Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

KOSSUTH 8.21 Tudományos körkép. g.4(i Csajkovszkij: Anyegin. 3 felv. opera. 11.44 Népdalkór us ok. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.40 Válaszolunk hallgatóinknak. különkiadása. 14.00 Kamarazene. 14.23 Sárdy énekel. li.49 Kóruspódium. 15.10 Év végi példázatok . . . 10.05 Népdalgyűjtöúton Kodály nyomában. K.25 í’úvósművek. K>.38 Előadás Vörösmartyról. (Befejezés.) 17.15 Operacsillagok — oyeraslágerek. 17.45 Az üzemi egészség- védelemről. 18.00 Zenei műsor. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Maupassant: A szépfiú. Itádió változat. 20.25 Mozart: Jupiter és Brahms: I. szimfónia. 22.20 Magnósok, figyelem! 23.05 Beethoven-müvek. 0.10 Barbara énekel. PETŐFI 8.05 Esztrádparádé. 9.12 Nóta- és népdalest. 11.47 Magánvélemény közügyekben. 11.57 Könnyűzenei híradó. 12.30 Chopin: Polonez. 12.45 Miskolci stúdió. 13.03 Két szimfónia. 14.00 Ifjúsági randevú kettőtől — hatig ... 18.10 Táncdalok. 18.20 Jegyzet. 18.35 Bartók: Szvit. 18.45 Kortársainkról. 19.15 Népdalok. 19.34 Vendégségben. 20.28 A Rádió Dalszínháza. 22.10 Könyvismertetés. 22.20 Bartók: A fából faragott királyfi. Táncjáték. 23.15 Népi zene. MAGYAR 8.10 Iskola-tv. 13.23 Közv. a Pécsi Dózsa— Juventus EVK labdarúgó- mérk.-rőL 17.23 Hírek. 17.30 Pályaválasztási műsor. 18.05 A siker kulcsa. , Rajzfilm. 18.15 Miről ír a világsajtó? 18.30 Zenei figyelő. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kettős gyűrűben. Magyarul beszélő jugoszláv film. , 21.25 Telespart. 21.45 Tv-híradó. 21.55 Lírai riport, POZSONYI 9.35 Hölgy a tóban. 11.05 Dzsesszpódium. 19.00 és 22.00 Tv-híradó. 20.20 A félbeszakadt dal. 22.20 A jégkorongozás hírei. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután fél 4 órakor: Szent Péter-hadmüvelet Színes, olasz—francia—NSZK. filmvigjáték. Délután fél 6 és este 8 órakor: Egy férfi, aki tetszik nekem Színes, francia film. EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Délután 5 és fél 8 órakor: Rómeó és Júlia 1—11. rész Kétrészes, színes, olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Előadás kezdete: fél 6 órakor Bűn és bűnhődés 1—II. rész GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Adalen 31 HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Szerelmesfilm FÜZESABONY: Egy az ezerhez Egerben, este 7 órakor: A TANÍTÓNŐ (Bemutató-bérlet) ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: Il­it)). Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele- 17-27). <m<Jt jeíWíxJc j Ciprusi barangolás 3. Történelmi színpad /* «• •* fr I gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák Vállalat Igazgatósága a szak- szervezeti bizottsággal együtt vizsgálja a Nehézipari Mi­nisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete el­nökségének irányelvei alap­ján azt, hogyan javíthatják tovább a nők gazdasági és szociális helyzetét. Ütemter­vet készítettek a vállalatnál és üzemeknél dolgozó nők helyzetének felmérésére. A terv szerint vállalati szinten minden üzemnél meg kell vizsgálni azt, hogy létszám- növekedéssel, vagy átcsopor­tosítással milyen lehetőség van újabb elhelyezkedésre. Foglalkozik külön a terve­zet a gyermekgondozási sza­badságon lévő nők visszahe­lyezésének módjaival, külön hangsúllyal a gyermekeiket egyedül nevelő és a három- vágy