Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-31 / 305. szám
Mi lesz B. Irénnel? J Január 2-án premier ez egri Gárdonyi Géza Színházban Sgy fiatal lány elszökött otthonról, kóborolt az országban ; hol ez,' hol az a férfi tartotta el, természetesen nem önzetlenül. Egyszer Salgótarjánban, másszor Zalaegerszegen tűnt fej. Hetekig körözték eredménytelenül. Amikor intézetbe került, onnan is megszökött, s kezdődött újra a kóborélet, at ismerkedés negyvenen túli jól szituált férfiakkal. Tartották, amíg kellett, aztán utcára dobták. Ha nem sikerült partnerre akadnia, akkor hazautazott, s otthonról pénzt és értéktárgyakat lopott, majd nekivágott újra a világnak. Pillanatnyi partnereitől is eltulajdonított értéktárgyakat. Most kórházban van; a diagnózis: vérbaj és vesegyulladás. * * * Mindez szók vány történet. Ám, ha azt is hozzáteszem, bogy B. Irén tizenkét évesen indult „szerencsét” próbálni az egyik megyei községből, akkor borzad meg az ember. Azt boncolgattam, hogy jutott, miként juthatott el idáig, s az is izgatott, hogy mi lesz Irén sorsa. E két kérdés nagyon is összefügg. * * » ,A gyámügye*: — A szülők ittak, otthon mindennapos volt a veszekedés. Dolgozni Pestre jártak naponta, általában késő este érkeztek haza. A gyerekkel senki sem törődött, rákapott a csavargásra. Felelősségre senki sem vonta, rendszeresen nem ellenőrizték. Először csak napokra szökött el, később hetekre. Irén: — Nem akarok otthon maradni, vegyenek inkább állami gondozásba. Elegem volt a szüléimből. Az osztályfőnöknő: — Állandóan ha/.udozott. Beutazott a városba é; onnan szerzett orvosi igazolást nem létező betegségéről. Egyszer bekötötte a kezét — akkor ötödikes lehetett — mert nem akart írni. Amikor rájöttem a cselre, csak válla, rándította. Hatodikos korában kifestette magát, magas - sarkú, cipőt húzott, — akkor a szomszéd községben járt iskolába — s a híd alatt, randevúzott a fiúkkal. Állandóan molesztálta őket. Irén: — Élni akartam. Elegem volt a szüleim életéből. Igen. elmentem a Mátrába azzal a fiúval. Tizenkilenc éves volt, tetszett nekem, akkor történt... A tanácstitkár: — Mindent elmondott, amikor visszahozták, mindent, kertelés nélkül. Indokként csak azt mondta: j,Elni akarok.” • •. * A gyámügyes: — A tanács illetékesei, az iskola egy megoldást javasoltak: különleges nevelőintézeti elhelyezést. Ehhez ragaszkodnak mindenáron. A tanácstitkár: — Nem jöhet ide vissza, kigúnyolnák az osztálytársa^ s ő folytatná régi életét. A szülők hiába ígértek javulást. Azóta is láttam már az állomáson részegen támolyogni az apát. Az osztályfőnöknő: — Fertőzné a légkört, rontaná a többi hasónkorú gyereket, hiszen korábban is állandóan molesztálta őket. A környéken már kiépített hálózata van. Vissza vinnék Egerbe a Gyermekvárosba? Újra megszökne onnan is, mint ahogy régebben meg is tette. A megoldás csak a különleges nevelőintézet A gyámügyes: — Hol volt a megelőzés, a prevenciós intézkedések? A. tény eket már könnyű konstatálni; a kóros jelzéseket korábban kellett volna érzékelni, elvégre. alig tizenhárom éves gyerekről van szó! * * * Az osztályfőnöknő, a tanácstitkár: — Nem hiszünk abban, hogy megváltozhat. Hajlama van a romlottságra. Bármennyire is nyergen hangzik, de ez öröklött dolog. Szerintünk sosem fog megváltozni, a nevelőintézeti szigor is csak késleltető