Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-01 / 281. szám
I Bizakodnak a gyingyisorosziak Pótolták a károkat — A gépesítés a fő feladat — Kevés a fiatai munkáskéz — jelentős melléküzemek Tavaly egy tagra több mint tizenhatezer forint jutott, egy tízórás munkanapra nyolcvan forint, egy munkaegységre pedig negyvenöt forint a gyöngyösoroszi Február 24. Tsz-ben. Ennyit az idén is biztosítani tudnak, úgy számolják. Amikor a terveket összeállították, titokban abban reménykedtek, hogy a végeredmény túlszárnyalja majd azokat. Most már annak is örülnek, hogy a tavalyi tartalékokhoz nem kell lényegében hozzányúlniuk. Persze, tovább sem tudják növelni a tartalékokat. A jég elverte a termes egy részét, mintegy kétmilliós kárt okozott. A belvíz elvitt tíz hold új telepítésű szőlőt, megdézsmálta a gabonát, a paradicsomot. Gyengén sikerült a burgonya is. A kár jelentős. De pótoltak valamit a segédüzemek. A műanyag feldolgozó üzem, amelyben öt-, tíz- és húszliteres kannákat csinálnak, valamint műanyag üvegku- pakokat, újabb partnereket szerzett és emelte a termelését. Az éves termelési értékűit hárommillió lesz. Megvettek egy osztrák gépet a kiállításon a TÁSZI segítségével, egy másikat maguk csináltak. Most már van kapacitás. A termékeket pedig keresik. Nyolcmilliót termel a láda- üzemük. A Hajtómű- és Felvonógyár a. legfontosabb megrendelőjük. A gyöngyösoro- yziban gyártott ládákba cso- '.nagolják be a külföldre szállítandó gépeket a budapesti gyárban. De a íefaarékosiság is segített a tsz-nék, mert csökkentették többek között a forgóeszközöket. A betakarítási munkákikial jól állnak. November 20-ig készen lettek a szürettel. Most fejezik be a kukorica törését Felszedtek háromszáz ezer szőlőoltványt, az osztályozása a végéhez közeledik. Hiányzik még harminc hold búzavetés, száztíz hold talaj előkészítése. De az őszi mélyszántást is befejezik december közepére, úgy tervezik. Ebben a tsz-ben sincs ány- nyi munkáskéz, mint a menynyi kellene Még ötven embert tudnának foglalkozhatni. Hogy a munkákat el tudják végezni, növelik a gépesítés fokát. Ezért vásároltak nemrég két kis lánctalpas bolgár traktort, egy gumikerekes traktort és egy T—100-as lánctalpas gépet. A hozzájuk való munkagépekről sem feledkeztek meg. A következő esztendő első negyedévére kicserélik a szarvasmarha-állományt. Közel száz darabos, tbc-mentes állományt állítanak be. Á legtöbb fejtörést az okozza, hogy honnan vegyék az állatgondozókat, mert ebben e községben férfi nemigen vállalkozik ilyen munkára. Nincs hagyománya. A birkatenyésztést is csak röviddel ezelőtt tudták meghonosítani, egy máshonnan elszegődött juhász segítségévelj A tejesbárányok értékesítése pedig jó üzlet. A kétszázötven birkát ezért akarják négyszázra növelni. Világosan látják már aNsz vezetői, hogy csak a nagyüzemi, jól gépesített szőlő, a kukorica, amit1 részesben szívesen műveinek az orasziak, az állattartás és, az öntözés maradhat meg a jövőben-. Leegyszerűsítve: csak azok az ágazatok, amiket jól lehet gépesíteni és megfelelő terméshozamokat biztosítanak. Maradnak a melléküzemek i: azok hasznosság t az élet igazolta. A tények világosan beszélnek, tehát a szövetkezet gazdáit ssm kell majd sokáig győzködni igaza mellett. (g. molnár) Víkpndhás panelból ■y r •r-'Tfyr.'SJ’ gM -v lm |1 0 szakninkásképzés