többgyermekes anyák helyzetével. Tanulmányozni kell életkörülményeiket, több kedvezményt kell nyújtani nekik a különböző segélyek és üdültetések elosztásánál. Behatóan foglalkoznak a dol­gozó nők továbbtanulásával is. Ehhez az üzemeknek min­den segítséget meg kell ad­niuk. Tervet dolgoztak ki a dolgozó nők politikai oktatá­sára és arra, hogy megfele­lő intézkedésekkel meg keli teremteni a lehetőséget a nők kulturális igényeinek fejlesztésére és kielégitésé- re. A felmérés után szüksé­gessé váló intézkedések vég­rehajtását természetesen az új kollektív szerződés bizto­sítja. Tóth La jós Hevesről Küldöttgyűlést tartottak a Hevesi Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezetnél, ahol Tompa Béláné, a szövetkezet elnöke ismertette a szövetke­zet gazdálkodását és öröm­mel számolt be 'arról, hogy a szocialista brigádok teljesí­tették kongresszusi felaján­lásaikat. A brigádok a kongresszusi verseny szelle­mében folytatják ma is munkájukat. Őszinte légkör jellemezte a küldöttgyűlést, érezni lehetett ezt a hozzá­szólásokból is. A küldöttgyűlésen a Járá­si tanács is képviseltette ma­gát, Fehér László iparügyi főelőadó értékelte a szövet­kezet munkáját. A községi pái'tvezetőséget Habéra Lász- lóné vb-tag képviselte. Tóth Mária Sarudról * Jó állattenyésztő gazdaság hírében áll a sarud! Tisza- mente Termelőszövetkezet. Több mint 900 szarvasmar­hát tartanak és a szövetke­zet vezetősége igen sokat tesz a közös állatállomány fejlesztéséért, a szakszerű tenyésztésért. Igen sokat tesznek a tbdvmentes állo­mány kialakítására. Ezt a célt szolgálja a 440 férőhe­lyes szakosított tehenészeti telep. A munkához segítsé­get nyújt az állategészség­ügyi állomás szakállatorvo- sa. Most épül a korszerű, 192 férőhelyes borjúnevelő'. A szövetkezet távlati ter­veiben szerepel új sertéste­nyésztő telep épitése. Nagy a mennyiségi fejlődés a ju­hászaiban, 1400 magyar fé­sűs merinói juhot tartanak. A bárányszaporulat 100 szá­zalékos. A hús, a gyapjú és a bárányexport jelentős jö­vedelem forrása a szövetke­zetben. A közös gazdaság idei bevételének jelentős ré­sze származik az állatte­nyésztésből. A közelmúltban 1261 hí­zott sertést, 220 hízómarhát és 75 mázsa gyapjút értéke­sítettek és még az idén újabb mennyiséget adnak át. Jelentősen segíti a szövetke­zet a háztáji gazdaságokban folyó állattenyésztést is. Na­poscsibét, süldőt adnak a háztáji gazdaságoknak te­nyésztésre és megfelelő mennyiségű kaszálót és ta­ka rinánytermelő területet is Biztosítanak a tsz-tagok ré­szére. Császár István Hatvanból A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hatvani üzleteinek többségé­ben túlteljesítették az első három negyedév tervét. Ki­emelkedő a vajsáruda, a jár­műbolt, a villamosság-rádió üzlet tervteljesítése. E há­rom áruda dolgozói el is nyerték a kiváló boltegység­nek járó vándorzászlót A X. pártkongresszus tisztele­tére tett vállalások teljesíté­séről is beszámolhattak már a boltok dolgozói. Szűcs Ferenc A hellén világ, a római kor, Bizánc és a keresztény középkor emlékeit nemcsak Nikoziában, hanem egész Cipruson megtalálni. Famagustában, a középkor nemesen gazdag városkájá­ban, az arra látogató nem is tudja, mit nézzen meg ha­marább. Gyönyörködjön a település kicsi házikóiban, a XIII. századbeli városköz­pont keskeny halászutcáit csodálja meg; a keresztes