gyógyszer. Ezer gyerek közül egy az ilyen renitens- kedő, megtévelyedett akad járásonként három—négy f száz, de őket meg lehet re- gulázni. Irént aligha. — Amikor észlelték sajátos viselkedését, mit tettek? Az osztályfőnöknő: — Elemiben jó tanuló volt, egyébként is értelmes gyerek. Az iskolában különösebb ba.i nem volt vele, csak egy idő után hanyagolta a tanulást. A hetedik osztályt ismételnie kellett volna. Külön életét délután élte. ' — A hírek eljutottak Önhöz, próbált vele beszélni, vagy a szülőkkel tárgyalni, esetleg idejekorán javasolni az állami gondozásba vételt? :— Nem hittem, hogy így alakul a helyzet... A gyámügyes: — Gyerek még, tragédiája megrázta. Az anya vállalná, hogy nem dolgozik, csak a gyerek nevelésével törődik. Megérné, Irén jövője érdekében próbát tentii. Nem lehet valaki tizenhárom éves fejjel eleve romlott, bármit is tett eddig. * * * Irén sorsa vitatéma: a. szülők visszakérik , egyetlen gyermeküket, törődést, gondoskodást Ígérnek; a gyámügyes próbatételt ajánl, s az iskola és társadalmi szervek felelősségét emlegeti. A tanácsi vezetők, a pedagógusok csak egy megoldást ismernek: a különleges nevelőintézeti elhelyezést, s ehhez ragaszkodnak makacsul. Irén sorsáról hamarosan döntenek. Nem könnyű megtalálni a leghatásosabb megoldást; kutatni , mégis kell és érdemes, mert fiatal életről, gyerekemberről r>an szó, akit nem lehet, akit embertelenség lenne mereven elítélni, hiszen minden hajlam formálható, tompítható, mindenki emberré formálható és senkiről nem lehet lemondani. Pécsi István Géczy József és Kopetty Ina a Péntek Kézi egyik jele- ■ netében. TV-előzetes Fejes Endre: Mocorgó (Kedd, 20.00) _________ A kétrészes dráma közvetítése a Thália Színházból, felvételről. Négy évvel ezelőtt mutatták be a Fejes Endre novellájából készült drámát, amit Kazimir Károly rendezett és aminek címszerepét Szabó Gyula alakította. Szereplői egyszerű emberele, s maga az ügy is mindennapi, a dráma köztünk történt, illetve történik meg. A 30-as évek végétől az 50-es évek közepéig terjedő időszakot öleli fel a dráma, amely egy élet — Mocorgó élete — története. Mocorgó a tévelygő álmodó. j, akinek csak vágyai vannak, akarata nincs. Hagyja magát befolyásolni lumpen-környezetétől, és gyerekes, ifjúkori álmait felnőtt korában és új társadalmi közegben is makacsul hajszolja. S ez a sivár cél — egy handlésátor a Teleki téren. / ' Á Gestapo bpnfetőexpedíciégának kudarca — Fontos, szigorúan titkos adatokat mondok most önnek ... kémelhárítcúuk ügyességétől függ, hogy igazolni tudják-e azt, amit mo~: közlök. Ez másrészt azt is bizonyítja majd. hogy becsületesen gondolom a dolgot, es lehetőséget nyújtok önöknek, hogy meghiúsítsanak egy merész tervet. Amint látni fogja, a dolog nem harctéri hadműveletekre vonatkozik, hanem közvetlen összefüggésben, áll Németországnak a legfőbb szövetségese előtti t. kintélyével... — Azt mondta, hogy .el fogja mondani. Mit jelent ez? Fontos okmányokat ad, vagy pedig, jelentést készít a tervről? — kérdezte Andre j. — Semmilyen dokumentumot nem adhatok erről a terv gftíe. december 31., csütörtök ről. Ilyen dokumentumok egyáltalán nem léteznek és nincs is rájuk szükség. Még a Luftwaffe fő vezérkarában sincsen írásos nyoma. Vannak olyan vállalkozások, amelyeket szóbelileg terveznek és sehol sem jegyeznek