harmadik ötéves tervének . gyorsmérlege A most végzősöket is számításba véve 292 000 fiatalnak adtak végbizonyítvány: a harmadik ötéves terv időszakában az ország szakmunkásképző intézetei és ez a megelőző öt évhez képest 35 százalékos növekedést jelent. A tervidőszak gyorsmérleget megvonva a Munkaügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztályán egyebek között elmondották az MTI munkatársának, hogy főként a fiúk körében nőtt meg az érdeklődés, a szakmunkák iránt. A lányoknál még nem ennyire kedvező az összkép, bár arányuk a szakmunkásképzésben évről évre nő. A szakmánkénti megoszlás adatai között tallózva kitűnik például az, hogy a harmadig ötéves terv időszakában a forgácsoló szakmát tanuló lányok száma a megelőző ötévinek több mint kétszeresére nőtfy s némileg, de még mindig nem a lehetséges és kívánt mértékben „nőiesedett” a ■ műszerész szakma is, mert a „gyengébb . r.em” képviselőinek aránya itt 20 százalékkal növekedett, A fiúk közül a harmadik ötéves tervidőszak során — ' a megelőző .esztendőkhöz képest — lényegesen többen tanulnak szerelőjeliegű (gépszerelő, csőszerelő stb.) és vegyipari szakmákat. A .harmadik ötéves tervet záró és a negyediket megnyitó 1970—-71-es tanév különösen jelentős a hazai szakmunkásképzés történetében. Az oktatott 186 szakma közül ugyanis 32-ben az idén - vezették be a reform rendszerű oktatást, döntő többségében az emelt színtű tagozaton. Tíz. évre tervezik az oktatómunka korszerűsítését célzó reform megvalósítását, s már a harmadik ötéves terv számos beruházása is ennek a jegyében történik. Á beruházásokról elmondották, hogy a harmadik ötéves terv idején több mint egymilliárd forint értékben javították a szakmunkás- képzés anyagi feltételeit. Az elműt öt év alatt 72 iskolával, 700 tanteremmel, 16 iskolai tanműhellyel és ezekben csaknem 2500 munkahellyel, és több mint ötezer gyereket bofogadó 17 új otthonnal gazdagodott a hazai szakmunkásképzés anyagi bázisa. A Iharmadik ötéves terv befejezésének időszakában országosan 400 iskolában képezik a jövő szakmunkásait, akik 96 iskolai és további nagy számú üzemi tanműhelyben sajátítják el a napjainkban oktatott 186 szakma tudnivalóit. A fiatalok közül 27 000-en laknak intézeti otthonokban, . 7500 tanár és szakoktató végzi odaadó, felelősségteljes munkáját. n égen, talán huszonöt éve, égy bükki faluban, apmócska tomácos házban, homlokát ráncolva háborgott egy nagyanya: — Lányom! Gyermekedet úgy neveled, hogy szégyent hoz a családra, erre a házra s én ezt nem tűrhetem,...! Érted? — De anyuka, hiszen Jusztina most is zongoraórára ment... A kővágóban, a zárt bányaudvaron éles füttyszó visszhangzott. Jusztina füty- tyentett. Két tömzsi ujját a szájába vette, s elismételte a jelet háromszor. Ezt a hangot nagyon szerette, sokkal szebb volt, mint a zongora hangja,1 mert utána jöttek a fiúk, a rongyos, foltos banda, elől Dodó, a vezér, s nyomában a többiek. Jusztina volt az egyetlen lány a banda tagjai között. Az üdvöske, a kedvenc. Jusztina is tudott verekedni, ha valamelyiküket bántották. Tudta, hova kell ütni: vesére, májra, gyomorszájra, tarkóra; s ezenkívül súgott, csípett, harapott. — Ma mit csináljunk, fiúk? — kérdezte Dodó. — Beverjük a zongora« tanárnő ablakát — mondta Jusztina. A fiúk bólintottak: Jó, beverjük. S elindult a