vitézek hadjáratinak emlé­két tekintse meg 1291-ből; vagy azoknak a ciprusi ke­reskedőknek gyönyörű házait vegye szemügyre, akik Fa- magustát megszilárdították, a város fejlődését előmozdí­tották. A település egykori gazdagságára utal az a 365 templom, amely ma is lát­ható. Közülük legszebb a Notre-Dame mintájára épült, gótikus Szent Miklós kated- rális. Az épület szinte ma is eredetiben pompázik, éppen csak tornyainak csúcsait „kurtították” meg, miután II. Szelim szultán elfoglalta a várost, s a kereszt helyett félhold hirdeti Allah egykori hatalmasságát. Az archeoló­giái leletek csaknem négy­ezer éves emlékeket tarto­gatnak. Még a bronzkorból is találhatók érdekes tár­gyak, a görög, római kor­szakot pedig hatalmas már­ványoszlopok reprezentálják. A francia gótika emlékei éppúgy felejthetetlenek ma­radnak az idegennek, mint a bizánci stílusé, vagy a velencei és a genovai művé­szek keze nyomát őrző, he­gyek ormain lévő várromok. A város, ma is előkelő, jó­módú kereskedők települé­se, s az idegenek kedvenc kirándulóhelye. Édes illatú levegője, a hatalmas na­rancsligetek valóban felüdü­lést nyújtanak a látogatók- ■ nák. Kyrénia szintén egyik leg­kellemesebb, legszebb fürdő­helye Ciprusnak. Tenger­partja halásztelepülésével, történelmi emlékeivel mág­nesként vonzza a látogató­kat. A hegyek, a festői vá­rak, a régi kolostorok, mind­mind felejthetetlen élmé­nyek. Csak az elragadtatás • hangján lehet szólni a ky- réniai erődről is. Eredetileg bizánci volt, később a velen­ceiek építették ki, s a törté­netírók különböző időkben ugyanazokat állapították meg róla: jelentős szerepe volt az ország védelmében, sohasem sikerült ellenség­nek bevennie. Ciprusi barangolásom köz­ben nemcsak azokat a hegy­csúcsokat csodáltam meg, amelyen valamilyen erőd, várrom van. Azok a meg­számlálhatatlan oromzatok is felülmúlják a képzeletet, amelyek a maguk gazdag fenyveseivel, vagy éppen meredek sziklafalaival ka­rakterisztikussá teszik ezt az érdekes vidéket, ahol az idő­járás minimális változást szenved, a levegő száraz, páramentes, az égbolt át­látszó és tiszta olyannyira, hogy szinte egyedülálló a világon. Jó beleszippantani a különböző fűszerek illatá­tól aromás levegőbe, megpi­henni azokon a helyeken, ahol a tengerbe nyíló pano­ráma szinte rabul ejti az embert. Limassol a második leg­nagyobb városa Ciprusnak. Noha az itt látható Apolló- templom és 'a ' CŰrium-mo- zaik, a Colossi vár és a sok bizánci templom mind-mind felejthetetlen élmény, m.égis az marad meg inkább az emberben: itt összpontosult a sziget ipara, ez Ciprus leg­forgalmasabb kikötője, itt pompáznak a leggazdagabb a hatalmas szőlőtáblák, gyü­mölcsösök. Az idegenforga­lom itt is reklámozza a ten­gertől 600 lábnyira emelke­dő Olimpos hegységet, a ki­csiny templomok falfestmé­nyeit, mégis, inkább azok a plakátok maradandóbbak tudatunkban, amelyek a vi­rágkarneválra, a borfeszti­válra, a különböző kiállítá­sokra, a szabadtéri színhá­zakba invitálják az idegent, ahol görög és Shakespeare- drámákat mutatnak be. A szigetországot járva lép- ten-nyomon- az volt az érzé­sem, Ciprus olyan,, mint egy hatalmas, történelmi szín­pad, ahol az egész antik tör­ténelem lejátszódott a maga sokszínűségével, gazdagsá- gávaL S a többi történelmi korszak is rajta hagyja keze nyomát a szigeten. A régi korok