Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-31 / 305. szám
Rjtktfr KOSSUTH $.Z0 Hayön-művek 8.00 A tudományos közélet fóruma. IH. 9.30 Könnyűzene 10.05 Zenekari muzsika 11.29 Az élő népdal 11.39 Holnap közvetítjük... 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Melódiákoktól 13.40 Geológus az Andokban... 14.00 Kettőtől — hatig... 18.00 Hét pofon, a musical. VII. 18.35 H. Güden énekel 19.00 Taps, avagy előkészületek, egy fesztiválra 80.00 Nulla—nuUa. Szilveszteri műsor 84.00—5.55-ig: Táncoljunk! PETŐFI 8.05 Verbtinkosofe 9.04 Mesejáték 11.50 Magánvélemény közügyekben 12.00 Könnyűzenei híradó 12.33 Saint-Saens: Az állatok farsangja 13.03 Győri stúdió 13.20 Operahármasok 14.00 Hangfelvételi érdekességek 14.29 Rosemary Brown és a szellemei« 14.59 Derűs jfercek 15.15 Csak fiataloknak! 16.05 Operacsillagok — operaslágerek 36.35 Külföldi Kulturális Híradó 16.56 Nagy Reethoven-ekladók 18.05 Nóta- és népdalest 19.01 Gounod: Faust Közben: 20.59 Versek 22.00 -5.55-ig: Táncoljunk! MAGYAR 9.00 Szünidei matiné. 3. kisfilim 10.58 Húsz perc Korda Györggyel. . . 17.25 Amikor én katona voltam ... 7. 17.50 Hírek 18.05 Maigret felügyelő 18.55 Nótaszó 19.25 Esti mese 19.40 Tv-híradó 350.00 Nulla—nulla, az MBT szilveszteri vetélkedője Kb.: 0.03 Szilveszteri randevú Kb.: l 0.20 A párizsi Móniin Rouge műsorából Kb.: 1.45 Táncoljunk! POZSONYI 11.36 Eszitrádműsor 15.30 Maehulka prof. különös kalandjai 16.10 Hires komikusok alakításai 18.25 Cigán ydalok 19.00 Tv-híradó 19.30 Szilveszter, 1970. 0.05 Csárdások Ä tudomány forradalma — az elmúlt évtizedben Megkérdeztük két tudományág egy-egy kiemelkedő személyiségét: véleménye szerint az elmúlt évtizedben, tehát 1961—1970 között, melyek voltak szakterületén azok a legjelentősebb eseményeik, legfőbb eredmények, amelyek egyúttal megszabják’ a tudomány további fejlődését is. A biológiai tudományiak legfontosabb . eredményeit' dr. Szentágothai János egyetemi tanár, az MTA biológiai osztályának elnöke foglalta össze. A biológiai forradalom Ma már szinte közhelyszerű mondás, hogy fizikai vi- láriróníink e szótári el~ő feDr. Szentágothay János lében ki telj esült forradalmához a század második felében egy végső kihatásaiban legalább azonos, de talán a valóságban még jelentősebb „biológiai forradalom” csatlakozik. E „forradalom” első fegyvertényed elsősorban az ún. molekuláris biológiában' általánosan ismertek: az életjelenségek egyik legfontosabb anyagi önreprodukciójának molekuláris alapját képező nuklein- savak szerkezetének tisztázása, a bennük rögzített genetikus, illetve fehérjeszintézishez szükséges információs kód megfejtése. Megoldódott az elmúlt évszázadban a primitív élő szervezet teljes nukleinsavláncá- nak mesterséges kopírozása és az élő szervezetével teljesen egyenértékű mesterséges nukleinsáv előállítása. Ezzel párhuzamosan az élő szervezetek számos építőelemének molekuláris szerkezetét és a bennük lezajló, fontosabb életműködéseket is kezdjük megismerni. Megismertük a kötőszöveti rostok molekuláris felépítését és remény van arra, hogy e rostok speciális féleségének — életünk .egyik achillassar- kának — a rugalmas rostoknak felépítését is felderítik. E rostok az erek nélkülözhetetlen alkatrészei és pusztulásuk az emberi életet korlátozó érbetegségek egyik lény eges eleme. Az élő sejtek részecskéinek a felépítéséről és működéséről rengeteg részadat jutott a kutató ember birtokába. S ezek — talán nem is a távoli jövőben — arra fogják képesisé tenni az embert, hogy céltudatos aktív bio- mérnöki beavatkozással egyes eleinte kezdetlegesebb (baktériumok), majd ma- gasabbrendű élőlények (gazdaságilag hasznos növények és állatok, valamint kártevők) biológiai sajátságait érdekei szerint megváltoztassa. Ilyen