menet. Leereszkedtek a hegyről az or- gonás ösvényen, a veresgyű- rűke bokrai között, hogy csendben, észrevétlen megközelítsék a kiszemelt nagy ablakokat, ahol új izgalom várta őket. Mert mindig új izgalom kellett —, hogy azután mi következik, nem számított. Lassan lépkedtek, t'zen-tizen- ketten, a rongybs, foltos banda, akiket az élet kilakoltatott az utcára, mert bent a falak között elviselhetetlen volt a nyomor, a veszekedés, a hazugság és a képmutatás. Keresték az új meg új izgal «nafsat, s ciahogy í*ámit«k, Az embereklien Híz® teli! 3 hogy .egyikük betörő, a másik késelő, csavargó, börtöntöltelék lesz... lusztina a zongoraórák elől menekült a rongyos, foltos bandába. Nem értette, miért kell neki zongoráznia, ha semmi kedve sincs hozzá, s apja, a fáradt körorvos, miért injekciózza ezért ingyen a hervadt tanárnőt ... Az iskola mellett, a templomban az esperes úr Assisi Szent Ferenc csodálatos látomásairól beszélt a jámbor hívőknek. A banda még előző este összeszedte otthonról a ruhaszárító köteleket, Kanóc pedig fellopódzott a ha rangtoronyba. ... És az esti litánia közben megszólalt a harang. A nép kicsődült a templomból. s rémült áhítattal hallgatta az isteni csodát. Jusztina és a fiúkta szomszédos kert bokrai közül harangoztak és röhögtek. Hangosan röhögtek, az esperes úr pedig mindjárt szentmisét .tartott a csodáról. Másnap kiderült a dlsznósáf» Jusztinát jól elpakolták odahaza és a sa-' rokba térdel tették. A fiúkat is mind alaposan elverték. Ők tovább röhögtek és keserves fájdalmukban káromkodtak. Délután pedig beverték az esperes úr ablakát is... Zuhog az őszi esc, lent csillog a járdák, az utak aszfaltszalagja. Jusztina pedig csak hallgat. - egvra hallgat, rtegőta nem beszél. Pedig azt ígérte, hogy rengeteg tanulságos történetet mesél majd o megtévedt gyermekek átnevezéséről. Sokszor kerestem, vártam rá, mart a? ügyész no igen elfoglalt ember Kihallgatásokat vezet, vádiratokat szerkeszt. És veszekedik. Igen, veszekedik, még'a büntetőtanáccsal is. S most egyszerre velem is veszekedik, hogy ne merészeljek róla írni, _ meg Dódéról, Kanócról és a többiekről. Valahogy, úgy viselkedik, mint akire rányitották a fürdőszobaajtót. — Különben sem vagyok pozitív példa — mondja. Én csak saját életeimmel akartam, bizonyítani, hogy az emibe'rekben bízni kell! E lgondolkozik. — Bűnözők pedig nincsenek! Nem születnek; bűnözők, s ez nem új megállapítás. Hiszen ezért mondtam el az egész történetet... Van egy- egyensúly. Lelki, erkölcs5, mindegy minek mondjuk ... Amikor Pestre kerültem, az egyetemre, anyám teletömte a fejem: milyen szelídek, rendesek az egyetemista lányok. Azok nem káromkodnak, finomak, műveltek, hamvas viruló rózsák. Aztán láttam, hagy egyikmásik rózsa reggel nem mo- sn eszik, csak magára keni a kölnit. Hallgattam. Megszerettem egy árva fiút, aki • most a férjerp és ő is ügyész... Égy eSte a kollégiumban a lányok vihánoolva olvastak egy szerelmosleve- let. Szép levél volt. Ők röhögtek. Akkor az egyikhez hozzávágtam a tükröt. Hal’gátunk. . ő mérlegel, s s azt mondja, hogy ez elég rossz példa volt, és ismét kezdi: — Valami változás kell, hogy megbillentse az egyensúlyt. A hajdani rongyos, foltos banda kölykei közül sokan becsületes emberek lettek, mert helyrebillent bennük az az egyensúly. Én se lettem csavargó, pedig