megidézése, a műemlékek megcsodálása után azonban ugorjunk egy nagyot, ismerkedjünk meg Ciprus mai életével. Fodor László Megy és Azt kérdezed, öregem, hogy és mint vagyok? Mit szólnál, ha válaszolnék a kérdésedre — mégpedig nem a sablonom „csak-csak’’-kal, vagy „kösz, vagyok’ -kai, vagy más effé­lével? Hm? Jó-jó, látom, hogy lóg « nyelved, hogy rohansz. Épp ezért, figyelmeztetlek, vi­gyázz ezzel a könnyelmű kérdéssel, nehogy úgy járj, mint én a minap, Cserhetke Bálinttal. Ismered őt? Nos, én is épp így rohan­tam, mint te mostan, de azért futtában, a velem született udvariasságból megkérdeztem díszembe jövő Csemetkétől; hogysmint? Erre ő megáll szép kényel­mesen, sóhajt, legyint és nagy búbánatosan azt mondja: Ne is kérdezd! Hát nem is kér­deztem, mert épp úgy siet­tem, mint te mostan. Öt azonban ez csöppet sem zavarta, hanem meséim kezd­te, hogy képzeljem, odaköltö­zött hozzájuk az anyósa és... és miközben én tűkön álltam, mint te mostan, ő ap­rólékosan részletezte, hogyan veszekednek reggel, délben és este, hogy mit mond a felesége és mit válaszol S, hogy milyen nyugtátokat szed és. milyen terveket forgat a fejében az öngyilkosságtól : gyilkosságig. Az ember az ilyesmit ál­talában érdeklődésiéi szokta mint ? molnék arról, hogy van a házunkban egy lakótárs, aki havonta tíz forinttal keve­sebbet akar fizetni... Érted, hallgatni. Kíváncsian; rész­véttel, vagy kárörömmel, de odafigyel. így van? Azonban nem olyankor, amikor ki van számítva minden percei Képzeld el, ha én most ne­ked elmesélném, hogy milyen zűröm van, mint fűtési fele­lősnek ... Te rohansz, biztos tárnak rád, vagy valami fon- - j megbeszélésre sietsz, eset­leg egy fejeshez, akit nem illik megvárakoztatni, én pe­dig szép komótosan beszá­képes tíz forint miatt vitat­kozni, pedig... Node látom, sietsz, hát nem tartalak föl. Ezt is csak azért mondtam, hogy légy óvatos máskor, mert vannak Csemetkék, akik. öregem, hidd el, legszíve­sebben azt mondtam volna a Cse:ncrmenj a fené­be, de sajnos, kultúremberek vagyunk... 'Tehát nyeltem és végigfiaUyaUam, hogyan, ha­sogatja a reuma a nyamvadt testét. Ez épp olyan, mintha én most neked elmesélném, mit szenvedek, valahányszor frontátvonuiás van. Tudom, neked is van egy kis mig­réned, tehát ez a téma érde­kel, de nem most, amikor rohansz. Igaz? Hej, hej, öre­gem, van fogalmad róla, mit kínlódom én ezzel az átko­zott fejemmel? És nincs rá orvosság. Érted? Nincs. Jár­tam én már a világhírű pro­fesszortól kezdve a javasasz- szonyig mindenkinél, megfo­gadtam ezer egy tanácsot, de hiába... Ügy látszik, ben­ne van a levegőben, ebben az örökös rohanásban. Hát rohanj csak, öregem, rohanj, de gondold meg, mielőtt megkérdezed a te ismerősö­det: Hogy és mint?! Mert vannak Csemetkék, akik... No, persze, meg lehet érte­ni őket. Elvégre mindenki­nek vannak problémái, ame­lyekről jólesik beszélni. Pél­dául — nem azért, hogy se­gíts, vagy akár csak vigasz­talj, de — már az érdekesség kedvéért is — hallgasd meg a következőt. Van nekem egy főnököm, egy olyan... Most hova rohansz? Azt se mondod, hogy vglt sze­rencsém, csak itt hagysz fa­képnél. Szeretném tudni, miért kérdezed, hogy és mint vagyok, ha egyszer nem ér­dekel, hogy és mint va­gyok Sólyom László I Következik: Az elsüllyeszthetetlen anyahajó 1910. december 3., isiitörWni

Next

/
Thumbnails
Contents