beavatkozás lehetőségeire máris nagy szükségünk lenne. Az emberiség explóziószerű szaporodása, az igények emelkedése, az ipar és közlekedés fejlődése máris súlyosan, veszélyezteti az ember biológiai környezetének egyensúlyát Létünk három alapjának, a levegőnek, víznek és talajnak az elszennyeződése félelmetes iramú és az emberiség létérdeke, hogy biológiai környezetű ntakel kevéssé szennyező vagy . károsító triódon gazdálkodjék/ Ehhez tartozik, hogy a félelmesen gyűlő és. ártalmas hulladékok (papír, műanyag, gumi stb.) biológiai úton való megsemmisítéséről, illetve hasznos átalakításáról is gondoskodjunk, .amihez új tulajdonságokkal bíró ^ mikroorganizmusok kellenének. Az ember és környezete közötti természetes egyensúly megbomlása azonban azzal a veszéllyel is együttjár, hogy az ember az előállított helyzetben irracionális módon reagál: vagy agresszív cselekményekkel (függetlenül attól, hogy ezek egyes egyének, kisebb csoportok, vagy nagy hatalmas összpontosító uralkodó rétegek részéről jelentkeznek, bár ezek veszélyessége igen eltérő), vagy pedig a modem társadalmi és technikai fejlődést teljességgel negáló (pl. hippimozr galro.ak stb.) és attól elforduló mozgalmakkal. Mindkettő végzetes hatású lehet történelmi fejlődésünk mai helyzetében, ezért jobban meg kell ismernünk az emberi magatartás és cselekvés ösztönéleti, érzelmi és értelmi rugóit. Ebben a társada- lofhtudomány felé hidat képező tudományágak (pszichológia, szociológia) biológiai hídfőiéként az agykutatásnak van kiemelkedő szerepe. A biológia forradalmához itt is vannak kiinduló állásaink az elemi idégfolyamatok és ideg- sejthálózatok szerkezeti és működési megismerésével, de az igazi áttörés e területen a közeli jövőben kell megtörténjék a tanulás, emlékezés és az alapvető magatartási reakciók elemi mechanizmusainak felderítésével. A mezőgazdasági tudományok területéről egy szűkebb témacsoportot ragadott ki Somos András akadémikus, a Kertészeti és Szőlészeti Egyetem professzora. Több vitamint! Az egész világon — az elmúlt évtizedben nagyot fejlődött a mezőgazdasági termelés és ezt a folyamatot elsősorban a tudomány és a technika eredményei tettéli lehetővé. Szűkebb szakrAám, a zöldségtermesztés legutóbbi fejlődéséről mondanék néhány példát, elsősorban hazai vonatkozásban. Minden emelkedő életszínvonalú nép mezőgazdaságában és táplálkozásában jellemző,' hogy növekszik a zöldségfélék jelentősége. Amíg a szegény népeknél a bőséges szénhidráttartalmú, nagy kalóriaértékű, de biológiailag kevéssé értékes növények — gabonafélék, burgonya —• termelése és fogyasztása a jellemző, addig a jobb gazdasági viszonyok között élő népeknél egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a zöldség- és gyümölcsfélék. Hazánkban is nagyon elöre- haladóban van ez. Ugyanakkor a zöldség- és gyümölcsfélék „állítják” elő legolcsóbban a vitaminokat, ezek között a különösen fontos C- vitamint, de a biológiailag rendkívül értékes egyéb anyagokat, pl. az ásványi sókat, az íz- és zamatanyagokat is. • ' Az évtized elején hazánk zöldségtermesztése ellentmondásos volt: nagyüzemi keretek között, kisüzemi módszerekkel folyt.- Ez az ellentmondás feloldódott az évtized végére. A tudományos kutatás eredményeinek a hatása talán a nemesítés terén jutott " kifejezésre legjobban. Üj fajták egész sora jött létre, amelyek ellenitállóak, rezisztensek, az egyes növénybetegségekkel szemben. Legfontosabb zöldségnövényünknek, a paradicsom,nak a gazdaságosságát rendkívül lerontották, a vírusos és gombás eredetű betegségek.. Fajtaelismerés alatt állnak niár azok a vírus- és gombabe- tegségekkel szemben ellenálló. paradicsomfajták és típusok. amelyeket Kecskemétien, Mészöly Gyula akadémiai levelező tag vezetésével