fel. Most éppen egy ilyen vállalkozásról van szó. Ennek a hadműveletnek a tervéről csak nagyon kevés embernek van tudomása Németországban. A bevezetés felcsigázta Andrej érdeklődését, . ezt azonban nero árulta el. — Remélem, tudja, hogy ügynöküket, Richard Sorgét Japánbán letartóztatták? — tért a lényegre Gert. — Tudom —■ erősítette meg röviden Andrej. — A Führer valósággal dühbe gurult, amikor meghallotta Otto nagykövet és Meisinge- történetét. Parancsot adott, hogy a Gestapo embereinek egy csoportja menjen Japánba, megbüntetni a vétkeseket. A háború azonban lángba borította az egész világot. Németország és Japán között hatalmas terület van. a velünk ellenséges országait területe. Minden út megszakadt. Hogyan lehet ilyen körülmények között embereket küldeni Japánba? A probléma megoldását Gőringre bízták. Tudnia kell, hogy Gőring a háború alatt sok feladatot tűzött a Luftwaffe elé anélkül, hogy megvalósításúik reális lehetőségeire gondolt volna, így történt ez most is. Magához rendelte Rowel ezredest, az első számú hírszerző csoport parancsnokát, aki már a háború alatt titkos, légi megfigyeléseket végzett a Szovjetunió nyugati területe fölött. A Luftwaffenak azonban nincs olyan repülőgépe, amely leszállás nélkül 7000 kilométernél hosszabb távot tud megtenni. Rowel ezért azt javasolja, hogy egy repüjűtereól tedítsamak útnak egy gépet Mandzsúriáig, amely jelenleg a japán hadsereg kezén van, azzal, hogy útközben* a gép titokban leszáll a Szovjetunió területén és üzemanyagot vesz fel. A vállalkozás részletei — Ez a terv, amint látja, nagyon merész és rendkívül kockázatos. A legszigorúbb titokban tartják. Még Richt- hoffen vezérezredes, a IV. légiQotta parancsnoka sem ismeri minden részletét. Neki csak annyit parancsoltak, hogy Taganrog körzetben bocsásson Rowel rendelkezésére egy repülőteret, mégpedig azt, amely a legközelebb van az ellenséges területhez. — A feladat teljesítéséhez Rowelnak két új Focke-Wolf —200 Kurier-típusú négymotoros gépe van. A Luftwaffenalt egyelőre még csak néhány ilyen gépe van. Kis sorozatokban készülnek, hosszú felderítő' repülésekre. Hatósugaruk azonban, nem haladja meg a 2000 kilométert, s legfeljebb 5000—6000 méter magasra emelkedhetnek. — Taganrogtól Hajlatig több mint hétezer kilométer van. Avégett azonban, hogy a vállalkozás titokban maradjon, úgy döntöttek, hogy a Szovjetunió minél gyérebben lakott települései fölött repüljön, az út tehát hosz- szabb lesz. Miután ismertette az útirányt, így folytatta: (Folytatjuk.) Arzén és levendula (Szombat. 20.05) Amerikai film. E bűnügyi bohózatot három évtizede mutatták be Amerikában, s 1047-ben nálunk is sikerrel játszotta az egyik fővárosi színház. Az elmúlt évben a Pesti Színház újította fel a krimit. Most filmen láthatjuk a két brooklyni öregasszonyt, a vendégszerető Brewster nővéreket, akik saját készítésű birsalmasajtjukkal és ribizliborukka! kedveskednek vendégeiknek, s ebbe — szintén egyéni recept szerint — egy kanál ciánkálit és egy csipetnyi arzént kevernek. A darab hullákkal indul, no nem sokkal, „mindössze” tizenkettővel, de mindenkit megnyugtathatunk — jut is, marad is —, tizenhármán a darab sorén hunynak el. Sírig tartó barátság (Vasárnap, 21.20) Tv-játék. A jugoszláv Prana Crnéevic’-nek már játszották egy darabját, az Anna három apja című tv-já- tékot. A