lehettem volna... Érthető, ugye? Az emberi megnyilvánulá- >Oik okait boncolgatjuk, nagy kérdések maradnak megválaszolatlanul, nem mindig értjük meg egymást, de jól érzem magam. Nem baj, hogy sok mindenben nem tudunk dönteni, ez az ő dolga lesz, foglalkozásbeli kötelessége, vagy emberi kötelessége — mindegy. Bizonygat, pedig nem ellenkeztem. Talán magáinak... — Nincs elveszett ember. Volt egy ügyem. Fiatal, elkényeztetett fiú sorsában kellett dönteni. Zsarnokoskodott az anyjával, aki özvegyen nevelte, s mindenét neki áldozta. Meglopta az anyját, aztán barma d magával arra szövetkezett, hogy templomi perselyekből szerezzenek pénzt. Három évre a javítóintézetbe került. Három év • múlva* egy napon, cseng a telefon, hogy egv fiú lent vár a porta előtt. Nem mer feljönni. Felhoztam. Megkínáltam fékeiével, és bepro- tezsáltam az egyik üzembe. Remekül dolgozik, most már brigád vezető.’ Mikor megnősült, ' engem hívott el tanújának. A napokban is nálam járt, bejelentette, hogy öt hónap múlva apa lesz. egint elhallgat. Lentki* “ tartóan zuhog az eső. S hirtelen megcsörren a telefon, felveri a szoba csendjét. — ...Jól vagyok... Igen... Nem. nem vagyok fáradt. Azt a tái'gyalást elhalasztottuk. Légy nyugodt, nagyi, remekül érzem magam! Kezét] csókolom ... — teszi helyér» a kagylót. És mosolvogva fordul felém: — Nagyanyám nálunk lakik. Az, aki mindig attól telt. hogy szégyent hozok '-'dra... Paí ;i< v Dezső A Mátraalji Szénbányászati Tröszt petöfibányai vegyesüzemében gyártják az ÉRDÉRT-típusú különféle faházakat. Alkalmazható felvonulási épületnek, s nem utolsósorban víkendháznak. Ez évben 16 millió forint értékű különféle típusú házat készítettek, melyből jelentős mennyiséget szállítottak külföldre is. Képünk egy kétszobás víkendházról készült. (Foto: Kiss Béla) Válaszol az Hitték es 4 oyÖDgVÜ«ii szakközépig oiabati jogot formálónk Vak Bottyán nevéhez „Elvittek egy gyöngyösi szakközépiskolát” címmel glosjzát közöltünk a Népúj - ság november 21-i számában Cikkünkre reagálva dr: Se ' reg József, a Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskola igazgatója közölte, hogy a gyöngyösi régi gimnázium nak .1962. óta van szakközén iskolai ágazata, amely - létjogosultságára való tekintettel — nagy beruházás- önálló intézetként az idén tr otthonba került. A létesít mény jelenleg megyénk leg korszerűbb iskolaépülete, « benne ma kilenc osztályban összesen 337 diák tanul. Ezek után — ami az őre; gimnázium nevének elvételét illeti — „...azt tartottul: volna elítélendőnek, ba nevünket is elhagytuk volna régebbi épületünkkel, mely nek egyébként is csak 1955- től kezdve volt Vak Bottyán a névadója...”— írja egyebek mellett az igazgató majd így folytatja: „...e név birtokában folytak azok a törekvések, melyekért, úgy érezzük, elmarasztalást csak szubjektivitás diktálhat (Mindezekhez — a félreérte- sek elkerülésére — csak any- nyit fűzünk: említett cikkünkben korántsem volt szándékunkban az intézet nemes törekvéseit kifogásolni.' Csupán a gyöngyösi öreg gimnázium ' — a levél szerint is — másfél évtizede viselt nevének elvételével nem értettünk egyet, A szerh.) Nagyközségi rang - nagyobb gondok Heves megye Tanácsának javaslatára Lőrinci községet 1970. január 1-én nagyközségi rangra emelték. Bár látszatra a rang formálisnak tűnhet, pedig valójában — a nagyközségi tanácsok szervezésével foglalkozó kormányrendelet értelmében — sokkal többről van szó a puszta formánál. Ugyanis a nagyközségek kialakítása szerves részét képezi annak a folyamatnak, amely az államélet demokratizmusát, annak kiszélesítését, a szocialista demokrácia és ezen belül á tanácsdemokrácia továbbépítését szolgálja. Mindez a tanácsi munka egyszerűsítésével, az állami, hatósági ügyek helyben történő elintézésével, a hatáskör decentralizálásával valósul meg elsősorban. — Hogyan es mi valósult meg az eltelt közel egy év alatt e célkitűzésekből Lőrinciben? — kérdeztük Szent- györgyi Jánostól, a Lőrinci Nagyközségi Tanács v)3-elnökétől. — A rangos státus elnyerése után a legelső feladatnak azt tekintettük, hogy Lőrinci lakosságát tájékoztassuk mindarról, amit számukra jelent a nagyközségi besorolás. Minden családhoz névreszólóan juttattuk el ezt a tájékoztatót. — Milyen új jogkört kapott a helyi tanács? — Számos új hatósági feladatot kaptunk, amelyeket eddig a járási tanácsnál végeztek. Az igazgatási feladatok közül például hozzánk került a kiskorúak házasság- kötésének engedélyezése, az állami gondozásba vétel és annak megszüntetése, a munkaügyi feladatok közül a munkaközvetítés és a-munkaerőtoborzás, továbbá az első fokú építési feladatokon kívül mintegy 40 különböző természetű ügy intézése. Az elsőfokú építésügyi hatóság például csak az első félévben ,37 esetben adott ki építési engedélyt a lakosság számára, s 18-at vállalatok részére. Ezeken kívül a műszaki ügyintéző végzi a költségvetés, a 'ejlesztési alap, a fejlesztési ■myad pte -pán végzett mun- '* «. 1! '.nőrzését is. az is, hogy ez év januárjától függetlenített kultúrotthon- igazgatói státuszt is kaptunk s ez a körülmény nagyban hozzájárul a népművelési munka megjavításához. • — Nagyobbak lettek-e az anyagi lehetőségei a helyi tanácsnak a különböző szociális, kommunális feladatok megoldásában? — Az igazság .az, hogy ebben az évben sincs több pénzünk, feladataink meg valósítására mint azelőtt. A megnövekedett hatósági é« egyéb ügyek intézésére a tanács apparátusának létszáma :l 9-ről 22-re emelkedett s megkaptuk, az önálló bér- alapgazdálkódási jogot a költségvetésen belül, vala mint az alsófokú oktatási intézmények dolgozóinak és az egészségügyi középkáderei: béralapjával való gazdáikét dást. — Milyen tervek foglal koztál ják jelenleg a községi tanács végrehajtó bizottságát? — A jövőben szeretnénk előbbre lépni a kommunális ellátottság megjavításával. koncentrálni kell a helyi erőforrásokat. Igen sok községfejlesztési feladat vár megoldásra a negyedik ötéves terv időszaka alatt: új utakra, a meglévők felújítására,' karbantartására, belvízrendezésre, villanyhálózat, közvilágítás bővítésére, parkosításra, a művelődési otthon korszerűsítésére, új egészségügyi kombinát, óvoda, bölcsőde, öregek napközi otthona és egy új tanácsháza felépítésére közel 29 millió forint kellene. Sajnos minder zeknek csak elenyészően kis hányadára van pénzünk ... A nagyközségi rang Lőrinciben a községi tanács szó mára az eddigieknél még nagyobb gondokat jelent, de •egyben új perspektívákat is. A nagyközség — már majdnem város. A tanács vezetői azon fáradoznak. hogy e rangnak megfelelő szín von alat minél előbb el is érjék'. (7- s.) ; p rrf Tritfrrr; . 1970. december i , kedd