nemesítettek kS; A tudomány fejlődésére általában jellemző, hogy a komoly eredmények több tudományág együttes fejlődése nyomán jönnek létre. így van ez a zöldségtermesztésnél is. A műszaki tudományok fejlődése lehetővé tette a zöldségnövények ’ gépi megmunkálását, még az eddigi legmunkaigényesebb szedését is. Majdnem minden fontosabb zöldségnövé- nyünknél már megvannak a betakarítógépek. Gépi szedésre azonban nem minden zöldségnövényfajta alkalmas. A nemesítőknek tehát Somos András elő kellett állítani pL a kocsányiéi könnyen elváló, egyszerre, viszonylag szűk időhatárok között érő paradicsomfajtákat, amelyek géppel is betakaríthatok. A paradicsom előállítására kézi szedés esetében a munkaráfordítás értékének 60 százaléka éppen a szedésre esik. Minden remény megvan arra, hogy a gépesítés várható nagyobb elterjedése jelentősen csökkenti ezt a költséget. A gépesített zöldségtermesztés azután természetesen sok egyéb változtatást is igényelni fog a termelésben: programozott szintű termesztés fog megvalósulni, előre kidolgozott technológia alapján, tehát szinte már- már iparszerű lesz a termelés. A zöldségtermesztés harmadik nagy jelentőségű eseménye volt az elmúlt évtizedben á műanyag fólia elterjedése. Az időjárástól független termelés terén az első lépésnek számít ez. Olcsó beruházással lehet ily Aódon a nagyüzemi hajtatást sokkal korábbra hozni, nagyobb értékű primőrárut termelni, és a zöldségellátás igényét megnyújtani. Hazánkban már 10 millió m2- en folyik műanyag fóliás termesztés — nemcsak a nagyüzemekben, hanem még a ház körüli kiskertekben is. Ennek igen nagy a jelentősége az exportunkban és a hazai ellátásban egyaránt. Az 1970-es év rossz időjárása miatt zöldségellátásunkban pl. nagy zökkenők lettek volna műanyag fóliás terjesztés nélkül. Az elmúlt évtized eredményei a zöldségtermesztésben és ellátásban nagyok. De nagyok azok a feladatok is, amélyek a jövő évizedben várnak megoldásra. Hogy csak egyet említsek: nagy gond a zöldségfélék növényvédelme. Mind a káros rovarok, mind a gyomok elleni védekezés rendkívül nehéz a nagy részben nyersen fogyasztásra kerülő zöldségféléknél. Sok-sok munkát igényel majd ennek megoldása —• az eredmény azonban biztosan kedvező lesz. — ___t________________ F afeldolgozó és ládakészítő üzem Poroszlón (Császár István tudósítónktól) A poroszlód November 7. Termelőszövetkezet gazdálkodását érzékenyen sújtották a tavaszi és nyári árvízkárok. A Tisza II. víztározójának építése r Mg a jövőben jelentős földterületeket von el a szövetkezettőL A károk pótlása, másrészt pedig a jövedelmező gazdálkodás igénye, követelménye újabb termelési ágak, melléküzemek szervezését teszik szükségessé. A szövetkezet vezetői a helyi lehetőségek gazdaságos hasznosítása céljából rövidesen egy új melléküzemág, a fafeldolgozó és ládakészítő üzem megindítását tervezik. , Az ártéri területen, mely a Tisza II. víztározója lesz, mintegy 422 holdnyi nyárfás erdőterületet kell kivágniuk. A tervezések és előzetes számítások azt igazolják, hogy a kitermelt famennyiség értéke kétszeresére nő, ha azt helyben feldolgozva értékesítik. Az új melléküzemág beruházásainak első lépéseit már megtették a szövetkezetiek. Mintegy 100 ezer forintos értékben vásároltak modem fafeldolgozó gépeket, nagy teljesítményű fűrészgépet, és az üzemet berendezték a volt uradalmi kastély épületében. A szövetkezeti tagok megkezdték a fakitermelést, és az üzem hamarosan munkához is lát. Megkötötték már a vállalkozási és szállítási szerződéseket a vásárié vállalatok kai, és 1971-ben 210 ezer ládát indítanak útjára Poroszlóról. EGRI VÖRÖS CSILLAG1 (Telefon: 2a-33) Délután 3, fél 6 és este 8 órakor A iélszemü seriff .Színes, magyarul oeszélö amerikai western EGRI BfiODY: (Telefon: 14-01) Fél 6 és fél 3 árakor Jöttem, Uttam, lőttem! Színes olazz—spanyol western- film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Egy férfi, aki tetszik nekem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Gyula vitéz télen, nyáron HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Modesty Blaise FÜZESABONY: Érik a fény ÜGYELET Egerben, 19 órától, péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsillnszky utcai rendelőben. (Telelőn: 11-10.) Kendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) Egerben, este 7 órakor: cs ardaskiraeyno k 55éütitszunett Azt hiszem allergiás vagyok. A lexikon szerint az allergia: embernél vagy állatnál bizonyos (lélegzéssel, táplálkozással, oltással, stb.) a szervezetbe került anyagokkal szemben mgnyilvánuló fokozott alkati érzékenység. Tapasztalataim szerint azonban fülön keresztül, hallás útján is lehet valaki allergiás. Mert, ha én azt hallom, hogy .pénz”, azonnal alkatilag érzékeny leszek. Van, aki a szénától náthát kap, én a „pénz” szóra ideges, türelmetlen, Veszekedős leszek, az arcomon megfagy a mosoly és az ajkamon elhervad a nóta. Tessék mondani súlyos ez? Már annyiszor kértem a feleségemet, .hivatkozva fokozottabb alkati érzékenységemre, ne ejtse ki előttem azt a szót, hogy „pénz” — ha nem akarja, hogy ideges, türelmetlen és veszekedős legyek. Juszt is mondja. Nincs tekintettel rám. Ha angolul mondják ki előttem, hogy „pénz”: „money” vagy németül: „Geld”, akkor aránylag még nyugodt vagyok, csak bal szemem kezd el hunyorogni. Teljesen nyugodt vagyok, viszont ha ezeket a szavakat hallom: szagosbükköny, hód, tutaj, kemence, hárfa, szelence, kútágas, gorilla, hok- kedli, jegenye, nyenyere, túró, cséve, Vecsés, spinét, alkonypír, főkötő, ' hajcihő, monguz és tatvitorla. • • Ha viszont azt -hallom, hogy „pénz”, recsegni kezd valami a fejemben, itt jobboldalt, fenn, balra, lenn, a torkom kiszárad, a gyomromon nyomást érzek és a füleim majd kiugrónak a helyükből. Tessék mondani, súlyos ez? Őszintén mondom: boldogan élek a feleségemmel, s ha veszekszünk is néha-néha, mindig csak a „pénz" miatt. Emiatt a vacak, négybetűs szó miatt. Hát nem borzasztó? A „szagosbükköny” miatt még Sohasem veszekedtünk a feleségemmel. A „tat vitorla” miatt még sohasem csapdosta az ajtókat. A „hárfa” miatt még sohasem akart visszamenni a mamájához. „Vecsés” miatt se. Ha azt mondom neki: nincs hódom — arcizma se rándult. Ha azt mondtam: nem adók jegenyét! — nevetett Ha azt mondtam: kellene egy kis cséve nekem — az ölébe ültetett és megsimogatta a fejem. Hát kérdem én: miért kell mindig a „pénz”-ről beszélni, amikor annyi szép szó van a magyar nyelvben: bazsarózsa, harmatcsepp, vegyszer, napraforgó,' cink, ügy- ' védi 'munkaközösség, szájtáti, hangár, lepke ... hogy csak néhányat említsek... Mi már otthon nem beszélünk a pénzről. — Mi újság, édes? — kérdeztem minap, midőn hazajöttem. — Semmi, drágám — mondta a feleségem. — Holnap be kell fizetnünk a telefont ... — Fizesd be, édes —• mondtam én. — Jó pofa vagy! — mondta a feleségem. — Miből? Nincs egy árva harmatcsep- pem sei,», ________ — Na ne viccelj, édes — mondtam én. — Tegnap még volt bazsarózsád! — Tegnap! Hol van az már, drágám! — mondta a feleségem. — Ma rengeteg lepkét kellett kiadnom. Néha magam se értem, de úgy repül a lepke, hogy az fantasztikus ! — Szóval, már egy herma tcsepped sincs?! — kiáltottam. — Gyönyörű, mondhatom! Te két kézzel szórod a bazsarózsát! — £n? — sikoltotta a feleségem. — Ezt te mered mondani nekem ? Te, aki... Nem bírtam tovább. A fejemhez kaptam és azt ordítottam: — Azt hiszed, lopom én a bazsarózsát? Ügy látszik a lepkére, a harmatcseppre, a bazsarózsára is érzékeny vagyok. Mikes György 1970, december 31» csütörtök I