szerzőnek ez is ko |*ú műve, s műfaját illetően groteszk vígjátéknak nevezhetnénk; a barátság anatómiáját mutatja be, úgy, hogy egyszerre nevettet és ragadja torkon a nézőt, amint azt általában megszokhattuk a groteszk műfajtól. A két barát Mottó és Ottó mindenüké megosztják egymással, mígnem egy nőre bukkannak, aki viszont már nem osztható... Török Rezső t93T-1Sen megjelent, s nagy sikert aratott regénye nyomán bizonyára sokan emlékeznek még a kis árvalány, Péntek Rézi történetére. A regény szerzője, a vidámság, szelíd humor és a kacagtató bohó- zati helyzetek mestere nem érhette meg a Péntek Rézi színpadra állítását, -melyet Zoltán Pál átdolgozása és Horváth Jenő mai hangvételű zenéje vitt sikerre. A zenés játék meséje a mai Olaszországba helyezi a cselekményt, ahdi a kis árvalány emberi tisztaságával, őszinteségével, naív szerelmével képes megváltoztatni egy kalandvágyó férfi egyéniségét, képes megteremteni két ember tartalmas boldogságát. Teresa Venerdit (Péntek Rézi) kettős szereposztásban Kopetty Lia és Péva Ibolya alakítja. — Szeretettel játszom Ré- zit, a bűbájos, csetlő-botló olasz kislányt, s nagy kedvvel kezdtem hozza a megformálásához — vallja • szerepéről Kopetty Lia. — Ré- ziben megpróbálom azt a 16 éves lányt visszaadni, aki a maga — időnként humoros — naívságában is érettebb, komolyabb intézeti társainál. Ügy érzem, ezért ebben a szerepben többet kell adnom, mint egy egyszerű árvalány megformálását.., — Találkozás a szereppel — mondja Péva Ibolya, Péntek Rézi másik alakítója. — Kecskemétről visszakerülve — ahol legutóbb Rézi ellenpólusát játszottam — örömmel vállaltam a szerepet, s kezdtem hozzá ehhez az alakításhoz, amely egyik vágyam teljesülését is jelenti. Érdekes ' és komoly feladat ennek a zenés játéknak a főszerepét eljátszani, mert egy olyan olyan lány jellemével kell azonosulni, aki / tulajdonságaival az apró ábrándokat kergető intézeti lányok fölé emelkedik. Komoly feladat, mert túl kell lépni a „nagy” orvos és a kis árvalány szerelmének ábrázolásán... A zenés játék férfi főszerepét az egri közönség egyik régi kedvence, Géczy József játssza, akinek több évi távoliét után ez lejjz az első egri fellépése. A díszleteket Suki Antal, a jelmezeket Gregus Ildikó tervezte. A darabot a Miskolci Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház rendezője, Hegedűs László vitte színre, aki szerint ez a felnőtteknek szóló zenés mese maradandó élményt, kellemes szórakozást ígér az egri. közönségnek. (szilvás) „Ev végi vicchajrá" Szilveszteri humorszolgálat A genovai kikötő egyik kocsmájában két barát találkozik. „Adj kölcsön ezer lírát fizetésig.” „Mikor van fizetésed?” „Mit tudom én, hiszen te dolgozol!” ★ Két barátnő találkozik egy tengerparti fürdőhelyen. — Mesélj magadról valamit ... Megtaláltad már az igazit, akire egész életedben vártál? — Nem, de várakozás közben férjhez mentem. ★ Két fiatalember — erősen illuminált állapotban — felszáll a villamosra. Az egyik egy egyenruhás férfi markába nyomja az aprópénzt és kijelenti: — Két jegyet kérek! — Nem vagyok kalauz, a Dunahajózás tisztje vagyok — mondja a férfi. — Atyaúristen! Nem a villamosra, hanem hajóra szálltunk! ★ A tanító *kérdése: — melyek azok a legfontosabb ételek, melyek nélkül az ember nem élhet? — Reggeli, ebéd, és vacsorát \ \ PÉNTEK. KÉZI
