, kereskedel­mileg egyaránt igen előnyös volna bármely nagyhatalom­nak ... Cipruson egyébként vissza­csöppentem a nyárba. A hő­mérő ott-tartózkodásom alatt mindvégig 36 fokot mutatott. A házak, az úttest úgy ontot­ták a meleget, hogy csak a tenger vizében, no, meg a .légkondicionáló berendezé­sekkel felszerelt hotelszo­bámban frissültem feL Fodor László Következik: Nikozia két arca 1970. december 1., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents